Új hozzászólás Aktív témák

• #309 nyuszika0216 csendes tag zalman90 #308

  Új Válasz 2014-03-24 17:13:42 #309

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  nyuszika0216

  csendes tag

  válasz zalman90 #308 üzenetére

  "Röviden" az átültetés

  A bonsai, mivel kis cserépben van, hamar felhasználja a földben levő tápanyagokat még akkor is ha pótoljuk azt. Ezért szükséges a rendszeres átültetés. Fiatal, erőteljesen növő fákat évente, az idősebbeket, lassabban növőket 2-4 évente ültessük át. Amint lehet át kell ültetni a fát, ha a cserepe nagyon kicsi, (ha nem éri el a fa magasságának 2/3-át), ha a gyökér kilóg a cserép alján a lyukból és ha a földje nagyon rossz minőségű. A Távol-Keletről vagy Hollandiából behozott fák földje gyakran igen kemény, agyagos, vagy néha nem is föld hanem "termesztő közeg". Ezeket átültetés nélkül nagyon nehéz megtartani. 15 cm-nél kisebb tálban kezdő bonsai-os nagyon nehezen tudja a fát megtartani, ilyen kis tálnál előfordul, hogy kánikulai időben, vagy fűtött szobában naponta többször is kell öntözni.
  Az átültetés időpontja:
  Pihenő időszakkal nem rendelkező fák egész ében átültethetők, de ha nem sürgős akkor várjuk meg a kora tavaszi időpontot. Ezek az egyenlítői, trópusi fák.

  A többi fánál az átültetési időszak ősszel a lombhullás után kezdődik, és tavasszal a rügyek megduzzadásáig tart. Csak fagymentes időben végezzünk átültetést. Ha már a nedvkeringés megindult, a rügyek duzzadtak, kibomlottak, akkor nagy a valószínűsége, hogy a fa nem marad meg. Az a tapasztalat, hogy bonsainál a tavaszi időszak a kedvezőbb. Tű és pikkelyes levelűeket, örökzöldeket április elseje körüli időben ültessük, esetleg szeptember elején. Nagyon fontos, hogy a régi földből maradjon a gyökereken.
  Néhány fontos szabály:

  A régi földet egy pálcikával, vagy villaszerű szerszámmal kaparjuk ki a gyökerek közül. Ne szedjük le az összes régi földet, ne mossuk le a gyökereket.

  Ne száradjon meg a gyökér, permetezzük le vízzel, lehetőleg gyorsan dolgozzunk.

  Az új föld kissé nyirkos legyen

  Egy pálcával nyomkodjuk be a földet a gyökerek közé.

  Beültetés után az egész cserepet tegyük be egy nagyobb edény vízbe, legalább egy órán át, hogy a föld jól átnedvesedjen. Ezt a műveletet máskor ne tegyük.

  Átültetés után néhány hétig különösen óvjuk a fánkat. Ne tegyük ki napra, ne száradjon meg a földje, rendszeresen permetezzük állott vízzel.

  A bonsai földjének összetétele:
  1/3 rész jó minőségű virágföld.
  1/3 rész savanyú tőzeg. (Hansági vagy Novobalt).
  1/3 rész szitált sóder.

  idős nagyméretű (50cm felett) fáknak a földjébe agyagot is szoktak keverni.
  Savanyú földet kívánó fáknál több tőzeget használjunk. Néhány különleges igényű fa, pl: Rododendron esetén érdeklődjük meg milyen föld szükséges. Érzékeny fáknál "akadama" földet is keverünk, de magas ára miatt ritkán használjuk.

  A szakirodalom sok egyéb adalékot is közöl, ezek ott beszerezhetők de nálunk nincsenek forgalomban. Sokszor hibás fordítás miatt fura anyagokat ajánlanak. Gyakori a "mohaföld", aminek a tőzeg megfelel, vagy pl. a márvány, bazalt zúzalék a sóder helyett, vályog, ami az agyaggal egyenlő.

  A tőzeg a vízháztartást szabályozza és lazává és savas kémhatásúvá teszi a földet. Összekeverés előtt szét kell dörgölni ha csomósan összeállt. Savanyú földet nem tűrő növényeknél nem használható. Kis csomagokban is kapható a vetőmag boltokban és a Hermes üzletekben de a jobb virágüzletek is tartják.
  A sódert ne olyan helyről szerezzük be ahol kutyák, macskák elszennyezték. A szita lyuknagysága 2-3 mm körül legyen, nagyméretű fáknál durvább darabok is megengedhetőek. Ha nem nagy mennyiségről van szó és nincs megfelelő szitánk, egy gyermek homokozó szita vagy műanyag tésztaszűrő kanál is megfelel. Van aki a port is kiszitálja a sóderból, ennek nincs jelentősége.
  Az átültetés együtt járhat a gyökérmetszéssel. Ez azonban a mi éghajlatunk alatt veszélyes tevékenység, csak akkor végezzük ha feltétlenül szükség van rá, akkor is nagyon óvatosan, kismértékben. A hajszálgyökereknek maximum a negyedrészét vágjuk le. A vastagabb gyökereket, melyeken kevés hajszálgyökér van, bátran vágjuk le. Akinek nincs gyakorlata kérjen meg először szakembert, menjen el egy bonsai klubba ahol megnézheti a helyes gyökérmetszést.
  Több évig ugyanabba a cserépbe visszaültethetjük a fát, csak ha aránytalanná válik tegyük nagyobb tálba.

  Dugjunk egy drótot U alakban a cserép két lukján keresztül. Ennek az lesz a szerepe, hogy a fát belekötözzük és ne tudjon kiborulni a tálból.
  A drótra húzzunk rá egy-egy szúnyogháló darabkát, hogy a föld ne szóródjon ki az elég nagy lyukakon.
  A tál aljára szórjunk a sóderünkből egy kis réteget, a tál nagyságától függően fél-két cm-t. Ennek célja a pangó víz elvezetése, a túlöntözés veszélyét csökkenti.
  Most jön egy réteg földkeverék, majd erre tegyük rá a fát, a drót összecsavarásával rögzítsük. A fa ne legyen sem túl mélyen, sem túl magasan a tál pereméhez képest. Soha se ültessük a tál közepébe a fát, mindig kissé balra és hátrafelé legyen a tál középpontjától. Ez a beültetési mód a fa alakjától függően változhat. Töltsük meg a tálat földdel, közben egy pálcával tömködjünk a gyökerek közé.
  Ezután merítsük be a tálat vízbe, hogy jól átázzon a föld. Néhány perc után kivesszük és hagyjuk lecsöpögni. Az átültetett fát egy darabig különösképpen óvni kell. Védelem céljára egy átlátszó műanyag zacskót is rátehetünk, de ne teljesen légmentesen. Ezt a vízbemerítést máskor ne alkalmazzuk.

Új hozzászólás Aktív témák