- Red Magic 10 Air - gaming telefon is lehet kecses
- Samsung Galaxy S23 Ultra - non plus ultra
- Okosóra és okoskiegészítő topik
- iPhone topik
- Telekom mobilszolgáltatások
- Hivatalosan is bemutatta a Google a Pixel 6a-t
- Samsung Galaxy S25 Ultra - titán keret, acélos teljesítmény
- Megjelent a Poco F7, eurós ára is van már
- Honor 400 - és mégis mozog a kép
- Amazfit Active 2 NFC - jó kör
Új hozzászólás Aktív témák
-
Csiga69
tag
Hogy pontosan minek neki a git az a projekt honlapjáról (esetleg fórumáról) derülhet ki. Általában azért kell a git, mert a projekt applikációjának van valamilyen nyílt forráskódú összetevője (egy wrapper, egy matematikai és/vagy mesterséges intelligencia algoritmustár / függvénytár / adatbázis / betanított neurális háló, stb) ami a projekttől független, és közvetlenül a github-ról tölti le (azért, hogy mindig a legfrissebb verzióval rendelkezzen).
-
Csiga69
tag
Meg lehet nézni valahol, hogy egy-egy projekt mikor frissítette a kódbázisát?
Igen.
A cosmology@home-nak pl. itt: [link]
(a főoldalukról: server -> applications)
camb_legacy: 2015. október 21.
camb_boinc2docker: 2017. december 6.
planck_param_sims: 2016. szeptember 13.
Újraindítással próbálkoztál már? -
Csiga69
tag
válasz
kingabo
#1349
üzenetére
A tömegek bevonása miatt a fejlesztési irány pont az egyszerűsítés felé halad, a Science Unitedben már nem is konkrét projektekhez, hanem tudományágakhoz rendelheted a géped, és a többit majd megoldja magától. Vagy nem, de valamit fog csinálni.
Nekem is pontosan ugyanez volt a bajom a GUI-ról hiányzó GPU kezeléssel az első GPU-s problémám felmerülésekor; ez még a 6-os fő verzió idejént volt. Azóta egy újabb fő verzió jelent meg a BOINC-ból, és ebbe se került bele, és szerintem nem is fog (sajnos). -
Csiga69
tag
válasz
kingabo
#1347
üzenetére
Gondolom a cc_config.xml <exclude_gpu> opcióját használtad.
"Bár érthetetlen, hogy miért kell xml-lel szenvedni, amikor azt szereték, hogy sokan futtassanak projekteket..."
A GPU támogatás "eredetileg" nem volt része a BOINC-nak. Amit és ahogy "menet közben" beleraktak a GPU támogatás megvalósítására az messze van a tökéletestől. Leginkább csak 1 darab, illetve több darab esetén egyforma GPU-kkal "bolondbiztos", minden egyéb esetben a kívánt működésre a cc_config.xml állítgatásával lehet csak rávenni, mivel ezek a beállítások nincsenek kivezetve a GUI-ra. De pl. az Einstein@home projekt a honlapján testreszabható saját GPU beállításokat hozott létre ennek kompenzálására (tudomásom szerint ezen a téren ők az egyetlenek). -
Csiga69
tag
válasz
kingabo
#1341
üzenetére
Hali!
Nem csak a lejárat számít, hanem az is, hogy a projektekben mostanában mennyi munkát végzel ("Recent Estimated Credit", REC), és ezek aránya hogyan viszonyul a beállított erőforrás-megosztáshoz ("resource share"). Amíg valamelyik projekt REC aránya kisebb az erőforrás megosztási arányánál, addig azt a projektet fogja előtérbe helyezni. Egy idő után a REC aránya eléri az erőforrás megosztás arányát, és akkor már a másik projektekből is fog feladatokat futtatni. Ha a projektek között nagyon eltérő ideig tart a csomagok feldolgozása, vagy nagyon eltér az egységnyi idő alatt kapható kreditek száma, akkor az is megboríthatja a munkacsomagok prioritását.
-
Csiga69
tag
válasz
Csiga69
#1339
üzenetére
Kipróbáltam a 7.20.0-ás verziót.
Linux Ubuntu 20.04.4 (5.13.0-51-es kernel): működik
Windows 11 22H2 (22621.160-as build): működik
Windows Server 2019 (17763.3046-os build): nem működik sem szolgáltatásként sem normál üzemmódban. (a 7.16.20 megy rajta)
Ez utóbbi oprendszer gyakorlatilag egy Windows 10 1809-es verzióval ekvivalens. (nincs tartományvezérlőnek előléptetve.) -
Csiga69
tag
Lényegében igazad van, illetve mindkettőtöknek (looser, westlake) igaza van.
Azok a verziók, amik megjelennek a BOINC nyilvános honlapján a letöltések között, azok már a "release candidate" (kiadásra alkalmasnak jelölt) verziók, és pár héten belül már ez lesz a "stabil" verzió. Nem mintha a "stabil" verziókkal nem lehetne (és lehetett volna korábban) is belefutni pár pofonba, de ez minden szoftverrel így van. Az "igazi" teszt verziók a githubról tölthetőek le, és vannak csapatok, akik saját BOINC managert fordítanak maguknak (Pl a GPU users csapat a SETI-hez). -
Csiga69
tag
válasz
FRIZ 22
#1321
üzenetére
A becsatolt képen csak pont a feladatok neve nem látszik, ami ilyen esetben lényeges információ.
Belekukkantottam a rosetta@home fórumba, és sokan panaszkodnak a "movingstub" nevű feladatokra, szóval a hiba a csomagok előállításakor keletkezhetett. Nekem is egyből hibát dobottot mind. Viszont egy ideje nem kaptam ilyet, szóval lehet, hogy azóta leszedték őket a szerverről. -
Csiga69
tag
Az ő honlapjukon a publikációk oldal pont nincs feltöltve tartalommal, de a "progress report" oldalon van egy viszonylag friss anyag 2021. júniusból, amiben 23 publikációt sorolnak fel.
Aggodalmad részben indokolt, részben nem:
Egyrészt bármely tudást sokkal könnyebb pusztításra (fegyver készítésre) felhasználni, mint valami építő jellegű dolgot létrehozni vele. Pont ezért van szüksége bármely hadseregnek arra, hogy információs/technológiai fölényben (is) legyen az ellenséggel szemben. A nyilvános információk (kutatások eredményei) is beleszámítanak ebbe, de ezeknek a szervezeteknek nagyságrendekkel nagyobb összeg áll rendelkezésére kutatás-fejlesztésre mint egy jólmenő egyetemnek, szóval nem hiszem, hogy ezen kutatások eredményeire lennének rászorluva. Pont azért érdemes ezeket a kutatásokat egyénileg támogatni, hogy a tudással ne csak azok rendelkezzenek, akiknek elemi érdeke azt titokban tartani, illetve az ne egy cég szellemi tulajdonát képezze. -
Csiga69
tag
Általában az, de ennél konkrétabb válaszért a projekt honlapján kell kutakodni. Itt általában az elkészült publikációikat is felsorolják. Maguk a publikációk nem minden esetben tölthetők le ingyen, de a témát kutató intézmények nyilván előfizetői az adott folyóiratnak. Mire az elvégzett számításokból szakvéleményezett publikáció lesz, az akár éveket is igénybe vesz. Néha a munkacsomag nevéből lehet tudni, hogy az éppen mely kutatáshoz tartozik.
-
Csiga69
tag
Ha már elkezdte, nem fogja eldobni, mert vannak projektek, amik még a határidő lejárta után is adnak kreditet, feltéve hogy időközben nem küldte be valaki ugyan annak a csomagnak az eredményét.
Hyperthreades CPU-kon érdemes az egyszerre futó folyamatok számát a CPU magjainak számára (esetleg +1 vagy 6-nál többmag esetén +2) folyamatra korlátozni, mert ez kb. megfelezi a futás idejét.
A BOINC managerben:
beállítások -> számítási beállítások -> számítás fülön:
"Legfeljebb 50%-át használja a CPU-knak" (legfelső beállítás).
A CPU idő maradhat 100%-on (ez a második beállítás)Az 50%-hoz hozzá lehet adni a 100/processzor szálak számát (felfelé kerekítve), és akkor a magok számánál 1-el több szál fog futni. 8 szál (4 mag esetén): 100/8=12.5
12.5 felfelé kerekítve=13
13+50=63% -
Csiga69
tag
A "hagyományos" BOINC managert is meg lehet szivatni azzal, ha túl sok projektet veszel fel bele, vagy túl nagy puffert állítasz be benne (néha elég ehhez két projekt is). A projektek beállíthatják, hogy szerintük az egyes munkacsomagjuk mennyi lebegőpontos és / vagy fixpontos műveletet igényel. Ezt elosztva a gép BOINC manager által mért sebességével kijön hogy mennyi idő kell az adott csomag feldolgozásához, és ebből tudja (tudná) eldönteni a magager, hogy melyik munkacsomaggal érdemes egyáltalán foglalkoznia, illetve a határidejük ismeretében a prioritásukat. De a szükséges műveletek száma leginkább csak becslés, és általában nem is törődnek vele a projektek (eltérő munkacsomagokban is ugyan az az érték van benne). Ezért a BOINC managerbe be van építve egy kompenzációs algoritmus, ami néhány (10) csomag feldolgozása után már tudni fogja, hogy mi az arány a valós, és a feltüntetett műveletek száma között, illetve azt is méri, hogy az idő mekkora részében van bekapcsolva a BOINC. De még ha ezek az algoritmusok helyesen is becslik meg ezeket az értékeket, az csak a munkacsomag letöltése után derül ki, hogy be tudja-e fejezni időben, vagy sem. Ha biztosan nem (illetve ha el sem indult a határidő előtt), akkor automatikusan eldobja a munkacsomagot.
Más: Értelmet csak az emberek tudnak bizonyos tevékenységeknek tulajdonítani, a gépek (beleértve a mesterséges intelligenciát) pedig nem. Egyelőre (szerencsére) még teljesen irreális elvárni és számonkérni a gépeken, hogy -- teljesen önállóan -- értelmes dolgokat csináljanak. Ha majd nem hívjuk mesterségesnek a gépi intelligenciát, akkor majd tudnak dolgoknak értelmet tulajdonítani, és akkor lesz nekünk (embereknek) nemulass. -
Csiga69
tag
Vannak mágneses megoldások erre, de azok nem igazán férnek el egy hűtőventilátorban. Ahol nagyon komolyan veszik a HDD-k élettartamát, ott egyszerűen úgy rögzítik a HDD-ket, hogy a lemezeik (a tetejük) az egyenlítővel (közel) párhuzamos legyen. A hűtőventilátorok pótolhatóak, illetve funkciójukból adódóan nem is szabadon választható az állásuk.
-
Csiga69
tag
válasz
Csiga69
#1305
üzenetére
Közben eszembe jutott, hogy a perdület a sugárral, illetve a kerigő tömeggel is egyenesen arányos, úgyhogy nem 100%-ig áll meg a magyarázatom arra, hogy a kisebb ventilátorok hamarabb lesznek csapágyasak (merthogy az átmérőjük és a tömegük is kisebb ugye), de ettől függetlenül a tengely folyamatos irányváltozása az oka annak, hogy előbb-utóbb tönkremegy a ventilátorok, vinyók stb. csapágyazása.
-
Csiga69
tag
a hűtőventillátor(ok)nak szükségszerűen nagyon rövid a tengelye és magas a fordulatszáma, ezáltal a föld forgása miatt állandóan körbeforduló tengelyének végeire a ventillátor perdületmegmaradása mitatt relatíve magas erők hatnak
Ez furán hangzik, ugyanakkor az évek óta működő CPU/VGA/táp hűtőket ez nem zavarja.
De zavarja, csak kb. negyedannyira, és maga a tengely is vastagabb. Az én tapasztalatom szerint minél laposabb egy ventilátor, annál hamarabb megy tönkre ugyanakkora fordulatszám mellett (még az SSO2-es Noctuák is). Átlagos (siklócsapágyas) GPU ventilátorok kb. 1-1.5 évig bírják a folyamatos üzemet, komolyabb 2 golyóscsapágyasok akár 3 évet is kibírnak. CPU-n, tápban és házakban tipikusan 25 mm vastag ventik vannak, amiknek kb 20-22 mm hosszú a tengelye, de egy 12 mm vastag készülékházba kb. 6 mm magas venti fér be, 4-5 mm-es tengelyhosszal, azaz ugyanakkora fordulatszám mellett 4-5x akkora oldalirányú erő hat a lapos ventilátor tengelyének alján és tetején. Ez az erő abból ered, hogy a forgó ventilátor giroszkópként megpróbálja tartani a forgástengelyét, de mivel elforul alatta a Föld (és mivel a ventilátor nem párhuzamos az egyenlítővel, ezért a ventilátor forgástengelye sem párhuzamos a Föld forgástengelyével), a ventilátor tengelye 24 óra (igazából 23 óra 56 perc 4.1 másdodperc) alatt egy kúp palástjának szeletén halad "körbe", és ezért a tengely folyamatosan erőlteti a ventilátor forgástengelyét az új irányába. -
Csiga69
tag
Azt lehet tudni valahonnan, hogy melyik projekt támogatja natívan az M1 processzorokat?
Itt van egy összesítő táblázat a projektekről, ebben kis ikonok jelzik, hogy az adott projekt milyen hardver + szoftver kombináción fut. Nincs tudomásom arról, hogy az M1 processzorra lenne natív kliense bármely projektnek.
Elég meggyőző a teljesítménye( pláne a tegnap bemutatott pro és max-é)
A mobil eszközök nem arra valók, és nem is arra tervezik őket (még az Apple sem), hogy tartósan (napi több órán át) vagy állandóan számítások végzésére használják azokat. Különösen az aktív (ventilátoros) hűtésű ultrabook kategóriába eső termékek nem erre valók. Az elektronikája valószínűleg jobban bírja az ilyen használatot, mint a mechanikája, ugyanis egy ilyen lapos készülékben a hűtőventillátor(ok)nak szükségszerűen nagyon rövid a tengelye és magas a fordulatszáma, ezáltal a föld forgása miatt állandóan körbeforduló tengelyének végeire a ventillátor perdületmegmaradása mitatt relatíve magas erők hatnak, ami állandó használat mellett hamar(abb) el fogja koptatni a tengelyt, és zörögni fog a hűtés. -
Csiga69
tag
az adott projekt statisztikáiban nem jelensz meg egyénként. Ami nem probléma, ha a cél elérése nem jár valami (erkölcsi/anyagi) nyereménnyel. Pl. a distributed.net RC5-72 titkosítás feltörése.
(Bár semmi sem tiltja az ilyen irányú felhasználását, számomra nagyon furcsa, amikor a BOINC-ot bármiféle anyagi ellenszolgáltatás / nyeremény megszerzése miatt / reményében használják. Érdekes módon a BOINC-os kreditekre épülő GridCoin-t viszont jó ötletnek tartom.)
Összességében ennek az egy kódolt üzenetnek a feltörése biztosan több anyagi ráfordítást igényel, mint az érte járó díj (10.000 USD), és a megtalált titkosító kulcsot aztán semmi másra nem lehet majd használni. Az az egy résztvevő, aki véletlenül megtalálja a titkosító kulcsot, 1.000 USD-t kap, ami meglehetősen valószínű, hogy az ő költségeit sem fedezi. Szóval ez tulajdonképpen nagyon hasonló a lottózáshoz, csak egy tudományos hókuszpókusz szépen elfedi ezt, ezért valójában egy fokkal még rosszabb is annál.
Ha már titkosított üzenetek feltöréséről van szó: ennél egy fokkal hasznosabbnak tűnik számomra az a projekt, ami annak a néhány még visszafejtetlen üzenetnek a feltörésével foglalkozik, amit a II.-ik világháborúban küldtek az enigma titkosító eszköz segítségével. Bár most épp nincs munkacsomag kiosztás ebben a projektben, mert az előző adag hibás volt.
Mivel a BOINC oldalán hangsúlyosabb mint a "mezei" kliens üzemmód, sanszos, hogy erre terelik a népet. Vagy csak a segítőkész kíváncsiakat, akik nem akarnak/tudnak a projektek között választani?
Hát ez engem is meglepett, amikor először láttam. De azóta legalább látható helyen van a link a BOINC közvetlen letöltéséhez, mert egy időben meg se lehetett találni. Egyértelműen (és bevallottan) az ennek a célja, hogy kiszélesítsék a résztvevők körét, egy "bolondbiztosabb" kliensprogrammal. Van egy jópár projekt, aminek sikeres futtatása viszont komolyabb odafigyelést igényel (driver és egyéb update-ek telepítése, megfelelően erős hardver stb.), ott ezek a résztvevők csak ontják a hibákat a projektre. -
Csiga69
tag
A hagyományos klienst használom, mert azzal közvetlenül tudom beállítani, hogy melyik projekthez akarok csatlakozni (nincs sok, amihez csatlakozom). Másrészt amikor kezdtem, még BOINC sem volt, csak a SETI, meg SETI hider
. Annak idején az is trauma volt számomra, amikor a BOINC-ra át kellett térni, persze utólag már nem így látom, de akkor az volt. Most hasonló trauma lenne áttérni a Science United-re. (nem is tudom, hogy ott egyáltalán lehet-e egyéni profilt létrehozni, vagy mindenki ugyan abba számít bele.) -
Csiga69
tag
Két generációval ezelőtti kártyát már nem érdemes venni, akkor sem, ha a technikai paraméterei anno jók voltak. Amikor megjelenik egy új generáció (mint most az RTX 30xx sorozat) akkor érdemes venni használtban az előző generáció valamelyik top kártyáját jó áron. (most pl az RTX20xx sorozat bármelyik tagja.)
-
Csiga69
tag
Quadro-t nem éri meg venni, mert egyrészt rohadt drágák, másrészt a BOINC-os alkalmazások a "gamer" azaz GeForce sorozat képességeinél többet csak kevés kivétellel igényelnek. (minthogy gamer videokártyából nagyságrenddel több van, mint professzionálisból, ezért az előbbiekre érdemes koncentrálni a szűkös fejlesztési erőforrásokat.)
Technikai paraméterek tekintetében mindenből a jobb a jobb
Persze ez az adott alkalmazástól függ, de nagyobb memória sávszélesség ajánlott (ezzel együtt jár a több RAM is), gyorsabb RAM szintén jól jön (főképp egy gyorsabb GPU-hoz), de már eleve olyan kombinációban gyártják ezeket, hogy nagyon egymáshoz nem illeszkedő GPU konfigurációt nem fogsz tudni venni (=nincs DDR3-al szerelt RTX2080Ti).
Ezek mellett (főképp a csúcs kártyák esetén) a jó hűtésre (GPU+ház) is érdemes figyelni, vásárláskor a jobbat választani, illetve az üzemben tartás során is (rendszeresen tisztítani, időnként cserélni a hővezető pasztát). OC-s kártyát érdemes venni a jobb hűtése miatt, majd szépen vissza kell venni a power limitjét (elsősorban nyáron), hogy halk legyen a hűtése (ezzel növekszik az élettartama), illetve sokkal jobb lesz a fajlagos energiafogyasztása (pl. 25%-kal kevesebb áramfogyasztás mellett csak 10%-kal lassabb egy kártya). -
-
Csiga69
tag
Ha le akarjátok állítani a BOINC-os feladatokat arra az időre, amíg a FAH fut, akkor sokkal egyszerűbb, ha a BOINC managerben beállítjátok exkluzív alkalmazásnak a fahcore_a7.exe-t, exkluzív GPU alkalmazásnak meg a fahcore_22.exe-t. (már aki használ GPU-t bármelyik számításhoz.)
(beállítások -> exkluzív alkalmazások -> felső mezőbe a fahcore_a7.exe, alsó mezőbe a fahcore_22.exe)
Ez furán hangzik, ugyanakkor az évek óta működő CPU/VGA/táp hűtőket ez nem zavarja.
. Annak idején az is trauma volt számomra, amikor a BOINC-ra át kellett térni, persze utólag már nem így látom, de akkor az volt. Most hasonló trauma lenne áttérni a Science United-re. (nem is tudom, hogy ott egyáltalán lehet-e egyéni profilt létrehozni, vagy mindenki ugyan abba számít bele.)
Új hozzászólás Aktív témák
Hirdetés
- f(x)=exp(x): A laposföld elmebaj: Vissza a jövőbe!
- Forza sorozat (Horizon/Motorsport)
- Macska topik
- Retro teló rajongók OFF topicja
- A fociról könnyedén, egy baráti társaságban
- NVIDIA GeForce RTX 5070 / 5070 Ti (GB205 / 203)
- Kompakt vízhűtés
- Luck Dragon: Asszociációs játék. :)
- AMD vs. INTEL vs. NVIDIA
- exHWSW - Értünk mindenhez IS
- További aktív témák...
- Antivírus szoftverek, VPN
- Windows, Office licencek kedvező áron, egyenesen a Microsoft-tól - Automata kézbesítés utalással is!
- Windows 10 11 Pro Office 19 21 Pro Plus Retail kulcs 1 PC Mac AKCIÓ! Automatikus 0-24
- Vírusirtó, Antivirus, VPN kulcsok
- Kaspersky, McAfee, Norton, Avast és egyéb vírusírtó licencek a legolcsóbban, egyenesen a gyártóktól!
- Samsung Galaxy A13 64GB, Kártyafüggetlen, 1 Év Garanciával
- Bomba ár! HP EliteBook 840 G5 - i5-8G I 8GB I 128GB SSD I 14" FHD Touch I HDMI I Cam I W11 I Gari!
- Eladó Új Motorola G31 4/64GB szürke / 12 hónap jótállással!
- Bomba ár! HP EliteBook 840 G5 - i5-8G I 8GB I 128GB SSD I 14" FHD I HDMI I Cam I W11 I Gari!
- Bomba ár! Dell Latitude 7320 - i5-11GEN I 8GB I 512SSD I HDMI I 13,3" FHD I Cam I W11 I Garancia!
Állásajánlatok
Cég: CAMERA-PRO Hungary Kft
Város: Budapest
Cég: PC Trade Systems Kft.
Város: Szeged