Új hozzászólás Aktív témák

• #59 vati senior tag Drótszamár #52

  Új Válasz 2005-04-03 16:50:18 #59

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  vati

  senior tag

  válasz Drótszamár #52 üzenetére

  Én úgy gondolom, hogy soha nem lessz szabad akarata a mesterséges inteligenciának. Mindíg az embernek lesznek alárendelve.
  
  A szabad akarat léte vagy nemléte olyan súlyú probléma, hogy az elméleti fizika is beleszól (QM különféle értelmezései). Még azt sem tudjuk, saját magunknak van-e szabad akaratunk, egyátalán nem triviális. Könnyen lehetséges, hogy a szabad akarat illúziója csak egy érdekes következménye az agyunk huzalozásának, ill annak, hogy a téridő szerkezete nem minden dimenzióban szimmetrikus - ahogy időirányt is csak azért érzékelünk, márt másképp gondolkodni sokkal bonyább lenne - pontosabban nicsenek fogalmaink a leírására.
  Egy érdekes -és régi- paradoxon olvasható erről E.Szabó László: a nyitott jövő problémája c. könyvében.
  
  Ha könyv, nem csak Asimovot ajánlanám: Stanislaw Lem írt egy nagyon jó novellát erről a témáról: érző, gondolkodó, tudatos lények egy számítógép belsejében, akik (amik?) arról töprengenek, világuk vajon teremtett-e? Pedig egész univerzumuk megsemmisül, mihelyt kihúzzák a konnektorból a gépet. A vicc, hogy Lem kb. 30 évvel a Mátrix-film előtt megírta.
  
  Egy ilyen virtuális világban simán lehet szimulálni a (látszólag) szabad akaratot.
  
  A létezik-e M.I.? kérdés szerintem rossz.
  
  Attól függ a rá adható válasz, hogy hogyan definiáljuk az intelligenciát? Egy gumiszó, millió aspektusa lehet.
  Problémamegoldó készség? -> szakértői rendszerek. Már most jobb lehet bizonyos aspektusokban mint az ember.
  adattárolás? -> triviális
  tanulás, önfejlesztés? -> öntanító algoritmusok, önszervező adatbázisok
  Ha úgy definiáljuk, intelligencia az, ami minél jobban hasonlít az emberi viselkedésre -> megint részképességek halmazára bomlik, amiben miért ne lehet jobb egy gép?
  
  Sokan ez utóbbit értik intelligenciának. Ami úgy viselkedik mint egy ember, az intelligens, ami nem az nem. (ez sem feltétlen igaz, ld. pl. Lem: Solaris)
  
  De nemcsak ilyenekkel jellemezhető az emberi intelligencia mint matematikai gondolkodás képessége, absztrakció, önindukáló gondolatok létezése (nemcsak response), megjósolhatatlan viselkedés (szabad akarat?), dualizmus (különbséget tud tenni maga és az érzékei között) közel végtelen lehetséges rendszerállapot... Nem. Amikor egy embergyerek tanul, rengeteg adatot szív magába, a intelligencia mint ''baromi nagy adatbázis''-modell, szintén jó lehet: a kisgyerek agya olyan mint a szivacs, szívja befelé a sok megfigyelt tényt, amelyek statisztikai tömege fog majdan egy rendszerré huzalozódni. a lényeg a mennyiség. ''Az alma piros'' mint ismeret nem úgy alakul ki hogy van a gyereknek almafogalma meg pirosfogalma és ezt összekapcsolja, hanem lát sok almát és konstatálja, hogy többségük jellemző színű ami piros.
  Egy projekt is volt valamikor a 90-es évek végén aez emberi értelem ilyesféle modellezésére (sok-sok adat, ami megszervezi magát) talán ''cyc'' votl a neve, nem emlékszem. A vége az lett, hogy egy 8-10 éves gyerek szintjére fel lehetett fejleszteni a gépet, tovább nem. ...bocs, a zavarosságért nem tudom jobban leírni ennyi sorban.
  
  Ha már viselkedés, már 30 éve tudtak olyan programot írni, ami laposan ugyan, de képes volt szimulálni az emberi társalgást, HA egy emberrel beszélgetett, aki feltételezte róla hogy intelligens. (hogy is hívták a programot?)
  
  Szóval összességében semmi lehetetlen nincs az M.I.-ben.
  ...csak tudjuk felismerni, mi az.
  Egy gépről honnan TUDHATJUK hogy értelmes vagy sem?
  

Új hozzászólás Aktív témák