Új hozzászólás Aktív témák

  • bLaCkDoGoNe
    veterán

    Most már elszakadt a cérnám...

    Mind nagyon büszkék lehettek magatokra ezzel a ''há-há-gazdag-usa-ne-adjunk-nekik-segélyt-majd-most-jól-meglátják'' hozzállással.

    Nem tudom, hogy megfordult-e a fejekben, hogy hiába gazdag globál az USA,
    1.) nem mindenhova jut egyformán sok pénz
    2.) egy ilyen helyzetben, amikor nagy mennyiségű pénzt kell előteremteni, bizony mindenkinek jól jön a segítség
    3.) nem tudom, hogy hallottál-e már ilyet, de ilyen katasztrófák során bizony elő szokott fordulni, hogy bizonyos termékeket keresettebbé válnak. Meglepő módon takarók, gyógyszerek, ilyesmik szoktak elfogyni. Ebből egy nagyobb készletet összekaparni újra lehet, hogy szintén nem egyszerű.

    Inkább azon elmélkedjetek, hogy mialatt jól megmondjátok a frankót, emberek halnak meg, akár ebben a pillanatban is! Nem tudom, hogy felfogtátok-e... Hogy kicsit képszerűbb legyen, segítek:

    A Superdome tetejét fáradhatatlanul bombázta a Nap sugaraival. A bent ülő tömeg úgy érezte, mintha egy forró sütőben ülne, mivel a szellőztető rendszer felmondta a szolgálatot. Mindenkiről patakokban folyt a verejték. Az egykor tiszta és takaros épület most ősemberek hajlékjára hasonlított: mindenütt kiűrült vizespalackok, összetaposott fánok, papírok, zacskók hevertek. Itt-ott kisebb hegyekben tornyosultak a csarnokban menedéket keresők sebtében összepakolt holmijai, némelyikben egy élet emléke, ami most értéktelen kacattá vált. A bűz elviselhetetlen volt. Miután a vízhálózat felmondta a szolgálatot, sem a vécéket, sem a zuhanyzókat nem lehett használni, így az emberek ott végezték el a dolgukat, ahol tudták. Ezért néhol bokáig járhat az ember a bűzös, barnás trágyalében. Néhányan, az öregek és a legyengültek közül nem bírták a meleget, a vízhiányt, ők meghaltak a bűzös, meleg csarnokba, sok ezer ember között, gyakran még is egyedül. Egy idős néni holttestét tolókocsijában a fal mellé gurították, és lefedték egy pokróccal. A tolókocsi, és az ember formájú pokróc most is ott van.
    Az élelmet osztó munkás tegnap sajnálkozva tárta szét a karját, mondván, nincs több víz, nincs több élelem.
    - De már úton van az utánpótlás, és úton vannak a buszok is - tette hozzá némileg bizonytalanul az őt elkeseredetten méregető tömegnek, miközben átvillant az agyán, hogy most fogják meglincselni. Szerencsére nem tették, bár a hevesebb vérmérsékletűek szitkozódtak, és a tömegben néhol össze-összeverekedtek az emberek egy-egy üvegen, aminek az aljában még maradt némi ásványvíz.

    És így tovább...

    Még szerencse, hogy a kutyák kiküldését ''nem ellenzed''. Engedje meg Felség, hogy térdre boruljak az Ön végtelen bölcsessége és éleslátása előtt.

Új hozzászólás Aktív témák