Keresés

Új hozzászólás Aktív témák

  • Vigneau

    félisten

    válasz zalman90 #338 üzenetére

    Szerintem túl sok víz. Nálam anno az volt a baj. Esetleg nem volt mostanában átültetve?

  • zalman90

    őstag

    válasz zalman90 #337 üzenetére

    húú most jöttem rá h. hülyeséget írtam :B :B :B :C

    elefántcserjéről van szó :DDD

  • nyuszika0216

    csendes tag

    válasz zalman90 #308 üzenetére

    "Röviden" az átültetés :D

    A bonsai, mivel kis cserépben van, hamar felhasználja a földben levő tápanyagokat még akkor is ha pótoljuk azt. Ezért szükséges a rendszeres átültetés. Fiatal, erőteljesen növő fákat évente, az idősebbeket, lassabban növőket 2-4 évente ültessük át. Amint lehet át kell ültetni a fát, ha a cserepe nagyon kicsi, (ha nem éri el a fa magasságának 2/3-át), ha a gyökér kilóg a cserép alján a lyukból és ha a földje nagyon rossz minőségű. A Távol-Keletről vagy Hollandiából behozott fák földje gyakran igen kemény, agyagos, vagy néha nem is föld hanem "termesztő közeg". Ezeket átültetés nélkül nagyon nehéz megtartani. 15 cm-nél kisebb tálban kezdő bonsai-os nagyon nehezen tudja a fát megtartani, ilyen kis tálnál előfordul, hogy kánikulai időben, vagy fűtött szobában naponta többször is kell öntözni.
    Az átültetés időpontja:
    Pihenő időszakkal nem rendelkező fák egész ében átültethetők, de ha nem sürgős akkor várjuk meg a kora tavaszi időpontot. Ezek az egyenlítői, trópusi fák.

    A többi fánál az átültetési időszak ősszel a lombhullás után kezdődik, és tavasszal a rügyek megduzzadásáig tart. Csak fagymentes időben végezzünk átültetést. Ha már a nedvkeringés megindult, a rügyek duzzadtak, kibomlottak, akkor nagy a valószínűsége, hogy a fa nem marad meg. Az a tapasztalat, hogy bonsainál a tavaszi időszak a kedvezőbb. Tű és pikkelyes levelűeket, örökzöldeket április elseje körüli időben ültessük, esetleg szeptember elején. Nagyon fontos, hogy a régi földből maradjon a gyökereken.
    Néhány fontos szabály:

    A régi földet egy pálcikával, vagy villaszerű szerszámmal kaparjuk ki a gyökerek közül. Ne szedjük le az összes régi földet, ne mossuk le a gyökereket.

    Ne száradjon meg a gyökér, permetezzük le vízzel, lehetőleg gyorsan dolgozzunk.

    Az új föld kissé nyirkos legyen

    Egy pálcával nyomkodjuk be a földet a gyökerek közé.

    Beültetés után az egész cserepet tegyük be egy nagyobb edény vízbe, legalább egy órán át, hogy a föld jól átnedvesedjen. Ezt a műveletet máskor ne tegyük.

    Átültetés után néhány hétig különösen óvjuk a fánkat. Ne tegyük ki napra, ne száradjon meg a földje, rendszeresen permetezzük állott vízzel.

    A bonsai földjének összetétele:
    1/3 rész jó minőségű virágföld.
    1/3 rész savanyú tőzeg. (Hansági vagy Novobalt).
    1/3 rész szitált sóder.

    idős nagyméretű (50cm felett) fáknak a földjébe agyagot is szoktak keverni.
    Savanyú földet kívánó fáknál több tőzeget használjunk. Néhány különleges igényű fa, pl: Rododendron esetén érdeklődjük meg milyen föld szükséges. Érzékeny fáknál "akadama" földet is keverünk, de magas ára miatt ritkán használjuk.

    A szakirodalom sok egyéb adalékot is közöl, ezek ott beszerezhetők de nálunk nincsenek forgalomban. Sokszor hibás fordítás miatt fura anyagokat ajánlanak. Gyakori a "mohaföld", aminek a tőzeg megfelel, vagy pl. a márvány, bazalt zúzalék a sóder helyett, vályog, ami az agyaggal egyenlő.

    A tőzeg a vízháztartást szabályozza és lazává és savas kémhatásúvá teszi a földet. Összekeverés előtt szét kell dörgölni ha csomósan összeállt. Savanyú földet nem tűrő növényeknél nem használható. Kis csomagokban is kapható a vetőmag boltokban és a Hermes üzletekben de a jobb virágüzletek is tartják.
    A sódert ne olyan helyről szerezzük be ahol kutyák, macskák elszennyezték. A szita lyuknagysága 2-3 mm körül legyen, nagyméretű fáknál durvább darabok is megengedhetőek. Ha nem nagy mennyiségről van szó és nincs megfelelő szitánk, egy gyermek homokozó szita vagy műanyag tésztaszűrő kanál is megfelel. Van aki a port is kiszitálja a sóderból, ennek nincs jelentősége.
    Az átültetés együtt járhat a gyökérmetszéssel. Ez azonban a mi éghajlatunk alatt veszélyes tevékenység, csak akkor végezzük ha feltétlenül szükség van rá, akkor is nagyon óvatosan, kismértékben. A hajszálgyökereknek maximum a negyedrészét vágjuk le. A vastagabb gyökereket, melyeken kevés hajszálgyökér van, bátran vágjuk le. Akinek nincs gyakorlata kérjen meg először szakembert, menjen el egy bonsai klubba ahol megnézheti a helyes gyökérmetszést.
    Több évig ugyanabba a cserépbe visszaültethetjük a fát, csak ha aránytalanná válik tegyük nagyobb tálba.

    Dugjunk egy drótot U alakban a cserép két lukján keresztül. Ennek az lesz a szerepe, hogy a fát belekötözzük és ne tudjon kiborulni a tálból.
    A drótra húzzunk rá egy-egy szúnyogháló darabkát, hogy a föld ne szóródjon ki az elég nagy lyukakon.
    A tál aljára szórjunk a sóderünkből egy kis réteget, a tál nagyságától függően fél-két cm-t. Ennek célja a pangó víz elvezetése, a túlöntözés veszélyét csökkenti.
    Most jön egy réteg földkeverék, majd erre tegyük rá a fát, a drót összecsavarásával rögzítsük. A fa ne legyen sem túl mélyen, sem túl magasan a tál pereméhez képest. Soha se ültessük a tál közepébe a fát, mindig kissé balra és hátrafelé legyen a tál középpontjától. Ez a beültetési mód a fa alakjától függően változhat. Töltsük meg a tálat földdel, közben egy pálcával tömködjünk a gyökerek közé.
    Ezután merítsük be a tálat vízbe, hogy jól átázzon a föld. Néhány perc után kivesszük és hagyjuk lecsöpögni. Az átültetett fát egy darabig különösképpen óvni kell. Védelem céljára egy átlátszó műanyag zacskót is rátehetünk, de ne teljesen légmentesen. Ezt a vízbemerítést máskor ne alkalmazzuk.

  • nyuszika0216

    csendes tag

    válasz zalman90 #293 üzenetére

    Igen, mivel a fa életben van és a levélzet kell ugye a fotoszintetizáláshoz, ezért saját magát serkenti az újabb hajtásokra. Ha ezzel a módszerrel próbálkozol, vegyél egy egyszerűbb facsemetét, alma, körte, cseresznye. De a törzs legyen vékony, fiatal, ami még könnyebben regenerálódik. És mindenképpen még tavasszal, rügyfakadás előtt kell visszavágni. Aztán erősödik, fejlődik egész nyáron, ősztől pihen, és tavasszal lehet tovább alakítani.

  • nyuszika0216

    csendes tag

    válasz zalman90 #291 üzenetére

    Az idősödés múltával :)
    Tavaly kaptam egy selyemakác csemetét. Talán 2 év körül van. Egy száron oldalt nőttek a levelei. Idén tavasszal ezekből az "ágakból" fejlődnek tovább. A sűrű lombkorona úgy is elérhető, hogy vissza van metszve a fő ág, és ahol metszve van, ott oldalágak fognak kinőni és ezeket kell drótozni, alakra formálni. Huhh remélem érthető :D

  • freelanced

    addikt

    válasz zalman90 #284 üzenetére

    Persze az lesz, de majd rájuk telefonálok előtte, hogy mekkora a készlet.

    Az obitól kicsit "tartok" mert kitudja mióta állnak ott, meg hogy szállították, lehet, hogy nem is locsolják meg ilyesmi. Persze nem akarok "sznobnak" tűnni, ha esetleg olcsó szóbajöhet de ha nincs nagy különbség inkább egy szaküzletben venném.

  • nyuszika0216

    csendes tag

    válasz zalman90 #279 üzenetére

    A bal oldali Borágófa- Carmona
    Dekoratív növény: sötétzöld, fényes, ovális, körte alakú levelekkel- a két faj levélméretében különbözik egymástól, a microphylla kisebb, a macrophylla nagyobb levelű. A levelek széle ép, két kisebb bevágás van a csúcsa mellett. Fonákja világosabb. Törzse világos barna, majdnem sima, kisebb dudorokkal. Apró fehér virágaiból zöld bogyók fejlődnek, melyek piros színűre érnek.
    Melegigényes faj, minimum 10 ̊C fokra van szüksége. Földje állandóan legyen nedves, de a túlöntözéstől - különösen télen - óvjuk. A hajtásokat 6-8 levélpárra hagyjuk megnőni, majd metsszük vissza. Bármikor drótozhatjuk. Nyáron félárnyékos helyre kitehetjük a szabadba. Télen 15 ̊C fok körül tartsuk.
    A fákat kétévente ültessük át, AKADAMA vagy FRUX bonsai földbe. Tápanyag-utánpótlásához BIOGOLD vagy OSMOCOTE

    A másik kettő Portulacaria afra- Elefántcserje, porcsinfa

    A porcsinfélék családjába tartozó pozsgás fácska, mely a természetben akár 3méter magasra is megnő. Előszeretettel termesztik bonsaiként, mivel lassú növekedésű és szinte elpusztíthatatlan. Kezdőknek kitűnően ajánlható beltéri faj. Fiatal hajtásai idővel meghúsosodnak, és barna kéreg fedi be azokat. Spontán elágazó hajtásain párokban ülnek tojásdad alakú húsos, fényes levelei.
    A hajtások visszacsípésével jól alakítható: az égbe törő fától a megviselt, hajlott bokrocskáig sokféle forma nevelhető belőle - nagy türelemmel és kitartással. Igazi mindent tűrő növény, akár a szélsőséges viszonyokat is jól viseli. Nálunk télen hűvös, világos helyen tartsuk minimális nedvességgel, míg nyáron a szabadba, akár a tűző napra is kitehetjük, ahol naponta-kétnaponta öntözzük. Mint a pozsgások általában, a nyári nagy melegben úgy tudják legjobban hasznosítani a nedvességet, ha azt este kapják, így földje lassabban szárad ki, a növény viszont szinte „megtelik" nedvességgel. Nyár elején és végén, amikor az éjszakák már hűvösek, öntözése délelőtt vagy a déli órákban történjen.

  • nyuszika0216

    csendes tag

    válasz zalman90 #271 üzenetére

    Merész :)
    nem véletlenül volt a leárazás. De ha jól gondoskodsz róluk, talán megmaradnak. Képeket tudsz feltenni?

  • Vigneau

    félisten

    válasz zalman90 #271 üzenetére

    Én is kaptam abból a szériából egy porcsinfát. :K

    nyuszika0216:
    Köszi! :R

  • freelanced

    addikt

    válasz zalman90 #271 üzenetére

    Grat :C

    Hát csak kb-ra mondtam, ott ahol a kolléga linkelte.

    Na jó de azért 1000 / db :U

  • nyuszika0216

    csendes tag

    válasz zalman90 #260 üzenetére

    az állott víz azért fontos, mert így se túl meleg se túl hideg nem lesz, amikor a növényt permetezed vele, és így biztosan nem fázik meg vagy nem fog leégni a levele. Mindkettő a növény pusztulását is okozhatja

  • Vigneau

    félisten

    válasz zalman90 #238 üzenetére

    Nyugodtan. Egyébként ez a pozsgás kis fácska állítólag nagyon szívós fajta. Pár napja kaptam én is egyet, kíváncsi vagyok rá, mennyire lesz igaza a netes infóknak. :K

Új hozzászólás Aktív témák

Hirdetés