- iPhone topik
- Samsung Galaxy A52s 5G - jó S-tehetség
- Huawei Watch 5 - okosóra érintőlegesen
- Huawei Watch GT 5 Pro - egészség + stílus
- Xiaomi 14T Pro - teljes a család?
- Xiaomi 15 - kicsi telefon nagy energiával
- Honor 200 - kétszázért pont jó lenne
- Redmi Note 13 Pro 5G - nem százas, kétszázas!
- Magisk
- LG V50 ThinQ Dual Screen - az 5G ára
-
Mobilarena
Ez itt, az elektronikával hobbiból foglakozók fórumtémája.
Lentebb összegyűjtötttem néhány elektronikával kapcsolatos, hasznos linket.
Új hozzászólás Aktív témák
-
Kernel
nagyúr
válasz
Magnat
#54615
üzenetére
12V-os géphez összeraktam 16,8V-os pakkot, 4x2 akkuval. Egy gyengélkedő laptopakku teljes készletét emeltem át, egyelőre csak védelem nélkül, hogy kitapasztaljam a működését.
Nagyon jól működik mindenesetre, terhelésre leesik a feszültség 13 V körüli értékre, de így is jobban pörög, mint a Ni-Cd akkuval (amit még nem is lenne fontos cserélni, mert jó állapotban van, tehát inkább a kíváncsiság vezérelt).
De az is igaz, nincs erőre igénybe véve (mint például lapos TV-k szerelése), ahol viszont jó a gyors fordulat, hamar lehet dobálni vele a csavarokat ki-be.
Mint látszik, teletömtem 8 db akkuval, de még maradt egy kis hely a védőpanelnak is. Természetesen lesz majd valami elválasztó karton is, nehogy zárlat keletkezzen, hiszen így megsérülhet a zsugorfólia, de ez még csak ilyen próba-gány:
-
Kernel
nagyúr
válasz
Magnat
#54595
üzenetére
Pedig annak le kellett volna kapcsolni, de mivel más témában is láttam már olyat, hogy rosszul értelmezték a panel bekötését, talán nem árt tisztázni:
Tehát a terhelést és a töltést is a P+ / P- ponton kell csatlakoztatni.
Nem közvetlenül az akkura kell terhelni, hiszen akkor mintha nem is lenne védelem.
Ha egyértelmű volt egyébként is, akkor persze nem szóltam.
-
tvamos
nagyúr
válasz
Magnat
#54595
üzenetére
Ha jól értem: egy ismeretlen battery supervision panelre kötöttél sorba 3 lipo aksit, majd extra védelem nélkül egy izzóval terhelve otthagytad, hátha tönkremegy. Gratulálok! Szedd szét, mérj cellafeszt!
Amúgy, ha működik rendesen, akkor lekapcsolja a pakkot a terhelésről. Ha visszarakod az izzót, nullát kell mérj rajta.
-
Kernel
nagyúr
válasz
Magnat
#53873
üzenetére
Ez épp egy ilyen 8 cellás / 9,6V B&D átalakítása:
https://www.youtube.com/watch?v=7W3-M50uE8w
Balanszeres töltőt alkalmaz, amihez külön kivezeti az osztáspontokat, valamint beépít egy hangos vészjelzőt, mert használat közben az egyes cellák 2,5 V alá esése igen kártékony lenne.
Másik lehetőség a laptopakkuhoz hasonló rendszer kialakítása, ahhoz egy megfelelő terhelhetőségű 3S védelmet kell beépíteni, töltéshez pedig egy 12,6 V CC/CV töltő szükséges.
-
Kernel
nagyúr
válasz
Magnat
#45775
üzenetére
Segédfázisos aszinkron motor szokott ezekben lenni, aminél a fordulat a frekvencia és póruspárszám függvénye.
Ebből következően fázishasítós szabályzóra (pl. egy tirisztoros vagy triacos fényerőszabályzó) nem jól reagál, pontosabban előfordulhat, hogy bizonyos mértékig lassítható vele, de elvileg nem korrekt módszer, mivel a frekvenciát nem változtatja, a forgó mágneses mező nem lassul, legfeljebb a forgórész elveszti még a maradék szinkront is (ami persze normál üzemben sem teljes, azért aszinkron motor).
Elektronikus frekvenciaváltó lenne a korrekt megoldás, de az meg túl komplikált.
A szórakozás kedvéért meg lehetne próbálni, hogy egy 150 W-os izzót sorba kötve mi történik, de erre is a fentiek vonatkoznak (nem korrekt).
Ilyesmi lehet gondolom, a tekercsek úgy vannak befűzve, hogy az átkapcsolás eltérő póluspárszámokat eredményez (több póluspár >> alacsonyabb fordulat):
-
Kernel
nagyúr
válasz
Magnat
#45483
üzenetére
Az egy dolog, de a módosított rendszer gondolom még kevésbé tud beállni köztes állapotra, az ellenállás vagy fűt, vagy nem fűt. Áramszünet esetén pedig nincs, ami ráfűtsön az érzékelőre, emiatt elvileg beindul a konvektor, túlfűti a lakást.
A klasszikus szabályzó viszont megteszi, hogy eleinte kapcsolgat ide-oda, majd lecsengő hullámokban beáll például 30 % égésteljesítményre. Vagy amennyi szükséges az adott hőfok fenntartásához.
Csak amikor enyhül az idő, kisebb láng kellene, akkor kezd bebolondulni, nulla és maximum között kapcsolgatni. Ezen a kellemetlenségen lehet segíteni a leírt kétféle módon: érzékelő távolabb, alapjárati gáz beállítása, amelyiknél lehetséges.
Egy hátrány még akkor is van, kis lángnál a hatásfok romlása, és főleg nyitott rendszerű (kéményes) konvektornál nem is szabad ezzel variálni, nehogy túl kis lángon tökéletlen égés, CO veszély álljon elő.
-
Kernel
nagyúr
válasz
Magnat
#45469
üzenetére
Nekem jobban bevált a konvektor saját hőérzékelőjének távolabb történő rögzítése, felfüggesztése, akár a gázcső mellé, vagy ahol alkalmas és nem is ártogat. A karikában feltekert kapilláriscsövet óvatosan kiegyenesítve, ameddig elér, de ne alacsonyra, hanem az eredeti, vagy kicsit magasabb helyzetben rögzítve.
Így a hőérzékelőt nem zavarja a konvektor "tüzelése", inkább a levegőt méri, jobban be tud stabilizálódni a láng egy állandó értékre. De mint említettem, ezt befolyásolhatja a szabályzóegység konstrukciója is. Pláne, ha még alapjárati lángot is lehet vele adni neki, hogy ne tudjon leállni teljesen.
-
Kernel
nagyúr
válasz
Magnat
#45463
üzenetére
Igen, ez így korrekt, a konvektoron nyilván nem lenne jó barkácsolni, nincs is mit. Ilyen ellenállásfűtős termosztátot viszont forgalmaznak hivatalosan is, valamelyik hazai weboldalon láttam régebben, meg aki ért hozzá, meg is tudja csinálni.
Van öntöttvas konvektorom is, konyhában egy kisebb teljesítményű, de úgy tűnik, inkább a szabályzón múlik ez. A régebbi fajta szabályzók be tudnak stabilizálódni egy köztes állapotra is, amiből mondjuk egy ajtónyitás hatására kibillenhet, de utána ismét beállhat egy stabil égési szintre.
A korszerűbb szabályzókra jellemző, hogy a két véglet között igyekszik kapcsolgatni, mert kis lángon rosszabb az égés hatásfoka. Ugyanakkor az állandó ingadozás, amikor a konvektor vagy forró, vagy hideg, nem nyújt olyan jó komfortérzetet, vagy épp hőérzetet sem. Akkor már égjen inkább kisebb lángon, de stabilan, szerintem.
-
Kernel
nagyúr
válasz
Magnat
#45458
üzenetére
Attól függ, hány fokra van specifikálva a szenzor, mivel lényegében a fűtőtest hőmérsékletével szoros összefüggésben szeretnéd kapcsolni a ventilátort, azt a magas hőfokot nyilván ki kellene bírnia, ami felfűtéskor előáll.
A konvektor átalakítása egyébként azzal a módszerrel történt, amikor egy ellenállás fűti a konvektor eredeti hőérzékelőjét, vagy van valami újabb technika is erre?
Sajnos eléggé zavaró a konvektoroknak ez a szakaszos üzemmódja, nekem jobban bevált a folyamatos alaplángra történő beállítás (vagyis soha nem hűl ki teljesen), csak ezt nem mindegyik szabályzóegység teszi lehetővé. Az "alapjáratot" pedig inkább manuálisan korrigálom néha, az időjárás függvényében.
Noha a konvektor hatásfoka épp a szakaszos üzemmódban lenne jó, elvileg.
-
Lompos48
nagyúr
válasz
Magnat
#45458
üzenetére
Ez egy nagy csapda. Minél nagyobb az érzékelő felülete és minél jobban vezeti a hőt, annál könnyebben kellene átvegye a környezete hőmérsékletét, de minél nagyobb a tömege, annál lassabb a folyamat, mert az egésznek kell melegednie (vagy hűlnie). Meg ugye a levegő nem tartozik a jó hővezetők közé. A konvektor közelében, vagy arra rögzítve pedig hamis lesz a mérés.
A szenzorok nem tudnak felfőni egy lakásban található hőmérsékleten.Én, ha ventillátorokat szerelnék, ahogy szándékozol, megmérném az időt, amíg nincs szükség a ventillátorokra. Egy eszerint beállított késleltetéssal kapcsolnám be azokat, leállítani pedig a konvektorral egyidőben.
-
Lompos48
nagyúr
válasz
Magnat
#45455
üzenetére
Szóval szükségem lenne egy viszonylag gyors reagálású hőkapcsolóra, jók az értesüléseim, h ebben az esetben nem bimetál alapú cucc kell nekem?
Szerintem mindkettő gyorsan reagál. A probléma máshol rejtőzik: minden attól függ, hogy az érzékelő, - legyen az termisztor, hőellenállás, bimetál - hogy tudja minél hamarabb elérni a mért környezet hőfokát.
Az első fotón található szenzor hengeres kiképzése pl. arra jó, hogy (mondjuk) egy hűtőbordába pontosan fúrt lyukba, termálpasztával behelyezeve ez hamar történjen,
A második esetén ugyanez a szerepe a papucsnak, amit a mért felületre kell rögzíteni. Itt mintha látszana a termisztor körül is valamicske paszta.Mellékesen jelzem, hogy 2-3 napja próbálkozom egy olyan hőmérővel, aminek az érzékelője az első fotóval egyezik. Csak levegőben használva csigalassúságú. Ha pedig testhőmérőnek nevezem ki, hónaljban kb. 3 perc, nyelv alatt pedig mondjuk a feleannyi idő alatt éri el a környezeti hőmérsékletet.
-
Lompos48
nagyúr
válasz
Magnat
#30783
üzenetére
Ez gondolkozásmód, azaz logika függvénye. Az ilyen kimenetet hívják nyitott kollektoros (open collector) kimenetnek. A lényege, hogy aktív állapotban táplálni tud egy, a kimenet és tápfesz közé kötött fogyasztót a már említett határok között. Megegyezés alapján a szinteket a GND-hez viszonyítva nézik/mérik. Így tekintve az aktív szint a 4. lábon "L" (low, azaz alacsony), inaktív "H" (high, azaz magas). Az magától értetődő, hogy a táphoz képest minden fordítva van. Fogyasztót ellenben ilyen kimenetnél CSAK a táp felé lehet kötni, mert a GND felé nincs, ami áramot biztosítson.
-
Lompos48
nagyúr
válasz
Magnat
#30778
üzenetére
...de azt gondolnám, pont fordítva kellene lennie, ha meg a rajzot nézem, abból semmit sem értek...
Az úgy van rendben.
Inaktív állapotban a kimeneti tranzisztor zárt, nem vezet áramot az égőn keresztül, aminek mindkét vége azonos potenciálon marad, a 3.3V-on.
Aktív állapotvan vezet, áram folyik, tarnzisztor telítésbe megy (0.02V), kollektora GND közeli feszültségen lesz.Bármit meg lehet vele hajtani, aminek elég a 3V és a kimeneti maximális 50mA áramnál nem igényel többet.
A másik megoldáshoz...
Igen.
-
And
veterán
Én még nem sok digi multiméteren láttam ilyet, az enyémen sincs. Viszont nem is tartom teljesen korrekt dolognak azt - noha a telepvizsgálat önmagában hasznos funkció -, hogy ezért lehagyják róla a más műszereken megszokott legkisebb feszültségű, nagyimpedanciás (min. 2V, 200mV @ 10MegaOhm) méréshatárokat.
-
And
veterán
Lehet. Most próbaképp rámértem egy gyárilag lezsírzott rézfejes ceruzaelemre, néhány mV híján 1,6V-os (egész pontosan (?) 1,594V) volt. Ez használatkor elég gyorsan leesik az üzemi 1,5V közelébe, és jó darabig ott is marad. Ceruza-akkuk meg - NiMH és NiCd is - frissen töltés után simán lehetnek akár 1,4V-osak, 1,2V-ot a kisütés vége felé lehet mérni rajtuk, magyarul az ekkora feszültségű AA-cella már majdnem le van merítve. Ezek az értékek persze kisütőáram-függőek, többszáz mA-rel terhelve kicsit rosszabb a kép.
-
And
veterán
Szerintem keress egy khmm.. jobb műszert, egy olyat, amelyik lehetőleg több méréshatárban is ugyanazt az eredményt adja, ha ugyanarra a fesz. forrásra mérsz rá. Amit az mutat, annak hihetsz.
. Nem kell feltétlen valami 4 és fél digites labor multiméter, csak egy kevésbé ''piacos'' verzió. Más: az a két battery állás nem arra való, hogy terhelés alatt mérje meg a telepek kapocsfeszültségét? Erről ír valamit a doksija (már ha van neki)? Mert lehet, hogy nem is mér hülyeségeket, csak egyszerűen méréskor valamekkora árammal leterheli a mért cellát, és annak a feszültsége esik egy keveset a nagyimpedanciás méréshez képest. A 9V-os tesztnél meg esetleg kevesebb a terhelőáram. Ez persze csak egy gyenge feltételezés..
Mod.: elírás miatt
[Szerkesztve] -
And
veterán
Szerintem ennek egyszerű oka van: a bemeneti feszültségosztó (méréshatárváltó) nem éppen a legpontosabb alkatrészekből lett összetákolva, vagy egyszerűen a gyártó nagy ívben tett arra, hogy beállítsa (erre talán van lehetőség, de a műszer felépítésének ismerete nélkül nem érdemes játszani vele). Olcsó műszereknél sajna előfordulhat az ilyesmi.
-
pweisz
senior tag
Szerintem nem gáz ha kisebb a méréshatár max nem tudja megmérni,baja nem hiszem hogy lessz tőle(ez csak sejtés, kivéve ha a müszernek megadott maximális érték fölött mérsz, mondjuk 380V-ot, vagy a villanypoznát probálod kimérni az utcán, meg hasonlók),de inkább nagyobbról indulja. Az analógnál kell erre jobban vigyázni.
Ha hülyeséget írtam majd kijavítanak a hozzáértők. -
. Nem kell feltétlen valami 4 és fél digites labor multiméter, csak egy kevésbé ''piacos'' verzió. Más: az a két battery állás nem arra való, hogy terhelés alatt mérje meg a telepek kapocsfeszültségét? Erről ír valamit a doksija (már ha van neki)? Mert lehet, hogy nem is mér hülyeségeket, csak egyszerűen méréskor valamekkora árammal leterheli a mért cellát, és annak a feszültsége esik egy keveset a nagyimpedanciás méréshez képest. A 9V-os tesztnél meg esetleg kevesebb a terhelőáram. Ez persze csak egy gyenge feltételezés..
Új hozzászólás Aktív témák
Hirdetés
ekkold- iPhone topik
- Xbox tulajok OFF topicja
- exHWSW - Értünk mindenhez IS
- Székesfehérvár és környéke adok-veszek-beszélgetek
- Samsung Galaxy A52s 5G - jó S-tehetség
- Milyen videókártyát?
- gban: Ingyen kellene, de tegnapra
- Autós topik
- One otthoni szolgáltatások (TV, internet, telefon)
- OLED TV topic
- További aktív témák...
- Honor 200 Pro 512GB, Kártyafüggetlen, 1 Év Garanciával
- Telefon felvásárlás!! iPhone 11/iPhone 11 Pro/iPhone 11 Pro Max
- AKCÓÓÓ!!! Panasonic CF-XZ6 AIO all-in-one laptop tablet 2k touch i5-7300u speciális ütésálló
- BESZÁMÍTÁS! MSI B550M R7 3700X 16GB DDR4 512GB SSD RTX 3060Ti 8GB NZXT H5 Flow RGB 650W
- A Panasonic Toughbook CF-54 i5-5300u i5-6300u TN, IPS touch Budapest, MPL Foxpost
Állásajánlatok
Cég: CAMERA-PRO Hungary Kft
Város: Budapest
Cég: PC Trade Systems Kft.
Város: Szeged