- Google Pixel topik
- iPhone topik
- Milyen mobilnetet vegyek?
- Megjelent a Poco F7, eurós ára is van már
- Nem fogy a Galaxy S25 Edge?
- A Samsung bemutatta az Exynos 2500-at
- Huawei Watch GT 4 - kerek karék
- Google Pixel 8 Pro - mestersége(s) az intelligencia
- Xiaomi 14 - párátlanul jó lehetne
- Élő adás Utazómajommal és Kerek Istvánnal az AI kapcsán
Új hozzászólás Aktív témák
-
DcsabaS
senior tag
''szóval az se beton hogy az intel nem tud 83mhz-t, meg 100-as sdramot kezelni. mert pl a 430tx mindkettővel ragyogóan elbánik, ha kérik tőle. ''
Ugye a 100 MHz-es SDRAM-ot nyilván tudja pl. 66 MHz-en kezelni. Overclock üzemmódban talán megy a 83 MHz FSB is, de kérdés, hogy milyen stabilitással.
(A VIA pont abban az időszakban gazdagodott meg, amikor az Intel procikhoz is VIA chipseteket használtak az alaplapgyártók, a 100, majd pedig a 133 MHz-es SDRAM támogatás miatt, mert ez sokáig hiányzott a megfelelő Intel chipsetekből.) -
DcsabaS
senior tag
Amióta vannak socket-es Athlonok, azóta teljesítmény/ár szempontjából ezek jelentik a legjobb vételt, viszonylag kevés kivételtől eltekintve.
De kérdés, hogy ez meddig lesz így, legalábbis a Socket A vonalon, ugyanis mintha egyre gyengébb procikat (lásd Sempr0n) ajánlgatnának a jövőre vonatkozóan oda (
. -
DcsabaS
senior tag
válasz
hobizoli
#258
üzenetére
''viszont tudott 1x-ni is.''
Na én meg ilyennel nem találkoztam (
...
************
''66 fölött nem ment (bevallom, nem állítgattam az időzítéseken, és nem is emlékszem, hogy lehetett-e).''
Emlékeim szerint az első SDRAM-ok talán 33 MHz-esek voltak, aztán igen hamar áttértek 66 MHz-re, de elég sok volt közülük selejtes.
Ezután megjelentek a 100 MHz-esek is, amit egyes VIA chipsetek kihasználtak (az Intel félék nem!), így megindult egy kiválasztódási folyamat, hogy mely RAM-ok mennek jól (stabilan) a VIA-val.
Nagyjából a 133MHz-es SDRAM-ok megjelenésével váltak a noname SDRAM modulok viszonylag megbízhatókká. -
-
DcsabaS
senior tag
A ''Super Socket 7'' kategóriát én meghagynám az AGP-nek (illetve a 100 MHz-es FSB lehetőségének). (Már az SDRAM támogatás sem tartozik ide, ugyanis az már az Intel VX/FX chipset-eknél is megjelent.)
A core feszültség és a BIOS megfelelő állíthatósága inkább csak ''tisztes''-ség kérdése. -
DcsabaS
senior tag
''az tuti hogy 50-es FSBvel sem tudtam 3xos szorzót előállítani.''
Hát én még nem találkoztam olyan PR200-assal, amely ne ment volna 3x50 MHz-en. (Inkább az alaplapnál sejtek valamilyen inkorrektséget.)
**********
''Aha, és melyik K6-2/3 futott annyin? A maximum amit egy sima Socket 7-be bele tudtál rakni, az a 366MHz volt, és már az is *elég* necces a tápfesz miatt.''
Akkor mégegyszer:
Amelyik Socket 7 alaplap tudta fogadni a K6-2-550-et, annál ez a proci jelentette a csúcsot. (Leszámítva a nem vehető K6-2-600-at és K6-III-at.) A K6-2 fogadásánál a legnagyobb gondot a 2 V körüli core fesz jelentette, hogy az alaplap tudja-e biztosítani.
Amelyik viszont (tápfesz regulátor probléma miatt) nem tudta fogadni még a K6-2-t sem, abban még mehetett valamelyik gyorsabb 6x86MX/M-II, akár 3.5x83 MHz-es beállítás mellett is. Ezeknél az alaplapoknál meg ez jelentette a csúcsot. -
DcsabaS
senior tag
''eszerint a Cyrix6x86L a 4x-es beállításra 3x-ozna?''
Ha egy gépben megy a 2x75 MHz egy 6x86L-lel, akkor tutira mennie kell a 3x50 MHz-nek is, csak éppen kissé alacsonyabb lesz az eredő sebesség.
Viszont mehet a 3x55, vagy esetleg (feszültség emeléssel) a 3x60 MHz is, ami már gyorsabb. Feltéve, hogy az alaplap tudja ezeket a külső frekiket.
**************
Kedves (#244) hobizoli!
Van az amerikai hadseregben egy utasítás, miszerint ha eltérés mutatkozna a térkép és a terepviszonyok között, akkor a terepviszonyokat kell irányadónak tekinteni (.
Szóval NE olyan táblázatokból indulj ki, amelyek valamilyen gyárilag ajánlott beállításokat összegeznek, különösen, ha a táblázat összemossa az eredeti 6x86-ost, a 6x86L-lel, majd a 6x86MX-et az M-II-vel! -
DcsabaS
senior tag
''te én végigpróbáltam nekem 2x fölé sehogy sem ment. ''
Ilyesmi több okból kifolyólag is előfordulhatott. A legvalószínűbb az, hogy a magasabb szorzó tényező mellett túl nagy BELSŐ freki állt elő, amit már nem bírt el a proci.
''az a baj a hülye alaplap ha nem 2xezőn volt akkor azt írta hogy CyPR120@100Mhz,''
A Cyrix prociknál a legkülönfélébb dolgokat írhatták ki az alaplapi BIOS-ok. Ezért az üzemmód sikeres beállítását csak úgy lehetett biztosan megállapítani, ha pl. a LandMark 2 teszt programmal ellenőriztük az elért CPU/FPU sebességet.
Általában a magasabb szorzó tényezőt csak alacsonyabb külső freki mellett lehetett beállítani, vagyis ha a külső frekit csökkenteni tudtuk 60, 55, esetleg 50 MHz-re.
Egy valódi Cyrix 6x86 PR120-as procinál a hivatalos beállítás 2x50 MHz (belső órajel 100 MHz), amit a multiplier emelésével NEM TUDSZ megváltoztatni, ugyanis a belső freki túlságosan megnő. Ha a külső 50 MHz helyett lehetne mondjuk 33 MHz-et is beállítani, más lenne a helyzet. -
DcsabaS
senior tag
Ha már mindenáron megkülönböztetjük a különféle Socket 7 alaplapokat, akkor inkább azon az alapon célszerű, hogy Intel chipset-es volt-e, vagy pedig ALi, SiS illetve VIA (valamilyen márkanév alatt, pl. TX Pro, TX TWO, TX Pro2), ugyanis az utóbbiak tudták a magasabb FSB-ket (és az alacsonyabb core feszültségeket), az Intel félék viszont nem.
Az SDRAM és az AGP ebből a szempontból nem érdekes, magyarán pl. egy 3.5x83.3 MHz-es beállításhoz NEM volt szükség Super Socket 7 alaplapra.
**************
''Feles szorzot csak az MX tud.''
Ez tévedés! Valószínűleg kevered a 486-os kategóriájú procikkal, ott ugyanis tényleg az volt a helyzet, hogy míg az i486DX4-100 tudott 2x50, 2.5x40 és 3x100 üzemmódban is menni, addig az AMD és a Cyrix 486-osai csak a 2x és 3x üzemmódokat ismerték.
Sokakat az is megzavar, hogy a Cyrix 6x86-osok gyárilag ajánlott üzemmódja sokáig csupán a 2x üzemmódot használta ki (2x55, 2x60, 2x66, 2x75 MHz), ez viszont azért volt, mert pl. a 2x75 MHz nagyobb eredő sebességet adott, mint a 3x50 MHz, vagy 2.5x60 MHz. Vagyis azonos belső órajelnél (itt 150 MHz) az alacsonyabb multiplier adja a nagyobb sebességet. Ekkor tájt volt a Cyrix az FSB növelésének az élharcosa. (Ehhez a stratégiájukhoz az is nagyban hozzájárult, hogy a belső órajelet már nem tudták növelni - félvezető technológiai okokból - így az FSB növelése volt az egyetlen lehetőség a gyorsításra.)
A magasabb frekis FSB természetesen a RAM-ra is komolyabb követelményeket rótt, és ha az nem volt elég jó minőségű, akkor felléphettek olyan instabilitások, amelyeket aztán sokan magának a Cyrix procinak tulajdonítottak.
Az alábbi linken van egy táblázat, hogy a különféle prociknál hogyan és milyen multiplier állításokat lehetett érvényesíteni.
Bővebben: link -
DcsabaS
senior tag
válasz
#40935168
#151
üzenetére
Bocs, ha valamiket már leírtatok előttem!
**************
''De valahogy én a K6-3-at nem nagyon érzem P1 kategóriának.''
Én sem. De nem azért, mert gyorsabb, hanem mert csak nagyon kevés Socket 7 alaplapban ment (volna). Ezzel szemben a K5, K6, K6-2, illetve 6x86, 6x86L, 6x86MX, M-II procik szinte mindegyik tisztesebb Socket 7 alaplapban mentek, tehát CPU cserénél nagyon is célszerű volt számításba venni őket.
''szal a létező legjobb P1 kategóriás (!) proci még mindig a 233 MMX, és hogy húzva vagy nem, édesmindegy. ''
Persze ha a P1 kategória alatt CSAKIS a P1-et érted, akkor igen (.
''Mutass rá egy K6-ra, ami azonos órajelen veri a 233 MMX-et. Egyáltalán van?''
A kérdés nem így vetődik fel, hanem úgy, hogy a az adott alaplapban mi a leggyorsabb felhasználható (és beszerezhető) proci, mondjuk a tuning lehetőségét is beszámítva.
És ezzel kapcsolatban az a helyzet, hogy a viszonylag korszerűbb P1-es kategóriájú (Socket 7) alaplapokba a leggyorsabb felhasználható proci a K6-2-550 (a 600 MHz-eset nem nagyon lehetett venni), a régebbieknél pedig a Cyrix M-II-400, 3x83.3 MHz-en járatva.
**************
''Nekem csúcs lapban volt K6-2 500-asom és a 400-as Celeron anyámék gépe mikor arra váltottam át ideiglenesen 1 hónapra, hát hogy is mondjam, megváltás volt.''
Sajnos a DivX és hasonló codec-ek nem igazán használják ki a 3DNow! lehetőségeit, így dominál a nyers FPU erő, illetve újabban az SSE/SSE2. (De éppen ezért az Athlon-ok azonos órajelen nagyon gyorsak. De az persze másik kategória, hiszen másik Socket, másik alaplap.)
**************
''Az első Athlonok (nem a thunderbirdök) 1 darab gyetvás FPU-val rendelkeztek, csakúgy mint a K6-osok. Ráadásul ez az FPU is elég gagyi volt.''
Honnan veszed ezt a butaságot?!?
Az első (500 MHz-es Slot-A) Athlon-ok már NAGYON JÓ (fully pipelined) FPU-val rendelkeztek. A ''gyetvás FPU'' AMD vonalon a K5-ig volt egyértelműen igaz, a K6-ba már egy NexGen tervezésű, MMX-re is képes FPU került, a K6-2-ben megjelent a 3DNow! is, az Athlon-ban pedig a 3DNow! kibővített verziója.
''A P3-al szemben pedig még inkább gáz volt, tekintve hogy SSE sem volt benne.''
Nem volt ilyen gáz. A Nyers FPU sebesség szempontjából már a legelső Athlon is gyorsabb volt (azonos órajelen) a P3-nál, az SSE-vel szemben pedig tudta a 3DNow!2-őt.
A Thunderbird persze több szempontból is lényegesen jobb volt. (Megszabadultak a szerencsétlen Slot-os megoldástól, integrálták és gyorsították az L2 cache-t, jobb félvezető technológfián gyártották, és persze architekturálisan is korszerűsítették.)
''Ebből is látszik, hogy nem néztetek DivX-et celeronon. Pedig simán ment. Az elterjedt hülyeség, hogy DivX-hez legalább 600-as proci kell.''
Nem kérem, el vagy tévedve. Hogy milyen gyors proci kell egy adott DivX-es videó lejátszásához, az legalapvetőbben a FELBONTÁSTÓL függ. Ugyanis egy teljes PAL felbontású (720x576) videó capture-ölt anyaghoz vagy 2 és félszer gyorsabb CPU kell, mint egy DVD rip-hez (mondjuk 640x272 pixel).
És az is nagyon számít, hogy milyen codec-kel készült (a DivX-en belül) a film, ugyanis a 5-ös verzió akadásmentes lejátszásához majd 2-szer gyorsabb proci kell, mint a 3-aséhoz. Az ilyesfajta tényezők figyelmen kívül hagyása miatt van az, hogy egyesek szerint már 400 MHz-es proci is tuti DivX-hez, mások szerint pedig a 2 GHz-es proci sem sok. (Feliratokról, hangról, oprendszerről, lejátszó programról, szinkronról nem is szóltam.)
''Hát az a helyzet, hogy az MMX-et minden használta, a 3dnow-ra pedig egyetlen normális zeneprogram sem volt optimalizálva.''
Ugyan csak néhány zeneprogramot ismerek, de azok alapján ez igaz lehet.
****************
''ja, tuning. a Cyrixek max 2xezni tudnak és 83-as fsb-t már nem bírta a gép, úgyhogy 2x75 volt a max. kár.''
Tévedés. A 2, 2.5, 3 és 3.5 szorzási tényezőt tudták a 6x86-os kategóriájú Cyrix procik. A 3.5-szerező beállítás az alaplapok zöménél egybeesett 1.5-szerező beállítással. (Magyarán, a P1-100 1.5-szerező beállítását lehetett használni a 3.5-szerezéshez.) -
DcsabaS
senior tag
válasz
kisfurko
#125
üzenetére
Érdekes módon tényleg a Quake volt az első 3D program, amely komolyan használta az FPU-t. (Sokan vitatták is az értelmét.) A korábbi 3D-s programok (pl. az iD SoftWare-től a Wolfenstein 3D, DOOM, DOOM II, Heretic, Hexen, vagy másoktól pl. a Duke Nukem 3D, BLOOD, Depth Dreweller, illetve az általad is említett Descent), beleértve még az ősi 3DBench nevű teszt progit is nem, vagy csak alig használták.
Az is érdekes, hogy a Quake 1 használta az FPU-t (P54C-re és a PentiumPro(!)-ra alapozva), de amikor az Intel kijött az MMX-es utasításkészlettel (P55C), arra már nem optimalizálták, hanem akkor döntöttek úgy, hogy inkább a 3DFx újonnan megjelent 3D gyorsítójára építenek, a VooDoo Graphics-ra (egyszerűsített OpenGL, azaz GLide alatt).
Szót érdemel még a Tomb Raider nevű játék is, ami szintén akkor debütált, és már az elején is támogatta a VooDoo Graphics-ot - de ment sVGA-ban 3D gyorsító nélkül is. Arra már nem emlékszem, hogy szoftveres üzemmódban mennyire támaszkodott az FPU-ra, de alkalmasint majd kipróbálom. -
#124
DcsabaS
senior tag
Terminátor 4.
#117
DcsabaS
senior tag
válasz
Terminátor 4.
#117
üzenetére
''Egyébként az félreértés, hogy a K6-2 P1 kategóriájú processzor volt. Igaz, hogy abba a foglalatba illeszkedett (Socket 7), de ez csak azért volt, mert az AMD nem tudott kifejleszteni saját foglalatot. Attól a processzor még P2 kategóriájú volt. ''
Persze, lehet a processzálási sebesség alapján is kategóriákat nyitni, de fontosabb, hogy egy adott alaplapba milyen procikat lehet bedugni.
Amúgy ha a zeneszerkesztő progid a K6-2-550-et nem használta jobban, mint egy 300-as Celeron-t (amelyben még integrált L2 sem volt!!! - az a Celeron 300A-val kezdődött), akkor az bizonyosan nem használta ki a 3DNow! adta lehetőségeket, de tán még az MMX-et sem, ha K6-2-vel találkozott.
''A Cyrix FPU-ja még az AMD-nél is gyengébb volt, ''
Ez így általánosítva NEM igaz, ugyanis
- a Cyrix 5x86-os FPU-ja gyorsabb volt, mint az AMD 5x86-osé
- a Cyrix 6x86 és 6x86L-é gyorsabb volt, mint a K5-é,
- a Cyrix 6x86MX és M-II-é pedig nagyjából annyit ért, mint a K6-é.
Az viszont igaz, hogy a K6-2 FPU-ja, főleg a 3DNow!-val már sokkal jobb volt.
''egy 166-os Pentiumra cseréltem egy 200-as Cyrixet, és sokkal gyorsabb lett a rendszer, minden tekintetben. ''
Ez egyszerűen KIZÁRT. Desktop célokra (szövegszerkesztés, táblázat kezelés), valamint internetezésre garantáltan sokkal gyorsabb egy PR200-as Cyrix, mint egy 166 MHz-es P1.
Más kérdés, hogy MP3 és videó, illetve 3D célokra (ahol leginkább számít a teljesítmény), ott egy 100 MHz-es P1 is gyorsabb lehetett.
''Egy 466-os celeronon 128 mega rammal ma is elmegy az összes DivX és Xvid. Ugyanez még 600-as Athlonokról sem mondható el, ''
Amit az Athlon-ról írsz, az ORBITÁLIS BUTASÁG. Egy 600-as Athlon bármiben megver egy másik 600 MHz-es, tetszőleges x86-os procit, nemhogy egy 466-os Celeron-t...
***********
''Akkoriban még nem is volt L2 a procikban, a Pentium Proban jött először (természetesen x86-os vonalról beszélek).''
Persze. Innen is sejthető, hogy a C3-ra gondolt. -
DcsabaS
senior tag
''1:kevés L2
2: a VIA gyártotta''
Ilyen rövid üzenetben is ennyit hibázni (...
1.) A VIA sohasem gyártott Cyrix processzorokat, minthogy nincs is saját gyártó kapacitása (a pénzügyek és a fejlesztések irányítását vette át).
2.) A Cyrix fejlesztésű procikat előbb az IBM, majd a National Semiconductors, végül a TSMC gyártotta.
3.) A C3 döntően nem is Cyrix, hanem Centaur-VIA-Cyrix közös fejlesztés eredménye.
4.) A C3 ma is élő termék, tehát rá nem helyes a múlt idő használata.
5.) Pusztán a nagyobb L2-től a C3 nem lenne lényegesen gyorsabb. Az egész proci az alacsony teljesítményfelvételre és a kis magméretre van optimalizálva. (Gyakorlatilag jobb, mint az elméletileg jobb TransMeta procik.)
************
''Jól van na! Észrevettem AMDK5-re gondoltam, csak elírtam''
Nekem most is van K5-öm és mindenféle Cyrix, továbbá más AMD és Intel procim - egy időben igen sok gépet raktam össze velük - ezért amit írtam, az ellenőrizhetően igaz. Akár fel is jöhetsz a KFKI-ba (VooDoo2 is akad) megnézni. Már persze, ha komolyan érdekel.
''Ha nem hiszed el, nem tud érdekelni, csak ne nézz hülyének.''
Mi ez a fogalomzavar már megint?!?
Én igenis elhiszem, hogy mehetett _Nálad_ rosszabbul, de csak akkor, ha rosszul állítottad be. Nem ezt írtam? (Olvasd el újra!)
''Azért mindíg ezt a játékot hozom fel, mert akkor az volt a csúcs. ''
Ebben látod egyetértünk. -
DcsabaS
senior tag
válasz
eddie303
#109
üzenetére
Mint írtam, az M-II és a 6x86MX között _SEMMIFÉLE_ lényegi (architekturális) differencia nem volt.
Csak annyi, hogy az M-II-est már a National Semiconductornál gyártották, picikét magasabb órajelen és talán picikét jobb minőségű technológián. Az is igaz, hogy teljesítmény szempontjából a PII-eshez hasonlították. (Integer szempontból talán helyesen is, de FPU szempontból semmiképp.)
''A mediaGX elég érdekes cucc volt, mert bele volt integrálva a prociba a video/hangkeltõ, én személy szerint láttam MediaGX 133MHz-es Compaq gépet''
Mint írtam, a MediaGX-et a National Semiconductor ma is gyártja, tehát ma is élő konstrukció. Valójában pont azért vették át a Cyrix-et az IBM-től, mert ez tetszett meg nekik.
Az Advantech kínálatában Magyarországon is vehetők pl. a PCM-5820, 22, 23, 24, 25 egykártyás számítógépek, amelyek a MediaGX-re épülnek. A méretük durván 10*15 cm, és szinte minden van bennük (grafika, hang, USB, IrDA, COM, LPT, EIDE, LAN). Olyan helyeken használják, mint pl. a Bank Terminálok. -
DcsabaS
senior tag
''Lehet neked hűlyeségnek hangzik, de amikor az AMD-K2 100Mhz helyére beraktam egy 166Mhz-s Cyrix-et ...''
Javaslom, hogy NE keverjük a szezont a fazonnal!!! Az AMD K5 és a K6-2 egészen különböző procik! A K5 csak integerben volt jó, és a maximális frekije valami 120 MHz körüli volt.
A K6 már egy újabb fejlesztés, mégpedig az AMD által bekebelezett NexGen tervei alapján. Az órajele is magasabb volt (RISC86-os architektúra), de az FPU-ja is végre normális lett, az MMX-et is támogató.
A K6-2 pedig még tovább lett csiszolva, jobb félvezető technológián, alacsonyabb feszültséggel, magasabb frekivel és SIMD-re (3DNow!-ra) is képes FPU-val (a normál MMX mellett), amit a 3D programok is jól hasznosítani tudtak.
A K6-2 nyilván sokkal gyorsabb (különösen 3D-ben), mint a sokkal korábbi fejlesztésű Cyrix 6x86-osok.
Azonban a 100 MHz-es AMD K5-tel NEM kaphattál nagyobb 3D sebességet, mint a 166 MHz-es Cyrix 6x86-ossal, még az MMX nélkülivel sem (6x86L), és még a PR166-ossal sem (tényleges freki 133 MHz), legfeljebb akkor, ha a proci órajelét teljesen rosszul állítottad be (ami egyébként nem lehetetlen, hiszen a jelek szerint keverednek benned a különféle proci típusok).
''Később is voltak próbálkozásai, de azok is kudarcba fulladtak.''
A Cyrix 6x86MX után a Cyrix-nak már _NEM_ voltak lényeges próbálkozásai (a MediaGX-től eltekintve, amit viszont a mai napig is gyárt a National Semiconductor beágyazott rendszerek számára), csupán átkeresztelték a procit M-II-re. Az ilyen M-II-es procikból PR-400-as volt a leggyorsabb (3.5x83.3 MHz-en).
A VIA korszakban gyártott C3 procik _NEM_ azonosak az eredeti Cyrix procikkal, hanem egy a VIA által szintén bekebelezett Centaur nevű céggel együtt újonnan kifejlesztett, különösen alacsony fogyasztású, ámde sem integer, sem FPU, sem MMX, sem 3DNow!, sem (mostmár) SSE szempontjából nem különösebben gyors proci. Nagyjából GHz körüli órajelen nyújt hasonló teljesítményt, mint más típusú procik 4-500 MHz-en, leszámítva 2 dolgot:
1.) Az MPEG-2 dekódolásra azért optimalizálták.
2.) Hardveres véletlengenerátora révén gyorsabb titkosításra képes (PadLock), mint a mai csúcs kategóriiás procik.
Bővebben: link -
DcsabaS
senior tag
Hát igen. És ráadásul egyre szaporodnak az olyan oldalak, amelyek kifejezetten rátelepülnek a CPU-ra - teljesen feleslegesen. Onnan szoktam látni, hogy a gépem majd mindig kódol is, és ha egyes honlapok meg vannak nyitva a NetCaptor-ban (vagy más böngészővel), akkor tetemesen lelassul. (De onnan is látszik, hogy nehezen reagál a klikkekre és a billentyűzetre.)
**********
''Egy 166 Mhz-s Cyrix-ot s régi AmdK5 100Mhz-s procim verte.''
Ez egészen egyszerűen hülyeség. Még a PR166-os (133 MHz-es) Cyrix is gyorsabb volt.
Sőt, egy érdekesség: a K5-ben az AMD 5x86-osokhoz kifejlesztett FPU javítása volt, ami viszont megegyezett a 486-osok FPU-jával, ezért a K5-re különösen igaz volt, hogy csak integerben nyújtott jó teljesítményt. Ebben a vonatkozásban a 100 MHz-es K5 határozottan gyorsabb volt a 100 MHz-es P1-nél.
***********
''Ég és föld volt a két proci, amire én használtam (zenehallgatás, zeneszerkesztés, többsávos audiofelvétel, masterelés, játékok''
Igen, ezek döntően FPU igényes alkalmazások. Az Intel FPU-ja főleg a ''fully pipelined'' kialakítás miatt volt sokkal gyorsabb és folyamatos munkára alkalmasabb. Egyes programok eleve nem is akartak menni Cyrix-on. -
DcsabaS
senior tag
Egy nagyjából 300 MHz-es CPU minimum 64 MByte RAM-mal Windows98 alatt ma is kiszolgálja az internetes igényeket, leszámítva a JAVA-t (reklámokat) futtató oldalakat.
Sajnos azonban manapság annyira elszaporodtak az (hibás!) Java kódot használó oldalak, hogy az isten CPU-ja sem sok hozzájuk. -
DcsabaS
senior tag
válasz
#40935168
#91
üzenetére
''A valaha létezett legjobb P1 kategóriás proci a 233MMX, de a 166-osok között is volt olyan darabok anno, amik mentek vígan 280 körül.''
Ez nevetséges! Kezdjük azon, hogy az Intel már régen abbahagyta a P1 kategóriájú procik fejlesztését, amikor a konkurencia (Cyrix, AMD) még mindig jött ki újabb procikkal.
Az Intelnél a P55C-233MMX volt az utolsó, amit mondjuk tuninggal 280 MHz-en járathattál. Rendben. Ehhez akkor hasonlítsd, hogy az AMD nem állt meg a K5-nél, vagy a K6-nál, hanem csinált K6-2-őt is, amelynek a legnagyobb órajelű verziói 600 MHz-esek(!) voltak, 3DNow! támogatással! (Az 550 MHz-esek Magyarországon is viszonylag könnyen beszerezhetők voltak.) Ezért akinek az alaplapja tudta fogadni ezeket a gyors K6-2-őket, annak számára ez volt a csúcs P1 kategóriájú proci.
(Rövid ideig létezett K6-3 is, az még gyorsabb volt, de nehezen lehetett beszerezni, aztán meg is szűnt.)
Ha a P1-es alaplap kissé öregecske volt és nem támogatta a gyorsabb K6-2 procikat, annak számára pedig a Cyrix 6x86MX procik jelenthették a csúcsot. (De már a 6x86L is nagyon jól ment.) A legkedvezőbb vételt a 6x86MX-PR266 jelentette M-II-300-as beállításban, vagyis 3.5x66=233 MHz fizikai frekin. De ha valakinek volt M-II-333-as, vagy M-II-400-as procija, az akár 3.5x83=291 MHz fizikai frekin is nyomulhatott, ami már tiszta FPU teljesítményben sem sokkal maradt el a 280 MHz-re tuningolt P1-től (a tuning nélkülit lehagyta), de integer műveleteknél (pl. általános Windows/Office/Internet sebesség) valósággal állva hagyta.
Sőt, érdekes módon, még olyan programokban is, ahol ugyan számít az FPU sebesség, de az FPU utasítások erősen keverednek az integer utasításokkal (pl. Photoshop).
Vagy még egy érdekesség: a Cyrix procik a control utasításokat a kategóriában mindenki másnál gyorsabban hajtották végre, tehát még a 600 MHz-es K6-2-nél is(!), ami arra vezetett, hogy egy megfelelő 3D gyorsítóval kombinálva (pl. VooDoo2, VooDoo2-SLI), nagyon jól reagáló gépeket lehetett összerakni vele. Tehát miközben az átlagos FPS mondjuk egy 500 MHz-es K6-2-vel jobb volt, a Cyrix-os gép még mindig jobban ''ugrott'', amikor kellett.
Manapság persze már sokkal nagyobb teljesítményű procik vannak, de egy M-II-300-as beállítású Cyrix ma is jól kiszolgálja az általános Windows-os igényeket.
Amúgy ha már annyit emlegettjük az FPU sebességet:
A legolcsóbb és leglassúbb (600 MHz-es) AMD Duron is magasan fölötte áll a korábbi prociknak, így ha pl. valós idejű, teljes PAL felbontású videó digitalizálásra van szükség, akkor minimum ilyen procit érdemes beszerezni.
Még egy megjegyzés: a VIA-Cyrix megjelölésű (később C3) procik között a magasabb órajelűek már más core-ral készültek, amelyek a legalacsonyabb fogyasztásra voltak hangolva, így azok integer szempontból is relatíve lassúak.
.
...
Új hozzászólás Aktív témák
Hirdetés
- exHWSW - Értünk mindenhez IS
- SSD kibeszélő
- Lakáshitel, lakásvásárlás
- Formula-1
- One otthoni szolgáltatások (TV, internet, telefon)
- Nintendo Switch
- Folyószámla, bankszámla, bankváltás, külföldi kártyahasználat
- A fociról könnyedén, egy baráti társaságban
- Brogyi: CTEK akkumulátor töltő és másolatai
- Otthoni hálózat és internet megosztás
- További aktív témák...
- Ryzen 9 7900X /// Bontatlan // Üzletből, számlával és Garanciával!
- Csere-Beszámítás! AMD Ryzen 7 7700X Processzor!
- Intel Core i7 10700 - 4.8 GHz - 8mag/16szál - Eladó!
- Intel Core i7-7700K (8M Cache, up to 4.50 GHz) OEM Processor! 27% számlával!
- Intel Core I9 14900KF - 24mag/32szál - Új, 1 év garancia - Eladó!
- AKCIÓ! MSI B450 R5 5500 16GB DDR4 512GB SSD RTX 2060 Super 8GB GDDR6 Rampage Shiva Zalman 500W
- Konzol felvásárlás!! Xbox Series S, Xbox Series X
- Telefon felvásárlás!! iPhone 15/iPhone 15 Plus/iPhone 15 Pro/iPhone 15 Pro Max
- BESZÁMÍTÁS! MSI B450 TomaHawk R5 3600 16GB DDR4 512GB SSD RX5500 XT 8GB Rampage SHIVA TT 530W
- Apple iPhone 13 128GB, Kártyafüggetlen, 1 Év Garanciával
Állásajánlatok
Cég: Promenade Publishing House Kft.
Város: Budapest
Cég: CAMERA-PRO Hungary Kft
Város: Budapest