Hirdetés

Keresés

Hirdetés

Új hozzászólás Aktív témák

  • And

    veterán

    válasz Panthera #1419 üzenetére

    "Van egy gyorstöltőm [..] Tisztában vagyok vele, hogy a gyorstöltés nem a legjobb"
    A gyorstöltő egy elég tág kategória, vagyis lényeges, hogy mennyire 'gyors', azaz mekkora árammal tölt. Ehhez hozzá kell még venni az adott akku típusát / jellemzőit is, hiszen típusa és állapota válogatja, hogy melyiknek mekkora töltőáram számít gyorstöltésnek. Egy minőségi LSD cella sokkal nagyobb töltőáramot visel el, mint egy mezei, öreg, sok cikluson átesett (eleve nagy ill. megnövekedett belső ellenállású) példány.
    "Rossz lehet a gyorstöltő vagy csak valami védelem blokkolhatja a töltést?"
    Semmiképp nem normális a töltőtől, ha egy perc után teljes töltöttséget mutat, és nem valami egyéb jelzést (akár hibát). Az 1V körüli induló kapocsfeszültség normális, amúgy is eddig szabad(na) lemeríteni egy NiMH-akkut, ezen a ponton már teljesen kisütöttnek tekinthető. Egy ilyen akkut - akármekkora is a maradék kapacitása - teljesen fel kellene töltsön, és az nem egy percig tart. Valószínűleg a teljes feltöltést detektáló automatika nem működik normálisan, hogy finomak legyünk.
    "Az normális, hogy 1,2V helyett nagyobb feszültséget mutat a multiméter?"
    Teljesen normális. Az 1,2V a névleges feszültséget jelenti, ami egy használat (kisütés) közben jellemző érték, és természetesen akkor sem pont 1,200 volt értendő alatta, mert terhelésfüggő. A névleges feszültségnél lényegében minden típusú / kémiájú akkumulátoron magasabb feszültség mérhető a teljes feltöltés után:
    - NiMH és NiCd (névleg 1,2V): 1,45..1,6V, akár kicsit még ennél is nagyobb lehet,
    - NiZn (1,65V): 1,9V,
    - Li-ion / -polimer (3,6 vagy 3,7V): 4,1..4,2V,
    - savas ólom (VRLA, gél, 12V): >14V,
    stb.

  • And

    veterán

    válasz Panthera #1444 üzenetére

    "Hosszabb távon érdemes olyat venni, ami ~10 óráig tölti az elemeket? (Az akku élettartalmára gondolom pozitív hatással van, ha nem egy gyorstöltőt használok.)"
    Több okból sem értek egyet ezzel. Az első, hogy a 'lassú', C/10 (a kapacitás tizedrészének megfelelő) árammal dolgozó töltők nem igazán kifinomultak, illetve a normálisabb töltők mind képesek ennél nagyobb áramú töltésre. A másik, hogy a mai minőségi (főként LSD-kivitelű) akkuk élettartamát egyáltalán nem rövidíti meg, ha nem csak normál C/10 árammal töltjük. C/3...C/2 áram (AA-méret esetén 700...1000 mA) egyáltalán nem számít különlegesen nagynak, vagy hosszú távon károsnak. Van persze olyan hagyományos kivitelű, nem LSD akku, ami ennyitől felforr, vagy már elöregedett és megnőtt a belső ellenállása, de olyan akkukkal, amelyeket manapság használni érdemes, ez egyáltalán nem jelent gondot. A hosszú élettartam záloga _nem_ az alacsony értékű töltőáram (persze egy ésszerű határig, ami típus- és kivitelfüggő), hanem a jó típusválasztás és az alapvető szabályok betartása: túltöltés / túlhevülés, és mélyen kisütött állapot elkerülése, lehetőleg teljes ciklusú használat (töltés előtti kisütésre képes töltővel), bár utóbbi nem az élettartamra lesz hatással, hanem biztosítja az akkutól elvárható kapacitást.
    "Kinéztem egyet, de nem világos, hogy ezeken lehet állítani, hogy csepptöltéssel töltsenek (a leírás szerint képes rá)?"
    Szerintem félreérted a dolgot: a normál töltési folyamat (legyen akárhány órás és történjen akármekkora árammal) nem csepptöltés. A csepptöltés a rendes töltési folyamat befejezése utáni szinten tartásra való, vagyis az önkisülést akadályozza meg, és nem kell / lehet kiválasztani, mivel ha a töltő támogatja, akkor magától életbe lép, a fő töltési folyamatot követően. Mellesleg normális (értsd: manapság használni érdemes), alacsony önkisülésű akkuk esetén a csepptöltés teljesen felesleges, mivel az akku nem veszít olyan gyorsan a töltöttségéből, hogy csak a töltőből kikapva és pár napon belül használva adja le a teljes kapacitását. Normál nagykapacitású akkuknál van értelme, de aki használt már olyanokat, az tudja, hogy egy LSD-akku kapacitása névleg ugyan kisebb ezeknél, csak épp az akku jóval használhatóbb és a kisebb kapacitása ellenére sokszor lényegesen hosszabb üzemidőt biztosít a normál akkuknál.

  • Atapi

    senior tag

    válasz Panthera #1460 üzenetére

    bár releváns statisztikai adataim nincsenek, mindenesetre nekem már több Varta ready2use cellám mondta be az unalmast pár év alatt, eneloop még egy sem (igaz, kevesebb is van), pedig hasonló körülmények között voltak használva (elemlámpa, túragps, vaku). ez alapján én elkönyveltem magamban, hogy a Varta technológiája kevésbé jó. az eneloop tényleg jó, de Varta helyett inkább vennk Lidl-ben kapható töltőt meg akkut olcsóbban, most 18-ától volt is hirdetve náluk.

  • alwinka

    csendes tag

    válasz Panthera #1472 üzenetére

    Helló!

    Köszi a segítséget.
    Utánaolvastam a fórumon, de nem igazán találtam egyértelmű választ.
    Csak azért kérdeztem ezt az akkut, mert ennek 550mAh a kapacitása, és így az 500mA töltőáram majdnem 1C-nek felel meg. És azzal kapcsolatban nem találtam útmutatást, hogy egy ilyen töltő megfelel-e egy ilyen akkuhoz.

  • alwinka

    csendes tag

    válasz Panthera #1475 üzenetére

    A Voltcraft Charge Manager 420, 2015 és 2016 töltőket nézegettem. Az utolsó kettőt amiatt, hogy ha egyszer töltőt veszek akkor jó lenne ha minél több elemtípushoz (AA, AAA, C, D stb.) jó lenne.
    A kapott válaszok miatt viszont valószínű IPC-1 vagy IPC-1 L lesz.
    A kérdésem még annyi lenne, hogy átlag felhasználóként van-e értelme az IPC-1 típust megvenni. Tudom, hogy erősebb, meg van hozzá egy pár kiegészítő. Engem elsősorban az érdekelne, hogy megbízhatóbb-e a működése, vagy tartósabb-e pl.? Ha a kisütő és töltőáram erősséget nem nézzük, akkor tud-e valami többet mint a gyengébb típus?

  • Dr. Szilikát

    őstag

    válasz Panthera #1722 üzenetére

    A feszültség számít, az AA alapvetően 1,5 V-os szabvány, ehhez kompatibilis lítium elemek is kaphatók. Meg, mint tudjuk, az 1,2 V névleges feszültségű akkuk is általában jól használhatók, mivel ezek, alacsony belső ellenállásuk miatt, azt a kevesebb feszültséget is jobban képesek tartani.

    A 14500 (Li-ion) méretet azért is különböztetik meg bizonyára, hogy az emberek ne cserélgessék össze, itt már nagyobb a névleges feszültség: 3,7 V. Feltöltve 4,2 V.

    De én kipróbáltam mellesleg két régi fényképezőgéppel is, amiért nem lett volna nagy kár, ha tönkremegy. Betettem 1 db ilyen Li-ion cellát, valamint vele sorosan egy rövidre zárt, rossz AA-elemet. Tehát 2 x 1,5 V-ra van tervezve a gép elvileg, de nagyon jól működik, még a 4,2 V-ra feltöltött cellával is.

    Amit te írsz:

    AA AlMn

    Erre rákeresünk (Google) és nem látunk semmit így nem "tudjuk" értelmezni.

    Alkáli elem mehet, szintén AA-kompatibilis. Szén-cink a klasszikus változat, az is megfelel, legfeljebb kevésbé tartós.

    [ Szerkesztve ]

  • And

    veterán

    válasz Panthera #1724 üzenetére

    "Jól értem? Pl. egy régi fényképezőgép (amely 4 db Nimh-t "fogad"), akár Li-ion akkuval is működhetne, a feszültségnek kellene jó lenni?"
    Igen, ez lényegében minden elektronikára igaz, hiszen minden fogyasztó csak a tápfeszültséget 'látja', azt nem tudja, miféle forrásból származik, legyen az tápegység, elem vagy tölthető akkumulátor.
    "Közben ezt találtam: 1,5V Li-ion AA"
    Erről az egyik szomszédos topikban volt szó nemrég: [link].
    A lényeg, hogy ezek belső elektronikát (DC-konvertert) tartalmaznak, mivel a kémia mindenképp megszabja az üzemi feszültséget, 'nyers' lítium-ion akku nem lehet 1.2, sem 1.5 voltos. Ennek megfelelően vannak előnyeik és hátrányaik is.

    Mod. #Panzermeyer: ezt nem tudod elkerülni, ha a terhelés képes az akkuk mélykisütésére, vagyis a berendezés még akkor is működik, amikor az akkucsomag feszültsége már beesik a névleges érték alá. Az egyes (sorosan kapcsolt) cellák kapacitása nem tökéletesen egyforma, ilyen esetben valamelyik hamarabb ki fog sülni, mint a többi, és annak ez az eredménye. Ideális esetben a töltőd képes a pakk egyes celláit külön kezelni, és kisütni a feltöltés előtt. További feltétel, hogy a cellák azonos típusúak és állapotúak legyenek. De ha a terhelés például tisztán rezisztív (pl. izzó), és nincs benne a feszültséget figyelő elektronika - automatikus kikapcsolás - akkor mindenképp túlmerítheti az akkucsomag egyes celláit, és az nem jó.

    [ Szerkesztve ]

  • Dr. Szilikát

    őstag

    válasz Panthera #1724 üzenetére

    Mivel általában elemre is terveznek, az lehetne akár 4 x 1,65 V max., bár nagyobb terhelésre kapásból esik az is.

    Ha feltételezünk 4 x 1 V alsó üzemi feszültséget, az 4 - 6,6 V tartomány. A Li-ion feltöltve 4,2 V, de hamar elkezdene esni, így 1 db kevés. 2 db 14500 és két "vakcella" (zárlatos akármi) eredményezne mondjuk 6 - 8,4 V tartományt (3 V alatt ezen cellák ereje rohamosan csökken, letörik a feszültség). Ráadásul védett cella ajánlatos, a túlmerítés ellen.

    Tehát ez megint olyan dolog, hogy értékes gépnél nem ajánlható a kísérletezés, elméletben 8,4 V okozhatna kárt egy 6,6 V-ra tervezett készülékben. Gyakorlatban ki tudja, nyilván a saját eszközeim beáldozhatom, vagy bírja, vagy nem, de így fórumon keresztül nem lenne etikus, másnak kárt okozni.

    Mellesleg nekem trükközni kellett a fényképezőgép fordított polaritás ellen védő kis szigetelő "bütykeivel" is, mivel a 14500 cella vége lapos, így nem volt mindegy, melyik pozícióba rakom.

    #1725 Panzermeyer

    Túlmerítés ellen is védő BMS panelokat a Li-ion akkuknál vezették be, mert azok érzékenyebbek ilyesmire. Elemes készülékeknél nincs értelme, annak úgyis az a sorsa, hogy tönkretesszük.

    Akkunál már jönnek a problémák, nem akarjuk tönkretenni, de védelme nincs, nem szokás, gyártóknak amúgy is van egy olyan felfogása, hogy ezek nem olyan érzékenyek, mint a Li-on, vagy nem is terveznek akkus üzemre. Pedig sajnos nem tesz jót ezeknek sem és mindig lesz egy, amelyik hamarabb fog lemerülni, így szépen ki is nyíródhat.

    [ Szerkesztve ]

Új hozzászólás Aktív témák

Hirdetés