Aktív témák

• #522 Csemike aktív tag

  2012-03-22 07:28:42 #522

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  Csemike

  aktív tag

  Az hogy van, hogy több, mint fél éve leszoktam a dohányzásról és mégsem jövök ki jobban a pénzemből? Egyébként, ettől függetlenül életem legjobb döntésének tartom, és már most úgy viselkedek, mint aki soha nem dohányzott. Zavar a cigarettafüst, rettentő büdösnek tartom és szörnyülködöm magamon, hogy ezt hogy tudtam évekig csinálni. Never again!

  A fél éve meg nem vásárolt cigaretták árából viszont végre vettem egy cipőt tavaszra. (Hát, ide folyik el az a rengeteg pénz, cipők, ruhák, pfff... Végül aztán én is csak egy nő vagyok.) Eleve, akinek nagy lába van, dögöljön meg, járjon mezítláb, varrjon magának autógumiból, whatever, oldja meg a cipőproblémáját. Több hetes deichmannos, reménytelenséggel átitatott kóborlás után bementem egy Scholl üzletbe, mert neten láttam, hogy nagyon kis pofás cipőik vannak és még 42-es is van. Egy szűk kis üzlet, a pultnál ácsorog egy pasi, egy anyuka a babakocsis gyerkőcével a műanyag motoron száguldozó nagyobb gyerkőcével és a nagyival épp cipőt próbált. Eleve láttam, hogy itt most nekem esélytelen lesz cipőt próbálni, akkor is, ha az a lottóötös esélyével előforduló csoda történne meg, hogy a legjobban tetsző cipőből pont van a méretemben.
  Eleve frusztrálva éreztem magam, mert egy pasi előtt kellett ecsetelnem, hogy hát, kicsit nagy lábam van és 42-es kéne, ugye van. Próbálnám épp kifejteni, hogy cipőméret és izé, de a türelmetlen eladócsaj meg sem várja mit akarok, jelentőségteljesen a szemembe nézve, mint egy retardáltnak lassan artikulálva elmondja, hogy igen, ha tetszik a cipő, akkor mondjam a méretet és hozza. Oké, értem én, hogy így működik, de nekem 42-es cipő kellene... A pasi végigmért, főleg a lábamat vizsgálgatta, én meg rá se néztem kínomban. Pedig, ugye hol tehetek én arról, hogy... Majd ha lesz lábplasztika, lefaragtatom 38-asra, az elég average. Hülye. Ne bámulj!
  A csaj kissé bocsánatkérő hangsúllyal mondja, hogy hát, van néhány darab, amiből van ekkora. És mutatott 1-2 olyan csukát, ami jól állna mondjuk nagyanyámnak, ha szegény még élne, meg egy irdatlan magassarkút. Úgyhogy bánatos képpel hagytam el a boltot.
  Végső elkeseredésemben betévedtem egy Humanicba (pedig oda nem szoktam) és megvettem az első kényelmesnek tűnő S.Oliver cipőt jó sok pénzért. Hát, ez van.

Aktív témák