Új hozzászólás Aktív témák

• #98 stol addikt bit_vector #96

  Új Válasz 2005-06-09 16:28:33 #98

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  stol

  addikt

  válasz bit_vector #96 üzenetére

  Csakazért, mert egy digitális berendezés terhelése nem megfelelő szűrés esetén inkább dinamikus, mintsem statikus (pl. nézz rá az áramerősségre egy szkóppal /áramszonda?/). Sajnos a mostani alaplapok többsége elég gyenge tápszűréseket tartalmaz (ezt meghagyják a táp gyártójának) a tápcsati oldalán.
  Normálisabb gyártóknál meg van oldva azért.
  
  Nem ott bakker, hanem a szekunder tekercs felől érkező energiacsomagoknál annál inkább... Ha ismered a tápokat, ezt is ismerned kell.
  és nem a nem ismétlődő (non repetitive) áramcsúcsokról beszélek. Tudod ha van non-repetitive, akkor van repetitive is, és ez az áramlimit néha jóval nagyobb mint a statikus (continous) áram.
  SZVSZ a gyártók direkt ezeket paramétereket adják meg, hisz direkt smps-ekbe ajánlják ezeket a diódákat. (egyébként, hogy jutottunk el ide?)
  
  vannak rá elméletek, melyek köszönik szépen jól megvannak a polcon. Ha kell, előszedem őket, de mivel inkább a dig. technika dívik nálam, ezért nem vagy csak ritkán nyúlok hozzájuk. Amit viszont könnyű akár házilag is nagyon elbaccintani az a ferrit légrése, ekkora teljesítményen (>400W) ez már kellhet. És akkor még ott van a szórt kapacitások, stb. problémája, ami mind gondot okozhat a vezérelhetőség oldalán.
  Akkor vedd le őket, porold le, számolj, és csodálkozz!
  Esetleg, bombázz szét egy pár smps trafót.
  
  esetleg miért nem próbáltál több fázisú (>2) vezérlésben gondolkodni, persze több -de kissebb- vassal? tanulságos eset lehet egy APC UPS tanulmányozása is, ott is hasonló módon alakítják a delejt. (A múltkor láttam néhány gyári selejtet a lehel úti elektronika boltban /L..ex/ - ha lett volna némi zsebpénz nálam, és nem másra kellett volna költeni egy párat vettem is volna - de a lényeget ki lehetett hámozni belőle). Esetleg szinkronegyenirányítás?
  Abból kell élni mindíg, ami van.
  Egyébként kíváncsi voltam a kapcsolástechnika korlátaira, mit lehet belőle kihozni még.
  A maximum, 435W volt folyamatosan.
  Az a táp hajtja Zerathul gépét is.
  

• #97 Csaba_20_ őstag bit_vector #93

  Új Válasz 2005-06-09 15:15:27 #97

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  Csaba_20_

  őstag

  válasz bit_vector #93 üzenetére

  bit_vector írta:
  Ey így ebben a formában nem igaz. Az SMPS -ek esetében az egyenirányítás mindig dinamikus folyamat! Az más kérdés, hogy a kimeneti puffer és szűrő után már a terhelés inkább statikusnak látszik. De amíg a terhelés a pufferből kapja a fesz.t, addig a puffer az egyenirányítóból (ha van ilyen!) kapja a delejt...
  
  A terhelésről beszéltünk és nem az egyenirányításról, ugyanis annak formájába kötöttél bele.
  
  bit_vector írta:
  Épp azt mondtam, hogy a ruszki diódák pont nem jók, persze olvass figyelmesebben diódára egy példa (pedig lenne sok) : 85HFL10S05 (IRF).
  De ezeken az ampertartományokon mostanában már inkább szinkronegyenirányítókat használnak a jobb linearitás és kissebb veszteségek miatt...
  jham, és a PC tápokban én sem láttam még 34A-es diódánál nagyobbat... Szerver tápokban meg szinte biztosan többfázisú a DC oldal táplálása...
  
  Azt mondtad, hogy nem jók. De ha elolvasod, amit én írtam, akkor rá kell jönnöd, hogy én mást jelöltem meg okként, mint te.
  Emlékeztetlek, hogy a számítógéptápokról és azok maximális fogyasztásáról kezdtük el vitatkozni. Az általad felhozott diódát még nem láttam számítógéptápba építve, de ahogy írtad, te se. A számítógéptápok témakörében miért egy azon kívüli példával próbálod meg más témára vonatkozó állítását cáfolni? Értelmetlen.
  Még szinkronegyenirányítót se láttam számítógéptápban, de mutass egy kapcsolást, ahol te igen.
  
  bit_vector írta:
  mindenesetre, visszatérve a méréshez: nem mindegy, hogy mit és hogyan mér az ember, mert ilyen esetekben lehet pl. 100% feletti hatásfokot mérni vminél (a hiba: nem vettük figyelembe a mért jel alakjának megfelelő korrekciós tényezőt), ami pedig nyilvánvaló képtelenség...
  
  Nem történt olyan mérés, aminél a mérési eredmény 100% hatásfok feletti érték lett.

• #94 stol addikt bit_vector #93

  Új Válasz 2005-06-09 11:33:20 #94

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  stol

  addikt

  válasz bit_vector #93 üzenetére

  Ellentmondásokat tapasztalok a hsz.-eidben
  
  Ez így ebben a formában nem igaz. Az SMPS -ek esetében az egyenirányítás mindig dinamikus folyamat! Az más kérdés, hogy a kimeneti puffer és szűrő után már a terhelés inkább statikusnak látszik.
  
  Akkor, miért kötöttél bele, a terhelés formájába?
  Ha nagyon akarom, akkor modulálhatom valami jelalakkal a műterhelés vezérlését, és máris nem statikus a terhelés.
  
  jham, és a PC tápokban én sem láttam még 34A-es diódánál nagyobbat...
  Ebben egyertértünk
  
  Szerver tápokban meg szinte biztosan többfázisú a DC oldal táplálása...
  Erről nem tudok nyilatkozni, nem sok szervertápot javítottam eddig.
  
  A mostani tápokban pedig még mindig a MOSFET a mérvadó (ahol Ids van Ice helyett), de ez már csak egy kis kötekedés
  Evvel nem értek egyet 100%-ig, mivel, a kapcsolások 80%-a a primerkörben, bipoláris tranzisztorokra, ill. TL494, KA7500 párosra épűlnek.
  A MOS-FET-es kapcsolások mostanában kezdenek elterjedni, bár voltak kakukkfiókák, UC3842 & KAxxxxx MOS-FET-es párosítások is.
  
  a diódákról pedig nincs igazad. Ha a statikus áram lenne kívánatos, akkor azt hiszem még mindig a bikanagy ruszki diódák is jók lennének (főleg hogy nehezebb lenne a táp ), de ez nincs így. Amíg egy szinuszos egyenirányítónál általában a statikus áramoka dominánsak, addig egy SMPS esetében pedig a dinamikusak (különben hogyan lehet 10%-os kitöltési tényezőnél 100A-t áttekerni? - és az átlaga esetleg nagyobb lesz a dióda statikus áramánál).
  Akkor, egy fali dugasztápban levő egyenirányítóhídban is dinamikus áramok mennek stb.
  Kitöltési tényező diódánál??? (erről még nem halottam, tranzisztornál van, de itt nem tom).
  Hal jól értelmezem, itt a nem ismétlődő áramimpulzusokról akarsz bemutatót tartani.
  Az a 100A-es áram''tű'' max, pár ms-os lehet, különben, a sziliciumlap átég/átvezet.
  
  
  De, ha már enyire bennevagy az elméletekben, megkérdezném, hogy a főtrafók ferritének méretéről, és tekercseléséről, mi a véleményed, maximális kimenőteljesítmény viszonylatában???
  
  (Próbáltam építeni, 400W-nál nagyobb tápokat, de a tranyók, és diódák cseréje után a főtrafó gyengeségébe, ill. az áramváltók gyengeségébe ütköztem.[több párbaválogatott szekunderoldali egyenirányító, 2SJ6920 kapcsolótranyó stb.])

• #84 Csaba_20_ őstag bit_vector #77

  Új Válasz 2005-06-08 16:03:06 #84

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  Csaba_20_

  őstag

  válasz bit_vector #77 üzenetére

  bit_vector írta:
  Ha a statikus áram lenne kívánatos, akkor azt hiszem még mindig a bikanagy ruszki diódák is jók lennének (főleg hogy nehezebb lenne a táp ), de ez nincs így. Amíg egy szinuszos egyenirányítónál általában a statikus áramoka dominánsak, addig egy SMPS esetében pedig a dinamikusak (különben hogyan lehet 10%-os kitöltési tényezőnél 100A-t áttekerni? - és az átlaga esetleg nagyobb lesz a dióda statikus áramánál)
  
  A bazi nagy ruszki diódák leginkább a magas trr idejük és a magas Vf feszültségük miatt nem lennének alkalmasak a több kHz-es négyszögjelek egyenirányítására. Az általad említett 100 A-t melyik dióda képes elviselni huzamosabb ideig? Szerintem te az Ifsm-re, vagyis a nem ismétlődő csúcsáramra gondoltál, ami a diódán átfolyhat. De az nem tartható folyamatos üzem közben.

• #82 Csaba_20_ őstag bit_vector #77

  Új Válasz 2005-06-08 15:48:55 #82

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  Csaba_20_

  őstag

  válasz bit_vector #77 üzenetére

  bit_vector írta:
  Egészen más amikor valamit dinamikusan, vagy statikusn terhelsz. Az előbbinél az impulzus az utóbbinál pedig a statikus teljesítmény a mérvadó (persze megfelelő körülmények közt).
  
  A számítógép jobban tekinthető statikus terhelésnek, mint dinamikusnak. Dinamikus terhelés például egy erősítő.
  
  

• #73 stol addikt bit_vector #70

  Új Válasz 2005-06-07 18:22:33 #73

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  stol

  addikt

  válasz bit_vector #70 üzenetére

  4db aktív műterhelésünk van, ezekkel, a +5V, +12V, +3,3V, +5VSB-t terheljük.
  Max, áramuk, 32A darabonként.
  (Műszaki szervízben van jelenleg)
  
  A tranzisztort mérik viszont, Ie-c-max-ban, ahol is, 22A a legnagyobb, disszipációban, 200W, feszültségben, 1700V, amiket eddig láttam/dolgoztam velük.
  A kettősdiódákból, pedig, 35A-es a legnagyobb (igaz, impulzusban, több, mint 100A-t tudnak, de itt nem ''PMPO'' kell).
  Lehet, párbaválogatni őket, és párhuzamosan kapcsolni, de nem általános ez.
  A gyakorlati korlátok....
  Pl. 30A-hez, kell 2mm2-es Cu litzehuzal stb.
  A trnszformátorokra, nem tudnak anyi menetet felcsévélni vastagabb vezetőből, mert egyszerűen, nem engedig a ferrit ablakkeresztmetszete.
  Továbbá, az ármaváltók/kimeneti szűrők kivitelezése is akadályokba ütközik, nem hiába főnek most is az áramváltók/szűrők a tápokban.
  

• #71 djyuri őstag bit_vector #70

  Új Válasz 2005-06-07 12:47:45 #71

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  djyuri

  őstag

  válasz bit_vector #70 üzenetére

  Lehet rossz a szemem,de nemtom,hogy úgy mondtam volna-e a 650W-os táp tesztelését,hogy valamivel is mértem volna a kimenő teljesítményt,azt a 420W-ot
  Ha mégis írtam ilyet,akkot mutimeg,mert azt bíztosan elírtam,mert estlegesen tudok összteljesítményt számolni és nem valóságosban,mert nyincs annyi műszerem egyszerre,meg nem szimpla egyenáramról van itt szó....(nem egyenletes az áramfelvétel)
  
  A méréshez esetleg a gépen kívül én kisebb nagyobb égőket szoktam behelyezni az áramkörbe és vagy ventillátorokat....
  Néha ha van lehetőségem,akkor oszciloszkópot is használok...
  
  
  a szöveged második felében pedig annyira nem vok jártas...

Új hozzászólás Aktív témák