Hirdetés
Talpon vagyunk, köszönjük a sok biztatást! Ha segíteni szeretnél, boldogan ajánljuk Előfizetéseinket!
-
Mobilarena
Ez a topic az Amatőr csillagászattal, csillagászati eszközökkel, és a velük kapcsolatos kérdésekkel, tapasztalatokkal foglalkozik, kizárólag hobbi szinten.
Új hozzászólás Aktív témák
-
4580693
senior tag
Szerintem itt nincs semmiféle hitvita, nem törtünk lándzsát egyik vagy másik optikai elrendezés mellett sem.
A kolléga úr lelkesedése példaértékű, remélem sok sok tapasztalatot fog szerezni és azt meg titkon, hogy az MCsE-be is be fog lépni, ha úgy adódik a helyzet. -
#3041
4580693
senior tag
Oppenheimer
#3040
4580693
senior tag
válasz
Oppenheimer
#3040
üzenetére
Vita részemről lezárva, neked van igazad.
-
#3039
4580693
senior tag
Oppenheimer
#3038
4580693
senior tag
válasz
Oppenheimer
#3038
üzenetére
Légyszi, ídézd már be, mikor állítottam azt, hogy az sw silány?
A többire meg ott a válasz egyel feljebb. De tudod mit? Legyen neked igazad: aperture is king.
-
#3037
4580693
senior tag
Oppenheimer
#3035
4580693
senior tag
válasz
Oppenheimer
#3035
üzenetére
Úh haver, légyszi ezt ne! Tegnap előtt kezdted el az amatőrködést és meg akarod magyarázni, hogy nem az optika minősége számít? Komolyan, te nulla tudással akarod itt az észt osztani?
Egy távcső leképezését egyszerűen jellemzi, az un. optikai átviteli függvénye, amely a távcső optikai jellemzőinek és a reális optikai minőségének függvénye. A valóságban egy 100 % kontrasztkülönbséget 100 %-osan leképező távcső nem létezik. Lord Rayleigt angol fizikus a 19. század második felében úgy találta, hogy egy optika leképezése „megfelelően jó”, ha a leképezés legalább 80 %-os hatásfokú. Ilyenkor – az azonos fázisban lévő – fényhullámok legalább lambda/4 pontossággal találkoznak. Ez a un. diffrakció limitált leképezés, amelyre az ad jó jellemzést, ha a teljes optikai felületen átlagoljuk a hibát, ez az un.”átlagolt négyzetes hiba” (RMS). A Rayleight-limit lambda/4 hullámfronthibát jelent, aminek lambda/14 RMS érték felel meg.
A jól elkészített optikai műszerek (távcsövek, foto objektívek, mikroszkópok, stb) ennél a határértéknél is pontosabbak. Jellemzésűkre az un. Strehl-ratiot használjuk, ami röviden a kép és az eredeti jel intenzitásának aránya. Egy pontszerű fényforrás (a közönséges távcsövekben a csillagok) leképezésénél ez a Strehl-érték az elméleti méretű Airy-korongban összegyűjtött gyakorlati fénymennyiség és az elméleti érték hányadosa.
A gyakorlatban a leképezés „jóságát” a Stehl ratio pontosan jellemzi.( Azon a helyen,ahol éppen mérjük persze. A csillagászati távcsöveknél a legfontosabb hely: az optikai tengely mentén a fókuszpont, mert itt a legjobb a leképezés.)Ha árnyalni akarjuk egy-egy műszer leképezését, akkor a következő kategóriák adódnak:1,00 -0,88 tökéletestől a kitűnőig
0,88 – 0,80 kitűnőtől a jóig
0,80-0,70 jótól a gyengéigA távcső valóságos leképezésének jóságát, így a kontaszt átviteli függvényt az optikai minőségén túl a reflektoroknál és a katadioptrikus távcsöveknél a központi kitakarás mértéke befolyásolja elsősorban. A refraktoroknál a refrakció természetéből fakadó színi hiba (kromatikus abberáció) csökkenti a pontosságot, hiszen a különböző hullámhosszúságú fényhullámok nem egy pontban találkoznak. Lássuk részletesebben e két hatást.
A központi kitakarás hatásai
A központi kitakarás a csillagok leképezésében egyszerű, jól látható hatást okoz. Ideális esetben a pontszerű fényforrásnál a fény 84 %-a Airy-diffrakciós korongban összpontosul, 7 %-a pedig ez első diffrakciós gyűrűben, a maradék 9 % pedig a többi, egyre halványuló gyűrűbe. Ha központi kitakarást helyezünk a fényútba, ez pótlólagos fényelhajlást okoz, megnövelve elsősorban az első gyűrűben való fényt.
Stehl-értékben kifejezve ezt a hatást, a tükrös rendszerekben levő központi kitakarás a következő mértékben változtatja meg a leképezést egy elmeleletileg tökéletes optikánál ( a kitakarás a főtükör átmérőjének méretében van megadva):
0,00 kitakarás: 1,00 Strehl,
0,15 – 0,95
0,25 – 0,88
0, 30 – 0,83
0,40 – 0,71A központi kitakarás hatásai
A központi kitakarás a csillagok leképezésében egyszerű, jól látható hatást okoz. Ideális esetben a pontszerű fényforrásnál a fény 84 %-a Airy-diffrakciós korongban összpontosul, 7 %-a pedig ez első diffrakciós gyűrűben, a maradék 9 % pedig a többi, egyre halványuló gyűrűbe. Ha központi kitakarást helyezünk a fényútba, ez pótlólagos fényelhajlást okoz, megnövelve elsősorban az első gyűrűben való fényt.
Stehl-értékben kifejezve ezt a hatást, a tükrös rendszerekben levő központi kitakarás a következő mértékben változtatja meg a leképezést egy elmeleletileg tökéletes optikánál ( a kitakarás a főtükör átmérőjének méretében van megadva):
0,00 kitakarás: 1,00 Strehl,
0,15 – 0,95
0,25 – 0,88
0, 30 – 0,83
0,40 – 0,71
Látható, hogy a tükrös és katadioprikus távcsövekben jellegzetes 25-30 %-os központi kitakarás 12-17 %-al degradálja a leképezést. 30 %-os kitakarásnál még egy tökéletes optikai rendszer is csupán a Rayleight-kritérium ( „megfelelően jó leképezés” ) határán mozog. Sajnos, ez a degradáció jóval nagyobb, ha az Airy-korong és első diffrakció gyűrű fényességének arányában vizsgáljuk a dolgot! Ez utóbbi azért fontos arányszám, mert a szoros részletek felbontása éppen ezen múlik!
Tehát az Airy-korong fénymennyiségének és az első fiffrakciós gyűrűben levő fénymennyiségének hányadosai:
K = kitakarás lineáris mérete
A = Energy Airy/ Energy 1.st ring
K= 0,0 A= 11,9
K= 0,2 A= 5,4
K= 0,3 A= 3,1
A látható, hogy az ideális (kitakarás nélküli) állapothoz képest az első gyűrű az Airy-koronghoz képest jelentősen felfényesedik. 30 % kitakarásnál közel háromszorosára. Ez az effektus az, ami jelentősen degradálja a nagyon szoros és kis kontrasztú részletek felbontását (pl. a bolygókon, de az egyenlőtlen kettőscsillagoknál is)És még egy pici, hogy okulhass és hülyeségeket ne irogass:
Mitől jó egy távcső? Mit mutat egy távcső? Milyen objektumokat mutat legjobban egy távcső? Minderről sokféle válasz kering közszájon, melyek némelyike – bár nem fedi a valóságot – máig elevenen él.
Íme, egy csokorra való tévhiteinkből:
“A kettőscsillagok felbontása a jó optika ismérve…”
Az első dolog, amivel sok távcsőtulajdonos teszteli új zsákmányát, egy katalógusból kiválasztott jó szoros kettős, mely műszere felbontási határára (Dawes-határ) esik. Ha a távcső felbontja a két csillagot, az optika jól vizsgázott.
Sok tapasztalt amatőr nincs tudatában annak, hogy a kettőscsillag-teszt nem szolgáltat perdöntő eredményt, épp ellenkezőleg. Bizonyos esetekben a gyenge optika képes felbontani olyan kettőst, amellyel a jobb optika csak üggyel-bajjal boldogul. A magyarázat az Airy-korongban keresendő.
Nagy nagyításnál a távcső a fényesebb csillagokat nem pontszerűnek, hanem apró korongnak mutatja (Airy-korong). Ez az optikai törvények miatt van így. Anélkül, hogy belebonyolódnánk a részletekbe, elég azt tudni, hoy a jó optika annyi fényt présel az Airy-korongba, amennyit csak bír. A tökéletes optika a fény 84%-át koncentrálja az Airy-korongba, a maradék 16% az azt körülvevő diffrakciós gyűrűkbe jut. A gyenge optika több fényt juttat a gyűrűkbe és kevesebbet az Airy-korongba.
Például egy lambda/4 hullámfront hibájú optika, melyet az amatőrök elfogadhatónak tartanak, a fény 68%-át juttatja az Airy-korongba, és 32%-át a diffrakciós gyűrűkbe. Az eredmény? Az Airy-korong mérete csökken, a gyűrűké viszont nő. Ez nem jó a kiterjedt objektumok észlelésekor, de segíthet kettőscsillagok felbontásánál, különösen akkor, ha a komponensek egyenlő fényességűek. A jó optikának természetesen fel kell bontania a szoros kettősöket, de nem ez az igazi teszt. A Mars, a Jupiter, a Szaturnusz finom részletei: ezekkel lehet a legjobban tesztelni távcsövünket.
“A nagy nagyítás bolygóészlelésre, a kis nagyítás mély-égre való…”
Így hangzik a széles körben elterjedt alapigazság: a mély-ég objektumok (mivel halványak és kiterjedtek) legjobban kis nagyítással látszanak, míg a nagy nagyítások a Hold és a bolygók észlelésére valók. Nos, az állítás második fele igaz. A Hold és a bolygók valóban sokszor igényelnek több százszoros nagyítást. A mély-ég objektumokra valójában jóval szélesebb nagyítási skála érvényes. Igaz, néhány mély-ég objektum a távcső legkisebb nagyításával nyújtja a legjobb élményt, de sokuk látványa javul, ha növeljük a nagyítást. A nagy nagyítás – ugyanabból az okból, mint a bolygóknál – növelheti a kontrasztot mély-ég észlelésnél is. Sötétebbé teszi az égi hátteret, és felnagyítja az objektumot ahhoz, hogy a részletek előtűnjenek. A legjobb, ha ezen a téren tapasztalatot gyűjtünk. Némi fogódzó: a nagy nagyítás a kis látszó méretű mély-egeknél működik a legjobban, pl. planetáris ködöknél, galaxisoknál. Semmit sem ér a nagy, diffúz ködöknél. Egyértelműen előnyt jelent, ha nagy látómezejű okulárokat használunk, pl. a Tele Vue Nagler-okulárjait vagy a Meade Ultra Wide Angle sorozatát. Ezekkel viszonylag nagy nagyítás érhető el, miközben a látómező nem szűkül elviselhetetlenül kicsire.
“A fényerős távcsövek fényesebb képet adnak…”
Még tapasztalt amatőröktől is gyakran hallani ezt az állítást. Sokan hiszik azt, hogy a rövid fókuszú, vagy “fényerős” távcsövek (f/4-f/6) fényesebb képet adnak, mint a hosszabb fókuszú (f/8-f/15) műszerek – ez utóbbiak ezért kevésbé alkalmasak mély-ég észleléshez. Ez a hiedelem részben olyan hirdetésekből ered, melyek azt állítják, hogy “egy f/6-os rendszer mind vizuálisan, mind fotografikusan kétszer fényesebb képet ad az objektumokról, mint egy f/10-es”. Az állítás vizuális észlelésre vonatkozó része nem
igaz. Ennek igazolására vegyünk két 15 cm-es távcsövet (mindegy, hogy milyen optikai elrendezésűek). Az egyik legyen f/5-ös fényerős műszer, a másik f/10-es, “fényerőtlen”. Használjunk mindkettőhöz olyan okulárt, hogy azonos nagyítást kapjunk (mondjuk 75x-öst). Most irányítsuk mindkét távcsövet egy halvány galaxis felé. Halványabb a kép az f/10-es műszerben? Nem. A képek fényessége és mérete pontosan ugyanolyan lesz. Az ok nagyon egyszerű. Mindkét távcső 15 cm átmérőjű, ugyanannyi fényt gyűjt össze, és a nagyítás is megegyező. Az összehasonlításban található egyetlen különbség annyi, hogy ahhoz, hogy elérjük a 75x-ös nagyítást, az f/10-es távcsőhöz 20 mm-es okulárt kell használni, míg az f/5-öshöz 10 mm-est.
“A kép fényerősebb távcsövekben fényesebb” következtetés helytálló asztrofotózás esetében; a fényerős távcsövek primér fókuszába helyezett filmen valóban fényesebb a kép, így rövidebb expozíciós időt alkalmazhatunk. De vizuális észleléskor, melynek során a nagyítást (és így a kép fényességét) az okulár cseréjével változtathatjuk, az előző mondatban idézett állítás
elveszti értelmét.
Tehát – a közhiedelemmel ellentétben – a hosszú fókuszú távcsövek igenis használhatók mély-ég észlelésre, különösen ha kis nagyítású okulárral is rendelkezünk (40-55 mm-es fókusz). Hátrányuk inkább abban van, hogy az f/10-f/16 fényerejű műszerekkel nehéz elérni nagyon kis nagyítást (és nagyon nagy látómezőt), ami nagy látszó méretű mély-ég objektumok észleléséhez elengedhetetlen. Ez tehát az igazi oka annak, hogy a mély-ég észlelők inkább a fényerős műszereket
részesítik előnyben.
“Bolygóészlelésre a kis fényerejű távcsövek a legjobbak…”
Ez az állítás akkor volt igaz, amikor az amatőrök csak Newton-reflektorokhoz és akromatikus refraktorokhoz juthattak hozzá. Az éles bolygóképek tökéletes optikával érhetők el. Mivel a fényerős tükröket és lencséket nehezebb elkészíteni, mint a kis fényerejű optikákat, ez utóbbiak jobb minőségűek, így ezek adják a legjobb bolygóképeket.
Ma már bonyolultabb a helyzet. Az új generációs f/5-f/9-es apokromatikus refraktorok elérik vagy meghaladják a régebbi f/15-ös modellek minőségét. Elméletileg, és általában a gyakorlatban is, egy 20 cm-es f/8-as Newton (kisebb központi kitakarása miatt) jobb képet ad a bolygókról, mint egy 20 cm-es f/10-es Schmidt-Cassegrain.
Néhány merev gondolkodású egyén fenntartja, hogy fényerős távcsővel (mondjuk 15 cm-es f/6-os) nem lehet kényelmesen elérni nagy nagyítást, mivel olyan rövid fókuszú okulárra van szükség, mint pl. 4 mm-es, hogy elérjük a szükséges nagyítást. Valamilyen okból ezek a maradiak nem vesznek tudomást a Barlow-lencséről, mellyel legalábbis megduplázható az okulár nagyítása. A mai tökéletes Barlow-lencsék nem rontják az optikai minőséget, nélkülözhetetlenek a modern műszerekkel végzett bolygóészleléshez.
Alapvetően az optikai minőség, semmint a távcsőtípus az, ami meghatározza a képalkotást, különösen, ha célunk az, hogy a szomszéd világok finom felszíni részleteit tanulmányozzuk.
És itt van még egy hiedelem a fényerő/minőség kérdésben. A hosszú fókuszú távcsövekről sokan gondolják azt, hogy nagyobb kontrasztot és sötétebb hátteret mutatnak, mint rövid fókuszú társaik. Még egyszer: ugyanolyan optikai minőség és megfelelő szórt fény elleni blendézés esetén nincs különbség a különböző fényerejű és megegyező típusú távcsövek között. Például összehasonlítottunk egy 12,7 cm-es f/12-es apokromatikus refraktort egy hasonló f/7-es műszerrel, ugyanolyan nagyítással. Néhány galaxis látványát összehasonlítva nem találtunk semmilyen különbséget a kontrasztban vagy a felbontásban.
A fenti téveszme onnan származik, hogy a fényerős távcsövekben nehezebb pontosan kialakítani az árnyékolóblendéket, mint a hosszú fókuszúaknál, és általában véve nehezebb feladat jó minőségű fényerős távcsövet készíteni. Ezen múlik a leképezés minősége, nem pedig azon, hogy a műszer fényerős-e avagy sem.
“Mély-egezéshez nincs szükség jó optikára. Végtére is csak homályos objektumokat nézek, és ilyenkor biztosan nincs szükség a legjobb optikára. Gyengébb minőségű, olcsóbb optikával is célt fogok érni…”
Így szól az indoklás, melyet úton-útfélen hallhatunk. És valóban, mély-egezéshez használhatunk olcsóbb optikát is. De a jobb minőségű lencse vagy tükör a mély-ég világában is több részletet mutat. Azok a homályos objektumok kevésbé homályosak jó távcsővel nézve. Észre fogjuk venni az objektum struktúráját is, holott korábban csak szürke pacnit láttunk.
A különbség a kontrasztban rejlik. A nagy átmérőjű távcső brutális fénygyűjtő képessége önmagában véve nem elegendő. Ahhoz, hogy a mély-egeket valóban jól lássuk, szükség van az égi háttér és az objektum közötti jó kontrasztra, és ugyancsak kontrasztos képalkotás kell ahhoz, hogy magán az objektumon belül részleteket különítsünk el. Jó optikával minden égitest jobban látszik, a diffúzak is. -
4580693
senior tag
válasz
kovisoft
#2998
üzenetére
Igen, így van. Az a probléma, hogy az ápolandó bajtárs (Mizser hívta egyszer így az egybegyűlt amatőröket, remélem, Oppenheimer amatőrtárs nem haragszik meg emiatt) leragadt az átmérő jelentette különbségnél. Pedig maga az optika minősége a perdöntő, nem pedig az átmérő. A refraktorok lencséit általában magasabb optikai minőségben készítik, pláne az apokromátokét. Például a saját távcsövem deffiníciós fényessége 98% feletti, addig egy átlagos newtonnak nincs ekkor. Persze, lehet kapni nagyon magas optikai minőségben is newtont, mint pl. az Orion Optics UK, de azoknak az ára nem versenyképes Kelet-európában. Másrészt ahogy korábban írtad is, a kitakarás/segédtükörtartó lábak stb. befolyásolják az optikai kép minőségét.
Egyébként látni is meg kell tanulni. Ehhez oedig sok éjszakát kint kell tölteni az ég alatt.
Természetesen senkinek sem célja kirobbantani egy reflektor vs refraktor háborút, mert minden távcsőnek megvan a maga ege.
Amúgy igen, egy jó 25 centis dobsont szeretnék majd magamnak, csak jöjjön össze a lóvé rá. -
#2993
4580693
senior tag
Oppenheimer
#2992
4580693
senior tag
válasz
Oppenheimer
#2992
üzenetére
Dobson a legjobb távcső vizuális észlelésre, képminőséget tekintve.
Húha, máris dobom a kukába a TMB-m, mert csak 10 centis f/8-as és képminőségben elveri egy 20 centis f/5-ös newton.
-
#2972
4580693
senior tag
Oppenheimer
#2971
4580693
senior tag
válasz
Oppenheimer
#2971
üzenetére
Hehe. Ezt mond az általam felsorolt embereknek.
Egyébként, a saját 10 centis apómat sem adnám oda egy rakat newton távcsőért sem. A távcsövem képalkotásához képest, hogy is mondtad? Fasorban sincs egy newton. -
#2970
4580693
senior tag
Oppenheimer
#2969
4580693
senior tag
válasz
Oppenheimer
#2969
üzenetére
Dobson vizuális észlelésben a legjobb
Ez így eléggé ex cathedra kijelentés. Kis hazánk egyik legjobb vizuális észlelője Kernya János Gábor, aki a következőket írja (remélem nem fog tökön rúgni, hogy tőle idézek):
Tegnapelőtt este megvolt a teszt, a "first light" az orosz TAL 100/1000 akromatikus refraktorral. Kristálytiszta, szeles éjszaka volt, párásodás nélkül. Hát, mit is mondjak:Kis - közepes nagyításokkal a csillagok teljesen tűszúrásnyiak a műszerben, olyanok, mintha egy ED refraktorba néznék. A megfigyelt Messier-gömbhalmazok (M3, M5, M13, M92) a nagyítás növelésével teljes felületükön csillagokra bomlanak. Bár a szél miatt a nyugodtság rossz, egy-egy nyugodt pillanatban a csillagkép nagy nagyításnál is jó. A legnagyobb, nem várt meglepetést az NGC 5466 gömbhalmaz okozta, mert 125x-ös nagyításnál a közvetlen látás határán levő halvány, bontott csillagok pislákolnak benne! A Tejútrendszer ősöreg nyílthalmazai közül az NGC 188 és NGC 6791 ködössége kis nagyításnál is könnyű látvány. A távcső túlteljesítette az előzetes elvárásaimat, nagyon örülök neki!:-)
Vizuális munkához szerintem remek műszer, erre a célra ugyanolyan jó, mint egy hasonló méretű ED. Fényerejéből adódóan a látómező szélén nagyon minimális a csillagok torzulása. A távcső egyszerű, 2"-os fogasléces kihuzata remekmű, masszív darab, szemernyit sem kotyog. Az EQ-5 mechanika nagyon jó választás volt alá, bár még szoknom kell, mert az eltelt évek során dobson zsámolyhoz voltam szokva. Nagyon várom már, hogy ha nyártól lesz időm, akkor végre rajzolhassam a benne látott nyílthalmazokat, ködösségeket.A tubust és az állványt egyszerűbb volt kipakolni, mint a 35 cm-es dobsont, ez újabb jó pont.:-)Aztán itt van Lőrincz Imre vagy Babcsán Gabi, akik szintén inkább refraktorokat használnak, főleg Imre, aki mostanság japánból hoz be távcsöveket, okulárokat.
Szóval, inkább azt mondanám, hogy egyéni preferencia, ki milyen távcsövet részesít előnyben. Kinek a pap, kinek a papné, kinek a lánya...
-
4580693
senior tag
válasz
popey37
#2965
üzenetére
Sokan nem, az biztos.
Egyszer Éder Iván mondta egy előadásán, hogy vannak már olyan nagy érzékenységű ccd és cmos eszközök, amik nagyon rövid expó alatt is elég halvány csillagokat tudnak megörökíteni, így akár egy dobsonnal is nagyon jó eredményeket lehet elérni. A neve azt hiszem, lucky imaging volt.
Természetesen nagyon drága eszközök ezek.A herschel-prizmád az milyen gyártmány? Rózsika? Scopium? Lacerta?
-
#2954
4580693
senior tag
Oppenheimer
#2953
4580693
senior tag
válasz
Oppenheimer
#2953
üzenetére
A binóbenéző kurva jó dolog. Annak idején Dán Andris távcsövében volt binóbenéző. Az M27 teljesen 3D-ben, a csillagos háttér előtt függött. A látvány örökre belém ívódott. A távcső egy 10 centis apo volt, ami a következő évben a tulajdonomba került.
A hortobágyi kiruccanáshoz: sajnálom fiúk, hogy nem kiabáltam, hogy megyek veletek. A munkám miatt (tűzoltó vagyok 24/48-ban), elég körülményes akár két napra is lecuccolni.
Persze, ha a közelben, egy éjszakás kaland van, akkor szívesen csatlakozom. -
#2902
4580693
senior tag
Oppenheimer
#2901
4580693
senior tag
válasz
Oppenheimer
#2901
üzenetére
Persze, simán mehetünk oda is. Megdumáljuk.
-
4580693
senior tag
válasz
popey37
#2897
üzenetére
Az irány jó, szerintem a nyáron ezt összehozhatnánk. Kellene itt propagálni, hátha másnak is kedve támad velünk negyven plusszosokkal lógni az ég alatt.
Még akarok majd venni OIII-t és Hbétát is, meg egy herschell prizmát, mert a Naphoz elég az erkélyre kitennem a kukkert.
-
#2896
4580693
senior tag
Oppenheimer
#2895
4580693
senior tag
válasz
Oppenheimer
#2895
üzenetére
Helyes.
Én Dunakeszin lakom és Vácrátót felé szoktam orientálódni.
Amúgy is ki iell próbálnom az UHC szűrőm, amit most hozott a futár. -
#2894
4580693
senior tag
Oppenheimer
#2893
4580693
senior tag
válasz
Oppenheimer
#2893
üzenetére
Vannak baráti társaságok, akik időnként összejönnek. Te hol laksz?
-
#2892
4580693
senior tag
Oppenheimer
#2890
4580693
senior tag
válasz
Oppenheimer
#2890
üzenetére
Ha fontos, hogy távcsövünk felbontóképességét kihasználjuk (pl. bolygók megfigyelésénél), akkor minimálisan távcsövünk (mm-ben vett) átmérőjének nagyjából felét kell használnunk. (400 mm átmérőjű távcső esetében ez körülbelül 200x-ös nagyítást jelent.) Tudnunk kell, hogy ennél nagyobb nagyítás esetén nem lesznek újabb részletek a képben csak a meglévő részletek lesznek nagyobbak.
Másrészt, azt se felejtsük el, amit Popeye írt a legkörről. -
#2888
4580693
senior tag
Oppenheimer
#2887
4580693
senior tag
válasz
Oppenheimer
#2887
üzenetére
A 60x nagyítás elég ahhoz, hogy minden apró részletet észrevegyél?
Egyébként pedig: a nagyobb nagyítás sötétebb hátteret ad, ami segít észrevenni a halványabb részleteket. -
#2886
4580693
senior tag
Oppenheimer
#2885
4580693
senior tag
válasz
Oppenheimer
#2885
üzenetére
Azért az nem vígasztalna, ha az esetek túlnyomó többségében nem mehetnék egy ekkora átmérővel 200x fölé, mert az asztroklíma minduntalan tönkre teszi a látott képet. Ez picit olyan, mintha lenne egy 320 LE Honda Civic Type-R-em, de 50-nél gyorsabban soha sem mehetnék, mert rosszak az útviszonyok.
Az mcse távcsöves találkozóin rendre vannak 300+-os kukkerek és oké, hogy olyan halvány üstökösöket lehet látni a Jupiter távolságában, amiket a saját műszeremmel esélyem sincs észrevenni, de maga a látott kép minősége mindig elmarad a várakozásaimtól.Amúgy, a nálam sokkal okosabbak szokták mondani, hogy minden távcsőnek megvan a maga ege.
-
#2883
4580693
senior tag
Oppenheimer
#2882
4580693
senior tag
válasz
Oppenheimer
#2882
üzenetére
Ha a légkör engedi.
-
#2840
4580693
senior tag
Oppenheimer
#2839
4580693
senior tag
válasz
Oppenheimer
#2839
üzenetére
Igazából csak ügyesség kérdése az egész, úgy hogy sok sikert hozzá. :)
Amúgy meg a nagyon nagy nagyításnak nem ez, hanem Magyarország asztroklímája lesz a legnagyobb kihívója. -
#2837
4580693
senior tag
Oppenheimer
#2836
4580693
senior tag
válasz
Oppenheimer
#2836
üzenetére
De, kell a nagy átmérő a bolygóhoz is. Ugyanis a felszín minél finomabb részleteit kis átvérővel nem fogod látni. :)
-
4580693
senior tag
válasz
tzimash
#2812
üzenetére
Ha már itt vannak ezek a szabályok, akkor tartsuk is be őket, azt mondom. Meg tényleg figyeljünk oda a másik emberre. Csak hát, vidéken a puszta közepén a légynek sem tudunk ártani, max a szúnyogoknak.
Más, nincs valakinek elfekvőben 2"-es Lumicon/Astronomic/1000 Oaks UHC vagy O III szűrője?
-
-
#2808
4580693
senior tag
Oppenheimer
#2807
4580693
senior tag
válasz
Oppenheimer
#2807
üzenetére
Én "hivatalból" megkaptam volna a pfizert, de akkor voltam covidos. Amúgy nekem is van olyan kimenős papírom. Tűzoltóknak jár...
-
4580693
senior tag
Ez az egész kijárási korlátozás egy baromság.
A teszkóba/osankába/lidibe/aldiba miért nem korlátozzák a vendégeket? Ja de, csak papíron.
Attól meg nem kell tartani, hogy a azegény amatőrcsillagász a mező közepén vajon a fűszálaktól vagy a bagjoktól kapja el?
Persze, amúgy komolyan veszem a covidot, mert rajtam és az asszonyon is átrobogott. -
#2766
4580693
senior tag
Oppenheimer
#2765
4580693
senior tag
válasz
Oppenheimer
#2765
üzenetére
Jól olvastad. A főtükör akár egy ki- és bepakolástól is elállítódhat.
-
#2753
4580693
senior tag
Oppenheimer
#2752
4580693
senior tag
válasz
Oppenheimer
#2752
üzenetére
A csavaroknak semmi jelentőségük. A kínaiak azt raknak bele, ami a raktáron van, akár csak az oroszok...
A piszkot óvatosan vatta és némi alkohol segítségével le tudod szedni. Szerintem egy ekkora vizuálisan nem hiszem, hogy zavaró tényező lenne. A segédtükör többet takar ki az optikai útból.Itt egy [link] cikk Rózsikától az optika tisztítás tárgykörében.
-
4580693
senior tag
válasz
vegyszer
#2742
üzenetére
Berente Béla is készített ilyen távcsövet, de az is lehet, hogy ő csinált elsőként yolo-t.
Schné Attila a másik emberke, aki készített. Azt nem tudom, mennyit. Az biztos, hogy elég bonyolult a tükör felületeket megfelelőre kicsiszolni, ezért baromi drágák is, illetve a tubus súlya sem elhanyagolható. -
4580693
senior tag
Áááá!
Sajnos, az ősrobbanásos elméletet több bizonyíték támasztja alá, míg cáfolat egy sem (csak az, hogy kijelentik páran, hogy marhaság - nem rád céloztam). Még a big bang legádázabb ellenfele, a stady by univerzum propagálója is beismerte egy idő után, hogy az elmélete tarthatatlan. Ez az úriember Fred Hoyle volt. Neki köszönhetjük például az univerzum H/He arányának pontos számítását, ami az ősrobbanásos modell egyik legerősebb tartópillére. Ez nem más, mint a nukleonszintézisben keletkezett hidrogén és hélum aránya, ami akkor történt, amikor az univerzum annyira lehűlt a big bang után, hogy lehetővé vált a protonok és elektronok egyesülése. Ezt a H/He arányt semmi másik elmélet nem tudja megjósolni sem, nemhogy pontos arányszámot adni, ami a megfigyelésekkel összhangban van.A másik, sokat idézett pillér a mikrohullámú háttérsugárzás, ami roppant mód egyenletesen tölti ki a teret és a negyedik tizedesjegyig mindenhol azonos hőmérsékletű. Ezt mondják homogénnek és izotropnak. Persze, a homogenitás itt azt jelenti, hogy bármerre is nézünk, mindenhol ugyanazt látjuk, nagy léptékben persze. Kb. néhány Mpc3-ként.
A harmadik tartópillére pedig a táguló univerzum. Ezt is igazolták megfigyelésekkel.
A multiverzum az inkább egy matematikai hipotézis , amit megfigyelésekkel még nem támasztottak alá és lehet, hogy hipotézis is marad.
Amúgy, ezzel az ősrobbanással leginkább a neve a legnagyobb baj, mert kicsit sem volt robbanás.
Ezt a hülye nevet is Fred Hoyle találta ki rá, az már nem az ő sara, hogy az elnevezés meg is maradt.A kétkedőkkel az a legnagyobb probléma, hogy nem adnak magyarázatot a világegyetem keletkezésére, hanem csak bírálnak. Ha lenne egy épkézláb modelljük, ami megmagyarázná az általam felsorolt három jelenséget az ősrobbanásos elmélet helyett, valószínűleg nobel-díjat érdemelne.
-
4580693
senior tag
6 centis távcső akkor ér 41000-et,ha arany rudat is adnak mellé. A mechanika oké, hogy 4000 objektunot tud, de a távcső a 6 centi miatt lehet, hogy a tizedét sem tudja megmutatni. Ez olyan olcsó húsnak híg a leve.
A mechanika nem tudom, hogy el bír-e egy nagyobb távcsövet. Érzésre max 8 centiig lencsést vagy 13 centiig tükröst.
Én nem reszkíroznék ilyennel, mert könnyen azzá a távcsővé válna, amit nem használ az ember. A helyedben gyűjtenék kb. 100 E-ig, aztán apróban néznék egy skywatcher mechanikára szerelt 13-15 centis newtont, vagy egy 8 centis lencsést.A 700 mm fókusz valóban ugyanolyan hosszúságú obinak felel meg.
Új hozzászólás Aktív témák
- Okosóra felvásárlás!! Samsung Galaxy Watch 6, Samsung Galaxy Watch 7, Samsung Galaxy Watch Ultra
- i7 Gamer konfig bővítési lehetőségekkel! - GARANCIÁVAL
- 12 GB-os DDR5 SODIMM laptop memória - garanciával
- Jogtiszta Microsoft Windows / Office / Stb.
- Bomba ár! Lenovo ThinkPad X240 - i5-4GEN I 8GB I 256SSD I 12,5" HD I Cam I W10 I Garancia!
Állásajánlatok
Cég: FOTC
Város: Budapest