Adatkommunikáció, üzemidő, végszó (Bone123)

A Galaxy S8 és S8+ egy nanoSIM-et fogad be Cat.16/13-as LTE-vel (1000/150 Mbps), 3G-n 42/5,76 Mbps az átviteli ráta. A hálótati kapcsolat a tesztidőszakban stabil, a beszélgetési hangminőség pedig remek volt: a hangszóró telt, zajos helyen is elég erélyes és tiszta, a másik oldalon is rendben értettek a szavunkat. A kétcsatornás WiFi modem 802.11a/b/g/n/ac szabványú (2x2 MU-MIMO, VHT80, 1024QAM, Direct, hotspot), a Bluetooth mobiloknál először 5.0-s (A2DP, LE, 2 Mbps átvitel), az USB pedig 3.1-es (Type-C, MTP, OTG). A navigáláshoz a földi antennák és routerek mellett a GPS, a Glonass, a Galileo és a Beidou műholdak jeleit is be lehet vetni, az S8 pillanatok alatt pozicionál és stabilan tartja a jelet. Van iránytű, giroszkóp, gyorsulásmérő, légnyomásmérő, pulzusszám mérő, mágneses hall szenzor, NFC, a mobilfizetéshez továbbá MST. Nincs viszont FM-rádió vagy infra, pedig az S8 az okosotthon távirányítója is lenne.

A SIM- és microSD kártyát felülről lehet betölteni [+]

A kisebbik phablet 3000-es, az S8+ pedig 3500 mAh-s telepet kapott, ami nem nagy eltérés tavalyhoz képest (3000 / 3600) – csakhogy a kijelző mérete és fogyasztása mindkét esetben megugrott, így a 10 nanométeres hardver és a takarékos szoftver ellenére is romlott az üzemidő. Egy töltésre mindkét mobillal átlag 5 óra aktív képernyőidő jutott, szerencsés esetben picit több (az S8+ hajszállal jobban bírta), napfény alatt fényképezve és sok játékkal viszont a 4 óra volt a jellemzőbb, plusz a naponta töltőre helyezés. A másfél-kétnapos működést csak visszafogott használattal kockáztatnánk meg, és pont nem erre van ez a két szép telefon kitalálva, egész napos városnézéshez meg biztos magunkkal vinnénk a hordozható töltőt. A 9V/1,67A, 5V 2A-es gyári adapter az S8-at másfél óra, az S8+-t egy és háromnegyed alatt tölti csurig. Ennél valamivel lassabb a külön beszerezhető, vezetékmentes Samsung gyorstöltő, amely állóhelyzetbe is tolható, viszont nem túl stabil rajta a két telefon. Az S8 a QuickCharge 3-as adapterekkel és hordozható töltőkkel is kompatibilis, legalábbis a kéznél lévő Tronsmart akkubank ugyanúgy másfél óra alatt etette meg a kisebbiket.

[+]

Gyorstöltés ide vagy oda: sokan kiegyeztek volna plusz 1 milliméter vastagsággal és néhány gramm hízással, ha a két telep 3500/4000 mAh-s, és nem kell a százalékokat már délután vagy este csekkolni. Mindenesetre, a napi akár 20%-ot merítő mindig aktív kijelző kilövésével máris lehet nyerni egy óra képernyőidőt, kérdezés nélkül takarékoskodik az Android Doze és besegít a Samsung-féle alkalmazásfigyelés. Az energiakímélő módokat aprólékosan paraméterezni lehet: a közepes alapból csökkenti a fényerőt (-10%), a felbontást (FHD+) és a hardveres sebességet, plusz kilövi a mindig aktív kijelzőt és visszafogja a háttérfolyamatokat, de lehet maradni QHD+-n és így tovább. A maximális takarékosság kilövi a legtöbb okosfunkciót, de visszakapcsolható a WiFi, a GPS és a Bluetooth és elindítható a legtöbb gyári alkalmazás, miközben a hardver és felület tényleg letekeri a fűtést. Elérhető még pár teljesítmény üzemmód optimalizált, játék, szórakozás és nagy teljesítmény opciókkal, bár nem feltétlenül világos, hogy miért vannak ezek az akkumulátorkíméléstől különválasztva. A szintetikus teszteken remekelt a két mobil: 150 niten az S8 16, az S8+ pedig 18 órán át tudott helyi HD videót lejátszani, netezni a kisebbikkel 12,5 órán át, a nagyobbikkal még 60 perccel többet lehetett töltésenként.

Üzemidőben sajnos visszalépés történt egy év alatt [+]

Összefoglaló

A Galaxy S8 a Samsung eddigi legmerészebb mobilos húzása: mondjanak bármit a piaci felmérések, azért csak az elkövetkező hónapok válaszolják meg, hogy a kompaktabb méretről és a lapos kijelzőről lemondó csúcssorozat mekkora közönségsikerre érdemes. Akkor is kockázatosat léptek, ha ismét egy (pontosabban két) Samsung mobilnál érezzük: eljött az okostelefonok új korszaka, nem levonva a szintén kávamentes és jövőbemutató Mi Mix vagy az LG G6 érdemeiből. Ám egyik sem néz ki olyan jól, mint az S8 és az S8+, nem rejtenek 10 nanométeres hardvert, Cat.16/13-as LTE modemet vagy Bluetooth 5.0-t. Persze nem a specifikáció, hanem az 5,8 és 6,2 hüvelykes képátlóhoz passzintott, roppant keskeny készülékház az, ami eladja saját magát: az Infinity Display szinte lemászik az előlapról és kiröhögi a napfény erejét remek fénysűrűségével. Ezzel a formával viszont magasabbra került az értesítési sáv és a képernyő legteteje – hiába éri át a hüvelykujj széltében az AMOLED panelt, ha már a kisebb modellnél is fogást kell váltani a függőleges navigációhoz.

Persze senki nem gondolja komolyan, hogy a 6,2”-es S8+-t egykezes használatra találták ki, a másik oldalon viszont olyan messze került a mutatóujjtól a leolvasó, hogy kétségbe kell vonni a tervezőmérnök emberi tenyérről alkotott ismereteit. Az esztétika felé billent a mérleg a praktikussággal szemben az elkeskenyedő oldaléleknél is: főleg a kisebbik modell fogása bizonytalan, de a nagyobbal is óvatosan érdemes játszani vagy videózni, fekvő helyzetben kevés rajtuk a fogás. Ha 2017-ben az esztétika diadalmaskodott, 2018-ra azt kívánjuk, hogy a stabil fogás, a megfelelő tapadás és legalább a kisebbik modellnél az egykezes használat legyen a főszempont. Most ugyanis az S8 leejtésért kiált, tokba zárva meg nem olyan szép – a G6-ot pont határozottabb élei miatt jobb fogni. A konzervatív telepválasztást a Note7-ügyet követően ugyan megértjük, ám a némi visszalépés üzemidőben nehezen megemészthető.

Ez a formavilág lehet a következő évek trendmeghatározója [+]

Más ellenérvet nem tudunk felhozni: a Samsung felület végre tényleg egyedi és igazodik a megnyúlt képernyőhöz, a Bixby ugyan keveset tud, de ígéretes a sokrétűsége, a DeX pedig egyenesen zseniális, csak a kezdőárért kár. Sajnos a két phablet sem olcsó: a kisebbik 275 ezer forinton nyit kártyafüggetlenül, a nagyobbik meg 300 ezren, és bár ezért 64 gigabájtos tároló jár, a OnePlus 3T-ben is ennyi van alsó hangon, másfélszer annyi RAM-mal, mégis féláron kosárba hajítható. Oké, régebbi a hardver, nincs IP-védelem, gyengébb a kamera és le kell mondani a vezetékmentes gyorsöltésről, de még így is nagyobb az eltérés árban, mint tudásban, plusz a 3T már Android 7.1.1-et futtat. Az S8+-nak a Huawei Mate 9 és az iPhone 7 Plus lehet óriás alternatívája – az előbbi bár szerényebb tudású, olcsóbb és jobb az üzemideje, az utóbbi meg még mindig gördülékenyebben működik és telés kamerája is van. A Samsung persze az S8 mellé teszi saját multimédiás nehéztüzérségét, a kitűnő AKG fülest, a hasznos tartozéklistát és fejlett szolgáltatásait – ennyire komplett felhozatallal talán csak az almás mobilok rendelkeznek, és nekik is megkérik az árát. Elvitathatatlan, hogy a két S8-nál jobb okostelefont ma nem nagyon kapni, egyéni szempont szerint viszont lehet hogy van, akár talál szimpatikusabbat, esetleg méretben praktikusabbat. A fenti horrorárral együtt csak óvatosan merjük az S8 mellé az ajánlott plecsnit biggyeszteni, miközben nem érezzük az S8+ felárát indokoltnak, mert pont ugyanazt tudja, csak kicsit nagyobban – mindent.

Samsung Galaxy S8	Samsung Galaxy S8+

AliceWake és Bone123

A cikk elkészítését a Telenor Hipernet Blog támogatta, ahol további mobilos érdekességekről és a Galaxy S8-ról lehet olvasni.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!