Hirdetés

  2. Fórumok
  3. Szoftverfejlesztés
  4. Java programozás
  5. (kiemelt téma)

Új hozzászólás Aktív témák

  • #10743 Szmeby tag M_AND_Ms #10742
    Új Válasz #10743
    Új hozzászólás
    Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra
    Privát üzenet küldése

    Szmeby

    tag

    válasz M_AND_Ms #10742 üzenetére

    Értelek, egy 20 éves tapasztalattal rendelkező jelentkezőnél valóban béna dolog a kódminőség felől érdeklődni, tiszta sor. Ezer ennél relevánsabb kérdést is feltehetnének. Ugyan korrigálhatnám a neked feltett kérdésemet úgy, hogy mit válaszolnál a kérdésre akkor, ha junior lennél egy junior pozira, de érzem, hogy a válaszod ugyanaz lenne. :)

    Nekem nincs ennyi év a hátam mögött, de úgy vélem 20 éves múlttal sem feltétlenül sértődnék meg egy ilyen kérdésen, szerintem ha ez érdekli az interjúztatót a legjobban, akkor szíve joga rákérdezni. Nyilván annak is tudatában van a HR (ha meg nincs akkor így járt), hogy egy ilyen kérdés feltevése milyen színben tünteti fel őket. Szerencsére az állásinterjún a felvételizőnek is van lehetősége arról beszélgetni, amiről konkrétan ő szeretne, és én jelöltként is ugyanúgy elvárom a felvételiztetőtől, hogy készséggel válaszoljon a kérdésemre, mint fordított helyzetben. Nem kellemes, amikor megítélik az embert a feltett kérdése alapján. De legalább hamar kiderül, hogy nincs meg az összhang, próbaidő sem kell ennek a megállapításához.

    Talán azért ez a véleménykülönbség, mert sokat szívtam legacy kóddal, és sokkal jobban megérint a kódminőség (hiánya), mint másokat. És mivel eddig szinte minden kollégámmal jól kijöttem, annyira nem szokott érdekelni, mennyire jól tudok velük együtt dolgozni... eddig mindig sikerült jól együtt dolgoznunk. Esetedben meg talán máshol vannak a hangsúlyos pontok.
    Ez az oka annak is hogy ráugrottam a hozzászólásodra, mert mérhetetlenül sajnálatosnak tartom, hogy a menedzserek mellett sok fejlesztő is tesz a minőségre (szinte lényegtelen összetevőnek tartják), és nem látják, hogy ezzel a saját vagy sorstársaik életét teszik pokollá hosszú távon. Azt hiszem a válaszaimmal igazából csak keresem a megerősítést, hogy valóban az a jó irány, ha a határidőt, a rövid távú sikereket tartja az ember szem előtt. Egyelőre nem sikerült meggyőznöm vagy meggyőzetnem magam, de igyekszem. :D

    ----
    PeachMan:
    Hogy ON is legyek, nálam a model az entitás réteget jelenti - vagy perzisztens réteget, ahogy te fogalmazol. POJOk, amelyek már jávául íródtak, de közvetlenül a DB-be mentjük őket és DB-ből töltjük fel őket. Az ORM akítvan használja őket, lévén ők képezik az O-t az ORM-ben. :)
    A DTO (Data Transfer Object) pedig adatok továbbításáért felel a komponensek között, ez jellemzően magasabb rétegekben jelenik meg (ha a perzisztens réteg van alul és a view felül).

    Hogy mennyire szép elfelejteni a DTO-kat és mindenhol csak a modelt használni, nos, szerintem ez komplexitás kérdése. Egy szép világban nem lenne szükség DTO-ra, mert minek lekopizni valamit pusztán azért, hogy 2 service beszélgetni tudjon egymással. De van egy rakás oka, amiért mégis van létjogosultsága.

    Lehet technológiai oka, mondjuk az ORM meg tud zavarodni, ha egy entitásban több collection is van, DTO-k bevezetése jó workaround tud lenni. Te is említetted, hogy a view-nak nincs szüksége minden mezőre, ez is egy valid ok. Főleg akkor, ha nemcsak nincs szüksége, hanem egyenesen tilos egy view-nak látnia minden adatot. Lehet ok a sebesség optimalizálás. Ha egy view-nak csak 1-2 mező kell egy 20 oszlopos táblából, nagyon nem mindegy, hogy mind a 20 mezőt áttolod-e egy microservice-ből a másikba, vagy csak a szükségeseket. Egy DTO-t létre lehet hozni azzal a 2 szükséges mezővel és azt passzolgatni. Az sem mindegy, hogy egy entitásban a kapcsolódó táblák adatai is feltöltésre kerülnek vagy sem, és erre a view-nak szüksége van-e vagy sem. Van, hogy az ORM-et megkerülve jpql vagy akár natív sql végrehajtásával kell felszívni bizonyos adatokat, mert annyira tetü lassú lenne máskülönben, hogy a user megunja az életét. Ez már egy optimalizációs indok lehet, és nem is a fejlesztés legelején kell erről gondolkodni, hanem a végén, de akkor marha nehéz lesz átállni DTO-ra, ha eddig végig az entitásokat passzolgattuk a komponensek között.
    Gondolom vannak érvek a model használata mellett is, de most nem jut eszembe ilyen, és biztosan jön valaki, aki arról is tud mesélni. :) Ja igen, az ORM is nyújthat megoldásokat az általam fentebb felvetett indokokra, csak nem ismerem annyira mélyen őket, hogy mindegyikre tudnék mondani valami dögös annotációt.
    DTO-t használni nekem könnyebbség. Nagyobb rugalmasságot ad. Ha változik a model, nem feltétlenül kell a service rétegen keresztülverni a változásokat pl.

Új hozzászólás Aktív témák