Hirdetés
-
Mobilarena
Linksys WRT54G/GL/GS router
Új hozzászólás Aktív témák
-
And
veterán
válasz
Yogibear974 #13744 üzenetére
Nálam az nvram (ami ugye a kissé megtévesztő nevével ellentétben a flash része) szokott elfogyni, és olyankor a tiédhez hasonló dolgot produkálni: wifi lekapcsol, telnet/ssh alatt az 'nvram show' végeredményként negatív (!) szabad nvram-területet közöl. Innentől kezdve egyéb beállításokat sem jegyez meg. A build ugyanaz, mint nálad, de a hosszú reset megoldja a problémát. Rájöttem, hogy a WAN-adatforgalom naplózása (Status / WAN / Traffic) eszi meg szépen lassan a nem felejtő tárat sok-sok hónap folyamatos működés után. Ezt a naplót törölve ismét lesz elegendő nvram tárhely, és a működés is normalizálódik.
-
And
veterán
válasz
mark77 #13693 üzenetére
1.) Ha wifi-elérésről beszélünk, akkor bármilyen más tevékenység előtt fel kell tudnunk csatlakozni a routerre. Ez mondjuk WPA/WPA2 + AES kulcsolás és kellően hosszú / értelmetlen megosztott kulcs mellett eleve a nem túl egyszerű kategóriába tartozik.
2.) A nyílt 3rd-party firmware-ek eredetileg azonos forrásra épültek, de elég valószínűtlen, hogy ezekben egy már felfedezett / dokumentált biztonsági rés sokáig nyitva maradjon. Erről érdemes elolvasni ezeket az oldalakat: [link], [link].
3.) Ha valaki paranoid alkat, akkor - firmware-től függetlenül - tiltsa le azokat a szolgáltatásokat, amelyekkel gond lehet: távoli elérés (WAN-felől, esetleg https only), telnet (!), ssh, állítsa át a konfigurációs webfelület portszámát valami lehetlen értékre és állítson be hozzá brutális elérési jelszót.
"Másik: "átjárhatók" ezek a firmware-k? Tehát lehet DD WRT -t egy egyszerű frissítéssel pl Tomato ra cserélni?"
A gyári fw-ről áttérés 3rd-party fw-re okozhat gondot a mérethatár miatt (a gyári visszautasíthatja az image beégetését), ezért célszerű valamilyen kisebb méretű verzióval kezdeni indulásként, dd-wrt esetén valamelyik micro vagy mini kiadás megfelel. Ha már fent van bármelyik 3rd-party verzió, akkor arról gond nélkül át lehet térni bármelyik másikra, vagy akár vissza lehet tenni a gyárit. -
And
veterán
válasz
Milánka #13663 üzenetére
Miért kellene cserélni? Ha semmi probléma nincs a routereddel, akkor ne bántsd a kondikat. Ami jó, azt nem kell megjavítani. Ha problémás lenne a vas, akkor első körben a komplett tápegységet próbálnám kiváltani (akár ideiglenesen egy hosszabb próba idejére), az elektrolit-kondenzátorokhoz csak egy ESR- és kapacitásmérés után nyúlnék. Az meg, hogy más példányában 25V-os típusok vannak, még nem jelenti azt, hogy mindenkiében olyanok vannak, te vagy rá az élő példa. Csak azért, hogy elmondhasd, a tiedben is 25V tűrésű elkók vannak, kár lenne belepiszkálni a routerbe.
-
And
veterán
Egy ilyen kinézetű műszert kell elképzelni: [link], a leírása és egyben a mérési módszerről több infó itt található: [link]. A lényeg az áramkörön belüli polaritásfüggetlen alkalmazhatóság, az ilyen műszereknél szokásos 100 kHz-es mérőfrekvencia, és a mért eredménynek a műszer előlapján látható táblázattal történő összehasonlítása a kondenzátor kapacitásértéke és tűrési feszültsége szerint.
-
And
veterán
"Ezt akkor megtudod erősíteni nekem?"
Nem tudom megerősíteni, és ennek egyszerű az oka: a problémát leegyszerűsítettük az elektrolitkondenzátorok szintjére. Ez pedig vagy helytálló, vagy nem, tehát nem jelenthető ki, hogy az elkók időszakos cseréje biztosan megoldja az instabilitási gondokat. Nekem is van / volt több példányom WRT54GL-ből, akadtak is időnként érdekes gondok vele (többek között: vihar után teljesen elszállt firmware - nem boot-olt többé az eszköz -, konfiguráció komplett elvesztése), de bizonyíthatóan egyiket sem a kondenzátorok hibája okozta.
Sajnos az is tény, hogy manapság elég gyakori probléma az elkók minősége, nálam van olyan eszköz, amiben pár évente teljesen ki kell cserélni a kondenzátorokat, mert megdöglenek a nyári hőségtől - itt időnként eléri a 35°C-t a hőmérséklet - és akkor elég változatos gondok jönnek elő egy amúgy egyáltalán nem olcsó kategóriás elektronikánál.
Ezért említettem, hogy be fogom hozni az egyik sok éves WRT54GL-em alaplapját, megfelelő műszerrel kiszerelés nélkül is ellenőrizhető rajta az elkók állapota, a kiszáradás okozta kapacitásvesztés és az ekvivalens soros ellenállás megnövekedése. De ezen felül természetesen más is okozhat instabilitást. Pár éve egy egyszerű Flir hőkamerával csináltam képet a SoC környékéről működés közben, és az eredmények alapján a tok hőmérséklete nagyobb volt 70°C-nál, nem nyári hőségben. Előbb-utóbb megvetemedhet alatta a nyák, a BGA-forrasztások is bizonytalanná válhatnak, stb. Vagyis a kondenzátorok hibája lehet ugyan tényező, de messze nem kizárólagos. -
And
veterán
"Akkor megpróbálkozom az ELKO-k helyett tantál kondikat tenni."
Ez a felosztás azért helytelen, mert a tantál is elektrolit, és nem csak csepp formában létezik. Nagyobb gond, hogy bár a WRT45GL v1.1-ben nem nagyon hemzsegnek az elkók (összesen 4 darabot látok benne és mind egyforma: 220µF / 25V), ekkora kapacitású és tűrési feszültségű tantál elektrolitok már meglehetősen ritkák és drágák. Egyes árlistákon a 220µF / 16V-os kivitel kivitel közel 500 Ft, és az még mindig csak 16V-os. Az is igaz, hogy 25V tűrésre egész biztosan nincs _mindegyiknél_ szükség, mivel több, láncba kapcsolt stabilizátort / konvertert tartalmaz a panel. A belső tápellátásáról több infó itt: [link]. A tápegysége pedig roncsolásmentesen nem igazán szedhető szét, úgyhogy abban nem tudni, mekkora és milyen kapacitás található. Egyébként a táp bármilyen 12V / 0,5A-es dugasztáppal helyettesíthető, méréseim szerint a WRT54GL legnagyobb áramfelvétele nem haladja meg a 300mA-t a saját tápjával. Egyébként az áramfelvétel a kapcsolóüzemű belső fokozatok okán valamelyest feszültségfüggő is.
Komolyan, valamelyik nap beviszem a meglévő, közel 10 éves egyik WRT54GL-em nyákját, és megnézzük a kolléga ESR-mérőjével, hogy a kondik milyen állapotban vannak. Ez a példány is sok évig volt kitéve nyári hőségnek egy tetőtérben.
a.) Ebből semmi nem következik, a használt ára (néhány ezer forint) sokkal reálisabb annál, mint amennyiért még a közelmúltban is árulták pl. a Media Markt-ban.
b.) Ez igaz, de azért soho-kategóriában is találni ennél megbízhatóbbat / stabilabbat, igaz az kültéri integrált eszköz.
c.) Ez sajnos már rég nem igaz.
d.) Az 54 Mbps fizikai jelzéssebességű 802.11g szabvány alkalmazásbeli átvitele legfeljebb 20..24 Mbps, ha a térerő maximális. Ennél pedig még az én netem is gyorsabb, pedig nem vagyok maximalista ilyen téren.
-
And
veterán
Az elakadásnak az lehet az oka, hogy a gyári firmware visszautasítja egy bizonyos méret feletti image-fájlok égetését: [link]. A leírás szerint ez a limit 3 MB, ezért ennél kisebb méretű 3rd-party image-t kell először feltenni a gyári állapotú routerre, majd ezt követően mehet fel nagyobb méretű firmware is. Elsőre próbálkozhatsz pl. az alap Tomato v1.28 verzióval, vagy a DD-WRT Mini illetve Micro variánsokkal, ezek mind kisebbek 3MB-nál.
Mod: a maximális image-méret egyébként a 4MB flash-sel rendelkező WRT54GL esetén 3776 kB (3,687 MB) lehet, a fennmaradó hely kell a bootloader-nek (CFE) és a konfigurációs beállításoknak (nvram). -
And
veterán
válasz
nelsonmanian #13617 üzenetére
Ezt csak WDS-sel lehet(ne) megoldani, ahhoz meg azonos típus, chipset és firmware kell. Két dd-wrt-s WRT54GL között annak idején ilyen linket működtettem, ez a kliensek számára a szakadásmentes váltást is megoldotta a jelismétlésen felül.
WDS nélkül marad az, hogy ugyan létre tudod hozni mindkét eszközön (Asus és dd-wrt VAP) ugyanazt a konfigurációt, azonos SSID-ket, titkosítási módszert és megosztott kulcsokat, de ettől az még két wifi-hálózat marad, és nem lehet megúszni a kettő közti váltáskor a leszakadást / újrakapcsolódást sem. Ha nincs mozgó kliensed, így sem sokat vesztesz, csak mindkét hálózatot be kell állítani a kliens profiljai között. -
And
veterán
válasz
nelsonmanian #13615 üzenetére
Repeater (vagy azonos címtartományon belül használva, NAT nélküli repeater-híd) módban a fizikai wifi-illesztő ugyanúgy kliensként viselkedik, mint szimpla kliens-módban. Tehát LAN-on csatlakozva a routerhez mindkét módban, repeaternek és kliensnek konfigurálva is működnie kell. A repeater mód dd-wrt alatt annyiban különbözik a klienstől, hogy előbbinél egy vagy több virtuális (szoftveres) elérési pontot, azaz VAP-ot tudsz hozzáadni a rendszerhez, és onnantól wifi-n is eléred, mint jelismétlőt. De ha nincs VAP, attól még vezetéken ugyanúgy hozzáférsz a hálózathoz.
A beállításoknál arra kell figyelni, hogy repeater-hídként (otthoni hálózatban célszerű minden eszközt azonos címtartományba tenni) le kell tiltani a WRT54GL dhcp-szerverét, fix IP-jét kívül kell helyezni az Asus által kiosztható dhcp-tartományon, alapértelmezett átjáróként pedig az első / Asus router IP-címét kell beállítani. -
And
veterán
válasz
Sanya595 #13588 üzenetére
A WRT54GL - meg az összes többi létező wifi router - vezeték nélküli alapmódja az AP. Azt mindenféle módosítás meg 3rd-party firmware nélkül is tudják. A Wireless / Basic Settings lapon találod ([link]). De ez az alapbeállítás a firmware telepítése után, illetve gyári firmware-rel is, mivel utóbbival egyetlen wireless módot támogat, az AP-t.
-
And
veterán
válasz
Yogibear974 #13576 üzenetére
"A sok ram irogatás nem fogja agyonvágni?!"
A RAM nem flash vagy eeprom, hogy a sok írogatás tönkretegye. -
And
veterán
válasz
Yogibear974 #13573 üzenetére
Próbáld meg lecsökkenteni a TCP-timeout értékét, ami az alapbeállítás szerint 3600 sec. De ha nem torrentezel egy csomó szálon, akár a kapcsolatok (Maximum ports) számát is lejjebb viheted. Nálam is 5% körüli a szabad memória, ettől függetlenül több hónapos, akár fél éves uptime-okat szokott produkálni, és sosem vettem észre, hogy a kevés RAM-tól leszakadt volna a wifi.
-
And
veterán
válasz
rozso3 #13567 üzenetére
Ha a WRT54G-t a WAN-portja felől kötötted be, akkor a világon semmi gond nincs: az a router ennyire képes, nem többre. Ha a Digi által adott 'doboz' egy HGW (vagyis modem+router egyben), akkor a WRT-t az egyik LAN-portjával csatlakoztatva - vagyis switch / AP-ként használva - már képes lesz hozni kb. 90 Mbps sebességet kábelen, wifin meg nyilván annyit, amennyi a 802.11g szabvány gyakorlati korlátja.
-
And
veterán
válasz
peter1998 #13563 üzenetére
A wifi-t beállítod kliens (unbridged) módba, beírod a hálózat nevét az SSID-mezőbe, a kulcsolást kikapcsolod, és az alapbeállításoknál a WAN kapcsolat típusát automatikusra állítod, akkor alkalmazás / mentés után csatlakoznia kell az adott nevű hálózathoz, ha az nyílt. Ha nem csatlakozik, akkor például MAC-szűrés lehet rajta. A LAN-oldalon a DHCP-szervert bekapcsolva hagyatod, hogy a gépednek IP-t adjon.
Alternatív megoldás: a státusz / wireless oldalon alul van a site survey (wlan keresés) gomb, ezt megnyomva feljön egy külön ablakban az elérhető AP-k listája, az utolsó oszlopban a csatlakozás gombbal. Elvileg azt használva is tudsz csatlakozni, elvégzi a szükséges beállításokat, de ilyen formán még nem próbáltam. -
And
veterán
válasz
Shia-ko #13549 üzenetére
Mondjuk a "költeni" az elég túlzás: 2x5-ös tüskesor + hüvely (ezek ideiglenes forrasztás esetén el is hagyhatók), 30-40 cm öteres szalagkábel, 4 db. ellenállás és egy csatlakozó az LPT-portra (DB-25 papa), nem egy óriási költség, kisker alkatrészárakon 3-400 forint. Vagy a posta oda-vissza a javítást vállaló felé.
-
And
veterán
válasz
Shia-ko #13546 üzenetére
Olyan nincs, hogy egy WRT54G/GL/GS kuka legyen elszoftverezés miatt
. Persze vannak fokozatok a helyreállítás nehézségét tekintve, de mindegyik helyrehozható.
"Rossz FWt raktak rá, 7eshez való ddwrt-t."
Ez önmagában nem lehet ok, mivel a -GS v6-ra és v7.x-re tehető verziók ugyanazok a binárisok. Viszont a v7.x verziókról először le kell vakarni a VxWorks-öt, amit a v6-on nem kell megtenni.
Helyreállítási módszerek:
- TFTP: [link], mondjuk erre csak bizonyos körülmények között van lehetőség, és ahhoz minimum pingelni kell tudni a routert (de lehet, hogy csak az indulás utáni rövid időszakban lehetséges, ah egyáltalán.
- JTAG: némi felkészültséget igényel (kábel, debrick utility), de univerzális módszer, minden elszoftverezett Broadcom-chipsetes WRT54Gx típus helyrehozható vele. Erről itt olvashatsz többet: [link].
Van olyan fórumtárs, aki foglalkozik routerek szoftveres helyreállításával ([link]). -
And
veterán
válasz
Yogibear974 #13537 üzenetére
"Le:7.29 M Fel:10,38"
Mit mértél, hogyan mértél, milyen router / fw mellett, milyen mértékegységek ezek és jelen esetben mi köze a neted sebességének a wifi-átvitelhez? Csak ennyi a kérdés.
"DDWRT 13-as csati, föltolva maxra:251 mW."
Ha nem tolod fel ennyire (valószínűleg értelmetlen értékre, amit a hardver amúgy is képtelen kisajtolni magából, de legalább az összképen is ronthat) a teljesítményt, még akár szebb értékek is kijöhetnek..
-
And
veterán
válasz
Yogibear974 #13514 üzenetére
Nem tudom, konkrétan milyen bug okozta a teljes 32 kB-os nvram-terület elfogyását, de a maradék méretére már negatív értéket mutatott az nvram show
. Ilyenkor a webfelületen végrehajtott módosítások sem tárolódtak el, ezért vált gyanússá. Szintén dd-wrt alatt, egy régebbi build-et használva jött elő a jelenség évekkel ezelőtt, de csak sok hónapnyi folyamatos működést követően, persze amikor épp napokig nem voltam otthon és más használta volna a megosztott netet. A jelenlegi verzióval (v24 sp2 standard, build 14896) már évek óta gond nélkül megy, a konfigurációt sem nagyon b@szkuráltam már az elmúlt sok hónapban, az uptime olykor meghaladja a fél évet.
-
And
veterán
válasz
Yogibear974 #13511 üzenetére
Tény, hogy a táp is okozhat sok furcsaságot, de én inkább úgy gondolom, ott mással lehet gond, egyébként nem csak a wifi-t érintené. Olyannal már találkoztam, hogy egyszer csak eltűnt a wifi, és semmilyen beállítással nem lehetett visszahozni. A megoldás akkor annyi volt, hogy hosszú resettel alapra kellett tenni a routert. Ha a reset előtt lementett konfigurációt utána visszatöltöttem, ismét kikapcsolt a wifi, tehát a problémát a konfiguráció (nvram) tartalma okozta, telnet / ssh alatt ki is derült, hogy lényegében 'elfogyott' az nvram terület. Tehát mindent szépen újra be kellett állítani, és utána már ment, illetve azóta is működik.
-
And
veterán
Mivel a WRT54GL flash memóriája mindössze 4MB, ezért természetesen az ennél nagyobb image-fájlok nem égethetők bele! Egész pontosan 3776 kB lehet a maximális kernelméret, a maradék hely kell a bootloader (CFE, 256 kB) és a konfigurációs beállítások (nvram, 64 kB) számára. Ha ennél nagyobb méretű image-t küldesz rá, és nem utasítja vissza, akkor téglát csinálsz a routeredből. Talán a DD-WRT-nél volt olyan verzió (Micro plus), amelyhez le lehetett / kellett felezni a CFE-t, de elég macerásnak tűnt, és utána a normál CFE-t visszaállítani már csak JTAG segítségével lehetett.
-
And
veterán
válasz
csaba1923 #13448 üzenetére
Mégis mi a baja? Az említett módszerek elszoftverezett routerekhez jók. TFTP-s vagy soros konzolos megoldás csak bizonyos feltételek (pl. ép bootloader) megléte esetén működik, JTAG-gel a teljesen kitörölt flash tartalom is visszaírható. Keresd őt: [link], vállal routerjavítást. A -GL (szoftveres) rendbe rakása szerencsére nem túl bonyolult dolog.
-
And
veterán
válasz
-FreaK- #13445 üzenetére
"Nemrég upgradelték a net sebességemet 100/10mbit-re, de csak max. 50-et értem el lefele."
Csak ezért felesleges firmware-t frissíteni, ugyanis ez nem lesz több. Mostanában pár hetente előfordul a topikban, hogy 30-40 Mbps feletti internethez ez a router abszolút nem való, úgyhogy az is csoda, hogy nálad annyit képes a WAN felől hozni. Ahhoz a nethez sajnos más router után kellene nézned: [link] -
And
veterán
Én azt mondom, hogy ha legfeljebb 30 Mbps-en nethez kell (amiből 20 Mbps körüli sebességet kaphatsz wifi-n), nem hiányzik az USB, és legfeljebb 5 ezer forintért adják, akkor vegyél GL-t. Többet nem adnék érte, de persze ez az ár csak használt példányok esetén lehet reális. Antenna nélküli wifi router természetesen nincs, biztos belső antennásokra gondoltál. Lehet kapni nem belső/rejtett antennás korszerű típusokat is, de egyelőre én sem érzem kényszernek a váltást (egy nem túl okos Cisco 3825 mögött van a -GL).
Mod: mire leírom, Topikgazda kolléga már megmondta a frankót.
-
And
veterán
"[..] a régi routerem pedig wifin kapcsolódna az asus-ra" illetve "Mert a linksysnek a 120-ból csak 30-40et akarnék adni."
Wifi-n jó lesz az 20..22 Mbps-nek is. 30-40 az életben nem megy át rajta, hisz a -GL egy 802.11g szabványú eszköz, ennek megfelelő hasznos wifi-sávszéllel.
"Így a régi routerem is szolgáltatna wifin netet pár dologhoz.."
Ha wifi-n kapcsolódik a WRT54GL az első routerre, más vezeték nélküli kliensek pedig a Linksys-re, akkor utóbbinak szükségszerűen repeater-módban (jelismétlőként) kell működnie. Ekkor pedig egyrészt az előbb említett 20 Mbps körüli hasznos sebességet el is felezheted a jelismétlés miatt (ez a feleződés csak a Linksys wifi-klienseit érinti, a vezetékkel rákapcsolódókat nem), másrészt 3rd-party firmware kell hozzá, mivel a WRT54-sorozatú routerek gyárilag nem képesek többfunkciós működésre. -
And
veterán
válasz
#40553216 #13393 üzenetére
Nem, más firmware-rel sem lehet több. Olvasd el ezt, sok kérdésedre választ adhat: When is 54 not equal to 54?
Azért van '54-nek eladva', mert ez az egy szám, ami biztos, stabilan megvan (természetesen csak elemi szimbólumok szintjén), és a felhasználónak nincs ráhatása. Míg a valós átviteli sebesség nagyon is sok, részben paraméterezhető tényezőtől függ, a fizikai sebesség maximuma (egyetlen 4 μs időtartamú szimbólum 216 bit adatot kódol, amiből 216 bit / 4 μs= 54'000'000 bit/s) annál a linksebességnél nagyon is állandó. Viszont a teljes tranzakciós idő jó részét elviszik a visszaigazolások (802.11 és TCP szinten is), valamint az adás-vétel váltások között tartandó rövid időrések. -
And
veterán
Sajnos minden csatornán ütköznél valakivel, de azért a sáv szélei (főleg az 1-es csatorna) megér egy próbát. A Tx / Rx antennákat nincs értelme fixálni, azzal csak a diversity-működést tiltod, amágy érdekes, hogy attól is csökkent a sebesség. Tx-power 100 mW fölé növelésének sincs túl sok értelme, a hardver amúgy sem tudja, a spektrumképet meg valószínűleg elcseszi, ezért a lassulás. Amit még kipróbálnék:
- Wireless NW mode: g-only (minek a mixed-mód, ha nincs 802.11b-s kliensed),
- Frame Burst: enable (ritkább visszaigazolások),
- Beacon interval: 100 ms (felesleges sűríteni),
- Preamble: auto (hátha nem minden kliens szereti a rövid bevezetőjelet). -
And
veterán
válasz
crissprivat #13318 üzenetére
Ezt még nem láttam, de kifejezetten tanulságos több okból is. Eleve érdekes, hogy a routeren beállított teljesítmény nyomán a kliensen keletkező vételi térerő a router firmware-ének függvénye (azaz három különböző görbét látni). Bár ez simán lehet 'mérési hiba' is, mert szvsz. elég valószínűtlen, hogy az egyes Tomato-kiadások eltérően értelmeznék / számítanák / vezérelnék az adóteljesítményt. Az 1..250 mW adóteljesítmény-tartomány 250-szeres viszonyt jelent, ami decibelben jó közelítéssel 24 dB, akkora tartománynak pedig nyomát sem látjuk a vételi térerő változásában (bár a kliens és az inSSIDer továbbra sem alkot pontos műszert). Legjobb esetben is mindössze 3..4 dB-nyi javulást (lineáris teljesítményben számítva 2...2,5-szeres növekedést) érhetünk el a teljesítményben a gyári alapértékhez képest, vagyis szó nem lehet nagyságrendi javulásról, amit a beállítási lehetőség sugall. Persze jó volna erről látni egy valódi spektrumanalizátoros mérést is, nem csak egy inssider-es indikációt.
-
And
veterán
válasz
Intruder2k5 #13315 üzenetére
Megmondom őszintén, mikor régebben WRT54GL-ek közötti kb. 1 km-es távú kapcsolatom volt, próbálgattam állítani a TX-powert. A routereken DD-WRT volt, de ez ebből a szempontból valószínűleg teljesen mindegy, ugyanazt a regisztert írkálja a SoC-on belül mindegyik firmware. Namost a webfelületen látható "mérés" (amiről ismert ugyan a véleményem, de fel/le mozgást, változást azért talán lehet indikálni vele) szerint a vételi térerő lényegében alig változott attól, hogy a túloldalon változtattam az teljesítményt. Régebbi DD-WRT-k talán 30 mW körüli alapértéket adtak, de 1..100 mW között állítva is alig volt változás a távolról vett jel szintjében. Ez ugye konkrétan 20 dB (100x-os) változás volna a beállított teljesítményben, de a vett jelszint a 'mérés' alapján alig nem mutatott változást, vagyis nem jobban, mint az alap, pár dBm-nyi oda-vissza mozgást, és a gyakorlati átviteli sebesség sem nagyon változott.
Erről a témáról elég sokat írtak már külföldi fórumokon, én pedig azt szűrtem le ezekből, hogy a TX-power (ennél a hardverkategóriánál) lényegében parasztvakítás, ahogy egy ismerős mondta, "csak egy érték egy regiszterben" és nem több. Tehát a firmware egy bizonyos referencia alapján ugyan lehetőséget ad a teljesítmény piszkálására, de ennek a jelentősége minimális, ha a végfokozat (ami független a processzortól) ezt az értéket konkrétan lesz@rja. Nagyon úgy tűnik, hogy itt is ez a helyzet. De hogy a beállítható maximumot nem tudja, az egészen biztos, teljesen kizárható. Mindenesetre szépen mutat. Egy alap félhullámú (2,15 dBi nyereségű) dipólantennába különben legfeljebb 60,95.. mW adóteljesítményt szabadna pumpálni, hogy nem lépjük át a 100 mW-os EIRP-határt.
Mod: Kültéri Ubiquiti eszközökkel azért értékelhető vételi szintváltozást okoz, ha a kapcsolódó ellenállomás teljesítményét változtatom. Igaz, ők egyrészt elég szigorúan is veszik a régiós limiteket, másrészt a hardver deklaráltan tudja a 200 mW-os adóteljesítményt, és a beállított (adott típusnál listából kiválasztható) antennával szépen korrigálja is a TX-powert, hogy az eszköz ne lépje át az engedélyezett EIRP-t. -
And
veterán
válasz
crissprivat #13312 üzenetére
"A router webes felületén mégis a 3-as LAN-t mutatja aktívnak. Miért?"
Erről a vezetékes router gyártóját kellen kérdezni, mert ezt csak ő tudhatja.
"Az ETHERNET portok beállításnál mit lehet állítani pontosan?"
Ez igazából nem 'portbeállítás', csak a tulajdonságok megjelenítésére szolgál, ha jól értem: mutatja a linksebességet illetve megfordítható vele a portok sorrendje (tehát a 3-as helyett a 2-es LAN-t fogja aktívnak mutatni, miközben az 1-es portra csatlakozol).
STP: Spanning Tree Protocol, erről itt olvashatsz többet: [link]. Alapesetben hagy tiltva, nincs rá szükséged.
"Mennyi a legoptimálisabb Transmit Power. Nálam most 84mW van belöve."
Optimális, ha a default értéken hagyod. Sokat sajnos nem oszt, nem szoroz, legalábbis egy olyan SOHO-kategóriás routernál, mint a WRT54GL. Annál nagyobbat úgysem igazán tud a hardver, hiába lehet 250-ig beállítani egyes firmware-ek alatt. -
And
veterán
válasz
Pityke85 #13118 üzenetére
A WDS valóban felejtős, csakhogy számodra a hagyományos jelismétlő / repeater mód is megoldás lehet. Persze a gyári firmware alatt mindenféle extra mód teljesen kizárt, ezért az ilyesmihez 3rd-party fw-t kell rá telepíteni. Sokáig használtam WRT54GL-t repeater-módban dd-wrt-vel, probléma nélkül.
-
And
veterán
válasz
SüdiLaller #13111 üzenetére
Elolvastad / kipróbáltad a dd-wrt-s link végén, a 25. pont után leírtakat ("PROBLEM AND WORKAROUND TO AN INACCESSIBLE LINKSYS WRT54G V6.0 ROUTER--- may be good for V5 as well.")? Ha ezek sem segítenek, akkor nem tudom, mit lehetne még tenni a jtag-en kívül. A kábele ugyan nem nagy szám, lényegében egy párhuzamos portra (ha egyáltalán van olyan az alaplapodon) csatlakozó rövid öteres kábel, 4 ellenállással, de a routerben a legtöbb esetben a tüskesor nincs benne, azt bele kell forrasztani, és a szoftveres részével ('debrick utility') is lehet azért szívni rendesen, ha az ember még nem csinált ilyesmit.
Ha nem megy, keresd őt: [link], vállal router javítást. -
And
veterán
válasz
SüdiLaller #13109 üzenetére
Szoftveresen (firmware frissítéssel / cserével) a WRT54G/GL/GS-sorozatot véglegesen elrontani nem lehet. legrosszabb esetben jtag-kábellel mindegyik helyrehozható. Én még eleve jtag segítségével tettem fel a dd-wrt-t egy WRT54G v5.0-ra, mert akkoriban máshogy még nem is lehetett.
De egyáltalán nem biztos, hogy most is minden veszve, ezeket nézd meg:
- Lehet pingelni a routert (fix IP-re állított gépről) a 192.168.1.1-es címen?
- Próbáltad a TFTP-s töltést a router bekapcsolását követően indítani?
- A router power-ledje az újraindítást követően állandóan csak villog, vagy egy idő után már folyamatosan világít? -
And
veterán
válasz
SüdiLaller #13107 üzenetére
Két apróságot eleve hiányolok az általad linkelt leírásból. Az egyik, hogy a frissítést végző PC-t ilyenkor erősen illik fix IP-címre állítani (192.168.1.x, ahol x: 2..253). A másik, hogy a TFTP-s feltöltéssel közvetlenül a router újraindítása után - a power led villogásának megszűnte után pár másodpercen belül - illene próbálkozni. Bónusz: a forgalmat esetleg blokkoló bármilyen tűzfalat előtte le kell kapcsolni.
A dd-wrt oldalán a belinkeltnél kicsit bővebb, pontosabb leírást találhatsz: [link]. -
And
veterán
válasz
Danke DJ #13104 üzenetére
Lehet, hogy kicsit félreértettél: természetesen lehet nagy nyereségű antennákat tenni a routerre, nem ezzel van a baj, hanem azzal, hogy egy körsugárzónak nem lehet óriási nyeresége. A nyereség növekedése mindig a nyalábolási térszög csökkenéséből (másképp fogalmazva az irányhatás növeléséből) fakad, elvégre az antenna passzív szerkezet. De egy körsugárzónál a 360°-os vízszintes nyílásszögnek mégis csak meg kell lennie, különben nem beszélhetnénk körsugárzóról. Ez eleve korlátozó tényező, ezért a 2,4 GHz-es sávra készült beltéri körsugárzók nyereségmaximuma 8..9 dBi, a kültéri - nagyobb méretű, 120..150 centis - kivitelűeké 14..15 dBi lehet. Ez utóbbi nyereségérték felett 2,4 GHz-es körsugárzó nem létezik, állítson bármelyik eladó akármit. Sajnos rengeteg felhasználó beugrik ezeknek az olcsó, de hamis, erősen túlzó nyereségértékű antennáknak, aztán meg csodálkozik, hogy semmivel (vagy alig) jobb a helyzet, mint korábban. Az igazság az, hogy a sok (vagy egyszerűen nagyon árnyékoló: túlságosan vastag, vasbeton, vályog, stb.) fal okozta többletcsillapítás gyakran nem kompenzálható ki antennacserével. Egyszerűen nem tudsz annyit növelni a valós antennanyereségen, hogy ennek a mérlege pozitív legyen a fal(ak) okozta plusz csillapítással szemben. Ilyenkor nem marad más megoldás, mint az, hogy a routert a középpontba teszed, esetleg újabb AP-t vagy repeatert telepítesz az eredetileg rosszul fedett helyekre.
-
And
veterán
válasz
Danke DJ #13099 üzenetére
"3-4 fal van a gép és a router között."
Az nem kevés. Bár nem említetted a falak anyagát és vastagságát, ennyi már jelentősen csillapíthat.
"De zavaró, hogy az én routeremnem van a legkisebb jelszintje, amit fogok be kb. 10 másik routert, mindegyiknek sokkal jobb. "
Azok is átjönnek ennyi falon? Mert ha például az ablakon keresztül szűrödnek be más lakásokból, akkor esetleg jóval kevesebb csillapítást szenved el a jelük, mint a '3-4 falon túli' saját routeredé.
"Vettem rá 2db brutál antennát a régi 4dbi-es helyett [..]"
Az eredeti antennái csak 2 dBi-sek.
"[..] 12-18dbi-set, 38cm az antenna, de ugyanaz..."
Nem csoda, mivel egy <40cm-es körsugárzóra megadott 18 dBi sajnos mese habbal. Még a 12 dBi is.. Legjobb esetben 5..8 dBi-s nyereségű lehet - ha egyáltalán - egy akkora 2,5 GHz-es antenna, az meg sajnos nem váltja meg a világot.
"DD-WRT fut rajta, Xmit Power 125mW-on van."
Beállíthatsz akár 250 mW-ot is, de két dolgot nem szabad elfelejteni: az egyik, hogy a hardver ekkora teljesítményt nagy valószínűséggel amúgy sem tud, mindegy, mekkora a TX-power mezőbe beírható érték maximuma. A másik, hogy a teljesítményemelés minden esetben csak félmegoldás, mivel visszafelé nem érvényesül: a router ettől egy kicsit sem fogja jobban venni a kliensek jelét.
Sajnos ilyen esetben semmilyen beltéri körsugárzó 'csodaantenna' nem lesz jó megoldás. Ha teheted, helyezd át a routert a lakás közepére, nyílt helyre, ahonnan a legtávolabbi saroktól sem választja el annyi fal. Alternatív megoldás lehet egy újabb AP (kábelezve az első routerhez), vagy egy jelismétlő / repeater (vezeték nélkül). -
And
veterán
válasz
csocsika1700 #13040 üzenetére
De ugye nem azt a (ki tudja, milyen állapotú) CFE-t töltötted vissza, amit korábban lementettél róla?
Amúgy én sosem toltam vissza a gyári kernelt, mindig dd-wrt-t tettem fel, mivel egyébként is azzal használom. Annak van kifejezetten TFTP-s feltöltésre készült verziója, és utána akármelyik fw-t rá lehet már tenni webfelületen, legyen az a gyári vagy más 3rd-party szoftver: dd-wrt.v24_mini_wrt54g.bin. Ezzel nem szokott gond lenni a teljes törlés után hiányzó nvram (konfigurációs terület) sem, a kernel azt valószínűleg az első boot-nál létrehozza, és a default értékekkel feltölti.
"ezt a parancsot hova kell irni? /noemw /nocwd"
Ezek nem parancsok, hanem mint említettem, parancssori kiegészítő opciók a jtag-es debrick utility-khez. Én tjtag-programmal próbáltam, de talán az eredeti HDM utility-vel is működnek. Ezekről bővebb infót az említett segédprogramok helpje ad, ha például mindenféle paraméter vagy opció nélkül futtatod a wrt54g.exe-t vagy a tjtag_xx.exe-t. És igen, arra valóak, hogy a routert processzora megfelelően inicializálva legyen a jtag-es műveletek előtt, vagyis a program ne fagyjon ki valamelyik műveletnél, vagy épp a router ne induljon újra a jtag-util futtatásakor. Ha az említett opciókkal és a -probeonly paraméterrel (ami a detektáláson kívül mást nem csinál) megfelelően lefut a wrt54g.exe vagy a tjtag_akárhányas.exe (eredményeként név szerint említve nem csak a Broadcom SoC-ot, hanem a flash típusát is), akkor lehet egyéb műveleteket kezdeményezni velük, mint törlés és újraflash-elés. De CFE-nek ajánlott egy megbízható forrásból származót, vagy a Skynet-segédprogramjával a router eredeti MAC-címével generált verziót használni. -
And
veterán
válasz
csocsika1700 #13037 üzenetére
Na, kicsit utánanéztem illetve kipróbáltam: WRT54GL v1.x hardvernél a parancssori opciók közül a /noemw /nocwd a nyerő, tjtag (Ejtag debrick util - Tornado mod) v2.1.4 és v3.0.1 esetén.
Amíg a CFE nincs fent vagy működésképtelen, a LAN-portokon keresztül nem elérhető a router. Üres flash-tartalomnál mind a négy LAN-led folyamatosan világít a routeren, és a portok nem működnek: PC-re kötve nincs semmilyen fizikai kapcsolat, a hálókártya vivőt jelző ledje sem világít. Ha a CFE már megy, de kernel még nincs, akkor a bootloader-ből kiolvasható IP-címen - ami általában 192.168.1.1, de lehet más is - bármikor feltölthető a kernel a routerre TFTP-n. -
And
veterán
Sorry, valóban üres a frissen telepített Skynet 'select device' menüje. Ez esetben bele kell másolni a /SKYNET/MkCFE dir-be az adatbázist (cf.bldb nevű fájlt). Ha nem találnád meg valahol a neten, el tudom küldeni. Egyébként a DD-WRT fórumán CFE-gyűjtemény topik található, benne mindenféle típushoz letölthető bootloaderrel.
-
And
veterán
válasz
colosseum #13034 üzenetére
"Még annyit szeretnék kérdezni, hogy szerinted megéri-e csinálni egy bufferelt jtag kabelt mert nem éppen sok idő a dolog."
Hát szerintem hullára felesleges, csak azért, hogy WRT54-eket javítgassunk vele. A passzív kábelemmel helyrehoztam már legalább 10+ WRT54-et (nem csak GL-t), sőt még WRT54GC-t is, pedig azt szoftveresen szinte javíthatatlannak ítélték a fórumozók, mivel nem volt hozzá megfelelő debrick utility (Marvell chipset), de még egy nyomorult jtag-pinout sem. A kábel itt a legkevesebb, a lényeg a szoftveren múlik. Sajnos maga a JTAG csak egy hardveres felület, ezen kívül nem sok közös van az egyes processzorok és flash-memóriák kezelésében.
"Lehet hogy az én wrt54g.exe ben nincsen benne az id a chipnek"
Lehet, de mint írtam, akkor más util-t kell használni. A chip-ID-t meg szerintem ismeretlen flash esetén is ki kell írnia, jártam már így a HDM debrick util-lal. Az sem fagyott, csak kinyögte, hogy a flash-t nem ismerte fel típus (vagyis azonosító) szerint.
"CFE fájl az mekkora szokott lenni?"
A WRT54G, -GL és -GS hardverek, Broadcom procok esetén 256kB, vagyis 262'144 byte.
"Sajna én nem találtam olyan repair kit-t ami működött volna azt irja az enyém hogy nem tud frissíteni."
A Skynet repair kit korábban linkelt oldalon elérhető utolsó letölthető kiadása az 1.5-ös, amely a WRT54GL mindkét hw-verzióját (v1.0 és v1.1) támogatja, külön frissítés nélkül. -
And
veterán
válasz
csocsika1700 #13032 üzenetére
Még mindig ott vagyunk, ahonnan indultunk: a jtag pont az ilyen teljesen agyhalott, villogó power-ledes routerek javítására való. Akár a teljes flash-tartalom (CFE, kernel, nvram) hiányozhat, a CFE felküldése után már elvileg be lehet TFTP-n küldeni a kernelt. Problémát jelenthetnek a következők:
1.) Nem tudjuk azt az IP-t, amelyre a CFE hallgat. Ezt mint említettem, meg lehet tudni, ha ránézel a CFE.bin tartalmára, a 0x1227 (hexa) offszetnél vagy környékén található sima szövegként: "lan_ipaddr=192.168.x.y", de a vége nem csak 1.1 lehet. Valamelyik kompatibilis, pl. WAP54G-ről származó CFE esetén pl. 1.254 a default IP-cím vége. Ez az érték sosem módosul, normál üzem közben a saját konfigurációban (nvram-ban) tárolt értékkel íródik felül, de a TFTP-s javításkor csak a CFE-ben lévő számít, mivel teljes törlés után nincs se kernel, de nvram-tartalom a routeren.
2.) Automatikus címkérésre van állítva a kapcsolódó PC, az pedig ilyenkor nem járható, mivel a routeren nem fut semmilyen szolgáltatás, így a DHCP-szervere sem. A gépet fix IP-címre kell állítani, a CFE által támogatott címtartományon belülre. Ha a CFE pl. a 192.168.1.1-re hallgat, akkor a PC címe legyen 192.168.1.2, netmaszk 255.255.255.0. A DNS- és átjáró címek ekkor még irrelevánsak.
3.) A 'boot wait' opció nem engedélyezett (a CFE.bin 0x1269 címén 'boot_wait=off' olvasható). Ilyenkor előfordulhat, hogy csak az indulást követő pár másodpercen belül van egy időablak, amikor a CFE elfogadja a TFTP-s csatlakozást, vagy egyáltalán ping-re is csak akkor válaszol. Tapasztalatom szerint ez nem jelentett gondot, bármikor felküldhető volt a kernel (lehet, hogy épp azért, mert az nem volt rajta), és ping-re is válaszolt. -
And
veterán
válasz
colosseum #13025 üzenetére
Teljesen házi készítésű, az említett alkatrészeken (ellenállásokon) kívül nincs benne más. A lényeg, hogy rövid, maximum párszor 10cm legyen, mert nem pufferelt, passzív kivitel esetén gondot okozhat a nagyobb kábelhossz. A régi HDM debrick utility az újabb példányokon lévő (pl. Macronix-gyártmányú) flash chipeket nem ismeri fel, ezért a tjtag jobb választás, nagyobb az adatbázisa, nem problémázik ilyesmiken.
#13027 csocsika1700: "ám ha törölni akarom ugy ahogy a leirásban van (erase:nvram) nem csinál semmit csak vár... biztos hogy egyszerű a megoldás, de nem nagyon merek piszkálgatni tesztelgetni ez ügyben"
Ha már a mentésed megvan (nvram-ról úgyis felesleges, a bootloader /CFE/ sokkal érdekesebb), nagy kárt nem tudsz okozni, annál üresebb már nem nagyon lesz a flash-tár, mint full törlés után. Meg kell próbálni néhány opciót, mint pl. a /nodma, emlékeim szerint WRT54GL-hez kellett. Egyébként JTAG-porton keresztül csak a CFE-t szokás feltolni: mivel a kernel elég sokáig tartana, utóbbit TFTP-vel szokták elküldeni. Az alapértelmezett IP, amire ilyenkor a CFE hallgat az változó lehet, a CFE elején (bár ez ugye egy bináris fájl) plain text-ben ki is olvashatóak az alap paraméterek, köztük az IP- és MAC-address. Vannak segédprogramok, pl. a Skynet Repair Kit / CFE-creator, amelyekkel a hardverre írt MAC-címmel generálható az adott típushoz és hardververzióhoz való bootloader (CFE.bin): [link]. -
And
veterán
válasz
colosseum #13022 üzenetére
Sokszor hoztam vissza elszoftverezett (vagy egyszerűen 'magától' meghaló) WRT54GL-t jtag-kábellel. Nem kell semmilyen ellenállásokat beforrasztani a nyákra. Szerintem a v1.0 és a v1.1-es WRT54GL között nem sok különbség van, illetve v1.0-s verzióval kevesen találkozhattak, mivel már sok-sok évvel ezelőtt, a típus fénykorában is csak v1.1-est lehetett kapni. A flash-chip lábait rövidre zárni eléggé veszélyes móka, ráadásul ha már jtag-elni készül az ember, akkor tökéletesen felesleges, hiszen jtag-gel a totál szoftveresen agyhalott - sérült vagy kitörölt bootloader - router is javítható, míg a flash lábainak b@sztatása feltételezi, hogy legalább a bootloader ép (a pin-ek összeérintése induláskor checksum-errort okoz, így kényszerítve safe módba a bootloader-t, lehetővé téve például a tftp-s feltöltést).
-
And
veterán
válasz
csocsika1700 #13017 üzenetére
Ja, a párhuzamos (LPT-) port nem hátrány, ha az ember jtag-gel akar routert javítani
. Léteznek persze USB-s jtag-kábelek, meg USB-LPT konverterek, kérdés, hogy mennyire használhatóak és a parancssoros debrick programok mennyire kezelik ezeket. A meglévő natúr párhuzamos portnál egyszerűbb és olcsóbb megoldás sajnos nincs, mivel az LPT-s jtag-kábelhez a csatlakozón, 4 db. ellenálláson és egy rövid kábeldarabon kívül más nem kell.
-
And
veterán
válasz
csocsika1700 #13015 üzenetére
"Kommunikálni tudok a routerrel egy usb ttl konvertáló usb eszközzel"
Mármint a soros (terminál-) porton keresztül? Mert annak alapján, amit említettél - villogó power led - inkább a JTAG porttal kellene próbálkozni: HDM Debrick Util, EJTAG, leírás pl. itt: [link]. -
And
veterán
válasz
KaiotEch #13003 üzenetére
(Attól biztosan nem, ugyanis egy tápegységre - feszültséggenerátorra - írt áramérték mindig maximális terhelhetőséget jelent, vagyis hogy a táp legfeljebb akkora áram leadására képes. Ha "500mA"-es volt az eredeti, és az új annál "nagyobb", akkor nem lehet probléma, hisz a fogyasztó, amelyhez szánták, egész biztosan kevesebb áramot igényel, mint 500mA. Ha emlékeim nem csalnak, a WRT54GL router által felvett áram például legfeljebb 250..300mA volt, és hol 500, hol pedig 1000mA-es terhelhetőségű táppal adták.)
-
And
veterán
válasz
Hunter2 #12987 üzenetére
Szerintem arról ne is álmodj, hogy rajzot találsz. De a helyzet azért nem reménytelen, mivel ezek az alkatrészek azonosak az összes csatlakozónál, illetve más ethernet-aljzatoknál is: az RD-jelű ellenállások értéke mindenhol 75Ω, a CH-kapacitások értéke pedig - amennyiben a 75Ω-os ellenállások közös pontja és a GND-fólia közé vannak kötve - néhány (1..4,7) nF-os, a csatlakozóba integrált transzformátor függvénye, de mindenképpen nagy tűrésfeszültségű, 200..500V-os. A pontos kapacitásérték valószínűleg nem kritikus, de megfelelő műszerrel ki is mérhető valamelyik ép példány.
-
And
veterán
Amit belinkeltél, az sem tűnik rossz megoldásnak. De ha már kéznél van egy WRT54Gx router és az említett szektorantenna, akkor először próbálkozz azokkal. Az antennával nem lesz gond, a karakterisztikája erre a célra megfelel, ha nem a tér közepére szeretnéd telepíteni. Ami problémás lehet, az a kliensoldal: sajnos a legtöbb kézi / hordozható kliens teljesítőképessége (főleg a helyszűkéből adódóan kisméretű antennáik okán) meglehetősen korlátozott. Ez lesz a rendszer gyenge pontja. Telepíthetsz te akármilyen AP-t akármilyen antennával egy két futballpályányi helyre, a távoli kliensek - mobiltelefonok, kisebb táblagépek - nagy valószínűséggel szenvedni fognak a kapcsolattal. Ezen esetenként csak több AP-val lehetne segíteni, ha szükséges.
-
And
veterán
"Az mennyibe befolyásolja az egészet ha én mind a két antenna kivezetésre ráraktam az antennákat?"
Nem befolyásolja, csak épp értelmetlen: a WRT54-sorozat tagjai nem MIMO-sak (mivel nem ismerik a 802.11n vagy -ac szabványokat), ezért egy időpillanatban csak egy antennát használnak. Az antennák közötti átkapcsolás (antenna diversity, a nagyobb jelszintet produkáló antenna kiválasztása nagy bit-hibaarány esetén) pedig kültéren haszontalan, mivel a diversity létezésének célja a beltéren jelentkező visszaverődések hatásának minimalizálása. Ha pedig arra gondolsz, hogy a két antenna majd két, egymástól határozottan elkülönülő terek / irányt fog lefedni, akkor azt kell írnom, hogy ez így nem fog működni normálisan épp azért, mert egyszerre csak az egyik lehet aktív, a másik antenna olyankor egyszerűen le van kapcsolva. Tehát jó, hogy két antennád van kéznél, de csak azért nem kell bekötni mindkettőt, hogy az egyik ne a sarokban álljon.
"A FW csere az azért merült fel bennem mert hátha lehet egy kicsivel nagyobb teljesítményt állítani az antennákra ( lehet ez hülyeség )"
Valóban nem hülyeség, de két dolgot kell ezzel kapcsolatban észben tartani. Az egyik, hogy az adóteljesítmény emelésének hatása egyirányú: csak a klienseken mérhető vételi térerőt (jelszintet) javítja. Visszafelé hatástalan, vagyis az AP ugyanolyan szintű jelet fog venni a kliensei felől, mint alapesetben. A másik a teljesítménynövelés lehetséges értéke: attól, hogy a beviteli mezőbe 250 mW-ot is be lehet írni a routeren, még nem jelenti azt, hogy az az érték valós lesz, a végfokozat is tudja (nem tudja, az 'csak' egy érték egy regiszterben). Tehát ettől legfeljebb pár dB-nyi, egyirányú javulás várható. -
And
veterán
"Lecserélhetem az antennáit nagyobbra?"
Persze, miért is ne? Viszont az egy szektorantenna, ami kültéren használatos, oda pedig egy ilyen routernek elegendő csupán az egyik antennáját kikábelezni. Mindegy, hogy melyiket.
"és segít valamit ha firmware is cserélek rajt?"
Attól függ, miben kell, hogy segítsen..
"Vagy milyen rutert ajánlanátok ezekre az antennákra?"
Antennákhoz ajánljunk routert? Ez nem egészen így szokott történni. Először is a feladatot kellene specifikálni, ahhoz routert választani, ha kültéri összeköttetés is kell, akkor meg plusz antennát (bár külső - főleg nagyobb távú - linkekhez ma már elfogadható árú komplett, antennával egybeépített cuccok is rendelkezésre állnak). -
And
veterán
válasz
DonThomasino #12904 üzenetére
"A wifin viszont csak 15-20 mindekettőn az normális?"
Teljesen. Nagyjából ennyi a 802.11g-szabvány korlátja. -
And
veterán
válasz
Tav-Csoves #12877 üzenetére
Az előbb küldött linken nagyjából minden le van írva, igaz angolul, de az előkészületek nagy részét amúgy is megcsináltad már, és pingelni is tudod a routert, ami nagyon jó jel. Tehát:
- PC és router összekötöd, PC fix IP-címre beállítasz, lehetőleg egy alhálózatban a routerrel, ez már megvan.
- Ezt a (kifejezetten tftp-hez való) dd-wrt verziót leszeded: dd-wrt v24 preSP2 mini build 14896.
- Parancssoros tftp-alkalmazást előkészíted, letöltöd ([link]), vagy WinXP esetén a beépített tftp-t alkalmazod. Parancssorba:
tftp -i [router IP-je] put [dd-wrt bináris .bin fájl teljes neve]. Próbálkozhatsz a gyári letölthető fw-binárissal is, abból nincs külön webfelületre szánt meg tftp-s verzió.
Ha pingre van válasz, azonnal is próbálhatod, különben a router újraindítását követő pár másodpercen belül kell kiadni a fenti parancsot. Az image-fájl elküldése a LAN-on igen gyorsan megtörténik, < 1 másodperc alatt, ha oké, ki is írja a Win, hogy az elküldés sikerült. De: ez hogy elküldted, nem jelenti azt, hogy fel is ment a routerre, mert azt neki be kell égetnie a flash-tárba, az pedig nem megy gyorsan. Szóval ha a küldés sikeres, várj türelmesen! Ne indítsd újra a routert, az majd magától szépen újraindul pár perc múlva, ha minden renden ment, és akkor a power led villogása is megszűnik majd.
Ha feltelepült, 'hosszú' (30mp-es) reset végrehajtása, vagyis a teljes konfigurációs terület (nvram) alapértékekre visszaállítása szükséges. Ezek után webfelületen már feltehető a teljes (standard) dd-wrt verzió is, ami a WRT54GL router 4 MB-os flash-tárában még elfér. Gyári kiinduló firmware esetén mindig a mini-kiadással kell kezdeni a dd-wrt-re áttérést, utána jöhet a standard vagy más specializált verzió telepítése. -
And
veterán
válasz
Yogibear974 #12852 üzenetére
Ugyan a kérdéseimre nem válaszoltál (mármint hogy a router és a kliensgép miféle DNS-címeket kap), de biztos, hogy DNS-hiba okozza? Domain-nevek helyett IP-címekkel eléred a nyilvános szervereket? Próbálkozhatsz pl. a Basic Setup oldalon a Use DNSMasq for DNS engedélyezésével (lásd még itt), de nekem enélkül is működik, illetve ha bekapcsolod, a kliensgépek DNS-kérései a routert (is) terhelik (ekkor a router a saját címét osztja DNS-ként a DHCP-kliensek felé), viszont a névfeloldás is gyorsabb lehet. Vagy ha engedélyezve van (nem tudom, mi a default beállítás), akkor ki is kapcsolhatod, hogy az ISP-d DNS-címei kerüljenek kiosztásra.
Az sem árt, ha a Services / Services oldalon a 'Used Domain' beállítás értéke WAN, de szerintem alapból az. -
And
veterán
válasz
Yogibear974 #12850 üzenetére
A szolgáltatód dhcp-n oszt címeket? Mit látsz DNS-ként a router Status / WAN oldalán és mit a számítógépen (parancssor: ipconfig /all)? Nekem sosem kellett semmit extrát konfigurálni ahhoz, hogy működjön, mindenhol a szolgáltató DNS-címeit kapom. Működött úgy is, hogy csak ez a router volt a hálózatban az internet felé, most a korábbi szimpla modem helyett elé került egy home-gateway (modem-router), de így is gond nélkül megy.
-
And
veterán
válasz
scarbantia #12846 üzenetére
Hogy a belső HDD mennyire gyors, olcsóbb hardver esetén irreleváns a NAS hálózati sebességének szempontjából, mivel a belső hardver limitál, nem a hálózat és pláne nem a HDD. Egyébként a gyakorlati 12,5 MBps-t sem lehet elérni egy 100 megabites hálón, csak kb. a 90%-át.
"Tudnál ajánlani valami jó ár/érték arányú újabb routert?"
Én nem, de erre létezik a megfelelő topik: Milyen routert?
#12848: Hardver függvénye is, nálam WRT54GL-en szinte a megjelenése óta megy a standard build 14896. Lényegében nem piszkálom, problémamentes. Több másik GL lóg rajta kliensként folyamatosan, meg időnként más kisebb kliensek is. Újraindulni csak áramszünetkor szokott, sok-sok hónap után. -
And
veterán
válasz
scarbantia #12843 üzenetére
"A kérdésem, hogy ez a régebbi széria mai szemmel valamiben érezhetőbben elavult-e, mint az újabbak?"
Egyértelműen elavultabbak:
- Lassabb processzor, maximum 30..35 Mbps routolási sebesség a WAN-port (internet) felé, vagyis ennél gyorsabb netet nem képes teljes sebességgel kihasználni,
- Kevés RAM: ugyan típus- és azon belül hw-verzió függő, 8 vagy 16MB, (esetleg 32, főleg régebbi verzióknál),
- 802.11n szabvány nem támogatott (Csak b/g), pedig már az n-utód .ac is a piacon van,
- 10 / 100 Mbps sebességű portjai vannak, nincs gigabites LAN-ja,
- Nincs USB vagy hasonló extra.
Előnyök is vannak persze: némelyik nagyon megbízható darab, jó 3rd-party firmware támogatás (nem mindegyikre), jól dokumentált, szoftveresen könnyedén javítható. De nem egy mai darab. Ha a korlátai nem számítanak, és olcsón jutsz hozzá, akkor oké, de új beszerzése (eléggé túlárazott) nem javasolt.#12844: A "csík" és a "százalék" alapjában nem mértékegységei a jelszintnek.
"Gondolom ez felerősítené és stabilabbá tenné a wi-fi jelet a földszinten is."
A router nem erősít semmit, maximum új hálózatot hoz létre (mivel AP is egyben), vagy meglévő jelét ismétli repeater módban, de utóbbira a WRT54GL gyárilag nem képes, csak 3rd-party firmware-rel felvértezve.
"A lényeg, hogy ne legyen gond az online stream-eléssel még full hd esetén is."
Arra wifi-vel nem szabad építeni, hogy a HD-stream majd akadozásmentes lesz. Még n-es wifi-vel sem, hát még a b/g-szabványokkal, amellyel maximum 20..24 Mbps gyakorlati sebesség érhető el, de az sem feltétlenül folyamatosan, illetve csak nagy térerő esetén.
Amúgy meg nincs ember, aki látatlanban meg tudná mondani, hogy egy ismeretlen alaprajzú, berendezésű és anyagú házban majd segít-e neked egy újabb AP vagy repeater telepítése. Ha valaki egyértelmű választ ad, anélkül hogy körülnézett volna feléd, na annak egy szavát se hidd el.
-
And
veterán
Start = End = 5901 vagy 5801. Ha mindkét módon (VNC-klienssel és böngészővel is) akarod használni, akkor értelemszerűen két bejegyzést (két külön sort) kell itt létrehoznod. Mivel ez a router konfig-oldal nem egyszerű port forward, hanem port range forward - azaz nem csak egyetlen portszámot, hanem egy komplett port-tartományt tud továbbítani az adott belső IP-re -, viszont neked csak egy vagy két, nem egymás melletti számú portot kell továbbadnod, a kezdő és a befejező portszám megegyezhet.
IP-Address: a VNC szerver IP-címe, azaz 192.168.1.100. Mellesleg a Linksys routerek szokásait alapul véve (DHCP-n kiosztható címtartomány x.100...x.199) ez a 100-as végű IP-cím valószínűleg DHCP-szerver által kiosztott, a port forward-hoz pedig nem árt, ha a szerver mindig ugyanazon az IP-címen van, mivel ha a címe megváltozik, akkor a port forward rossz gépre vagy nemlétező címre továbbítja a VNC-szervernek szánt csomagokat, és a VNC-s gép nem lesz kívülről elérhető. Márpedig több PC csatlakoztatásakor alapesetben megváltozhat az egyes gépek IP-címe. Ezért vagy MAC-address alapján kiosztott 'kvázi statikus' IP-t kell beállítani a router DHCP-szerver beállításainál (amit viszont a WRT54G gyári firmware-ek legjobb tudomásom szerint nem támogatnak), vagy a VNC-t futtató gép IP-címét fixre kell állítani. Alternatíva lehet valamelyik 3rd-party firmware telepítése, ha az adott routerverzió azt támogatja, ugyanis minden 3rd-party fw-ben van lehetőség a MAC-cím alapján történő címkiosztásra.
Protokoll: TCP (vagy Both, mivel az is tartalmazza a TCP-t). -
And
veterán
-
And
veterán
válasz
sziku69 #12718 üzenetére
"Jó jó, nehogy már ezen összevesszetek"
Na, azért messze vagyunk még attól. Egyikünk sem új gyerek errefelé, hogy ne ismerje a másik háklis dolgait.
"de ezek szerint akik vettek belőle azok sem hitelesek? Azt írják, hogy azt tudja az antenna amit ígért az eladó"
Nem tudom, te hogy vagy vele, de közülük eddig senki nem közölt ezeknek a nyereségéről méréseket, pláne nem hiteleseket. Utaltunk rá, hogy lehet jobb mint a gyári, szokásosan 2 dBi-s alap-dipól, sőt valószínűleg tényleg jobb is, ez nem hazugság, az 'ígéret' teljesül. Igaz az néha az antenna / router egyszerű áthelyezése következtében is teljesülne, mindenféle nagyzoló adatok nélkül. A megadott mérőszám viszont hamis, és az egy dolog, hogy ez nagyon nem szép (az eBay-es eladók valószínűleg nagyon is tisztában vannak vele, hogy mik a fizikai lehetőségek egy ilyen sávú körsugárzónál, ehhez képest lineáris mértékkel nézve tíz-százezerszeres (!) túlzásokba esnek, vagyis időnként 40..50 dB-lel nagyobb nyereséget adnak meg a valósnál). Ezzel - már a megtévesztésen túl - az a legfőbb probléma, hogy az egyszeri júzer számára ezek a vacakok összehasonlíthatatlanok lesznek a valós adatokkal rendelkező antennákkal. Lehet, hogy egy 8 dBi-s TP-Link beltéri antenna sokkal drágább ezeknél a filléres hamisítványoknál, de a nyeresége legalább valós (vagy legalábbis sokkal közelebb áll hozzá), így tudjuk, hová tegyük ezt a típust. Ezekről a csökevényes ótvarokról ellenben semmilyen megbízható elektromos paraméter nem áll rendelkezésre, csak egy iszonyat kamu, 100%-osan hiteltelen - fizikailag lehetetlen - nyereségadat, meg a csatlakozó típusa, mivel arról meglehetősen nehéz vetíteni. Ezzel mihez kezd az ember, azon kívül hogy vagy elhiszi, vagy nem? Útmutatás hiányában esetleg elhiszi, és örül, hogy mekkora vételt csinál, vagy később lesz egy valódi adatokkal rendelkező antennája, aztán csodálkozik. Nehogy azt hidd, hogy én még sosem sétáltam bele ebbe a csapdába, pedig nem is hirdetés alapján vagy aukciós oldalon vettem antennát, hanem úgymond 'gyárit', ami egy rakás sz@r volt. Pedig elég lett volna egyszerűen ránézni közelebbről, mielőtt megveszem..
-
And
veterán
válasz
Intruder2k5 #12716 üzenetére
Ezt írtad: "Azt sokkal hosszabb lenne leírni, hogy a 16dBi-snek titulált 6,2dBi-s antennák!"
Szerintem meg nem. Te hozzáértő vagy, és így is állnak az kérdésfeltevők a válaszaidhoz. Ha meghagyod - vagy ami ugyan még rosszabb, megerősíted, de ezt persze nem tetted - őket abban a hitben, hogy valós adatot látnak, az nem túl szerencsés. Én többek közt ennyit szerettem volna neki említeni, erre te jössz azzal, hogy 'de valahogy csak nevezni kell...'. -
And
veterán
válasz
Intruder2k5 #12714 üzenetére
Soha nem másztam még bele senki apróhirdetésébe, hogy leírjam, mekkora kamu már ez, és privát üzenetben sem vetemednék erre. Mindenki azt ad és annyiért, amit és amennyiért tudja. Ettől függetlenül simán megtévesztés, méghozzá jó erős, mivel a nem hozzáértők semmi mást nem néznek, csak a számokat, méghozzá a leginkább jellemzőket. De a szakmai topikokban hadd írjam már le - akár hetente többször is - a láthatóan a témában járatlan felhasználóknak, hogy ez egy ordas nagy hazugság!
"De mindegy is, ha nem is 16dBi, azért valami halvány esély csak van rá, hogy jobb lesz mint a gyári 10cm-es antenna!"
Ez igaz. Csakhogy ilyen alapon említsük a 2000mAh-s akkut 8000mAh-s néven, és mondjuk azt, hogy ez a típusa. Vagy legyen az 500GB-os HDD márkaneve az, hogy "2 Terabyte", a 2 MB-os memóriamodult meg hívjuk "8 MB-osnak". Nem gondoltam volna, hogy ezt magyarázni kell. Nem lenne egyszerűbb az igazat ráírni, ahogy a valós adatokat megadó gyártók is teszik? Írják oda, hogy 8 dBi-s (saccperkábé, kimérni úgysem egyszerű), és kész, de ne nevezzük már 16, 20 sőt néha egyenesen 58 dBi-snek, és ne fogjuk rá, hogy ezt így hívják, ja, de a valós nyeresége nagyságrendekkel kevesebb a megadottnál, az a szép nagy szám pedig csak a termék 'neve', véletlenül ugyanolyan mértékegység kíséretében, mint a nyereségé. Ne játsszunk már ovisat! -
And
veterán
válasz
sziku69 #12711 üzenetére
DD-WRT-vel így lehet repeatert (pontosabban: repeater-hidat, otthoni hálózatba ez való) létrehozni: [link]. Amúgy ezek a belinkelt antennák akkor 16 dBi-sek, ha te magad vagy a római pápa. Ekkora nyereségű körsugárzó egyszerűen nem létezik erre a sávra, pláne nem ebben a méretben..
-
And
veterán
válasz
q13579 #12664 üzenetére
Akkor lényegében mindegy, melyiket telepíted rá, mert mindegyik támogatja az adóteljesítmény emelését. Csakhogy egyrészt egész biztos, hogy a WRT54 hardver nem tud annyit, amennyit webfelületen be tudsz állítani (tehát meg tudod növelni, de nem nagyságrendekkel), másrészt a hatótávnak csak az egyik eleme az adóteljesítmény, de ezen kívül rengeteg tényező van rá hatással. Hogy mást ne említsünk: attól, hogy a router nagyobb teljesítménnyel ad, a saját vétele még nem javul, vagyis ugyanakkora térerővel fogja venni a klienseit, mint előtte, vagy alap gyári firmware-rel. Tehát ez messze nem csodaszer, sok esetben a router egyszerű áthelyezése (tereptárgyak, akadályok fölé) is megoldás lehet.
-
And
veterán
Nem az igazi, a miértjét a #12595-ben írtam: kétszeres címfordítás, két külön alhálózat (címtartomány) és mindkét routeren beállítandó port-forward, ha a 'belső' routeren lévő szervert (box webfelület) akarod az internetről elérni. Ez otthonra általában felesleges, csak az életet nehezíti. A második routert AP+switch kombóként kellene használni, kikapcsolt dhcp-szerverrel, a WAN-portját üresen hagyva (így lényegében a továbbiakban nem tölti be egy router szerepét, de abból otthon egy is bőven elegendő). A hálózat belső átjárhatóságát is megnehezíti, ha a ZTE-n és a Linksys-en lógó gépek nem ugyanazt a címtartományt használják.
-
And
veterán
1.) Oké, hogy most eléred azon a címen, de azt mindenképp le kell fixálnod, mert ha nem teszed, semmi garancia nincs rá, hogy örökké ott is marad. Ha dhcp-n kapja ezt az IP-t, akkor kösd a box MAC-címéhez a dhcp-szerver beállításainál, így kizárólag a box-nak lesz fenntartva, és mindig azt kapja.
2.) Jó helyen vagy, de ez nem is sima port-forward, hanem port-range forward (vagyis nem csak egy portot, hanem egy tartományt lehet vele forwardolni).
Protokoll: TCP, WAN Host Start / End IP: ez valószínűleg csak a külső címtartomány korlátozásra szolgál, nem kell megadni (azért olvasd el a helpjét), WAN Start / End Port: 80 (már ka az internet felől is az alapértelmezett portszámon akarod elérni), LAN Host IP: Box IP-címe, LAN Host Start / End Port: 80.
3.) "ADSL kábel be a ZTE-be (itt van még IPTV port is) át a Linksysbe [..]"
Ok, de a Linksys-nek ugye az egyik LAN-portjára? Mert ezt nem írtad.
"Hogyan tudom megnézni hogy fix vagy din IP-m van"
Alapesetben szinte bizonyosan dinamikus a WAN IP-d, ha az egy mezei ADSL.
"Hol tudok hostname-et regisztrálni?"
Már említettem, hogy kismillió dinamikus dns szolgáltatás létezik: [link]. A routerek gyári szoftvere által nagyon gyakran - sok esetben egyedüliként - támogatott dyndns.com-ot "No Longer Free"-ként említi, ami azért nem teljesen igaz, de tény, hogy az utóbbi időben nagyon macerás lett az ingyenes szolgáltatásuk használata). Azt is említettem, hogy nagyon szép ez a rengeteg ingyenes ddns-szolgáltató, csak éppen a hajadra kenheted, ha a routered nem támogatja, tehát az elsődleges szempont, hogy a modem-router ddns-t kezelő menüjében - ha van egyáltalán olyan - mely szolgáltatások közül lehet választani. A második (belső) routerre hiába tennél olyan 3rd-party firmware-t, amelyben egy rakás ddns konfigurálható, az már nem nagyon fog működni: mivel a nyilvános (WAN) IP-címedet a ZTE kezeli, arra vagy utalva. Létezik PC-s kliensprogram is, amely adott ddns-szolgáltatást támogat, de jelen esetben nem igazán praktikus: ha a PC-d nincs bekapcsolva, nem képes a címváltozást regisztrálni. -
And
veterán
válasz
Buvana #12596 üzenetére
"A tomato-s router AP módban van! Én úgy tudtam, wds-hez mind a kettőnek (vagy többnek) wds vagy ap+wds módban kell lennie!"
Ez így van. A WDS alapvetően két AP között felépített kapcsolatot jelent, ami azért különleges, mert eredetileg az AP-k nem képesek egymáshoz vezeték nélkül kapcsolódni. Ez az elsődleges célja, és nem a jelismétlés, de természetesen arra is megfelelő lehet. Létezik olyan WDS-mód is (WDS-bridge), amelynél a WDS-linkben résztvevő routerek egyáltalán nem fogadnak vezeték nélküli klienseket, tehát kizárólag bridge-ként funkcionálnak két távoli vezetékes hálózat között, és nem jelismétlőként.
"Ergo: ha kimegyek az utcára, és találok egy free wifi AP-t, a dd-wrt-s routeremmel tudom ismételni! Ez is wds?"
Ez nem WDS! A szimpla repeater-mód nem igényli a résztvevő routerek / AP-k kölcsönös beállítását: a repeater lényegében egy olyan kliens, amely felkapcsolódik az ismétlendő routerre, de valamilyen módon a távoli kliensek is képesek rá felkapcsolódni. Lényegében egy szoftverrel létrehozott kliens+AP egyben, a szoftveres megvalósítás korlátaival: csak egy rádiócsatornát használhat és egy időpillanatban csak az egyik irányú linket tudja kiszolgálni - vagy épp a eredeti routerrel forgalmaz, vagy a rá, mint ismétlőre kapcsolódó klienssel / kliensekkel -, ebből ered a maximális sávszél felezése (ha fizikailag két eszközzel, egy klienssel és egy külön AP-val építünk fel egy jelismétlőt, akkor ezek a hátrányok megszűnnek). A repeater-híd pontosan ezt csinálja: valójában egy kliens, amelyhez virtuális AP-t (VAP-ot, akár többet is) tudsz rendelni. Dd-wrt esetén nem is különbözik sokban a kliens-hídtól, csak utóbbinál a wireless-menüben nincs lehetőséged VAP-okat létrehozni, repeater-hídnál pedig ezt meg tudod tenni. A router a fizikai csatolón felkapcsolódik az ismétlendő routerre (kliensként), a szoftveres VAP-ra pedig a távoli kliensek tudnak csatlakozni, így válik jelismétlővé. Még az is megkülönbözteti a WDS-től (legalábbis dd-wrt-nél), hogy a VAP hálózatneve nem egyezhet meg az eredeti AP ssid-jével, tehát mindenképp két külön hálózatot fognak alkotni. WDS-nél pedig az ssid-k (meg a titkosítási algoritmusok és megosztott kulcsok) azonossága egyenesen követelmény, így a kliens nem is feltétlenül tudja, hogy a WDS-be konfigurált routerek közül épp melyikre csatlakozik, és akár úgy is át tud kapcsolódni egyikről a másikra, hogy a váltás észrevétlen marad. Tehát a WDS-be konfigurált routerek ténylegesen egy 'nagy', kiterjesztett wifi-hálózatot képesek létrehozni.
"Itt nálam fogalomzavar van."
A fogalomzavar abból is adódhat, hogy a WDS- (és a repeater-) módok megoldása nem egységes, ellentétben például a 'sima' AP <-> kliens topológiával. Ahány gyártó, chipset és firmware, annyiféleképpen nevezik és keverik a fogalmakat. Van, aki WDS-nek nevezi a szimpla repeatert, vagy épp fordítva. A WDS-re az is jellemző, hogy - pont az egységes szabvány híján - csak azonos gyártmányú chipsetek között szokott normálisan működni. A szimpla repeater pedig egy szoftveres kliens + AP, vagyis utóbbi megoldás elvileg routertől és firmware-től független. -
And
veterán
válasz
Buvana #12594 üzenetére
"Fontos! Nem wds-el vannak összekötve, mert úgy tudom az felezi a sávszélt"
Ha azt gondolod, hogy a WDS felezi a sávszélt, a hagyományos repeater pedig nem, akkor tévedésben vagy. Mindegy, hogyan nevezzük, és milyen módszerrel valósítjuk meg: a wifi-jelismétlés az elérhető maximális rádiós átvitel sebességét megfelezi. Mod: természetesen ha a repeater-re vagy WDS-módú routerre vezetékes kliens csatlakozik, akkor nem csökken a lehetséges sávszél-maximum.
Az IP-kiosztásodat meg azért nem értem, mert direkt arra találták ki a repeater-híd nevű módot (a repeater helyett), hogy ne kelljen feltétlenül címfordítást végeznie a routernek (ugyanez a különbség megvan kliens / kliens-híd módoknál is). Ilyenkor a 2. router dhcp-szerverét természetesen ki lehet kapcsolni, és a rá csatlakozó vezetékes vagy vezeték nélküli kliensek dhcp-kérése szépen továbbítódik az első router felé, amely kiszolgálja azokat, és mindenki megkapja a maga címét (éppen úgy, mint kliens-híd módnál).
Tehát állíts be repeater-híd módot, tiltsd le a második router dhcp-szerverét, és minden router és PC maradhat a 192.168.1.x tartományban. -
And
veterán
1.) Box-nak fix (vagy a routeren /dhcp-szerveren/ beállított, MAC alapján osztott statikus) IP-t kell adni,
2.) Port forward az első (ZTE) routeren a box belső IP-címére. Ha a webfelülete érdekel, mert azon van az élőkép, akkor a 80-as (alapértelmezett http) portra érkező külső kéréseket kell a box belső címére irányítani,
3.) Dinamikus dns-szolgáltatással regisztrálni egy, a nyilvános (WAN-) IP-címedhez tartozó hostnevet, hogy azon érd el a boxot az internet felől, különben az esetleg állandóan változó nyilvános IP-det kell ismerned.
Mindez akkor igaz, ha a ZTE és a Linksys LAN-portokon keresztül van összekötve, vagyis a WRT54GL nem routerként, csak switch+AP-ként funkcionál, és minden belső eszköz egyetlen címtartomány része. A dinamikus dns-nél kötve vagy ahhoz / azokhoz a szolgáltató(k)hoz, amely(ek)et a ZTE támogat, ha egyáltalán. Van itt olyan Invitel-es kolléga, aki megesküszik, hogy az ő modem-routere egyetlen ilyet sem ismer, az én T-home-os routerem is kizárólag a dyndns.com-ot.
Mod: az a Tomato gondolom a WRT54GL-hez tartozik, a fentiek értelmében viszont az kiesik a játékból. A dhcp-szerver és az egyetlen címfordító router is a ZTE, vagy legalábbis úgy van értelme, különben mindkét routeren állíthatsz be port forwardot (vagy az elsőn legalább DMZ-t), és ezzel a 'két router egymás mögött' felállással amúgy sem nyernél semmit. -
And
veterán
válasz
csasznyi #12576 üzenetére
Már tudod, hogy olyan típust vettél, amelyre nincs 3rd-party firmware. A gyári pedig soha az életben nem támogatta, és nem is fogja támogatni az alap AP-módtól eltérő wifi működést. Ez azt jelenti, hogy azzal a WRT54GH-val nem leszel képes semmilyen más routerre csatlakozni, mert ahhoz kliens-mód (vagy az általad felsorolt egyéb módok valamelyike, WDS, bridge, repeater, esetleg ad-hoc) kellene. A -GH mindig router/AP marad, azaz kliensek tudnak rá csatlakozni, de másra nem jó, ezzel véget is ért a történet.
-
And
veterán
válasz
OddMan #12571 üzenetére
Hát, azért ezt elég szájbarágósan említik
:
Installing OpenWrt via TFTP: "Please be patient, the reflashing occurs after the firmware has been transferred. In most cases the router will automatically reboot itself. Some models do not reboot so wait at least 15 minutes before power cycling them."
DD-WRT TFTP Flash: "wait a few seconds (be patient! don't reset the router! keep waiting!)".. -
And
veterán
válasz
OddMan #12569 üzenetére
"Ugyanis nálam max. 4-6 másodperc után kiírja, hogy végzett a feltöltéssel."
Ez rendben is volna, hiszen a hálózaton az a pár MB elég gyorsan átmegy, ez teljesen normális. Maga a beégetés és az azt követő újraindulás tart sokáig, és annak nincs feltűnő nyoma, a power-led villog közben ugyanúgy, mint addig. Viszont egyszer csak (itt lehet lényeges a sok perc várakozás) újraindul a router, és utána nem villog a power, ha mindent jól csináltál.
"Amúgy pénzért nem fogom megjavíttatni [..]"
Már a postázás is pénz, amúgy meg én is jelképes összeget kértem az ilyesmiért, ha itt kerestek meg ezzel a feladattal. Még mindig inkább 2-3 ezer forint, mint hogy egy működésképtelen tégla legyen. De ha nem kell, ennyiért át is veszem tőled..
Mod. #Intruder2k5: ja, az lehetséges.
-
And
veterán
válasz
OddMan #12565 üzenetére
"Jelenleg ott tartok, hogy jtag-en keresztül sikerült visszaraknom az eredeti cfe.bin-t."
Ahhoz miért kellett nyúlni? A CFE-t webes frissítésnél nem piszkálja semmi. Bár ha a jtag-es beírás előtt készítettél mentést róla, és visszaolvasva is ugyanazt kapod, mint amit beleírtál, nagy gond nem lehet vele. Mellesleg ebben a fórumban (konkrétan ezen az oldalán) találhatsz webfelületről lementett CFE-t WRT54GS v1.1-hez: [link].
"Később olvastam, hogy előbb a gyári, eredeti fw.-t kellett volna visszaállítani és csak utána szabadott volna az openwrt-t felrakni."
Nem tudom, hogy valóban szükség van-e a gyári fw visszatelepítésére OpenWRT felrakása előtt, de WRT54GL-nél e szerint nincs: [link], pedig abban csak 4 MB flash van, a GS v1.1-ben pedig 8 MB. Sőt éppen a gyári fw az, amely a nagyobb méretű fw-image fájlok beírását visszautasíthatja, a 3rd-party firm-ek esetén ez nem - vagy másképp: nem ez- szokott gond lenni. Az OpenWRT leírásában sem találtam erre utalást, sőt kifejezetten a TFTP-t ajánlja már 3rd-party firmware-re váltáshoz, vagy a gyárira való visszatéréshez (Persze a boot_wait bekapcsolása és megfelelő időzítésének beállítása után).
A DD-WRT-nek van kifejezetten TFTP-s feltöltésre szánt verziója (GS v1.1-hez is), más 3rd-party vagy a gyári esetén nem tudom, létezik-e ilyesmi, vagy mindegy.
Próbálhatod JTAG-en feltolni a kernelt is, ha elég türelmes vagy. Amúgy TFTP-n is jó sokat (perceket) kell várni a beírásra, és az újraindulásra, miközben látszólag semmi nem történik.
Ha nagyon nem megy, keresd Wind-Storm kollégát, ő vállal jtag-es kezelést is.
#12566: JTAG segítségével minden flash-szegmens írható, oprendszertől függetlenül, a teljesen kipucolt flash is. -
And
veterán
válasz
smallmer #12563 üzenetére
Szerintem kissé problémás lesz, mivel a TP-Link 542g Atheros SoC-ot tartalmaz, a WRT54GL pedig Broadcom-os. Még ha mindkettőn DD-WRT futna (az 542g-re úgy tudom nincs 3rd-part fw), valószínűleg akkor sem menne normálisan a különböző chipsetek miatt. Ja, és a sebességcsökkenést sem tudod megkerülni jelismétlésnél (merthogy ezt szeretnéd megvalósítani, ha jól értem), mivel az az elvből következik.
Marad az, hogy a WRT-t repeater-híd módba állítod, és bekonfigurálsz hozzá egy virtuális AP-t. -
And
veterán
válasz
llaszlo #12540 üzenetére
"Az lehetett gond, hogy közben egy másik fülre váltottam a böngészőben?"
Ha a feltöltés nem szakadt meg közben, akár torrentezhetsz is közben, meg böngészhetsz egyszerre huszonöt ablakban, az sem számít. Ráadásul magának az image-fájlnak az átvitele - tudomásom szerint - nagyon gyorsan megtörténik a routerre, a flash-be írás (RAM-ból) az, ami viszonylag lassú, de azt a router intézi, már hálózat nélkül is. A nagyobb méretű image-ekkel az a baj, hogy a gyári firmware egy mérethatár felett nem támogatja a beégetést, ezért kell a Mini-verzióval kezdeni, amire a dd-wrt keresőjében megjelenő találatok is utalnak: "Mini-Build required for initial flashing via WEB / TFTP". Ha már egyszer nem gyári van rajta, ez nem számít, mert a 3rd-party firmware-ek esetén a méretnek csak a flash-tárban lévő tényleges rendelkezésre álló hely szab határt. Azt viszont nem tudom, hogy gyári fw és mérethatár feletti új image estén történhet-e ilyen hiba (tehát csak részben íródik be az új firmware, ami után képtelen lesz boot-olni a vas), vagy egyszerűen elutasítja, el sem kezdi a flash-be írást a router. -
And
veterán
válasz
llaszlo #12536 üzenetére
"Most kérnék egy jó leírást amivel a gyári fw-t le tudom cserélni egy dd-wrt-re."
A Mini-verzióval kezdted az előbb? Mert a standard elsőre túlságosan nagy lehet, ezért erősen ajánlott a Micro vagy Mini-kiadások valamelyikét feltenni először, és utána a Standard-generic verziót, de ezt a dd-wrt router-adatbázisa is említi. Ezen felül semmilyen extra előkészületet nem igényel. -
And
veterán
válasz
Integra #12517 üzenetére
"no de pont az a lényeg, hogy az eszközök egy ssid-t lássanak bárhol a házban, mindig ugyanazt a hálózatot és ssid-t érzékeljék, mindenhol ugyanzon a néven."
Ez repeaterrel, legalábbis a dd-wrt VAP-os megoldásával szerintem nem fog menni, a virtuális AP SSID-je ne is legyen ugyanaz, mint a fizikai wlan-csatolóé (ami repeater-híd módban a kliensé, amellyel a távoli AP-re csatlakozik). Meg lehet oldani,hogy ugyanaz legyen az SSID, de ahhoz nem repeater kell, hanem WDS! Pont a dd-wrt-féle WDS tudja azt (azonos típusok vagy legalábbis chipsetek között), hogy a két WDS-be kapcsolt router között a kliens szakadás nélkül tud váltani. Tehát ami repeater-híd esetén nem megengedett (azonos SSID), az WDS-nél egyenesen követelmény, ha a dd-wrt megoldását használod. Mod.: csakhogy ehhez mindkét oldalon WDS-t kell konfigurálni, ami eltérő típusok vagy chipsetek esetén nem feltétlenül lesz problémamentes, ha pedig a ZTE modem+router nem támogatja a WDS-t, akkor főleg nem.
Egyébként többször használtam a WRT54GL-t repeaternek, és semmi gond nem volt vele, lényegében az általad először belinkelt (dd-wrt wiki-s) leírás alapján konfigurálva.
#12520: WRT54GL-ek esetén nincs ilyen gond, mivel összesen kétféle hardververziót élt meg, mindkettő esetén a "wl0_corerev" változó értéke 9, vagyis teljes mértékben (eltérő MAC-címekkel) támogatja a virtuális AP-k létrehozását. -
And
veterán
válasz
daninet #12509 üzenetére
Mekkora a kapcsolódási (link-) sebesség, amit a laptop visszajelez? Vagy közvetlen közelről sem megy normálisan, akkor sem, ha a két telefon nem csatlakozik?
(Amúgy a b/g-wifi sávját olyan más szabványú eszközök is foglalják, amelyek a wifi-klienssel és szoftverekkel láthatatlanok maradnak, tehát nem egyértelmű, hogy 'üres' az adott csatorna. Persze ha nagyon közelről, például azonos légtérből sem megy rendesen, akkor valószínűleg más a gond forrása.) -
And
veterán
válasz
Z-Tom-ee #12504 üzenetére
Mihez kell CFE? Mert néha tényleg nagyon jól jön, például teljesen kitörölt flash esetén, de ez nem túl gyakori eset. 'Egyszerű' frissítéshez nem igazán kell. Linux-alapú gyári firmware-eknél még 3rd-party fw-re váltáshoz sem. Igazából az a CFE-generátor sem nagyon csinált mást, mint az ismert CFE-k kódjában kiscerélte a MAC-címeket. Egyébként sem feltétlenül van minden típushoz külön-külön CFE (néha viszont még azonos típus eltérő hardververzióinál is más).
-
And
veterán
válasz
KaiotEch #12492 üzenetére
Ha kell, akár naponta leírom: márpedig 16 dBi-s wifi körsugárzó nem létezik! Akkor sem, ha itt a hardveraprón árulják. Egy beltérre szánt (kezelhető méretű) 2,4 GHz-es omni antenna legjobb esetben 8..10 dBi nyereségű lehet. Nyilván (már a mérete okán is) nagyobb nyereségű, mint a gyári, de megadott nyeresége egyszerűen képtelen adat. Sajnos a hirdetési oldalak tele vannak ilyen nonszensz-antennákkal meg 'netvadász' készletekkel, láttam már olyat is, amelyre 60 dBi nyereséget (!) adtak meg. Szóval nagyon a helyükön kell ezeket kezelni.
-
And
veterán
válasz
KaiotEch #12488 üzenetére
A leszerelhető antennás WRT54G/GL/GS-routereken RP-TNC aljzatok vannak, és nincs semmilyen átalakító a gyári antennáikon, azok RP-TNC dugasszal rendelkeznek.
Az a TP-Link antenna meg valószínűleg másfajta csatlakozóval (legesélyesebb az RP-SMA) szerelt. Vagyis olyan átmenet(ek)re van szükséged, amely(ek)et az RP-TNC aljzatra csatlakoztatva RP-SMA alzatot ad(nak) az antenna felé. Ilyen átmenet készen is beszerezhető: [link] (első találat). -
And
veterán
válasz
Lacuss20 #12485 üzenetére
Tudom, hogy majd' mindenki erősítőnek hívja, de attól még nem az, amire te gondolsz (konkrétan van wifi-erősítő is, de annak ehhez a távoli jelismétléshez nem sok köze van, mivel azt az adott wifi-eszközre kábellel kell kötni, nem egy távoli pontba szerelni). Szóval nagy valószínűséggel jelismétlőre, más néven repeaterre volna szükséged. Ilyenre képes a WRT54GL, de:
- "3rd-party" firmware (Tomato, DD-WRT, stb.) kell hozzá, mert a gyárival nem tud ilyet,
- a repeater képességnek nincs köze az antennák számához (mielőtt valaki azt hinné),
- olyan helyre kell tenni, ahonnan mindkét távoli végpont jól vehető, mert - bármely féltől származó - gyenge jellel a repeater is szenvedni fog,
- repeater helyett sok szempontból jobban jársz, ha inkább sima access point-ként kötöd azt a routert (LAN-portjáról az eredeti megosztó router LAN-jára) kábellel, ha van lehetőség LAN-t húzni. -
And
veterán
válasz
Zoli1117 #12477 üzenetére
A 'klasszikus' WRT54G, -GL típusok nyákon lévő JTAG-forrpontjai azonos kiosztásúak: [link].
Debrick-utility gyanánt lehet próbálkozni ezzel: HairyDairyMaid EJTAG Debrick Utility (ebben is találsz rajzot meg dokumentációt), vagy még inkább a TJTAG 3.0.2-RC2 verzióval: [link] (kezelése az elsőhöz hasonló, de többfajta flash-chipet ismer fel). Ha nem birkózol vele, van itt olyan ember, aki megcsinálja neked.
TFTP-s feltöltés: ha jól tudom, ez független a routeren lévő aktuális firmware-től, mivel azt a bootloader (linux-os WRT54x routerek esetén ez a CFE) intézi, az meg egy GL-en mindig, kerneltől függetlenül ugyanaz marad. Ehhez a művelethez a korábban említett link adhat segítséget. -
And
veterán
válasz
Zoli1117 #12474 üzenetére
"[..] akkor marad a JTAG de attól sajnos félek, nem szeretek hardveresen belenyúlni az eszközökbe."
A JTAG 'hardveres belenyúlás' szintjén alig különbözik attól, mintha egy UTP-kábelt csatlakoztatnál az egyik LAN-portra, épp csak a csatlakozó - tüskesor - nincs meg gyárilag a panelen. Nem kell tőle tartani, egy passzív, csak pár ellenállást tartalmazó, párhuzamos portra csatlakozó JTAG-kábellel gyakorlatilag nem tudod elrontani. Ha ezzel kezded, már rég túl lennél rajta.
Ja, a boot után közvetlenül kiadott TFTP-s image-feltöltéssel már próbálkoztál? -
And
veterán
válasz
Zoli1117 #12456 üzenetére
SSH sincs? Próbálkozhatsz még (ha a boot_wait lehetőség engedélyezett) induláskor a power led villogásának abbamaradásakor TFTP-n egy új firmware image feltöltésével ([link]), vagy JTAG-gel is. Utóbbival mindentől függetlenül helyrehozható, ha nincs vele hardveres probléma.
blueye: Azt említette, hogy ping-elni tudja az 1.1-es címen. -
-
And
veterán
válasz
scansat #12432 üzenetére
Mennyi a sebesség jelenleg? Ezt kihagytad.
"Mindkét helyen kéttenyérnyi biquad tetőantenna van ami kb 20-30%-os jelszintet ad."
A százalék nem mértéke a jelszintnek (ahogy ugye másnak sem igazán), és konkrétan semmit nem jelent, bár legalább a DD-WRT esetén láttam valahol, hogy ez a 'jelminőség' nevű paraméter hogyan áll elő. A vételi térerő sokkal érdekesebb, a jel/zaj viszony meg főleg, és mindkettőt meg lehet tudni egy 3rd party firmware-rel (ha már egyszer olyat használsz). A leglényegesebb a link fizikai sebessége: ha az már a lehetséges maximumon, 54 Mbps-en van, akkor a rendszeren átvihető maximális hasznos sávszéled 20..22 Mbps (2500 kbyte/sec körül) lesz, de ezt tartósan nem feltétlenül tudod biztosítani. Ez a 802.11g korlátja, nem javíthatsz rajta semmilyen antennával vagy 'rejtett' beállítással sem. HD-filmeket nézni sokszor még 300 Mbps jelzéssebességre képes n-es router-kliens párossal sem megy folyamatosan, akadozás nélkül, házon belül. -
And
veterán
válasz
nat330 #12425 üzenetére
"Ha wifin keresztül csatlakoztatnék hozzá egy AP-t amit mondjuk az alsó szinten a legjobb jelerősségű helyen csatlakoztatnék ehhez az megoldható lenne?"
Igen, de ehhez nem elegendő egy 'egyszerű' AP, mivel ehhez a jelismétlő módhoz konkrétan egy jelismétlő (avagy repeater, marketinges néven range extender) kell, olyat meg csak a multifunkciós eszközök tudnak, csak az alap AP-módot támogató wifi-routerek / AP-k nem. A WRT54G-sorozat sem képes erre a gyári firmware-rel, csak egy okosabbal, erre is jó a dd-wrt meg a többi.
Ja, és nem muszáj vezeték nélkül csatlakoztatni, több szempontból is jobban jársz (nem kell a sávszélt felező repeater-mód, csak egy újabb AP, valamint nagyobb térerőt is kapsz), ha vezetékkel, LAN-LAN portok között csatlakoztatod a másik eszközt. -
And
veterán
válasz
nat330 #12422 üzenetére
"Azt leszámítva, hogy most úgy néz ki mint egy polip nem változott semmit a hatótávolság."
Vajon hányszor kell még leírni itt a fórumon, hogy ezek az antennák az adataik alapján parasztvakítások, abszolút hiteltelen nyereségadatokkal? 20 dBi-s (eleve: 15 dBi feletti) 2,4 GHz-es körsugárzó egyszerűen nem létezik, ez a linken szereplő példány jó esetben pár dBi-vel lehet(ne) nagyobb nyereségű, mint a routerek saját, alap esetben 2dBi-s antennája. Átvágás, kamu, hazudozás, nincs erre jobb szó. De legalább olcsó..
"Szerintetek hogy lehetne rábírni, hogy messzebbre és erősebben sugározzon?"
Egy valóban nagyobb nyereségű antennával, de sajnos olyat körsugárzóban nem nagyon találsz. Vannak 5..8 dBi-s beltéri körsugárzók, de óriási változásra azoktól sem szabad számítani, erősen a körülmények függvénye, hogy házon belül észreveszed-e a nyereség növekedését (ugyanis beltéren eleve roppant ingadozó lehet a jelszint, sokkal nagyobb mértékben változhat, mint amennyit egy pár decibelnyi valós nyereségnövekedés kompenzálni képes.). Néha még azzal is lehet valamire jutni, ha a routert a belső tereptárgyak fölé helyezed, hogy minél kevesebb árnyékolás legyen közte és a többi végpont (kliensek) között. Ha v7.2-es hardver-verziójú WRT54G-ről van szó, arra valóban felmegy a dd-wrt, más nem nagyon. De való igaz, hogy a teljesítmény (mellesleg eléggé korlátolt) emelésétől a kapcsolat csak 'félig', egyik irányban javulhat, hisz ettől a router a klienseit nem fogja jobban, nagyobb térerővel venni. -
-
And
veterán
válasz
gerokrisz #12406 üzenetére
GS v7-re nincs más, csak DD-WRT, mivel sajnos csak 2 MB flash tárral rendelkezik. Amúgy meg 1.) hiába csak 2-4 m van a két eszköz között, ha nincsenek egy légtérben és fal is van az útban, és 2.) a firmware típusa egyáltalán nem határozza meg a router vételi érzékenységét, tehát csak attól, hogy azt lecseréled, alapjában a körülmények semmiben nem fognak változni, vagyis felesleges ettől csodát várni. Érdemes megnézned, hogy a státusz oldalon mekkora vételi térerőt és jel/zaj viszonyt (SNR) indikál a kliens-router: ha a jelszint -75..-80 dBm (vagy még ennél is kisebb), akkor ne nagyon csodálkozz. Lehet próbálkozni csatornaváltással, ha sok hálózat fogható a környéken, és a kliens helyett használhatsz kliens-híd módot, mivel utóbbinál nincs NAT, minden kliensgép azonos címtartományban maradhat.
-
And
veterán
válasz
DjKoxi #12375 üzenetére
"Ha átállítom sokkal többre, akkor annyi ideig az adott IP-t mindig ugyanannak a MAC - nak fogja adni?"
Ennek továbbra sincs köze a MAC-címekhez: azt a lease time időtartamot állíthatod akármekkorára, akkor sem feltétlenül fog a kiosztott cím mindig ugyanahhoz a kliensgéphez tartozni. Tehát addig oké, hogy a kiosztott IP-k birtoklási idejét jelenti, de ebből sehogyan sem lesz a gyári fw-rel statikus DHCP-d. A nulla érték mellesleg tipikusan a lehető legnagyobb időtartamot jelenti, ha ennél nagyobb számot írsz be (a mező értéktartománya bizonyára korlátozott), csak rövidebb, vagy legfeljebb ugyanakkora címújrakérési időt szabhatsz meg, mintha 0-t írtál volna. Nincs mese, a MAC-hez kötött IP-kiosztáshoz ennél a típusnál sajnos 3rd-party firmware kell. De ehhez legalább van többféle is, nem úgy, mint egy csomó másik, hasonlóan régi típushoz, amelyekhez semmilyen sincs. Hogy miért félsz ezektől, azt nem értem, mivel hardveresen elrontani egyáltalán nem lehet velük a routert (pontosabban: többféle módszer is van, amellyel a szoftverhibás GL helyrehozható, akár teljesen kitörölt flash-tár esetén is), és ha követed a leírásokat, akkor nagyon kicsi az esélye, hogy 'elszoftverezed', legalábbis nem nagyobb, mintha a gyári firmware-t frissítenéd újabbra.
Új hozzászólás Aktív témák
Hirdetés
● Olvasd el az összefoglalót!
- Telefon felvásárlás!! iPhone 13 Mini/iPhone 13/iPhone 13 Pro/iPhone 13 Pro Max
- HIBÁTLAN iPhone 11 128GB White -1 ÉV GARANCIA - Kártyafüggetlen, MS3032, 100% Akkumulátor
- Bomba ár! Dell Precision 5520 - i7-HQ I 16GB I 512SSD I 15,6" FHD I M1200 4GB I Cam I W10 I Gari!
- ÚJ Lenovo ThinkPad X13 Gen 5 - 13.3" WUXGA IPS - Ultra 5 135U - 16GB - 512GB - Win11 - 2,5 év gari
- Bomba ár! Lenovo ThinkPad Yoga 260 - i5-G6 I 8GB I 256SSD I 12,5" Touch I W10 I Cam I Gari!
Állásajánlatok
Cég: FOTC
Város: Budapest