Hirdetés
- Drasztikus változást mutat a Sony mobilja az első képeken
- Hatalmas telepet és fizikai ventilátort kaptak az új Oppo-k
- Tizenegyes! A VAR helyett a CAD buktatta le a Google profi játékosát
- Gyorsabb processzort igen, memóriát alig kapott a Xiaomi új HD tévéokosítója
- Ennyit szűkít az X300 Ultra a telepen Európában
- Poco F8 Ultra – forrónaci
- Google Pixel 10a – évismétlés
- Samsung Galaxy S26 - szeret, nem szeret
- Huawei Watch GT 6 és GT 6 Pro duplateszt
- Samsung Galaxy Z Fold4 - egyre megy, honnan nézed
- EarFun Air Pro 4+ – érdemi plusz
- Poco F5 - pokolian jó ajánlat
- Xiaomi 15T Pro - a téma nincs lezárva
- Elkalapálta a snapdragonos Galaxy S26 az exynososat
- Motorola Edge 40 - jó bőr
Új hozzászólás Aktív témák
-
bit_vector
tag
csakhogy én is beszáljak egy picit a témába, igaz,másabb irányszögből (ez inkább szakmai - architektúratervezési szemlélet):
Adott két gyártó, mindkét gyártónak van egy-egy gyermeke. Olyan gyermekek ezek, melyek távolról rokonok. De csak nagyon távolról. Anno volt az eredeti 8085-ös architektúra, majd a 8086-os.Ennek lett egy kistesója a 8088-as(XT proci) ami ugyan tudta a 8086-ot, de lassabb volt. Majd jött a 80186, és mindjárt mellé a 80286-ok. Ekkor még a két gyártó tök ugyanazt árulta, csereszabatosdarabok voltak. Majd jött a 386ami ugyanilyen darab volt. Aztán jött a 486, itt kezdett elválni a két fél egymástól, volt is belőle galiba (microcode-lopás ügye). A pentiumnál viszont már borult a bili: itt lett az egyik tesó pentium, a másik meg k5. majd jött a k6, k7,... Ezek alapjaiban még örökölték a 80386-ot, de már másabb platformok voltak (pl. erre utalt néhány sajátos dolog is). Majd jött a jelen, némi túlzással.
Eddig szánt szándékkal nem írtam be a háttereket. Azt a hátteret, hogy kik és hogyan dolgoztak a processzorokon. Anno a 8085-ot kb. pár óra (!) alatt agyalta ki az Intel konstruktőre, megmentve ezzel a céget. Majd jött az átdolgozat, és igazából érdemi változás nem sok volt egészen a 286-ig. Itt jött be a képbe a védett mód horrorja, ami legfőképen a memória támogatását hivatott növelni. Persze ez a puncs nem az a puncs, amit egy vérbeli angol fogadáson kapsz - ergo nem is vált be - kevés program támogatta igazából. Majd jött az első durrantás: a 386. itt egy halom dolgot újraírtak a prociban (merthogy ezt is forráskódban készítik - akárcsak a windozert), sőt bővítettek 32 bitre, ami lényegi lépés volt. Jham, és a sors fintora, hogy ekkor számításban a Weitek szinte verhetetlen volt. Utána jött az AMD. és a végén kullogott az Intel - fura mód még a Cyrix is beelőzött
. 486-ban csak egyetlen változás volt ami nagy dolog volt: ez az volt, hogy a DX procik megkapták a 387-es magot is, továbbá nem kellett megvárni a CPU-nak, amíg az FPU elvégzi a műveletet (ergo automatikus eredményre várakozás volt). Plusz még integráltak 10-12 új utasítást. Innentől a történet két szálon fut. Az Intel a Pentiumban eltolta az architektúrát a RISC-felé, persze csak microcode és belső elektronika szintjén. Kifelé viszont maradt majdnem minden ugyan az. Persze volt sok változás, de alapjaiban CISC maradt. Sőt, hozzátett. Az AMD viszont csendben ült a babérjain, és követte szemmel az intelt, majd ő is beújított a K5-el. Majd jöttek a förmedvények az SSE, 3DNow, stb. álszabványokkal. Szépek voltak, de gyors igazából egyik sem. Egyvalami tetszetős dolog van ezekben az utasításokban:hardver szinten oldanak meg dolgokat (FSM-ekben), így nem kell fetch-elni új utasítást minden egyes adathoz. ÉS lassan tartunk a mánál. A mai processzorokban már más szelek fújnak: az Intel félig gyászol, méginkább csak patch-eli a rég x86-os architektúráját, viszont az AMD már más térben van: ő már meglépte azt, hogy újraírta a teljes x86-ot, egy jóval átgondoltabb stratégia szerint. Olyan dolog ez, mint amikor az ember egy halom windozerXP folt után megkapja a mégszebb, még okosabb winfo--t. De hogy a szaktekintélyek után nyúlkáljak: az Intel szó szorosabb értelmében kinyalná az AMD mérnökeinek, és matematikusainaka fenekét, csak egy csipetnyitudásért. De ők nem mennek (egyről biztosan tudok). Az ok, és indok asszem adott, hogy miért nem. Olyan emberek az AMD szakemberei, akik már letették azt a tudást az asztalra, amitől ma gyorsabb egy 3200+ egy mezei 6xx-es Inteltől. És ez nem csak az én véleményem. Jópár barátom (akik komolyabb architektúrát terveznek/terveztek mint én eddig) állításával egybecseng az én véleményem is: az AMD ki lett találva. az Intel pedig ''csak'' megcsinálva. Nem mindegy 
és végezetül a 64-bitről: az intel még csak tesztelgeti azt amit az AMD már kiagyalt. Nem nehéz csinálni egy 64 bites architektúrát (kb. 16 Kilobájt forráskód és cca 4 óra vesződség), de jól csinálni és jól kigondolni, ehhez kell a fegyelem és a tudás. Anno már a K6-2 -esek idejében is lehetett érezni, hogy az architektúrát folyamatosan készítik fel erre a csodára. Akkor a Pentium még csak a vezetékek számát növelgette (fura mór az AMD épphogy alig). Sőt, a mostani nem 64bites AMD procikban is van egy-két elvarrt cérna mert azok biza már a 64-bithez is kellenek. Az átgondoltságot támasztja alá az energia igény:amíg egy AMD elmegy alig száz wattal, addig az Intelt lassan vasalóba, vagy hajsütőkbe fogjuk bemoddolni. Az egyetlen gond csak az lesz, hogy nincs olyan vékony kábel sehol ami beleférne a maga nyolcszáz erével a vasaló nyelébe![;]](//cdn.rios.hu/dl/s/v1.gif)
üdv.
P.S: bocs a helyesírási hibákért, de mingyá...
kivágtam a billentyűzetet....

Új hozzászólás Aktív témák
- AKCIÓ! AMD Ryzen 9 7950X 16 mag 32 szál processzor garanciával hibátlan működéssel
- Eladó AMD Ryzen 7 5800X3D OEM!
- Intel Core i7-9700 8-Core / Beszámítás OK! / Akciós Ár!
- Intel Core ULTRA 9 285K +2x16GB 7600MHz Patriot Viper XTREME 5 DDR5 kit! (Bolti ár: kb 600ezer Ft!)
- AKCIÓ! Intel Core i9 12900KF 16 mag 24 szál processzor garanciával hibátlan működéssel
- Dell Precision 5530 15,6" FHD, i7 8850H, 16GB RAM, Quadro 4GB VGA, 512GB SSD, jó akku, számla, gar
- Keresünk S24/S24+/24 Ultra/S24 FE
- AKCIÓ! Inno3D iChill X3 RTX 3080 Ti 12GB videokártya garanciával hibátlan működéssel
- Telefon felvásárlás!! iPhone 11/iPhone 11 Pro/iPhone 11 Pro Max
- Panasonic TOUGHBOOK FZ-55 MK2
Állásajánlatok
Cég: Laptopműhely Bt.
Város: Budapest
. 486-ban csak egyetlen változás volt ami nagy dolog volt: ez az volt, hogy a DX procik megkapták a 387-es magot is, továbbá nem kellett megvárni a CPU-nak, amíg az FPU elvégzi a műveletet (ergo automatikus eredményre várakozás volt). Plusz még integráltak 10-12 új utasítást. Innentől a történet két szálon fut. Az Intel a Pentiumban eltolta az architektúrát a RISC-felé, persze csak microcode és belső elektronika szintjén. Kifelé viszont maradt majdnem minden ugyan az. Persze volt sok változás, de alapjaiban CISC maradt. Sőt, hozzátett. Az AMD viszont csendben ült a babérjain, és követte szemmel az intelt, majd ő is beújított a K5-el. Majd jöttek a förmedvények az SSE, 3DNow, stb. álszabványokkal. Szépek voltak, de gyors igazából egyik sem. Egyvalami tetszetős dolog van ezekben az utasításokban:hardver szinten oldanak meg dolgokat (FSM-ekben), így nem kell fetch-elni új utasítást minden egyes adathoz. ÉS lassan tartunk a mánál. A mai processzorokban már más szelek fújnak: az Intel félig gyászol, méginkább csak patch-eli a rég x86-os architektúráját, viszont az AMD már más térben van: ő már meglépte azt, hogy újraírta a teljes x86-ot, egy jóval átgondoltabb stratégia szerint. Olyan dolog ez, mint amikor az ember egy halom windozerXP folt után megkapja a mégszebb, még okosabb winfo--t. De hogy a szaktekintélyek után nyúlkáljak: az Intel szó szorosabb értelmében kinyalná az AMD mérnökeinek, és matematikusainaka fenekét, csak egy csipetnyitudásért. De ők nem mennek (egyről biztosan tudok). Az ok, és indok asszem adott, hogy miért nem. Olyan emberek az AMD szakemberei, akik már letették azt a tudást az asztalra, amitől ma gyorsabb egy 3200+ egy mezei 6xx-es Inteltől. És ez nem csak az én véleményem. Jópár barátom (akik komolyabb architektúrát terveznek/terveztek mint én eddig) állításával egybecseng az én véleményem is: az AMD ki lett találva. az Intel pedig ''csak'' megcsinálva. Nem mindegy 
![;]](http://cdn.rios.hu/dl/s/v1.gif)
kivágtam a billentyűzetet....


