Aktív témák

• #2142 janos666 nagyúr

  2018-06-18 00:00:42 #2142

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  janos666

  nagyúr

  Elkezdtem újrajátszani a trilógiát, és most értem oda, ahol felidéződtek az emlékek arról, legutóbb is mit éreztem a játék legnagyobb hibájának:

  Mikor a IV. felvonás végén először beszélünk Toruviel-el, közli a véleményét a tárgyalásokról (semmiképp nem állnak le, halálig harcolnak) és a túszokról (megölt már pár parasztot és szükség lesz a gyerekekre), majd a kérdésre, hogy elengedi-e legalább Alvin-t, egyértelműen nemet mond (nincs semmi lehetőség további alkura, vesztegetésre, stb, nem és kész...).

  Ebből én azt szűröm le, hogy, nem riad vissza az összes túsz, beleértve Alvin (és a többi gyerek) lemészárlásától sem, ha úgy alakul. Innentől pedig kicsit komolyabb súlyúnak tűnik az adott szituáció (mármint ott az az egy felállás, amit nem kell kivetíteni a teljes Scoia'tael <-> Order konfliktusra, de önmagában kezelni kell valahogy ott és akkor az adott problémát, amiről a fenti képet kapjuk) és óhatatlanul személyes üggyé is válik a kérdés, hisz Alvin kvázi a fogadott fiunk.

  Erre fel, ha a fentiek konklúziójaként azt mondom segítek a rózsásoknak (mert az alternatíva az, hogy ugyan úgy legyilkol az Order minden ottani túszejtőt, csak a segítségünk nélkül lassabban = több túsz fog meghalni), akkor mégis olyan jelenet következik, ahol Toruviel minden további magyarázat nélkül egyszerűen átadja nekünk Alvin-t, és utunkra enged (sőt, egész kedvesen teszi ezt, már nem úgy viselkedik, mint aki felkészült a halálra és magával akar bele rántani mindenkit).

  -> Ha első kérésre ezt tette volna (elengedi Alvin-t és/vagy azt közli "hivatalos álláspontként", hogy a gyerekeket azért mégsem fogja bántani, vagy a parasztokat sem tömegében mészárolni, csak játssza a keményet), akkor én is hagytam volna az egészet (fogom Alvin-t és elsétálok, oldják meg azok, akiknek muszáj belefolyni), de ugye korábban egyértelműen azt mondta nem. (Persze lehetne vitatni, hogy szabad-e hinni neki, de élet-halál kérdésben kár lenne arra spekulálni, hogy csak a szája nagy.) Sőt, még azt is fontolóra kell venni, hogy Alvin mire lehet képes halálfélelmében (pl. egy hatalmas tűzgolyót zúdít az egész falura félelmében, ha felé sújt egy kard, stb).

  Viszont ezzel ráállunk arra az útra, hogy többé-kevésbé minden barátja elítéli Geralt tettét, sőt kénytelenek vagyunk a játék végéig úgy folytatni, hogy határozottan támogatja a rózsásokat (idegesítően nyalizik Foltest-nek, hogy bocsássa hadseregér a Grand Master parancsnoksága alá, stb... szóval ízig-vérig rúzsába borul a szája, ami azért picit túlzás...).

  Ráadásul hasonló hiba még az rögtön ezután, hogy mikor Foltest megkérdezi mi van Triss-el, akkor nem tudunk neki hazudni, hanem az itt adott válasz felülírja a quest naplóban, hogy mit gondolunk Triss-ről, függetlenül attól, hogy pár perccel korábban mit mondtunk önszántunkból egyenesen Triss-nek arról, hogy mit gondolunk (szemben azzal, hogy a király kvázi kivallat minket, nem magunktól jut eszünkbe fecsegni erről, illetve maga Triss is mondja, hogy ő pillanatnyilag lényegében egy politikai túszként van jelen, szóval más se hiányzik, mint hogy jelezzük Foltest felé, talán zsarolhat minket vele...).

  Mondjuk ettől függetlenül szerintem összességében még mindig ez a trilógia legjobb része.

Aktív témák