Keresés

Új hozzászólás Aktív témák

  • bkercso

    nagyúr

    válasz Csupingo #109 üzenetére

    Abszolút, persze. Már a Ray c. filmben is bemutatták ezt, meg jóval korábban is. Nem mindenki tanulja meg, tehetség is kell hozzá biztos, de sokaknál működik.

  • bkercso

    nagyúr

    válasz lezso6 #107 üzenetére

    Sőt, a vakok általában intelligensebbek, mint a siketek - vagyis a hallás jóval fejlettebb a látásnál. Egy vak lát a fülével, szó szerint, a látóközpontja aktív.

  • bkercso

    nagyúr

    válasz lezso6 #66 üzenetére

    Pl ha az ezer sebből vérző passzív analóg hangváltó helyett DSP váltja a hangot az már nem oké?
    A legnagyobb gond a DSP-kel az, hogy egybegagyi kis izéket értünk alattuk a gyakorlatban. Vagyis egy olcsó A/D-t, utána jön a DSP, majd egy olcsó D/A, és elkóval csatolt kimenet. Ezután köthetsz akármilyen jó DAC-ot.
    Egy profi DSP, digitális be- és kimenetekkel persze nagyon más, főleg, ha a SW is olyan rajta, hogy az ne okozzon ringinget vagy fázishibákat. De az nem olcsó. Stúdiós keverőkben van olyan, egy lakás áráért.

  • bkercso

    nagyúr

    A fotódig még csak most jutottam el.
    - Egyenirányító-diódákra tessék 10..100nF fóliakondit tenni, mert különben sok RF-et termelnek, amikor kikapcsolnak. A kondi lelassítja ezt, így az aktív stabkocka ki tudja szűrni. (100kHz fölött nem sokat szűrnek.)
    - A stabkocka bemenetére mindenképp kell nagyfrekis kondi, közvetlen a lábakra. 100nF elég. E nélkül gerjedékenyek. Jobb esetben a kimenet is kapjon, mert úgy jobb az impulzusválasz, pl. 1..10uF tantált! Az nagyfrekis és egyben nagy kapacitásban is elérhető.
    - És elé is érdemes CLC-szűrőt tenni, nem csak mögé, mert a hálózat felől sok szemét érkezik modern világunkban (kapcsolóüzemű tápok, fázishasítók...).

    DiyAudio-n érdemes utánaolvasni a témáknak, mielőtt építesz valamit, mert még a legegyszerűbb dolgot is könnyű elrontani. Ott kb. minden le van már írva, a releváns irodalom összeszedve és megfikázva: csak át kell rágni.

  • bkercso

    nagyúr

    De a fő probléma még csak most jön, ez pedig a FÖLDELÉS, igen csupa nagy betűvel! A hét tápegységnek hét független földelést kell kialakítani, ráadásul a digitális és analóg áramkörök miatt nem mindegy milyen sorrendben! Tudom, próbáltam! Ez 8 rétegű NYÁK-lapot jelentene, ez pedig lehetetlen, tehát csak légszereléssel lehetséges.
    Képtelen vagyok megfejteni, itt mire gondolhattál. :F Védőföld?
    De ha elolvasod valamelyik chipgyártó (TI, AD, ...) application note-ját a GND-hálózaton terjedő zavarokról a táp körül, akkor ki kell tisztuljon a téma. CLC-szűrőkkel szerintem elkerülhető, hogy túlbonyolítsd (én is tapasztalatból írom).

    Nem egy jó irány alapkapcsolásokat aranyból megépíteni tuning gyanánt... Inkább meg kell érteni részleteiben, mi történik (olvasni, olvasni!) és a kapcsolást fejleszteni.

  • bkercso

    nagyúr

    Műszaki meggondolásokkal is szoktál foglalkozni? Azért kérdezem, mert valahogy ezekről kevés szó esik az írásodban; mintha empírikusan, csupán kísérletezéssel haladnál. Én azt tapasztaltam, hogy a fejlődés úgy optimális, ha mindkettővel foglalkozunk.

    Pl. az SPDIF - annak ellenére, hogy audióra lett kitalálva - nem igazán szerencsés formátum audióra, mert itt az időzítés sokat számít (fáziszaj, jitter), míg az SPDIF frame-ek címzése páratlan számú bitnyi, ami az SPDIF-I2S konverter PLL-jét rendszeresen megugrasztja; nem lehet rendesen rászinkronizálni. Sokkal jobban jársz, ha USB-ből egyből I2S-t csinálsz és rögtön mész a DAC-chipbe (esetleg az adatvonalak kapuzásával, ha azt a chip nem végzi el). :K
    Ha mégis SPDIF-et használsz, az I2S-konverzió után kell egy ASRC!

    USB-nél még kísérletezhetsz az USB adat újraórázásával, ami nem más, mint egy HUB controller, hozzá jó táp és jó oszcillátor. Csak ehhez NYÁK-ot kell tervezni, mert az USB2.0 480MHz-en megy és ott nagyon könnyen sérül a jelintegritás, ha a vezeték (transmission line) impedanciája megtörik! Pár másodpercenként egy-egy pattanás a jutalom hangban, mivel audio streamnél nincs hibajavítás.

    Digitális tápoknál pedig érdemes az aktív stabilizátor után CLC-szűrést alkalmazni ferrit bead-del, mert a nagyfrekvenciás áramtüskékre 100kHz körüli feszültséglengéssel tudnak felelni a visszacsatolt stabilizátorok, mivel sebességük véges. És EMI-szempontból se jó, ha hosszú vezetékeken szaladgál a nagyfreki. Ezt is nagyon hallani. A CLC-szűrő második C-je a céláramkör hidegítőkondenzátora (snubberelve egy elkóval, ESR>1ohm). A snubber azért kell, mert a bead ESR-je csak pár MHz fölött kezd el nőni, vagyis az LC-rezonancián még nem csillapít.

Új hozzászólás Aktív témák

Hirdetés