Új hozzászólás Aktív témák

  • Tin

    veterán

    Sennheiser HD560s és Philips Fidelio X2HR összehasonlítás

    Külső, építés, kényelem

    A Sennheiser az 5-ös sorozat (egyébként jó minőségű) műanyag felépítését kapta. Több, mint 10 évig használtam HD555-öt, és bírta a gyűrődést, így hacsak nem ül vagy fekszik rá az ember, nem lehet gond vele. A fülpárna plüss, sima szivaccsal, ovális alakú, nagy belső átmérővel, a műanyag pánt szorítása hamar enged, de nem hajlítható. A fejemen volt eddig nagyjából nettó 8 órát, de már most olyan, hogy felveszem, és kényelmes. A tapasztalatok alapján idővel tovább lazul, és a műanyag felépítés miatt pár év múlva ha lötyögni nem is fog, de komolyabb szorítóerőről már nem beszélhetünk. Ez ilyen.

    A Fidelio pántja fém, a belső rugós pánt az ember fejtetőjén tart. A fülpárnák memóriahabosak, kerek, nagy belső átmérővel, de a fejre felvéve először kemények, de pár percnyi átmelegedés után felpuhulnak és felülnek a fejre. A szorítóerő itt nagyobb, és valószínűleg több ideig is tart betörni, viszont itt nem kell attól félni, hogy idővel lötyögni fog a fejen, mivel fém a pánt.

    A Sennheiserhez egy 3 méteres könnyű, műanyag, lecsatolható kábelt adnak. A fejes végén bajonett záras 2.5-es TRRS dugó van, az erősítő oldalon egy 6.3-as TRS jack, illetve adnak hozzá egy rövid 6.3-ról 3.5-es jack átalakító kábelt. A kábelén van tépőzáras összefogató. A Fidelio kábele valamivel vastagabb, fonott burkolattal, szintén lecsatolható. A fejes oldalon sima bedugós 3.5-ös TRS jack, ahogy az erősítő oldalon is. Egy 3.5-ről 6.3 jack adaptert adnak mellé. A műanyag kábelrendezőjébe két oldalon betűrhető valamennyi kábel, de nyilván nem elég, szóval egyszerűbb lett volna, ha ehhez is adnak egy tépőzáras összefogatót, vagy egy sima kötöződrótot.

    Mindkét fejes nyitott, és kb. mindkettőből hasonló mértékben hallatszik ki a hang. Azt nem tudom megmondani, melyik mennyire izzad rá az ember fejére nyáron, de gyanítom, hogy a Philips jobban, mivel erősebben tart, és a fülpárna felfekvő felülete is nagyobb.

    Pár óra betörés után a Sennheisert mondanám kényelmesebbnek, egyrészt a kisebb szorítóerő, másrészt a könnyebb súly miatt, de a Fidelio is nagyon kényelmes, és nem igazán érzem „nehéznek”. Ha nekiállnék hajlítgatni a pántját, valószínűleg csökkenthetném a szorítóerőt is, és mindjárt közelebb lenne egymáshoz a kettő, de egyiknél sincs semmi kifogásom a kényelemmel, és nem érzem úgy 1-2 óra viselet után sem, hogy kényelmetlen.


    A lánc

    A DAC egy Topping DX3 Pro+, mögötte pedig egy Myryad Z40 erősítő. A Toppingról általánosságban az a vélemény, hogy elég részletező, és világosabb hangképe van, ezt viszont bőven kompenzálja az erősítő testes, zsíros, meleg hangzása, tehát még mindig jócskán a meleg hangzás oldalon vagyunk a lánc végén.

    Azért hangsúlyozom ki az erősítő melegségét, hogy elkerüljem azokat a véleményeket, akik szerint túl világos a lánc. Egyáltalán nem az, sőt. A régi DAC-omat is kipróbáltam (SMSL Sanskrit Pro, AKM4490) ugyanezen az erősítőn, az jóval kevésbé részletes, és a lánc végén enyhén sötétebb hangzást ad, de sokkal kisebb a különbség, az erősítő ugyanis jóval többet melegít a hangon. A Topping saját fejes kimenetét nem is teszteltem, csak kipróbáltam. Az világosabb az erősítős hanghoz képest, de ennek a tesztben nincs jelentősége.

    Mindkét fejest kipróbáltam a mobilomról is (Galaxy S21U, Samsung USB-C DAC 3.5-es kimenettel), és megállapítottam, hogy a hangzásnál leírtak sokkal inkább a fejesek karakterei, és nem annyira a lánc függvénye. EQ-zhattam is volna a fejeseket, de annak nem sok értelmét láttam.

    Mivel az erősítőnek 2 db 6.3-as fejhallgató kimenete van, így párhuzamosan tudtam tesztelni a két fejest. A HD560s-nek valamivel több hangerő kellett: amikor a Philips-nél kicsivel 9 óra felett állt a hangerőszabályzó, a Sennheisernél 10 óra alatti állásnál, high gain mellett.

    A hangzás

    Elöljáróban annyit, hogy a két elsődleges fejesem egy Sennheiser HD600 (HD650 kábellel, ami melegebbé teszi), illetve egy Beyedynamic DT770 Pro/80 ohm. Ez a két fejes számomra tökéletes, mind kényelemben, mind hangzásban, még ha eltérő karakter is a kettő. Így a kiindulási pont ezen a láncon számomra ez a két hangzás.

    Sokféle zenét hallgatok az akusztikustól a rockon keresztül az elektronikus zenéig, és a tesztek alatt mindenféle zenével hallgattam mindkét fejest felváltva. A zenék többsége saját FLAC-okból szólt, de próbáltam YouTube-os zenékkel, videókkal is. Próbáltam nem agyontömörített, rossz minőségű zenéket használni.

    A tesztelendő fejesek valamennyire már be vannak járatva, a HD560s-ben kb 30 óra, a Fidelioban 20 óra zene lehet. Finomodhat még valamennyire a hangjuk, de én már nem érzek nagy változásokat a hangjukban, és azt gondolom, hogy most már nagyjából úgy szólnak, amilyenek.

    A Sennheiser HD560s hangját röviden így tudom jellemezni: pontos, gyors, steril. Tiszta. Nekem kicsit sebészkés. Elég lapos (flat) hangzása van, amin nyilván segít valamennyit a meleg hangzású lánc, de szerintem ez a fejes nem egy „mindent hallgató” darab.

    Elég mélyre lemegy, szóval elektronikus zenénél megvan a „kick”, de hiányzik a mélyek teteje. Az ének és a hangszerek hangja is lapos, kicsit jellegtelen. A magasai az elején idegesítettek, de a bejáratással finomodtak, viszont bizonyos zenékben még mindig élesek, egyáltalán nem fátyolosak. Van, aki ezt szereti, az örömmel fogadja a fejes „tisztaságát”. Részletekben a HD600 alatt van, tisztaságban felette, térben jóval felette.

    Annak, aki most kezd nyitni a „profibb” hangzás felé, és ez a belépője, az meglepődhet, mennyire „tisztán” szól, és nagyon is élvezheti a hangzását, de amikor felveszem utána a HD600-at, az egyszerűen mindenben jobb. Ott látszik igazán, mennyivel több van a zenében, mennyivel szebben tudnak szólni az énekhangok vagy a hangszerek, noha a tér kisebb a HD600-ban, és nyilván elkeni a magasak „sziszegését” is, amit a HD560s nem. Én ezt inkább szeretem, mivel nem annyira kultiválom a sziszegős hangzást.

    Alapvetően sterilnek ítélem meg a HD560s hangját. Kicsit lélektelennek. Egyáltalán nem rossz, és egy meleg lánccal simán hallgatható kategória, de ha van jobb „általános” fejese az embernek, akkor inkább azt ajánlanám zenehallgatásra. A HD560s bizonyos zenékhez egyszerűen rossz. Néhol annyira tiszta akar lenni, hogy szétválasztja a különböző hangszereket, és egyszerűen elveszik a szinergia a zenében (az nincs „egyben”). Ha nagyon profi és jó a zene masterelése, akkor jól fog szólni ezen is, de akkor sem szól jobban, mint egy HD600-on. Cserébe sok olyan zene van, ami egyszerűen nem szól jól, mert vagy szétesik, vagy egyszerűen csak baromira lapos, leginkább a mély tetejének hiánya miatt (pl. a klasszikus rockzene), hacsak persze az ember nem elemezgetni akarja, amit hallgat.

    Az egyetlen olyan műfaj, ahol én valamivel jobbnak találom a HD600-nál, az a (gyors) elektronikus zenék egy része, mert azoknak jót tesz a fejes tisztasága, gyorsasága, és az, hogy a mélyek alja „üt”. Meg persze a tér. Csak ugye egy elektronikus zenében nincsenek természetes hangok, és az énekhangok is többnyire el vannak torzítva, szóval a fejes nem „ront” a hangzáson, inkább csak egy másik hangzást prezentál.

    A másik felhasználása, és szerintem arra nagyon jó lehet, a tartalomkészítés. A fejes őszintén lapos hangja szerintem kifejezetten hasznos lehet munkánál. Meg persze, ahogy a dobozán van, analitikus zenehallgatáshoz. Ezt viszont én ritkán csinálom.

    Röviden összefoglalva az előnyei a tisztaság, pontosság, a tér, illetve a mély alja. Hátrányai a mély tetejének hiánya, a lapos középtartomány, illetve a kicsit sziszegő magasak. Zenehallgatásra bizonyos, karakterben hozzáillő albumokhoz kifejezetten jó, de „általános” (elsődleges) fejesnek nem.

    A Philips Fidelio X2HR más tészta. Rövid jellemzése: kellemes, mókás hangú, tiszta, széles terű fejes, kicsit sok magassal. Sokkal inkább egy általános fejes. V hangképpel rendelkezik, mély és magas kiemeléssel, de ezek nem ülnek rá vészesen a közepére. Sokkal kevésbé mondanám „pontos” vagy „profi” hangzásúnak, mint a HD560s-t.

    Jót tesz neki az emelt mély, mivel így azokat a zenéket is élvezhetővé teszi, amiket a HD560s a mély tetejének hiánya miatt nem. Bár a Fidelio viszont nem tud annyira mélyre lemenni, mint a HD560s. A rockhoz, akusztikushoz határozottabban jobban áll ez a fejes, és szerintem az ének, illetve a hangszerek visszaadása is jobb, élvezetesebb. Ez a fejes nem steril vagy „lélektelen”, egyértelműen jobban hat az érzelmekre, igazi „zenehallgatós” fejes. Tér szempontjából valamivel túlmutat még az HD560s-en is.

    Egyetlen idegesítő dolog van benne számomra – aki érzékeny a magasakra –, ez pedig a magas kiemelése. Ez idegesítőbb, mint a HD560s-nél. Máshol emel ki, tehát sok zene van, ahol az énekhang sz-ei vagy a cinek zavaróak az egyiken, a másikon viszont nem, de az X2HR-ben több a magas kiemelés, és általánosságban sziszegősebb (élesebb), mint a Sennheiser. Szó szerint idegesítőbb. Ezt amúgy EQ-val lehet javítani, próbáltam is, de most a hangzásról írok, nem a korrekcióról.

    A hangja érezhetően kevésbé „profi”, mint a HD560s-é. A Sennheiseren azt érzem, hogy komoly munkával „összerakták” a hangzását, ennél meg inkább „összedobták” azt, és éppenséggel egész jól sikerült. A Fidelio néha érdekes dolgokat produkál a zenével, bizonyos helyzetekkel nem birkózik meg olyan jól. Kicsit lassabbnak is érzem a reakcióját, a tényleg gyors elektronikus zene néha kicsit megkavarja, és összefolynak a hangok, ezt a HD560s jobban megoldja. Cserébe viszont, akár rossz a zene, akár jó, beleszínezi magát annyira a fejes, hogy élvezhetővé teszi.

    Röviden összefoglalva előnyei a mély tetejének kiemelése, a tér és a tisztaság. Hátránya a szélesebben kiemelt magas tartomány. Ha valaki nem annyira érzékeny azokra a magasakra, ez egy jó választás, mert gyakorlatilag „akármilyen” zenéhez jó, tehát elsődleges fejesnek is ajánlható. Mivel még alacsony impedanciás is, gyakorlatilag akármiről hajtható.

    Szubjektív vélemény

    Ezek olcsóbb fejesek, és ahhoz mérten nézem őket. A HD560s nekem 99€-ba került (átlagos ára: 140-150€), míg a Philips 78€-ba fájt szállítással (átlagos ára: 100-110€), vagyis mindkettőt olyan áron vettem, amilyen áron nem igazán elérhetőek. Ezért az árért szerintem mindkét fejes megéri, és mindkettő jobb hangú, mint a hasonló árú fejesek.

    A HD560s szerintem „profibb” hangú fejes, de elsődleges fejhallgatónak én nem ezt venném. Viszont a kettő közül ez az a fejes, amit megvennék még drágább fejesek mellé is, pl. tartalomkészítéshez, mert a „flat” illetve analitikus hangzásnak megvan az előnye bizonyos helyzetekben, és ha az ember „krizitálni” akarja a zenét, akkor szerintem jobb, mint sok más, akár drágább fejes is. Zenehallgatásra viszont nem, vagy maximum bizonyos műfajokhoz, esetleg albumokhoz. Plusz ez nem a „kiviszem az utcára” fejes, annyira azért nem strapabíró. Van innen bőven felfelé, és hacsak nem „célfeladatra” kell, akkor az ember utána már nem feltétlenül hallgatná ezt.

    A Fidelio X2HR sokkal szélesebb körben biztosít hallgathatóságot, magyarul elsődleges, általános fejesnek jobb. Oké, kicsit idegesítő lehet bizonyos emberek számára a magas tartománya, de az EQ-zható, és ez egy bármiről hajtható fejes, és gyakorlatilag bármilyen tartalom fogyasztására jó. Plusz masszívabb, utcára is kivihető, tartósabb darab, jobb a standard 3.5-es lecsatolható kábele is, és vehető rá (drága) Dekoni fülpárna, amitől elvileg javul a hangzása.

    A fenti áron szerintem mindkettő megérte, de a HD560s-ért én nem fizetnék 150€-t, ahogy valószínűleg az X2HR-ért sem 110€-t. Előbbit még tudom használni kritikai hallgatásra, hiszen annak egy valódi értéke a tiszta és „flat” hangzása, de az X2HR komolyabb fejesek mellett nem tud semmi különöset adni. Én egyiktől sem térdeltem le, de nyilván jobb fejeseim vannak. Ha a teljes árukat nézem, és all-around fejest keresek, akkor a 130€ körüli DT770 Pro/80-at előbb választanám. Nyitottnak meg inkább egy HD6XX-et. Viszont olyannak, akinek ez lenne az első „komolyabb” fejese, és ennyi pénze van rá, annak a Fidelio egy akciós áron jó választás lehet.

Új hozzászólás Aktív témák