Hirdetés
-
Agyi chipes gyártóba fektetett a kriptocég
it A Tether 200 millió dollárt fektet a Blackrock Neurotech agyi chipes vállalatba.
-
Kicsit extrémre sikerült a Hyte belépője a készre szerelt vízhűtések világába
ph A cég megoldása centralizált vezérelhetőséggel, masszív radiátorral és robusztus ventilátorokkal igyekszik vásárlásra csábítani.
-
Konzolokra is megjelenik a Fera: The Sundered Tribe
gp A kooperatív szörnyvadászós játékhoz a minap egy friss trailert kaptunk.
Új hozzászólás Aktív témák
-
And
veterán
Sajnos létezik, pedig a közelmúltig nem nagyon volt ilyesmi. Azért sajnos, mert a Li-ion cella névleges feszültsége háromszor akkora, mint a NiMH akkué, így nem szerencsés sima ceruzaelemek helyére a fogyasztókba néhány ilyet betolni, nem is beszélve a töltőkről. A Li-ion akkuk teljesen másképp paraméterezett töltést igényelnek, mint NiMH-s társaik. Amíg a Li-ionok mérete eltér a megszokott 1.2V-os cellákétól, addig nincs baj..
-
And
veterán
(Az IPC-1L töltő 3V DC / 2.8A-es töltője igen nagy valószínűséggel kapcsolóüzemű és stabilizált. A tápot 1A-rel terhelve igen alacsony zaj - maximum 10mV eff körüli - volt csak látható a kimenetén, brumm szinte semmi, ill. a nyugalmi 3.15V-os kimeneti feszültség is csak egy tizeddel csökkent.)
-
And
veterán
válasz
#34784256
#1231
üzenetére
Egy ilyen 'fullextrás' töltőnek megvan az az előnye a fényképezővel szemben, hogy cellánként tölti és süti ki az akkukat, míg a fotómasina csak mint egy sorbakötött pakkot meríti azt. Azonos típusok és használati körülmények között ez nem is gond, hiszen elég sok berendezés töltéskor és kisütéskor is csak a komplett akkucsomagot látja. De az egyenkénti kezelés szvsz. meghosszabbíthatja a pakk élettartamát, hiszen előbb-utóbb mégiscsak az egyes cellák kezdenek rosszabbul teljesíteni, halódni a csomagon belül.
#1230: "Eneloopok kis önkisülésűek, gyártó szerint nem szeresse a csepptöltést, bár ha az IPC óránként tol bele 15-20 mA-es töltőárammal csepptöltést, attól szvsz semmi baja sem lesz"
Erre én is kíváncsi vagyok. Nem emlékszem, hogy az IPC leírásában említve lett volna a csepptöltés értéke, csak az, hogy nem folyamatos árammal, hanem impulzusokkal történik. Persze az Eneloop túltöltésénél igazából az áram átlagértéke számít, de ha annyira nincs önkisülése, akkor tényleg nem ajánlott rajtahagyni az IPC-n az ilyen cellákat. 1% / hónap önkisülés egy 2000mAh-s cellánál már kb. 0,03mA csepptöltéssel kompenzálható lenne (100% töltési hatásfok esetén). A normál NiMH-cellák a kisértékű csepptöltéssel kapott, a szintentartáshoz szükségesen túli kevés energiát egyszerűen elfűtik, ha jól tudom. Azért milyen jó lenne, ha pont az ilyen Eneloop-szerű cellák töltéséhez az IPC-n ki lehetne kapcsolni a csepptöltés-módot. -
And
veterán
válasz
#34784256
#1235
üzenetére
Hagyományos töltővel is tölthető az Eneloop, hisz ilyen tekintetben nem különbözik más, átlagos akkuktól. Mint említették, az Eneloop saját töltője sem egy észlény, az ára is ennek megfelelő. A meglévő töltőidről viszont az áramot kivéve nem sokat árultál el, tehát lehet, hogy neked kell 'detektálnod' a töltés végét, magyarul mérni az időt. Ha a legfontosabb szabályokat betartod (csak lemerült akkukat kezdesz tölteni ill. nem töltöd túl azokat, nem hagyod rajta sokáig egy védelem nélküli töltőn), akkor nem lesznek rövid életűek.
#1234: "6-7 évvel ezelőtti töltőm ha emlékezetem nem csal, 80 v. 100 körül töltött normál módban."
Hát igen, nálam meg tizenegynéhány éve az 50mA-es töltés számított normálnak, de az még az 500mAh-s NiCd-ceruzák idejében volt. A mai 2500 körüli / feletti kapacitású példányokhoz 50..80mA-es töltés a kapacitás 2..3%-a, azoknak ennyi áram pedig tényleg csepptöltés
. -
#1238
And
veterán
philoxenia
#1237
And
veterán
válasz
philoxenia
#1237
üzenetére
A zseblámpás lemerítést nem javaslom, mert ha nem figyelsz oda, könnyen mélykisülést (akkupakk esetén akár egyes cellák átpolarizálódását is) okozhat. Ha ilyen mélykisütés többször előfordul, az megrövidíti az akku élettartamát. Bőven jó a tölthető elemek lemerítése a célkészülékben, azok az izzóval ellentétben nem szívják totál nullára az energiát.
-
#1242
And
veterán
philoxenia
#1240
And
veterán
válasz
philoxenia
#1240
üzenetére
Bármilyen intelligens készülék, amely kikapcsol, ha az akkufeszültség leesik.
Az honnan derül ki, hogy a fényképező "nagyon sokat" hagy az akkuban? Ha utána lámpába teszed, egyértelmű, hogy az még valamennyit világítani fog, hisz a fényképezőgép nem veszi ki (nem is tudná) a töltés 100%-át az akkuból. De remélhetőleg azért nem sokat hagy benne. Mint említve volt, a cellák 1V körüli nyugalmi feszültségnél már kisütöttnek tekinthetők. -
And
veterán
(Az IPC1/L tud kisütés funkciót is, és akkor valóban a "kiszedhető" kapacitást mutatja. Az is igaz, hogy a töltéskor mutatott mAh-érték ebből a szempontból nem mindig releváns. Múltkor nálam sikerült egy 300 mAh-s AAAA-méretű - ilyen is van
- NiMH cellába a kijező szerint 2000 mAh feletti töltést tuszkolnia. Tudom, hogy eleve állatság volt erre a töltőre tennem még a legkisebb beállítható töltőáram mellett is, de ezt azért nem gondoltam volna. Mindenesetre látszólag nem lett baja, de valszeg. tényleg csak látszólag..) -
And
veterán
válasz
belluska
#1391
üzenetére
A Wh nem teljesítmény, hanem energia. Az a 11,8Wh pedig nem más, mint a kapacitás (Ah-ban) és a névleges feszültség szorzata, így igazából nincs jelentősége. Ha az utángyártottra nagyobb Wh-érték van írva, és a névleges feszültsége ugyanakkora, mint az eredetié, akkor remélhetőleg a kapacitása nagyobb.
Mod: Különben az utángyártó cég furcsán számolja az akkuból kiszedhető energiamennyiséget, ha a ráírt kapacitásuk is egyezik.[ Szerkesztve ]
-
And
veterán
Volt már szó erről: nem a töltéskor bevihető kapacitás az akku jellemzője, hanem az, amelyet kisütéskor ki lehet venni belőle. A töltés hatásfoka normál (C/10 árammal történő) töltésnél NiMH-akkuk esetén 65-70% körüli, gyorsított töltésnél ennél valamivel jobb. Ha az akkumulátoraid valós kapacitására vagy kíváncsi, azt a kisütés funkcióval tudod ellenőrizni. A valóságban ez az érték is függ a kisütőáramtól, ill. a merítési ciklus végén az IPC rögtön töltésre vált, és utána ismét a töltési kapacitás értékét jelzi.
[ Szerkesztve ]
-
-
And
veterán
válasz
tomcsi23
#1435
üzenetére
Ilyen előfordulhat. A készülék, amelyben az akkumulátorokat használod, nyilván nem a kisütött töltésmennyiséget méri (a maradék töltést pláne nem), hanem kapocsfeszültséget. Ha valóban ilyen sok töltés marad vissza, érdemes ellenőrizni az egyes cellák feszültségét külön-külön, hogy nincs-e köztük döglött. Mondjuk ez az IPC-vel tényleg elég gyorsan feltűnne
. Ha mindegyik egyforma, és egy akkuhoz képest normális érték, akkor sajnos az a helyzet, hogy a célkészülék kikapcsolási feszültségszintje a NiMH-cellákhoz képest túl magas. Az IPC például 0,9V cellafesz.-nél állítja le a kisütést, bár 1V környékén (állandó árammal terhelve) a kapocsfeszültség már elég gyorsan csökken, ezért nem sokat vesztenénk akkor sem, ha 1V-nál állna meg. -
And
veterán
válasz
taylorp
#1450
üzenetére
Javaslom, hogy szerezz be valami normális árammal dolgozó töltőt, mert az ilyen 100..200mA-es töltést biztosító vackok nem igazán megfelelőek a 2Ah feletti kapacitású cellákhoz. Nem elég, hogy a töltési idő irdatlan hosszúra (akár 24 órán túl) nyúlik, a pontos állapotot sem fogod sosem tudni. Egy névleg 2700mAh-s akku számára pl. 120mA már majdnem csepptöltés, de mindenképp kisebb, mint a kapacitás 5%-a.
[ Szerkesztve ]
-
And
veterán
Ez engem is érdekelne, mivel az IPC-ben nincs mind a négy csatornához külön hőszenzor. A pozitív pólusok közelében lévő két fémcsúcs alatt van 1-1 érzékelő, tehát az 1..2-es és 3..4-es csatornák közös hővédelemmel vannak ellátva. A lekapcsolás ezek szerint párosával történik?
-
And
veterán
Ember, ez kérdés volt, nem kinyilatkoztatás
. Természetesen IPC-1L-ről van szó. Senki sem mondta, hogy az a lemez az érzékelő, csak azt írtam, amit láttam: egyetlen érzékelő van két csatornára. Most az hullamindegy, hogy dióda, RTD vagy éppen hőelem.
Mod. Tehát visszajutottunk az alapkérdéshez: párosával kapcsol le túlmelegedéskor, vagy nem? Ha csak egyet kapcsol le, akkor azt összesen két szenzorral hogy a pékbe'?[ Szerkesztve ]
-
And
veterán
Azért, mert minden akkuba többet kell tölteni, mint amennyi töltést ki tudsz venni belőle később. NiMH-celláknál ez a többlet a töltőáramtól, a cella állapotától és korától függően kb. 10-50% lehet (normál C/10 áramú töltésnél kell nagyobb töltést bevinni, gyorsítottnál kevesebbet).
Más: a töltésnek nincs mA/h-ban kifejezhető sebessége. A töltési "sebesség" az maga az áram. -
And
veterán
válasz
Batman2
#1606
üzenetére
Lehet, hogy ezzel valóban el lehet érni valamennyi regenerálást, de a hatás szerintem nagyon esetleges. Ez sajnos egy túlzottan 'buta' kapcsolás. A tranzisztorok e kapcsolásban nem áramgenerátorok, a töltő- és kisütőáramok az ellenállásokon kívül erősen függenek az alkalmazott tápfeszültségtől és a cellaszámtól is. Ezen felül nincs semmilyen védelme, amely a túltöltéstől vagy mélykisütéstől óvná a cellákat.
Az általad megadott idő- és áramértékekkel számolva ez a kapcsolás a töltöttségen gyakorlatilag nem változtat, a bevitt töltés kb. ugyanakkora, mint a kisütött. Vagy direkt ez volt a cél? Amennyire tudom, az ilyen fajta regeneráláskor inkább tölteni kellene, a hosszú töltési impulzusokat nagyon rövid (esetleg nagyáramú) kisütőimpulzusokkal keverve, de a lényeg, hogy a mérleg pozitív maradjon, és a töltést se nyújtsa el a készülék extrém hosszú időtartamra. Egyes impulzustöltők a töltési/kisütési periódusok közé rövid nyugalmi (árammentes) állapotot is beiktatnak, amikoris pl. a -dV detektálhatóvá válik. Lásd pl. itt: [link], 8. oldal.[ Szerkesztve ]
-
And
veterán
válasz
Batman2
#1611
üzenetére
Ahogy olvasom, az elv ugyanaz szinte mindenféle ma használatos akkunál, és valóban töltés közben szokás rövid (!), brutális kisütőáram-impulzusokkal terhelni a cellákat. A kapcsolgatás tényleges periódusideje nem igazán számít, másodperces tartományt szoktak alkalmazni. A kapcsolgatásra a relé szerintem felejtős, inkább mosfet: kisebb, gyorsabb, a kapcsolások száma nem korlátozott. A kisütési impulzus időtartama amúgy is a ms-os tartományba esik. Annak nem sok értelmét látom, hogy a bevitt töltést változatlanul hagyva csináljuk a regenerálást, és aztán töltsünk ténylegesen. Célszerűbb ezeket egyszerre végezni. Kész megvalósítás, leírások: [link] ("NC2000", rajz hpgl-formátumban, angol nyelvű pdf-fel, rengeteg információval, ICS1702-es vezérlővel megvalósítva), [link], stb. Javasolt keresőkifejezések: reverse pulse-, reflex-, negative pulse-, vagy burp- charging.
De ez már nagyon elméleti kérdéskör, ezért lehet, hogy inkább ebben a topikban kellene megtárgyalni, nem itt a digifotós töltők között. -
#1620
And
veterán
znagyznagy
#1618
And
veterán
válasz
znagyznagy
#1618
üzenetére
Kezdjük azzal, hogy ne keverjük össze-vissza a mértékegységeket. Töltő jellemző árama: mA, töltés és akkukapacitás: mAh.
1.) A gyorstöltés nem feltétlenül átok, és a hatása szerintem abszolút nem függ attól, hogy alacsony önkisülésű-e az adott példány. Ha az akkuk jellemzően nagy terhelőárammal vannak kisütve, nem olyan nagy gond a gyorsított pl. C/4..C/3 árammal történő töltés. Időnkét illik beiktatni egy normál (C/10 áramú) töltést, és kész. Az extrém gyorstöltés más tészta, azt egy átlagos akku nem is nagyon támogatja.
2.) Az 1800mA csak egy feature, nem kötelező használni. Ettől nem lesz jobb egy töltő, de rosszabb se. Átlag AA-méretű akkuk esetén nem javasolnék ilyen nagy töltőáramot, csak végszükség (és arra alkalmas cella) esetén. Az 1800mA amúgy is maximális érték, kisebbet nyugodtan lehet választani a menüből.
3.) Lásd: 1. Nem feltétlenül káros, de ne legyen állandó. Ha a töltőben van hővédelem (mint az IPC-sorozatban), akkor felforralni úgysem tudjuk az akkukat.
4.) Az adott töltő leírásában kell megnézni, hogy milyen módszerrel állítja le a töltést. Ha gyorstöltő, és mondjuk -dV -t érzékel, nem célszerű újraindítani a töltést, mert túltöltheted az akkukat.
5.) Kis terhelőáramú berendezésbe inkább az alacsony önkisülésű típusokat tedd, ne a hagyományosakat. Egy távkapcsolóban pl. általában évekig bírja egy elem, abba nem való akku. A -10°C -os használattól meg ne várj csodákat, azt semmilyen töltéssel nem szeretik a NiMH akkuk, és társaik sem. Ha ennyire lehűlnek, hamar merült állapotot jelezhet a készülék, amelyikbe beteszed azokat. Hosszú távon károsíthatja is a cellákat a 'mélyhűtés'.
6.) Formázni nem kell, az alacsony önkisülésű típusokat 'feltöltve' árulják, ami annyit jelent, hogy a gyártástól számított pár hónapos idő eltelte után is használható töltés marad bennük. A teljes kapacitásukat néhány teljes lemerítés-feltöltés ciklus után fogják elérni, de ez a hagyományos akkukra is igaz. (Én pl. egy 4-es csomag 2000mAh-s Eneloop-ot vettem a gyártás után fél évvel, és 1550mA-t tudtam kisütni két példányból, közvetlenül a csomag felbontása után.) -
#1631
And
veterán
znagyznagy
#1628
And
veterán
válasz
znagyznagy
#1628
üzenetére
Li-Ion akkukhoz: nem létezik a "tipikus" Li-Ion, mivel többféle anyagú lehet a katód és az elektrolit is. Ezért nem lehet egységes képet kapni a hidegtűrésükről sem. Egyes leírások szerint létezik igen széles hőmérsékleti tűrésű Li-Ion (elektrolit), de valószínűleg nem ez az általános. Nulla °C alatt a szokásos akkuk gyengén teljesítenek, legyenek NiMH vagy Li-Ion fajtájúak. Más cikkek a NiCd-cellát említik még, mint nagy hidegben alkalmazható fajtát, de ez is biztosan gyártmányfüggő. Fagypont alatt a kivehető kisütőáram drasztikusan csökken, a töltés pedig egyenesen lehetetlenné válhat. Szerintem nagy hidegben érdemes csak a tényleges használatkor elővenni az akkucsomagot, addig fagytól védve tárolni. Amúgy sem akkutípus alapján választ az ember fényképezőt, úgy általában..
-
And
veterán
"Most megy 11 órája lassan, és átlag 196mAh-t tol bele a töltő, ami nemtom mennyire számít jónak [..]"
Épp nemrég volt szó róla: a töltőáram mA, nem mAh. Ha az akkujaid 2000mAh-sak, akkor 200mA-es (c/10) árammal töltve kb. 14-15 óra töltési időre számíts. Ekkora áram nem számít se jónak, se rossznak, mivel azt Te állítod be a töltés elején, az IPC pedig a folyamat befelyezéséig állandó értéken tartja. Ettől 'áramgenerátoros' a töltés. 1,4V körüli ill. valamivel e feletti kapocsfeszültség töltés közben teljesen normális. Milyen hőmérséklet-változásra gondolsz, és hogy jön a képbe az ellenállás? A töltés vége előtt lehetőleg ne vedd ki az akkukat a töltőből, mert (főleg ha ezután ki is sütöd a pakkot) az ilyen használat melegágya a memóriaeffektus kialakulásának, az akkukapacitás átmeneti csökkenésének.
Az aktuális töltöttséget nem fogod úgy megtudni, hogy ráteszed az akkut a töltőre, és az rögtön kiírja. Ilyen nincs: az akkuban tárolt töltésmennyiség megméréséhez sajnos mindenképp le kell meríteni azt. Ezt kisütés, frissítés v. teszt módba kapcsolt IPC-vel tudod megtenni. (Kisütési módban nem ajánlott akkukapacitást mérni, mert a merítés végén rögtön töltésre vált az IPC, és akkor már ismét a betöltött kapacitást méri.) -
And
veterán
Az én példányomon (kb. 4 hónapja vettem) 2N8 és V00 feliratok vannak. Vettem ma egy másikat is valakinek, arra ugyanaz van írva, mint a tiédre. Mindkét manuálon version 09/06 áll. De mi a péket akarsz ebből kihámozni?
#1651: Ha egyszer azt írja, hogy tele, akkor bizony befejezte. -
And
veterán
Magyar nyelvű használati útmutató:
"g) Fenntartó töltőáram
Miután az akku az adott üzemmódban teljesen fel lett töltve, a töltőkészülék áramimpulzusokat küld az akkuba, hogy a teljes töltöttségi állapotot fenntartsa. Ez az üzemmód automatikusan indul az akku teljes feltöltése után, ha az akku a töltőben marad. A
kijelzőn "Full" (tele) szimbólum jelenik meg." -
And
veterán
Általánosságban: amelyik töltővel lehet a szokásos mai NiMH-akkukat tölteni, azokkal lehet az Eneloop-ot (meg a többi, hasonlóan alacsony önkisülésű fajtát) is. Ebben nincs különbség, az Eneloop ugyanúgy NiMH, csak valamivel kisebb a névleges kapacitása, mint a kétezer-párszáz mAh-s hagyományos NiMH-típusoké, de ezt a kisebb töltésmennyiséget jóval tovább megtartja. Ettől különleges. A leírása szerint kerülni kell a normál töltés utáni kisáramú csepptöltését, mert nincs rá szüksége, de rövid ideig csepptöltve biztos nem lesz baja. A töltő, amelyet linkeltél, egy sima normál (leírása szerint 18 órás) készülék, és a csepptöltési képességét sem említik.
-
-
And
veterán
(Való igaz, hogy a hivatalos oldalakon nincs semmilyen infó a cseptöltésről se pro, se kontra. Az Eneloop-hoz ajánlott töltők leírásában egyáltalán nincs szó csepptöltésről, a részletesebb adatlapokon se, ezek úgy tűnik, nem végeznek csepptöltést. Maga a Sanyo több helyen említi, hogy más töltők használata esetén nem vállal garanciát az akkukra, persze ennek is megvan az oka
. Magyar oldalakon ezt lehet találni: [link], de ez ténlyeg nem tekinthető teljesen hivatalos álláspontnak. Úgy gondolom, ha valaki nem kapja ki ész nélkül a töltés végeztével a töltőből, akkor sincs nagy probléma, mert párszor 10mA-es csepptöltés néhány óra alatt nem valószínű, hogy végzetes károsodást okozna. De az önkisülési rátából következően egyszerűen teljesen felesleges az Eneloop és a hasonló akkuk csepptöltése.) -
And
veterán
Pedig pl. az #1676-ban említett alacsony önkisülésű típusok nem csak ceruza méretben léteznek, hanem AAA-ban is. Igen, az áruk magasabb, mint a hagyományos társaiké, de ezek hosszú távon érnek is valamit, a normál NiMH-akkumulátorokkal ellentétben. Az IPC-1L pedig nem csak kisütő készülék, hanem egy intelligens töltő, többek között kisütés- és kapacitásmérés funkciókkal, a tudásához mérve igen jó ár/érték aránnyal. Hosszú távon bőven megéri egy ilyet beszerezni. Az olcsó, normál 14-16 órás töltéshez való készülékek semmilyen túltöltés elleni védelemmel nincsenek ellátva: akkor fognak 14h-n át tölteni, ha te utána kiveszed belőlük a cellákat
. A gyorsított v. ultragyors töltők szinte kivétel nélkül rendelkeznek lekapcsolási automatikával ill. védelmi időzítővel, mert ezeknél már muszáj.
#1677: Nem kell ehhez teszt. A NiMH-cellák a töltés befejezését követő 24 órán belül elvesztenek pár százalék töltöttséget, az első néhány napon az önkisülés relatíve gyors, mindenfajta NiMH esetén. A normál kivitelűek ezután szobahőmérsékleten kb. 1%/nap rátával önkisülnek (a nagyobb névleges kapacitásúak valamivel gyorsabban, mint az alacsonyabbak), tehát a nagyobb kapacitásuk csak rövidtávon használható ki. Az alacsony önkisülésűek névleg kb. 15%-ot vesztenek a töltésükből egy év alatt, de ez az adatlap szerint is csak 20°C-os környezetre igaz. Én ennél valamivel gyorsabb önkisülést tapasztaltam: egy fél éves gyártású, AA-méretű Eneloop 20..22%-ot vesztett (mivel ezeket gyárilag feltöltve árulják) a névleges kapacitásának megfelelő töltöttségéből, de egyrészt messze nem 20°C-on volt hónapokig tárolva, másrészt ez még mindig jóval kevesebb egy hagyományos NiMH várható önkisülésénél. Több hetes v. hónapos távra tervezve, alacsony fogyasztású készülékekbe egyszerűen nincs értelme normál NiMH-akkukat tenni. -
And
veterán
Multiméterrel gyakorlatilag nem lehet töltöttséget vagy akkukapacitást mérni (hacsak nem áramot mérsz, meg mellette időt). A pillanatnyilag mért kapocsfeszültség NiMH akkuk esetén nincs egyértelmű összefüggésben a bevitt vagy épp a kisütött töltésmennyiséggel.
#1690: "Viszont ha az én esetemben kikapcsol az egér, akkor honnan tudom meg, hogy még hány milliamper van benne?"
Közvetlen méréssel ezt sem tudod meg, a maradék töltésmennyiség (mAh, nem mA!) méréséhez egy adott feszültséghatárig (0,9..1V), szokásosan állandó árammal ki kell sütni a cellákat. Ennek igazából nem kellene, hogy köze legyen a következő töltés idejéhez, mivel NiMH esetén sem illik rátölteni egy olyan cellára, amelyben jelentős maradéktöltés van. Ezért célszerű olyan töltő beszerzése, amely ha nem is méri a kapacitást, de legalább képes a töltés megkezdése előtt az említett pontig kisütni az akkut. Ez megakadályozza a memóriaeffektus kialakulását, így nem fogsz olyan gyakran találkozni a 'hirtelen lemerüléssel', és a teljes töltés-kisütés ciklusok miatt az akkupakk élettartama is hosszabb lehet. -
And
veterán
válasz
tomcsi23
#1719
üzenetére
(Ha jól vettem ki, a refresh pontosan azt csinálja, hogy az utolsó kisütött kapacitást összehasonlítja az egy ciklussal korábbi eredménnyel és ha a két érték között már nincs jelentős változás, akkor befejezi a műveletet. Ha ez 2-3 teljes ciklus után megtörténik, akkor nem lép tovább, de ha szükségesnek ítéli, akkor igen. A refresh-funkció kiértékelési algoritmusa különben emlékeim szerint nincs sehol sem bővebben kifejtve.)
-
And
veterán
válasz
kugyu21
#1729
üzenetére
Hát ha egyet is tud külön tölteni, akkor biztos egyesével kezeli az akkukat. Amelyik párosával, az általában két cella soros kapcsolását kezeli, tehát egy darabot betéve az áramkör nem is záródik, egy cella nem tölthető.
NiMH / NiCd átkapcsoló általában nem tesz mást, mint a töltőáramot kapcsolja kisebbre NiCd esetén. Mivel azok fajlagosan kisebb kapacitásúak, normál töltéshez kisebb áramra van szükségük. Az IPC-n például nincs átkapcsoló, az áram menüből állítható, a lekapcsolási automatika pedig mindkettő esetén ugyanúgy működik.
Multiméterrel csak nagyon alap, akkuval és töltővel kapcsolatos méréseket tudsz végezni: döglött akku (mélykisült, szakadt, átpolarizálódott), töltő árama (ezzel is vigyázni kell, mert ha áramméréskor nem elég alacsony a műszer belső ellenállása, meghamisítja a mérést). Kisütött v. betöltött kapacitás méréséhez céleszköz kell (kisütő / töltő áramgenerátor, időmérés, kapocsfeszültség mérés). Az IPC erre önmagában képes. -
And
veterán
válasz
kugyu21
#1759
üzenetére
A készülékre írt adatok szerint 300..3000mAh-s kapacitású akkuk töltése lehetséges, úgyhogy nyugodtan használhatod 600mAh-s példányokhoz. Természetesen ezeket nem tudod C/10 árammal, 'normál' módon tölteni, és ajánlott a legkisebb töltőáram beállítása. Kapsz egy C/3 áramú gyorsított töltést, ami elviselhető, a túlmelegedés úgy sem engedi az IPC. Úgy sejtem, hogy akkor sincs gond, ha jóval nagyobb kapacitású cellákat (baby, góliát) töltesz, ha a csatlakoztatásukat fizikailag meg tudod oldani. Azért 700mA-es töltőáram már egy 7Ah-s példány normál töltéséhez is elegendő. A hőmérsékletre viszont illik odafigyelni, mivel a beépített hőszenzorok hatástalanok maradnak, ha az akkuk nem az eredeti foglalatukban vannak.
Szerintem felesleges a három különböző, alacsony önkisülésű gyártmány választása között rágódni: olyan embert úgysem nagyon találsz, aki mindhármat szanaszét tesztelte, másrész nem hinném, hogy túl nagy különbség lenne a jellemző adataik között (kapacitás, önkisülés adott hőmérsékleten). A technológiájuk nem lehet nagyon eltérő. -
And
veterán
-
And
veterán
válasz
kugyu21
#1774
üzenetére
Szerintem sem érdemes túlságosan hosszú ideig rajtahagyni, mert valóban értelmetlen. Hogy a csepptöltés tönkre tudja-e tenni az alacsony önkisülésű akkut, azt nem hinném. A csepptöltő áram értéke 500mA-es (fő)töltés után kb. 30mA értékű, 200mA-es után pedig tizenvalahány mA, ha jól láttam. Ha tisztán az önkisülést nézzük pl. egy 2500mAh-s normál cellánál, és azt 1% /nap értéknek vesszük (a töltés befejeztét követő első napon talán még ennél is gyorsabb), akkor az nagyjából 1mA-es árammal kompenzálható. Márpedig a normál NiMH-akkuk sem szokták feldobni a pacskert attól, hogy 'feleslegesen' 29mA-t (kb. C/100 áramot) küldünk át rajtuk a töltés után. Ezt a plusz teljesítményt (nagyságrendileg 40mW-ot, amitől még csak langyosodni sem igazán fog) a cella valószínűleg gond nélkül elfűti, legalábbis én úgy képzelem. Ez pedig valószínűleg ugyanúgy igaz az alacsony önkisüléssel rendelkező NiMH-fajtákra is.
-
And
veterán
válasz
kugyu21
#1776
üzenetére
"..vagy egyáltalán mi történhet vele rendszeres túltöltés miatt?"
Épp azt fejtegettem, hogy a csepptöltés nem túltöltés. A csepptöltést, vagyis a cella kapacitásának alig néhány százalékát kitevő áramot (IPC-1L esetén 0,5..1% körüli) elvileg 'örök időkig' rajta lehet hagyni a cellán. Legalábbis egy normál kivitelűn. De a csepptöltő áram mindkét (normál / alacsony önkisülésű) rendszernél legalább egy nagyságrenddel nagyobb, mint az az érték, amely elvileg már kompenzálná az önkisülést. Normál cellánál nem okoz kárt, szvsz. alacsony önkisülésű példánynál sem. Tudom, hogy egyes forgalmazók leírják, hogy káros, és korábban én is utaltam ilyesmire. Tény, hogy az Eneloop hivatalos oldalain egy szó nincs leírva - legalábbis én nem találtam - a csepptöltésről, se pro, se kontra. Az Eneloop-hoz való 'hivatalos' töltők leírásában sincs említés csepptöltésről, valószínűleg azok nem végeznek olyat. Viszont egy másik, hasonlóan alacsony önkisülésű márkához való töltőnél meg úgy emlékszem, említést tettek róla.. -
And
veterán
válasz
kugyu21
#1779
üzenetére
Gyorsan be kellett fejeznem az előzőt, mer'hát meló is van
. Na, tehát egy másik hasonló márka töltőjének leírásában szerepelt, hogy az ad csepptöltést.
"..gondolom a forgalmazók is igy gondolkodtak és ezért érezték fontosnak, hogy leírják amit leírtak."
Igen, csakhogy a forgalmazó != gyártó. A gyártó meg nem írt ilyet, igaz mást se.
Amit korábban kérdeztél, vagyis hogy hány ciklusra csökkentheti ez az élettartamot, hát, ember legyen a talpán, aki ezt megmondja. Már csak azért is, mert a hasznos élettartam jó sok tényezőtől függ (hőmérséklet, mélykisütések és 'igazi' túltöltések száma, átpolarizálódás, gyártástól eltelt idő, meg a többi), és ezektől valószínűleg sokkal jobban, mint a csepptöltés hatásától. A fontosabbakat bekövetkeztétől az IPC amúgy is megvéd. Másrészt az az 500..1000 ciklus is erősen elméleti érték, és meghatározott mértékű kapacitáscsökkenésre értik (adott hőmérsékleten, a gyakorlatban hosszútávon utánozhatatlan körülmények közt). Ha kétnaponta töltöd / kisütöd az akkucsomagot, ezer ciklus akkor is minimum 5 évet jelent.
Én is hagytam már sok órán át 30mA-es csepptöltésen az Eneloop-akkujaimat, több alkalommal is, de a következő mérések mindig 2Ah-hoz igencsak közeli eredményeket adtak. Ha gondolod, végezhetsz ilyen tesztsorozatot, hátha okosabbak leszünk. De véleményem szerint a sima hétköznapi használat sokkal jobban 'nyírja' ezeket az akkukat, mint a vacak C/100 áram nagyságrendű csepptöltés. -
And
veterán
(Ezzel csak annyi a probléma, hogy a kisütési program végén, ami az újratöltést is magában foglalja, az IPC a bevitt töltésmennyiséget mutatja meg, nem pedig a valós kivehető kapacitást. Régi v. ritkánt használt cellákra a frissítés jó hatással tud lenni, erre szerintem érdemes rászánni az időt. Ha dögtlött, vagy extrém alacsony kapacitású a cella, az úgyis az első teljes töltés-kisütés ciklus után kiderül: ha ekkor a névleges értéknek mondjuk a 20%-át kapjuk, akkor a teljes folyamat végén sem lesz használható akkumulátorunk, én ezt tapasztaltam. Sőt, legutóbb pont olyan AAA-méretű cellát tettem frissítésre, amely a töltés alapján jó nagy kapacitású volt, mert majd' 10 órán keresztül ment rajta a 200mA-es töltőáram /közben teljesen hideg maradt/, de csak 180..200mAh-t lehetett belőle kiszedni.)
-
#1798
And
veterán
jobbacsabba
#1795
And
veterán
válasz
jobbacsabba
#1795
üzenetére
Nagyon jó lenne tudni, hogy milyen programmal indítottál, és mikor olvastad le azokat az 50mAh-t sem elérő kapacitás-adatokat. Nagyon nem mindegy, ugyanis a "mAh" kijelzés többértelmű is lehet, és észrevételem szerint a magyar nyelvű leírás egy ponton (épp a refresh-program végén) még téved is a kapacitás értelmezésénél.
Az önálló töltési- vagy kisütési- (utóbbi pontosabban: kisütés+töltés, mert egyik mód sem hagyja a végén kisütve a cellát) programok nem igazán alkalmasak a kapacitás mérésére. Egy ismeretlen cellánál eleve kisütéssel illene kezdeni a folyamatot, hisz ki tudja, épp milyen állapotban van, mikor először a töltőbe teszed azt. A töltéskor bevitt töltésmennyiség pedig (a töltési hatásfok 1-nél kisebb értéke miatt) még véletlenül sem ugyanakkora érték, mint a kisüthető töltés, vagyis a valós kapacitás. Kisütési programnál még látható a kisütött kapacitás, de csak addig, amíg nem vált újra töltésre az IPC, így ez nem praktikus erre a célra. Tehát ha valós kapacitást szeretnél tudni, azt egy ismeretlen állapotú elemnél csak úgy tudod meg, ha először kisütöd, majd egy teljes töltés-kisütés ciklust végzel rajta. Erre a refresh-mód tűnik legalkalmasabbnak, de a valós kapacitást nyilván csak hosszú idő után (leghamarabb a második töltés folyamán) tudod kiolvasni, ill. a további ciklusok során az érték még növekedhet.
Mivel az IPC négy független csatornát kezel, teljesen eltérő akkukat is beletehetsz, amelyeken akár egymástól független műveleteket is végezhetsz egyidőben. Például két független akkupárost kényelmesen elvisz az IPC, ill. tesztelni is lehet egyesével cellákat.
Én 2Ah feletti kapacitású akkukhoz szívfajdalom nélkül 500mA-es töltőáramot szoktam beállítani, a mai modern cellákat tudomásom szerint nem viseli meg a C/4..C/5 áramú gyorsított töltés. Ha nagyon ráér az ember, érdemes néhanapján egy-egy 200mA-es programot is lefuttatni. 1Ah-s vagy kisebb AAA-hoz viszont legfeljebb 200mA-t szoktam használni. Igazából a sorból szerintem hiányzik egy kisebb töltőáramérték, mondjuk 100mA, pont az alacsonyabb kapacitású, pl. NiCd AAA-k kíméletes töltése miatt. -
And
veterán
(700mA? Lehet, olyat én sosem próbáltam. Szerintem AA-hoz nincs sok értelme, és mivel írtam, hogy hiányolom a kisebb töltőáramot, részemről szívesen lecserélném a 200 / 500 / 700mA-es sort a 100 / 200 / 500mA-re, ha rajtam múlna. 300mAh-s cellától ajánlják az IPC-1L-t, ahhoz meg amúgy is sok a mostani sor alja.)
-
#1812
And
veterán
jobbacsabba
#1805
And
veterán
válasz
jobbacsabba
#1805
üzenetére
Nem véletlenül szajkózzuk ám, hogy - különösen ilyen ismeretlen állapotban lévő akkuknál - illene kisütéssel kezdeni. Ha egyből töltésre teszed, a végén kijelzett értéknek gyakorlatilag semmi köze sincs a valós kapacitáshoz, ellenben ez a módszer a memóriaeffektus kialakulásának melegágya.
Ha egy új (kisütött?) 2500mAh-s akkuba csak 7 órán keresztül tolt 200mA-t a töltő, az ugye mindössze 1400mAh bevitt töltésmennyiség, ami mindenképp kevés. Ennél jóval kevesebbet tudsz majd kiszedni, ezért úgy tűnik, ezeknél sem árt egy frissítő program lefuttatása. A bevitt töltésmennyiség mindenképp egyenesen arányos a töltési idővel, mivel a töltési folyamat áramgenerátoros. A melegedő cellák töltését (párosával, mivel az 1..2-es és 3..4-es foglalatoknak közös hőszenzoruk van) megállítja. Nem tudom, pontosan mekkora hőmérsékletnél, és azt sem hogy mi történik utána, folytatja-e a töltést vagy nem, mert ilyenbe még nem futottam bele.
#1810: Nincs különösebb baj a magyar nyelvű leírással sem (azon az egy félrefordításon felül, amivel eddig találkoztam). Egyébként adtak hozzá többnyelvű manual-t is, de azokban éppen annyi információ van, mint a külön fénymásolt magyar ismertetőben.[ Szerkesztve ]
-
#1815
And
veterán
jobbacsabba
#1813
And
veterán
válasz
jobbacsabba
#1813
üzenetére
Az alapelv az, hogy teli akkura sosem töltünk rá (mert túltöltheted), de még olyanra sem, amelyik nincs teljesen lemerítve (memóriaeffektus). Sajnos a teszt-mód valóban töltéssel indít, ezért lehetőleg kisütött akkuval állj neki. Frissítés / teszt töltőáram: igazából bármelyik lehet a kettő közül. A NiMH-cellák névleges kapacitása elvileg C/10 kisütőáramra vonatkozik, mert nem teljesen független attól. Az IPC esetén meg a töltő-kisütő áramok egymáshoz kötöttek, így épp 500mA-es töltés után kapsz 250mA-es kisütőáramot, ami egy 2500mAh-s akku esetén pont C/10 értékű. Kisebb árammal is végezheted, de úgy értelemszerűen sokkal lassabb a folyamat, a kisütés egy teljes napig is eltarthat.
#1814: A lítium-ion akkukat ne keverjük ide, mert azok valóban 'okosabbak'. Egyrészt a szokásos Li-ion töltés folyamán a cella feszültsége a megengedett végfeszültségig közel lineárisan növekszik (áramgenerátoros mód), majd azt elérve a töltő átvált feszültséggenerátoros üzemmódba, tartva a végfeszültséget, mire a töltőáram szép lassan nulla közelébe csökken, a töltés ezzel fejeződik be. A NiMH-akku viszont nem így töltődik: itt nincs meghatározott végfeszültség, a töltő végig állandó áram mellett a feszültséggörbe változását figyeli (mert itt nincs fix jelleggörbe, és nem is lineáris az emelkedés), ez alapján állítja le a töltést. Ha a töltőáram közben leáll, NiMH-akkunál a cella feszültsége kissé visszaesik. Másrészt a Li-ion esetén a NiMH-tól eltérően egyáltalán nincs memóriaeffektus, ezért a Li-ion töltése bármely töltöttségi állapotban elkezdhető. -
And
veterán
Túlságosan tényleg nem érdemes ragozni, de ha már itt tartunk:
"[..] az áramerősség mértékegysége az Amper",
akkor megjegyezném, hogy az áramerősség mértékegysége az amper, melynek jele: A. Kiírni csak akkor kell nagybetűvel, ha Amper-ről, mint személyről beszélünk. Ha mértékegységként használjuk, akkor bizony áram: I= 1,4 amper (mod.: avagy I= 1,4A).[ Szerkesztve ]
-
#1840
And
veterán
Zoli bácsi
#1839
And
veterán
válasz
Zoli bácsi
#1839
üzenetére
Ha csak simán töltést állítottál be, akkor a végén kijelzett értékek nem az akkuk kapacitását jelentik, hanem a bevitt töltést Ah-ban (2000mAh felett Ah-ra vált a kijelzés). A kapacitás pedig a kisütéssel kivehető töltést takarja. Ha ez utóbbit akarod megtudni, akkor a teszt- vagy a refresh-módok kiválasztása célszerű, arra figyelve, hogy az egyik töltéssel, a másik kisütéssel indít, ill. a refresh több kisütés-töltés ciklust is végez, ezért hosszadalmas lehet.
Feszültségméréssel csak nagyon durva cellahibát tudsz kimutatni, pl. mélykisülést vagy átpolarizálódást. Arra nem igazán alkalmas, hogy feltöltés után, egyébként használható akkuk között megkeress egy gyengélkedő darabot. Erre is a valós kisüthető töltésmennyiség mérése jelenthet megoldást. -
And
veterán
válasz
kugyu21
#1847
üzenetére
Hidegebb környezetben mindenképpen lassul az önkisülés, és a hűtéssel fagypontig biztos nincs probléma. Egyébként csak akkor célszerű hidegen tárolni, ha pár nappal a használat előtt már nem lesz lehetőséged a töltésre. Hosszú (több hónapos) tárolás után mindenképp jobban jársz, ha a használatot megelőzően kisütöd, majd teljesen újratöltöd az akkukat.
-
And
veterán
válasz
kugyu21
#1863
üzenetére
(Pedig ezt már kitárgyaltuk: ha a hagyományos akkura pl. 30mA-es csepptöltést enged, ami épp 29-cel több annál, mint ami a szükséges szintentartáshoz kell, akkor nem hinném, hogy egy alacsony önkisülésű fajtánál problémát jelentene, hogy annál ugyanaz a csepptöltőáram meg 29,9mA-rel több a szükségesnél.. Mindkettő lazán elfűti azt a nagyságrendileg 40mW-nyi felesleges teljesítményt.)
-
And
veterán
válasz
kugyu21
#1865
üzenetére
Szerintem nem kell ennyire túlmisztifikálni a dolgot, a fejlesztés kizárólag az önkisülésre van hatással, az összes hasonló technológiájú NiMH-akkunál.
"Valami azért lehet abban, ha a saját töltő sem csinál csepptöltést."
Ajánlom figyelmedbe ezeket az adatlapokat: AR05, AR04, AR03, de lehet, hogy az összes töltőt linkelhetném erről az oldalról. Ezek a GP Recyko akkukhoz való hivatalos töltők, és mind végeznek csepptöltést, méghozzá az akkukhoz képest elég nagy (akár 80..100mA-es) árammal. Márpedig ezen akkuk kialakítása szinte biztosan ugyanolyan, mint a Sanyo Eneloop-oké. -
And
veterán
(Csak az a probléma, hogy az a bizonyos XACT-250 töltő az eredeti adatlapja szerint nem rendelkezik egy darab olyan feature-rel sem, amit a digitalplaza.hu-n lehet olvasni róla. Se delta-U érzékelés, se hőmérsékletfigyelés, se időzítő, túlfesz-felügyelet meg pláne nincs benne. Tehát ez egy darab időzítetlen áramgenerátor, semmi más, processzort sosem látott.)
-
And
veterán
Egyáltalán nem bugyuta kérdések, de jórészt már meg lettek válaszolva.
1.) Igen, az lenne az ideális, ha a NiMH-akkukat teljesen lemerítenénk töltés előtt. A "teljes lemerítés" után még mindig marad valamennyi minimális töltésmennyiség a cellában, de ezt csak mélykisütéssel lehet kivenni belőle, ami káros. Az 1V körüli kapocsfeszültségű NiMH-akku már kisütöttnek vehető.
2.) Nem feltétlenül káros egy NiCd-akkuhoz való töltő a NiMH-akkukra. Ez annak a függvénye, hogy mekkora töltőáramot biztosít (NiCd-hez a kisebb kapacitás miatt kevesebbet szoktak alkalmazni), ill. milyen a töltő lekapcsolási automatikája, ha egyáltalán van neki olyan. Például a -dV -t ('feszültség visszahajlást') NiMH-akku esetén nem mindig tudja detektálni egy NiCd-hez tervezett töltő. Általános esetben, egyszerű (automatika nélküli) NiCd-töltőnél csak annyi káros hatással lehet számolni, hogy a NiMH-akkukat nem fogja teljesen feltölteni, vagy igen, de túlságosan hosszú idő alatt.
Egy jó minőségű automata töltő minden manapság gyakori ceruzaméretű akkuhoz megfelelő, nem muszáj csomagban venni.
A normál NiMH-akkukat nem feltöltve árulják, csak a drágább, alacsony önkisülésű típusokat. Utóbbiak kapacitása viszont 2 Ah körüli, a 2,6 Ah-s fajták valószínűleg normál fajták. -
And
veterán
A képek tanúsága szerint ez egy teljesen gagyi, mindenféle automatika, védelem és időzítő nélküli töltő. Talán a NiMH akkuk elterjedése előtti időkből származik, és a figyelmeztető feliratot sem úgy kell értelmezni, hogy ne tölts NiMH-t, hanem inkább úgy, hogy szárazelemet ne. Elviekben lehetséges vele NiMH cellák töltése, de a gyakorlatban nem érdemes: egy mai, 2Ah feletti kapacitású akkut másfél nap alatt (se nagyon) töltene fel. Ilyen alacsony, 100mA körüli töltőáram AA-méretnél manapság a csepptöltés kategóriába esik, de bőven kisebb, mint a szokásos akkukapacitások 10%-a. Esetleg AAA-méretű NiMH-cellákhoz még használhatod, de a töltési időre neked kell ügyelned.
.
. Természetesen IPC-1L-ről van szó. Senki sem mondta, hogy az a lemez az érzékelő, csak azt írtam, amit láttam: egyetlen érzékelő van két csatornára. Most az hullamindegy, hogy dióda, RTD vagy éppen hőelem.
. Na, tehát egy másik hasonló márka töltőjének leírásában szerepelt, hogy az ad csepptöltést.
Új hozzászólás Aktív témák
- Skoda, VW, Audi, Seat topik
- HiFi műszaki szemmel - sztereó hangrendszerek
- Autós topik látogatók beszélgetős, offolós topikja
- OLED TV topic
- Az Apple iPadOS-t is megrendszabályozza az EU
- Android alkalmazások - szoftver kibeszélő topik
- Luck Dragon: Asszociációs játék. :)
- NVIDIA GeForce RTX 4060 / 4070 S/Ti/TiS (AD104/103)
- Gray Zone Warfare
- VoIP telefonálás
- További aktív témák...
