2. Fórumok
  3. Infotech
  4. Gyakorlatilag összeomlott hazánkban a jogszerűen terjesztett írható CD-k piaca
Keresés

Új hozzászólás Aktív témák

  • #64 PPeter addikt Fisha #58
    Új Válasz #64
    Új hozzászólás
    Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra
    Privát üzenet küldése

    PPeter

    addikt

    válasz Fisha #58 üzenetére

    Úgy szól a törvény, hogy az üres adathordozókra kirótt szerzői jogdíj összegét a kiadók, szerzők nevében eljáró közös jogkezelő szervezet javasolja, de ezt - ha van ilyen szervezet, de eddig nem volt - az adathordozókat forgalmazó (a törvény szerint felhasználó) cégek, magénszemélyek saját érdekvédelmi szervezetével is egyeztetni kell a mindenkori miniszternek, hogy ne csak az egyik oldalról szóljon a történet. Eddig ilyen szervezet nem volt, mert a hazai forgalmazók, a nagy márkaképviseletek magyarországi képviselői nemigen akaróztak egy asztalhoz leülni, hogy közösen védjék meg a legális piac működőképességét. A DAFKE égisze alatt most sikerült minden jelentős hazai márkaképviseletet, importőrt egy asztalhoz ültetni, a Digitális Adathordozók Felhasználóinak Közhasznú Egyesülete tehát legitim erő lehet, amelynek véleményét figyelembe kell venni a miniszter úrnak, amikor jóváhagyja, ellenjegyzi az ARTISJUS által javasolt jogdíj összegét a legközelebbi alkalommal. Egyelőre ennyit tudok mondani a DAFKE-ről, hamarosan menni fog a szervezet honlapja, illetve a cégbírósági bejegyzés után közvetlenül sajtótájékoztató is lesz.

    [Szerkesztve]

  • #56 PPeter addikt karib #55
    Új Válasz #56
    Új hozzászólás
    Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra
    Privát üzenet küldése

    PPeter

    addikt

    válasz karib #55 üzenetére

    Csakhogy a jelenlegi helyzetben már a lé sem dől hozzájuk (sem), mert a legális piac összement, szóval beláthatnák, hogy az alacsony jogdíj sok-sok lemezre beszedve jobb biznisz lenne, mint az irreálisan magas jogdíj, amit tizedannyi lemezre tudnak csak beszedni.

  • #54 PPeter addikt PPeter #53
    Új Válasz #54
    Új hozzászólás
    Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra
    Privát üzenet küldése

    PPeter

    addikt

    válasz PPeter #53 üzenetére

    Én magam is éppen ezt teszem egyébként. :D

  • #53 PPeter addikt rdi #52
    Új Válasz #53
    Új hozzászólás
    Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra
    Privát üzenet küldése

    PPeter

    addikt

    válasz rdi #52 üzenetére

    Nyilván sokféleképpen lehet értelmezni egy jogi szöveget, de azért javaslom átolvasásra a szerzői jogi törvény ide vonatkozó passzusait.

  • #51 PPeter addikt Erasmus #49
    Új Válasz #51
    Új hozzászólás
    Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra
    Privát üzenet küldése

    PPeter

    addikt

    válasz Erasmus #49 üzenetére

    Ráadásul ha utánanézel (én megtettem, mert a volt üzlettársam a hazai forgalmazókkal együtt most alapította meg a Digitális Adathordzók Felhasználóinak Közhasznú Egyesületét /DAFKE/, és a Recording-media Industry Association of Europe /RIAE/ Bővebben: link nagy testvérszervezettől kaptunk adatokat a teljes európai jogdíjhelyzetről), akkor láthatod, hogy a legtöbb országban semmi összefüggés nincs az adott országban törvényileg szabályozott, engedélyezett másolási, többszörözési jogosultságok és a magánkézben lévő jogkezelő szervezetek jogdíjpolitikája és a jogdíjak mértéke között. Ha ehhez hozzávesszük, hogy sok elektronikus tartalom ma már a kiadó által szabályzott DRM-mel, fizetősen érhető el, akkor az ilyen digitális tartalom tárolására használt adathordozókra miért kell jogdíjat fizetni? Semmi összefüggés nincs tehát a végfelhasználó számára engedélyezett tevékenységek és a fizetendő jogdíjak között.

  • #50 PPeter addikt Erasmus #49
    Új Válasz #50
    Új hozzászólás
    Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra
    Privát üzenet küldése

    PPeter

    addikt

    válasz Erasmus #49 üzenetére

    Márpedig a törvény nem úgy folgalmaz, hogy azért lehet valamit másolni, mert létezik valamilyen kompenzáció. Mivel a szerzői jogi törvény eme passzusai külön-külön íródtak, más-más időben, ezért nem is lehet arról szó, hogy egymás ellentételezései valamiféle mérleg két oldalán. Olvasd végig a törvényt. Persze lehet úgy magyarázni, hogy annak tűnjön, de attól még nem az. És mivel a törvény egyik oldala a végfelhasználó jogait, lehetőségeit taglalja, addig az üres lemezekre kirótt jogdíj a forgalmazó felelősségi körébe tartozik, ez is azt mutatja, hogy nem helyezhető egymással szembe a két dolog. És ez nem véletlenül van így: ha a jogdíj valóban közvetlen ellentételezés lenne, akkor a végfelhasználó visszakövetelhetné azon lemezei után a befizetett jogdíjat, amire nem olyan tartalmat írt, amely után járna a kompenzáció, a szerzői jogdíj a közös jogkezelőnek. És akkor a végfelhasználónak meg kellene őriznie az adott lemez matrciáját, hogy bizonyíthassa: legálisan írt rá zenét, filmet, hiszen jogdíjas lemezről van szó.

    [Szerkesztve]

  • #45 PPeter addikt Drótszamár #15
    Új Válasz #45
    Új hozzászólás
    Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra
    Privát üzenet küldése

    PPeter

    addikt

    válasz Drótszamár #15 üzenetére

    Azt írod: ''A film meg az mp3 azért nem warez, mert fizetsz jogdíjat a cd-kek, dvd-ken.''

    Bocsáss, meg de ez így hülyeség. Nem azért nem warez. Külön kell választani a két dolgot. Van egyrészt a magyarországi szerzői jogi törvény, ami ugye leírja, hogy mit tehetsz meg (mit tölthetsz le, mit vehetsz fel TV-ből, rádióból, mit másolhatsz, sokszorozhatsz) és mi az amit nem tehetsz meg. Pont. Itt a mondat a vége. Ez a törvény mondja ki, hogy mi az amit törvénysértés nélkül tehetsz meg, és meg kell hagyni, a magyarországi rendelkezés sokkal liberálisabb, mint a legtöbb nyugati orszégé, hiszen nálunk lehet letölteni saját célra zenét és filmet, míg máshol már a letöltés is tiltott. Tehát ez a törvény, és nem a matrica, nem az üres lemezekre, adahordozókra megfizetett jogdíj biztosít számodra lehetőséget, tudniilik nálad otthon már nem ellenőrizi és nem ellenőrizhetik, hogy amit kiírtál, az vajon olyan lemezre került-e, amin van-e matrica, hiszen a matrica a forgalomba helyezés követelménye, és nem a végfelhasználónál vizsgálják meg a meglétét.

    Na akkor ugye adott egy törvény, ami enged bizonyos dolgokat, meg tilt bizonyos dolgokat. Az üres adathordozókra kirótt szerzői jogdíj nem azért van, hogy az engedélyezett tevékenység igazolhatóan kegális legyen, hanem azért, mert sokan ezen túlmenően olyasmire is használják ezen adathordozókat, amit nem enged meg az amúgy engedékeny szabályozás (tehát nem saját célra másolnak, üzletszerűen űzik stb.). Ezt valahogyan kompenzálni kell a szerzők és kiadók felé, bármennyire is ellenszenves a dolog, hiszen kár lenne álszent módon tagadni a dolgot, bizony sokan visszaélnek/visszaélünk a helyzettel és olyasmit is teszünk, ami a törvény szerint nem megengedett.

    Tehát el kell fogadnunk, hogy a kiadókat és szerzőked védő közös jogkezelő szervezet (ARTISJUS) igénye jogos a kárpótlásra, kompenzálásra. Na de itt jön a lényeg: milyen mértékű jogdíjat szabad alkalmazni? Szabad-e olyan magas jogdíjat alkalmazni úgymond a ''kiadói iparág'' létezésének megvédése érdekében, amely jogdíj viszont a másik oldalon az ilyen adathordozók gyártóinak, forgalmazóinak iparágát lehetetleníti el azzal, hogy a magas jogdíjjal forgalmazott termékek árát megfizethetetlen magasságba emeli?

    Mert mi is történik akkor, ha irreálisan magas a szerzői jogdíj a hivatalosan forgalmazott lemezeken? Az emberek nem vesznek hivatalosan lemezt. Ma a magyarországi vásárlók jelentps része kapualjakban, illegális lerakatokban, csomagtartóból áruló dílerektől, hidak alatt vásárolja a digitális adathordozók nagy részét. Az így ''forgalomba'' kerülő lemezek nagy része után az állam sem lát semiféle adót, járulékot. A jogdíjak bevezetésével remélt összgazdasági haszon is elmarad, hiszen hiába szedik be a töredékére zsugorodott hivatalos piacon jogdíjakat, ha közben sokkal több lemezt adnak el feketén, mindenféle adózás nélkül. Megéri vajon 1 darab lemezre beszedni a jogdíjat, cserébe azért, hogy 9 darab lemez mindenféle adó nélkül talál gazdára a fekete piacon?

    Mi a másik következménye annak, ha egy adott termékcsoport forgalmazása szinte teljesen a fekete piacra terelődik? Hogy megjelenik körülötte az alvilág. Most még mindenki röhög, meg tapsol, hogy milyen jó 80 Ft-ért feketén lemezt venni a parkolóban, de amikor hamis lemezt kapsz (a fekete piacon nem válogatnak az eszközökban, hogy olcsóbbak legyenek mint a konkurencia), akkor majd nézel ki a fejedből. Persze ez nem azt jelenti, hogy a fekete piac csak rosz minőségű termékekkel operál, de sajnos ha egy adott terméket csak illegális módon lehet (érdemes) beszerezni, ott előbb-utóbb előjön a fekete piac szabályozásának, és a vásárlók érdekérvényesítései lehetőségének hiánya. Az meg végül már a vásárlónak sem jó.

    Mi a megoldás? A szerzői jogdíjat olyan mértékűre kell csökkenteni, hogy ne többszörözze meg a termékek árát, hogy ne érje meg vele feketén szórakozni. Ilyen egyszerű. Az igény nagyon magas az ilyen adathordozókra, tehát ha a sűrű fillér elvet követné, akkor a közös kogkezelő szervezet a kisebb mértékű jogdíjakkal sokkal több eladott lemez után kaphatna pénzt. Így viszont egyre jobban zsugorodik a hiavatalos piac, egyre durvább lesz a feketezés (már szép ellenségeskedések vannak a nagyobb érdekcsoportok között a feketepiacon), egyre több hamis, ócska lemez fog megjelenni az árban kíméletlenül egymés alá vágni próbáló feketézők kínálatában. Kinek jó ez?

Új hozzászólás Aktív témák

Hirdetés