- Huawei Watch GT 5 Pro - egészség + stílus
- iPhone topik
- Mi nincs, grafén akku van: itt a Xiaomi 11T és 11T Pro
- QWERTY billentyűzet és másodlagos kijelző is lesz a Titan 2-ben
- Samsung Galaxy A52s 5G - jó S-tehetség
- Google Pixel topik
- A Samsung gyártja az első 2 nm-es Qualcomm lapkát?
- Poco X6 Pro - ötös alá
- Megjelent a Poco F7, eurós ára is van már
- Azonnali mobilos kérdések órája
-
Mobilarena
Ez itt, az elektronikával hobbiból foglakozók fórumtémája.
Lentebb összegyűjtötttem néhány elektronikával kapcsolatos, hasznos linket.
Új hozzászólás Aktív témák
-
-
válasz
atesss
#11655
üzenetére
Nekem régebben egy mobil szerelő barátom mondta,hogy a telefonoknál az aksi töltés nem is olyan egyszerű.A "gyári" töltőknél az elektronika pulzálva adja a feszültséget és a telefonba is van egy ÁK ami meg a töltés idejét/mértékét szabályozza.
Az USB szabvány stabil 5V-ot ad ki.Az én elgondolásom szerint az olyan telefonok amik USB-ről is tölthetők azoknak a pulzálásért felelős elektronika is a telefonba van.Azért pulzálva tölti a telefon az aksit mert így tudják megvalósítani a "gyors"töltést. -
atesss
addikt
válasz
atesss
#11286
üzenetére
Üdv ismét !
Azóta nem csináltam meg még mindig a töltőt.
Most a diódával és a hűtésével nem lesz időm foglalkozni, ezért egyenlőre összeraknám ahogy volt (a telefon nem töltődik rendesen számítógépről sem, más USB-s töltőről meg sehogy sem ! - és ez így elég kényelmetlen), csak a kábel-törést megcsinálva.
Persze csak valami gumival vagy gyenge ragasztóval összefogva, hogy pár hét múlva tudjam folytatni.
De az lenne a kérdésem, hogy az eredeti kábelen melyik a + és a - ér, a teljesen fekete, vagy az amelyikben van egy kis fehér is ? Elfelejtettem, és csak egy sejtésem van - de nem vagyok biztos benne hogy mindenhol így szín-kódolják.
Ha meg fordított polaritás megy rá a telefonra, az nem lenne jó...Kimérni ugye nem nagyon tudom (hogy egyezik-e a számítógépes kábelről jövő "kiosztással"), mivel nincs microUSB aljzatom, vagy ilyen csatlakozós rossz készülékem.
Egy microUSB csatlakozót meg ugye multiméter hegyével nem lehet megmérni a mérete miatt. -
sörösló
aktív tag
válasz
atesss
#11408
üzenetére
Nem egyszerű probléma, talán bontsuk darabokra.
"Jelenleg 9db 36W-os T8-as fénycső van, elektronikus előtéttel - de ez nagyon silány minőségű.
Kb. 1-2 hónap után elromlanak, és az előtétek még hamarabb is mint a fénycsövek."Tipikus spórolós hibajelenség. A vállalkozó megveszi a legócsóbbat, felveszi a pízt oszt jónapot. Jómagam is vállalkozó vagyok, igaz van főállásom is, ezért ha nagyon ócsóért kell valami, nem vállalom el. Végül is én megtehetem, a vállalkozás csak vésztartalék, megengedhetem magamnak hogy szar munkát ne adjak ki a kezemből. Ott a csapda, hogy a legtöbb munkát anyagostól, mindenestől egyben kell vállalni. Megrendelői rövidlátás!Takarékoskodni lehet egyrészt az anyagon, másrészt ahogy a régi viccben van.
- Minden munkát háromféleképpen végzünk. Jól, olcsón és gyorsan. Ön ezek közül bármelyik kettőt választhatja. Tudnia kell azonban, hogy:
-A jó és gyors munka nem olcsó.
-A jó és olcsó munka nem gyors.
-A gyors és olcsó munka nem jó.
A saját lakásomban 4-5 éves kompakt csövek garmadája működik, hiba nélkül. Amíg nem ismertek, kicsit se néztek hülyének a villanyboltban
amikor azzal adtam vissza a kínált lámpát: nem kell, túl olcsó!"A kapcsolási idő szerintem most túl rövid (talán 1 perc körül), "
Ez tényleg rövid, ennyi idő alatt egy fénycső be sem indul rendesen. Ebben az esetben olcsóbb lehet a hagyományos világítótest.
"A másik kérdés a mozgásérzékelők, mert azokat is cserélni / kiegészíteni kellene."
Lásd első pont. Minőségi termék kell, nem ócsó!
"És az sem lenne rossz, ha kombinált mozgás / fényérzékelő lenne, ugyan elég sötét van a garázsban (nincs sok ablak), de ha süt a nap akkor kb. áprilistól októberig napközben nem kellene működnie."
Külön alkonykapcsoló kell, és lásd: első pont.
"Hallottam olyanról is, hogy jelenlét érzékelő, ezek hogyan működnek pontosan / mennyibe kerülnek ?"
A klasszik jelenlétérzékelő számolja a belépőket, és amikor az utolsó is távozott, lekapcsolja a villanyt. Ez viszont csak egyajtós helyiségnél működik, vagy ahol nem lehetséges az hogy bejöttünk öten és egy autóban távozunk.
Lehetséges megoldás egy energiatakarékos világítás külön kapcsolhatóan. Ha sokáig akarsz matatni, akkor egy kézikapcsolóval bekapcsolod az enegiatakarékos világítást mondjuk fél vagy egy órára, aztán automatikus kikapcs. Nálam a pincében így működik. Egy mozgásérzékelő viszont újraindítja a félórát, ha lent matatok. Távozáskor kikapcsolható, de nem feltétlenül fontos.
-
Lompos48
nagyúr
válasz
atesss
#11408
üzenetére
Túl sok a kérdés, hozzáértésem meg (most) időm is szegényes. Ha "meggazdagszom" és jön valami ötletem, meg mások is hozzászólnak, akkor esetleg még visszatérek a problémádra.
Egyelőre 2 megjegyzésem van:1. a melegedő TO-220-as tranzisztorokat nem hogy nem szerelték hűtőbordára...
Meg kell azt nézni, hogy üzemben tényleg melegednek-e. Legtöbbször Triac-okat használnak az előtétekben (ha jól tudom), a néhány fénycső árama bekapcsolt triac-nál nem hoz össze túl nagy disszipálni való hőt.
2. ...és hogy a csövek is a plafonon futnak, ezért akadályoznak.
Ez már a detektorokat szerelő szakik pancserségét "dícséri".
-
Lompos48
nagyúr
válasz
atesss
#11280
üzenetére
3 év nagy idő! Valószínű, hogy a NYÁK alapanyaga pertinax (bakelit?) alapú, tehát a színe sárgás/barnás - monduk ki kakaszínű - és nem az üvegszálas, ami szürke vagy zöldes. Ez idővel öregszik a hőtől. Kicsit segíthetsz rajta, ha kicseréled a diódát és valamivel hosszabb lábakkal - távolabb a nyáktól - forrasztod be, ha van hely ehhez. Akkor kezd baj lenni, ha a szigetelő kezd szenesedni, mert akkor már vezet is. Ugyancsak lehetőség volna egy nagyobb áramú (mondjuk 2A-es) diódára cserélni. Annak ugyanakkora áramnál a nyitóirányú feszültsége (VF) kisebb, tehát kevésbé melegedik. Öngerjesztés nem valószínű, mert a VF fordítottan arányos a hőmérséklettel, a visszárama pedig nem nő annyira, hogy számottevő legyen. A dióda egyszerűen a határai közelében működik.
-
Batman2
őstag
válasz
atesss
#11238
üzenetére
Szerintem a lakk nem fogja le a mikorhullámokat !
A mobil telefon átjátszók antennái is burkoltak, az elejük is valami vastagabb nejlon szerű fóliával le van fedve, mint egy dobnak a rezonátor membránja !
Ha meg műaynag dobozba betéve működik, akkor a lakk pláne nem jelenthet gondot szerintem, csak UV és időjárás álló fajtát használj !
De próbáld ki !
Üdv.:
-
Lompos48
nagyúr
válasz
atesss
#11238
üzenetére
Soha nem jössz egyszerű feladványokkal.
Csak véleményt írok, nem feltétlenül megoldásként.
...a réz-oxidos reflektor azért kicsit rosszabbul funkcionálhat...
Ezt ki kellene próbálni. Szerencse az, hogy a rezen keletkező oxidréteg nem nő/virágzik, mint a vas esetében. Egyébként gondolj bele, hány olyan parabolaantennát látsz/láttál még a műholdazás hőrkorszakából, ami akár egy gólyafészeknél is rosszabbul néz ki, mert szigetelő anyagra ragasztott sztaniollal/alufóliával oldották meg. Ott is reflektorról van szó. Tehát amíg egy folytonos vezetőréteg marad egyben az antenna mögött, addig az végzi a dolgát.
Hogy az oxidréteg rosszabb vagy nem egy doboznál, nem tudom. Mindenesetre az antennákkal foglalkozó cégek a dobozhoz használható anyagokat dielektrikus jellemzőik alapján válogatják (mint [itt]). Tehát a fagylaltosdoboz kérdőjeles.
Lakkozás elképzelhető, csak tudd meg valahonnan, hogy melyik az a lakk, amelyik eléggé bírja a hideg-meleg-száraz-vizes ciklusokat.
Ha meg a fotókat nézem, azt mondanám (mivel NYÁK alapanyagból van a reflektor), hogy szereld megközelíthető helyre az antennát és készíts néhány cserereflektort, amit bármikor cserélhetsz. -
sörösló
aktív tag
válasz
atesss
#11114
üzenetére
Hú, most olvasom a Brigéciolt. Eszedbe ne jusson! Ez egy ásványolajszármazék, arra való hogy feloldja és vizes emulzió képzésre alkalmas állagúra alakítsa a lerakódott olajszennyezéseket. Magyarul: az ezzel kezelt olajos szutyok vízzel lemosható. Nem éppen finom elektronikák kezelésére találták ki!
Erről jut eszembe : egyszer az egyik kollega hozza a csontraégett fokozatkapcsolót a hegesztőtrafójából. Nézd már meg mi baja, nem kapcsol semmit, pedig már alaposan be is spréztem. Hát tényleg alaposan besprézte. Csakhogy grafitos szerelőpasztával! 
Végül is mindegy, nem? A spré az spré, használnia kell azért van. Nem? 
-
sörösló
aktív tag
válasz
atesss
#11118
üzenetére
A kontaktjavításnak több lépcsője van. Leírom, amit a Kontakt családról tudok. Van ugye a 60, a 61 és a WL. Ez egy család. Régóta létező, kiváló eredménnyel használható termék, de a gyártó azt ajánlja, hogy lehetőleg rendszerben használjuk. A kező a Kontakt 60. Ez feloldja a makacs oxidokat, az avas zsírt, gyantamaradványokat stb. Mivel ez kissé korrozív anyag, a hatásidő után mossuk le az egészet Kontakt 61-el. Mivel a kissé kopott alkatrészek szárazon már nem igazán szuperálnak, utókezelésként használjuk a Kontakt WL-t, ami egy spec. kenő és konzerválószer. Kissé tényleg olajos jellegű.
Piszok drága dolog így együtt, éppen ezért többnyire csak a 60-ast szokták használni.
Lehet igaza van Lomposnak, hogy a réz és kadmiumos dolgokat nem bántja, de jópárszor dobtam már ki gázhiány miatti 60-ast. A gáz a szétrágott doboz lyukain szabadult ki. Szóval lehet hogy csak a horganyzott vasat szereti ennyire, de mindenesetre elgondolkodtató. Ezek után az általad vásárolt termék biztatónak tűnik. Az olajtartalom az utókenés miatt kell. Többnyire szintetikus, vagy nagytisztaságú, trafóolaj minőségű kenőanyagról van szó, amit kifejezetten elektromos környezetre fejlesztenek, úgyhogy még megöregedve sem fog vezetni. Az oldószer elpárolgása után leheletnyi réteg marad vissza belőle. A féktisztító pedig közönséges, autósboltban és még Tesco-ban is kapható termék. A külföldire lehet hogy Break Cleaner van írva, de a belső többnyire ugyanaz. Tiszta benzint (iparit, nem orvosi tisztaságút) és szintén ipari zsíroldó alkoholt (izopropil) tartalmaz. Egyik sem oldja a műanyag alkatrészeket, kizárólag a zsíros szennyeződést. A régebbi termékek között még volt benzin-aceton keverék is. Azért írtam a szagát, mert az aceton vagy a nitrohígító viszont oldhatja a műanyagok egy részét! Ez viszont feltűnő aromás illat! Lehet gyógyszertárban is benzint venni, de szintén horrorisztikus áron. -
Lompos48
nagyúr
válasz
atesss
#11118
üzenetére
Szerintem nem tud kárt okozni az, amit vettél. Nem tudom mit keresbenne olaj, ami inkább kenőanyag. Van olyan olaj, smi vezet, de itt megáll a tudományom. Esetleg utólag még ráfújsz egyet szárazabbal.
Hangkártyával hullámformát generálni szűz terület számomra. Mindenesetre erre jó megoldás egy mikrokontroller. Igaz időigényes mert ha a hardver meg is van, akkor is kell hozzá programot írni. A másik a frekvencia kérdése. Nem mindegy meddig akarsz felfelé haladni, de sem a hangkártya sem a uC nem fog túl nagy frekvenciát varázsolni.
-
Lompos48
nagyúr
válasz
atesss
#11114
üzenetére
Finombenzin alatt a sebbenzint érted ?
Igen.
Finom gépolaj van, valami átlagos fajta,
Nem különosen kritikus.
Kontaktspray esetén én nem teszem olyan magasra a rudat. Általában a Kontakt600-at használom, eddig nem okozott utólagos gondot. Az, hogy korrodálja a saját dobozát nem jelent sokat, az kozönséges horganylemezszerű anyagból van, a kapcsoló pedig más. De próba-szerencse.
3 állású kapcsolót is ... remélme jó lesz méretben...
Az lehet probléma, ha szűk a hely, meg aztán annyiféle kapcsoló létezik, hogy jujj. Hátha eltaláltad.
-
sörösló
aktív tag
válasz
atesss
#11109
üzenetére
A kontaktsray néha elég szemét dolog. A Kontakt 60-as pl. nagyon jó szulfitoldó, de pár év alatt a saját dobozát is kieszi, mert savas! Ha valamit használsz, gondosan olvasd el a használati utasítást. Ha elvégezte a dolgát, inkább mosd le. A mosáshoz én féktisztítót használok. Általában izopropil-alkohol és benzin keverék, nagyon ritka az acetonos. A szagáról megismerheted. Állítólag a WD 40 is használható kenésre és kontaktnak is, de én részemről nem nagyon bízok a "minden egyben-mindenre jó" dolgokban. Állítólag NASA fejlesztés, ha valaki használta már ilyesmire is, leírhatná a tapasztalatait.
-
Jancsi
aktív tag
válasz
atesss
#11040
üzenetére
Valami logikai P csatornás lenne szerintem az ideális. 5V-os tápfesz mellett, 4,2V-ig töltött akku esetén, amit tegyünk fel hogy 2A-el töltünk ( a söntön esik kb 100mV,a számítások az adatlap 17. oldalának tetején vannak), marrad 700mV-unk ami eshet a FET-en. Szépen kiszámoljuk, hogy ez max 350m Ohm Rdson-t jelenthet, a Vgs pedig -3,9V. Keresünk egy olyant FET-et ami megfelel az elvrásoknak pl. [link]. Adatlap 3. Figure 1. mivel a Vgs-ünk 3,9V azaz már majdnem 4V így nézzük alulról a 3. vonalat, Y tengelyen kikeressük a 2A-rt, megnéttük hol metszi a vonal, majd levetítjük az X tengelyre és látjuk, hogy kb 125mV esik a FET-en ilyen gate feszültség mellett. (mivel ez az adat egy kis impulzusra van megadva így lineáris üzemben ettől kismértékben eltérő lehet a Vds, de még úgy is bőven 600mV alatt marad).
Az IC adatlapját csak elég felületesen futottam ár, de szerintem áramban a szűk keresztmetszet a FET és a sönt.
Ezt a 3V-os dolgot kicsit túl komolyan veszed, kb 50mAh kapacitást nyernél ha 2,7V-ig sütnéd ki az akksit.
Az én olcsó kínai celláimra 2,75V-ot írnak és az alatt lekapcsol elvileg, de még sosem próbáltam.
NTC/PTC ellenállás aminek hőmérsékletfüggően változik az értéke, azért van rá szükség, hogy ha az akku melegedne leálljon a töltő, vagy kisebb árammal töltsön tovább. (normál körülmények között nem kellene az akkunak komolyabban melegednie, de gyorstöltésnél erre is figyelni kell, nem beszélve a meghibásodó cellákról)
A nyakam nem tenném rá, de aszem Ctimer-el azt az időt adhatod meg ameddig a feszültség generátoros töltés tartson, elvileg mondjuk annak addig kellene tartania amíg x mA alá nem esik a töltőáram.(ezt még átolvasom holnap, ma már nem nagyon látok ki a fejemből)
A töltőáram állítást több sönt sorba vagy párhuzamosan kapcsolsával lehet a legegyszerűbben megoldani.dudika10
302-esnek annyi hátránya van csak talán, hogy nincs biztosíték a 10A-es méréshatárban és hogy kb 2-3 év alatt kikopott a méréshatár választója. De mentségére legyen mondva semmi probléma nem volt vele amíg ki nem kopott.
A 202-est 3 hónapja nyúzom, annyi talán a negatívuma, hogy kell neki 1s hogy metalálja a méréshatárt + éjszaka a fárszt hozza rám amikor sípol kettőt mielőtt kikapcsol, ha bekapcsolha felejtem. -
Jancsi
aktív tag
válasz
atesss
#11035
üzenetére
A MCP73861-t felejtsd el szerintem ilyen tölőáram kellett. a QFN tok is max 2W hőt tud leadni, 4 rétegű nyák esetén. A szimulációhoz amúgy SOIC-8-as tokozású FET-et használnék.
A MCP73843 külső FET-el jobb megoldásnak tűnik, a DPAK és D2PAK tokozású FET-ek elég nagy hőt tudnak leadni, a nyákon pedig ki tudod alakítani a hűtőfelületet. Ha a nyákon nem lenne elég hűtőfelület akkor lehet TO-220-as FET-et használni kis hűtőbordával.
Az akkut felesleges 2,7V-ig meríteni, a kisűtő áram úgy is 1C alatt marad így pedig csak max 2-3% marad az akkuban 3V-hoz képest.
Olyan akkut kell venni ami rendelkezik védőelektornikával, csak minimális a többletköltsége, de nem kell már ezzel sem folgalkozni és lényegében nem foglal helyet.dudika10
Ha mindent kell mérni az elég húzós árban. 5k körül a Maxwell MX-25 202-t tudom ajánlani. Ami hiányzik belőle az a béta, hőmérséklet és induktivitás mérés és a háttérvilágítás, minden mást tud ami otthonra kell szerintem. A méréshatár választó automata benne, aminek meg van az előnye és a hátránya is, előny, hogy csak beállítod, hogy ta AC feszt szeretnél mérni és csatlakoztatod a vezetékeket és látod az értéket, ha pedig változna akkor nem kell a műszerhez nyúlni, mert magától vált méréshatárt. Negatívum viszont, hogy 1-2s kell neki mire megtalálja a megfelelőt.
8k körül MX-25 302, abból az induktivitás mérés hiányzik csak, de kézzel kell méréshatárt váltani. -
Lompos48
nagyúr
válasz
atesss
#11035
üzenetére
Most nem tudok megoldást ajánlani, de megkommentálom pár gondolatban az általad írottakat.
- Tény, hogy az MPC73861-et a határai környékére akarod hajtani, ami meggondolandó.
- A disszipáció/hűtés szimulálása, nem olyan egyszerű, mint ahogy leírod. A hő ugyanúgy "folyik" a chip-től a hűtőborda felé, mint az áram sorbakötött ellenállásokon, csak itt ugyancsak "sorbakötött" de termikus ellenállások, amik vezetik. Ezek az ellenállások chip-, tok-anyag- majd pedig hűtőfelületfüggőek. Nem tehetsz egyenlőségjelet termikus szempontból egy IC meg egy ellenállásháló között, csak azért mert ugyanabba a tokba szerelték. Ez a típusú tok úgy van tervezve, hogy közvetlenül a NYÁK rézfelületének afja át a hőt. Az adatlap ezt szépen leírja. Ezen még gondolkozz!
- Az MC34063, ha 3V alá csökken a bemenő fesz egyszerűen nem teszi tovább a dolgát. Arra ne számíts, hogy lekapcsol és megoldja vele a mélykisülés elleni védelmet. Én úgy képzelem, hogy nem termeli a kimeneti célfeszültséget, de azért eszi tovább a bemeneti forrást. A mélykisülés elleni védelem általában az akkuból fogyasztó készülék dolga, az kell lekapcsoljon, hogy ne fogyasszon tovább, mert ha működni már nem tud rendesen, akkor pedig az akkut se szopja tovább. Ezek a step-up konverterek általában mindenhol 5V-ös bemeneti feszültséggel vannak definiálva. -
And
veterán
válasz
atesss
#10921
üzenetére
Ahogy Lompos is említi, baj nem lehet belőle, ha nagyobb kapacitású akkut teszel bele. A DECT-rendszerű telefonok egyébként is a 'hogyan nem szabad NiMH-cellákat tölteni' ékes példái lehetnének: az akkupakk sosincs teljesen lemerítve, a rátöltés gyakorlatilag folyamatos, ha a dokkolóba teszed a telefont, ez pedig a túltöltésnek (de legalábbis a memóriaeffektus kialakulásának) melegágya. A NiMH-nak nincs határozott töltési végfeszültsége, ezért a töltés végének megállapítása elég nehézkes. Épp ezen okok miatt teljesen felesleges ide alacsony önkisülésű (LSD) akkuk használata. Ezt a fajta felhasználási módot csak a Li-ion vagy -polimer akkuk viselik el hosszabb távon, a NiMH-k viszonylag gyorsan kapacitáscsökkenéssel reagálnak rá, csak ez a szokásos beszélgetési időtartamok miatt eleinte nem annyira feltűnő.
-
Jancsi
aktív tag
válasz
atesss
#10881
üzenetére
Az akkukon általában feltüntetik milyen típus pl. [link] BL-5X.
A lejátszóban valószínűleg li-po van, sokat keresgéltem, de nem találtam méretben pont akkorát. Ez a legnagyobb kapacitású akku [link] amit találtam ilyen méretben. Mivel a kapacitása csak 450mAh, az üzemidő 60-65%-a lesz mint az eredeti akksival újkorában. Esetleg meg lehet próbálkozni különféle telefon akkuval, de azok celláinak méretéről nem találtam egyértemű infókat, plusz eléggé szerencsejáték szétvágni a vékony müanyag, esetleg csak fólia burkolatot, hogy hozzájusson az ember, az elég sérüléken cellához.
Ha li-po-t nem találsz megfelelő méretben akkor mehet li-ion is bele, de abból még kisebb kapacitásút találsz ugyanakkora méretben + nehezebb is a fénház miatt, de működni fog vele. Li-ion cellák méretéről ezt a táblázatot találtam, de szerintem a gyártónként elétrők lehetnek kissé a méretek [link] a modell név elé ICP-t írj, aszem az valamiféle szabvány ezekre a cellákra és úgy keress rá.GerykO
Kétszáz forintért, már vehetnél ébresztőórát is a kínaipiacon.
Az is egy megoldás lehet, hogy egy relével bekapcsolod az erősítőt, de ez csak akkor ajánlott ha komolyabban értesz az elektornikához.
A DSS elvileg támogatja a PC Speaker-en a lejátszást, de nem próbáltam [link]
Ha a két 4 Ohm-os hangszórót sorbakötöd akkor legalább nem teszi tönkre a kivezetést, de egyáltalán nem biztos, hogy hanogsabb vagy jobb hangú lesz mint az eredeti megoldás.
AC 9V egyenirányítva 12V, így egy 200mA-es biztosíték után kötheted a PC tápra is akár az erősítőt.
Esetleg megoldás lehet pár nagyteljesítményű, hangos venti a gépbe + néhány régi golyócsapágyas 10.000 rpm-es SCSI merevlemez. -
atesss
addikt
válasz
atesss
#10822
üzenetére
Utánanéztem a Nokia BL-5X akksinak, és úgy tűnik még sem 700mAh-s (a Meizu-s fórumon [link], ahol valaki arre gondolt, hogy talán cserélhető erre), hanem van ahol 500mAh-at írnak, van ahol 550-et, van ahol 600-at. Bár lehet az 500 és az 550 az mind utángyártott, de a Nokia oldalán sem 700 van, hanem 600:
[link]
Google keresés: [link]
2 990 Ft. *
Feszültség: 3,7V Teljesítmény: 550mAh/2,0Wh Típus: Li-Ion Szín: fekete Méret: 32,7mm x 37,5mm x 5,7mm
Itt csak 500mAh: [link] és [link]
Itt meg pl. 600: [link]De tegnap szét is szedtem, amit írnak ebben a fórumban, azt sajnos meg tudom erősíteni:
I opened up my M6 and measured.
The battery is 43x43 mm, the thickness I couldn't measure since the battery is stuck to something (the display?), and I only have a big plastic ruler to measure with. However, I estimate it to be around 4-5 mm.One battery option would be to use the Nokia BL-5X, used in Nokia 8800. It is replacable and can be bought separately for around $25 (probably less at the right place).
The Nokia BL-5X battery measures 33 x 37,5 x 5,3mm and might be possible to fit into the Meizu M6. The battery specifications are 3,7 Volt / 700mAh / Li-Ion - Same as for the original Meizu battery!The big question (aside from if it would fit) is if the charging would still work if you replace the original battery with this one. Anyone with further battery knowledge/experience that could answer that question?
Az alsó részét tényleg nem lehet fényképezni, mert be van ragasztva.
Egy kicsit próbáltam feszíteni, egész kicsit jött is szét a ragasztás, de többet nem mertem.
Képek: [link]Amit írtál korábban a Li-Ion / Li-Po különbségről: [link] ( a li-ion-nak kemény fém burkolata van, a li-po olyan mint ha csak egy kis zacskó lenne. ( li-po li-ion ) az alapján ez elvileg Li-Po lenne.
Bár pl. ennek a Nokia BL-5X akksinak van egy burkolata, de attól még így nem lenne egyértelmű, hogy Li-Ion. Vagy műanyag házas akksik már nem nagyon vannak mostanában ? -
Jancsi
aktív tag
válasz
atesss
#10809
üzenetére
1A mellett min van 500mV dop-ja az IC-nek, az akkut 4,2V-ig kell töltenie azaz kell neki min 4,7V tápfesz, de lehet az az akku 2,5V-ig is lemerülve, ekkora a töltő IC-nek 2,2W hőt kell leadnia, nem lehetletlen feladat, de helyigényes a hűtőborda.
Pl van egy stabilizált 12V-os tápod, akkor az MC34063-al csinálsz egy step-down kapcsolást ( a nagyobb áram miatt külső FET-el vagy tranzisztorral ). Nem les ideális töltő, mert az akku feszültségének változásval fog változni kis mértékben a tölrőáram ( mivel a bemeneti oldalon van az áramlimit ) de ez 3,8V és 4,2V között +-5%.
Fmin a kapcsolóüzemű táp műköfési frekvenciája, Vripple az a kimenet hullámossága, mekkora eltérés engedhető meg a kimenő feszültségben, ez lényegében csak a kimenet kondenzátorától és a frekvenciától függ. Nagy frekvencia esetén elég kisebb kondenztor is, kisebb frekvenciára nagyobb. De mindenféleképpen valami Low-ESR típus kell, mellé pedig 100nF - 1uF X7R vagy Y5V.
Ha másik is li-po és 3,7V-os nem lesz gond. Cserénél figyelj a polaritásra, ha nem komplett akkut veszel hanem csak cellát akkor óvatosan forraszd át az elektornikát és próbáld ne rövidrazárni az akksit. Mindig ragaszd le az egyik pólusát, akkor tuti nem lesz gond.
Az BL-5X egy sima Li-ion akksi, az igazat megvallva szeritnem a li-ion és a li-po, csereszabatos, lényegében egymással, csak a tölő és kisütő áramokra kell figyelni cserénél. -
Jancsi
aktív tag
válasz
atesss
#10777
üzenetére
1A felett már csak kapcsolóüzemű töltő jöhet számítába, láttam lett linkelve már pár fajta, de 2k egy IC-ért... Ha stabil a tápfesz akkor tökéletes az MC34063 a feladatra, bementen van áramlimit, így fix tápfesz mellett fix a töltőáram. De akkor már egy 12V-os 1A-es dugasztáp, arról lehet 2Ah-val tölteni egy cellát.
Párhuzamosan akkor kapcsolj cellákat, ha csak minimális az eltérés közöttük, ezt otthon nem egyszerű lemérni. Feltöltöd őket teljesen, majd ugyanakkora terheléssel sütöd ki őket, ha mindig ugyanakkora feszültséget mérsz rajtuk akkor mehet a dolog. Egyéb esetekben egy-egy schottky dióda az akuk előtt és külön töltő, ami közvetlenül a cellákra kapcsolódik. Diódából célszerű valami nagyobbat választani, hogy minél kisebb feszültség essen rajtuk pl. 400mA-hez, inkább 3-5A-est, és minél alacsonyabb feszültségűt, azokon még kisebb fesz esik.De lassan ott tartasz, hogy a két akku, a töltő, a stabilizátor 5V-ra lesz vagy 7-8k+jó pár óra tervezés és szerelés. Szedd szét a lejátszót és cseréld inkább benne ki az akksit, itt szerintem találsz megfelelőt [link]
-
Lompos48
nagyúr
válasz
atesss
#10793
üzenetére
Kicsit nézegesd meg [ezt.]. Ha jól látom/olvasom, egyetlen külső tranzisztorral elhajtható 1A fölé. És ha jól emlékszem a Maxim kérésre mintadarabot is küld. Igaz, nem a leggyorsabb megoldás. Elméletben a gyártók közül a Maxim meg a Linear, akik ismereteim szerint számításba jönnek.
Közben látom, hogy jóval leelőztél a keresgélésben.
-
atesss
addikt
válasz
atesss
#10793
üzenetére
Az LT3650-ről: [link]
Farnelnél is kapható: [link] és [link]Második a Farnelnél: [link]
Most már csak az a kérdés, mi az ami hamar rendelhető, és mondjuk 2500ft-nál lehetőleg nem drágább.
De ahogy nézem a Farnelnek jobb keresője van, megnézem itt is: [link] , vagy már részben beállítva: [link], vagy töltőáram szerint rendezve: [link]
Csak 1400 Ft náluk a szállítás. [link] -
Lompos48
nagyúr
válasz
atesss
#10786
üzenetére
És utána egy step-up, pl MC34063-al
Ezt találtam bonyolultnak kissé.Vagy esetleg két Li akku sorban, és egy 5V-os stab - de ez jelentősen rosszabb hatásfokú.
Ez igaz.Akkor van ötleted ? Mármint egy konkrét IC-típust lenne jó tudni
Holnap utánanézek.De, csak nem találtam meg otthon a 4 akksiból csak 2-t.
Bár az is lehet, megpróbálok kölcsönkérni, csak még nem tudom kitől
Erre nem találok vállvonogatós smiley-t.Mire gondolsz pontosan az "ellenállással szimulálva"-n ?
Hogy mérjem meg hogy 5V-ról (PC USB / külső DC táp) hány mA-t vesz fel, és vegyek egy akkora ellenállást, és először arra kössem rá a 4 akksit ?
Igen, nem kell halálkomoly legyen a mérés, csak lásd merrefelé mozogsz.
Mindenképp kell egy feláldozott vagy félig hibás USB kábel a méréshez is.
Rákapcsoláskor tegyél rá egy ellenállást, hogy a bekapcs csúcsot megegye, aztán leveszed. Bár a próba erejéig.Csak akkor azon még esik fesz. Bár a fenti okfejtés alapján az még jól is jöhet - de csak amíg még egészen fel vannak töltődve az akksik, utána pont hogy nem.
Áthidaló megoldásnak tegyél Schottky diódát, az 400 mV körül eszik. -
Lompos48
nagyúr
válasz
atesss
#10781
üzenetére
Párhuzamosan csak áramgenerátorokat szabad kötni. Feszültséggenerátorokat mindig csak sorba. Előbbieknek elméletileg végtelen, utóbbiaknak, ugyancsak elméletileg nulla a belső ellenállása. Soha nem lesz 2 fesz. forrásnak ugyanakkora a feszültsége, vagy eljön az a pillanat, amikor egymással kezdenek el "játszadozni."
Csak kisütéskor akarnám kötni párhuzamosan.
A kisütés nem a Meizu táplálását jelenti? Valamit elszalasztottam volna? 2 Li akkuról van szó? Ha igen, akkor párhuzamosan kötve honnan jön ki a még szabályozásnak is alávetett 5V?
Gondolom valahol volt egy elírás.Persze veszteség lenne így.
Veszteség mindig van, ha a feszültségből el kell csenni valamennyit.
Csak egy 500mA-esnél erősebb töltő IC lenne a megoldás?
Az ne aggasszon, hogy nem találsz 1A-es SMD töltő IC-t. Ha ez az egyedüli gond, erre lehet megoldást találni.
És más ötleted nincsen akkor ?
Nincs, de van egy kérdésem: nem fúrja az oldaladat kipróbálni minden elektronika nélkül 4 NiCd vagy NiMH akkuval (ahogy már 2x próbáltam szuggerálni), elővigyázatból egy sorbakötött diódával, szimulálva előbb a Meizu fogyasztását ellenállással és pontosan megmérve a feszültséget? Az én tippem 99% OK
-
And
veterán
válasz
atesss
#10773
üzenetére
"Ez azért elég dúrva lenne, ha ezt így meg tudja csinálni minden további nélkül max. terhelésen."
Miért lenne durva? Dupla (lehetőleg alacsony csatornaellenállású és 'logic-level') mosfet, némi komparátor és hővédelem egybe integrálva, minimális - μA nagyságrendű - saját fogyasztással: ez a belső akkuvédelem. Ilyesmit képzelj el: [link]. -
Lompos48
nagyúr
válasz
atesss
#10769
üzenetére
Mint az előttem szóló is írá. Az az 1,45V műszerrel van mérve (gondolom) ami egy "hatalmas" 10 MOhmos terhelést jelent. Mérd meg töltés után akár egy 10k-val leterhelve és mindjárt jobban fog kinézni a dolog. Kíváncsi vagyok a mérés eredményére. Ha nagyocska maradna (amit nem hiszek) még mindig sorba köthetsz vele egy... diódát!
Szerk: tegnap töltött, azóta nem használt akkum most üresben 1.235V
-
Jancsi
aktív tag
válasz
atesss
#10732
üzenetére
Azu USB csatin +-5% eltérés megengedett, azaz elég 4,75V a lejátszónak ( bízzunk benne betartják a szabványokat ). Erre rájön a LP8345 200mV drop-ja, azaz a pakkot, 4.95V-ig tudod kisütni, ez 1,2375V-os cellafeszt jelent, ami azt jelenti, hogy az akku elég hamar lemerül. De ez ellen tudsz tenni, ha minél kisebb árammal sütöd ki, [link] pl. ha 1C-vel sütöd ki ( 2000mAh-s akksinál ez 2000mA-rt jelent, akkor már, ha 20% töltést leadott már akkor 1,2V-ra esik a cella feszültsége, 0,2C-nél (2Ah-nál 400mA) csak 75-80% tájékán esik 1,2V alá a cella fesültsége. De ezek az adatok erősen típus függők.
Másik megoldás egy darab li-ion cella és step-up, pl MC34063-al. A Kalkulátor segítségével könnyen ki lehet számolni az akatrészek értékét. Akkut érdemesebb innen rendelni [link].
Harmadik megoldás, két li-ion cella és szinte bármilyen feszstab ic, nem gazdaságos, de egyszerű mint a faék.
Negyedik lehetőség, hogy szétszeded a lejátszót, leméred benne az akksit, és rendelsz hozzá egyet valahonnan. Lehet, hogy komplett akksit nem találsz csak cellát, ezesetben az elektroniát át kell rá forrasztani. Ha nincs pont akkora méretű akkor mehet bele egy kisebb is, pl a gyári 400mAh helyett 300mAh-s talán még azzal is meglenne az 5 órás felvételi idő.
Daneeka
Ki kellene deríteni mekkora az áramfelvétele a füles erősítőnek, elvileg nem nagyon kellene 100mA-nél többnek lennie. Akkor még neccesen elmenne borda nélkül is, de 1-1 ilyen picike bordával tökéletes lesz [link].
"Illetve most elbizonytalanodtam a táppal kapcsolatban is. Mindenütt azt olvastam, hogy mindnél nagyobb a szűrőkondik értéke annál jobban fogja kezelni a nagy tranzienseket, basszust stb. az erölködő. Ez a hatás vajon "elveszik" ha utánuk rakok egy stabilizátort vagy nem?"
Eleve kell egy bizonyos méretű kondenzátor, hogy ne halld a brummot, ezt a stabilizátor elé érdemes tenni. A stabiliztor, ha kellően gyors és bírja a nagy ámokat, akkor nem lesz gond a tranziensekkel. De a nagy kapacitás a pontos szabályozás rovására megy a kiemneten.
Alkalmazhatsz a tápban egy CRC szűrést még a stabilizátor előtt, az egy aluláteresztő szűrőt alkot (megszűri a brummot), plusz az ellenálláson is esik feszültség, így kevesebbet kell fűtenie a stab ic-nek.
Fülesnek egy Firstwatt F2-t használok, az egyszerűsége ellenére meglepően kellemesen szól [link] Elvileg az eredeti kapcsolási rajz [link] de lehet rajta bőven egyszerűíteni, ha gondolod felteszem az általam megépített verziót.
-
mezis
félisten
válasz
atesss
#10751
üzenetére
Minél nagyobb a kapacitása egy ceruza akkunak, annál gyorsabb az önkisülése. Ha mindennap töltöd, ez nem probléma. Alkalmi használatra a Sanyo/Eneloop -tól láttam olyan akkut, melynek energiatárolása igen hosszú idejű.
Akkukra van itt nem messze külön fórum, ott azt ajánlják, hogy ha valaki állandóan használja az akkumulátorait akkor érdemes olyat venni, amelyik cellánként vezérli a töltést és akár refresh funkciója is van. Ilyet én még csak Conrád-éknál láttam IPC-1L. Tényleg nagyon jó. Lemérhető vele az akku kapacitása. (Csak aztán ki ne derüljön a 3 Aó-ról, hogy 2 is alig van meg.
![;]](//cdn.rios.hu/dl/s/v1.gif)
-
DuplaZso
aktív tag
válasz
atesss
#10751
üzenetére
Én a helyedben nem bonyolítanám túl. 4 db AA-st minden szempontból könnyű kezelni. Olcsó, a töltő is az hozzá, és nem kell szabályzóelektronika az általad használt környezetben. Rá a négyes elemtartóra egy elvágott, filléres USB-hosszabbítókanóc (uram bocsá veszel egy lengőaljzatot), és kész a csodatápegység.
Szerk.: Bakker, mindjárt csinálok is egyet !
-
-
Lompos48
nagyúr
válasz
atesss
#10732
üzenetére
Lehet, hogy közel van a határhoz, de érdemes volna megpróbálni egy LP8345-tel .
...450mA-t fogyaszt - de ezt mondjuk le kéne mérni,...
Ha ez a Meizu fogyasztása (én csak ezt tudom soraidból kihámozni), akkor lehet nyert ügyed van, mert ez teljes hangerőre vonatkozhat lejátszás módban. Ha ez igaz, akkor felvételnél a fogyasztás sokkal kisebb lehet. Ha csak 200 mA-t feltételezünk, már csak 80-85 mV a drop, ha pedig 100 mA, ott már kb. kb 45mA az 5V-os görbén.
A [honlapjukon] úgy nézem mintadarab is igényelhető.
Ha nem értettem félre jók az esélyeid 4 akkuval is.
Ha igen akkor elnézést. 
-
And
veterán
válasz
atesss
#10458
üzenetére
Karakteres (alfanumerikus) kijelzőt 'csupaszon' nem szokás használni, grafikust meg pláne nem. Igazából beépített önálló LCD-kontroller nélküli modulok nem nagyon vannak, esetleg ilyen 3+1/2 digites nyers LCD fordul elő, amelyhez pl. 200mV-os alapműszer IC (ICL7106 és klónjai) használatos meghajtóként. A karakteres modulok saját kontrollert tartalmaznak, amelyek szokásosan minimum felülről kompatibilisek az - amúgy már kifutott - ősi HD44780-as kontrollerrel. Ehhez legjobb esetben 6 portlábbal (4 adat és két vezérlőbemenet) lehet csatlakozni a µC felől, és szinte minden magasabb szintű nyelvet támogató fordító tartalmaz hozzávaló függvénykönyvtárat, mivel ezek használata szinte szabvánnyá vált.
-
Jancsi
aktív tag
válasz
atesss
#10188
üzenetére
Kell minden szegmens meghajtásához 1, hogy ne a mikrokontroller kimeneteit terheljük akár 7 x 5-10mA-el.
A kijelző kiválasztáshoz azért csináltam két tranzisztoros meghajtót, mert így nem gond ha nagyobb a kijelző tápfeszültsége mint a mikrokontrolleré. Azonos tápfeszültség esetén az NPN tranzisztort el lehet hagyni és akkor fordított logika szerint kapcsol majd. A PWM-nél szintén ugyanígy.
Nem tudom mekkora árammal szeretnéd meghajtani a kijelzőt, de szerintem a BC337/BC327 páros bőven megteszi.
Dobozból vegyél egy ablak nélkülit és vágass rá valahol egy ablakot, még olyan szépnek sem kell lenne a vágásnak, ha teszel elé egy sötét plexit valahogy így.
A gomb nem gond, a belső felhúzó ellenállásokat használva lényegében csak be kell kötni az I/O láb és a föld közzé a gombot, 3 db elég is lesz.
Tápnak szerintem megteszi egy 5V-os párszáz mA-es telefon vagy MP3 lejátszó töltő. Áramszünet esetére pedig ott lenne egy 9V-os elem, vagy 3-4db ceruza. De mivel a kijelző aránylag sokat fogaszt elemes üzemre váltáskor érdemesebb lenne, csak időnként felvillantani. ( akkor talán nem merül le még ébresztés előtt) -
Jancsi
aktív tag
válasz
atesss
#10176
üzenetére
Jó a te ötleted is, de így talán kicsit szebb és lesz egy álalánosan használható kijelző meghajtód. Amit később kevesebb gondal tudsz illeszteni más áramkörbe.
A T-Bird-ről most hallok először, de ha van rajta JTAG rossz nem lehet.
Nekem egy USBTinyISP projektem fut, azzal fogom kiváltani az STK200-at és az asztali gépet.
Sorosportnak az esetek többségében megteszi egy USB soros illesztő is, sok "gyári" progrmaozóban is olyan van.
Debugolni úgy tudod, hogy megnézed a kijelzőt, ha az van rajta amit látni szeretnél akkor örömbódottá, ha nem akkor megpróbálsz rájönni hol a bibi.
De néhány mikrokntrollerben van debugWIRE On-chip Debugging, amiről fogalmam, hogy működik.
Ha otthagyod az ISP csatit a kész panelen akkor azon keresztül tudod frissíteni a programot, akkor nem kell bootloader.
A boltból megvett chip-eket gond nélkül lehet programozni, legalábbis ISP-n tuti. És tuti üresek, mert egyszer poénból megnéztem mi van bennük gyárilag, üresek voltak.
Tina-val készült, a kezelőfelülete nekem kicsit nyűgös (sosem azt fogja meg amit én szeretnék), de sok felesleges prototípus építéstől kímélt már meg, pár perc alatt ki lehet deríteni benne életképes-e a konstrukció. -
Jancsi
aktív tag
válasz
atesss
#10174
üzenetére
A PWM nem túl nagy bonyolítás szerintem.
Ezek a progamrozók jók hozzá, az egyszerűbb mikrokontrollereket ISP-n keresztül lehet programozni. [link] [link]
De ha van párhuzamos port a számítógépeden akkor az STK200 a legolcsóbb megoldás [link] Annyi szépséghibája van talán, hogy a buffer nélküli verzión néha beragad a reset, akkor vagy újraindítod PC-n keresztül, vagy lehúzod a progrmaozó kábelét.
Bootloader felesleges szerintem, elvégre ott van a programozó, annak akkor lenne értelme, ha pl soros porton keresztül akarnád a későbbiekben frissíteni a programot.
A kijelzőt kezelését valahogy így lehet szerintem megoldani, így lényegében csak a tranzisztorok szabják meg a maximális áramot [link] Igen, a bázis áram korlátozó ellenállsok lemaradtak.
-
Sucuka
senior tag
válasz
atesss
#10162
üzenetére
"Én személy szerint PIC-ekkel kezdtem" Mármint a Kandón ?
Nem, itthon hobbiból Bár a kandón kezdtem volna, akkor most nem itt tartanék. Nincs fősulim, szimpla elektrotechnikus vagyok sok szakmai tapasztalattal."Azon lepődtem meg a doksiban a fogyasztási adatokat nézegetve, hogy a watchdog azért jó "sokat" fogyaszt (legalábbis az alap power down fogy.-hoz képest). Power Down módban 1uA vs. 22uA ha ki és ha be van kapcsolva a watchdog."
Nyilvánvaló, hisz watchdog-nál minden egyes cikluskor "felébred" a proci, majd ha minden rendben van, akkor "visszaalszik" (olyan mint a 5,5 hónapos kislányom
) -
And
veterán
válasz
atesss
#10166
üzenetére
"De próbanyákon raktam össze, hát a szegmensek összekötése kis vezetékekkel baromi nagy munka volt."
Hát, ez ismerős, de a probléma szerintem egy maratott nyákon nem létezik, csak a dugdosós-összekötögetős próbapanelen.
"Ez most működik szépen, a digitális órához viszont a megszakítás működését még
tanulmányozom. Meg ugye ahhoz majd a pontosság miatt időalapnak 16 bites timer kell, nem elég a 8-as, stb."
Ezzel nem értek egyet: a 8-bites timer éppen ugyanolyan pontos (merthogy ugyanaz) óragenerátor vezérli, mint a 16-bitest. Az egyetlen hátrány, hogy olyan órafrekvencia esetén, amely nem kettő egész számú hatványa, az időzitők értékét túlcsordulás esetén az ISR-rutinban piszkálni kell. De ehhez egy 8-bites is tökéletes, ha jól ki van számítva (hogy ne nulláról inkrementálódjon ismét, hanem az általad megadott értékről), ill. az adott timerhez tartozó előosztó is jól van konfigurálva. Ezért kifejezetten órához nagyon hasznos a 32,768 kHz-es kvarccal működő LP-oszcillátor, de ugye ez nem mindig járható út, főleg ha közben egészen mással is kell foglalkoznia a procnak.
"Akkor végülis mit ajánlanál az anódok és a katódok vezérlésére ?"
Még mindig ugyanazt: kisáramú (a közös elelktródánál már figyelni kell az áramlimitre), pici tokozású (hagyományos alkatrésszel TO-92 vagy SMD-ben SOT-23), a polaritásnak megfelelő csatornájú mosfetet vagy bipolár-tranzisztort. Az ULN2803 egy 8-fokozatú, NPN-darlingtonokat tartalmazó meghajtó tömb, az is megfelelő (mondjuk a közös katódok vezérléséhez), az adatlapján szépen ki van rajzolva egy-egy fokozata. Az egyes szegmenseket viszont szvsz. csak akkor éri meg külön meghajtókról járatni, ha valami extrém nagyáramú vagy halvány kijelzőt használsz.
"Illetve azon gondolkoztam, hogy egy fényerő-szabályzást meg lehetne úgy oldani, hogy a kijelző-táp rész előtt van egy változtatható fesz.-stabilizátorom (pl. LM317)."
Közös anódosnál valószínűleg járható, de közvetlen szegmensvezérlés esetén csak akkor, ha a stab kimenőszintje nem lépi át az MCU tápfeszültségét. Ilyesmivel én nem bonyolítanám az életet, de ez tényleg ízlés kérdése.
"Az külső/elem MCU-táplálás közti átváltást hogyan lenne jó megoldani ?"
A legegyszerűbben egy-egy diódával, amelyeket a külön tápokkal sorban kötsz be. Nem kell ezt bonyolítani: ha csak az elem van a körben, akkor az áramkör azt terheli, ha viszont külső tápról megy, akkor azt. Ennek feltétele, hogy a külső táp feszültsége mindenképp nagyobb legyen, mint az elemé, ellenkező esetben bekapcsolt tápnál is terhelődik az elem. A két dióda a kis feszültségesés miatt célszerűen schottky típus lehet, az anódjuk a két külön pozitív tápág felé kötve, a közösített katódjuk pedig mehet az MCU-t ellátó stabilizátor bemenetére. Stabilizátorból pedig olyat illik választani, amelynek a nyugalmi árama nagyon kicsi (ilyen 7805-ös klónok nem jók, azok 4..5 mA-t zabálnak alapban). Pl. Chipcad-nél kaphatóak olyan Ricoh stabilizátorok, amelyek 1-2 µA körüli sajátfogyasztással is elvannak (pl. R1154H050B). Ipari redundáns tápok 'szavazó' moduljai is ilyen kétdiódás megoldással működnek.
"De olyan fekvőt, aminek az előlapja lenne átlátszó, hol találhatok ?"
Hát, ez bizony problémás. Pár éve feljesztettünk egy pici műszert, és akkoriban egyetlen elérhető műanyag műszerdoboz volt, amely átlátszó kijelzőablakkal és elemtartóval is rendelkezett. Az Elektrokontha árulta, de azóta már kifutott, 2-3 éve is úgy rendeltek a kedvünkért külföldről pár darabot. Szóval a megfelelő dobozt aztán keresgélheted, egyes katalógusokban (pl. ELFA) vannak szép számmal, de kis darabszám esetén nem olcsók, és a beszerzés / szállítás sem az. Böszme, ablaktalan fém műszerházakból viszont sokféle méret létezik. -
And
veterán
válasz
atesss
#10162
üzenetére
"Azon lepődtem meg a doksiban a fogyasztási adatokat nézegetve, hogy a watchdog azért jó "sokat" fogyaszt"
(Aminek ugye pontosan az az oka, hogy a watchdog-áramkört egy, a konfigurációs szóban beállított fajtájú óragenerátortól teljesen független belső RC-oszcillátor vezérli, és annak muszáj járnia sleep (vagyis f_clk= 0 Hz) közben is. Ez az oszcillátor pedig igényel valamennyi tápáramot. 16F877A típusnál azért ennyire nem szélsőséges a helyzet (tipikusan 1,5 vs. 10,5µA @ Vdd=4V), és érdekes módon utóbbi értéknél már működő LP-oszcillátorral is alig eszik többet, tápfesztől függően 20..35µA-t, 32kHz-es órajelnél.) -
Sucuka
senior tag
válasz
atesss
#10160
üzenetére
Üdv!
Az Arduino nem más, mint egy AVR-t tartalmazó mikrogép, aminek saját fordítója van, és egy eléggé lebutított C-nyelven tudod programozni.
Aki komolyan foglalkozik AVR-el, annak nem ajánlott, aki viszont nem akar az elektronikai részébe belemenni, valamint az MCU-k lelki világát kiismerni (pl megszakítások, wachdog, verem stb), hanem egyszerűen csak szeretne hobbiból robotokat építeni, vagy egysezrűbb céleszközöket, na annak inkább ajánlatos.Én személy szerint PIC-ekkel kezdtem, de mostanában nem foglalkoztam a témával a nyáron született kislányom, meg a rengeteg meló miatt.
-
mezis
félisten
válasz
atesss
#10119
üzenetére
Szerintem egy lakás önálló fűtéséhez fölösleges a külső hőmérsékletet, szélsebességet, páratartalmat, napfolt tevékenységet.,,,, figyelembe vevő automatika. Még padlófűtés esetén sincs akkora tehetetlensége a hőleadó, hőtartó rendszernek, hogy be kellene számítani a fűtés indításához, leállításához a kültéri dolgokat. Elegendő a lakáson belül elhelyezett, kellőképpen érzékenyen reagáló pár db. érzékelő-kapcsoló, ami esetleg a hét napjaira, a nap óráira programozható.
-
sörösló
aktív tag
válasz
atesss
#10097
üzenetére
Kedves Kollégák. Bármilyen kazán és bármilyen termosztát használata esetén alapszabály: csak 4! C differencia ajánlott! Én egy teljes szezont szántam erre a témára. Mindennap felírtam a meteorológiai adatokat, és játszottam a beállításokkal. Nem részletezem, a végeredmény: ha a lakásban a legalacsonyabb és a legmagasabb hőmérséklet között 4 fok különbség van, akkor kb. 25 % volt a gázfogyasztás csökenése. Ez egy U alakú görbe, ahol az U alsó pontja a kb. 4 C különbségnél van. Ha kisebb, ha nagyobb akkor már nő a fogyasztás. Egy jellemző napi program: - Regel 7-kor elmegy mindenki, 18C. Délután 4-kor jövünk haza, 3-kor a termosztát kér 19 fokot, fél 4-kor 20-at, majd 4-kor 21-et. Este 7 körül irány a fürdőszoba, 22 C. Majd 9 körül lefekvés, 10-ig lemegy 20C, majd éjszakára 18 C. Reggel 6-kor ébresztő, 5 órától felmegy 20C-ra 6-ig, majd 18-ra le amíg újra du. 3 nem lesz. Hétvégén módosul, de a trend nem változik csak az időpontok. Semmi tudományos alapja nincs csak a tapasztalat, de nálam bevált. Mielőtt bárki eszkimót kiáltana: leánykáim eleinte lázadtak kicsit. Előjön az egyik egy szál bugyiban és egy topban: Apa! Megfagyok! Kedveském, vegyél fel nadrágot, zoknit, meleg felsőt, ha még mindig fázol vegyél fel szobapapucsot és pulóvert. Láss csodát, év múlva éjszakára 22 C-on felejtett termosztátnál panaszkodás reggel: alig tudtam éjszaka aludni, olyan meleg volt...
-
CPT.Pirk
Jómunkásember
válasz
atesss
#10095
üzenetére
A progi maga nem túl bonyolult, csak van pár hülyesége.
Pl. mikor fel szeretnék bontani egy vezeték részt, erre gyakran felbontja az egészet, még akkor is, ha van pár via menet közben, elég lenne az elsőig felbontani, aztán nyomnék még 1 ripupot a vékony vonalon, ha az egészet fel kell bontani...
A másik hülyesége, hogy mikor vezetékdarabot akarok a move-al arrébb tenni, akkor hiába van megnyomva, hogy szögletes dolgokat csináljon v. adott szögben vigyen vezetékeket, ő szépen elhúzza random szögben.
Aztán az sem teljesen egyszerű, hogyha egy létező vezetősávra ráteszek egy VIA-t, és onnan folytatnám tovább a egy becsatlakozó vezeték kötését...
No meg át enged húzni vezetéket olyan helyeken, ahol tudja, hogy clearence probléma van.Ettől független nem rossz a progi, csak meg kell szokni a hülyeségeit.
-
Lompos48
nagyúr
A szoftverhez nem tudok sokat hozzáfűzni. Tény, hogy a Protek-et több mint tíz éve használom, műszernek nagyon jó, de az RS232 mese nem jött be. Annyira emlékszem, hogy sorba tölti ki a mért adatokat és rajzol belőle görbét. CSAK! Mivel a műszer egy idő után elalszik, ha nem matatod, úgy az adatközlés is nyugovóra tér egyidőben a kijelző elaltatásával. Érdekes volna új szoft rá, de nem voltam/vagyok érdekelt. Az okosabb műszerek észbe tartják az utóbbi 4-10- stb méréseket. Itt nincs már több tanácsom. Azt se tudtam, hogy már kifutott. Nekem azt, amire kell továbbra is elvégzi szorgalmasan.Hátha valaki okosabbakat tud majd mondani a Maxwell sorozatról.
-
Lompos48
nagyúr
A 20k nagyon komoly határt húzó tényező. Én kimondottan Fluke párti vagyok, bár lehet kicsit elfogult. Várj mások véleményére is, hátha sokféle műszer fordult már meg dolgos kezeik között.
Lejjebb talán még kedvelem a Protek 506-ot. Hőmérsékletet tud, kitöltést nem. Van neki soros portja, de nem egy nagy bumm. És egy egyszerű 1kHz-es impulzuskimenete. -
Lompos48
nagyúr
Na, ebbe is belepancsolok, remélem senki nem haragszik meg.
Elsősorban mit jelent számodra, hogy zárlatos? Ha az lenne, akkor vagy a szivargyújtós táplálásnál, de a Molex-ről is annyi áramot venne fel, hogy valami füstölne benne. Ennek nyoma se látszik. Egyébként nem mehetett váltóáramról, mert sehol nem látszik egy egyenirányító. Ráadásul a csatlakozó mellett elkó(k), fojtótekercs meg LED látszik, tehát a bemenete 99%-ban DC. Vigyél kicsit közelebb a problémádhoz.Még valami: mi az a fehér izé úgy jobbközéptájt (kapcsolónak tűnik)?Bocs, látom... -
Batman2
őstag
Vamilyen szinten már biztos megoldották ezt a küszöb feszültség problémát, ha más nem, lejjeb tudták tolni kicsit, csak én vagyok már lemaradva.
Azért nagyon alacsony feszültségen a tejesítmény még nagyon kicsi, mint írtad is a példában.Igen, lomposnak is igaza lehet, nagyobb feszültségealóba kisebb az áramerő, már ami a kapcsoló FET-eken át megy, így tényleg kicsivel kevesebb lehet a veszteség.
Igen bizony, a 80% vagy 90%-nak hosszabb távon nagy a külömbsége, nem mindegy !
Hát csak okosan dönts, szerintem a honi példányok közül vedd meg a legjobbat !
Üdv.:
-
Batman2
őstag
Szevasz
Ahogy néztem, ennek a procinak is 0,85V a minimuma !
Az, hogy be lehet állítani elméletileg alacsonyabb feszültséget, csak elvi dolog, mivel a bitmintával ugyan lehetséges,de a gyakorlatban igencsak fagy szerintem akkor.Lehet már azóta megoldották, de legalábbis 2-3 éve pont ez volt a félvezető és különösen a processzor gyártók nagy problémája, hogy a szilicium alapú félvezetők említett nyitófeszültség korlátja miatt nem ngyon mehetnek 0,7V alá, pedig ha tovább tudnák csökkenteni a fszültséget, akkor jeletősen cökkenne az áramfelvétel is és ezáltal a fogyasztás és melegdés is !
220-on jobb mint 110-en ??
Pedig 220-ról többe kell ledolgoznia, min 110-ről, tehát a veszteségis több elvileg.No, hát akkor ilyen gold tápegységet vegyél !
Én a régebbieket ismerem, azok még csak az említetteket tudták.Viszont azt is vedd figyelembe, hogy a hatásfoka terhelés függő, tehát csak akkor a maximum, ha az ideális terhelésen hajtod !
Üdv.:
-
And
veterán
"Mit jelentenek a multiplexre felkészített hétszegmenses kijelzők ?"
Mondjuk eleve közös tokba van szerelve n-számú digit, esetleg nem n*(7+1), hanem n+7+1 kivezetéssel (a +1 a tizedespont).
Miért kell neked pont ilyen? Közös anódos és katódos biztos létezik, legfeljebb külön tokban minden digit. A nyákon meg simán össze lehet kötni a szegmensek kivezetéseit.
"Esetemben át lehetne alakítani a kapcsolást úgy, hogy közös anódos kijelzőt használjak, de programozási okok miatt a mikrokontroller kimenetén lévő magas szintre kapcsoljon be az adott szegmens ?"
Elég nyakatekertnek tűnik. Ha az anód közös, mindenképp aktív alacsony szinttel lehet vezérelni a szegmensek katódjait.
"Elméletben egy inverter elég lehet a szint-váltásra, de hogyan szokták az ilyesmit a gyakorlatban megcsinálni ?"
Biztos nem inverterrel. Elég 'hülyén' néz ki egy kontroller mellet egy rakás olyan logika, amelyek feladata egyébként a szoftverben is megoldható volna. -
Batman2
őstag
Amennyire tudom a prociknak olyan 0,75-0,7V a minimumuk (talán 0,6xx-esről még olvastam valahol), mivel sziliciumalapú félvezetőkből épülnek fel és azoknak 0,7V körül van a nyitó feszültségük, csak a fém-szilicium kapcsolat (pl. Shottky dóda) esetén megy le 0,3-0,4V-körülire !
Vagy a CMOS procik képesek erre ?
Üdv.:
-
And
veterán
Ok, én írtam ezt a 'logic level' dolgot, nyilván nem minden alap nélkül, de: nincs szükséged feltétlenül dedikáltan logikai szinttel vezérelhető mosfetekre. Látom, ez eléggé bekavart, ilyenekből tényleg nem túl nagy a választék. Ilyen esetben - meg amúgy is - rá kell nézni az adott típus adatlapjára, neked ugyanis nem kell nagy drain-áramokat átvezetned a feten. A kifejezetten logic level típusok ugyanis annyiban különlegesek, hogy nagyon alacsony nyitó- (Ugs-) feszültség mellett tudnak nagy értékű nyitóáramot vezetni. Egy ilyenen például 3V-os Ugs is képes >10A drain-áramot létrehozni. Neked viszont legfeljebb a hét szegmens összesített áramát kell a fettel kapcsolnod, ami jó esetben Id_max < 150mA. Az általam ajánlott BS170-es típus ugyan nem logic level, de ekkora áramot már kb. 3,5V-os nyitófeszültségnél is vezet, lásd az adatlap 3. oldalán az első ábrát (kimeneti karakterisztika, görbesereg az Ugs függvényében). Ezért TTL-szintű vezérlőjelekhez az adott feladatra bőven megfelelő, ráadásul olcsó, és létezik TO-92 ill. pici SMD-tokban is (utóbbinál a típusjel MMBF170). Az alacsony kapcsolt áram miatt ennek a kisjelű fetnek a relatív nagy (1,5..2Ω) csatornaellenállása sem jelent gondot, a disszipáció minimális lesz, időmultiplex vezérlésnél főleg. A gate-hez (mármint azzal sorban) meg nem kell ellenállás, ilyenre csak bipolár tranzisztorok bázisánál van szükség pont azért, mert a bipolár ugye a mosfettel ellentétben áramvezérelt eszköz, a kialakuló nyitófesz értéke a Si-diódáknál megszokott kb. 0,6..0,7V-os tartományban lesz.
A gate-source közötti kérdéses (100kΩ-os) ellenállás szerepe pedig az, hogy a mosfet vezérlésének megszűnése (a kontroller kikapcsolása) után a maradék töltést a gate-ről biztosan elvezesse, lezárva ezzel a fetet. A gate-elektróda egy mosfetnél a többi kivezetéstől galvanikusan elszigetelt, egy kisértékű kapacitás egyik fegyverzetének felel meg. Ha töltést viszel fel rá (pl. a source-hoz képest 5V-ra kapcsolod), majd a vezérlést elveszed, elvezetés hiányában a gate töltése 'ott marad', ezzel 'örökre' nyitva tartva a térvezérlésű eszközt. Normál üzemben ez nem probléma, hiszen a kontroller kimeneti portja is komplementer félvezetőpárt tartalmaz, amely a vezérlés elvételekor (alacsony szintnél) határozott nullára húzza a gate-et, kisütve ezzel a gate-töltést. De ha ez valamilyen ok miatt kikapcsoláskor nem teljesül, a fet csatornája vezetőképes marad. Esetedben ez persze túlbiztosítás, hisz a kontroller és a kijelző tápfeszültsége ugyanaz, egyszerre kapcsolódnak le. De annál a ventivezérlőnél a PIC 5V-ról megy, a ventilátor meg 12V-os, a fet azt kapcsolgatja, így elvileg előfordulhat, hogy mikor a vezérlőjel pont magas állapotnál szűnik meg, a kimeneti (vezérlő) port a gate teljes kisülése előtt nagyimpedanciássá válik, a fet pedig nyitva marad, teljes gőzzel működtetve a ventilátort. Épp az ilyen, kicsi valószínűséggel bekövetkező esetek biztos kivédésére van ott az a relatív nagy értékű ellenállás. (Mod: a kontrollerek portjait amúgy is diódákkal védik a tápok, Vdd és Vss felé, így azok is elősegítik a kikapcsolt µC felé a gate-töltés elvezetését.) -
Lompos48
nagyúr
Nehéz lesz ennyi mindenre válaszolni, de pár dologra azért megpróbálom:
Van más javaslatotok, amiben van valamilyen szintű autoroute ?
Vagy esetleg a másik végletre, ha már úgyis megtanulom (bár akkor ezt lehet majd csak pár hét múlva), akkor valami még komolyabb, pl. amiben szimuláció is van ?Céljaidnak egyelőre gondolom megfelel az Eagle.
Gondolom pár hét múlva nekifogsz tanulni. Nem megy olyan hirtelen a megtanulás, majd meglátod.Elsőnek egy kézifúró kellene, mert a jelenleginek elveszett a tokmánya + egyébként is nagyon alap modell + kezd rossz lenni. [link]
Itt azon is gondolkoztam, hogy egy olyat veszek, ami kicsit komolyabb, erősebb, így lehetne csiszolásra, marásra, polírozásra, kisebb vágásokra, ilyesmire használni.Amire neked kell egyelőre elég a kézi. Nyugodtan nekiugorhatsz akár pár száz lyuk erejéig is. A többi fajta megmunkálás azért már kicsit más. Arra már érdemes valami komolyabbat beszerezni. Asszem nagy a választék.
Egy állvány is jó lenne hozzá (amivel csak lenyomok egy kart, és fúrja ott a panelt azonnal, gyorsan - a gyors ki-be kapcsolásához meg szerintem csinálnék egy láb-gombot).
De pl. ez [link] miért kerül 8500-ba ?Az állvány hasznos és kényelmes, ha nagyon sok a meló, de meg lehet élni nélküle is. Láb-gomb minek? Nem kell a fúrót ki-be kapcsolgatni. Az ár magyarázata: annyit ér.
Egy ilyen "harmadik kéz" állvány is jó lenne: [link] , vagy akár paneltartó + külön nagyító. De esetleg lehetne lámpás is.
Csak sok melóhoz vagy nagyon pici dolgokhoz kellhet, de nem nélkülözhetetlen.
Csipesz kell, de az SMD kezelése nem csak csipeszből áll. Nagyon sok olyan van, ami egyszerű forrpákával se forrasztható, ezt alkatrészenként kell mérlegelni.
Forraszanyagok kellenének még, csak ebből nem nagyon vagyok képben.[link]
Jelenleg egy Weller TCP-24 pákám van, kétféle heggyel (az egyik elég kicsi, elvileg SMD-hez is használható).
Először is kéne egy normál méretű (azaz több száz g-os) forrasztóónt vennem végre, valószinűleg 1mm-es kellene, vagy szerintetek ?
Persze speciális esetekre kellene külön kis adag vékonyabb és vastagabb is.A páka jó, esetleg szerezz hozzá még más méretű hegyet (alkatrészektől függ). 1mm-es ón is jó. Vékonyabb nagyon ritkán szükséges, vastagabb csak hogy ne fogyjon tól sok a vékonyból.
Mire jó a külön folyasztószer, forrasztó gyanta, forrasztó olaj, forrasztó krém, stb. ?
Neked egyelőre csak a gyanta kell. Tisztítja a réz felületét, hogy könnyebben folyjon el rajta az ón. A többi általában az SMD-khez kell, de nem pákás forrasztáshoz. A krém pedig - ha jój tudom - nagyon oxidált felületekhez van, ahol a gyanta nem elég, de forrasztás után letisztítandó savas nyomokat (!) hagy maga után.
Az ónszívó szalag mikor, és hogyan használható ?
Ez olyan, mint egy ellapított árnyékoló harisnya, a szálai közé szívja egy forrasztásból az olvadt ónt, ha bontani akarsz egy forrasztást. Leginkább ott használják, ahova egy szippantó pumpával nem lehet odaférni.
-
turbolali
csendes tag
Köszi a gyors reagálást!
Nos a konkrétumok még nem véglegesek, pl méret, stb. A funkciók is változhatnak az ésszerűség és egyebek szerint. A lényeg, hogy legyen beállítható és pontos időzítőm, ami segít a felkészülésben.
A lényeg, hogy a versenyszám, amihez kell, a következő:
5 lövéses sorozatokat kell leadni, hatszor, egymást követően. A sorozatok között nem meghatározott, de a felkészülést lehetővé tevő szünetekkel (ezalatt rövid pihenő, tárazás, stb, kb 2-3 perc).
A sorozat elején indítanám a szerkezetet, ami kb 10 másodpercig Pl Sárga ledes fényjelzést adna (felkészülés), majd rövid hangjelzés és folyamatos PIROS ledes jelzés 7 másodpercig (ez jó lenne, ha állítható lenne 5 és 9 sec között, valami gombokkal, pontosan), aztán más hangjelzés és 3 másodperces (célszerűen szintén módosítható hosszú) ZÖLD jelzés, a végén hosszabb, hang és ismétlődne a piros jelzéstől 5 lövésig. Ez egy sorozat. Ebből lenne 6, köztük az említett 2-3 perces pihenővel.A bizonyos kimenetre azért lenne szükség, mert esetleg nem egyedül gyakorolnék (max 2-4 fő), akkor a társaimnak is kellene jelzés. Ezt pl egy vezetéken lévő pár 3-6m erősebb sárga-zöld-piros fényforrás jelentené ami mindannyiunk perifériális látóterében lenne, a hangot meg valszeg mindenki hallaná. Ez esetben a fény az említett helyről felénk világítana, nem zavaróan, de érzékelhetően. A lőtér egyébként nyitott, de általában árnyékos.
Egyszer láttam egy hasonló megoldást, de ott hálózati táplálás volt, egy kb iskolatáska méretű cuccal és a közös jelzést egy stekklámpa világítása ill, nem világítása jelezte, egy autódudával... (kb 1980-as konstrukció)
-
-
And
veterán
"Tudnál ajánlani egy erre a célra megfelelőt ?"
Iyen kapcsolóüzemre szinte tényleg bármilyen kisáramú példány megteszi, amely kibírja a hét szegmens összesített (katód-) áramát, azaz áramkorláttól függően 100..200 mA-t. Bipolárból pl. 2N3904, mosfetből BS170, vagy ezek SMD megfelelői, meg még vagy ezer más típus szóba jöhet. A mosfet annyival praktikusabb, hogy annál nem kell külön gate-ellenállás (míg bipolárnál kellene mindhárom bázissal sorosan 1-1), ugyanakkor ajánlott 'logic-level' kivitelűnek lennie, hogy a portról kapott (5V-os táp esetén jó esetben ugyanilyen nagyságrendű) vezérlő feszültséggel is szépen kinyisson.
"Vagyis akkor mennyivel csökkene a fényerő ?"
Eleve nagyobb fényerejű kijelzővel fel sem tűnne. Pl. 18mA-es konstans árammal hajtott kijelző helyett 3 digitet időmultiplexben hajtva az effektív eredő áram 6mA lesz, az optikai teljesítmény meg ugye közelítőleg arányos a nyitóárammal. Én Lomex-es leértékelt kijezővel próbáltam, és bár csak két digitet hajtottam multiplex-vezérléssel (de eleve kisebb árammal), az még nagyon fényes volt. Azt a 7-szegmenses ledet most is fillérekért árulják, FND317 típusjellel.
Kondit itt felejtsd el: a szegmensek minden digitnél közös vezérlőjelet kapnak, ettől multiplex a vezérlés, az adott időpillanatban meghajtott (bekapcsolt) digitet választhatod ki a katódokat vezérlő félvezetőkkel. Ha kapacitást teszel a szegmensvezérlő jelekre, akkor épp a multiplex lényege vész el: ha az egyik számjegynél egy adott szegmens vezérelt, de az időben következőnél (vagyis a mellette lévőnél) már nem, akkor a rajta kisülő kapac miatt az mégis világítana.
"Mondjuk akkor ebből is kellene 21 db... De a soros ellenállásokból úgyis kell."
Nem. Soros ellenállásból csak 7 darab kell, mivel a szegmensek minden digitnél közösítettek. Kapcsolótranzisztorból meg annyi, ahány számjegyed van. Időmultiplex meghajtásnál az egyetlen hátrány a villogás lehet, de megfelelő sebességgel kapcsolgatva a digiteket az már kevéssé zavaró.
"Még az jutott eszembe az időmultiplexelt megoldás a kontroller programja szempontjából hátrányos."
Nem feltétlenül. Én úgy oldottam meg (PIC-kel ugyan, nem Atmel-kontrollerrel, de ez tényleg ízlés kérdése), hogy egy belső, iduláskor felparaméterezett időzítő adott időközönként bekövetkező túlcsordulása - másodpercenként kb. 60-szor - megszakítást váltott ki, és az interruptot kiszolgáló rutin (ISR) teljes egészében lekezelte a két digitből álló hétszegmenses kijelzőt. A főprogramban ezért abszolút nem kellett ehhez kapcsolódó időzítésekkel meg egyebekkel törődni, csak azzal, hogy a két kijelzett digit értékét tartalmazó két változóban a megfelelő értékek legyenek, a megjelenítést az ISR önerőből megoldotta.
Ventivezérlés: magától a fordulatszámméréstől szerintem nem lesz bonyolult a feladat, ha a ventilátor saját impulzuskimenetét számlálod (az impulzus- vagy frekvenciaszámlálás szintén könnyen lekezelhető interrupt használatával). PWM-vezérlésnél inkább lehet probléma - típustól függően - ennek az impulzuskimenetnek a meghülyülése, miután a PWM a teljes venti tápfeszének gyors ki- és bekapcsolgatását jelenti. Persze nem kötelező PWM-et használni, de kontrollerrel ez a megoldás lényegesen egyszerűbb a lineáris vezérlésnél: alig fogyaszt, és a ventiket vezérlő félvezetők sem nagyon melegednek, így az egész kapcsolás kis méretű lehet. Egy évekkel ezelőtti topik kedvéért próbapanelen néhány óra alatt összedobott egyszerű, kontrolleres PWM-ventivezérlő: [link]. -
And
veterán
Ja, ezt a 40mA-es absolute maximum ratigs portáramot se vedd készpénznek: ez egy abszolút felső tűréshatár, nem üzemi állapot, ilyenre nem tervezünk. A portkimenetek amúgy is belső ellenállással rendelkeznek, az adatlap szerint a tesztelési feltételek között megadott 20mA-es kimenő- (sink / source) áram mellett 5V-os tápnál kb. 0,8V marad a 'tokon belül'. Ráadásul összesített portáram-limit is van, ami legfeljebb 400mA, ill. az egyes 8-bites csoportokra (pl. A0-A7 vagy B0-B7) külön van limit, ami 100mA az adott nyolc portra összesen.
-
And
veterán
Demux: az maga a 7+3 digit kimenet (már ha nem kell a tizedespont). Hét kimenet vezérli a szegmenseket, három meg az egyes digitek közös kivezetését, ami lehet anód / katód is, csak az egyik fajta vezérlés a másik negáltja lesz. Ha a pozitív vezérlés a szimpatikusabb, vagyis a kimenet magas szintjére szeretnéd aktiválni az adott szegmenst, akkor közös katódos kijelzőt használhaszt. A katódok vezérléséhez természetesen kell egy-egy "kapcsoló", ami a szükséges 'nagy' sebesség miatt relé nem lehet, célszerűen kisjelű bipolár tranzisztorra vagy mosfetre van szükség. Itt időmultiplex meghajtásról van szó, azaz egyidőben csak az egyik digit lehet aktív, ezért megfelelő gyorsaság, minimum néhányszor 10 Hz-es katódváltási sebesség kell, ill. az egyes szegmensek effektív árama a pillanatnyi csúcsáram töredéke lesz csak (három digitnél konkrétan a harmada, de ez jó hatásfokú, kisáramú kijelzőnél nem nagyon számít). A hét szegmenshez tartozó áramkorlátot (vagyis a soros ellenállásokat) sem kerülheted meg.
"ahhoz, hogy a 12V-ot (vagyis ami a PC-tápról jön) tényleg teljesen meg tudja kapni a venti a max. állásban, relé kellene szerintem."
Tévedés. Egy jobbfajta növekményes mosfet vezérléskor kinyitott csatornájának ellenállása (Rds_on) mindössze néhány mΩ, azon alig fog feszültség esni. Egy fetnek ráadásul - alacsony vezérlési frekvenciát feltételezve - meghajtóáram alig kell, ilyenkor meg amúgy is célszerű PWM-et használni (így a fet melegedni sem nagyon fog). Amúgy meg ha épp relét vezérlünk kontrollerrel, akkor általában azt sem közvetlenül tesszük, hanem egy meghajtótranzisztoron keresztül, azaz csak a gate- vagy bázisáramot kell biztosítania a µC-nek a relét vezérlő félvezető felé. -
Lompos48
nagyúr
Ott van a válasz az @And hozzászólásában:
A bemenete lehetne egyetlen 8-bites port, a kimenete meg ízlés szerint, de én valószínűleg időmultiplexelt megoldással készíteném, az három számjegyhez 7+3 kimenetet jelentene, valamint egy relatív egyszerű kis működtető programot.) A közös anód vagy katód akkor már a programból kezelhető/válogatható.Az egy jó fogás volt a relével. Ritka az, ami 5V-on oly keveset egyen. Ki is próbáltad (mérted)?
Relé helyett tehetnél olyan feszültségstabilizátor IC-t, aminek a soros feszültségesése 100 mV körül van (low voltage drop regulator). -
Lompos48
nagyúr
Ott van a válasz az @And hozzászólásában:
A bemenete lehetne egyetlen 8-bites port, a kimenete meg ízlés szerint, de én valószínűleg időmultiplexelt megoldással készíteném, az három számjegyhez 7+3 kimenetet jelentene, valamint egy relatív egyszerű kis működtető programot.)Az egy jó fogás volt a relével. Ritka az, ami 5V-on oly keveset egyen. Ki is próbáltad (mérted)?
Relé helyett tehetnél olyan feszültségstabilizátor IC-t, aminek a soros feszültségesése, aminek a soros feszültségesése 100 mV körül van (low voltage drop regulator). -
-
Lompos48
nagyúr
Most picit a dekóderről.
Szerintem a BCD kódolás információvesztéssel jár(hat). Gondolkodj hexa-ban. Lehet láttál már régi alaplapot, amin a BIOS kódokat a lapra szerelt 2 számjegyű kijelző mutatja hexa-kódban. Ha így döntenél, akkor külön kötöd az alsó meg a felső 4 bitet egy-egy bináris/hexa dekóderre [link]
Így mind a 256 érték megmarad a 00-FF intervallumban.
Ez nem kéne probéma legyen számodra, hiszen programozol is
Valami ellenben szomorúbb ügy: valószínű, hogy a használandó 8 jelet + GND külön beforrasztott szálakkal kell majd kihoznod a lapról. Használhatnád valamelyik ki-be portot is, de ezért kár lenne a hozzáférés feléről lemondani. -
And
veterán
(Épp írni akartam, hogy - kész egychipes megoldás erre nem lévén - valószínűleg egy újabb kontrollert kellene használnod erre. A bemenete lehetne egyetlen 8-bites port, a kimenete meg ízlés szerint, de én valószínűleg időmultiplexelt megoldással készíteném, az három számjegyhez 7+3 kimenetet jelentene, valamint egy relatív egyszerű kis működtető programot.)
-
Lompos48
nagyúr
Ja a 3. bekezdésem első fele, hogy elbírja-e a 7 szegmensest, az tárgytalan, mert úgyis a dekódolóra megy először, annak meg elég nagy a bemeneti ellenállása.
Ez akkor OK
De egyébként csak 40mA-t bír el: "Absolute Maximum Ratings*: DC Current per I/O Pin....40.0 mA"
A 7 szegmenses kijelző áramszükségletét pedig úgyis a (plusz) dekódernek kell elbírnia.
-
atesss
addikt
Ja a 3. bekezdésem első fele, hogy elbírja-e a 7 szegmensest, az tárgytalan, mert úgyis a dekódolóra megy először, annak meg elég nagy a bemeneti ellenállása.
De egyébként csak 40mA-t bír el: "Absolute Maximum Ratings*: DC Current per I/O Pin....40.0 mA" (318.old).MOD:
Lompos48
"Azt lehet ellenben, hogy az áramkör, amelyik meghajtja az eredeti LEDeket adjon jelet a következő dekódernek, amire majd még visszatérünk."
Hát belegondolva csak volt annyi esze a panel tervezőjének (egyébként az egyik tanár úgytudom ), hogy közvetlenül a portok mennek ki a ledek fölötti tüskesor aljzatra. -
Lompos48
nagyúr
A két számjegyes dekódoláson még gondolkodom egy kicsit. A LED-ek párhuzamba kötése NEM MEGY! Ne felejtsd, azok diódák meg aztán vannak ott még valami soros ellenállások is. Típustól, színtől függően más a nyitó karakterisztikájuk. Azt lehet ellenben, hogy az áramkör, amelyik meghajtja az eredeti LEDeket adjon jelet a következő dekódernek, amire majd még visszatérünk.
-
Lompos48
nagyúr
Egy ilyen utalást találtam csak: ...Hitachi Travelstar hard drive that had three numbers to match. The important numbers were the model number, part number, and MLC number. I believe the MLC number has something to do with the firmware revision but don't quote me on that...
Valószínű egyeznie kellene ennek is. Végülis egy UGYANOLYAN HD-re gondoltam. -
-
Lompos48
nagyúr
Úgy tűnik, hogy mégiscsak mindkét "pólus" (mivel anód-katódot nem nagyon lehet itt mondani) az 5V-on van.
Az csak valami egyéb zárlat esetén történhet meg. Van még párhuzamosan vele valami kondi?
Alkohollal lehet ezt tisztani ?
Lehet, de nem biztos, hogy elég. Ha a NYÁK nagyon megégett, akkor nagy baj van, mert vezet.
Szoktak lenni SMD biztosítékok is
Ez kb. hogy néz ki ?Mint egy smd kondi!?
De akkor az lenne az igazi megoldás, ha az összes környező alkatrészt kivenném, és úgy nézném meg a nyákot ?
Mi lesz az SMD alkatrészekkel? Van hozzá szerszámod?
Meg az alkatrészértékeket is, illetve azt még jobb lenne a működőről leszedett elektronikáról is leszedni, és összehasonlítani a kettőt ?
Ez már az ideális eset lenne.
-
Lompos48
nagyúr
Valószinűleg csak kapták a meleget.
Akkor májzlid van.
Mondjuk ez nem elektrolitos, de attól még az ilyen kondi is kevésbé bírja a meleget, nem ?
Az nem olyan biztos, azokból is vannak már rettenetesen picik. De valószínű.
hosszabb időtartam alatt akér kamikadze-vé válnak.
Ez alatt mit értesz ? Hogy ha nem csak statikus kisülés (pár μs), hanem tartós, akkor beáldozzák magukat ?Úgy biza. Csak: akkor, ha előttük van egy biztosíték is. Meghal, rövidrezár, egy ideig bírja, amíg a lassú biztosíték kiolvad. Szoktak lenni SMD biztosítékok is.
Egyenlőre annyit látok a nyákból, hogy a nulla után van egy smd kondi, és utána következik ez a dióda, a dióda másik oldalán kondi + ellenáll sorban, és utána az 5V.
Műszerrel kell azt mérni!
-
Lompos48
nagyúr
A nyákon néhány mm-es körzetben is van egy kis barnulás, 2 vagy 3 SMD ellenáll vagy kondi is beletartozik ebbe, de szerintem túlélhették.
Vagy mennyire bírják ezek a meleget ?Kérdés, hogy a meleget a szomszédból "kapták" vagy "termelték". Utóbbi eset BAJ!
A nyákon "D4" név alatt fut, ebből (vagy abból hogy egyébként tudjátok hogyan működik ez / mi szokott lenni) akkor biztos hogy sima dióda és nem zener ? A zenerenek mindig "Z" -s nevet adnak a nyákon (ill. van-e erre valami "szabvány", vagy csak elég valószinű) ?
Nem kötelező, de valószínű.
...az egyik egy "BUE", másik "BUZ" kódú...
Ezek pici kinézetük ellenére is bonyolultabb cuccok. Ugye a dióda az "PN", a tranzisztor "PNP" vagy "NPN"stb, a tirisztor meg triac az pedig "PNPN". Ezek ilyen PNPN szerű bigyók, esetleg 2 db is integrálva egy tokba, "begyúlnak" mint a tirisztor vagy triac egy küszöb felett és elviszik a túlfeszültség okozta balhét (túláramot), hosszabb időtartam alatt akér kamikadze-vé válnak.
Protection Devices | TVS Clamping Diodes | 600W Transil...... 600 W (10/1000 μs)."
Igen, néhány μs alatt hatalmas túlterhelést védnek ki.
...Ez a régi vinyón lévővel ellentétben Bidirectional típus, furcsa is volt, hogy nincs rajta a szokásos katódjelzés ...
Ezek mindkét irányú túlterhelés ellen védnek. Nem is kell nekik katódjelzés mert nincs nekik olyan. Nagyon durva hasonlattal élve: A tirisztor ha begyújt csak egy irányban vezet áramot, a triac meg mindkét irányban. De ne bonyolítsam.
Mindezek alapján 99%, hogy a plusz és nulla közé van/volt kötve. Akárcsak egy próba erejéig is (ha más alkatrész nem hibás) nyugodtan eltekinthetsz a jelenlététől. Ha a leégett zárlatos, akkor ki kell operálni. -
PH-User
addikt
Aha, én is így gondolom, hogy opcionális lehet.
Csak jó lenne tényleg tudni, mert akkor már úgy alakítanám ki a NYÁK-ot.
Pár napja is marattam egy NYÁK-ot, beleépítettem az alkatrészeket és akkor derült ki, hogy nincs is itthon TDA1558Q IC-m. Rosszul emlékeztem.
Most szeretnék egy olyat, amihez van IC-m és az IC tutira jó, mert próbakapcsolással már működött, csak nem tudom tettem-e oda kondikat amire a C1 utal. Szerintem nem. -
atesss
addikt
Lehethogy megtaláltam, hogy mi is ez a dióda.
Van itthon nálam egy régi (~2000-s) ~6GB-os rossz WD vinyó elektronikája, és azon megnéztem milyen diódák vannak (hogy majd innen kiszedek egyet, és az jó lehet).
Szintén ST, az egyik egy "BUE", másik "BUZ" kódú.
Így egy kicsit keresve rátaláltam, hogy valószinűleg ezek lehetnek: [link]
A "BUZ" kódú SMBJ5.0A-TR a "BUE" kódú SMBJ12A-TR (8. oldal)
A 7. oldalon van a "Figure 14. Marking layout(1)", ebből derült ki hogy mi is a tényleges típus jelölés, és mi a hely/dátum kód.
ESD védő dióda ez elvileg, ez lehetséges ? : Protection Devices | TVS Clamping Diodes | 600W Transil
"The SMBJ Transil series has been designed to
protect sensitive equipment against electrostatic
discharges according to IEC 61000-4-2, and
MIL STD 883, method 3015, and electrical over
stress according to IEC 61000-4-4 and 5. These
devices are more generally used against surges
below 600 W (10/1000 μs)."Egy kicsit még keresve az ST honlapján, megtaláltam az AA jelölést is, azaz elvileg ez a típus az elégett (vagy legalábbis ez van a 3 hónappal újabb darabon, de ebben kétlem hogy komolyabb különbség lenne a két revizió közt) : [link]
Ezen belül SMAJ5.0CA-TR
Ez a régi vinyón lévővel ellentétben Bidirectional típus, furcsa is volt, hogy nincs rajta a szokásos katódjelzés (bár az igaz hogy elég kicsi, de az azért még csak ráfér...). -
-
#9087
szakalistvan
senior tag
atesss
#9086
szakalistvan
senior tag
Én is őket találtam meg keresgélés után,baromira nem jönnék ki jól.
Egy tv-ben volt ez a scart és nem volt meg az egyik szín már nem emlékszem melyik,csak ha mozgattam a dugót.Van rajt rca bemenet is azon használtam.Eladásra került,gondoltam megcsinálom.
Egy darab régi videóm van itthon de dupla scartos,lomtalanítás meg tavasszal voltÖsszegányolni meg nem akarom,nem tudnám eladni.
-
#8583
szakalistvan
senior tag
atesss
#8582
-
atesss
addikt
Holnap elmennék pár kondit venni hozzá (meg pont megyek is arrafelé), bár nem igazán látok komolyabban cserére szorulót, púposnak egyik sem tűnik.
Ennek a fő oka talán az lehet, hogy mint kiderült, 95%-a Rubycon.
Az egyéb márkákat biztosan cserélném, meg azt ami úgy néz ki, hogy meleg helyen van.
Plusz a tápáramkörben, és a vízszintes és függőleges eltérítésben lévők közül lehetne cserélni még szerintem.De ami fontos lenne (az előbb is kérdeztem): hova szükséges, vagy akár csak ajánlott Low ESR ?
amikor azzal adtam vissza a kínált lámpát: nem kell, túl olcsó!
Erről jut eszembe : egyszer az egyik kollega hozza a csontraégett fokozatkapcsolót a hegesztőtrafójából. Nézd már meg mi baja, nem kapcsol semmit, pedig már alaposan be is spréztem. Hát tényleg alaposan besprézte. Csakhogy grafitos szerelőpasztával! 
Végül is mindegy, nem? A spré az spré, használnia kell azért van. Nem? 
![;]](http://cdn.rios.hu/dl/s/v1.gif)
De néhány mikrokntrollerben van debugWIRE On-chip Debugging, amiről fogalmam, hogy működik.
Új hozzászólás Aktív témák
Hirdetés
ekkold
- Lenovo ThinkPad T14 3 Gen 16/256GB SSD, Újszerű, 1 Év Garanciával
- Xiaomi 15 Ultra 512GB, Kártyafüggetlen, 1 Év Garanciával
- Samsung Odyssey OLED G8! 32"/4k/240hz/0,03ms/10BIT/Freesync-G-sync/HDMI 2.1/Smart Monitor
- Új 512GB WD SN5000S Gen4 x4/ Steam Deck ready/ garancia/ ingyen fox
- i7 8700/ RX6500/ 32GB DDR4/ 512GB m.2/ garancia/ ingyen foxpost
- Azonnali készpénzes GAMER / üzleti notebook felvásárlás személyesen / csomagküldéssel korrekt áron
- DELL PowerEdge R640 rack szerver - 2xGold 6138 (20c/40t, 2.0/3.7GHz), 64GB RAM,4x1G, H730 1GB, áfás
- Bomba ár! Dell Inspiron 15 5578 2in1: i7-7GEN I 16GB I 256SSD I 15,6" FHD Touch I Cam I W11 I Gari!
- BESZÁMÍTÁS! Apple Mac mini 2024 M4 16GB 256GB SSD számítógép garanciával, hibátlan működéssel
- Így lesz a Logitech MX Keys magyar billentyűzetes
Állásajánlatok
Cég: Promenade Publishing House Kft.
Város: Budapest
Cég: CAMERA-PRO Hungary Kft
Város: Budapest