Keresés

Új hozzászólás Aktív témák

  • And

    veterán

    válasz VINIKOR #3988 üzenetére

    "Hadd kérdezzem, hogy mit okozna pl. egy digitális fényképezőben ez a 17V-os feszültség?"
    Ezt hadd ne kelljen megbecsülnöm :D. Ugyanis ez teljesen a gép belső tápfokozataitól függ, tervezés kérdése. De mivel egy 4 db. NiMH-akkuval vagy szárazelemmel működő fényképezőt 6V-os tápra terveznek, sejthető az eredmény. Biztosan meg lehet csinálni úgy, hogy bírja (létezik erre megfelelő lineáris stabilizátor vagy kapcsolóüzemű DC-konverter), de nem fogják, hiszen ennyire bolondbiztos üzemre mégsem készülnek fel.
    A másik, hogy mint a linkről látható, az az AA-méretű Li-ion akku 750mAh kapacitású. Ugyan a lítium-ionok elvileg kb. dupla akkora fajlagos kapacitás-sűrűséggel rendelkeznek, mint a NiMH-k, azon a típuson ez nem látszik meg: hiába a háromszoros feszültség, ha a kapacitása is nagyjából harmada egy mai NiMH-akkuénak. Ezzel a benne tárolható energiamennyiség nem lesz nagyobb. Pl. 2500 mAh-s NIMH: 1,2V * 2,5Ah= 3Wh, a belinkelt AA-lítium esetén pedig 3,7V * 0,75Ah= 2,77Wh, mint azt ki is számították (Sanyo eneloop: 2,4Wh). Tehát kizárólag a töltés szempontjából járnál jobban vele, mert egyáltalán nincs memóriaeffektusa, viszont saját töltőt igényel, ami biztos nem fog mondjuk kapacitást mérni.. Amúgy a minőségibb digitális fényképezők Li-ion akkut használnak, lásd szinte az összes DSLR-t, de már sok-sok évvel ezelőtt láttam olyan kompaktot, amelyben szintén Li-ion volt (Nikon coolpix akármi), bár természetesen nem mással összekeverhető méretű, hanem egyedi típusú.
    #3987: "Ám, a legtöbb oldalon azt látom h a NiMH akkuk 66%-s hatásfokkal rendelkeznek."
    Ez felhasználói szinten teljesen érdektelen, ugyanis töltési hatásfokot jelent. Azt mutatja meg, hogy a töltéskor bevitt töltés- (amperóra-) mennyiségnek hány százalékát kapjuk vissza kisütéskor. A cellára írt névleges kapacitás viszont mindig a kisütéskor kapható töltésmennyiségre jellemző, úgyhogy kevéssé érdekes adat, hogy töltéskor ehhez mennyit kell bevinnünk. Ez a töltési hatásfok az akku kémiájára jellemző, úgyhogy NiMH-akkuk esetén nem lesz lényeges eltérés az egyes típusok között, legyenek akár hagyományos, akár LSD-kivitelűek. Li-ionoknál például 99% ez az érték. Mellesleg erősen függ a töltőáramtól: NiMH-k esetén csak a normál 10 órás töltés hatásfoka 66% körüli, ha gyorsítjuk a folyamatot, ennél lényegesen jobb is lehet, akár 80..90% felett. Ez könnyen ellenőrizhető, csak meg kell figyelni pl. egy IPC-1L töltővel frissítés közben, hogy mennyi a kisütött és betöltött (utóbbit refresh-programnál ugyan ki kell számítani) töltésmennyiségek aránya, ha 500 vagy 700mA-es töltőáramot választunk.
    "Mért van az h ha 6 elemet sorba kötök, a két szélső nagyon lemerül, a középsők meg szinte egyáltalán nem?"
    Ez egyáltalán nem attól függ, hogy az akkucsomag 'szélén' van-e az adott cella: soros körben az áramköri elemeken átfolyó áramérték azonos (hiszen erről szól a soros kötés), ezért lehetnének azok a cellák akárhol, akkor is hamarabb merülnének le. Az oka pedig az, hogy induláskor azok rendelkeznek a legalacsonyabb induló töltéssel (vagyis azoknak a legkisebb a kapacitása), ezért fognak először lemerülni. Rossz esetben a gyenge cellák egy ilyen soros akkucsomagban át is polarizálódhatnak, azaz a feszültségük negatívba fordulhat, hiszen a többi cella még akkor képes lehet elegendő kisütőáram generálására, mikor a gyengélkedő példányok már kinullázódtak.
    "Lehetne vmit tenni ez ellen?"
    Csak azt, hogy kizárólag azonos kapacitású, típusú és állapotú akkumulátorokat használsz egy pakkban, és pontosan ezért lehet hasznos egy töltő azon képessége, hogy a cellákat egyedileg kezeli: minden cella töltését akkor állítja le, mikor annak megfelelő a töltöttsége. A teljes pakkot egyben (vagy akár két cellát sorban) töltve ugyanis a töltő az egyes cellák állapotát külön-külön nem ismerheti.
    "Illetve károsodik akkor egy NiMH akku ha 0.15 V-ig, illetve 0.25V-ig merül le?"
    Igen, ez határozottan egészségtelen az akkura nézve, már egész rövid távon is, ha úgy hagyod. Az átpolarizálódás, ami mint említettem, egy soros akkupakkban jöhet létre, az meg főleg.

  • And

    veterán

    válasz VINIKOR #3982 üzenetére

    "Csak eszembejutott, hogy miért nem gyártanak Lítiumos elem akkumulátort, AA vagy AAA méretben?"
    Volt már róla szó: gyártanak (sajnos). Lásd például: [link]. Csakhogy a lítium-ion vagy -polimer akkuk névleges feszültsége a NiMH akkuk háromszorosa. Így nagyon nem jól járunk vele, ha mondjuk négy - belül sorosan kötött - NiMH akku helyére Li-ionokat teszünk, ugyanis a frissen töltött Li-ion telep feszültsége ez esetben közel 17V-os.
    #3979: "Mért van az h a multiméter viszonylag pontosan megméri a töltőt, de az elemekre sokszor 5, meg 7 A-s értékeket mond."
    Ember, az akkumulátorokat nem zárjuk rövidre!! Tudom, hogy középiskolában mindenki lesz@rta azt a nyomorult fizikát, mikor erről volt szó, de az árammérő műszer egy rövidzár, amelyet áramméréshez a terheléssel sorosan kell kötnünk. Ha elemben, akkuban vagy épp konnektorban úgymond "áramot mérünk", akkor a világon semmi mást nem teszünk, mint rövidzárlatot okozunk. Csak míg egy okos tápegység rendelkezik rövidzár / túláramvédelemmel, a hálózat kismegszakítóval, így azok leoldanak, addig egy szárazelem vagy NiMH akku nem. Utóbbiak ész nélkül kisütőáramot adnak, míg szerencsétlenek bírják (amúgy nagyon szeretik az ilyesmit: kicsivel nagyobb méretben hasonló a jelenség, mikor egy ólom autóakkut véletlenül rövidre zárunk egy villáskulccsal). Az értéket, amit egy akku terhelés nélküli "árammérésekor", vagyis rövidre zárásakor kapsz, csak a cella igen alacsony belső ellenállása, a műszer (ideális esetben szintén nulla közeli) söntellenállása és a mérővezeték saját ellenállása korlátozza.

Új hozzászólás Aktív témák