Új hozzászólás Aktív témák

• #2483 Szirty őstag #95092224 #2481

  Új Válasz 2012-02-03 16:37:43 #2483

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  Szirty

  őstag

  válasz #95092224 #2481 üzenetére

  Hali topsli!

  "Ipari környezetben annyira jól kiképezett szimulátor alkalmazások lennének, hogy ha hibásan van egy alkalmazás elkészítve, garantáltan észreveszik még a logikai butaságokat is?"

  Majdnem mindig garantáltan észreveszik a butaságot. Leggyakrabban akkor, amikor a gép hülyeséget csinál, vagy épp semmit.
  De ez sem mindig jön össze azonnal. Van, hogy a problémát egy hosszú feltételsor teljesülése szüli. Ilyenkor az "együtt állás" csak kis eséllyel, vagyis ritkán jön létre.
  Ez egyébként a hibajelenségek mumusa...
  Szóval igen, előfordulnak hibák az ipari rendszerekben is, hogyne fordulnának elő.
  A fejlesztői környezetek itt is segítik a fejlesztőt a munkájában, de nem kötik meg az ember kezét olyan módon ahogy a kérdésed sugallja.
  Kivételek ez alól a safety rendszerek, ahol nagyon komoly szabályrendszer szerint lehet (csak úgy engedi) bizonyos funkciókat összeállítani. Konkrétan pl. a safety PLC.
  Elég jelentős korlátot jelent egyébként. Az ilyen PLC azon kívül hogy drága, emiatt elég korlátolt is. csak indokolt esetben használják. Pl. ahol emberélet, testi épség forog kockán, vagy környezeti katasztrófa esetleg jelentős anyagi kár keletkezhet a hibás működésből (gyógyszer ipar, olajfinomítók, vegyi üzemek, erőművek, és általános gépek munkabiztonsági rendszerei).

  A privát véleményem az, hogy a PLC programozás eléggé gépközeli programozás. Tehát nem végletesen magas szintű, mint pl. a PC-s adatbázis kezelés, webes fejlesztés, objektum orientált nyelvek, vagy épp a vizuális egérhúzogatós alkalmazás generátorok.
  A PLC program sokkal közvetlenebbül és ezért átláthatóbban hat a berendezésre, mint mondjuk egy visual basic a PC hardverér. Szerintem sokkal jobban oda lehet figyelni a hibákra.

  Egyébként meg ha durva hibát vét az ember, akkor a gép adott esetben tör és zúz, görbülnek a vasak. Volt már olyan és lesz is! De sokkal gyakoribb az, hogy nem megy, mint az, hogy kárt tesz.
  Jellemzően nagyobb közvetlen károkat lehet okozni mint egy játék program vagy böngésző elrontásával. De nehezebb is elhibázni!

  "A busz protokollokkal a jelek szerint valamit félre értettem."

  A profibusz egy bizonyos konkrét terepi busz kialakítás neve. Beleértve az összes lajert és lehetséges protokollt is. Ha csak a fizikai rétegről beszélnénk, akkor RS485-nek kellene hívni és nem profibusznak, mert RS485 alapú.
  Szinte minden nagyobb gyártónak megvan a maga által fejlesztett saját buszrendszere, amik semmilyen szempontból nem kompatibilisek egymással, hogy ne legyen olyan egyszerű az élet.

  "Részemről a "profibusz" alatt egy layer 1 felületet értettem, nevezetesen halom kábelezés, és csatlakozók, rajtuk előreszámítható 0 és 1 bitekkel, amik azonos típusú adat keretekbe szerveződnek, amire magasabb layeren protocolok illeszkednek."

  Akkor nem porofibuszról kell beszélni, hanem terepi buszról (fieldbus). A profibusz egy fieldbus a sok közül. Minden profibusz terepi busz, de nem minden terepi busz profibusz
  Azt, hogy ilyen, olyan, meg amolyan kommunikáció is mehet rajta egyszerre, amiknek szinte közük sincs egymáshoz úgy kell elképzelni mint az ethernet+TCP/IP-t. Lehet rajta file-okat le/fel tölteni (pl. FTP) böngészni és videót nézni (stream).

  "Ellenőrzésként megkérdezném, az MPI protocol elektronikailag ugyan arra a buszra csatlakozik, mint a DP slave-ek, vagy fizikailag is külön busz, külön csatlakozók, és teljesen szét vannak választva?"

  Az MPI és a profibusz két teljesen külön busz, teljesen más protokollal, de teljesen azonos a fizikai réteg. Mind a kettő ugyanolyan RS485. Ezért a csatlakozó kialakítása, sőt annak bekötése is teljesen azonos. De egy kábelen ez a kettő soha nem megy. Egy busz vagy MPI, vagy profibusz. Ha egy PLC-n mindkettő rendelkezésre áll, akkor az külön csatlakozót jelent, teljesen külön kábelezéssel.

  "A "HMI"-ről kb annyit találtam, ami a wiki-ben le van írva (human machine interface, ami kb mindenre igaz, monitorra, egérre, billentyűzetre, stb),"

  A HMI megnevezés kb annyira pontosan határozza meg az eszközt, mint mondjuk a "számítógép" kifejezés. Sok belefér.
  Régebben valahol itt megpróbálkoztam a megfogalmazásával, de most nem találom.
  Az én értelmezésemben a HMI egy olyan eszköz, ami:
  - Kijelzővel rendelkezik
  - Saját processzora van, esetleg saját oprendszere, a feladatra programozható
  - Billentyűzete van, esetleg érintő kijelzője, vagy mutató eszközt lehet rá csatlakoztatni
  - Közvetlen kapcsolatban áll egy vezérlővel (rendszerint PLC-vel)
  - A vezérlővel képes adatot cserélni, általában mindkét irányban
  - Lehetővé teszi a vezérelt berendezés és az azt kezelő ember között az összes szükséges kapcsolat megteremtését.

  Az utolsó a lényeg, az előtte lévők annak a célnak vannak alárendelve.
  Ezért nem HMI egy egér vagy egy billentyűzet, bár a HMI rövidítésben szereplő szavak alapján lehetnének azok.
  Egy HMI tehát egy programozható készülék. Rendszerint LCD kijelzővel, billentyűzettel, előlapba szerelhető kivitelben (néha hordozható kivitelben) és szinte mindig sokféle kommunikációs lehetőséggel.
  Konkrétan arra való, hogy egy ipari vezérlés "monitora és billentyűzete" legyen. helyettesíti (kiváltja) az ún. űrhajós pultokat, amin ezer lámpa gomb meg kapcsoló van.
  A HMI-n a vezérlő hibaüzeneteket jelenít meg, a vezérelt berendezésről közöl információkat (darabszám, nyomás, hőmérséklet, lényegében bármilyen információ megjeleníthető rajta a gépről, ami a PLC-ben rendelkezésre áll. Továbbá lehetővé teszi a berendezés működésmódjának, vagy paramétereinek megváltoztatását, ellenőrzését.
  Egy egér, vagy egy monitor önmagában ilyesmire nem képes, ezért azt nem tekinthetjük HMI-nek. De pl. egy számítógép konfiguráció egy HMI szoftverrel már igen.

Új hozzászólás Aktív témák