- Apple iPhone 16 Pro - rutinvizsga
- Samsung Galaxy A56 - megbízható középszerűség
- Nothing Phone (3a) és (3a) Pro - az ügyes meg sasszemű
- One mobilszolgáltatások
- Mi nincs, grafén akku van: itt a Xiaomi 11T és 11T Pro
- VoLTE/VoWiFi
- Mobil flották
- Xiaomi 15 - kicsi telefon nagy energiával
- Google Pixel 8a - kis telefon kis késéssel
- Samsung Galaxy S25 - végre van kicsi!
-
Mobilarena
Linux kezdőknek - érdemes beleolvasni, mielőtt kérdezel
Új hozzászólás Aktív témák
-
Frawly
veterán
Biztos, hogy jó lenne az neked? Ha nem dolgozol nagy fájlokkal (videóvágás, masszív virtuális gépezés, nagyobb renderelések), nem másolsz sokat SSD-ről SSD-re, akkor átlag felhasználás, játékok alatt nem gyorsabb az NVMe, mint a sima SATA3-as SSD, vagyis nem érdemben, lehet itt ott lesz 0,5-1 mp különbség, de csak szélsőséges esetben ilyen több másodperces betöltési időkhöz viszonyítva, elenyésző.
Vigyázz, ne tévesszen meg, hogy benchmarkokon ilyen szédületes 3000/2000 MB/sec értékeket kapsz, ez csak a szekvenciális sebesség. Jó, 4K-ban is többet kapsz, a 2-3×-át, amit a SATA tud, de még abban sem számít annyit. Az oka az, hogy egy szinten túl már nem a háttértár sebessége a döntő, bottleneckbe ütközik.
Ezt nyugodtan próbáld ki, futtass progikat, játékot SSD-ről, majd utána csinálj RAM drive-ot (ami az NVMe-nél is gyorsabb), és arról sem fog semmi gyorsabban futni, majd csak mérd le stopperel. Először én sem hittem el, míg nem próbáltam ki, azt hittem, csak bullshitet írnak neten.
-
-
Frawly
veterán
válasz
Dißnäëß
#64943
üzenetére
Ha értesz hozzá, minden rendszeren te vagy az úr, csak állítgatni kell rajta.
De értem mit akarsz mondani. Azt viszont nem, hogy az apt hogy indulgathat automatán, annak nem kéne. Neked, ahogy nézem, egy systemd-mentes disztró kell: Void Linux, Slackware, Gentoo. Esetleg Duvean.
BSD is mehet, de ha nem szereted a magas procihasználatot, akkor az ZFS miatt mégis kieshet, mert az szereti tekerni a procit, de cserébe magasabb adatintegritást nyújt.
-
Frawly
veterán
válasz
Rimuru
#64941
üzenetére
Igen, ezt én is akartam már mondani, mert úgy érzem, hogy keveredés lehet ebből. Így azért a kezdők számára leírnám tisztázás végett.
Többféle UUID is van:
1) Lemez UUID vagy diskuuid. Ez akkor módosul, ha új partíciós táblát hoznak létre a lemezen. Az fdisk -l parancs vagy a cfdisk, vagy általában a particionálóprogik megmondják a lemez UUID-t.
2) Partíció UUID, vagy partuuid. Ez akkor módosul, ha partíciót hoznak létre.
3) Fájlrendszer UUID, vagy csak simán: UUID. Ez a partíción lévő fájlrendszer azonosítója. Akkor módosul, ha újraformázzák a partíciót, és ezzel új fájlrendszer jön létre rajta.A bootoláskor lehet mind a partíció UUID-re és a fájlrendszer UUID-re is hivatkozni, a blkid parancs mindkettő kilistázza. Általában a fájlrendszer UUID-re szokás hivatkozni, de ki mit preferál.
4) LVM esetén a Volume Groupnak nincs UUID-je. A Logical Volume-nak viszont van LV UUID-je, az lvdisplay vagy a blkid parancs megmutatja. Viszont LVM-nél mégis az a szokás, hogy a fájlrendszer UUID-re hivatkoznak, bootoláskor, fstab-ban, stb.
5) A RAID kötetnek is van UUID-je, az mdadm -D parancs megmutatja.
-
Frawly
veterán
válasz
jackal79
#64935
üzenetére
Ha a Gnome-felület nem tetszik, tehetsz fel helyette másikat, telepítéskor és utólag is. Ha pl. tetszett, akkor felrakhatod a Cinnamont, vagy a KDE-t, vagy akármit.
A Gnome Tweak Toolt tedd fel, azzal be lehet állítani automatikusan induló programot, meg sok más beállítást, amit az alap Gnome nem enged állítgatni.
-
-
Frawly
veterán
válasz
jackal79
#64929
üzenetére
Na, most még egyszer megnéztem a pkgs.org-on, és valóban, a veracrypt az rpm-shpere tárolóban van, amit először hozzá kell adni a csomagkezelőhöz. Ehhez a /etc/dnf.repos.d/rpm-sphere.repo fájlban hozzá kell adni ezeket a sorokat:
[rpm-sphere]
name=RPM Sphere
baseurl=http://widehat.opensuse.org/opensuse/repositories/home:/zhonghuaren/Fedora_29/
gpgkey=http://widehat.opensuse.org/opensuse/repositories/home:/zhonghuaren/Fedora_29/repodata/repomd.xml.key
enabled=1
gpgcheck=1Utána kell újrapróbálni a dnf install veracrypt parancsot.
Ezt egyébként nem is értem, hogy miért jó a nagyobb disztróknak, hogy az alaptelepítéssel rendelkezőket kizárják az összes nem alap repóból. Már alaptelepítésben kéne egy olyan opciónak lennie, hogy az összes tároló hozzáadása, hogy a kezdőknek ne ezzel kelljen szenvedni, hogy nem találnak semmit. Egyedül a Mint/Ubuntu az, ami mindjárt úgy jön, hogy nem kell semmilyen plusz tárolót hozzáadogatni. Még Archon is hozzá kell adni az AUR és multilib tárolókat.
-
Frawly
veterán
válasz
toxin2
#64926
üzenetére
Már pedig ez így nem működik. Ha bootolsz a drive-ról, az mindegy, hogy mi, HDD, SSD, pendrive, a BIOS az MBR-ben keres bootolható kódot. Ha ott nincs, ki fogja írni, hogy operating system not found, és nem fogja megtalálni a GRUB-ot. Ez az egész csak úgy tehető működőképessé, hogy az MBR-ben van egy bootolható kód, pl. Windowsé, vagy syslinux vagy hasonló, és az tölti be a partícióról a GRUB-ot.
UEFI bootnál van az, hogy nem kell semmiféle MBR, az EFI partícióról betölti a rendszerindítót, még GRUB-ra sincs szükség feltétlenül. Nem kell hozzá partíciót aktívvá sem jelölni GPT-n. Nagy kár, hogy a sok disztró telepítője nem jól kezeli az UEFI bootot, mintha rakétatudomány lenne, pedig marha egyszerű.
-
Frawly
veterán
válasz
jackal79
#64902
üzenetére
Nem értem, eddig is azt írtad, hogy Fedorán próbálkozol, meg miket nem tudsz telepíteni, erre most megint írod, hogy feltetted a Fedorát.
A mailjelző ikont nem tudom, Mint-en Cinnamon van, valami tálcás applettel oldja meg, ami nem biztos, hogy létezik Gnome-ra, már pedig Fedorán az van.
A veracrypt telepítése terminálból:
sudo dnf install veracrypt -
Frawly
veterán
Nem értek egyet. Kezdőnek ne javasolj külső forrásból telepítést, csak szívni fog a függőségekkel, meg nem fog rendszeresen frissülni neki.
Ha valami megvan a használni kívánt disztró tárolójában, akkor onnan kell feltenni, szebb, jobb, biztonságosabb. Ezek közül a Viber az, aminél nonfree fusion tárolót kell hozzáadni, meg a Pcloud, ami nincs fent a tárolókban, azt tényleg a weboldaláról tudja legkönnyebben telepíteni, itt valóban nem lehet mást ajánlani.
-
Frawly
veterán
válasz
jackal79
#64886
üzenetére
Elvileg a veracrypt benne van a Fedora tárolójában. Csak tedd fel. Azt most fejből nem vágom, hogy Fedorán van-e grafikus csomagkezelő, vagy terminálból kell (dnf install veracrypt).
Egyébként meg a VeraCrypt-et fel sem muszáj tenni. A Linuxba, Fedorába eleve beépített dm-crypt, bár alapból LUKS-hoz van, de kezeli a truecrypets, veracryptes partíciókat, konténereket. Annyi, hogy GUI nincs hozzá, csak terminálból tudod használni.
-
-
Frawly
veterán
válasz
#20749568
#64855
üzenetére
Ha lesz újra kép, akkor tedd fel az inxi csomagot, és terminálban futtasd ezeket:
dmesg > kimenet.txt
pacman -Qq >> kimenet.txt
inxi -Fxxx >> kimenet.txtAztán ebből a fájlból kimásolod a tartalmukat a pastebin.com-ra, vagy a fájlt töltöd fel valami megosztásba, Google Drive vagy sendspace.com vagy hasonló.
A vesa opciónak nem kéne magától települnie, sem automatikusan használva lennie.
-
Frawly
veterán
válasz
ubyegon2
#64841
üzenetére
Annyira nem avult el az a cikk, de egy-két ponton lehet csinálni sokkal egyszerűbben, hatékonyabban. Meg a cikk csak bizonyos DE-k telepítését mutatja be, azoknak is csak az alapjait (én nem megy el terjedelmi okokból a finomhangolásig) ha épp másikat akarsz használni.
Semmiképp nem kudarc az ilyen, inkább tanulási lehetőségnek, tanulópénznek kell tekinteni. Nem kell hozzá sysadmin-nak lenni, elég, ha valaki érteni akarja a rendszert rendesen, meg nem akar összekészített disztrókra hagyatkozni, amik vagy jól működnek, vagy nem.
Abban továbbra is egyetértek, hogy nem kezdő topikba való téma, de amúgy is úgy vagyok vele, hogy mindegy miről hol értekezünk, az összes linuxos topikban ugyanaz az 5-10 ember írogat.
-
Frawly
veterán
Oké. Nem kényszer, meg versenyfutás. Mikor érzed újra magadban az affinitást, nekigyürkőzöl. Ez ilyen, többször neki kell futni, mire megérted, meg megszokod ezt a műfajt, szoktatni kell magad, hogy ki-kilépsz a korábbi komfortzónádból és kezdő disztrók által nyújtott kényelemből, minden egyes újabb próbákozással messzebb és messzebb jutsz.
-
Frawly
veterán
Mikrokód nem kell. Vagyis nem feltétlenül, meg azt akármikor lehet telepíteni, később már a rendszer használata közben is, mikor már lehet bootolni. Boot az kell, de az meg abból áll, hogy elkészíted az EFI partíciót, felcsatolod minden más partícióval együtt, genfstab futtat, létrehozod rajta a loader entries mappákat, benne a két conf fájllal (egyikben meg kell adni a kernelparamétereket, meg a root partíció UUID-jét), meg kiadod a bootctl --path=/boot/EFI install (vagy csak --path=/EFI, ha úgy csatoltad) parancsot.
Az egész titka, hogy mikor már a bootolást állítod be, az a célegyenes. Ott nem szabad feladni, meg hirtelen mégis másik disztróért dobni. Szép nyugodtan újra kell próbálkozni, ha nem bootol, Arch telepítőmédia be, újra felcsatolod vele a bootot, és birizgálod a .conf fájlokat, főleg azt, ami a kernelt, initramfs-t hívja meg, ott korrigálod a paramétereket, előbb-utóbb bootolni fog. Nem kell miatta mindig az egész telepítést újrakezdeni, csak azt az utolsó lépést megismételni, ahol elakadtál. Abban segítséget kérni, ide beírod miket futtattál, azoknak mi a kimenete, fstab + EFI-n lévő conf fájlok tartalma, blkid kimenet, és megfejtjük miért nem bootol.
Ha mindig megfutamodsz, akkor hiába volt az egész. Kékluficet Arch-cikkét már nemigen érdemes követni, azóta már megváltoztak az Arch-ajánlásai a telepítést illetően, meg már ő is másképp telepíti. Egy ideig frissítgette a cikket, de egy idő után megunta.
Szerk.: BUÉK neked is, meg minden topiklakónak.
-
Frawly
veterán
válasz
kemotox
#64830
üzenetére
Igen, ezek jók, amiket linkeltél hozzá, de van ezekből sokkal olcsóbb változat, ház nélkül, itt ni. De nem kötelező ezt venni, csak annyit nézz meg, hogy USB3-at, SATA3-at, UASP módot támogassa. Ez utóbbit nem kell feltétlen, akkor jön jól, ha SSD-t kötsz rá a későbbiekben. Meg még az nem árt, ha van rajta két USB csati, az egyiket plusz áramot tud felvenni egy másik portból, ha az egy csatin nem jönne elég delej. Az nem para, ha ugyanazon a csatlakozón veszi fel az áramot és az adatokat, az USB így lett megtervezve.
Rákötöd a gépre, és bebootolsz egy pendrive-ról, amire Rufus-szal kiírod előtte a kiválasztott linux iso képfájlt. A penről simán telepítheted a Linuxot a külső meghajtóra, a gépben lévő HDD-khez nem fog nyúlni, de arról győződj meg, hogy a megfelelő meghajtót válaszd ki telepítésre, ne ész nélkül nyomkodd a Next-Next-Finisht, hanem figyelmesen olvasd el a telepítő minden kiírását.
A Linux simán települ USB-s meghajtókra is. Igazából a Windows is tudná, de a MS szándékosan letiltotta, hogy ne tudjad hordozni a Windows telepítésed különböző gépek között (mostanában extraként értékesítik: Win To Go). A Linuxnál nincs ilyen, ott teljes értékűen enged telepíteni USB-re is, mintha belső HDD lenne.
-
Frawly
veterán
válasz
kemotox
#64808
üzenetére
Ha jót akarsz magadnak, meg tényleg meg akarod tanulni a Linuxot, akkor nem ilyen SBC gépet vegyél magadnak, mint a Pi és társai. Kevés disztró van rá, kevesebb csomag, speciális architektúra az ARM, meg elég lassúcska is PC-hez szokott emberkéknek. Inkább haladóknak való, akik már el tudják nyomkodni rajta a Linuxot, és megnézik mi hozható ki olyan gyenge hardverből.
A linuxozáshoz nem kell külön gép. Fogsz egy külső merevlemezt (lehet valami olcsó, pendrive árában vett 60-120 gigás SSD is), USB-n rákötöd a gépre (ha kell, USB-SATA átalakítóval), és arra telepítesz Linuxot. Ha épp használni szeretnéd, bebootolsz rá. A lényeg, hogy huzamosabb ideig használjad, amik felmerülnek rajta problémák, azoknak olvass utána, próbáld őket megoldani, azzal tanulsz.
Kezdésnek meg legyen valamelyik Ubuntu variáns, vagy Mint kiadás, amelyiknek tetszik a felülete. Lehet Manjaro is akár.
-
Frawly
veterán
válasz
ubyegon2
#64816
üzenetére
Nem szoktam stopperrel mérni. Egy műveletnél még valóban lehet nem olyan nagy időkülönbség, de ha valami sok lépéses műveletnél, vagy a nap végére összeadódva ezeket az idő/kényelemkieséseket összeadva már többre jöhet ki.
Egyébként nem való a fapad mindenkinek, kell rá egyfajta tanulási hajlam, nyitottság, adni kell neki esélyt, próbálkozni vele. Egyébként meglepődnél milyen sokan használnak ilyen fapados WM-eket.
Abban igazad van, hogy nem kezdő topikba való, de mivel az újra-újra előjövő UEFI-s vitában felhoztad, ezért itt reagáltam le.
-
Frawly
veterán
válasz
ubyegon2
#64813
üzenetére
Nem korszerűbb. Mert előbb meg kell nyitnod a fájlkezelőt rendszergazdaként, aztán abból még a terminált is. Ha mindjárt a terminált indítod, az gyorsabb, igaz abba még kell az su is, de összességében még mindig gyorsabb.
Régen én sem hittem, hogy a terminál hatékonyabb. Nem csak fapadwm-ben, de KDE5-ben és Gnome3-ban is így használtam már.
-
Frawly
veterán
Eleinte én is GUI-s voltam. Sokszor indítottam akkoriban fájlkezelőt rendszergazdaként (DE fájlkezelőjét, Double Commandert). De jó ideje leszokóban vagyok. Ha rendszert reszelgetek, akkor rátaposok a terminálra (Win+t nálam), abba su, jelszó beír, és onnan birizgálom a rendszert. Ennek az is az oka, hogy ilyenkor úgyis több fájlt kell átszerkeszteni, több utasítást kell kiadni, és az terminálban gyorsabb.
Mire te kikattintgatod Nemoban /etc/akármi/km/hosszan/fájlnév.conf, meg megnyitod szövegszerkesztővel, én addigra kétszer beírom terminálban, azért gyorsabb, mert gépírva írom, és végig sem kell írni, az esetek 90+%-ában csak a Tab billentyűt kell nyomogatni, és felismeri az alkalmazásnevet, mappa és fájl nevét. A su meg arra kell, hogy ne kelljen minden sorban sudo-t írogatni.
Szóval most ezt dobja a hype, YouByeGun bánatára. A Mint olyan 2014
Na, jó, legyen 2015, már van benne terminál 
-
Frawly
veterán
Ha a Windows UEFI bootja csesződik el, azt nehéz javítani, nem lehet egyszerű BCD-vel. Ez nem az UEFI hibája, mielőtt megint ezzel jönne Ubi, hanem a MS baromsága.
De meg lehet javítani az Win10 UEFI bootját is így:
Windows 10 telepítőjével bebootolni UEFI módban.
Kiválasztani a nyelv, billentyűzet megadása után, hogy Repair Your Computer (Számítógép javítása) majd ott egymás után kiválasztva: Troubleshoot (Hibaelhárítás), Advanced Options (Haladó mód), Command Prompt (Javítókonzol vagy Parancssor vagy minek van fordítva).Az így nyitott javítókonzolban:
diskpart
sel disk 0 (ennek lehet más lesz a száma, ha több lemez is van)
sel vol 1 (az EFI partíció száma, „list vol” paranccsal ellenőrizhető)
assign letter=F: (az első szabad betűjelet kell neki megadni)
exit (kilépés a diskpart programból)
cd /d F:\EFI\Microsoft\Boot\
bootrec /rebuildbcd
itt ki kellett választani 1-essel a meglévő Windows-telepítést
exit (kilépés a javítókonzolból)
Gép újraindítása után már jónak kéne lennie a bootolásnak. -
Frawly
veterán
válasz
ubyegon2
#64796
üzenetére
Az a baj, hiába írom le az előnyeit újra és újra, úgyse lehet téged meggyőzni. Érzelmi alapon az UEFI és az Arch-vonal ellen vagy, és az elfogultság nem hagyja, hogy objektíven lásd a tényeket.
Az Archot nem azért telepítem újra, mert kell. Azért, mert szeretek új dolgokkal kísérletezni, meg néha napján tiszta lappal kezdeni (régi, nem használt csomagok felgyülemlenek egy idő után), jót tesz a rendszer soványságának és pattogósságának. De ha akarnám, használhatnám az idők végezetéig, pont az a rolling lényege, hogy ne legyen újratelepítési kényszer. Annyi, hogy nekem a telepített meg belakott rendszer nem szent, amihez nem szabad hozzányúlni 100 évig.
Egy Archot amúgy sem nagy munka újratelepíteni. Csak mondom. Pont az UEFI boot miatt a bootos részét újra sem kell tenni, az megmarad az EFI partíción (legfeljebb az egyik .conf-ban UUID-t kell átírni). Csak felcsatolom a partíciókat, a root-ot formázom, genfstab, chroot, pacman -S base base-devel megamikell, újraindítás után useradd meg passwd. Konfigolni sem sokat kell, mivel a /home-ben megmaradnak a konfigfájlok, meg az /etc/-t is le szoktam menteni, ha onnan kell valami beállítás.
Minden telepítés alkalmával kipróbálok új dolgokat, más grafikus felület, más display server, más login manager, más systemd-s hálózatkezelős megoldás, esetleg más fájlrendszer. Mindig próbálok egyre optimálisabb megoldásokat választani mindenhez, ami a legkevésbé bloat, vagy gyorsabb, mint az elődje. Így egyrészt megmarad a frissesség érzése, hogy nem mindig ugyanazokat használja az ember unásig, meg tágítja a látókört.
Egyébként én leváltanám magát az Archot és az UEFI-t is, ha lenne helyettük még jobb disztró vagy még egyszerűbb bootmegoldás, de nincs. Gentoo-n gondolkoztam egy időben meg FreeBSD-n, de úgy járna egy csomó munkával vagy kompromisszummal, hogy semmit nem profitálnék belőle.
-
Frawly
veterán
válasz
ubyegon2
#64789
üzenetére
A 2+ TB méret UEFI függelten, egyes gépek tudnak BIOS Legacy bootot GPT-vel is, de ez nem általános. Ezért szokták a kettőt összekötni.
Az UEFI előnye alapvetően, hogy nincsenek benne a hagyományos BIOS korlátozásai, így több funkciót tudnak beletenni (grafikus felület, hálózatkezelés, online frissítés és még egy csomó extra), gyorsabban tud bootolni, mivel kihagy egy csomó hagyományos BIOS POST tesztet, lemezmeghajtókat, lemezvezérlőt gyorsabban inicializálja. Meg mivel önmagában is bootmanager, nem igényli más bootmanagerek jelenlétét (GRUB, syslinux, stb.). Plusz a GPT kezelése, és ez nem csak a 2+ TB partíciókat, lemezméretet jelenti, hanem pl. nem kell ilyen elsődleges, logikai, kiterjesztett partíciókkal szórakozni.
A Manjaróval nincs probléma. Az, hogy Arch-alapú, az csak neked szúrja a csőröd. Igazából nem azért népszerűek ezek az Arch-alapú dolgok, mert most ez a hype, hanem rájött az egyszeri felhasználó, hogy nem kell fél-egy éves kiadási ciklusokra várnia, meg disztrót upgrade-elni külön, és így azonnal friss verziókat kap, amivel jobban megy a Steam, új GPU driverek, új Kodi, új böngészők, stb..
-
Frawly
veterán
válasz
ubyegon2
#64787
üzenetére
Valóban, az a 33% inkább bootprobléma, de a nagy része GRUB és csak egy kisebb része UEFI.
Nyilván, ha a gép vagy az OS (pl. XP) nem támogatja az UEFI bootot, akkor nem tudsz vele mit csinálni. De ilyen gép egyre kevesebb lesz, meg nem hivatalosan XP-nél is ki lehet trükközni az UEFI bootot, ennek utána kéne nézni.
Egyébként nem kell ragozni, mert világos, hogy te ellene vagy, és nem fogsz UEFI-re váltani, csak akkor, ha már olyan gépeid lesznek, amik egyáltalán nem támogatják a legacy bootot. Értettük, felfogtuk.
Bizony, pendrive-on is híve vagyok az UEFI bootnak. Bár ott általában nem kell sokat trükközni, csak kell rá egy FAT32 partíció.
-
Frawly
veterán
válasz
ubyegon2
#64782
üzenetére
Nem vagyok UEFI hívő. Abban hiszek, ha van egy újabb, modernebb, rugalmasabb megoldás, amit a gép támogat, azt kell használni. Nem csak az UEFI-re vonatkozik, így vagyok a GPT, Wayland, KMS GPU driver, stb. téren is.
A GRUB-bal az a baj, hogy nagyon bonyolult, sokféleképpen el tud törni. A Linuxos topikokban lévő problémák 33%-a GRUB problémáról szól, 33%-a jogosultsági gikszer, 33%-a meg a GPU driverrel kapcsolatos (nincs kép, tearing vagy szaggatás van). GRUB nélkül már ki is lőttünk egy fő problémaforrást, és nem lesz gond többé a bootolással.
Egyébként meg neked nem az UEFI-vel van a bajod, hanem a gyatra disztrókkal, amiknek a telepítője képtelen egyes gépeken rendesen beállítani.
-
#64784
Frawly
veterán
ontheground
#64783
Frawly
veterán
válasz
ontheground
#64783
üzenetére
Akkor nem tudom, lehet fordítva van, nem ülök a géped előtt. A lényeg, hogy a hd után a számozás megfelelő legyen, ha másik vinyón van, mint a Linux, akkor el kell térnie a számozásnak. Ha a hd0, vagy hd1 nem jó, meg lehet próbálkozni hd2, hd3, hd4, hd5-tel is, mivel írtad, hogy SATA5-ön van az XP-s HDD:
-
#64781
Frawly
veterán
ontheground
#64780
Frawly
veterán
válasz
ontheground
#64780
üzenetére
Szerintem az a baj, hogy az sdb1, amin az XP és a BCD van, nem hd(0,), hanem hd(1,...).
-
Frawly
veterán
válasz
#68216320
#64743
üzenetére
Ja, Linux alatt használhatsz Putty-t, de sok értelme nincs. A pu„tty”-ot Windowsra találták ki, ahol nincs konzol, nincs rendes terminál, de mégis be kell SSH-zni valahova, akkor legyen valami megoldás. A linuxos konzol meg a sokféle terminálemulátor feleslegessé teszi.
-
Frawly
veterán
Pár dologban jobb a tiling
1) kizárólag billentyűzettel is vezérelhető gépírástartásban
2) egyszerre több alkalmazás ablakára látsz rá hatékonyan, anélkül, hogy tilitolizni kell őket
3) egyszerű, kis erőforrásigényű, emiatt pattogósabb, mint egy KDE, Gnome3A tiling lényegében azt jelenti, hogy alapból úgy ossza fel a képernyőre az alkalmazásokat, hogy azok ablakai nem takarják egymást, kicsempézi velük a képernyőt, hasznosítva minden felületet a képernyőn. De ez a viselkedésmód sok ilyen tiling WM-ben kikapcsolható, és hagyományos tilitolizós módban is tudnak működni, amire szükség is van, mert ha pl. egy progi feldob egy kisebb párbeszédablakot, akkor azt csúnya lenne új csempeként vagy teljes képernyőn kezelni.
i3wm-en van még tabbed mód, ez olyan teljes képernyős mód, hogy az alkalmazások ablakfejléce fülekként látszódik, én így használom.
Persze szokni kell, meg nem mindenkinek nyújt előnyt. Ahhoz hogy az előnyét kihasználd, szerintem jól jön, ha tudsz gépírni (vim-nél is ugyanez van).
-
Frawly
veterán
válasz
kemotox
#64728
üzenetére
A LaTeX helyett jobb a sima TeX. Abból is valami modern, Unicode-ot és OpenType, TrueType, Graphite fontokat támogató modern verzió, pl. XeTeX, vagy LuaTeX.
A vim-et még nekem sem sikerült használatóra elsajátítani. Rendszeresen megpróbálkozok vele, mert az alapok mennek, de nem tudtam fő editornak befogni.
(#64729) ubyegon2: nincs baj a Cinnamonnal és a Mate-tel. De én pl. unnám azokat az idők végezetéig használni. Az is igaz, hogy ha egy WM-et nagyon kicsicsázol, meg fullosra felkonfigolod, akkor lényegében DE-t csinálsz belőle, és elveszik az előnye a többi DE-vel szemben.
-
Frawly
veterán
válasz
ubyegon2
#64722
üzenetére
A WM-ekkel alapvetően nincs baj. Csak a Wayland túl új még. Xorg-on kifejezetten nincs velük baj, a Xorg-gal nekem van bajom, hogy nem szereti az Intel GPU-mat, pedig a HD3000 még aktívan támogatott driverügyileg.
Az i3-nak semmi köze nincs az i7 procihoz. Igazából i3wm a neve, csak kényelemből elhagyják a wm-es részt. De ez a WM hamarabb létezett, mint az Intel procija.
A WM-ek akkor jó, ha megunod végre a klasszik DE-ket, meg a Cinnamont, és ki akarsz próbálni valami nagyon másik koncepciót. Meg WM-ekből is van sokféle, pl. egy Openbox, ha rendesen bekonfigolod panellal, meg indítómenüvel, tálcaalkalmazásokkal, akkor elérheti simán a Cinnamon szintjét. Nyilván a minimalista WM-ek más kategória. Azon belül meg a tiling WM-ek, de ezeket már azoknak találták ki, akik billentyűzetről irányítják a gépet, és tudnak gépírni lehetőleg. Ugyanaz a célközönségük, mint a vim-nek.
-
Frawly
veterán
válasz
ubyegon2
#64719
üzenetére
Valóban, az UUID-t ezért találták ki, egyedi, nem változik. A /dev/sda, stb. viszont meg tud változni, csatlakoztatnak valami pendrive-ot, vagy külső meghajtónak van visszarakva a lemez, és simán lesz a /dev/sda azonosítóból /dev/sdb vagy más. Ezért nem javasolt a használata, bár lehetséges.
A használhatatlan WM-ekről pont azért írok, hogy másnak ne kelljen pocsékolni rá az idejét.
-
Frawly
veterán
Rosszul látod. Az UUID pont azért van, hogy egyedi legyen. Ha nem particionálod újra a lemezt, vagy a partíciókat nem formázod újra, akkor nem változik a PARTUUID, sem az UUID. Ha átteszed a lemezt egy másik gépbe, vagy klónozod a rendszert, az UUID-k azonosak maradnak.
-
Frawly
veterán
Ez szerintem már nem annak a rendszernek az mkinitcpio.conf-ja. Ebben semmilyen megfelelő hook nincs, se encrypt, se semmi. Ha ez tényleg a titkosított rendszeré, akkor persze hogy nem tudja felcsatolni a titkosított root partíciót.
Ezek a hook-ok kellenek HOOKS= részhez pluszban keyboard keymap encrypt lvm2. Ezek a systemd-nek kellenek, hogy fel tudja csatolni a root partícióról a dolgokat és előkészítse a bootolás érdemi részét.
Azt viszont nem értem, hogy mit számít neki, hogy milyen gépen indul. Ha egy gépen elindul, az összesen el kéne indulnia. Nálam volt hasonló, mikor egy 2. genes i7-es alól szedtem ki a rendszert és betettem egy 3. genes i5-be, szintén noti, ott crc32 hibát adott a kernel, ezért kellett a MODULES= részbe a crc32c-intel modul is, de ha nálad nem ír ki ilyet, akkor neked nem kell. Még azt sem mondanám, hogy számít a gépek hardverkiépítése, mert a kernel mindent újradetektál, egyedül a zárt GPU driver lehet gond.
-
Frawly
veterán
Ha így kapkodsz, meg nincs türelmed megoldani a problémát, hanem újratelepítéssel megkerülöd, akkor nem fogsz fejlődni. Szerintem mehet titkosítással is, valami mkinitcpio hook hiányzott neki, vagy kernelparaméter.
A KDE ikonokat illetően tanácstalan vagyok. Főleg, hogy csak a mappaikonok hiányoznak, a programok eszköztárából meg ezek szerint nem, pedig az ikontéma azokat is érinti. Elvileg a KDE-hez be kell rántsa függőségnek a főbb ikontémákat, hogy legalább default jó legyen.
Szerk.: ja, most látom, hogy nem rendes Arch, hanem Archlabs. Akkor meg aztán a fene tudja, hogy ők mit keffintettek el, az Archlabs fórumon kéne érdeklődni.
Szerk. 2.: esetleg meg lehetne próbálni frissíteni a KDE icon cache-t:
kbuildsycoca4 --noincremental -
Frawly
veterán
Belefáradva még nyomhatod ide a cat /etc/mkinitcpio.conf és a /boot/loader mappában lévő összes .conf fájl tartalmát. Az Arch pont arról szól, hogy nem fáradsz bele, hanem utánanézel dolgoknak, megtanulok megoldani a problémát, onnantól viszont a jövőben nem futsz bele ilyenben.
A sorrend nem számít, az sdc azonosító sem, mert pont azért kell UUID-vel csinálni, hogy ezek ne számítsanak. Az UUID meg mindig egyedi.
-
Frawly
veterán
A /etc/mkinitcpio.conf-ban nézd meg a hook-okat, legyen benne olyan fájlrendszer hook, amilyen fájlrendszere van a rootnak. Ha pl. ext4, akkor ext4 legyen. De a többi hookot is meg kéne nézni, ott van-e az encrypt, meg néha a hookok sorrendje is számít (hiába írják hivatalosan, hogy nem).
Esetleg a EFI partció loader mappában lévő .conf fájloknák is meg kéne nézni, hogy milyen opciókkal van meghívva a kernel, ott van-e a root=UUID sor, és ott jó-e az UUID (a blkid parancs, vagy a cfdisk megmutatja az UUID-ket és PARTUUID-ket).
-
Frawly
veterán
A bootproblémára passz, amit egyik gépen megcsinált Archot, akár titkosítva, UUID-t használva, annak bootolnia kéne másik gépen.
Az UUID-t beadja kitételen nem tudom mit értesz. Mit ír ki pontosan?
Az ikonok megjelenése cryptroot-tól független. Még egyszer írom: tegyél fel valami ikontémát, indítsd újra a gépet.
-
Frawly
veterán
A szétszedésben nem értek egyet. Ez nem normál monitor, hanem egy monitorba épített all in one PC. Ezeket oltári szopó szétszedni, sokkal nehezebb a laptopoknál is.
Szerintem a kijelző feküdt be, amit még megpróbálnék, hogy mikor be van kapcsolva a gép, de nem látszik kép, akkor zseblámbával belevilágítani a kijelzőbe, hátha csak a háttérvilágítás ment ki, de a kép sötéten látszik rajta.
SSH-val sem megy semmire, szoftveres oldalról nem fog tudni hardvert javítani. Ha garis még, vissza kell küldeni gariba, ha nem, akkor bukó a egész, mert ezeket nem nagyon lehet javítani, vagy nagyon drágán, nem is szoktam javasolni senkinek, hogy ilyen gépet vegyen. Ha helyhiánnyal küzd, vegyen laptopot, ha nem, akkor vegyen rendes asztali gépet.
Átalakítót semmiképp ne vegyen, felesleges pénzkidobás. Már majdnem minden tv-n van HDMI, vigye el ismerőshöz, rokonhoz, akinek van ilyen tévéja vagy monitorja, ezt a gépet könnyű hurcolni amúgy is.
-
Frawly
veterán
Én nem ajánlom a perzisztens Live Linuxszal szórakozást. Az a pendrive megfelelő lesz, de egy másik pendrive-ról telepítsd fel rá RENDESEN a kiszemelt disztrót, épp úgy telepíthető rá, mintha HDD lenne.
Ez az USB meghajtóra nem települök című durci csak az MS Windows összes verziójának a beépített korlátozása, a Linuxok nem csinálnak ilyet, azok teljes értékű telepítést engednek USB-s eszközre is.
-
Frawly
veterán
válasz
ubyegon2
#64627
üzenetére
Fordítani nem lehet a tudtod nélkül. Ahhoz neked kell kiadni a parancsokat terminálban, konzolban. Pláne, hogy Mint-en nincsenek is fent alapból a forgatáshoz a dev toolok, mint pl. a gcc, először azokat külön fel kell tenni.
Ennek a Linux Mind-os gyereknek csak a régebbi videóit láttam. Azok amatőrnek tűntek, de azóta végül is kikupálódhatott. Nem ismerem.
-
Frawly
veterán
válasz
ubyegon2
#64615
üzenetére
Malactartásra nincs helyem, időm. Archot reszelni könnyebb, azt különben is csak egyszer kell megtanulni, és nagyon ritkán kell csinálni. Miután felrakod, hozzá nyúlni nem kell többet, ha nem vagy olyan újratelepítős fajta, mint én.
Nem írtam, hogy mindenkinek értenie kell az összelegózáshoz, csak neked. Ha már a legaktívabb vagy az összes topikban.
Ez a fordítgatósdi meg érinti az ubuntus, mintes népeket is, ne becsüld le. Van, hogy látsz valami jó progit, nincs benne a tárolókban, PPA sincs hozzá, vagy nem a megfelelő verzióval. Már ki is kötsz ott, hogy forráskódból forgatni. Nekem pl. pár perccel ezelőtt kellett, az i3lock-color nevű alkalmazást kellett fordítani, ez egy ilyen i3lock fork, ami nincs benne semmilyen tárolóban, és bináris sincs hozzá kiadva.
De pl. pár napja voltam valami egy játék git oldalán, ahol a legújabb dev verziót lehetett letölteni, és érdemes is volt, mert a kiadott stable nagyon régi. Ott többen is panaszkodtak, hogy nem fordul Uborkán, Minten, de ez biztosan csak azért volt, mert mint mondod, ubisok, mintesek nem fordítanak, legfeljebb képeslapot fejjel lefelé. Ott látszott az issue-ra a devek válasza: ezeken a disztrókon hírhedten nehéz leforgatni, fordítsa le a delikvens Archon vagy Fedorán. Na puff.
Most már belátom, hogy nem volt jó ötlet berakni nulla infóval ezt az erdőben császkáló szakállas fószert. Érteni pedig ért hozzá, de én abból indultam ki, hogy vagy tudjátok ki ez, vagy meghallgatjátok mit mond, vagy megnézitek 1-2 videóját. Azt nem gondoltam, hogy csak annyi fog itt belőle mindenkinek lejönni, hogy erdőben hadováló szerencsétlen kínaiul hablatyol, bla-bla, whodaf*ck, aztán lövitek ki le. Így valóban valami random idiótának fog tűnni, bár azért ha belehallgatsz 2 percig akármilyen videójába, azért szerintem elsőre le kéne jönnie, hogy ez nem Linuksz Májnd Mint Zolika. Meg ha legalább az első 30 másodpercbe belehallgat valaki, ott mindjárt elhangzik, amikor mondja, hogy eddig nem is foglalt állást a kérdésben, mert tudja, hogy kényes téma, mindenki más disztróra esküszik, és eddig nem akarta megmondani a tutit, mert csak egy személyes kinyilatkoztatásnak tűnhet. De aztán folytatja tovább, hogy mi vitte rá arra, hogy mégis állást foglaljon sok év utána kérdésben.
Egyébként meg Minten, Ubuntun is lehet rendszert összelegózni minimum netinstallból, de arra meg senki nem érez csábítást, mert nem kötelező.
-
Frawly
veterán
válasz
kemotox
#64604
üzenetére
Értem, hogy most trollkodsz, de nincs igazad. Ubuntu/Mint/Debian felhasználó sokszor találkozik olyannal, hogy egy adott progi nincs meg a tárolókban, és binárist sem talál hozzá. Nosza jöjjön egy forráskódból forgatás, tar.gz vagy git forrásból. Csak aztán derül ki, hogy nem fordul a kód, és hiába rakja fel hozzá a függőségeket, azok túl régi verziók.
Függőséget neked kell telepíteni (kivéve ha AUR-os script alapján megy), de utána legalább lefordul külön szenvedés nélkül. Semmi extra szolgáltatást nem nyújt, frissek a csomagverziók, a development eszközökből minden megvan a tárolóban.
A seggkinyalás úgy volt értve, hogy Mint + nagyobb DE-ken minden előtelepítve jön, minden előre bele van integrálva a rendszerbe, minden előre be van állítva. Ez jó is, amíg minden működik vagy nem akar valaki minimalista rendszert, vagy nem akarja átlátni a rendszert. De ahogy eltörik valami, máris nem fogja érteni, hogy hogy lehet megoldani. Vagy ha feltelepít egy másik grafikus felületet, amin nincs azonnal alapból minden, tálca, hálózati app, mit tudom én, akkor nem érti, hogy miért nincs, mikor Cinnamonon meg KDE-n bezzeg ott volt. Igen, azokon ott volt, azok full extrás asztali környezetek és még rommá is vannak konfigolva, témázva. Persze más grafikus felület is fullextrássá tehető, csak ott neked kell feltenni a hozzávalókat meg bekonfigolni, de akkor már érteni is fogod, hogy mi micsoda benne.
De ugyanez a baj a telepítőkkel is. Kedvenc ubynk pl. azért viseltetik ellenérzéssel az UEFI-vel kapcsolatban, mert Mintes telepítőknek nem sikerül bejegyeznie a bootopciókat az UEFI-be. Archon ugyanezt installer híján kézzel kéne megcsinálnia, de ott látja a Wiki alapján, hogy milyen parancsok kellenek hozzá, milyen lépések vannak, ahogy adja ki sorban a parancsokat, azonnal látja melyik mit írt ki, van-e hibaüzenet, ha nem működik a boot, akkor át tudja nézni, hogy milyen parancsokat adott ki eddig, mi kell még hozzá. Ezt Mint-en alapból nem látod, a telepítő megcsinálja automatán. Ha megcsinálja, mert ha nem sikerül, megint nem fogod látni mi romlott el.
Vagy pl. Arch-klón-script telepítésekor nem értette, hogy miért nem megy a Wi-Fi-je. Teljesen megértem, Mint-en eleve fent van minden firmwarecsomag, így alapból megy. Archon alapból nincs semmi, neked kell utánanézni, hogy milyen Wi-Fi hardvered van, ahhoz milyen firmware kell. De akkor máris bejön az az előny, hogy csak azt kell feltenni, nem kell nem tudom én másik hány száz csomagot feltenni (mint ahogy Minten van), amik sose lesznek a rendszereden mire használva, csak a sallangszámot, bloatot növelik.
-
Frawly
veterán
válasz
kemotox
#64598
üzenetére
Igazából csesztetésnek tettem be, mert utálja az Archot. De egyébként az a baj, hogy ha kinyalja a seggét a felhasználónak, mert úgy megmarad ilyen windowsos szinten a Linux világában, és nem fejlődik szakmailag. Ez persze egyszeri felhasználónál nem baj, de ubyegont szépen fejlesszük szakmailag, ha belerokkanunk, akkor is. Nem kezdő ő már annyira, hogy seggkinyalásra legyen szorulva
Az Arch szerintem is legjobb összességében, de a fószer odáig merészkedik, hogy még teljesen kezdőknek is azt ajánlja a kezdeti szívások ellenére, hogy ha meredekebb tanulási görbével is indulnak, de megéri később, hogy nem lesznek olyan x, y disztróhoz kötve, ami elrejti előlük a működését. Külön kihangsúlyozza, hogy kifejezetten előnyös, hogy az Archnak nincs telepítője. Meg felhoz olyan érvet is, hogy Archra könnyű feltenni mindent forráskódból is, nem az van, mint Ubuntu/Mint-en, hogy nincs meg hozzá 1-2 lib a tárolókban, vagy megvan, de túl régi verzió, stb.. Mondja is, hogy ez sokaknál látszólag apróságnak tűnik, sok Archer is természetesnek veszi, de ez nem adott minden disztrón, hogy kapásból fordul bármilyen forráskód AUR-ból, git-ből, stb..
-
Frawly
veterán
válasz
ubyegon2
#64595
üzenetére
Nézem is, még ha nem is értek vele mindenben egyet, meg én pl. más progikat használok, mint ő.
Nyugodtan nézzed te is. Akkor is, ha nem érted, csak a 25-50%-át annak, amit mond. Sokszor a videón is sok látszik, látni a képernyőjént mit írt be, milyen gombokat nyomott le a billentyűzeten, mutatja működés közben a dolgokat. Legalább angolozásnak is jó, nem beszél túl gyorsan, érthetően mondja, világosan fogalmaz, meg legalább látod angolul hogy kell használni a szakzsargont, mit hogy kell ejteni. Most nem azt mondom, hogy egész nap a videóit nézd, ha kell, ha nem, mint vallási szektatevékenység, de érdekességnek nézz meg 1-2 videóját, aminek a címe érdekesnek tűnik. Egész jó dolgokat mutat be tiling WM-kezelésből, vim-ből, terminális megoldásokat, TeX-groff használata. Lehet elsőre megszokást igényel ez a minimalista stílus, amiket mutat, pl. egy full extrás, a s3gged is kinyaló Mint Cinnamon után egész más világ. Persze nem csak neked ajánlom, bárkinek, aki fejlődni akar Linux terén.
-
Frawly
veterán
válasz
ubyegon2
#64593
üzenetére
Szerintem nagyon benéztél valamit. A linkelt youtube-er egyáltalán nem zolivagyok bemutatomnektekamintet mind típusú megmondógyerek. Szépen add rá a hangot, hallgasd meg mit pofázik (az a lényeg, nem az erdőben botorkálás), miket mutogat (mikor screencastel gép mellől), nézd meg pár videóját. Egyébként ugyanazokat mondja meg, amit én is szoktam írni, és bár nem mindenben értek vele egyet, „csak” 99%-ban (majdnem mindenben), érdemes nézni a videóit.
Ezzel a Neonnal nem tudom mit vergődsz, értem, hogy valamivel nem értesz egyet, de nem világos mivel. Ubuntu alapú, de ettől nem egyenlő a Kubuntuval. Direkt azért hozták létre a KDE developerek, hogy legyen egy referencia KDE disztró, amibe azonnal beledobják a friss fejlesztéseket, hogy ne egy x. disztró barmoljon bele extra flavorként régi csomagokkal, hanem mindjárt első kézből kapod az egészet. Ezért van az, hogy nem csak átvették a Kubuntut, hogy abba dolgozzanak bele, hanem csináltak egy önálló disztrót.
-
Frawly
veterán
válasz
ubyegon2
#64591
üzenetére
Ubuntunál csak annyiból speciális a KDE változat, hogy külön elnevezést is kapott, de a Kubuntu is pont ugyanolyan Ubuntu, mint a sima, csak nem Ubuntu KDE-nek hívják. Elnevezésbeli kérdés, attól, hogy a név elé tesznek valamit, még nem lesz önálló, külön disztró. Pont ezért is csináltak a KDE-s devek külön saját Ubi-alapú disztrót, mert a Kubuntu csak általános Ubuntu KDE felülettel.
A Chakrával nekem az volt mindig is bajom, hogy túlzottan KDE/Qt only, teljesen kiirtották belőle a Gtk-s csomagokat. Ezt egy kicsit túlzásnak érzem.
Amúgy meg egy kis videó, kifejezetten neked, ahol megmondják a tutit. Ajánlom a csatornáját is, sok mindent lehet tanulni a faszitól.
-
#64590
Frawly
veterán
RaPiDsHaRe
#64585
Frawly
veterán
válasz
RaPiDsHaRe
#64585
üzenetére
Ha kezdő vagy, akkor a CentOS-t és Debian-t nem ajánlom. Amit én ajánlok, Mint, Ubuntu, Manjaro valamelyik olyan variánsa, aminek bejön a grafikus felülete és a géped is meg tud vele birkózni. Ha a legkezdőbarátabb kell, akkor Mint, ha a legfrissebb csomagverziók kellenek, de még kezdőbarát módon, akkor Manjaro. Ha a legnagyobb támogatottság és a legtöbb csomag kell, mindezt szintén kezdőbarát módon, akkor valamelyik Ubi variáns.
Amit még ajánlok, hogy válassz egy disztrót, és csak az legyen fent a gépen. Nem érdemes a disztrók között ugrálni, főleg nem kezdetben.
-
Frawly
veterán
válasz
ubyegon2
#64584
üzenetére
Te értetted félre. Neonnál nincsenek flavorök, csak KDE-s van. Így értettem, hogy nem egy a sok közül, ahogy Ubuntun vagy Manjarónál.
A KDE-t meg nem dicsőítettem. Igaz régebben a kedvencem volt, és az lenne a mai napig, ha nem cseszik szét. A KDE4 még jó volt. A KDE5 kezdetben már gyengébb, mert újraírták, és nem tettek bele vissza minden feature-t. Aztán nem hogy fejlődött volna, de egyre inkább visszabutították ilyen flat designos tabletszintre. Ez sem volt elég, elkezdték még jobban elrontani bugokkal, míg sikerült feltornászni magukat arra a szintre, hogy nettó használhatatlan az egész.
-
Frawly
veterán
válasz
Frawly
#64578
üzenetére
Plusz ezért nem szabad tervezéskor alulméretezni, inkább a felülméretezésre kell törekedni, még ha overkillnek is tűnik. Pl. particionálásnál is, nem árt bőven ráhagyni, később ha mégis felkerül 1-2 nagyobb progi, játék, nagyon gyorsan el tud fogyni a hely.
De pl. ilyen architekturális tervezéseknél is jellemzően alulméreteznek mindent. Anno ugye a 640 KB RAM-nak is elégnek kellett volna lennie mindenkinek. Aztán a 4 milliárd IPv4 címről így úgy gondolták, hogy soha nem fog elfogyni. Már a 32 biten megcímezhető 4 GB RAM sem volt elég, a PAE-t meg sok mindent nem szereti. Most a 32 bites előjeles időbélyegző fogy ki, de már a mostani procikban lévő 48 bites címtér is kezd kicsi lenni, ami 256 TB megcímzését teszi lehetővé, vannak már szuperszámítógépek és clusterek, nem is csak 1-2, amikben van már ennyi.
Meg sokszor megtévesztő is csak azt nézni, hogy mi hány bites, meg mekkora. A 640KB RAM-nál becsapós volt, hogy a OS-nek is bele kell férni, meg esetleg ilyen BIOS ROM-ok is abból címződnek. Máris nem marad 500 KB sem. A 32 bites IPv4 cím sem 4,2 milliárd cím, volt egy csomó ki nem osztható tartomány, meg belső hálóra szánt cím, ezek ha mind lejönnek, szépen ritkul a max. kiosztható címek száma. A 32 bites RAM limit sem 4 giga gyakorlatilag, mivel ebből 2 GB kernel címtér, 2 GB marad csak egy alkalmazásnak, és még ebből is lejön a többi eszköz ROM címzése, máris ott tartunk, hogy gyakran csak 1-1,5 GB marad meg érdemben használható területnek, az meg ma egy böngésző fél fogára nem elég, ha meg van nyitva néhány fül.
-
Frawly
veterán
válasz
CPT.Pirk
#64575
üzenetére
Ezt a távoli évszámot csak hasraütésszerűen írtam be, gúnyból. Én nem érzem nagy bajnak ezt a 32 bites Unix-időt, 64 bites rendszereken már régóta nem baj, mert 64 bites változót használnak neki, a 32 biteseknek meg 2038-ig illik már nagyon kihalnia. Egyébként 2038 után is lehet ilyen rendszert használni, csak nem szabad NTP-t engedélyezni, és kézzel be kell állítani az időt 2010-re, mivel a naptár 28 évenként ismétlődik, kivéve ha a 400. évre esik, de 2400-ban már úgyse fognak 32 bites PC-ket használni.
Egyébként a vicc az, hogy még a 32 bites változó is elég lenne 2106-ig, ha anno nem találja ki valamelyik nagyon kocka, hogy legyen előjeles, az teljesen felesleges húzás volt. A 64 bites változó korlátjába viszont még előjelesen sem ütközünk bele, mert 292 milliárd évig jó az előjel nélküli 64 bites 584 milliárd év helyett. Addigra az emberiségnek már az emléke sem fog létezni, nem hogy a 32 bites csotrogány PC-k, meg a unix/like rendszerek.
-
-
Frawly
veterán
LVM-et lehet a CentOS erőlteti alapból. EFI partíció meg azért kell, mert a GPT partíciós tábla UEFI bootot feltételez, ahhoz meg kell EFI partíció. Nem 1 megás, hanem 100.
De azt én sem értem, hogy minek egy kezdőnek CentOS. Azzal csak szopni fog akkor is, ha sikerül működőre feltelepíteni. CentOS vagy szervernek való (ahol nem kell sok felhasználóbarát cumó és fontos, hogy 2398-ig támogatott legyen), vagy mivel régi kernel van benne, ezért ultragyenge gépekre lehet belőle rendszert építeni, de mindkét esetben erősen haladóknak.
(#64573) lev258: egyetértek, a Windows gyorsindítást kell kikapcsolni, így.
-
Frawly
veterán
válasz
ubyegon2
#64555
üzenetére
Nekem 16 GB nem lenne elég. Pedig egy full extrás Arch megvan 7-8 GB-ból (de ebben minden benne van, grafikus felület, CUPS, alap progik, kb. 800 csomag), de hízni szokott 15-20 GB-ig, ha használom, meg lakom be. Ezt is úgy, hogy a játékok egy másik partíción vannak. Néha kipucolom a pacman cache-t, de már úgy se tudok 15 giga alá bemenni, Kubuntun meg simán 20 giga felett voltam anno, igaz akkor több mint 2200 csomag volt fönt. Jelenleg Archon most 1143 csomag van fent, ebből kb. majdnem 200 felesleges, mert kellett anno valamihez (AUR-os csomag, vagy külön letöltött binárisok függőségének), de nem szedtem le. De pont ezért hagyok mindig bőven helyet, rendszerpartíciónak 50 gigát szoktam adni. Ez kicsit lehet overkill, de betelni nem fog soha. Pocsékba sem megy, mert ha annyira kell, tárolok valamit a rendszerpartíción is, de erre sose volt még szükség.
-
Frawly
veterán
-
Frawly
veterán
válasz
Rimuru
#64526
üzenetére
Egy időben én is használtam a logind.conf-ot, az Arch Wiki ACPI cikke alapján, mikor még LXDE-t és Openboxot használtam HDD-n. Valóban be lehet állítani itt is, de nem garantált, hogy SDDM alatt is működik, ugyanis vannak környezetek, amik felülbírálhatják az acpi beállításokat. De abban igazad van, hogy egy próbát megér mindenképpen, nem bonyolult egy .conf fájlt átszerkeszteni és a rendszert egyszer újraindítani.
-
Frawly
veterán
válasz
anorche1
#64524
üzenetére
Szerintem sehogy. Ezek a login managerek elég minimális tudásúak, nem lehet ilyen finomságokat állítani. KDE-ben lehet, de a login managerben (SDDM, GDM, LXDM, LightDM, stb.) nem lehet.
Kerülőmegoldásként azt tudod csinálni, hogy magában a KDE-ben állítod át, hogy a bekapcsológomb alvóba tegyen le, de ez nem biztos, hogy login képernyőn is működni fog. Esetleg azt állítod be, ha laptopról van szó, hogy a képernyő lecsukása járjon alvásba leküldéssel, az jobb eséllyel fog működni.
-
Frawly
veterán
válasz
#68216320
#64520
üzenetére
Akkor hozd létre. Ha nem jó sehogy, az Arch tárolójából kézzel tölsd le a opera-ffmpeg-codecs csomagot, kézzel kibontod belőle a fájlokat, és bemásolod őket oda, ahol az Opera keresi őket. De ehhez, hogy működjön, 64 bites Ubuntura van szükség, de a legújabb azt hiszem már csak 64 bites, a sima Ubuntu mostanra már dobta a 32 bites támogatást.
-
Frawly
veterán
KDE-n le lehet húzni másik témákat. Külön téma van a tálca-menüre, és külön az ablakokra. Tudsz rátenni világos témákat, ha ez a sötét nem jön be.
Konsole alatt ezen kívül színprofilt is tudsz csinálni, hogy milyen legyen a háttérszín, betűszín, betűtípus, betűméret, terminál mérete.
-
Frawly
veterán
válasz
ubyegon2
#64482
üzenetére
Az az MX300 rekordalacsony terhelést kap így is, napi 3,775 GiB írás, ami évi 1,346 TiB, most másfél év után van rajta 2 TiB írás és 2431 órás, azaz 0,277 évnyi üzemóra. Ilyen ütemmel erre a modellre megadott 160 TBW-t még majd csak 117 (!) év múlva érném el, az 1,5 millió üzemórás ajánlást meg majd kb. 925 (!!) év múlva. Ilyen ultralightos felhasználást simán bírna egy A400 is.
Pedig nincs is kímélve, kb. csak annyiban, hogy swap az nincs egyáltalán, meg a böngészőcache is RAM-ba megy, de nem az SSD kímélése miatt, hanem ott áll a sok RAM kihasználhatlanul potyára, próbálom használni valami értelmesre. Meg ugye az eleve kímélés, hogy nem Windows fut róla, a Linux eleve lightosabban használja a lemezt, nem pörgeti állandóan.
Az a 3 áthelyezett szektor viszont valóban nyugtalanító, 1-2 nap alatt lett annyi, de megállt ezen az értéken. De ezzel nem tudok már mit csinálni, ha tönkremegy, akkor tönkremegy, vannak helyette másik SSD-im, meg veszek bele az anno kifizetett eredeti árért kétszer akkorát. Gari már rég nincs rá, 1 év volt eredetileg. Itt külföldön nincs olyan luxus, mint a M.o.-n kínált 3-5 éves jótállás az SSD-kre.
-
Frawly
veterán
Elhiszem, hogy nálad ez nem játszik, de pl. az SSD-s topikokban is látok sok usert, klónozással vergődni, még valami 5-8 éves, Win7-ről Win10-re upgrade-elt rendszert görgetnek maguk előtt.
Esetemben most azért lesz újratelepítés, mert lényegében a rendszer minden eleme cserélődni fog, más fs, másik WM eltérő filozófiával. Azért most, mert most vagyok szabadságon újévig, és most van időm.
-
Frawly
veterán
válasz
ubyegon2
#64478
üzenetére
Tudom, erre sokan allergiásak, hogy miért kell újratelepíteni. Én híve vagyok, jó tiszta lappal kezdeni, és teljesen kicserélni a rendszert, más fájlrendszer, másik grafikus felület, stb.. Nem olyan nagy munka újratenni, jó, belakni idő, de majd belakódik.
Tisztában vagyok vele, hogy itt a PH-n a legtöbb ember 10 évig használ egy telepítést, mert a belakott rendszer szent, klónozgatják meghajtók és gépek között, de nem látom értelmét ezzel szívni.
Nem azért telepítem újra, mert baj lenne vele, de most kipróbálok egy másmilyen rendszert. Nem szeretem túl sokáig használni ugyanazt. Ez a jó a Linuxban, különösen az Archban, hogy olyan rendszert lehet magadnak összelegózni, amilyet akarsz, így egy disztrón belül mindig létrehozhatsz magadnak egy teljesen másik rendszert.
-
Frawly
veterán
válasz
ubyegon2
#64453
üzenetére
Nem, ezt félreérted, az itteni linuxos topikok tele vannak mintesekkel és uborkásokkal, akiknek valami miatt elcsesződött a GRUB, meg felülírta a Windows, meg stb..
Ez egyébként nem Arch függő, UEFI systemd bootot GRUB nélkül más disztróval is lehet csinálni. Ha meg már klónok, akkor az köztudott, hogy nem vagyok nagy hívük, az eredetit érdemes használni.
-
Frawly
veterán
Na ugye, mondtam én, hogy van GRUB nélkül is élet. Sokan nem hiszik el az Embéer Matyik közül, de van, végül is nem kell semmihez, csak egy kolonc, lehet valamit állandóan frissítgetni, meg nyűglődni, ha eltölt valami. Az UEFI önállóan is tudja bootoltatni a rendszert initram image-ből systemd-vel.
Épp ugyanígy meg lehet lenni Xorg nélkül is, igaz a Wayland még valóban gyerekcipőben jár.
-
Frawly
veterán
Ilyen régi gépen sok mindent már nem tudsz csinálni, főleg a böngészés necces, kevés hozzá a RAM, a CPU, mindenképp nagyon fog döcögni. WinME semmiképp, már olyan böngészőt sem tudsz feltenni rá, ami behozná az oldalakt, még ha nagyon lassan is.
Ha nagyon kitartó vagy, akkor Sparky Linux IceWM-mel vagy AntiX (ami szintén IceWM-es). Ezek pehelysúlyúbbak a Xubuntuhoz képest is. A Xubuntut, Lubuntut már csak azért se, mert a következő verzióra dobni fogják a 32 bit támogatását.
-
Frawly
veterán
Ez nem hiba, egyre inkább terjedni fognak az UEFI only gépek. Az Intel is ígéri, hogy a chipsetek miatt 2020-tól az inteles alaplapok sem fogják támogatni a legacy bootot. Semmi baj nincs az UEFI-vel, meg kell szokni, meg kell tanulni hogy működik, és ha nem szabványos implementációjú gép elé sodor a sors, akkor meg tudd keresni azt a pontot, ami nem szabványos, hogy működésre bírd Linuxszal is.
A gumiragasztó szaga meg fog szűnni egy idő után, ha kiszáradt a cucc. Izzítsátok sokat
MBR nélküli pendrive nincs, 0. (LBA 0) szektor minden pendrive-on van, az teljesen mindegy, hogy oda nem kerül semmi, vagy MBR, vagy GPT kerül oda.
-
Frawly
veterán
Mert eddig nem Debiannal nyomultál. A legtöbb disztrón eleve fent vannak a szükséges firmware-csomagok, így nincs belőle probléma. A Debianon viszont alapból nincs engedélyezve semmilyen nem opensource cucc, külön kell engedélyezni a nonfree tárolókat, meg onnan feltenni a firmware-t.
-
#64400
Frawly
veterán
ontheground
#64375
Frawly
veterán
válasz
ontheground
#64375
üzenetére
Egy SSD még régi használt gépben is megéri. Újonnan kapsz már 6 ezerért 120 gigás SSD-t, használtan még ennyi sincs. Ennyi befektetést megér, hogy ne egyen szét az ideg, hogy a lassú HDD visszafogja az amúgy sem acélos gépet. Plusz ha SSD-n van a böngészőcache, akkor nem kell áttenni a RAM-ba, 4 GB eléggé a minimum RAM terén már, azzal alapból a sok füles böngészés is necces.
Plusz ha már nem kell a gép, az SSD-t ki tudod belőle szedni, másik gépbe át tudod tenni, vagy UASP_USB-SATA átalakítóval tudod használni nagyon gyors pendrive-nak is. Semmiképp nem pénzkidobás, nem a gépre költöd, hanem magadra.
-
Frawly
veterán
Ha kellenek ilyen fotós utómunkázó progik (és nem jó a linuxos Darktable, GIMP), és wines játékok, akkor nem javaslom a Linuxra váltást. A Linuxnak akkor van értelme, ha teljesen átállsz. Egyébként csak magadat fogod szivatni az állandó oda-vissza bootolgatással.
A virtuális gép nem való játékra. Egyrészt a hardveres gyorsítás probléma lehet, főleg, ha nincs két videókártyád (VT-d passthrough). Akkor meg már jobb lenne a dualboot.
-
#64341
Frawly
veterán
ontheground
#64312
Frawly
veterán
válasz
ontheground
#64312
üzenetére
Ez alapból ilyen. Próbáld emelni a swappiness értékét, hogy ne csak akkor kezdjen el swapelni, mint az őrült, ha már kifogyott a memóriából. Azzal, hogy most 1-re állítottad a swappinesst, azzal pont, hogy a legrosszabbat teszed, mivel nem nagyon akar a swaphoz nyúlni, csak akkor, ha már kifogyott, akkor meg késő, jönni fog a lemezdarálás. Azért kéne inkább csökkentés helyett emelni, hogy akkor már hamarabb elkezd apránként swapelni, és el tudja kerülni a rendszer, hogy hirtelen fogyjon ki a memóriából.
Ha szeretsz sok tabon böngészni, akkor hosszú távon nem fogod tudni megúszni a memóriabővítést, Windowsnál sem. Esetleg érdemes lenne SSD beszerzésén is gondolkodni, de a kellő mennyiségű RAM-ot az sem pótolja.
Esetleg valami olyan addon, ami egy idő után kilépteti a memóriából a rég használt füleket.
Esetleg fontold még meg a Firefox használatát. A Chrome, Chromium a legnagyobb memóriazabáló bloat böngészők, nekem anno a 8 giga RAM-ot is simán megették. A FF beéri kevesebbel.
-
Frawly
veterán
válasz
ubyegon2
#64293
üzenetére
De, továbbra is csúsztatás amit írsz, és ezt nem kötekedésből írom. Attól, hogy az NVMe használ egyfajta megoldást, az
1) nem jelenti, hogy az feltétlenül jobb vagy akár csak ugyanannyira jó, mint egy másik lehetséges eljárás
2) még ha jobbfajta megoldás is, az nem jelenti, hogy SATA meghajtók számára is jobb
3) nem jelenti azt, hogy ha mindkettő online TRIM, akkor nincsenek közöttük jelentős implementációs különbségek.Sehol nem is állította senki egyébként, hogy a discard rossz. Vagyis lehet, hogy olvastál ilyet 5 éves cikkekben vagy hozzászólásokban, de az még az SSD-k őskora volt, olyan régi írásokra nem szabad hagyatkozni. Akkor még mindenki bőszen kímélgette a kezdetleges vezérlős, SLC-s, MLC-s, kemény 32-64 gigás SATA2 SSD-jét, amelyen az írások sokkal kevesebb cella között oszlottak meg, de egy cella viszont sokkal többet bírt, mint ma.
A disztrók sem azért esküsznek egyikre-másikra, mert vita lenne melyik a jobb, hanem egyszerűen inkább csak az egyik vagy a másik illik bele a filozófiájukba. Arch-nál pl. azért a discard, mert egyszerűbb egy mount opciót felvenni egy fájlba, semmi systemd service engedélyezés, meg CRON jogosultságokkal hentergés és hasonlók. Az Ubuntu/Mint vonal inkább a biztosságra megy, kezdő felhasználó ne szopjon azért, mert NCQ TRIM feketelistás SSD-je van (amin ugye megy a discard, de rosszabb teljesítménnyel az NCQ letiltása miatt), vagy olyan fájlrendszere, ami nem támogatja a discardot, míg az fstrim minden fontosabb fájlrendszeren és SSD-n rendesen támogatott. Kinek mi a fontos, kinek mi a jobb. Attól is függ, hogy ki mit csinál a gépen. Átlag desktop felhasználóknak, mint mi vagyunk szerintem erősen mindegy, ha amúgy nincs tiltva az NCQ TRIM.
Igazából valahol mérettől is függ. Az fstrim pl. pár fájlrendszernél végigtrimezi az összes szabad blokkot, akkor is, ha az már előtte meg volt trimelve, ugyanis újrabootolásnál elveszti azt a listát, hogy mi volt már megtrimelve. Minél nagyobb az SSD, minél több szabad blokk van rajta, annál tovább szüttyög első futtatása az fstrim. Egy 1-2 terás SSD-nél már jelentékeny időkülönbség adódhat ebből, de ez pl. nem érinti azt, aki ritkán bootoltatja újra a gépet. A discard TRIM nem trimezi meg azt a blokkot feleslegesen, amit már nem kell, csak azt, ahonnan közvetlenül töröltek valamit frissében. Pl. egy 120 gigás vagy az alatti SSD olyan kicsi, hogy ez az időkülönbözet is szinte mindegy.
Egyébként most olvastam még egy érdekességet: az lsblk --discard paranncsal lekérdezhető, hogy az SSD-n lévő mely fájlrendszerek támogatják a discard paramétert. Ez egy hasznos dolog, amit kevés helyen említenek.
-
Frawly
veterán
válasz
ubyegon2
#64289
üzenetére
Azért ez így csúsztatás. Online és online TRIM között is van különbség. NVMe-n az egész be van épülve az egyéb lemezműveletek közé, így az OS-nek, kernelnek, ütemezőknek, szoftvereknek nem kell vele foglalkoznia egyáltalán. SATA-nál csak bele van hekkelve +1 utasítással, és az OS-nek kell róla külön gondoskodni, hogy ne felejtődjön el. Emiatt nem összehasonlíthatóak.
Azt látom, hogy neked ez a discard kényes pontod. Én azt mondanám, hogy baj nincs vele. Pár hónapig teszteltem azt is, semmi negatívat nem vettem észre MX300-on, se rendszerbelassulás nem volt, se SSD belassulás. Semmivel nem tűnt sem jobbnak, sem rosszabbnak, mint a manuálisan futtatott vagy systemd-vel ütemezett fstrim.
Disztrók is fele-fele arányban esküdnek egyik vagy másik megoldásra. Az Arch, Gentoo, stb. inkább a discard-ot preferálja, a Debian, Ubuntu, Mint vonal az fstrim-et, ez utóbbi ha nem is jobb, inkább biztosabb megoldás, arra az esetre, ha NCQ TRIM ügyileg feketelistás SSD-ről lenne szó. Aki kételkedik egyikben, másikban, tesztelheti mindkettőt, egyiket sem nagy munka beüzemelni.
Az SSD-kre érdemes néha ránézni SMART ügyileg. Én kb. hetente kézi TRIM-ezek egy scripttel, ami egy kis SMART statisztikát is kiír. A teljes SMART-ot kb. 2 hetente nézem meg, néha ritkábban.
-
Frawly
veterán
Úgy tűnik, hogy a smartctl még nem támogatja ez a Corsairt. Egy csomó értéket nem ír, és ennek tudható be a végén a warning is. Próbálj neki benyomatni egy ilyet:
sudo smartctl -t short /dev/sdbÍrja majd, hogy várni kell 1-2 percet, utána futtasd újra a parancsot -a /dev/sdb kapcsolóval.
-
-
Frawly
veterán
válasz
Shyciii
#64275
üzenetére
Akkor lassíthat csak be, ha az SSD NCQ TRIM ügyileg feketelistán van a kernelben. Egyébként nem. Ha nem volt belassulás, maradhatsz a discardnál. De ha akarod, próbából kiszedheted és a fenti leírás alapján megpróbálhatod engedélyezni az fstrim-et, kipróbálás alapon pár hétig, jobb teljesítményt tapasztalsz-e vele.
Szerk.: ezek mellé az utasítások mellé
sudo hdparm -I /dev/sdakrámi
sudo smartctl -a /dev/sdakármi
sudo smartctl -l devstat /dev/sdakármi
Ajánlom még ezeket:sudo fdisk -l /dev/sda
sudo systemctl status fstrim.timer
cat /etc/fstab | grep discardAz elsővel a partíciós tábla típusát és a partíciók alignálását lehet ellenőrizni, az utóbbinál az a tuti, ha a partíciós 2048-cal maradék nélkül osztható szektornál kezdődnek.
A második megmutatja, hogy be van-e kapcsolva az fstrim systemd service.
A harmadik meg kijelzi, ha van discard-os csatolás az fstab-ban.
-
Frawly
veterán
A HD Sentinelt nem ajánlom, írhat baromságokat. Helyette ezeket futtasd:
sudo hdparm -I /dev/sdakrámi
sudo smartctl -a /dev/sdakármi
sudo smartctl -l devstat /dev/sdakármiAz első parancs (nagy i van meghívva paraméterként, nem L) megjeleníti, hogy milyen funkciókat támogat az SSD, és ezekből melyik került bekapcsolásra (TRIM, használt SATA mód, NCQ, DIPM - Device-initiated interface power management).
A második parancs a SMART értékeket jeleníti meg, meg az eddigi SMART tesztek eredményeit, ha készült ilyen.
A harmadik meg még a SMART-ból ki tud olvasni részletesebb statisztikákat, a sima SMART táblázathoz képest.
-
Frawly
veterán
válasz
ubyegon2
#64270
üzenetére
Mehet párhuzamosan a kétféle TRIM, baja nem lesz tőle az SSD-nek, csak felesleges.
Papagáj kolléga esetére nem emlékszek. Nem kizárt, hogy van, amit nem ismer fel. Ettől még nem lesz kalap fekália. Persze használni sem kötelező, megcsinálhatod a /etc/fstab-ot kézzel is, a genfstab inkább csak kényelmi funkció. Nekem eddig még mindig megcsinált mindent normálisan. Ha valakit kétségek gyötörnek, belenéz az fstab-ba, hogy benne van-e a discard, ha nincs, elég könnyű beleszerkeszteni, ha fstrim helyett azt akarja használni.
-
Frawly
veterán
Arra még figyelj, hogy nem érdemes kétféle TRIM-et használni. Alapból az Arch a genfstab scripttel telepítéskor eleve felismeri, ha valami SSD-n van csatolva, és ha a fájlrendszer támogatja, akkor a /etc/fstab-ba belegenerálja a discard (TRIM) opciót, ami meg feleslegessé teszi az fstrim-et. Vagy ha van fstrim, akkor meg a discard opció felesleges.
Persze fájlrendszere is válogatja. A FAT-típusok nem támogatottak fstrim-en, csak discard opcióval tudod használni. Az f2fs-t se az fstrim, se a discard nem támogatja, az f2fs-nek saját garbage collection megoldása van alapértelmezben, ami minden x. bootkor meg hiba esetén végigellenőrzi meg végigtrimezi a meghajtót. NTFS-es fordítva, az a discard-ot nem támogatja, az fstrim viszont már támogatja.
-
Frawly
veterán
válasz
ubyegon2
#64257
üzenetére
Nem az ördögtől való. Annyit írtam régen is, hogy NCQ TRIM miatt egyes feketelistás SSD-ken nem célszerű discard-ozni, ha egy mód van rá (pl. régi Crucial SSD-k, összes Samsung SATA SSD).
NVMe-n viszont már nincs választásod, de ott se discard, se fstrim, se NCQ nincs, az NVMe már egy teljesen más protokoll az AHCI-hez képest, már nem ATA utasításokkal dolgozik, így nincs TRIM parancs sem.
De a TRIM az minden megoldásnál speciális, pl. ha USB-ről hajtasz SSD-t, azon sem megy át a ATA/SATA TRIM parancs, hanem az UNMAP nevű SCSI parancsot kell helyette átvinni, azt is csak USB UASP módban lehet, USB BOT módban nem. NVMe-n meg a Dataset Managment nevű NVMe parancs részeként fut le egy deallocate funkció, ami ugyanazt csinálja lényegében, mint ATA/SATA SSD-ken a TRIM. NVMe-nél így már automatikusan beépítették a folyamatokban, az SATA-nál viszont ezt nem tehették meg, mert ott figyelembe kellett venni a visszafelé kompatibilitást a korábbi ATA/SATA szabvánnyal, meg a HDD-kel.
-
Frawly
veterán
Így engedélyezd a fstrim.service-t:
sudo systemctl enable fstrim.timerHa nem akarod újraindítani a gépet, akkor még kiadod ezt is:
sudo systemctl start fstrim.timerNem kell semmi journalctl meg CRON. Vagy az /etc/fstab-ban a mountolási opciók közé felveszed a discard paramétert.
Én néha napján kézzel futtatom az fstrimet, egy karbantartó-információs script keretében. Ez a script saját gyártmány, a SMART alapján mutatja az SSD statisztikáit (hány napja szereltem be az SSD-t, mennyi írás került rá, ez napi hány gigát jelent, mennyi van hátra a TBW keretből, mennyi az SSD kondíciója), meg végigtrimezi rajta, amit lehet (fstrim -a -v parancsot meghívva).
NVMe SSD-ken meg már TRIM sem kell, mert be van építve egy másik alap lemezkezelési utasításba, annak részeként (de már nem TRIM néven), így ha valamit törölsz, az egyben automatikusan TRIM-elődik is.
-
Frawly
veterán
A nagyobb DE-knél amúgy sem a proci a szűk keresztmetszet, meg a GPU sem annyira, hanem hogy legyen elég RAM. De a KDE sokat fejlődött vissza tudásban, sokat tablet flat designosodott (a Gnome 3 is), így nagyon sokat faragtak le a memóriaigényéből.
Én ennél gyengébb gépen (T1400 CPU, i965 GPU, 2 GB DDR2 RAM, 5400 rpm noti HDD, ez egy Fosi-Cu Siemens Li low budget laptop volt) is futtattam anno KDE4-et, ami sokkal hardverigényesebb és memóriaéhesebb volt akkoriban, sokkal több funkcióval. Azt nem mondom, hogy hasított, de korrekt sebességgel futott, nem akadt semmi. Egyedül ha nagyobb progik indultak, azok kicsit többet gondolkoztak, lomhán indultak meg, de miután betöltődtek, semmi lag, lassúság vagy szaggatás.
Most meg már bármelyik újabb mobilproci rendesen viszi, csak legyen a gépben min. 4 GB RAM, és akkor már böngészni is lehet rajta.
-
Frawly
veterán
válasz
sh4d0w
#64195
üzenetére
Gondolom implementációfüggő. Modern desktop disztrókon valószínű így is működik, de nem lehet biztosra venni, nem véletlen nem hagyják el a fejlécet. Nem is ezért írtam, hanem hogy a kolléga értse, hogy miért kell futtathatóvá tétellel szórakozni, mikor a Windows bezzeg nem igényel ilyet.
-
Frawly
veterán
Ez ilyen. A scripteket terminálhoz tervezték. Elvileg vannak olyan scriptek azért, amelyek grafikus ablakokat meg GUI-t nyitogatnak (pl. Loki játéktelepítők), de az ritka, meg épp úgy vannak grafikus installerek is.
Egyébként nehogy azt hidd, hogy a Windows annyival egyszerűbb, ott is néha könyékig kell turkálni a Registryben, mindenféle Csökkentett és Visszaállítási/Javítókonzolos Móddal szívni, átlag felhasználó épp úgy nem tudja abszolválni, mint a linuxos terminálos dolgokat. Csak a Windowsnak elnézik, mert azt ismerik, megszokták már, meg a szomszédnak is az van, meg könnyebb hozzá segítséget szerezni.
A jogokra meg figyelni kell mindenképpen, nem csak Double Commanderben, de terminálban is. Elvileg a DC-t is indíthatod rendszergazdaként (gksu vagy kdesu, vagy hasonló megoldással), meg attribútumokat is szerkeszthetsz vele jogosultságkezelésnek. Egyet nem tud csak azt hiszem, fájl/mappa tulajdonost cserélni, arra tényleg csak terminálban tudok megoldást.
Linux alatt meg azért fontosabbak a jogosultságok, mert pl. nem számít a kiterjesztés. A ./install scriptről alapból a Linux azt hiszi, hogy csak egy szövegfájl, amiben az élettörténeti regényed van begépelve. Azt, hogy ez tényleg futtatható script, azt úgy kell neki mondani azzal, hogy futtathatóvá teszed. Sőt, még gyakran ez sem elég, azért szokott lenni a script első sorában a #!/bin/bash, hogy tudja a rendszer, hogy a scriptet a Bash fogja interpretálni. Ha ez a fejléc nincs benne, akkor megpróbálja binárisként futtatni, majd visszajön egy hibaüzenettel, hogy hibás ELF formátum vagy valami hasonló. A logikája más, mint a Windowsnak, utóbbi a kiterjesztésből nézi meg, hogy mivel kell megnyitni a fájlt, ha .exe, akkor elindítja a kernel, ha .bat, akkor parancssori értelmezővel nyitja meg, így nem kell sem fejléccel, sem futtatható tétellel bajlódni.
Bár terjed most már Linux alatt is, hogy amit ilyen driverekhez, forráskódhoz csomagolnak scriptet, azok már alapból futtathatóvá vannak téve. Régen elterjedtebb volt, hogy szándékosan alapból nem volt futtatható, biztonsági megfontolásból, de aztán rájöttek, hogy a sok Linux noobbal felesleges kiszúrás.
-
Frawly
veterán
Nem nagyon van alternatíva. Elméletileg futtathatod grafikus felületről is, de ha a script valami megerősítést, billentyűleütést, választ vár, vagy kiír valami hibaüzenetet, azt nem fogod látni. Ezért a scripteket mindig terminálból vagy konzolból kell futtatni, erre vannak tervezve. Tudom, kényelmetlen terminált előszedni, a telepítőmappára átváltani, majd a sudo ./install karaktersorozatot végiggépelgetni, de így legalább biztosra mész.
-
Frawly
veterán
Azért nem biztonságos csak néhány mappát titkosítani, mert a titkosítatlanul futó rendszerben, egyéb partíciókon, mappákban, swapban, azaz a titkosítatlan részeken marad nyom a titkosított adatokról, arról az állapotról, mikor fel vannak oldva a titkosítás alól és meg vannak nyitva.
Illetve az ilyen fájlrendszer alapú titkosítást könnyebben törik elméletileg mintázati támadással. Ha az egész lemez/partíció van titkosítva, min. XTS-sel, akkor nem tudják, hogy melyik rész a lemezen szabad, melyik foglalt, milyen-hány fájl van rajta, milyen fájlrendszer egyáltalán.
A legjobb, ha az egész rendszer, egész meghajtó van titkosítva. Nincsenek titkosítatlan részek egyáltalán.
Ezért gyengébb SSD-t is titkosítani. A hardveres titkosítás tényleges törhetősége gyártói implementációfüggő (ezért kevésbé biztonságos, mint mondjuk a szoftveres, nyílt forráskódú Luks), vagy ha szoftveres titkosítást használsz rajta, akkor meg a TRIM-et ki kell engedni rajta, de az meg megint a mintázati támadást segíti.
De a Bitlocker is eleve ezért kevésbé biztonságos. Pedig lehet technikailag nem kevésbé biztonságos, de mivel zárt forráskód, nem látod mit hogy implementáltak benne, vannak-e hátsó kapuk (valószínűnek tartom, hogy nincsenek), stb..
Pl. a körülményektől is függ, hogy mennyire biztonságos titkosítani. Tegyük fel több felhasználó is van a gépen, amin hardveres vagy szoftveres egész lemezes titkosítás van. Legalább a rendszermeghajtóhoz mindegyik felhasználónak ismernie kell a jelszót. Minél többen tudják, annál valószínűbb, hogy valamelyik valahová felírja, valahol kikotyogja, valakivel megossza, valakiből kiszedik.
-
Frawly
veterán
válasz
anorche1
#64156
üzenetére
Ezzel a megoldással nem az a baj, hogy Windowst érint. Az a baj ezzel a fajta kényelemmel, hogy mikor nem írsz be jelszót, hogy bárki odaül a gép elé, és annak sem fog kérni, szépen hozzáfér mindenhez. Ennek így nincs értelme, mintha az ajtót zárnád, de a kulcsot a zárban hagynád vagy a lábtörlő alatt.
Egyébként megértem, hogy sok ember nem szereti a jelszót, meg a titkosítást. Kényelmetlen, nem elég fegyelmezettek hozzá, lusták jelszót gépelgetni, elfelejtik a jelszót, vagy épp ellenkezőleg, kiírják cetlire amit a gépre/monitorra ragasztanak, visszajutunk a kulcs a zárban metaforához.
Titkosítani rendesen/hatékonyan érdemes vagy sehogy. Úgy, ahogy megkezdődik a fetrengés, hogy könnyítő körülmények legyenek, csak egy, meg csak az legyen titkosítva, jajj, csak jelszót ne kérjen, szépen megy le fokozatosan az egész értelme a lefolyón.
-
Frawly
veterán
Megadhatod ugyanazt a karaktersorozatot mindkét jelszónak, de akkor sem fognak megegyezni, mert máshoz való jelszavak lesznek.
SpongyaGyurmaBoB-nak persze igaza van, lehet olyat, hogy user accounttal titkosítasz mappát, de ott tényleg szopó lehet egyrészt, hogy ha az user jelszót meg kell változtatni vagy újra kell telepíteni a rendszert, meg kevésbé is biztonságos. A LUKS viszont a saját jelszavával mindig felnyitható marad, tekintet nélkül újratelepítésre, gépre, platformra (Windows, BSD alatt is feloldható).
Na, jó, legyen 2015, már van benne terminál 
Új hozzászólás Aktív témák
Hirdetés
A topik célja: Segítségnyújtás a Linux disztribúciókkal még csak ismerkedők számára. A szerveres kérdések nem ebbe a topicba tartoznak.
Kérdés előtt olvasd el a topik összefoglalóját!
Haladó Linuxos kérdések topikja.
Linux felhasználók OFF topikja
Milyen program ami... [link]
Shell script kérdésekkel látogassatok el a topikjába
- Vélemény Ubuntu 20.04 LTS
- Vélemény Linux Mint Debian Edition 4
- Tudástár MX-Linux 19
- Bemutató Linux a mindennapokban: Manjaro KDE
- Bemutató Linux a mindennapokban
- Hír Zöld utat adott a nyílt forráskódú Linux meghajtóknak az NVIDIA
- Hír A Steam Play hozza el a Windowsra írt játékokat Linuxra
- Hír Hova jut a világ? Linuxot kínál a Windows Store!
- Linux kezdőknek
- Könyvajánló
- Bambu Lab 3D nyomtatók
- Apple iPhone 16 Pro - rutinvizsga
- TCL LCD és LED TV-k
- Argos: Szeretem az ecetfát
- RAM topik
- Intel Core i3 / i5 / i7 / i9 10xxx "Comet Lake" és i3 / i5 / i7 / i9 11xxx "Rocket Lake" (LGA1200)
- sziku69: Fűzzük össze a szavakat :)
- Vicces képek
- További aktív témák...
- Windows 10 11 Pro Office 19 21 Pro Plus Retail kulcs 1 PC Mac AKCIÓ! Automatikus 0-24
- Windows 10/11 Home/Pro , Office 2024 kulcsok
- Eladó Steam kulcsok kedvező áron!
- Windows, Office licencek kedvező áron, egyenesen a Microsoft-tól - Automata kézbesítés utalással is!
- Játékkulcsok olcsón: Steam, Uplay, GoG, Origin, Xbox, PS stb.
- BESZÁMÍTÁS! HP ZBook 15 G6 munkaállomás - i7 9850H 16GB DDR4 RAM 512GB SSD Quadro T2000 4GB WIN10
- ÁRGARANCIA!Épített KomPhone i5 12400F 16/32/64GB RAM RTX 4060 8GB GAMER PC termékbeszámítással
- Creative Sound BlasterX G5 (70SB170000000) (Sound Blaster) (DAC)
- Apple Watch SE 2 44mm, Újszerű, 1 Év Garanciával
- Fotó állvány eladó
Állásajánlatok
Cég: Promenade Publishing House Kft.
Város: Budapest
Cég: PCMENTOR SZERVIZ KFT.
Város: Budapest