- Apple iPhone 17 - alap
- Xiaomi 15T Pro - a téma nincs lezárva
- Négyfelé kanyarodhat az iPhone 19 kijelzője
- iPhone topik
- Milyen okostelefont vegyek?
- Hatalmas számokkal villog az új Xiaomi 17 Max is
- Xiaomi 17 Ultra - jó az optikája
- Google Pixel 8 Pro - mestersége(s) az intelligencia
- Microsoft Rewards
- Poco X8 Pro Max - nem kell ide sem bank, sem akkubank
Új hozzászólás Aktív témák
-
PROCESSZOROK ENERGIAGAZDÁLKODÁSA
Ahogy egyre nőtt a processzorok(CPU) komplexitása(csíkszélességhez mérten), tehát egyre több tranzisztort tartalmaztak, úgy nőtt vele az energia felvételük és a mellékes(káros) hő kibocsátásuk is. Elsőként a mobil számítógépek világában merült fel azon igény, hogy ha egy processzor nincs vagy kevésbé van megterhelve(használati %), ezzel arányosan valahogy csökkentsék az energia felvételét és hő kibocsátását is. Ennek legkézenfekvőbb módját abban látták a gyártók, ha terheletlen állapotában a processzoroknak lejjebb veszik a szorzóját, ez által csökkentve a processzormag órajelet, következésképpen így már biztonsággal csökkenthető a magfeszültsége, ami pedig kisebb energia felvételt eredményez. Az Intel cég a szorzócsökkentésre kétféle eljárást fejlesztett ki:
Enhanced Intel SpeedStep Technology (EIST) és a
Thermal Monitor 2 (TM2)
Természetesen azért születtek teljesen más elven működő energiagazdálkodási eljárások is, amik változatlanul hagyják a processzor szorzóját; működésükre nem térnék ki, csak felsorolás szintjén pár példa:
Enhanced Halt State (C1E),
Thermal Monitor 1 (TM1),
On-Demand Clock Modulation (ODCM)
Ezen eljárásokat általában az alaplapi BIOSban, le lehet tiltani, de nem érdemes hiszen ezek a processzor túlhajtás nagyságát se befolyásolják. A TM2 eljárás ha nincs tiltva a BIOSban automatikusan működésbe lép az ezt támogató operációs rendszeren (pl. a DOS nem támogatja, de a BIOS képernyője alatt se működnek). A EIST eljárást viszont a Windows XP SP2 alatt is kézzel kell aktiválni, méghozzá úgy, hogy a Vezérlőpult / Energiagazdálkodási lehetőségek / Energiagazdálkodási sémák közül a „Minimális energiagazdálkodás”-t kell kiválasztani. Angol szakirodalom:
[link]
Ha ezek működését szeretnénk ellenőrizni vagy megfigyelni, tudom ajánlani a:
Rightmark CPU clock utility nevezetű programot.
[link]
Ezen program monitoring funkciójában láthatjuk processzorunk pillanatnyi adatait; legfelső diagrammon a magórajelét, a középső diagrammon a terheltségi állapotát és legalul a szorzó(FID) és a feszültség(VID) értékét.
[link], (mirror)[link]
Példában mutatott processzor szorzója jó látható, hogy csak két állapot között 14 és 16 között váltakozik. Ezt min. és max. szorzónak szokták hívni, természetesen léteznek már olyan processzorok is, ahol lépcsőzetesen azaz nem csak két érték(min. és max.) között ugrál a szorzó, hanem köztes értékeket is felvehet, ilyenek a Netburst architektúrájú mobil processzorok és az újabb Core elnevezésű processzorok bizonyos példányai. Eddigi tudomásom szerint a Netburst desktop processzorcsaládnál maximum kétféle szorzó állapot lehetséges min. és a max.
Végezetül mind a TM2, mind pedig az EIST eljárás működésének a feltétele, hogy a processzor, az alaplap és az operációs rendszer mindegyike tudja támogatni ezen eljárásokat. A túlhajtással kapcsolatban pedig a processzorunk stabilitását mindig 100% CPU terheltség alatt kell végezni, különben a későbbiekben érhetnek kellemetlen meglepetések automatikus szorzóváltáskor.
CPU RATIO UNLOCKED (Szorzózár feloldás) - Történeti áttekintés
Intel processzorok esetében biztos van aki már hallott szorzózár feloldásról „cpu ratio unlocked” vagy „cpu multiplier unlocked” az igazsághoz hozzátartozik, hogy ez nem szorzózár feloldást jelent, hanem egy lehetőséget csak arra, hogy processzorunk szorzója terheléstől függetlenül mindig a min. értéken maradjon. Léteznek gyárilag szorzózár mentes processzorok is, ezeket „Engineering Sample” vagy „Confidential” elnevezéssel különböztetik ugyan azon típus társaiktól. A pontos megértés végett; teljesen szorzózár mentesnek azt nevezzük, mikor a néveleges teljesítményéből adódó szorzónál magasabb értékek is beállítható.
A történet onnan indult ki, hogy anno annak idején mikor megjelentek az első Prescott magos processzorok, amik természetesen még csak 478 tokozásúak voltak, 3Ghz felett már annyira meg növekedett az üzemi hőmérsékletük, hogy az Intel cég mérnökei kénytelen voltak a Northwood magoknál alkalmazott energiagazdálkodásoktól jóval hatékonyabb technológiákat alkalmazni a Prescott-ok esetében, ez lett a Thermal Monitor, aminek egy kibővített második specifikációja pedig a Thermal Monitor 2 (TM2) és a min. szorzó értékét 14-esnek választották. A bibi csak ott volt, hogy bizonyos régebbi alaplapok nem voltak képesek megvalósítani, még BIOS átprogramozással sem ezt a FID & VID modulációt, ezért az Intel a 3,2Ghz-es és 3,4Ghz-es 478 tokozású Prescott magos processzorait és elkövetkező alaplapjait úgynevezett FMB1.5 (Flexible Motherboard) jelzővel illette. Szépen telt múlt az idő és kijöttek a LGA775 tokozású Prescott magos processzorok újabb generációi. Itt a nagyobb hő terhelést úgy jelölte meg, hogy a kisebb fogyasztású processzorait (04A/05A) performance és a nagyobb fogyasztású processzorokat, amiket már ellátott TM2 technológiával is, kapták a (04B/05B) performance jelölést.
2004. szeptember 21-én(Taipei) történt egyszer, hogy az Asus kiadott egy kommünikét, miszerint mérnökeinek sikerült egy kiskaput találni, magyarán mondva átverni a TM2 eljárást alkalmazó processzorokat és akármilyen terheltség mellett is állandóan minimumon(14-en) tartani a szorzót.
[link]
Az Asus mindjárt üzleti hasznot akart kovácsolni a felfedezéséből, ezért azonnal hozzálátott alaplapjai BIOS-nak módosításához, hogy BIOS szinten fixen 14-re tudjuk állítani processzorunk szorzóját, ezt a konkurencia se nézhette tétlenül és később több alaplapgyártó(Abit, Foxconn, Gigabyte, MSI) is kijött ezzel a megoldással. Mikor az Intel rádöbbent a turpisságra, amit ellene elkövettek, hiszen a szorzóvisszaállítás közvetlenül fenyegeti az Extreme Edition(EE vagy XE) processzorainak piacát, válaszlépésként azt találta ki, hogy szoftverek számára láthatatlanná tette a TM2 eljárást, ami teljesen automatizáltan figyeli a CPU terheltséget és az alapján változtatja a szorzót min.-re vagy max.-ra. Így már bátran alkalmazta a TM2 energiagazdálkodást 04A/05A jelű alacsonyabb fogyasztású processzoroknál(pl. 541) is. Egy hátulütője azért lett a dolognak, hogy a teljesen automatizált TM2 eljárásnál hiába szeretnénk processzorunk szorzóját mindig maximumon tartani terheléstől függetlenül, ez sem lehetséges, mivel annyira ki lett iktatva minden külső tényező, hogy letiltása se oldható meg. A tiltakozások véget talán ezért kezdte jobban favorizálni az Intel a másik hasonló eljárását az EIST-et.
2005. év elején viszont újabb nagy dobással állt elő az Asus, sikerült neki az EIST energiagazdálkodást is kijátszani. A hírt nem is verték nagy dobra, sőt csendben halkan publikálták újabb szorzó visszaállítási lehetőséget.
[link]
Vélhetőleg az Intel vigyázó szemei miatt, másodsorban ellentétben a TM2-vel itt nem csak egy egyszerű BIOS átprogramozásról van szó, hanem a PCB-n azaz alaplapon bizonyos fajta elektronikai kialakítás is szükséges. Megint Intelnél volt a labda, válaszul módosított az EIST-en, míg kezdetben 14-et alkalmazott, mint minimum szorzót, a későbbiekben már ezt 12-re módosította. Ennek hatására természetesen az Asusnak is újabb elektronikai újítást kellett bevezetni alaplapjainak nyomtatott áramkörein, ahhoz, hogy a 12 szorzót is fixálni tudják. Valószínűleg ezen okok miatt, és jelenlegi tudomásom szerint kizárólag csak Asus alaplapok birtokolják ezt a fajta képességet. Az időközben megjelent Conroe architektúrájú processzorok merőben új helyzetet teremtettek processzor szorzó ügyében. Az Intel nagyvonalúan már többlépcsős EIST energiagazdálkodással látta el új Core2Dou desktop processzorait is, így az Asus természetesen megint ráharapott a dologra és az új alaplapjainál(PCB) és azok BIOS-ában már biztosította 6-tól egyesével felfelé egészen a processzor normál szorzójáig az állíthatóságot. Itt már a konkurencia is lépett valahára (pl. Abit). Mellékesen megjegyezném, hogy nem véletlen és merő jóindulat ez az EIST kibővítés a desktop(asztali) processzoroknál az Intel részéről, megtehette, hiszen, a Core elnevezésű processzoroknál közel se nyerhetünk annyi teljesítménytöbbletet a szorzó visszaállítással, mint a Netburst architektúrájú processzorokkal. Így mindjárt el is érkeztünk a következő fejezethez.
MIKOR ÉRI MEG VISSZÁBB VENNI EGY PROCESSZOR SZORZÓJÁT?
A Core2Dou processzor esetében a magyarázatot könnyen megkapjuk, ha fogunk pár memória benchmark(valós sebesség mérő) programot(pl:[link]) és lemérjük a processzorba érkező memóriaadatok valós sávszélességét, visszavet és normál szorzón, hamar rájövünk, hogy Conroe-nál, ha vissza is tudjuk venni fixen a szorzót, teljesítménybeli előnyünk nem fog származni belőle, ugyanis minden processzor architektúrának vannak határai, mind a Core-nak, mind a Netburst-nek is. Tehát minél nagyobb az alapórajelünk és kisebb a szorzónk, annál közelebb kerülünk egy a processzor számára valós memóriaadatsávszél korláthoz. Netburst tulajdonosok megnyugtatására, pontos adatom ugyan nincsen erre vonatkozólag, de legkisebb 12 szorzónál is bőven ráérünk 300Mhz FSB felett elgondolkozni a szorzóvisszaállítás hasznán.
PROCESSZOROK AZONOSÍTÁSA
Mivel az Intel sok processzor típusának megjelentetése után csak későbbi sorozatokba építette be valamelyik fejlettebb energiagazdálkodási eljárást, ezért érdemes kicsit jobban szemügyre venni a cég belső jelölési rendszerét, pontosabban mi is az a stepping? Intel a processzor magjainak időbeni változatait(javításait) az ABC betűivel és egy utána következő számmal jelöli, összesen 2db karakter, 1db betű+1db szám. Ez a javítás lehet gyártástechnológia és belső mikrokódtár(a processzor BIOS-ának is nevezhetjük)-beli változtatás. Ellentétben az alaplapoknál a processzor BIOS-a csak olvasható. Tehát ha egy processzort legyártásakor nem láttak el TM2 vagy EIST-el, akkor az utólag se vehető rá ezen eljárások támogatására. Ha éppen üzemel a processzorunk, egyszerű diagnosztikai programokkal meg is nézhetjük stepping besorolását. Pár ilyen program példaként: CPU-Z, [link]
(itt a revision mezőben láthatjuk azt a bizonyos 2karakteres jelölést.)
Everest, [link]
(itt már részletesebb és értelmezhetőbb felsorolást kaphatunk processzorunk tulajdonságairól, főként a min./max. CPU szorzóról is)
Külsőleg a processzor sapkán viszont a stepping-et nem tünteti fel az Intel, de rágravíroz egy úgynevezett 5 karakterből álló sSpec számot. Ebből viszont visszakereshető a stepping-e, ilyen táblázatokat találunk az Intel hivatalos weboldalán is: [link] vagy úgymond magán/illegális/nem hivatalos oldalakon, mint például a [link]
(példaként: SL94R, ami egy Pentium D930 processzort jelöl „B1” stepping-el)
Végezetül még egy általános megállapítás a steppingel kapcsolatban; a gyártási időben, azaz az ABC-ben minél később következő jelöléssel rendelkező processzorok jobban tuningolhatóak, mint az előzőek, mivel általában kevésbé melegednek.
TM2 eljárás kijátszhatósága
Külön felhívnám mindazok figyelmét akik nem olvasták el a történeti áttekintést, hogy az újabb kiadású processzorokban ezt az eljárást az Intel levédte vagy már bele se tette, főként a 478 tokozású processzorokra értendő. Hogy melyiknél már védett és melyiknél nem? , mivel itt külön stepping-el nem illette a változtatás tényét, maximum a dobozos verziók csomagolási dátuma adhatna támpontot, de erről konkrét információikkal nem rendelkezem. Szóval az Intel a FMB1.5 kezdeténél csak azon processzorait látta el a régi TM2 technológiával, amik már magas órajelüktől fogva hajlamosak voltak a nagyobb hő fejlődésre, ezért sajnos csak ezeknél jöhet szóba a TM2 szorzó visszaállítás lehetősége.:![[kép]](http://www.imghack.org/images/3040tabla1.jpg "[kép]")
Külön felhívnám a figyelmet arra, hogy a 550 sorozatban két fajta készült, van 04A és 04B is. Kettő közül csak a 04B-nél lehet visszavenni a szorzót 14-re. Amit nem tettem a táblázatba, de érdemes megemlíteni, miszerint a Xeon processzoroknál is alkalmazta az Intel a TM2-t, méghozzá a Nocona és Irvindale magoknál, tehát ezeknél is lehet manipulálni a szorzóval. Arról nincs biztos információm, de valószínűnek tartom, hogy a legújabb duplamagos Paxville-oknál is működhet a dolog. Léteznek „F” vagy „J” jelzésű processzorok is, ebben az esetben a jelölés nem befolyásoló tényező. Nézzük a másik hozzávalót, hogy melyek azok az alaplapok, amik támogatják a szorzóvisszaállítást. Én csak Abit, Asus, Foxconn, Gigabyte, MSI márkákkal fogok részletesebben foglalkozni, de attól még más egyéb márkájú lapok is tudhatják ezt a csalafinta megoldást. Hogy nehogy egyszerű legyen a dolgunk, minden alaplapgyártó más-más névvel illette a TM2 szorzóvisszaállítást.
Abit: CPU accelerator technology
Asus: CPU lock free
Foxconn: Adjustable ratios (Ratio Free)
Gigabyte: C.A.M. (Cpu Adjustable Multiplier)
MSI: CPU ratio unlock
De sajnos ezt sokszor nem tüntetik fel külön az alaplap jellemzésekor és míg esetleg régebbi BIOS verzióknál külön menü sor volt erre, (High/low vagy Yes/No), addig általában az újabbaknál egyszerűen a cpu szorzó kijelző sorában lévő gyári(default) értéket lehet átbillenteni 14-re vagy csak a megfelelő processzor használatakor jelenik meg a BIOSban az ezzel kapcsolatos választható opció. Sokszor még az alaplap felhasználói kézikönyvében (user manual) se hajlandó a gyártó feltüntetni, ami pedig mindig letölthető PDF fájlként a gyártó weboldaláról. Biztosabbra talán úgy mehetünk, ha megpróbálunk mélyebben bele lesni a BIOSba. Ehhez két programot tudok javasolni, egyik az AWARD,
[link]
a másik pedig az AMI bios fájlok szétbontásához szükséges.
[link]
Adatbázisszerűen vannak általában letárolva a menük és opciók megnevezései. Így a rejtett megnevezések is megtalálhatók, nem szükséges hozzá a megfelelő processzor.
Nézzük a régebbi alaplapokat, részletesebben kezdjük is a sort a 478 tokozású lapokkal, mivel az Asus volt az első ki erre rájött, ezért a következő alaplapjai biztosan támogatják:
P4C800-E Deluxe,
P4P800-E Deluxe,
P4P800 SE
P4P800-X
P4GD1
Ezeken kívül támogathatják olyan lapok is, ha hivatalosan gyárilag nem is, olvastam úgynevezett mod-olt BIOS-okról, ahol élelmes vállalkozó kedvű programozók kibővítették az alaplap BIOS-át ilyen jellegű Thermal Monitor2 funkciókkal. A továbbiakban térjünk át a LGA775 tokozású alaplapokra:![[kép]](http://www.imghack.org/images/1515tabla2.jpg "[kép]")
Amik időrendi sorrendben ezen táblázatban szereplő alaplapok után adtak ki a cégek, nagy valószínűséggel tudják a TM2-s szorzóvisszavétet, de persze vannak kivételek is, mint pl: Foxconn NF4SLI7AA-8EKRS2. Vannak olyan lapok is, aminek jóval később került a BIOS-a módosításra a gyártó által. (pl. Abit IC7 lapok)
EIST eljárás kijátszhatósága
Míg a TM2 eljárás kijátszásánál megfelelő processzort volt nehéz találni és könnyebb volt alaplapot, itt az EIST-nél pont fordítva és a szorzóvisszaállításra alkalmas alaplapra nehéz ráakadni. Kezdjük a könnyebb részével az erre alkalmas processzorokkal:
14x-es szorzóvisszavéttel látták el az összes(mind 04A,mind 04B) „N0” steppinges Pentium4 6x0 processzorokat (Prescott), részletesebben sSpec szám szerint:
SL8AB, SL7Z9, SL7Z8, SL7Z7, SL7Z5, SL7Z3
(a D805 processzor korai példányait is ellátták EIST energiagazdálkodással, aztán steppingváltás nélkül kivették belőle, itt is csak a csomagolás dátuma segítene, de erről nincs információm)
13x-es szorzóvisszavétre képesek az első kiadású Pentium4 6x1-ek (Cedar Mill):
SL8WJ, SL8WH, SL8WG, SL8WF
12x-es szorzóvisszavétre képesek a későbbi kiadású „R0” steppinges Prescott magok:
SL8Q7, SL8Q6, SL8Q5, SL8PZ, SL8PY, SL8UP, SL8QB, SL8Q9
Továbbá minden (Presler magos)PentiumD, ami „C1” és „D0” steppinges, a 9x0 processzorok közül a SL95X, SL95W, SL9K8, SL95V, SL9AP, SL9K7 és mindegyik 9x5 processzor;
SL9KB, SL9DA, SL9KA, SL9QR, SL9D9, SL9QB, SL9QQ
(habár a „D0” steppingeseket nem volt alkalmam személyesen kipróbálni, de szerintem nem lehet gond)
Nézzük a problémásabb részt az EIST-el kapcsolatban az alaplapokat. A leírás elején említettem, hogy jelenlegi tudomásom szerint csak Asus lapok képesek a Netburst processzorok EIST féle energiagazdálkodásának kijátszására, kivételt képez az első generációs NVIDIA chipsetes P5ND2-es lapok. Itt sajnos mindjárt két részre bonthatjuk az EIST szorzóvisszavételt, vannak a Core2Dou processzorokat még nem támogató alaplapok, ezekkel lehet az előbbiekben felsorolt Netburst processzoroknak visszavenni a szorzóját, méghozzá olyan módon, hogy a BIOSban az Advanced menüben/ a CPU Configuration almenüben/ a Intel(R) Speedstep Technology opciót „minimum speed”-re kell állítani.
[link], (mirror) [link]
A windows-ban ne kavarjon be senkit, hogy sok program még a nem létező max. szorzóra számolja a processzor magórajelét, tudom javasolni az előzőekben már megemlített CPU-Z programot, mert az mindig helyesen mutatja.
[link], (mirror)[link]
[link], (mirror)[link]
Visszakanyarodva a lapokhoz, sajnos az sem mindegy, hogy milyen reviziós alaplappal van dolgunk, hiszen a nagyon régi lapoknál előfordulhat, hogy fixen csak a 14-es szorzóvisszavételre képesek, 12-re nem. Az újabbak, amik már támogatják a Core2Dou-t, pedig nem képesek a Netburst processzoroknak visszavenni a szorzóját, csak a Core2Dou processzoroknak. Gondolom nem csak bennem vetődik fel a kérdés, miért van ez? Az én feltételezésem szerint talán elektronikailag nem összeegyeztethető egy alaplapon a két külön architektúrájú(Netburst és Conroe) processzorok szorzókijátszása. Külön érdekesek azon alaplapok, amiknek kezdeti revíziói még nem tudták kezelni a Core2Dou processzorokat, csak később készítették fel rá, mint pl. a P5LD2. , ahol köztudott, hogy 2.01G revíziótól kezeli a Core2Dou-t. Tehát az én 1.02 rev. lapomnál csak;
1207 ver. BIOS-al tudom fixen levenni a Netburst processzorom szorzóját, a
1503ver. BIOS-nál, hiába választható ki a „minimum speed” funkció már nem működik, marad a CPU szorzó a maximumon, a
1702 ver. BIOSnál pedig már csak engedélyezni vagy tiltani lehet a Speedstep-et, viszont 2.01G rev. lap-tól állíthatjuk a Core2Dou processzorok szorzóját 6-tól egyesével a max.-ig.
Tehát ha Asus alaplapod nem támogatja a Core2Dou processzorokat és a Intel(R) Speedstep Technology opciónál nem jelenik meg a „minimum speed” funkció, akkor érdemes a BIOS verziókban visszafelé haladva, megkeresni azon verziót, amivel már fixen vissza tudjuk venni Netburst processzorunk szorzóját.
Lehet, hogy ezen írásom több kérdést vet fel, mint választ a témával kapcsolatban, ezért is kérném a segítséged, ha bármi mást vagy újat tapasztalsz a leírottakhoz képest vagy pontosítani, kiegészíteni szeretnéd kérlek email-en vagy privát üzenetben jelezd felém.
szép kis iromány, grat
-
Akkor valószínűleg nem is fog nagyon feljebb menni.
Általában ezek a 3.2 nw-k olyan 230-240 FSB-ig bírják, tehát max ~3.8GHz.
Volt ezekből egy széria amiket ''EE'' vagy ''Telekondis'' Northwoodként emlegettek --> na azok a példányok tuningbarátabbak voltak.
Én a helyedben a mostani 3.7gigás eredményemet kis léptekben próbálnám megdönteni --> magyarán 1-2 FSB-t emelj, és tesztelj stabil-e. Ja és törekedj minnél kevesebb feszt adni a procinak.Köszi
-
Egy jó hűtéssel, olyan 1.6v-ig elmehetsz --> terhelve a proci hőfoka ne haladja meg a 70 fokot.
Nekem az ugyanilyen lapomban a 3.2-es prescottom 1.6v környékén ment 4GHz-et.
Konkrét leírásom nincsen, egyébként ennek a lapnak elég egyértelmű a biosa de itt nézelődhetsz: [link] itt írnak ezt-azt.
Ramot osztani ebben a menüben tudsz: [link]
Előző oldalon írtam le, hogy mi-mit jelent, de ittvan:
FSB : DRAM
533 --> 3:4
500 --> 4:5
400 --> 1:1
320 --> 5:4
266 --> 3:2
Ez azért jó, mert pl. te is 400-as ramot használsz amik ugye átlagban 430-450MHz-et még kibírhatnak/persze vannak kivételek/ de többet nem, így vissza kell osztani a ram sebességét az fsb-hez képest mégpedig oly módon, hogy a ram még bírja az iramot.
pl.: 250FSB --> itt a proci 4GHz-en ketyeg 1:1 /400/ beállításnál a ram 500MHz-en kell, hogy menjen, na ezt egy mezei 400-as ram nemfogja tudni, így visszaosztod a ramot: 5:4 /320/ és így máris 400 MHz-en fog ketyegni a ram.
Persze minél nagyobb a ram órajel, annál gyorsabb a rendszer --> de ahoz olyan ramok is kellenek.Na beállítottam mindent úgy ahogy írtad, és még beállítottam az AGP/PCI órajelet 66/33-ra
De az említett órajelen (4 ghz) nem hajlandó elindulni a rendszer....mi lehet a gond ?
Mit kell még beállítani ? -
Talán itt keresgélj:
[link]
Hoffer: 200Mhz-et ír, de mivel DDR ezért 400MHz-en megy a ramod!!!!!
Húzni a ramot a biosban tudod. / már egy pár oldallal előrébb teljesen kiveséztük a biosod és a tuninglehetőségeket/opciókat --> kicsit olvas vissza és próbáld feldolgozni az ott leírtakat./ Mondjuk konkrétan erre gondolok: [link]
lacka1111:Talán átlagosnak mondható, bár nemtom melyik everest verzióval készültek.
[Szerkesztve]ismét kérdzenék:
Nekem is Asus P4p800 E-deluxe lapom van 3.2 procival....eddig 3.7-en ment legmagasabban
PQI DDR 400 rammal
tehát meddig adhatom neki biztonságosan a feszültséget ?
Van vmi leírásod, hogy melyik menüpont mire való ebben a lapban?
A memóriát hogy tudom leosztani, ill ez mire jó ?
-
#1816 Hoffer: A procinak bőven elég az a fesz, sőt 3.2-n lehet kevesebbel is menne --> nem feltétlenül kell feszt emelni, az már csak az utolsó lépés legyen. A ramnak ne adjál feszt, mert mostis csak 540MHz-en megy --> mivel 800-asak a ramjaid, azokat addig nyugodtan felhúzhatod.
#1817 Daweee: Ne az nb-nek akarjál feszt adni!!!! Ha lehet, AGP/PCI frekiket fixre és a procinak kis fesz --> egyébként sem a lapod, sem a procid nem valami tuningbajnok.
#1822 Daweee: Maradjon 70C alatt, Core 2 esetén 60 alatt! --> full 100%-os terhelés alatt ne érjék el ezt az értéket!!!!!!
#1829 PHARD: A gyári hűtő, jól felrakva, normális hővezető pasztával sokmindenre elég tud lenni. Ha nem emeled extrém módon a feszt és a háad is megfelelően szellőzik, akkor ellehet lenni vele. Komolyabb tuningnál viszont érdemes lecserélni, de ezt majd kitapasztalod a hőmérsékleti értékekből.
#1830 Matakee: Egy AMD tesztelő program (nevezetesen: N-bench V3) az Intelekre rossz teszt eredményt ad?? --> LoL próbáld ki
#1831 Segil: Ha a biosban nincsen rá lehetőség, akkor valószínűleg nem fogsz tudni sehogyan feszt emelni. Esetleg kereshetsz a lapodhoz moddolt biost.
#1836 lacka1111: Bár nemtom milyen hűtőd van, de lehet ez a max fordulat amit tud. Egyébként biosban kapcsold ki az összes ventire irányuló szabályozást/ha van ilyen/ majd winben Speedfan -nal állíthatod.
#1837 Blaise: Feszt adhatsz neki 1.5-1.6v-ig is /bár ide elkél egy durvább hűtő, meg lehet sokkal kevesebb is elég a proci kihajtásához/ a lényeg, hogy terhelten a proci ne érje el a 70 fokot.
A ramot memtest-tel teszteld /legalább 2x hagyd lefutni a tesztet/, ha nem hibázik akkor bírja az adott értéket. Asszinkronban emeld a ram órajelet, nehogy a proci legyen a gyenge láncszem --> aztán ha megvan a ram vége, akkor majd megkeresheted a proci végét is a legkedvezőbb DDR : FSB arány mellett.Az mi, hogy aszonkronban emljem a ram órajelet ?
![[kép]](http://www.3dnews.ru/documents/7391/bios_select_memclock.jpg "[kép]")
Új hozzászólás Aktív témák
- BESZÁMÍTÁS! AMD Ryzen Threadripper 7960X + ASUS Pro WS TRX50-SAGE +128GB 6400MHz DDR5 garanciával
- BESZÁMÍTÁS! AMD Ryzen 9 5950X 16 mag 32 szál processzor garanciával hibátlan működéssel
- AMD Ryzen 7 5800XT BOX - Gari 2029.02.22. -ig - Eladó!
- CPU bazár Core i5 10500 + 12500T + Core i7 10700 + i7 12700K + Core i9 9900 -több db
- BESZÁMÍTÁS! Intel Core i9 14900KS 24 mag 32 szál processzor garanciával hibátlan működéssel
- Honor 400 Lite 5G 256GB, Kártyafüggetlen, 1 Év Garanciával
- Apple iPhone 15 Pro / 128GB / Null Perces / Kártyafüggetlen / Gyári Gari 2027.02.19-ig Akku : 100%
- Eredeti Microsoft Windows 10 / 11 Pro OEM licenc Akciós áron! 64/32 bit Azonnali kézbesítéssel
- BESZÁMÍTÁS! ASUS ProArt RTX 4060 8GB videokártya garanciával hibátlan működéssel
- Apple iPhone 14 /128GB / Kártyafüggetlen / 12Hó Garancia / Akku: 85%
Állásajánlatok
Cég: aiMotive Kft.
Város: Budapest
Cég: Laptopműhely Bt.
Város: Budapest