Hirdetés

  2. Fórumok
  3. Kultúra, művészet, média
  4. Filmvilág
  5. (kiemelt téma)
Legfrissebb anyagok
Mobilarena témák
PROHARDVER! témák
IT café témák
GAMEPOD témák

Új hozzászólás Aktív témák

  • #174503 gbors nagyúr
    Új Válasz #174503
    Új hozzászólás
    Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra
    Privát üzenet küldése

    gbors

    nagyúr

    Mi amiga Eva / My friend Eva / Egybenyíló szobák (2025)
    Eva éppen készül a tragikus évfordulóra (50 lesz hamarosan), amikor egy római üzleti úton kicsit sajátos körülmények között belefut Alexbe, és... nemnem, semmi ilyen romantikus baromság, hogy azonnal egymásba szeretnek és happily ever after, mindössze hősnőnk elgondolkodik azon, hogy a szerelmi élete terén esetleg nem kizárt, hogy elképzelhető, hogy lehetséges, hogy szükség lenne valamire, ami... hát, a fene tudja micsoda pontosan, mindenesetre már elég régóta nincs meg a házasságában. Le is sokkolja rendesen a családját és a környezetét, ahogy a maga körülményes, senkivel ellenkezni nem akaró módján elővezeti a dolgot - de úgy tűnik, hogy évtizedek komformizmusa után végre valamiben a sarkára áll, és beleveti magát (ahogy ő fogalmaz) a "szerelem játékába"...

    A film legnagyobb erőssége és egyben legnagyobb hibája, hogy egy filmekben sűrűn nem látott, a valóságban viszont korántsem ritka szemszögből mutatja be egy olyan nő boldogságkeresését, aki lelki alkat terén nem éppen a kalandozásra és a hedonista boldogságkeresésre termett. Eva egyszerre volt rettentően irritáló és együttérzően szerethető, amire csak ráerősítettek a film remek színészi alakításai (az utóbbi időben a spanyol filmek nem bírnak hibázni ezen a téren, úgy fest). A nézőpont önmagában érdekes volt, de 1.5 órán keresztül túl sok volt a karaktert "kukkolni", míg a háttérről és igazából a jelenbeli történésekről nagyon kevés információt csepegtetett a narratíva. Ráadásul a film során nagy nehezen összehozott karakter-fejlődés morzsákat hősnőnk az utolsó jelenetben kb. le is nullázza, úgyhogy a film üzenete kb. annyira degradálódik, hogy lehetséges annyira balf***nak lenni, hogy az ember külső segítség nélkül a büdös életben nem találja meg a boldogságot...

    Nem könnyű olyan témáról jó filmet csinálni, ahol ennyire hiányoznak az izgalmas, "feldobós" motívumok, de azért láttunk már jó vagy kiemelkedő filmeket ilyen keretek között, és ezt a Mi amiga Eva-nak nem sikerült megugrani. Nem volt rossz, voltak értékei, egyszer meg lehetett nézni - de összességében nem egy emlékezetes darab. 6.5/10.

    #értékelés

Új hozzászólás Aktív témák