- Olcsó 5G-s ajánlatot nyújt a Realme Indiának
- Milyen okostelefont vegyek?
- Samsung Galaxy A54 - türelemjáték
- Samsung Galaxy A53 5G - kevesebbet többért
- Samsung Galaxy S24 Ultra - ha működik, ne változtass!
- Vodafone mobilszolgáltatások
- A Honor és a Huawei uralja a kínai mobilpiacot
- iPhone topik
- Apple iPhone 11 - népalma
- Fotók, videók mobillal
Hirdetés
-
Miniképernyős, VIA-s Epomaker billentyűzet jött a kábelmentes szegmensbe
ph A megfizethető, szivacsokkal jól megpakolt modell ötfajta kapcsolóval és kétféle színösszeállítással/kupakprofillal szerezhető be.
-
Rövid előzetesen a S.T.A.L.K.E.R. 2: Heart of Chornobyl
gp Továbbra is szeptemberi premierrel számolnak a fejlesztők, reméljük több halasztásra már nem kell számítanunk.
-
Érkezőben a Poco M6 4G
ma 5G-s és 4G-s Pro modell már van, hamarosan lesz Poco M6 4G-s alapváltozat is.
Új hozzászólás Aktív témák
-
llax
senior tag
Li-ion akkuknál az alatt a 15 év alatt több, mint duplájára nőtt a kapacitás/tömeg, kapacitás/térfogat arány és ennél is többet javult a kapacitás/ár aránya. A kifejlesztésük óta többszörös a javulás... Ez a javulás folyamatos, még odébb van az a határ, ahol már a kémia és fizika közbeszól. Minimum egy további duplázás (de inkább több), addig másnak kevés esélye van mellette.
Kicsit olyan ez, mint a chip-ek csíkszélessége és a számítási teljesítmény/fogyastás aránya. Az alapanyag továbbra is szilícium, a csíkszélesség csökkentés előnyei ismertek, mégsem ugranak át több lépcsőt, mivel ahhoz nem csak gyártó gépeket kell fejleszteni, hanem egyéb gyártástechnológiai változtatásokra is szükség van. Ezek fejlesztése és a gazdaságos tömeggyártásba átvitele időigényes. Jelenleg ilyen úton jár a Li alapú akkutechnológia is. Egye-egy újabb gyártósor építésénél, régi cseréjénél/felújításánál mindig van némi upgrade a gyártott akku paramétereiben is.
Jelenleg az a probléma a sok laborban létező "csodaakkukkal", hogy tömeggyártásban (eleinte biztosan) nem lenne olyan szuper és a gazdaságos gyárthatóság elérése is időigényes (első perctől vagy jobbnak, vagy olcsóbbnak kellene lennie, mint a Li-*). Senki nem akar több év veszteséget bevállalni egy alapvetően (legtöbb célra) jól használható, gazdaságosan és nagy tömegben gyártható, továbbra is fejlődő ágban lévő technológia mellett. Mindezek mellett dolgoznak a Li újrahasznosítás gazdaságossá tételén is (egyelőre nem az - olcsóbb bányászni), ha ebben sikerül eleget előrelépni, akkor a "csodaakkuk" még sok ideig maradnak a laborokban. Majd eljön azoknak is az idejük (közülük 1-2-3-nak), ha kezd kevés lenni lítium, így az kezd nagyon drága lenni... -
llax
senior tag
"Most megint beindulnak az álomgyárak?"
Igen, csak azzal a különbséggel, hogy már nem egyetemi és egyéb, (nagyrészt) közpénzekből finanszírozott laborokban, hanem erősen profitorientált cégeknél. Ilyen helyzetben már nagyobb az esélye, hogy (ha nem ebből, de valamelyik újabb fejlesztésből) sorozatgyártásba kerüljön valami.
Egyébként a Li akku is ilyen álom volt több évtizedig. Az elv rég ismert volt, az olcsó tömeggyárthatóság még nem.
[ Szerkesztve ]
-
llax
senior tag
"A lítiumos akku történetét nem ismertem."
Nagyon dióhéjban: '73-ban kezdődött. 1,5 évtized labor, majd a japánok, élen a Sony-val kereskedelmi terméket csináltak belőle, közel egy évtized alatt alkalmas és elég olcsó lett a kommersz cuccokba, nagyjából az ezredfordulón kezdett el (majdnem) mindent leváltani.
Aki itt 15-évezik, az nem veszi figyelembe, hogy 15 évvel ezelőttig is bő 30 éven át fejlődött... -
#38
llax
senior tag
Komplikato
#36
llax
senior tag
válasz
Komplikato
#36
üzenetére
A szuperkondik fajlagos kapacitása (/tömeg, /térfogat) sokkal alacsonyabb és sokkal drágább is, mint a Li-* akkuk. Az önkisülése is nagyobb.
Ugyanakkor (nagyon) sokkal gyorsabban tölthető, sokkal gyorsabban kisüthető, mindez sokkal kisebb veszteségekkel, mint a Li-* akkuknál.Tehát vannak előnyei és hátrányai, sőt igazából annyi a közös bennük, hogy mindkettőben energiát lehet tárolni és mindkettő a 21. században kezdett terjedni (de egyik sem friss fejlesztés...). Az egy másik világ. Közvetlenül akku helyett sok helyen nem használható.
Hibrid járműben 1-2x-i fékezés energiáját hatékonyan eltárolni (kisebb veszteséggel, mint Li-* akkunál), majd gyorsításnál visszaadni jó lehet, értelmes elektromos hatótávot vele elérni emberi áron nem lehet.
-
llax
senior tag
A lítiumnak is kellett közel 30 év a kitalálástól a piacképes termékig.
Mindez úgy, hogy az összes fém közül a lítium a lehető legjobb anyag erre a célra, más fémekkel kisebb energiasűrűség érhető el. (a nagyon egzotikus nem fém alapúak tudják csak felülmúlni) Az, hogy a legjobb lenne, már a 19. sz. végétől ismert, de egy olyan anyagról van szó, ami képes akár a levegő nitrogénjével is reagálni, akár szobahőmérsékleten is (oxigénnel, vízzel annál inkább...) és a vele vegyületet alkotó anyagok többségéhez is nagyon szeret ragaszkodni, így tölthető akkut kissé nehézkes volt készíteni belőle.
Még rengeteg fejlődési potenciál van a Li alapú technológiákban is. A beépített Li mennyiség kihasználtsága messze van a fizikai-kémiai korlátoktól és az adott tömegbe-térfogatba beépíthető Li mennyiség is messze van a maximumtól. Energiasűrűségben az abszolút (gyakorlati, gazdaságos!) határ legalább 4-5x-e a jelenleginek, a kb. köv. 10 év duplázásáig nagyobb nehézség nem várható. Ezzel kell minden másnak versenyeznie, vagy sokkal jobbnak, vagy sokkal olcsóbbnak kell lennie.
Az egyéb fém alapú akkukkal (azonos fejlettségi szinten) csak kisebb energiasűrűség érhető el, ezért az előállításának sokkal olcsóbbnak (kWh/$) kell lennie (különben nem piacképes), amellett, hogy az előállítása is környezetbarátabb. A témaindító cikkben ilyen irányú fejlesztésről/törekvésről van szó, az nem 3 év (több...) alatt fog eldőlni, hogy marad-e a polcon, vagy nagyszériás termék lesz belőle. Az mindenképp biztató, ha erősen profitorientált óriáscégek állnak egy fejlesztés mögött.
-
#74
llax
senior tag
Aprósólyom
#70
llax
senior tag
válasz
Aprósólyom
#70
üzenetére
Kb. ugyanazt a technológiát tudnád használni nátriummal, a lítium majdnem 1:1-ben kiváltható vele (nem részben, egészben), csak lényegesen kisebb lesz az energiasűrűség. Amíg van emberi áron lítium, addig a kiváltásnak ezt a módját nem fogják erőltetni.
Ha az alkálira (most Li) épülő akkutechnológia a várható menetrend (kicsit kezd olyan lenni, mint a chipgyártás) szerint fejlődik tovább, akkor kb. 10 év múlva már nátriummal is tudni fogod a mai lítium akku energiasűrűségét. Előrelépést (a maihoz képest) legfeljebb anyagköltségben jelenthet majd. (jelenleg kicsit olcsóbban tudnál sokkal gyengébbet készíteni)Annak részleteiről, hogy pontosan milyen megoldáson dolgozik az IBM, jelenleg nem sokat lehet tudni... Amilyen verseny van kialakulóban, az alapelveket még részletek nélkül is jobb hétpecsétes titokként kezelni. Most kicsi előnnyel is nagyot lehet kaszálni...
-
llax
senior tag
válasz
Tigerclaw
#73
üzenetére
Igen, csökkent a gyártási költség, de nem az autók ára csökken ezzel, hanem az elérhető hatótáv nőtt. Ugyanis itt nem egy kg akku költsége a mérvadó, hanem 1kWh tárolókapacitás költsége. Mivel közben nő az energiasűrűség is, nem egy (ugyanakkora) cella ára csökken, hanem kb. a régi darabáron (picit olcsóbban) kapsz nagyobb kapacitást. Sőt, még darabra is többet építenek be az újabb autókba...
[ Szerkesztve ]
-
llax
senior tag
"Egyaltalan nem lehet ugyan azt a technologiat hasznalni, ha igy lenne, akkor mar reg lenne olcsositott natrium-ion akksi az energiasurusegre nem erzekeny teruleteken."
Ha nem is pontosan ugyanazt, de nagyrészt lehetne. Most sem a Li a legnagyobb költség, hanem a gyártástechnológia, azt pedig nem éri meg alacsonyabb hatékonysághoz pazarolni. Majd ha elég kevés/drága lesz a Li, akkor majd megéri... Vagy akkor, ha a Li előállítás szennyezésére is lesznek valamiféle kvóták...
-
llax
senior tag
Az alkáli esetén alkalmazandó kow-how önmagában is nagy érték. Ehhez kellett az a közel 30 év a Li esetén (nem magához a lítiumhoz...). Kulcskérdés volt pl. a szeparátorok fejlesztése, az ott elért eredmények már hozzáigazíthatók más alapanyagokhoz is. Az egyre elvarázsoltabb szerkezetű grafit anódok szintén ugyanez... Amik (gyártástechnológiájának tovább)fejlesztésébe a legnagyobb energiákat ölik, pont azok az elemek, amik megfelelő változtatásokkal felhasználhatók akár nátriumhoz is.
-
llax
senior tag
A modellezésnek az a színvonala most is, elektromos kivitelben is eléggé drága ahhoz, hogy ne kapjon minden gyerek olyat karácsonyra... (az most is min. több százezres játék) No meg repülő alkalmatosságoknál az élettartama az első felszállási kísérletig szólna... (azokat továbbra sem szoftver irányítja/stabilizálja)
Az akkuk kapacitás/tömeg és leadott teljesítmény/tömeg aránya + az újabb elektromos motorok teljesítmény/tömeg aránya akkorát nőtt, hogy modellezésben már 2002-2004 környékén feléjük billent a mérleg nyelve. Repülésben a gyors terjedéshez kellett a lítium akku, "földi" járműveknél már sokkal hamarabb (30+ éve) terjedt az elektromos Ni-Cd akkuval, de a kiütéses győzelemhez ott is a lítium kellett.
A Ni-Cd akkuk ugyan szerény kapacitás/tömeg aránnyal rendelkeztek, de magas teljesítmény/tömeg aránnyal, ami bennük volt, azt gyorsan le tudták adni, így modellezésben népszerűek voltak. A modernebb és nagyobb kapacitású (és környezetbarátabb) Ni-MH az inkább a távirányítókban és gyerekjátékokban terjedt el
(modellezésen kívül viszont néhány évre majdnem mindenütt, amíg nem jött emberi áron a lítium). -
llax
senior tag
Az elsődleges probléma a beharangozás módja... A közlemény PR osztályon íródik és túl (feleslegesen???) sokakhoz eljut (ha nem tudom, nem fáj...). Ha ma sem lenne több egy néhány soros rövid hírél pl. a Rádiótechnika folyóiratban, akkor nem generálna ilyen hozzá(állás)szólásokat sem
Akik azokat olvasták, eleve komolyabban vették a témát és talán jobban a helyén tudták kezelni ezeket a híreket.[ Szerkesztve ]
-
llax
senior tag
"Persze csak míg az elektromos autó alól kicserélheted az üzemanyag forrását addig a dízel/benzines alól nem."
Ha nagyon lassan is, de ez a csere folyamatban van... (Eu átlagban 20% körül-alatt van a szén+lignit, 35% a megújuló, a nagy ellenzők a német 40% körüli szén+lignit értékkel riogatnak...)
A fejlesztések is gyorsabban zajlanak, ha mellé gyűlik elég gyakorlati és piaci tapasztalat. A kiszolgáló infrastruktúra is épülget. A villamos hálózat fejlesztéseinél is egyre inkább szempont. A terjedés nélkül mindez nem lenne. -
llax
senior tag
Tegyük azt is hozzá, hogy a kondiban tárolt energia a feszültség négyzetével arányos, így pl. 1/10 feszültségig "visszatöltődés" az energia 1%-ának bennmaradását jelenti. Így talán jobban elhiszik, akik nem hiszik...
Szinte "semmi nem marad", de nagyfesz kondinál néha az is kellemetlen tud lenni Töredék feszültségen az önkisülés is kezd nagyon lassúvá válni. A gyakorlatban nem évekig, hanem a kisütés utáni napokig-hónapokig tárolás jelent valódi kockázatot. -
llax
senior tag
Egyenfeszültségű témáról van szó, több száz voltos, de inkább kilovoltos tartományban, ilyennel nem sűrűn találkozni egy átlagos háztartásban (még a hosszabb ac 230V kábelt is illik kisütni, ha nemrég még hálózaton volt és piszkálni akarod - de más okból - csak hogy háztartási példa is legyen). Iparban, adóállomások körül és (főleg kondik kapcsán) bikább csöves adóvégfokot használó rádióamatőröknél előfordul(t - részben múlt idő) ilyen dc nagyfesz környezet.
(modellezésen kívül viszont néhány évre majdnem mindenütt, amíg nem jött emberi áron a lítium).
Új hozzászólás Aktív témák
ph Környezetbarát, olcsó és a jelenleg kedvelt Li-ion technológiánál több szempontból is jobb az új megoldás.
- AKCIÓ - TELEFONTOKOK, EGYÉB AUTÓS KIEGÉSZÍTŐK, FÜLHALLGATÓK
- Olympus M.ZUIKO DIGITAL 25mm f/1.8 objektív
- Xiaomi Redmi 9 64GB, Kártyafüggetlen, 1 Év Garanciával
- Dell Latitude E7450 Full i7-5600U, 16GB DDR3, 512GB SSD, FHD IPS, Nvidia, HUN Vil.Bill. Új
- Dell Latitude 7310 i7-10610U, 16GB DDR4, 512GB NVMe, FHD IPS Privacy, HUN Vil.Bill, NBD, Új Állapot