Új hozzászólás Aktív témák

• #137 hugo chávez aktív tag LordX #134

  Új Válasz 2015-08-10 03:30:26 #137

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  hugo chávez

  aktív tag

  válasz LordX #134 üzenetére

  Na ez az! Szerverprociknál és pláne multiprocesszoros környezetben elhiszem, hogy gond lehet az x86 memóriamodellje (elvileg pont emiatt szívás a MIC az Intelnek), de otthoni környezetben már nem annyira. Mert nincs is igény a nagyon sok "valódi procimagra", nem lehetne kihasználni őket észszerűen. És valószínűleg nem is lesz... Amdahl törvénye, "Dark Silicon", stb...

  Nehéz... Ha lenne értelme (szigorúan PC környezetben, ott, ahol valószínű, hogy nem is nyernének túl sokat az általában 4-8 nagy(obb) teljesítményű magnál többet nem igénylő programok miatt) egyáltalán, akkor melyik érné meg jobban? Megpróbálni a nehézségekkel együtt, vagy bevállalni egy totális ISA váltást, annak minden hátrányával (elsősorban a kompatibilitás elvesztése)?

  Nem is konkrétan a memóriamodellre gondoltam, hanem úgy általánosságban összehasonlítva a többi uarch-kal, persze skálázódási szempontból is. Nem nagyon értek ilyen mélységekben ehhez, pont ezért is kérdeztem a véleményed. Szóval azt mondod, hogy ez végül is a VLIW-EPIC -hez hasonló, de talán továbbgondolt megközelítés? És a TRIPS-nél valamilyen szinten próbálták hardveresen megoldani azt, amit az Itanium "hiányossága" volt?

• #133 hugo chávez aktív tag LordX #130

  Új Válasz 2015-08-08 02:40:11 #133

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  hugo chávez

  aktív tag

  válasz LordX #130 üzenetére

  Oké, ez világos. Na de ha szigorúan a PC és mobil vonalat nézzük, ott 8-16 magnál többnek lenne gyakorlati értelme bármilyen memóriamodellel is? Ha valahová nagyon sok szál kell, akkor nem jobb a lebutított apró CPU-származékok helyett egy külön, IGP-szerű tömb, aminek úgy is saját ISA-ja lehet-van, aztán a közös virtuális memórián keresztül meg pofáznak egymással (HSA)? Vagyis nem látom értelmét otthoni felhasználásra olyan CPU-nak, aminél korlátozó lehetne az x86 memóriamodellje azért, mert annyira tele lesz majd apró magokkal (amiknek egy szálon hurka a teljesítményük, ha meg kifejezetten "throughput optimized multicore" tömbként nézzük, arra már most ott van az IGP).

  És egy láma kérdés. Nem lehet az x86 memóriamodelljét "kiegészíteni"? A visszafelé kompatibilitás megtartásával. Akár úgy, hogy a régi modell utána már csak "legacy-ben" lenne elérhető?

  Még valami: [link], [link] Már régóta semmi nem történik ott, de azért úgy évente ránézek nosztalgiából, hátha... Mi a véleményed, mennyire lenne-lehetne jó ez a cucc a jelenlegiekhez (x86, ARM és társai) képest?

• #129 hugo chávez aktív tag Dr. Akula #127

  Új Válasz 2015-08-05 00:50:07 #129

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  hugo chávez

  aktív tag

  válasz Dr. Akula #127 üzenetére

  Mindig előjön ez téma... Nem konkrétan neked címezve, de kérdem, az x86(-64) helyett milyen meglévő ISA-t ajánlanátok általános célú procihoz, olyanhoz, ahová kellenek a szálankénti teljesítményre kigyúrt (latency optimized) magok? Az Itaniumot felejtsük el, mert az EPIC/VLIW uarch, ami pedig egy szuperskalár procihoz képest ebben nem nagyon virít. Szóval, az elterjedtek közül van a szintén "ősöreg" és azóta az x86-hoz hasonlóan reszelegetett ARM, MIPS, SPARC, meg a valamivel fiatalabb POWER (és az abból származó Power PC). Ezekre meg totál felesleges lenne a már szintén "kellően RISC-esedett" x86-ot leváltani szerintem, mert egyik uarch/ISA sem tud már igazi előnyt felmutatni vele szemben.

  Mondjuk ez érdekesnek tűnik... De hogy megérné-e váltani PC-n erre és ezzel bukni a visszamenőleges natív x86 kompatibilitást, hááát...

Új hozzászólás Aktív témák