- iPhone topik
- Samsung Galaxy S25 Ultra - titán keret, acélos teljesítmény
- Telekom mobilszolgáltatások
- Samsung Galaxy S21 és S21+ - húszra akartak lapot húzni
- Samsung Galaxy Watch7 - kötelező kör
- Google Pixel topik
- Hat év támogatást csomagolt fém házba a OnePlus Nord 4
- Milyen okostelefont vegyek?
- One mobilszolgáltatások
- Erős hardverrel érkezik a Honor 10 000 mAh-s mobilja
Hirdetés
-
Mobilarena
Ez itt, az elektronikával hobbiból foglakozók fórumtémája.
Lentebb összegyűjtötttem néhány elektronikával kapcsolatos, hasznos linket.
Új hozzászólás Aktív témák
-
McSzaby
őstag
De van ultrahangos érzékelő benne. Le is volt pattanva a műanyagvázáról, azt visszaraktam, de nem hiszem, hogy az volt a baj. Az autóból nem jut ki ez az ultrahangos dolog, nem? Ha holnap ráérek majd, akkor majd megnézem közelebbről. Kiszedem a kapcsolókat és megmérem őket.
-
McSzaby
őstag
Csak beriasztott állapotban. De akkor végigmegyek valamikor a kapcsolókon. Viszont, ha a kapcsoló a szar, akkor miért csak néha riaszt be, amikor be van zárva és hozzá sincs nyúlva?
Nekem még az jutott eszembe, hogy akkufesz. esésre is reagál és elindul, ami azt jelenti, hogy van benne valahol egy feszültségforrás a szirénának. Nem lehet hogy az gyengült el?
-
Kernel
nagyúr
Ezt néhányan félreértik, de pont nem így működik. Egy tápegységet soha nem szabad / illik túlterhelni, még ha a védelme be is határol, az nem arra van tervezve, hogy szabályosan átmenjen áramgenerátoros módba.
Inkább alul kell terhelni, kb. 80 %-ra. De nekem is volt olyan, hogy az 5 méteres tekercs csak 1,3 A-t vett fel, holott a névleges áram 2 A lett volna. Másik dolog, hogy a táp melegedését kell nézni, meg persze áramot mérni, az a biztos.
12 V-os szalagnál hármasával vannak sorba + 1 ellenállás, minden ág névlegesen 20 mA.
5m --> 300 LED --> 100 paralel ág --> 20 x 100 = 2000 mA.
De ez a gyártási szórás miatt változó és az öregedéssel növekvő lehet.
Kapcsolás mindegy.
-
-
PHM
addikt
" a simára pedig nem lehet normál módon forrasztani, azt csak elemtartóba tudnám tenni"
- De, lehet.
Gyakorlat, jó páka és esetleg forrasztó víz, vagy paszta kell hozzá.
Gyakorlott kézzel még a CR2016-os elemet is meg lehet forrasztani.
- Az elemtartók megnövelik a pakk belső ellenállását, ha mód van rá,
én elkerülném a használatukat.
- Lítium akkuk soros kötésénél nem árt cellavédő elektronikát használni.
- A "button top" akkuk picivel hosszabbak a "flat top" akkuknál. -
Kernel
nagyúr
Attól függ, milyen pakk, állítólag mára az igényesebb gyártók leálltak a Ni-Cd akkuval, ezért a mostaniak már nem olyan jó minőségűek, illetve nem tartósak.
Legegyszerűbben fogtam egy 24V-os monitortápot, a töltőházba építettem 75 Ω ellenállást (párhuzamosan 2x 150 Ω / 5 W), tehát ezen keresztül dugtam rá a 24V-ot. Ez épp annyi kímélő áramot adott rá (C/10-nél is kevesebbet), hogy akár 24 óráig is maradhatott. Ellenőriztem méréssel is, de természetes, hogy eleinte nagyobb, később csökkenő árammal, ahogy telítődött. Akku alig langyosodott.
Csak később már nem volt rá szükség, a Li-ion átépítés miatt. (De nem azért tettem félre, mintha kinyíródott volna, csak kísérletezni akartam a Li-ionnal is.)
Időközben rendeltem ilyen CC/CV modult is:
http://mysku.ru/blog/aliexpress/32986.html
Ez nem csak Li-ion, hanem Ni-Cd, vagy épp autóakku töltésére is alkalmas, áram és végfeszültség igény szerint beállítható.
Ni-Cd cella töltés közben 1,4 V fölé is felmehet, 10 cellánál 14V, töltőáramkörnek is kell egy kis tartalék, 18-19 V-os laptoptáp megfelel például betápnak.
Kisütni nem szoktam egyébként, bár régebben kísérleteztem a kisebb csavarbehajtók celláinak egyenkénti regenerálásával, a BC-700 (IPC-1L) töltőre kötve, de később azokba is Li-ion került.
-
Kernel
nagyúr
Egyszerűen megállapítható a melegedésből. A gyári gyorstöltő (6 órás) melegítette az enyém is rendesen, ezért inkább C/10 áramon töltöttem később. (1200 vagy 1300 mAh akku szokott lenni ezekben.)
Ezeknél azt használják ki, hogy a Ni-Cd akku jól tűri a mostoha igénybevételt, hő és áram szempontjából egyaránt. Beleértve az indítási áramlökést, ami szerszámgépeknél külön előny.
Beleértve azt is, hogy a buta töltő semmi védelemmel nem rendelkezik, ember elfelejti a 6 órát és akkor így járt, hadd fűtsön az akku.
De én úgy gondoltam, a strapabírás nem jelenti, hogy fontos kínozni, ha nem muszáj, ezért tettem inkább kímélő töltésre.
-
-
Kernel
nagyúr
Nem biztos, hogy érdemes ebbe munkát fektetni, az akkunak semmiség az a kis terhelés, már amíg nem marad bekapcsolva véletlenül. De még akkor is jobb, mint az izzó, ami egy éjszaka képes nullára meríteni az akkut, míg a hármas kötésű LED 8-9 V alatt megáll, a nyitófeszültség miatt.
Utastérbe a gyári 5 W-os izzó helyett ilyet raktam, jelenleg 12 V-ról 200 mA áramot vesz fel (öregedés során változhat). Az izzónál jóval világosabb, 48 LED, 16x3 kötésben, plusz 16x180 Ω SMD ellenállások.
Ha betennék egy másikat a csomagtérbe is (amire gondoltam már, csak nem létfontosságú), akkor tartanék összesen 400 mA-nél, ami kb. 5 W. Az világíthatna ott nappal is, sokat nem befolyásol.
-
mezis
félisten
Egy önindítózás sokkal nagyobb megterhelést jelent az akkumulátornak.
Egy ilyen kapacitású áramforrásnál nagyon kell vigyázni, nehogy rövidzár legyen ! Szerencséd volt, meg is olvadhatott volna a szerelőkulcs a markodban ! Amíg az egyik pólust szereled, addig a másikra tégy egy műanyag kupakot vagy ha nincs más, akkor egy műanyag zacskót.
-
Kernel
nagyúr
Ismétlem magam, de ilyenkor jut eszembe egyik gépkocsivezetőnk a katonaságnál, aki egy Kamaz akkura ráejtette a villáskulcsot. Akku oldala kirobbant, ruháját kilyuggatta a kénsav, megúszta ennyivel.
Túl nagy áramtól elvileg deformálódhatnak a lemezek, de jó eséllyel nem lesz ebből gond.
Áramütés eleve tárgytalan 12V-on.
-
Kernel
nagyúr
Készen kapható tekercsnél meg kellene adni, hogy mit bír, mennyi az ohmos ellenállás.
Lehet éppen tekerni házilag is, vagy valamilyen trafó szekunderét bekötni próbára. Ha nem túl nagy a szekunder ellenállása. Így elkerülhető a felesleges vásárlás, hátha nem is válik be egyáltalán.
-
Kernel
nagyúr
Nagy induktivitás soha nem árt ilyenkor, csak sajnos annál nagyobb a tekercs ellenállása is, ezért kell kompromisszumot kötni. Sok esetben én a gyakorlati próbák híve vagyok, menet közben derül ki, hogy mi a jó.
Olyasmit olvastam még, hogy a kondi a feszültséget, a tekercs az áramot szűri. Ez így igaz?
Attól függ, mihez képest, de ezt nem szokás így kifejezni szerintem, nehezen értelmezhető. Áram és feszültség együtt jár elvégre.
Az LC-szűrők működésének lehetne utána nézni a téma megértéséhez.
-
Kernel
nagyúr
Te írtad, hogy "minden azonos helyre van testelve", ami csillagpontos földelési rendszerre utalna.
Autós szűrőalkatrészekkel konkrétan nem foglalkoztam, nem volt rá szükség. Bemeneti galvanikus leválasztó, trafós isolator van eBay-en, bár az is kérdéseket vet fel (minőségromlás). De ezekből látni sokfélét, olcsót vagy drágát, vagy van trafómentes, IC-s trükk is.
-
Ribi
nagyúr
Ezekre rendszerint led tápot szoktak abból van 24Vost, de ahogy nézem van 32-es is.
32 főlé nem mennék, mert a puffer kondi 36Vos. Szóval 35 már kicsit túllő és könnyen pukkan.
Milyen hangfalhoz kellene? 24V is kb 30Wot tud 8Ohmra és 60-70 korül 4 ohmra. Nem írtad mire kellene.Ui. Ja hogy autó? Akkor csak valami konverter.
Háát be lehetne kötni valami combosabb tekercset+kondit ami segít a tüskéken. -
Kernel
nagyúr
Ha abból ered a zaj, amire utaltam (fejegység árama által létrehozott zajfeszültség a fejtáp GND ágán), akkor mindegy elvileg, hogy a rádió vagy pendrive a forrás.
Másik pedig a DC-booster zaja, amit esetleg úgy lehetne kivédeni, hogy:
Akku --> booster --> végfok
Ahol a végfok +/- tápja pontosan a booster kimeneti pufferének +/- pontjára kapcsolódik. Tehát nem egy közös pontba földelni mindent.
Így persze a bemenet rákötése után még zajosabb lesz, amit bemeneti galvanikus leválasztóval lehetne hárítani. Vagy tesztként valamilyen földfüggetlen, mobil forrásról kipróbálni.
-
Kernel
nagyúr
Attól még lehetne éppen gond, ha a fejegység árama létrehoz egy zavarokkal terhelt feszültségesést a közös csomóponthoz képest, ami pont hozzáadódik a kimeneti jelhez. Ebben az esetben letekert potméternél a zaj megszűnik.
Míg más földhurokjelenségek ismertetőjele épp a letekert hangerőnél is jelen lévő zaj.
A hídkapcsolás révén ez a végfok a szimpla akkufeszt is duplán használja ki, plusz ott van még a D-osztály kedvező hatásfoka, így az akkuról is szólhat jól.
De valószínűleg még jobban ki kellene, illetve lehetne hajtani, a bemenő jelszint növelésével, míg egy ponton megjelenne a torzítás, amikor elkezd behatárolni a táp. Akkor lehetne még növelni a tápot, hogy a torzítás megszűnjön. Ehhez persze megfelelő terhelhetőségű hangszórók is kellenek.
-
Kernel
nagyúr
Földhurkot kell először kizárni, az azon kialakuló impulzusáramok bezavarhatnak.
- Bemenet ne legyen kötve sehová, sem a GND, sem a jel.
- Potméter letekerve, ezáltal a bemenet rövidre zárva.
- Utána lehet próbálkozni valamilyen független jelforrással, ami saját akkuról megy, vagyis földhurkot nem tud kialakítani a tápkörrel.Utána kiértékelni a tapasztalatokat.
Bár nem tudom, az említett saját akku hogyan kapcsolódik, vagy minek a saját akkuja (autóé?).
-
Kernel
nagyúr
Volt róla szó többször is:
https://prohardver.hu/tema/hobby_elektronika/hsz_53876-53876.html
Esetleg annyi újabb ötlet, hogy ha van egy 3S PCB-védelem, ami a motor áramát nem bírja el, így terhelésre nem alkalmas, de be lehet kötni úgy is, hogy csak a töltésvédelmet látja el.
A terhelést pedig rákötni közvetlenül az akkura, de amellett ellátni egy hangos vészjelzővel, ami túlmerítésre az áramot nem szakítja meg, csak besípol, de az épp elég.
Vagy venni egy nagyáramú PCB-t, akkor nincs szükség a hangjelzőre, így nem kell kézzel kapcsolgatni sem:
http://www.ebay.com/itm/252165855923
-
PHM
addikt
- Elméletileg működhet az összeállítás.
- A 7805 be- és kimenetét is javasolt hidegíteni 1-1 100 nF-os kondival.
- A fene tudja, valószínűleg többféle belsővel is gyártották.
Anno szedtem szét ilyen piaci autó rádiót, hát mit mondjak, nem volt
a technika csúcsa.
A végfok 1db TDA2002 volt, párhuzamosan meghajtva a kimeneteket,
a rádió rész pedig úgy nézett ki, mintha egy zsebrádió belsejét
barkácsolták volna be a házba. Egy szó, mint száz, szerintem azért
sok jóra ne számíts. -
And
veterán
"A kérdés, hogy ha szétkapom, és az infra LED-jét kivezetem két kábellel, és olyan pozícióban helyezem el valahol, ahol jó a rálátás a fejre, működhet a dolog?"
Igen. Mondjuk a rádiót (főleg középhullámon) képes lehet zavarni az antennává váló relatív hosszú vezetéken közlekedő segédvivő + meredek felfutású jel, ha ez még számít.
"Vagy ha párhuzamosan kötök a LED-el egy másikat, és azt viszem ki a távirányítóról?"
Ezt inkább ne. Az eredetivel megegyező típusú / karakterisztikájú IR-ledet úgysem fogsz találni, teljesen párhuzamosan pedig még azokat sem szokás kötni. Az esetleg járható, hogy egy-egy kis értékű - néhány ohm-os - ellenállást teszel külön-külön a két led elé, de így az eredetivel sorosan is kellene egy plusz (ha jelenleg nincs olyan a nyákon). Ezek hiányában a ledek árameloszlása egyenlőtlen lehet, illetve az eredeti led meghajtását túl is terhelheted. -
Lompos48
nagyúr
Egy mérő, ami 10A-ig mér, és egy másik, ami sönt segítségével 50ig. Utóbbinál ellentétes a leírás. Azt írja, hogy 5A felett ajánlott forrasztani a sönt bekötéseit, urána pedig, hogy az eszköz nem alkalmas 10A-nél kisebb áram mérésére. Ez igaz lehet?
Nagyon függ a sönt ellenállásától. Tudott, hogy az árammérés is egy feszültségesés mérésével történik. Nagyobb áramhoz kisebb ellenállású sönt szükséges. Ebből következik, hogy nagyáramú söntön kis áramot mérve, kicsi, tehát nehezebben mérhető lesz a feszültség.
Ami a forrasztást illeti: Az a minimum. Az említett feszültségesés mérésénél hatalmas hibát hozhat a sönttel "sorbakötött" két érintkezés. 10A fölött ezt nem szabad figyelmen kívül hagyni. Ehhez szemléltetésként itt van a Kelvin kontaktusos méréstechnika kapcsolása (annyi képzelőerőre van szükség, hogy az ellenállás adott, ugye a sönt, a feszültséget mérem, az áram az eredő):
Talán egyszerűbben:
A további szöveg nekem nem nagyon áttekinthető, a szálak színeihez stb. nem tudok hozzászólni, mert nem értem, amit írsz.
-
Kernel
nagyúr
Működhet a trafó is, de arra nem árt figyelni, hogy ezekben autotranszformátor szokott lenni, mert így biztosítható kis méretben relatív nagyobb teljesítmény, illetve anyagtakarékosabb is. Viszont a hálózattól galvanikus elválasztást nem biztosít.
Ezért érintésvédelem szempontjából ugyanúgy kell kezelni, mintha a hálózati 230 V-tal foglalkozna az ember.
Kondenzátorok kapacitív reaktanciájára vannak kalkulátorok is:
http://www.sengpielaudio.com/calculator-RC.htm
Sorba kötöd a ventilátorral, próba. Ezt pontosan kiszámolni ugyanúgy nem lehet, mint a 12V-os ventilátoroknál az ellenállást, tehát próbálkozni kell.
A fázishasító szabályzásra azért vannak találatok, mert a gyakorlatban szokták alkalmazni ilyen motorokhoz is, de a lehetséges problémákat már kevésbé említik.
-
Kernel
nagyúr
Az nem szabályoz frekvenciát, a címében szereplő PWM elnevezés is vitatható. Fázishasító triac-szabályzó, van némi köze az impulzusszélességhez is, de itt szinuszjel van, úgyhogy felemás dolog.
bi-directional high-power SCR
SCR a tirisztor külföldön használatos elnevezése, a kétirányú tirisztor pedig röviden a triac, tehát az van a hűtőbordán.
Ha van otthon izzólámpához való dimmer, ugyanez lényegében, tehát azzal is ki lehet próbálni, hogy mennyire hajlandó működni vele.
Műszakilag ugyanis nem korrekt megoldás (aszinkron motorhoz), mert a frekvenciát nem csökkenti, ha közvetve csökken is a fordulat, de instabillá válik, kompromisszum árán alkalmazható. A "hasított szinusz" növeli a motor, illetve tekercsek zúgását, a melegedést is ellenőrizni kell, hogyan reagál rá.
-
-
Kernel
nagyúr
A relé tartásához mindenképp fix tápot igényel, amellett van egy triggerbemenete (mom sw vagyis momentary switch), ami valószínűleg GND-re zár. Vagy majd vásárlás után derül ki.
De nem látom ennek semmi értelmét, akkut is folyamatosan meríti.
Ilyen egyszerű áramkör pillanatok alatt összedobható egy perforált panelon és alaphelyzetben semmi áramot nem fogyaszt.
Ez egy másik variáció, de inkább csak az elv szemléltetésére mutatom, FET-tel célszerűbb összerakni:
-
Kernel
nagyúr
Nekem mondjuk volt régebben olyan autóm, ahol gyújtástól függetlenül, állandóan működött az ablak. De megoldható éppen, egy ilyen jellegű kapcsolással:
A To Load kimenetre csatlakozhat egy relé tekercse, a szokott módon, paralel diódával, itt kaphat állandó feszültséget.
A Gate pedig kapja a kapcsolt feszültséget. Ha szükséges, diódákkal elválasztható a gyújtásról érkező és a külön kapcsolt feszültség:
Nem rajzoltam tovább, csak ennyi a lényege. Az ellenállás és a kondenzátor határozza meg a késleltetési időt. Nagyobb kapacitás esetén szükséges lehet egy töltőellenállás is (áramkorlátozó).
-
Kernel
nagyúr
230V-ra létezik az ST3PF off timer, ami a feszültség megszűnése után is képes tartva maradni, a beállított ideig. Itt is volt róla szó.
Elképzelhető, hogy egy bistabil relé van benne és puffer is, ami tárol annyi energiát, hogy a végén visszabillenti egy impulzussal.
Ha feltételezzük, hogy így működik, azt esetleg le lehetne utánozni egy elektronikával 12V-ra is.
-
-
Kernel
nagyúr
Vonalszintű jel párszáz mV AC, a multiméter megfelelő méréshatárában kimutatható éppen, de ha a másik erősítő működik vele, akkor felesleges ezzel foglalkozni. Az RCA GND galvanikusan kapcsolatban áll a kasznival, csak kérdés, milyen úton, milyen egyéb áramok folynak ezen az úton, aminek a feszültségesését belemérted.
(#52453) vizimento
Ha egyformán gyengült, akkor talán a bemeneti fokozatnál lehet gond, először feszültségeket kellene mérni, ahogy már említettem. Kondenzátor kiszáradása is adná magát, csak arra kicsi az esély, hogy a két oldalon pont egyformán hibásodna meg. (A harmadik csatorna pedig a sztereóból képződik.)
-
Kernel
nagyúr
Ha az adatlap szerinti ajánlást 1:1-ben építették meg, akkor nincs összekötve, de ezt könnyen ki lehet mérni multiméterrel.
Ha nem közös, az nem baj, sőt előnye is lehet. Nem jön létre földhurok, nem folyik áram az árnyékolóharisnyán, a kondenzátoros leválasztás ezt megakadályozza. Valamint káros DC-szintet sem enged a bemenetre, így nem megy tönkre amiatt, hogy a külső akku negatív pontját nem testelted a járműhöz.
Ugyanakkor a differenciális bemenet elvileg zavartalanul feldolgozza az árnyékolt kábelen továbbított jelet, persze legközelebb majd testelni kell a tápot is, ha külön akkuról megy.
Egyébként a másik hozzászólásomban nem mentem bele részletesebben, bemenetnél a +/- nem azt jelenti, hogy a negatív = GND. (Más panelokból kiindulva feltételeztem, hogy fixre van kötve, de eszerint nem úgy néz ki.)
Egyik a noninvert (+), másik az invertáló (-) bemenet. Ha utóbbi GND-re megy, akkor az erősítő nem fordít fázist. Felcserélve be lehet kötni fázisfordítónak is.
2.1 rendszernél a három végfok kimenetének azonos fázisban kell dolgozni.
-
Kernel
nagyúr
BTL csak arra utal, hogy mono Bridge Tied Load konfigurációba van kötve, az egyébként sztereó végfok.
A +/- jelölések példa arra, amiről volt már szó korábban, hogy ezek kissé szakszerűtlen, de a laikus felhasználók igényeit követő jelölések.
Az Input-negatív, Power-negatív eben az esetben a GND-szint és galvanikusan közös. Nem úgy az Output-negatív. A kimeneteket csak a hangszóróra szabad kötni és féltáp mérhető mindkét ponton, ennek a különbsége 0 V.
De ugyanennek az IC-nek van kettőstápos konfigurációja is, ahol mindez másképp alakul.
Ezeket a modulokat szerintem mindig tesztelik gyártás után, tehát elvileg jó állapotban kapod kézhez.
-
Kernel
nagyúr
-
#52420
norbert1998
nagyúr
Samus
#52418
norbert1998
nagyúr
pjen jól elmondta, a vasalós mondata kifejezetten tetszik
Lényegében pár évtizede 5w-ról házibulit tartottak, ha olyan hangszórók voltak mellé. Manapság meg máűr nem is látni olyan magas érzékenységű hangszórókat.A lényeg az, hogy 3dB-t emelkedik a hangnyomás minden egyes alkalommal, ahányszor duplázódik a bemeneti teljesítmény a hangszóróba. (Tehát a 87 dB-es 10W-on kb ugyanakkora hangnyomást generál, mint a 90 dB-es 5W-on.)
-
pjen
félisten
Szia.Az hogy a valóságban mennyi a 8-10W nagyon hangszóró függő.Egy jó hatásfokú hangszóróval 1-2W szinuszos teljesítménnyel ki lehet üldözni a szobából.Ráadásul nagyon sok erősítőnél Hi-Fi nél zenei teljesítményt adnak meg amihez hozzá számolják a villany vasaló teljesítményét is.
-
Lompos48
nagyúr
Érdekes, mert hasonló felépítésben, ugyanezzel az IC-vel van például ez: [link] Itt pedig 8-32V a működési feszültség.
Az IC adatlapjából (12. oldal) kiderül pl., hogy egy 6 ohmos terhelésnél mekkora teljesítmény paszírozható ki belőle a tápfeszültség függvényében.
-
Kernel
nagyúr
Bigclivedotcom több videóját láttam már, ezt a fogyasztásmérőt szokta használni mindenhez. Mivel szakmabeli (ez kiderül a videókból), bizonyára olyan minőségű eszközt használ, ami jól méri a hatásos fogyasztást, akár kapacitív terhelésről van szó (kapacitív előtétes LED-ek), illetve az egyenirányítós-pufferes tápegységek áramtorzító hatásáról.
Egyébként ezeknél a LED és driver kombóknál a feltüntetett teljesítményt mindig csak névlegesnek kell tekinteni. A driver hiába stabilizálja az áramot pontosan az előírt értékre, a LED-en előálló feszültség nem csak szórást mutat, de öregedés / melegedés során változik is.
Ez részben LED-sajátosság, gyári utánválogatás kérdése is, de a kínaiaknál szinte természetes, hogy nem a névleges teljesítményt kapjuk.
A LED-lámpáknál is ők úgy számítják a teljesítményt, hogy például van benne 14 db 0,5 W-os LED, akkor az 7 W, a kereskedő szerint.
Persze, csak a melegedés miatt sem hajtják ki a névleges áramra, meg az sem biztos, hogy a LED gyártója által megadott névleges áramon pont 0,5 W-ot fog leadni. Valós teljesítmény végül lehet 40-60 %.
(#51993) G4ula84
A multiplex-jelet jó minőségű árnyékolt kábelen kell átvinni. A szokásos HF-kábeleknél jobbfajta ajánlott hozzá.
-
Ribi
nagyúr
Fogy mérővel mérheti, azzal legalább 20Wot kellett volna mutasson, vagy kicsit felette a veszteségek miatt.
Mint mondja is egy 10Wos tápot raktak bele, vagyis átverés.
Védőföld nincs bekötve az fémház esetén nagyon nem szerencsés. Elereszti magát az egyik drót és 220 lesz a lámpa házán. Ha már belerakták a föld lábat, akkor ödaköthették volna a házhoz.
Házon nem nullát mért, hanem rövidzárat. Első körben azt próbálta megnézni, hogy hova van kötve a föld, de ez szétszedés után ki is derült, hogy sehova. -
-
Kernel
nagyúr
A kapacitív terhelés ilyen. A kondenzátor nem csak akkor szikrázik, amikor egy darab dróttal hirtelen kisütik, hanem amikor hirtelen fel akarják tölteni, az ellen is "tiltakozik".
Induktív terhelésnél fordítva. Az bekapcsolásnál késlelteti az áramot, viszont megszakításkor ívet húz, mert továbbra is fenn akarja tartani az áramot.
A kondenzátor a bekapcsolás pillanatában rövidzárat képez. Kapacitástól és a körben mérhető ellenállástól függően pillanatnyilag tekintélyes áramok léphetnek fel, amivel akár hegeszteni, ponthegeszteni lehet. Egy relé ettől össze is ragadhat.
Az áram ellenállással történő korlátozása sokszor nem jó ötlet, hiszen feszültség esik rajta.
Soros tekercs beiktatása már jobb, mivel késlelteti a felfutást, ellenállás kisebb. Csak sajnos minél kisebb, annál kevésbé hatékony is, a kis induktivitás miatt, tehát ilyenkor a középutat kell megtalálni.
Vagy marad úgy, a meglévő 500 μF kapacitással bizonyára elbír a relé, kérdés mennyire rövidíti az életét, ez majd kiderül. Később szokott kellemetlen lenni, amikor megég, átmeneti ellenállása lesz, bizonytalankodni kezd.
Ez tapasztalat, például voltak olyan TV-konstrukciók, ahol a tápegység kimeneti oldalán kapcsolta egy relé a DC sortápot. Azoknál gyakori hiba volt a beégés is. Pedig kisebb áramról beszélünk, és soros szűrő / áramkorlátozó tekercset is beiktatnak ilyenkor. De kondenzátorra dolgozik, ami ki is nyírta idővel.
Nem véletlen az sem, amikor reléknél, kapcsolóknál két áramértéket adnak meg, AC és DC-re, utóbbi kisebb.
-
Kernel
nagyúr
500 μF van rajta, ami alapvetően elég a használathoz, sőt nagyobb kapacitás a relé érintkezőit is jobban beégetheti, akár össze is hegesztheti.
Ami probléma lehet ilyenkor, hogy az akku belső impedanciája (tehát itt konkrétan a hangfrekvencián mérhető ellenállásról van szó) az ideális 0 ohmtól kicsit odébb van, illetve a DC-ellenállások is jelen vannak a körben.
Ezért plusz kapacitás soha nem árt, de az sem biztos, hogy mindenki észreveszi a különbséget. Tehát kinek, hogy. A relé beégése elkerülhető, ha a kondenzátor a relé előtt van, vagyis állandó tápon.
(#51868) Predator2
Lépcsőházi automatához (ami neked a legegyszerűbb lenne) nem kell külön érzékelő.
-
dudika10
veterán
Igen, 5 méteren átlagosan lesz kb 0.1V feszültségesésed. Ez aligha lehet probléma autóba tervezett eszközök esetén.
A vezeték ellenállása:
R = ró * L / A
ahol ró az úgy 0.017, L a vezeték hossza méterben, A pedig a keresztmetszete mm^2-ben.A feszültségesés:
dU = R * I
ahol I az átfolyó áram.Ez esetedben (5 méter hosszal számolva):
R = 0.017 * 5 / 2 = 0.04OhmÉs átlagosan 2A-rel számolva:
dU = 2 * 0.04 = 0.08V -
-
Kernel
nagyúr
Nem néz ki rossznak, az impulzuszajok kivédése a megfelelő GND-huzalozáson is múlik.
Azonos tápfeszültséget feltételezve majdnem mindegy, hogy a két 8 ohmos hangszórót két végfok látja el, vagy egy végfok a kettőt párhuzamosan (feltételezve, hogy el is bírja).
Az áramterhelésben lesz különbség, a melegedésben, valamint a nagyobb terhelés a torzításra sincs jó hatással. De nem biztos, hogy észreveszed a különbséget, főleg D-osztálynál.
Monósítás nem kritikus, keverőellenállásként 2x 1-10 kΩ megfelel, de az is felesleges, ha a forrás kimenete eleve tartalmazza.
-
Kernel
nagyúr
Miután van az előerősítő és a végerősítő fogalma, az előbbi kimenete nem terhelhető, a végfok igen. Végfoknak számít még a fejhallgatóerősítő is, csak kisebb teljesítményű.
Végerősítő kimenetét eleve nem túl korrekt rákötni egy másik végerősítő bemenetére, mert a végfokzajokat és torzításokat jobb kihagyni. Noha a gyakorlatban előfordul ilyen alkalmazás, de inkább szükségmegoldásnak tekinthető. Vagy épp műszaki szempontból gánymunkának is nevezném.
A végfok nagyobb kimeneti feszültsége ugyan leosztható egy potméterrel is, de ha a következő végfok nem osztóval kezdődik, hanem egy másik előerősítővel, és csak utána van a potméter, akkor az előfokozat túlvezérlődhet, ami szintén torzítás forrása.
Hangszórókimenet akkor nem is köthető olyan végfokra, aminek jack bemenete van (tehát ez alapján két melegpont, egy GND)?
A kérdés úgy szokott felmerülni, hogy hídvégfok differenciális kimenetét hogyan lehetne jelforrásként használni? Szimpla végfoknál ez adja magát, ott szintén GND az egyik kimeneti pont.
Hídvégfoknál minkét pont egy-egy végfok kimenete, csak ellenfázisban, úgyhogy bármelyik felhasználható. Persze, a megfelelő fázis érdekében mindkét oldalon ugyanazt kell választani, melegpontként. A GND pedig közösítendő.
További megfontolás tárgyát képezheti, hogy D-osztályú végfok esetében a kapcsolófrekvencia jelenléte, szűrő utáni maradéka a kimeneten nem okoz-e zavart a következő végfokban? Ez próba kérdése, én kipróbáltam egyszer, nem tapasztaltam rendellenességet.
Ha mono végfokot alkalmaznál, annak bemenetére rá lehet kötni a bal-jobb jelet, közösítve. A fejegység RCA jelkimenete ettől nem kerül zárlatba. Van egy bizonyos kimenőimpedancia, általában ellenállások is vannak beiktatva, ezeken keresztül a két jel keverhető, egyszerű összekötéssel.
Vagy be lehet iktatni egy-egy soros keverőellenállást és utána közösíteni, de nem hinném, hogy ez sokat változtat (némi szintcsökkenésen kívül).
Hangerőszabályzó elvileg kihagyható, az RCA-kimenet jelszintje valószínűleg 1:1-ben jó hozzá. A fejegységen gondolom, szabályozható a szint.
-
Kernel
nagyúr
A jelátvitel ilyenkor földelt rendszerben megy, egy közös viszonyítási pont van, a GND.
Az RCA mindkét "harangja", külső része, árnyékolás, GND, egy és ugyanaz. Ha multiméterrel nézed 0 ohm közeli értéket mérhetsz közöttük.
Autóban a fémvázzal is közös, ha összekötnéd, zárlat nem jönne létre, legfeljebb zavarok szűrődhetnek be a földhurok miatt.
De itt el kell felejteni azt, hogy pozitív, negatív, nincsenek polaritások. Már csak azért sem, mert váltakozóáramról beszélünk. GND van (test, hidegpont, árnyékolóharisnya) és melegpont (jel).
A hangszórókimenetet teljesen más téma. Ha már a szintekről volt szó, nem szimplán jelkimenetet (terhelhetőség nélkül), hanem teljesítménykimenet.
Ez is lehet földelt, mint sok házi erősítőnél, egyik pontja a fémvázzal közös.
Itt azonban általában hídkapcsolású végfokok vannak, az akkufeszültség maximális kihasználása érdekében.
Nem földelt, hanem differenciális (szimmetrikus), a kimenet egyik pontja sem közösíthető a GND-vel, mert feszültség van rajta, méghozzá itt DC-szint is (féltáp). Ezeket testre zárni tilos, tönkre is mehet, ha a védelem nem lép közbe. (Egyébként a féltáp nem feltétele a hídvégfoknak, ha van kettős tápegység, de az autóban nincs, ha nincs DC-konverter).
Igaz, hogy mindettől eltekintve maguk a hangszórók is váltakozóárammal működnek, tehát nincs polaritás, azonban mégis alkalmaznak egyezményes + / - jelöléseket, de "csak" a fázishelyes bekötés érdekében, nehogy akusztikus kioltás jöjjön létre, illetve a térhatás is helyesen álljon be.
Az egyezmény (szabvány) annyiból áll, hogy ha a hangszóróra DC-t kötünk a +/- jelölésnek megfelelően (egy elemet például), akkor a membránnak előre kell kimozdulni.
-
Kernel
nagyúr
Amikor hangtechnikában alacsony szintről beszélünk, az pár mV nagyságrend, mikrofonjel, hangszedő jele és hasonlók.
A hangszórókimenet, az hangszórókimenet.
A végfokok bemenete vonalszint környékén működik, párszáz mV nagyságrendben. A fejegység kimenete ugyanez, közvetlenül alkalmas hozzá.
-
Kernel
nagyúr
Felhasználható, de AB-osztály lévén rosszabb hatásfokú, vagyis többet fordít fűtésre, mint a D-osztályú. A rendelkezésre álló szűkös tápfeszültséget kevésbé hatékonyan használja ki.
Ez egy sztereó végfok, de mindkét oldala hídkapcsolásban (tehát összesen 4 db végfokot tartalmaz). Ez jó, mert legalább ilyen szempontból rendesen kihasználja a tápot.
Két kimenetre egy-egy 8 ohmos terhelést kötve lényegében ugyanott vagy, mintha az általam linkelt mono végfokra párhuzamosan kötnéd a két 8 ohmos hangszórót (a D-osztály jobb hatásfokától eltekintve).
A két bemenet pedig közösíthető és akkor mono lesz a végeredmény, bár ennyi erővel kaphatna sztereó jelet is (más kérdés, hogy a basszusok amúgy is általában egyformák a két oldalon, térérzetet sem ad).
Szint kérdését megint nem tudom értelmezni, az autós fejegységek vonalszintű jelet szoktak kiadni, ami egy ilyen végfoknak pont jó.
-
Kernel
nagyúr
Akad éppen, csak a bemenet fajtája ne legyen fő szempont, az már megoldható házilag is:
http://www.ebay.com/sch/i.html?_from=R40&_sacat=0&LH_BIN=1&_nkw=amplifier+board+mono&_sop=15
Egy példa: http://www.ebay.com/itm/311450526231
D-osztály, hídkapcsolás, tehát az adott akkufeszültségből kihozza a maximumot.
Itt konkrétan az adott feszültségről van szó, miután volt már, hogy valaki rátromfolt. (Többet is ki lehet hozni.) Persze, tápnöveléssel, DC-konverterrel, csak én nem arról beszéltem.
Ennek ugye közös a negatív pontja, míg a fejegységeknél külön van negatív minden csatornán.
Ezt nem nagyon tudom értelmezni, szerintem a kimenet témája keveredik itt. Hídvégfoknál a kimenet földfüggetlen, differenciális, nyugalmi állapotban féltáp mérhető rajta, ezért sehogy sem közösíthető a testtel.
Bemeneti viszonyítási pont mindig a GND, autóban is. Persze, a földhurok elkerülése miatt nem feltétlenül köthető direktben a fémvázra.
-
#47571
csabyka666
veterán
Samus
#47570
Hm, ez fura, mert ha megterhelem a notit (70W ilyenkor a fogyasztása), nem kapcsol ki, az adaptert ezért jónak gondolom, de ha találok itthon egyet, ami jó hozzá, kipróbálom!
Az adapter a gyári paraméterek alapján 90W-ot tud leadni, ebből 70W-ot stabilan le is ad, a maradék 20W a töltésre elég lenne, illetve az az érdekes, hogy kikapcsolt állapotban sem tölt.Mindegy, ötletnek jó, megpróbálom!
-
Ribi
nagyúr
+Lompos48
Elosztót ne fúrd szét.
Nálunk is beadta a kulcsot 3 valamiért viszonylag rövid időn belül.
Az elsőt szétfúrtuk, nem volt kis meló.
Igazából nem szegecselve van, hanem a csavar végébe beleöntöttek valami trutyit, hogy ne tudd szétcsavarni.
Egy fordított fúróval ki lehetne csavarni, de ilyen nem volt kéznél.
Szóval amikor elkezdtük fúrni, a csavar kijött a túloldalán. Igen macera volt kiszedni.
Utána teljesen kifúrtuk mindet, majd átcsavaroztuk egy hosszú 3-4-es csavarral.
Szóval nálunk mind a 3-ban a kapcsoló adta meg magát.
Vagyis enyhén elszenesedtek az érintkező felületek. Illetve ami nem biztos, hogy szétugrott (mikor szétszedem már nem tudom, hogy szét volt-e ugorva)
Viszont ez szimplán annyival ellenőrizni lehet, mert a kapcsolót oldalról feszítve simán kiugrik. Magát a kapcsolót, nem az egész kapcsoló foglalatot.
Én csak kicsit megreszelgettem az érintkező felületeket, visszaraktam és azóta is működnek.
Ettől függetlenül lehet hogy megszakadt egy drót, de a kapcsolót ellenőrizd először, főleg ha még kicsit pislákol is. -
Kernel
nagyúr
SCART-nál konkrétan RGB-komponensek vannak (SD), valamint a kompozitjel is szükséges hozzá, mert a TV abból választja le a H és V szinkronjeleket.
Az Y Pb Pr más logikájú komponensek, HD átvitelre is alkalmas.
Továbbá vannak az ALi-chipes DVB-T set top boxok, ami SCART-on is képes Y Pb Pr komponenseket kiadni, az RGB-jel helyett.
Ehhez a kimeneti menüben RGB helyett kompozitra kell állítani a SCART-ot (ami látszólag értelmetlen, hiszen az SD, de ezeknél így működik), a felbontást a kívánt HD értékre (720p, 1080 i/p), valamint kell egy SCART - Y Pb Pr átalakító kábel vagy adapter:
Valójában nincs nagy jelentősége ma már, csak ha olyan TV lenne, amin nincs HDMI, vagy hibás, akkor ezen keresztül még lehet használni.
-
Kernel
nagyúr
Elvileg nem okozhat jelentős szintcsökkenést, meg lehet próbálni a bejövő kábelnél, vagy lehet csak a TV előtt is.
A modemből kimenő UTP-kábel földfüggetlen, galvanikusan leválasztott, így abba az irányba nem záródik az áramkör.
Amikor csapkod a villám, a kapcsolókat átugorja az ív, tehát az nem képez akadályt a káros feszültségek útjában. Megfelelően kialakított szikraközök, ami elvezeti a védőföld felé, lehetnek hasznosak ilyenkor, a hosszabbítóban és készüléken belül egyaránt. De van az a villám, ami ellen semmi nem véd, intenzitásfüggő a dolog.
Az egyszerű hosszabbítók ilyen tervezett szikraközöket nem tartalmaznak.
-
darvinya
titán
Akkor csak szimplán felárazott termék volt.
11. ker. 3betűs barkácsáruházban láttam régi fajta elosztót, ami még van anyag.
Igaz ez is szegecselt.Olyan van nekem 4 db 5-ös, ebből egy olyan ami 5 földelt vagy 10 földeletlen tud fogadni.
5-8 éve üzemelnek.Kicsit drágábban, van koncertekhez használt lépés álló, stb. 6/8/10 elosztó.
-
Kernel
nagyúr
Nálam is külön földelt konnektorba megy a plazma, eleve a PC (tehát nem a monitor stb.) a zajtalan üzem érdekében át van telepítve a fal túloldalára. Nyilván arról meggyőződtem, hogy a védőföld mindkét helyen korrekt, a földhurok meg szerencsére nem számít a digitális, sőt földfüggetlen HDMI-kapcsolatnál. A hang analógban megy, de az erősítő földeletlen, így ott sincs földhurok.
Te esetedben szerintem célszerű lenne beiktatni központi antennánál egy galvanikus leválasztót:
Valamint szigorúan betartani azt a szabályt, hogy a HDMI-kábelt bedugni vagy kihúzni csak áramtalanított állapotban szabad. Akár a központi antennát is kihúzni, hogy még a galvanikus leválasztó kis kapacitív árama se okozhasson gondot.
Hiába a HDMI-nél elvileg a csatlakozó földelt fémrésze érintkezik először, de a gyakorlatban mégis szoktak bajok lenni, áram alatti dugdosásnál.
Az elosztókon lévő kapcsoló használata biztonságos, mert a védőföld ilyenkor nem szakad meg (azt eleve tilos megszakítani, a szabványok szerint is). Kapcsoló beéghet, elromolhat, de abból más baj nem lesz.
Gyorstölö megmelegíti a cellákat rendesen 
Új hozzászólás Aktív témák
Hirdetés
ekkold
- GYÖNYÖRŰ iPhone 13 Pro 128GB Sierra Blue -1 ÉV GARANCIA - Kártyafüggetlen, MS3084, 95% Akkumulátor
- Xiaomi Redmi Note 13 Pro 256GB Kártyafüggetlen 1 év Garanciával
- Bowers/Wilkins PX8 fejhallgatók (dupla Bluetooth eszköz csatlakoztatása!)
- magyar bill. - Lenovo ThinkPad Z13 G1 - AMD Ryzen R7 Pro 6850U, 13.3" 2.8K OGS érintőkijelző
- Olcsó Notebook! Lenovo Ideapad 3! Ryzen 3 3250U / 8GB DDR4 / 128GB SSD
Állásajánlatok
Cég: FOTC
Város: Budapest