Keresés

Új hozzászólás Aktív témák

  • Batman2

    őstag

    válasz td #381 üzenetére

    Hi

    Igen, egészen biztosan számít, nem is keveset, minden ellenkező ''prédikációkkal'' szemben. Azt, hogy igazán mennyit számít, pontosan nem tudom, mert több dolog is befolyásolja. Nekem is vacak már több akkum is, de nálam ebben lehet, hogy nagyobb szerepet játszik a túltöltés, mivel egyszerűen ellenálláson keresztül töltöttem az akkukat és időnként elfelejtettem időben levenni, a töltőről. E mellett az adapter, amit használok, túl magas a feszültséget ad, ezért a töltés vége felé már melegednek az akkuk, tehát ez nem igazán jó megoldás. Eleinte külön nem sütöttem őket ki, mostanában egy ellenállás és dióda soros kapcsoláson keresztül töltés előtt ki is sütöttem, de ez sem igazán jó megoldás, mert kettessével ment a töltés/kisütés és kisütésnél minden esetben valamelyik akku hamarabb merül mint a másik, így az már átmehet mélykisülésbe, mire a másik is kimerül megfelelően. Másrászt a diódák kb. 0.7Vig engedik merülni, ami már káros kül források szerint. Éppen ezek miatt nemrég nekifogtam egy négy cellához való, cellánkénti töltő/kisütő kapcsolás tervezéséhez és kivitelezéséhez, ami ezeket a problémákat megoldja, mert cellánként kezeli az akkukat, így az egyéni külömbségek nem okoznak problémát és szabályzottan megy a kisütés és a feltőltés is, tehát elkerülhető a mélykisülés és a a káros mértékű túltöltés is. E mellett a kapcsolás jellegéből adódóan a külömbözö állapotú akkuk keelése szinkronizált, tehát az akkuk közti eltérések csökkentésére dolgozik a kapcsolás. Nyilván ez sem lesz a legtökéletesebb kacsolás, de messze jobb, mint egy egyszerü töltő.
    Üdv.:

  • And

    veterán

    válasz td #306 üzenetére

    Szép átalakítást igényelne a kapcsolás két cellához illesztése. Ez annyit jelentene, hogy - külön tápellátás híján - kb. 2,2V-os alsó tápfesz. határig mindenképp működőképesnek kellene maradnia. Kicsit utánanézve: az LM339 tápfeszültsége minimum 2V, ebbe 2 db. cella merítése ha neccesen is, de belefér. Led: a piros v. narancs színű típusok nyitófeszültsége kis áramnál 1,6...1,8V körül van, a többi nem igazán jöhet szóba. Csipogó: amit én próbáltam, az két celláról táplálva elég haloványan produkált, 2V-on nem biztos, hogy elindulna (ennek nincs nagy jelentősége, nem kötelező berakni). Ami nagyon problémás, az a fesz.-referencia (LM317) és a terhelőtranzisztor környéke. Előbbi IC biztosan nem jó oda, helyette soros ellenállás + valamilyen meredek karakterisztikájú sima dióda, alacsonyfesz.-ű Zener-, esetleg led használható. A terhelést kapcsoló bipolár tranzisztort is jól ki kéne választani, vagy több darab között elosztani a terhelőáramot..
    Mindez sokkal kevésbé bonyolult, ha nem ilyen ''passzív'', hanem külön megtáplált kisütőáramkört csinálnál..

  • And

    veterán

    válasz td #304 üzenetére

    Nem, a cikk szerint négy cellához való. NiCd vagy NiMH, szerintem itt mindegy. Az áramkör eredetileg valszeg. távirányítású modellvevők akksijaihoz készült, a modellezők meg jobban szeretik a NiCd-t a kisebb melegedés, gyorsabb tölthetőség (szintercellák esetén), ill. a kis belső ellenállás miatt. A kisütőáramot a kapcsolóüzemben működő npn-tranzisztor emitterkörében lévő ellenállások szabják meg, n darabszámú cella esetén nagyjából I= [(n*1.25V)-0.75V] / 50Ω, így 4 cellánál kb. 80..100mA-re adódik. Ez nagyobb kapacitású cellákhoz tényleg édeskevés, ezért a nagyteljesítményű terhelőellenállás(ok) - 2x 100Ω - értékének csökkentése, ill. ezzel együtt a tranzisztor cseréje is javasolt egy nagyobb áramot elviselő típusra. Az LM317 (vagy LM117) itt a fesz. referencia szerepét tölti be, ebben az áramkörben kb. 2.1V a kimenőfeszültsége, ez lesz a komparátorok kapcsolási szintje. Mivel a komparátorok másik bemenete a 2 db. 1kΩ -s ellenállással a felére leosztott akkufeszültségre van kötve, így kb. 4.2V-os táp- (azaz akku-) feszültségnél áll majd le a kisütés, ami 4 db. cellához (névleg 4.8V-os akkupakkhoz) ideális. Más cellaszámhoz át kell számolni a 2x 1000Ω -os osztót, de 4-nél kevesebb cellánál a referencia-, és a komparátor IC, a buzzer, ill. a led működése bizonytalanná válhat, ezért inkább több cellát tud kisütni, mint kevesebbet. 6 db. cellához pl. a ''felső'' 1000Ω helyett 2kΩ, 8 db.-hoz meg 3kΩ kellene. Kapcsoló(ka)t is beépíthetsz, ha többféle akkucsomagot szeretnél kisütni és a terhelőáramot is változtathatóra terveznéd.

  • And

    veterán

    válasz td #296 üzenetére

    Ja, az nem csak egy sima piezo lapka, hanem egy tokozott zümmer, azaz piezo + oszcillátor: ráadod a tápot, oszt' fütyül. A múltkor bementem az Elektrokonthába, kértem egy ilyet, erre visszakérdeztek, hogy vezetékest kérek , vagy nyákba ültethetőt :). Pár V-tól 12V-ig biztosan működik, én 5V-ról használom. Az árama elég kicsi, egy kontroller kimenete simán meghajtotta, és került vagy 300 Ft-ba..

  • And

    veterán

    válasz td #289 üzenetére

    Nem az a kérdés, hogy mérnök vagy-e, hanem hogy mennyi tapasztalatod van az ilyesmiben (nyilván a két halmaznak van közös része, de az egyikből nem következik a másik :D).
    Tippek: Bővebben: link és Bővebben: link (egyszerű, esetleg elemgyilkossá válható szerkezetek, mint a szövegből kiderül), Bővebben: link (ez hasonló, mint amit említettem), Bővebben: link, Bővebben: link, Bővebben: link (bonyolult).

  • And

    veterán

    válasz td #287 üzenetére

    Éppen lehet, miért is ne? Ha megoldod, hogy a cellánkénti feszültség ne essen kb. 1V alá - kisütéskor inkább ezen van a hangsúly, nem az időn -, akkor minden további nélkül készíthetsz akár egy egyszerű automata kisütőáramkört is. Javasolt építőelemek pl.: feszültség-referencia (Zener-dióda, esetleg LED), komparátor (op-amp) ill. az általa kapcsolt terhelőáramkör (tranzisztor v. mosfet + terhelőellenállás vagy izzó). Egyszerűbb áramkör is szóbajöhet, de az előbbi megoldás tényleg magától kapcsolna le, ill. a kisütőáramot közel állandó értéken tartva - és persze az időt mérve - meghatározhatnád az akkucsomag adott terhelőáram melletti tényleges kapacitását is. A kisütőáramot valahol 0,2..0,5 C között beállítva a kisütés várható ideje teljes indulókapacitásnál 5...2 óra lenne. Ha csak a használat utáni ''maradék'' kapacitást akarnád kisütni, ennél jóval hamarabb befejeződhet a lemerítés.

  • velizare

    nagyúr

    válasz td #272 üzenetére

    nekem is csinál ilyet a discmanem, pláne a lejátszási idő elején, tehát amikor bekapcsolom, felpörög a lemez, stb. mivel meglehetősen nagy buffere van, elég sokáig pörgeti. ilyenkor egyharmad töltöttségen mutatja az akksikat, majd miután két órát hallgattam, kétharmadon. szóval nem egy egzakt szintet mutat, hanem azt jelzi ki, hogy a jelenlegi fogyasztás mellett mennyi időre lesz elég az, amennyi bennük van. legalábbis az ilyen esetekben.

  • And

    veterán

    válasz td #272 üzenetére

    Egy konkrét töltő valszeg. ugyanazon módszerrel / módszerekkel próbálja tölteni mind a NiMH-, mind a NiCd-cellákat, legfeljebb ez nem sikerül neki teljesen.. Ha csak időzítő van benne, akkor egyértelmű a dolog, ha viszont az időzítő már csak biztonsági vésztartalék a normális teletöltöttség vizsgálata (például inflexiós pont ill. negatív delta figyelése) mellett, akkor lehet, hogy az egyik fajtánál a normál eljárás, a másiknál az időzítő állítja le a töltést.
    Az egyik legnehezebb feladat egyébként mind a fogyasztó készülék, mind a töltő számára a belehelyezett akku töltöttségi fokának megállapítása. Csakhogy míg az előbbinél a szimpla elemindikáció múlik rajta durva fokozatokban, addig egy töltőnél ennek már komolyabb tétje lehet: az akkuk biztonsága. A NiMH-NiCd átkapcsolást pedig szintén nem szokták a töltők a véletlenre, vagy a saját méréseikre bízni..

  • And

    veterán

    válasz td #270 üzenetére

    Ugyanannyi elem kell a fényképezőbe mint a walkmanbe, vagyis az összes cellát átteszed az egyikből a másikba? Csak mert az átlagos walkmanok 2 db. elemmel mennek, a fényképezők meg ki tudja.. A legkorrektebb lemerítési megoldás, ha olyan univerzális töltőt szerzel be, amely kisütésre is képes, így a cellák várható élettartama is hosszabbodhat. Szerintem két oka is lehet annak, hogy a magnóban még órákig működőképesek maradnak az akkuk. Az első az, hogy nem teljesen azonos szintről indult a fényképezőben használt akkuk kisütése, mert mondjuk nem csak teljes csoportban használod a pakkot, hanem külön-külön is (pl. 4 (?) db.-ból kettőt időnként beraksz a magnódba ;] ). Te meg pont azokat a példányokat próbálod máshol használni, amelyekben még több töltés maradt. Ez vonatkozik arra az esetre is, ha nem egyszerre vásárolt, azonos típusokat használnál, vagy nem egyszerre töltenéd azokat. A másik ok lehet, hogy a fényképező túl ''hamar'', túlságosan magas feszültségszintnél kapcsolja le a gépet, amikor a cellákban még jelentős töltöttség van. Ez a fgép belső áramköri kialakítása miatt lehet így (pl. rossz hatásfokú belső tápstabilizáltor). Ehhez még az is hozzájárul, hogy a fényképező bizony jóval nagyobb áram felvételére lehet képes, mint egy mezei walkman, így abban a cellák kapocsfeszültsége is hamarabb eshet a kritikus kikapcsolási szint alá, minthogy azok töltöttségi foka ezt indokolná. A walkman másrészt jóval ''igénytelenebb'' állatfaj, talán a motor áramának stabilizálását kell csak megoldani (hogy ne lassuljon a lejátszás, ahogy az elemek merülnek), a többi részáramkör elég alacsony akkufeszültségig is bírhatja a strapát.

    [Szerkesztve]

  • And

    veterán

    válasz td #262 üzenetére

    A kisütést nem úgy kell érteni, hogy totál nullára csökken a cellák kapocsfeszültsége. Az már mélykisütés kategória, ami hosszú távon árt az akkunak. Ha a NiMH- v. NiCd-cella feszültsége kb. 1V alá csökken, a cella az eredeti töltésének már csak igen kis részével rendelkezik, gyakorlatilag kisütöttnek tekinthető. Félvezetős fogyasztóra kevéssé jellemző az azt tápláló akku mélykisütése, mert egy bizonyos feszültségszint alatt az elektronika egyszerűen nem működik tovább, vagyis szinte alig vesz fel áramot. Az olyan áramkört pedig, amelyet nagy valószínűséggel akku fog táplálni és belül állandó - stabilizált - tápot igényel, eleve úgy alakítanak ki, hogy vészesen csökkenő tápfesz. esetén kikapcsolja magát. Ezt főleg a hibás működés elkerülésére teszik, de a kikapcsolás mellesleg az akku mélykisütését is megakadályozza. A digit fényképező erre jó példa. A sima ohmos fogyasztó - ahogy azt már írták - ellenben képes a mélykisütésre, mert amíg a rákapcsolt feszültség nullára nem csökken, addig mindenképp áram folyik rajta. Ilyen pl. az egyszerű zseblámpa: ha azt bekapcsolva hagyod, teljesen ''kinullázza'' az akkumulátort. Ha pedig az izzót több sorbakapcsolt cella táplálja, akkor az eredetileg legkisebb induló töltéssel rendelkező cella a kisütés végére szépen átpolarizálódik. Márpedig nincs két tökegyforma töltöttségű akku, még akkor sem, ha kizárólag együtt, pakkban használjuk. A cella általad említett ''magához térése'' (főleg nagyobb áramú kisütéskor) természetes jelenség, de csak egy bizonyos szintig.

Új hozzászólás Aktív témák

Hirdetés