Új hozzászólás Aktív témák

• #3064 nbukta77 addikt

  Új Válasz 2011-12-04 11:33:55 #3064

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  nbukta77

  addikt

  Lithium technológia

  A lítium-ion (Li-ion) és lítium-polymer (Li-Poly) akkumulátorok a megvásárlást követően szintén nem alkalmasak a telefonkészülék huzamosabb ideig történő üzemeltetésére, a gyári töltés veszteségeinek pótlására előzőleg minden esetben fel kell őket tölteni. Bár ezeket az akkumulátorokat gyárilag feltöltik, előfordulhat, hogy a készülékbe helyezve az nem kapcsol be. Ebben az esetben még akkor is tölteni kell az akkumulátort, ha a töltéskijelző nem jelez töltést. A töltési folyamat ebben az esetben is zavartalan, sőt néhány perc elteltével a töltéskijelző már jelzi a töltődést. A készülék 15-30 perc elteltével már bekapcsolható. Ezeket az akkumulátorokat nem kell formázni, egyszeri feltöltéssel elérik maximális kapacitásukat. A különböző akkumulátorok tulajdonságai kisebb-nagyobb mértékben eltérnek. Ki kell emelni, hogy főleg a technikai paraméterekben ragadhatóak meg ezek a különbségek. Sokáig élt az a tévhit a felhasználókban, hogy az akkumulátorok élettartama a túltöltés miatt csökken leginkább. A mobiltelefon akkumulátorokat a saját töltőjükkel gyakorlatilag nem lehet túltölteni. Erről egy elektronikus védelem gondoskodik, amely a maximális töltésszint elérése után csepptöltésre állítja a készüléket, vagyis kikapcsolt készülék esetében minimális a további töltődés; bekapcsolt készülék esetében pedig az elveszett energiamennyiséget pótolja csak a töltő.

  Tippek, trükkök, tévhitek: A Task Killer
  2010.12.20. 12:03 // Írta: Deino

  Velős téma, nem is tudom pontosan, hol kezdjem. Van ki tudja, van aki nem, van aki ért valamennyit a témához, de a lényeget meg pont nem. Szóval a kérdés változatlan:
  Kell-e nekünk Task killer?

  A tévhit tömören

  A legtöbb ember aki csak épp ismerkedik a friss androidos telefonnal, vagy netán Windowsos mobilról szabadult épp bele egy friss HTC telefonba, a market indítása után első amit telepít, a task killer. Mert ez olvasta neten, ez hallotta haverjától, aki nagy techguru. A telepítés önmagában még nem lenne baj, de nagyon sokan rosszul használják őket.

  A task killerek az alábbi nagyon egyszerű feladatot végzik el: indításnál megnézik, milyen alkalmazások futnak a memóriában, és aztán általában vagy automatikusan, vagy egy gombnyomással szépen falhoz állítják őket, és egy fejlövéssel bumm, megpróbálják bezárni őket. Ez elméletben némi felszabadult memóriával járna, meg persze kímélné az akkumulátort. Akkor hol itt a baj?
  A színfalak mögött

  A Google az Androidot egy multitasking operációs rendszernek tervezte a kezdetektől fogva, vagyis arra, hogy ne okozzon neki gondot több alkalmazás kezelése. Ami logikus is, elnézve, hogy mire is használjuk az okostelefonokat a mindennapok során: sms küldés, ránézek twitterre, zenét hallgatok, jön egy e-mail...

  Ha nagyon leegyszerűsítjük, akkor az android egy módosított Linux kernel. Ebből fakadóan egyes dolgokat nem úgy kezel, mind mondjuk ahogy windows alatt megszokhatta az ember. Gondolom feltűnt, hogy a legtöbb alkalmazásnál nincs kilépés gomb. Ez nem véletlen, és nem is design hiba. Így kell lennie.

  Egy alkalmazás három féle státuszt ismer: Nem fut (ki van kapcsolva), Fut (aktív) és van egy harmadik, a Passzív státusz. A passzív státusz azt jelenti, hogy ott van ugyan a memóriában, de nem csinál abszolút semmit. És mivel nem csinál semmit, nem fogja jobban meríteni a telefont azzal, hogy ott van a memóriában.
  Ha meghúzod a ravaszt

  Vagyis mi történik akkor, ha elsütöd a kedvenc task killeredben a Kill ALL! feliratú gombot? Szépen fogja magát, és kilő MINDENT. Ezzel további magyarázat nélkül annyi a baj, hogy olyan dolgokat is ki fog lőni, amiket nem kéne: rendszer folyamatokat, többek között. És az oprendszer ezt egyből újra fogja indítani. Végeredményben nemhogy nem lett jobb a helyzet a task killer bevetése után, hanem még kárt is csinált: az alkalmazások újraindítása ugyanis még jobban leterheli a telefont.

  Android 1.5 meg 1.6 rendszereknél még nem volt tökéletes a memóriakezelés, ezért még érzékelhető gyorsulás történt, ha az ember elsütött egy task killert. Az android viszont sokat fejlődött azóta: 2.1, pláne 2.2 alatt már ilyen szempontból teljesen feleslegesek, mivel a Google nagyon sokat fejlesztett a memóriakezelésen. Ha a rendszernek memóriára lesz szüksége, majd ő kilövi magának a felesleges dolgokat, ebbe kár beleavatkozni. Ez már csak azért is jobb megoldás, mivel az android nyilván nem fog kilőni olyan folyamatokat, amire még szüksége van, tehát csak azt lövi ki, amire már nincs szükség: nem fog újraindulni semmi feleslegesen.
  Akkor mire jó?

  Android 2.1 és 2.2 alatt nem sokmindenre. Ha mindenképp be akarsz zárni valamit - mert valami rosszul működik, vagy mert nagyon meríti az akksit - akkor használd az alkalmazások / manage applications részt, és küldd el aludni ott a programot a "Force Close" gombbal. Ha a program nem létfontosságú a rendszer működéséhez, akkor egy ilyen Force Close után nem fog újraindulni.

  A modern Li-ion és Li-poly akkumulátorok lemerítése és kisütése pedig már szükségtelen, sőt a mélykisütés nem is lehetséges az akkumulátorba épített védelmi elektronika miatt. Az újabb Alcatel készülékekben alapállapotban a 000000* kombinációval juthatunk a szervíz menübe, ahol van lehetőségünk megtekinteni a telep töltöttségi állapotát is. Ez a töltöttségi állapot maximálisan 92%-os lehet, pontosan a fent említett elektronikus túltöltési védelem miatt, és körülbelül 6-7%-os töltöttségnél kapcsolnak ki ezek a készülékek. A Lithium-Ion és a Lithium-Polymer között az a különbség, hogy a polymer típusú telep általában könnyebb, illetve kisebb területen lehet belőle nagyobb kapacitást kicsiholni. Cserébe viszont a Li-Ion akkumulátorok több töltést bírnak ki a kapacitás csökkenése nélkül. Általánosságban elmondható, hogy a Li-Pol erőforrások 500-szor, míg a Li-Ion telepek 1000-szer tölthetőek újra, és csak ezután kezdenek fáradni. A Li-Pol olyan technológia, melynél az akkumulátor polimerizált elektrolit zselét tartalmaz, így alakja és mérete nagy mértékben változtatható.

Új hozzászólás Aktív témák