Új hozzászólás Aktív témák

• #20 Cifu félisten fi:zi'k #19

  Új Válasz 2017-02-28 17:19:25 #20

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  Cifu

  félisten

  LOGOUT blog

  válasz fi:zi'k #19 üzenetére

  Ha csak az egyik oldalról nézem, akkor Kínától mondjuk én is félnék, másrészt meg nem biztos, hogy gazdaságos éppen őket kizárni.

  Gazdaságos vagy nem gazdaságos, üzletileg amúgy is kismillió szálon össze vannak kötve.

  Ehhez képest konkrétan megtiltani a NASA-nak mindennemű együttműködés nettó politikai sz@rkeverés...

  Főleg, hogy Kína 2007-ben már saját űrhajóval rendelkezett. Adott esetben most nem csak a Szojuzzal lehetne feljutni, hanem a Szen-Csou-val is.

  Kanada és az USA kapcsán nem konkrét összeveszésre vagy konfliktusra gondoltam, pusztán a történelmi múltjukra.

  Áhhh... puszipajtások. A két ország légvédelmét például a NORAD felügyeli.

  Az, hogy vannak vicces, vagy annak szánt zsörtölődések, hogy ki is az, aki egyedüliként a világon már megszállta és felégette az Egyesült Államok fővárosát (azt elhallgatva, hogy tette mindezt Nagy-Britannia domíniumaként... ), csak poén...

• #18 Cifu félisten fi:zi'k #17

  Új Válasz 2017-02-28 16:48:24 #18

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  Cifu

  félisten

  LOGOUT blog

  válasz fi:zi'k #17 üzenetére

  2007-ben Kína magas szinten (elnök-helyettes) jelezte, hogy szívesen csatlakoznának az ISS nemzetközi kooperációba. 2010-ben az ESA akkori vezetője nyíltan támogatta Kína meginvitálását az ISS-be, a leghangosabb kritikus az Egyesült Államok volt.

  2011-ben hoztak egy törvényt az Egyesült Államokban, ami 2012-ben lépett életben ( itt a teljes szöveg), ebből:

  Sec. 539. <<NOTE: China.>> (a) None of the funds made available by this Act may be used for the National Aeronautics and Space Administration (NASA) or the Office of Science and Technology Policy (OSTP) to develop, design, plan, promulgate, implement, or execute a bilateral policy, program, order, or contract of any kind to participate, collaborate, or coordinate bilaterally in any way with China or any Chinese-owned company unless such activities are specifically authorized by a law enacted after the date of enactment of this Act.

  Vagyis effektíve megtiltották, hogy a NASA bármilyen szinten is kapcsolatba kerüljön Kínával vagy kínai tulajdonú cégekkel.

  Az ISS üzemeltetésével kapcsolatosan a pontos arányok meghatározása nehézkes, ugyanis összetett szabályozások vannak, például arra, hogy melyik modult milyen mértékben használhatja a többi résztvevő (tudományos / egyéb célra), illetve a részvétel bizonyos lehetőségeit tekintve (például Japán mélységesen csalódott tagja az ISS-nek, mivel alacsony részesedését úgy határozták meg, hogy a 7 fős legénységből egy fő japán legyen, csakhogy a csökkentett létszám miatt kb. 2-3 évente juthat csak fel egy japán űrhajós az ISS-re). Az, hogy az ISS költségeinek 8,3%-át az ESA állja, csak azért nyilvános, mert az ESA nyilvánosságra hozta...

  Kanadának saját űrügynöksége van, a CSA, semmiféle összeveszés nincs, két ország, két űrügynökség. Az együttműködés szoros és jó, az Űrsiklón kanadai robotkar volt (CanadArm) és az ISS-en is (CanadArm 2).

• #16 Cifu félisten fi:zi'k #15

  Új Válasz 2017-02-28 16:32:32 #16

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  Cifu

  félisten

  LOGOUT blog

  válasz fi:zi'k #15 üzenetére

  Amúgy nem gondoltam, hogy az ESA-nak ilyen kicsit a kötelező hozzájárulása. Ez visszafele is megvan? Mert emlékeim szerint az ESA a NASA-tól függetlenül is tevékenykedik.

  Ez a hozzájárulás az ISS üzemeltetésére vonatkozik. Az ISS önmagában egy igen ambiciózus elképzelés, Amerikai-Orosz-Európai-Kanadai-Japán együttműködés, amelybe több kisebb ország is becsatlakozik így-úgy. Ennek azonban az az eredménye, hogy ahogy valahol anno cinikusan megjegyezték, arról is három napos kerekasztal-megbeszélés szükséges, hogy eldöntsék az űrhajósok italai átlátszó vagy átlátszatlan zacskóba csomagolják...

  Az ESA független alapvetően a NASA-tól, de az űrügynökségek közötti együttműködés létezik (egy éles kivétel van, a kínai űrügynökséggel való együttműködést a NASA-nak törvényileg megtiltották), lásd a JWST űrteleszkópban is benne vannak, többek között ők fizetik az Ariane-5 hordozórakétával való indítást. De van közös orosz-európai misszió is (ExoMars) és így tovább.

• #14 Cifu félisten fi:zi'k #12

  Új Válasz 2017-02-28 15:37:42 #14

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  Cifu

  félisten

  LOGOUT blog

  válasz fi:zi'k #12 üzenetére

  Nyilván nem vagyok szakértő, de az elérendő cél érdekében nem tűnik olyan borzasztóan soknak, mégha mondjuk 10-20 mrd dollárral számolunk is a projektre.

  Én sem tartom magam szakértőnek, csak próbálom összerakni az információkat...

  Abban igazad van, hogy még a felvázolt Holdbázis-elképzelésem is igen szerény költségvetésűnek tűnik, ám valahol helyet kell szorítani neki a költségvetésben. Ez volt a Constellation-program rákfejéne is, hogy oké, megvan a cél, de ha nem adtok rá pénzt, akkor miből kezdjünk el dolgozni? Csak úgy ment a dolog, hogy más programoktól vették el a pénzt, például a robotszondások régi álmától, a JIMO-tól, amely egy hatalmas, ~30-35 tonnás, nukleáris erőforrással táplált, ion-hajtóműves Jupiter-szonda, amely 20 éves útja alatt évekig figyelte volna meg a Jupiter nagyobb jeges holdjait. De jött a Constellation, és vele a kasza. Mármint a JIMO-nak.

  De így sem sikerült a landerre egy fityinget legalább félrerakni, ezért nem valósult meg még csak makett formájában sem. CGI-ként igen, de úgy sem volt egységes, hogy is fog kinézni.

  Az ISS és az egyéb NASA programok mellett egyszerűen nincs pénz komolyabb programra a Földön túl. Mivel a NASA-nak az SLS / Orion párossal kell ezt megvalósítania, ebből próbál valamit kihozni. Csak éppen ahogy már rámutattunk, az SLS és az Orion eszméletlen drága.

  A NASA-n és a Kongresszuson belül próbálkozik egy csoport a kereskedelmi megközelítéssel, ez a COTS, és a CRS-el már elég jó eredményeket is elértek, a CCtCap-al pedig legalább az ISS személyzetcseréjét megoldhatják olcsóan.

  Már ha hagyják.

  A NASA Transition Authorization Act of 2017 szövege, ami előírja a megválasztott új NASA igazgatónak, hogy hivatalba lépése után 60 nappal válaszoljon arra, hogy:

  "(A) those components and systems of Orion that ensure it is in compliance with section 303(b)(3) of that Act (42 U.S.C. 18323(b)(3));

  (B) the expected date that Orion, integrated with a vehicle other than the Space Launch System, could be available to transport crew and cargo to the ISS;"

  Az (A) pont arra vonatkozik, hogy az új NASA igazgatónak tisztáznia kell, hogy az Orion megfelel-e annak, amit a 2010-es törvény 303-as szekciójában leírtak (vagyis hogy hasznos terhet és űrhajósokat kell képesnek lennie vinni az ISS-re), a (B) pont szerint pedig arra kell választ adnia, hogy az Orion nem az SLS orráról indulva mikor lehet képes hasznos terhet és űrhajósokat vinni az ISS-re.

  A NASA a 303-as szekciót eddig szabályosan szabotálta, hiszen a teherszállításra ott a CRS, a személyszállításra meg a CCtCap. Így például az Orion nem rendelkezik olyan rendszerrel, ami lehetővé teszi a dokkolást az ISS-en.

  Természetesen a háttérben itt inkább a lobbik közötti húzd meg-ereszd el folyik, de a lényeg, hogy törvényi alapon bebiztosították, hogy az Orionnak is képesnek kell lennie az ISS ellátására – ehhez pedig a pénzt és a lehetőséget a NASA-nak biztosítani kell. Papíron...

  ha jobban működhetne az egyes űrügynökségek közötti feladat- és költségmegosztás, akkor mindjárt nem egy nemzetnek kellene benyelni az egészet.

  Az Orion műszaki modulját az ESA "adja", barterszerződés keretében (az ESA-nak ezért cserébe a NASA elintézettnek tekinti az ISS költségvetésébe befizetendő ~8%-os költségrészesedést), az Orion csúszásáért részben most ez a lépés felelős, az Airbus gyártja ugyanis a műszaki modult (az ATV műszaki modulját alakítják át alapvetően), de hát hirtelen a semmiből kellett ezt az egészet levezetni, pontosan meghatározni, hogy mit akarnak, összekoordinálni az európai és amerikai alvállalkozók és űrügynökségek munkáját, stb...

  
  Az Orion műszaki moduljának tesztváltozata építés alatt az Airbusnál,
  láthatóak a nagy méretű üzemanyag és oxidálószer tartályok

  Sajnos a feladat- és költségmegosztás nem egyszerű tényező...

• #7 Cifu félisten fi:zi'k #6

  Új Válasz 2017-02-28 13:06:25 #7

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  Cifu

  félisten

  LOGOUT blog

  válasz fi:zi'k #6 üzenetére

  Igen...

• #3 Dare2Live félisten fi:zi'k #2

  Új Válasz 2017-02-28 11:48:02 #3

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  Dare2Live

  félisten

  válasz fi:zi'k #2 üzenetére

  "Kíváncsi lennék egy ideális világ, ahol ezek a cégek nem egymás ellenfelei, hanem társak a fejlesztésben, hova jutnának?"

  sztem pont az a lényeg, hogy egymás ellenfeli és verseny van. Ha nincs akkor nem 90m$, hanem 500m$. És az a 90m$ tuti nem csak költség, mert spacex vhol egy profit orientált vállalat.

  Cifu: Köszönjük és BDSZ!

Új hozzászólás Aktív témák