Új hozzászólás Aktív témák
-
Frawly
veterán
válasz
ubyegon2
#934
üzenetére
A zram ötletes megoldás, de mindenhol azt olvasom a neten, hogy instabillá teszi a rendszert.
Nekem a 4 GB kevés, pedig nagyon alap igényeim vannak, de elindítok néhány terminált, egy text editort, böngészőt néhány füllel, és ki is szaladok belőle. 8 GB-tal már elvagyok bármilyen platformon, Win-nek is elég, Linuxnak meg egyenesen sok, úgy már tényleg nem nagyon nyúl a swaphoz. A 16 giga, ami most van a gépbe, az meg az én egység sugarú felhasználásomra már overkill, de azért van jó oldala, pl. nem kell egyáltalán swap, meg a kernelnek bőven van mozgástere, hogy a fájlrendszereket cache-elje, stb..
Aki viszont a legújabb, legbrutálabb AAA játékcímekkel játszik 1080p ultrában, vagy efölötti felbontásban, azok viszont panaszkodni szoktak, hogy Windowson már a 16 giga sem elég, kell a 32. Aki meg fejlesztő, meg rendereléseket csinál, azok meg simán betolnak már a gépbe 64-128 giga RAM-ot, és még akkor is panaszkodni szoktak, hogy kevés nekik.
-
Frawly
veterán
Sima HDD-t ma már rendszernek semmibe nem tennék, egy 13 éves C2D-ós konfigba sem. Elég olcsók már a belépő szintű SSD-k, Crucial BX500, Kingston A400 (az Adata SU650 sem lenne rossz, de az tömeges szériahiba miatt nem ajánlott). Egyszerűen dimenzióugrás bármilyen HDD-hez képest. De már a középkategóriás SSD-k is beleférnek (Adata SU800, Crucial MX500).
A 4GB RAM nem olyan nagy gáz, bár felhasználási szokásoktól is függ, hogy pl. milyen böngészőt használsz, hány fület és hány alkalmazást tartasz egyszerre nyitva. A Chrome, Chromium, Opera, és egyéb Blink motoros böngészők eléggé zabálják a memóriát, a Firefox, Pale Moon vonal egy kicsit kevésbé, de sok lappal azok is szépen tudnak enni. Plusz ha Linux van fent, az takarékosabban bánik a memóriával.
-
Frawly
veterán
Egyes laptopok és lapok BIOS/UEFI-jében letiltható az Intel ME. Pl. a Latitude E5430 és a ThinkPad X220 esetében le le tudtam tiltani, azt írja, hogy nem megy. Azt nem tudom, hogy ezt hogy lehet ellenőrizni, hogy ténylegesen tiltva van-e.
Az biztos, hogy nem használja senki semmi normálisra. Cégeknek fejlesztették ki távfelügyeletre, de a cégek közül sem sok használja.
Egyébként lassan még az UEFI-k olyanok, hogy már beléjük férne egy komplett minimál Linux, nem is lennének MiniX-re szorulva.
(#915) quailstorm: ez elvileg most sem lehetőség, mert illegális wareznek minősül. De a MS nem ellenőrzi, így aki meghekkeli a registryt, az sikerrel telepíti a POSReady-frissítéseket. Az MS-nek nem is érdeke ezt lefogni, az XP-sek botnetbe kapcsolását nem akarják elősegíteni. Nagyon valószínű, hogy ez a jól bevált séma lesz a Win7 esetében is 2020 után.
-
Frawly
veterán
-
#911
Frawly
veterán
quailstorm
#909
Frawly
veterán
válasz
quailstorm
#909
üzenetére
XP-n bármilyen rendszerre feleszkábálhatók registry hackkel a POSReady frissítések. Nem kell hozzá külön POSReady Editiont telepíteni.
Szerintem ez Win7-nél is így lesz, maximum annál nem POSReadynek fogják hívni.
-
Frawly
veterán
válasz
CPT.Pirk
#906
üzenetére
Igen, a Vistának a gépigénye volt nagy, mikor kijött, a legtöbb embernek világszerte még XP-hez való gépük volt akkoriban. Így eleinte csak a hardcore gamerek váltottak rá, akiknek kellett a Vista a DX10 miatt, vagy rendes 64 bites támogatást igényeltek. A géppark csak jó 2-3 évre rá nőtt fel a feladathoz, de addigra meg már kijövőben volt, vagy kijött a Win7.
Plusz Vistán eleinte a bugos driverek okoztak még érdekes dolgokat, főleg 64 biten. De idővel ez is elmúlt, ahogy lett rendes drivertámogatása.
Plusz a Win7 támogatásást meghosszabbították 2023-ra. Igaz 2020 után már csak a cégek kapnak majd ilyen spéci előfizetéses frissítéseket (mint most az XP), de biztos vagyok benne, hogy ezt majd magánfelhasználók is le fogják warezolni. Tehát lehet 2023-ig venni a határidőt, amíg használható lesz.
-
Frawly
veterán
A Manjaro nem Debian/Ubuntu, hanem Arch alapú, szóval nem csak az ikon más. Először majdnem azt írtam, hogy a Slax meg Slackware alapú, de most utánanézve az valóban Debian alap.
Az Arch az jó, de kezdőknek nem való, nekik jobb Arch alapnak elsőre a Manjaro. Suse helyett meg inkább Fedorát javaslok.
Nem csak disztrótól, hanem WM/DE-től is függ, ha fapados felületek nem csak ikonban, témában mások, hanem általában koncepcionálisan különböznek.
-
Frawly
veterán
De van, ilyen opció, csak el van rejtve annyira, hogy senki ne találja meg. Pedig a Win10 titkon támogatja nem csak a linuxos, de a BSD-s, mac-es, és DOS-os drivereket is. Vagy van olyan lehetőség még hogy c64wrapperrel használod a hardvereszközöket Commodore 64-es driverekkel, csak ezt sem szoktál reklámozni, mert az NSA látókörébe kerülsz.
-
Frawly
veterán
válasz
joysefke
#706
üzenetére
Az én írásomban mindenesetre sokkal több lényeg van, mint az iskolás élettörténeteidben. Nem személyeskedésből írom, csak hogy világos legyen.
Azt sem tudom, hogy honnan szeded, hogy nem volt érdemi támogatása ennek a GPU-nak. Az írásaidból az jön le, hogy a Linuxot most sem ismered, nem használtad még fő rendszernek, de már tudod, hogy mi volt 10+ éve, mi milyen mértékben volt támogatott.
A GPU driver meg nem csak játékokhoz kell. Használja a Xorg, Wayland server is, használják a kompozitorok, mostanra böngészők és videólejátszók, videószerkesztő progik is.
Az való igaz, hogy a Linux desktopos támogatása rosszabb volt 15-20 éve, de akkoriban még fiatal rendszer volt, még kisebb elterjedtséggel. Akkor még szerveren sem volt olyan elterjedt. Azóta viszont sok minden változott. Főleg desktop felhasználásnál. Már rég nem kell konfigfájlt hegeszteni, hogy megfelelő legyen a felbontás, képfrissítés, és a betűtípusok közül is elérhető rá bármi, támogatja az OpenType, TrueType, Graphite, Adobe Type betűtípusokat, illetve a betűtípusok normális élsimítását és kiemelését is. Nekem ez az utóbbi része nagyon bejön, szerintem sokkal szebb a fontmegjelenítése, mint a Windowsnak, és az is felüdülés, hogy nem a sok év alatt agyonunt, elcsépelt MS-os betűtípusokat kell rajta bambulni, hanem vannak helyette mások. Pedig az ms-core-font csomagot is simán fel lehet tenni bármelyik disztróra, és lesznek szokásos MS fontok, de ha azokat akarnám látni, akkor Windows lenne fenn.
-
#704
Frawly
veterán
quailstorm
#701
Frawly
veterán
válasz
quailstorm
#701
üzenetére
Az univerzális P4-es alaplapban, meg a szerverlapokban igazad van. Ezekről elfeledkeztem. Valószínűbb, hogy szerverlapok miatt foglalkoznak még a driver reszelésével. Az univerzális AGP-s P4-es lapok ritkák, többségüket már elvitte őket a kondenzátorkór, ami erre a korszakra különösen jellemző.
-
Frawly
veterán
Linuxnál azért van ilyen, hogy 20 éves hardvert is támogat, mert eleve elvárás a platformfüggetlenség, és emiatt többféle gépet kell támogatni, többféle gépre felkerülhet, retró gépek, beágyazott rendszereken át a szuperszámítógépekig. Tehát nem azért támogatnak még ilyen régi hardvereket, hogy hátha te majd a 2018-as PC-dbe még ilyet használsz.
Gondolom ezt az Ati Rage drivert is valaki hobbista reszelgetni, akinek van még ilyen gépe. Tehát nem az van, hogy ez vonja el az erőforrásokat a mai hardverek támogatásától, azokkal foglalkoznak sokkal többen.
-
Frawly
veterán
Itt akkor sem erről van szó, hogy 19 évig szar volt ennek az Ati Rage kártyának a támogatása, aztán most javították. Eddig is teljesen megfelelő volt, valószínű mindig időszakosan csiszoltak rajta. 20 éve még a konzumer Windows is egy DOS alapú, kékhalálozó, instabil szar volt.
Persze az egész elméleti ennél a kártyánál, mert maga a kártya mára használhatatlan bármire. Nem a Linux hibájából, hanem túl régi, túl keveset tud. DirectX 6, OpenGL 1.0 támogatás (mikor ma már minden min. 2.0-val dolgozik), és 3.3 V-os AGP 1.0 2×-es foglalatba megy, ami csak olyan régi alaplapba megy be, amibe max. csak P2-es proci jó, amin meg egy modern OS, mint a mai Linux, megint csak fingani sem tud, minimum a bootidő sok perc, azt is csak úgy, hogy külön kell a i686 non PAE kernelt fordítgatni hozzá, hogy egyáltalán elinduljon.
Ati Rage-ből persze vannak PCI-os kártyák is, de azok nem 128-asok.
-
Frawly
veterán
válasz
joysefke
#685
üzenetére
Elég furcsa dolgokat írsz, mintha nem értenéd miről van szó. Amit kapitány írt, ahhoz semmiképp nincs köze az iskolás történetednek. Nem arról van szó, hogy a 20 éves Ati Rage kártya drivere régen szar volt, hanem arról, hogy a mai napig karban tartják. Ez utóbbit az indokolja, hogy ahogy fejlődik a kernel, Xorg, Wayland, stb., meg új funkciókat is kell támogatni emiatt, a drivereket is módosítani kell, hogy az új változásoknak megfeleljenek. Mivel Linuxnál nincs visszafelé kompatibilitás, ha egy jelentős alrendszer változik, azt a drivereknek is le kell követniük.
És még mielőtt megjegyeznéd, hogy ez de béna, hogy nincs visszafelé kompatibilitás, csak úgy mondom, hogy ennek is megvan az oka, nevezetesen hogy ne fogja vissza a fejlődést.
-
#679
Frawly
veterán
Donki Hóte
#677
Frawly
veterán
válasz
Donki Hóte
#677
üzenetére
A DOS-ozás elég tág fogalom, az egész eleve sok évet ölelt fel. Csak a kernel, command.com belefért annyiba, és a FreeDOS önmagában is elfut mindig egy XT-n. De pl. ha nagyobb szoftvereket akartál futtatni, az ott kezdődött, hogy XMS és EMS memória (EMM386), ami magával hozta, hogy min. 386-os kellett neki, illetve akkor is, ha protected mode DOS extendert igényelt (DPMI, PMODE, DOS4GW, stb.). Meg elég sok alkalmazás volt, főleg játék, aminek az alsó memóriaterületen kellett 500-600 KB memória. Szóval ezek XT-n felejtősek. Plusz én úgy tudom, hogy az XT-ben nem 8086-os proci volt, hanem 8088-as. 8086-os néhány klónban volt csak.
Ugyanez a helyzet a floppyval. A minimális OS fájlok ráférnek, de pl. a késői DOS-ok 3 floppyn érkeztek, a komplett DOS telepítés nem fért fel egyetlen floppyra. Plusz a késői DOS korszakban már egy játék is simán megvolt 50-90-600 mega (Quake 1, Descent 2, Megarace 2, Need for Speed, stb.).
-
Frawly
veterán
Ezt én sem értem. Ráadásul a DOS sokkal kényelmetlenebb volt, lehetett állandóan AUTOEXEC.BAT-ot és CONFIG.SYS-t reszelni, menüzni, nem volt benne TAB-os kiegészítés, alapból rendes command history sem (és sokáig rendes help/manual sem volt futtatható a parancsokhoz). Egy kényelmetlen, rugalmatlan hulladék volt az egész. Jó persze ezt lehetett oldani valami normálisabb kétpaneles fájlkezelővel, de akkor sem volt leányálom. Ehhez képest a Linux-terminál kánaán, rendes eszközöket ad az ember kezébe, mindenhez van manual vagy help.
A DOS a PC korszak kezdetén inkább szükségszerűségből terjedt el. A MS jó időben csípte meg az IBM részére a megbízást az IBM PC-khez, a CP/M-esek ezt a rettenet nagy lehetőséget elmulasztották. Így meg az IBM-nek nem is volt más választása, a korai PC-k annyira gyengék voltak hardverügyileg, hogy csak ez a DOS-os szutyok volt rajtuk használható, Unix-klón szóba se jöhetett, annak ellenére, hogy próbálkoztak azzal is, de kevés sikerrel.
Mire meg a PC-k lettek annyira gyorsak, erősek, volt annyi RAM, hogy normálisabb OS is futhatott volna, addigra meg az MS dominancia a DOS-szal és Windowszal annyira megerősödött, hogy azóta sem lehet megdönteni.
-
Frawly
veterán
Nem, nem a lejátszásról van szó. Arról van szó, hogy a lejátszással ne a CPU-t terhelje, hanem vegye igénybe a GPU hardveres dekóderét is. Így energiatakarékosabb. Leginkább attól függ, milyen disztrót használsz, van, amelyikbe előre belerakják ezeket a csomagokat és esetleg be is állítják a használatukat, míg vannak olyanok, amelyeken már a csomagok sincsenek fent.
A driver az ettől független, de az is kell. Az sem a lejátszáshoz, hanem ahhoz, hogy ne csíkozzon kép, meg legyen hardveres gyorsítás / OpenGL, stb. support.
Mert egyébként hardveres dekódolás és GPU driver nélkül is le fognak a videólejátszók játszani mindent, csak adott esetben a CPU terhelődik, meg csíkozhat a kép (vsync hiányában).
-
Frawly
veterán
válasz
CPT.Pirk
#619
üzenetére
Sokszor nem elég csak feltenni a csomagokat, de a böngészőket és lejátszókat is konfigurálni kell, hogy használják. Nálam Intel IGP-n (HD3000) alapból nem használja a VAAPI-t, hiába van fent Archon a hardverhez megfelelő libva-intel-driver, meg írja a libva-utils csomagból a vainfo, hogy minden rendben van, helyesen sorolja fel, hogy a GPU támogatja a MPEG2, H264, VC1-et.
Pl. mpv-nél/SMPlayernél külön ki kell kényszeríteni -hwdec kapcsolóval, így megy, érdekes a --vo=vaapi kapcsolóval meg nem megy, pedig ugyanazt kéne csinálniuk. Az utóbbi besírja, hogy [vaapi] Failed to initialize VAAPI: unknown libva error. Elvileg ezen a --gpu-context=wayland kapcsolónak segítenie kéne Gnome 3 Wayland alatt, de nem segít, épp úgy kiírja ezt a hibát. Bezzeg -hwdec kapcsolóval meg simán jó, és nem csak kiírja, hogy Using hardware decoding (vaapi-copy), hanem a CPU terhelés is visszamegy hatodára, tehát ténylegesen is használja, még 1080p-vel is csak valami 3% a terhelés egy mag egy szálán.
Böngészőknél a Firefox egyáltalán nem támogatja a hardveres dekódolást, és a GPU használatát is ki kell kényszeríteni, mivel nem engedélyezett default.
Chromium-ból is külön a vaapi-sat kell feltenni, a sima nem tudja használni a VA-t. VDPAU-nál nem tudom mit kell felrakni.
Abban viszont egyetértek, hogy érdemes ennek utánajárni. Azért ha már a GPU támogatja, nagyon nem mindegy, hogy használva van-e. Legrosszabb esetben az ember felrak minden csomagot, bekonfigurál mindent, és továbbra sem lesz használva, de a rendszert, lejátszást nem töri el, érdemes vele kísérletezni.
-
Frawly
veterán
A rendes ára soha nem volt annyi. Az egésszel arra akartam kilyukadni, hogy 50k-s ársávban nem éri meg. Még a hosszú bekapcsolás oké, a túl érzékeny tapipadon is könnyebb segíteni, mint egy érzéketlent érzékenyebbé tenni, de eleve túl gyenge proci, kevés RAM, erre jön rá, hogy ezek szerint törik-nyeklik a gép.
-
Frawly
veterán
Kezdjük ott, hogy ez tévedésből van nem 32, hanem 36 ezernek írva, ha rákattintasz a legolcsóbb boltra, az iPonra, ott szépen látszik, hogy náluk is 54 darab Mátyás királyt kell kipengetni érte. Ebben az árban pedig vagy normálisabb androidos tabletet kell venni, vagy valami refurb 12-es szubnotit, pl. egy TP X220-X230 kijön ennyiből, dupla ennyi RAM-mal, 8× ekkora, normális SSD-vel, i5-ös procival, Win10 és Linux is normálisan megy rajta. Ennyiért az is belefér, hogy legyen rá 6-12 hónap refurb üzletes gari. De persze ugyanebben az ársávba beleférhet egy szintén 12 colos régebbi Lati is.
(#585) Bici: Mikrobinak tudom javasolni, hogy akkor máskor LO-s formátumban küldje. A fogadó oldalon is szépen fel tudják tenni a LibreOffice-t. Teljesen jó az, csak a saját formátumaival kell használni, és nem az MS-formátumokat ráerőltetni. Plusz ha csak prezentáció, akkor azt pdf-ként is lehet menteni, úgy, hogy pontonként lehessen léptetni, ne csak oldalanként.
(#581) Donki Hóte: ezeknél a gépeknél a kevés RAM a legnagyobb érvágás. Az 1 GB már a felhasználóbarát Linuxoknak is kevés, a 2 GB is nagyon a határon van (Openbox, LXDE, Xfce, LXQt, Mate-hez elég lehet). Persze, fel lehet tenni i3wm-et, dwm-et, az belefér 1 gigába valami ultrasoványított böngészővel (Falkon, Midori, Slimjet), de az minden lesz, csak a Windowshoz szokott felhasználónak nem lesz barátságos.
-
Frawly
veterán
válasz
joysefke
#548
üzenetére
Ezekben sorra tévedsz. A legtöbb embernek eleve az ideje sem ér semmit, mert úgyis elb@xszák FB-on meg hasonló helyeken, meg magyar kertévét néznek, stb..
A Windows licenc ára is gondot szokott okozni. Eleve használnak a legtöbben még ilyen 10-15 éves gépeket, mert nincs pénz lecserélni, nem hogy még hivatalos Windows licencre költsenek, meg a gép fogyasztását méricskéljék az értékéhez képest. Pedig az EU-s újrahasznosított OEM Windows licenc nem is drága, de ezt a lehetőséget kevesen ismerik. Így meg max. warez megy. Amihez megint idő kell. Meg sokan azt felejtik el, hogy a Windowst is meg kellett tanulni annak idején használni, abba is bele kellett tenni az időt az évek folyamán. Azzal is lehet gond, amikor drivereket kell cserélgetni, meg csökkentett módban felszuszakolni, Registryt hegeszteni, ami az átlag embernek ugyanolyan reménytelen, mint a Linux meg a terminálozás. Csak a Windowsnak illik elnézni, mert azt már megszokták meg ismerik.
A licencet egyébként fel sem hoztam, elcsépelt frázis. A Linux nem azért ingyenes, hogy a szegényeknek is jusson valami ingyen sör jeligéjű hippy OS, ha nincs pénzük Windowsra vagy Mac-re. Azért ingyenes, nyílt forráskódú, hogy a technológiát jogi védelmi bonyodalmak nélkül zökkenőmentesen tudják fejleszteni, anélkül, hogy pereket kockáztatnának meg. Meg a zárt forráskód a fejlesztést is lelassítaná, őrizgetni kéne a vele való visszafelé kompatibilitást, ami meg a fejlődés gátja lenne. Plusz a tesztelést, adoptálást is megnehezítenék a szabadalmi, szerzői jogi védelmek, meg a fizetős licenc. Az iparágnak meg kellenek ilyen nyílt forráskódú alternatívák, amiket mindenki tud használni, bárki bele tud fejleszteni, bármilyen architektúrára fel tudja tenni (nem csak x86-os PC-re), lásd az ARM-es gépektől kezdve egészen a friss kínai procikig, amikből a szuperszámítógépeiket építgetik, vagy ilyen spéci beágyazott eszközökre, ezekre Windowst, meg MacOS-t eleve fel sem lehetne tenni.
Nem csak a dzsunka gépekre védőbástya a Linux. Azt azért írtam, mert az ilyen gépeken jön ki, hogy a rendszer mennyivel olajozottabban fut. Erősebb gépen, SSD-vel már kisebb a különbség, de még ott is előfordul, hogy a Windows lomhábbnak tűnik, főleg hogy a vírusirtó meg a Windows Update fogja az egész a gépet, ami pl. Linuxnál alapból kiesik.
De egyébként el sem hinnéd, hogy a linuxos topikokba beeső újoncok többsége milyen gyenge gépekre keres Linuxot. Elég sok ilyen ember van, szinte 3 ilyen hozzászólásból 2. Athlon XP, P4, P4 Celeron, Atom + 1 giga RAM-os gépekre keresnek disztrót. Tehát tömegesen van az ilyenre igény. Ugyanez motiválta ezt a cikket is, ami alá írogatunk, meg ha olvasod a hozzászólásokat, itt is vannak régi gépre milyen linuxot kérdések.
Sok cégnél is a sz4rrágás megy, mai napig ilyen P4 dzsunkák futnak XP-vel. De vannak olyan helyek, ahol ilyen P1-P3-as gépek is túlélnek Win9x-szel, ha speciális feladatról van szó. Nem költenek rá, mert nem látják hol térülne meg, meg új hardverre már csak új OS menne fel, azon meg nem mennének a 20 éve összegányoltatott régi szoftverek (vagy csak emulátor alatt, amiben megint nem bíznak).
-
Frawly
veterán
válasz
joysefke
#499
üzenetére
A Linux sincs ingyen, az időddel fizetsz érte. Igen, lehet szopni fog vele 2-3 napig, de megéri. Ha kiszopta magát, rájön a dolgok nyitjára, akkor lesz egy átlátható és stabil rendszere, ami épp úgy kiszolgálja, mint a Windows, feltéve, ha nem CAD-ezik, PS, Lightroom, professzionális videóvágás, vagy nem hardcore gamer. Az is tény, hogy a Linux sem való mindenkinek, főleg azoknak nem, akik Windowsként próbálják használni (mindent rendszergazdaként futtat, mindent Wine alól használ, NTFS partíciókkal, vírusirtót és tűzfalat felszuszakolva).
Megcáfolni semmit nem kell, csak ha állítod, hogy komédiába illő. De az írásodból az jön le, hogy nem használtál még Linuxon fő rendszernek, lehet valamikor még régebben kipróbáltad az Ubuntunak vagy a Mintnek valamelyik variánsát, de valami nem ment, és dobtad, azóta meg vagy róla győződve, hogy szar, meg időpocsékolás. Közben meg csak a saját álláspontodat vetíted ki mindenkire, anélkül, hogy ismernéd, amit kritizálsz.
Egyébként nem kell technikai részletekben sem menni, azok a szempontok, amiket írtam, a gyakorlatban is tesztelhetők. Pl. régebbi gépeken, amiken már az XP SP3 is nyögvenyelős, azok Linux alatt látványosan szárnyakat tudnak kapni, ez pont azok miatt van, amiket példaként soroltam. Egyszerűen ugyanazon a gépen gyorsabb a boot, gyorsabban indulnak és záródnak be a programok, olajozottabb a sok apró fájl kezelése (pl. ha indexelés nélkül keres valamit a partíción), nem swapel a rendszer tized annyit sem, mennyivel gördülékenyebben jönnek le és mennek fel a frissítések. Egyszerűen dimenzióugrás tud lenni.
-
Frawly
veterán
Röviden sokkal jobb memóriakezelés, jobb cache-elés, modernebb fájlrendszerek, jobb biztonság. Jobb hálózatkezelés (Windows néha nagy hálózati forgalomnál letérdelhet, ha sok csomag jön/megy, ebben a Linux jobb). Plusz mivel linuxnál te forgathatod le a kódot, ezért a kód optimlizáltsága (használt utasításkészletek) is jobb lesz. Az ilyen dolgok meglátszanak a rendszer futásán, sokkal gördülékenyebben fut, olajozottabbak a lemezműveletek, nem tekeri swapért mindig a lemezt, nincsenek mikrofagyások, lagok, nem lassul be a böngésző, stb.. Linuxon az egész modulárisabb, te mondhatod meg, hogy mi legyen a rendszerben. Az egész rendszer nem olyan limitált, Windows alatt van egy csomó limit, max. ennyi memória, max. annyi procifoglalat, max. annyi szál, max. annyi grafikus GDI objektum, mindent csak olyan korlátok között, amit a MS épp elképzelt neked, mert ugye anno a 640 KB-ról is azt mondták, hogy memóriaügyileg szépen bele fogsz férni, mert azt kell szeretni.
Ha részleteiben vagy kíváncsi technikai újdonságokra, nézegesd a kernelnewbies.com-ot, pl. az ehhez hasonló oldalait (nem csak ezt a 4.15-öst lehet megnézni, hanem bármelyik verziót vissza lehet keresni), ahol láthatod, hogy memóriakezelés, fájlrendszerek, virtualizáció, nem x86-os architektúrák támogatásának csiszolása, stb. mennyi olyan újdonságot tartalmaz, amit a Windowsba csak nagy sokára implementálnak, egy plasztikus példa rá, amihez pl. 8 év kellett. Bár már ilyen szempontból a Windows is fejlődött, évekkel ezelőtt sokkal lassabban fejlesztették, nagyobb technikai újdonságok (lényegesebb kernelarchitektúrás változások) max. csak a sokévente megjelenő új főverzióban kaptak helyet, most azért félévente kihoznak az MS-nél is egy új nagy update-et, alverziót.
Még a driverekre is igaz, hogy Windowson a gyártók ritkán reszelik a drivert (jó, talán a GPU driverek kivételek), nem sokszor jön ki új verzió (ez nem is az MS feladata, hanem a hardvergyártóké), Linuxnál meg a kernellel együtt csiszolódnak a driverek is.
A Linux kernelen sokkal többen dolgoznak, beleadnak apait-anyait, nem spórolgatnak, hogy a feature-öket, technikai újításokat lassan csepegtessék az új verziókba, hogy azt is vedd majd meg. Nem áll érdekükben a fejlesztéseket lassítani. Amit tudnak, azt szinte mindig azonnal beleteszik, amilyen hamar csak lehet.
De ugyanezt nem csak a kernelről lehet elmondani. Pl. a grafikus felületek is fejlettebbek, Linuxon, meg unix-like rendszereken hamarabb volt virtuális asztalkezelés, több kijelző támogatása, transzparencia, 3D-s effektek, lomtárkezelés, jobb vágólapkezelés, jobb scrennshot funkciók, stb., ami Windowsba csak sokkal később került bele. Bár most ez nem annyira jön ki, mert mind az MS-os, mind a linuxos oldalon most mindenki ezt a minimalista, tabletes, flat designt majmolja, a funkciókat veszik el sorban, de ez most egy negatív trend, ami nem fog örökké tartani. Bár ez a minimalista flat design is előbb volt elérhető Linux alá, mint Windowsra.
-
Frawly
veterán
Ne keverjük az OS-t magával a look&feel-lel. Egyrészt egy minimalista IceWM is jobban tud kinézni, mint egy XP (sokkal jobb témák vannak hozzá, sokkal jobban testreszabhatóbb, lehet normálisan transparenciát is alkalmazni), másrészt az OS-t nem a kinézete határozza meg. A Linux annyira fejlődik, hogy még egy Win7-Win10-hez képest is ufótechnológia, hiszen folyamatosan lapátolják bele az újabbnál újabb technológiák támogatását. Így nem lehet a Win98-hoz hasonlítani, ami egy félig DOS alapú, instabil sz@r volt. Értem, hogy egy minimalista felület téged a Win9x-re emlékeztet install után, nem beállítva, default témával, de ebből ne vonj le messzemenő következtetéseket. Meg a Puppyból sem, mert az egy nagyon kompakt, herélt rendszer, nem rendes disztró, rendesen feltelepítve.
-
#425
Frawly
veterán
Donki Hóte
#401
Frawly
veterán
válasz
Donki Hóte
#401
üzenetére
Úgy, hogy a maga idejében legális Win7-tel jött, amit az ingyenes frissítési időszakban egy évig lehetett frissíteni Win10-re, meg van az MS-nek ilyen kedvezményes refurb licences programja is. Semmi trükk meg kiskapuzás nincs benne, nem csak az EU-ban legális.
-
Frawly
veterán
Ja, vannak ilyen példák. Windowson is néha kell pl. Registryt szerkeszteni, az sem felhasználóbarátabb semmivel, mint a linuxos terminál. Vagy mikor szutyok hardverhez drivert kell túrni (mert az Update nem talál, és a gyártó honlapján sincs fent), meg mindenféle csökkentett módban felszenvedni.
De a termináltól valóban nem szabad visszariadni. A Linux nincs ingyen, csak itt nem Mátyás király valutákat fizet ki érte az ember, hanem tanulópénzzel fizet, meg kell tanulni telepíteni, beállítani, használni, bele kell tenni némi időt, kell hozzá némi nyitottság, rugalmasság.
-
Frawly
veterán
Az első felével nem értek egyet. Akinek csak 80-100k-ja van, és laptopot akar, mindenképp a használttal jár jobban. És itt most használtan nem azt értjük, hogy szarrá kopott 10 éves gép Pista bácsitól véve, hanem felújított/refurb üzleti laptop ezzel foglalkozó boltból, 5-6 éves, jó állapotban, értelmes Core i5-i7 proci, 8 GB RAM. Általában ezek a refurb gépen olyan jó állapotban szoktak lenni, hogy leteszik eléd, és egy karc nincs rajta (vagy ha van, akkor is minimális, és akkor ezt az árban is kifejezik), és meg legális Win10 is szokott ezekhez járni (rendes hologramos COA matricával, sorozatszámmal), de persze ezekre is jó Linuxot tenni. Ezeket ilyen cégektől selejtezik le, és ami kopott rajta, azt kicserélik.
Az viszont igaz, hogy a Linux a gyengébb gépeknek szárnyakat ad, nem csak Win7-10-hez képest, de még az XP-hez képest is. Közben meg ha valaki nem CAD, PS, Lightroom, videóvágásra, stb. használja a gépet, nem hardcore gamer, akkor nyújtja mindazokat, amit a Windows.
-
#166
Frawly
veterán
Hieronymus
#154
Frawly
veterán
válasz
Hieronymus
#154
üzenetére
Hagyjál már a tankos hülyeséggel. Egy normális laptopot ezeknek a celeronos, atomos csodáknak az ellenében nem lehet tanknak tekinteni. Csupán egy normális gépnek. Semmi tankság nincs benne.
Tudomásul kell venni, ahogy megyünk előre az időben, egyre bloatabb lesz minden informatikai megoldás, és aki nem ért hozzá, az kis hardverrel nem fogja beérni. A hozzá nem értését, a hozzá nem érteni akarását azzal fizeti meg, hogy erősebb gépet kell vennie. Nem kötelező, mert azt is lehet választani, hogy az ember rászánja az időt, hogy értsen valamennyire a géphez, meg esetleg megismerje valamelyik Linuxot.
Egyébként újonnan is van korrekt laptop, ami nem üzleti, pl. HP 250 G5, de az sem ilyen 28-70 ezer, hanem 125k-nál kezdődik, és annyiért csak i3-as alapfelszereltség, de már így sokkal vállalhatóbb kategória.
-
Frawly
veterán
Egyértelműen jobb az üzleti. Azonos pénzért sokkal nagyobb teljesítményt ad, sokkal tovább tart, mire elavult. Könnyebben szerelhető, olcsón kapni hozzá évekig alkatrészt. Mert ugyebár az üzleti notik is elromlanak, de attól nem kell kidobni, csak a meghibásodott hardvert kicserélni. Bármikor könnyen bővíthetők 8-16 GB DDR3 RAM-ra, SSD-vel, erősebb procival. Esetleg eGPU-val, dokkal.
Mint írtam, a cikkbeli gép 28 ezret végül is megért, Linuxszal okés használni alap felhasználásra, de a legtöbb ember 70 ezerért tudja beszerezni, annyiért meg van sokkal jobb használt/refurb üzleti, 12-14-15 colban is. Szóval lehet van, akinek ez a 28 ezres kis gép elég, használja egészséggel, de azzal nem tudok egyet érteni, hogy jó vétel, és mindenkinek ilyenre kéne rámennie.
Az ilyen netbookos gépekkel az a baj, hogy nem tartósak, drága hozzá az alkatrész, némelyik nehezen szerelhető, mert ragasztott a ház, minden oda van forrasztva az alaplapra, stb.. Igaz ez a legújabb üzleti gépeknél is kezd igaz lenni, mióta rámennek arra, hogy ne tudjad bővíteni, magad szervizelni, minden le van rajta ragasztva, odaforrasztva, csak azért, hogy vékonyabb, eldobhatósabb, olcsóbban gyárthatóbb legyen. Plusz az új üzleti gépek minősége, tartóssága is csökkent, nem olyan robosztusak már mint rég.
Ráadásul a legtöbb laikus felhasználónak azért kell erősebb gép a szükségesnél, mert ők csak Windowszal tudják használni, azt ismerik, Linuxot nem tudják feltelepíteni, de Win esetében sem tudják a beállításokat optimalizálni, a rendszert tisztán tartani, gyorsan összeszemetelik, nincs elég fegyelmük, hogy mindenre lightweight alkalmazást keressenek, sok futó alkalmazás-fül esetén hajlamosak nem bezárni a felesleget, böngésző alá nem tesznek fel reklám/script blokkolót, így meg combosabb hardver kell ahhoz, hogy alap szinten tudják használni a gépet. Aki persze kicsit is ért hozzá, az beéri kisebb hardverrel Linux alatt, de ez nem minden felhasználónak opció, mert nem lesz meg hozzá a türelmük, tudásuk, hogy feltelepítsék, megfelelően beállítsák, és nem biztos, hogy van olyan power user ismerősük, aki ezt megteszi helyettük. Nekik ezek az atomos, celeron N/J-s csodák erősen kerülendők.
-
Frawly
veterán
Nekem a Puppyval pont ez a bajom, hogy mókolni kell a mentésekkel, meg meg a programok feltételével. Rendes disztrót kell feltelepíteni, ha hosszú távon linuxozik az ember. A Puppy arra való, ha néha indítasz csak Linuxot a gépet, vagy kipróbálod jó lesz-e arra a gépre.
A RAM-ból bootolás nem gyorsabb, mint SSD-ről. Tapasztalat.
Silenc3hun-nak meg azt tudom javasolni, ha túl soknak találja az alap disztrók foglalását, akkor Arch-ot tegyen fel, vagy Ubuntu minimalt, és arra azokat a csomagokat teszi fel, amire neki van szüksége.
(#127) ubyegon2: az Arch is ugyanolyan jól érezné magát, ha feltenném neked. Az a bajod, hogy főleg gányolt Arch verziókat próbáltál. Tiszta Archnak meg nem volt türelmed rendes esélyt adni, meg utánaolvasni, ahogy nem ment valami, már vágtad is félre.
-
Frawly
veterán
Így van, ezt akartam én is írni. 28k-t ez a gép megért, már csak az SSD miatt is. Végül is soványabb Linuxszal tényleg használható az ilyen. Az külön meglepett, amit a cikkíró a futtatható játékok között felsorolt.
Pl. a DeusEx: Mankind Divided, az F1 2015, a GRID Autosport játékokat az én üzleti X220-asom se vinné el, pedig ebben i7-es van 16 GB RAM-mal (igaz a GPU régebbi, az Celeron N-ben már újabb GPU van, de alacsonyabb TDP limittel gyengítve). Pedig én is Linuxot használok évek óta, főleg Arch-ot, ami még a Mint/Ubuntu forkoknál is sokkal soványabb.
Egyébként ezeknek a netbook gépeknek nem is a proci a leggyengébb pontja vagy a GPU, hanem a kevés RAM. Manapság ma már abszolút minimum a 4 GB, de inkább javallott a 8. A 16 giga Linux alatt viszont átlagos, böngészős felhasználásra meg már overkill lehet, azt elismerem.
Új hozzászólás Aktív témák
Hirdetés
- Bomba ár! Lenovo ThinkPad T490 - i5-8GEN I 16GB I 256GB SSD I 14" FHD I Cam I W10 I Garancia!
- BESZÁMÍTÁS! Gigabyte B760M i7 12700K 16GB DDR4 512GB SSD RX 6700 XT 12GB Rampage SHIVA Enermax 750W
- Apple iPhone 13 128GB, Kártyafüggetlen, 1 Év Garanciával
- BESZÁMÍTÁS! Asus B350 R5 1600 16GB DDR4 512GB SSD GTX 1050Ti 4GB Cooler Master CM 690 III TT 500W
- Honor 9X Lite 128GB, Kártyafüggetlen, 1 Év Garanciával
Állásajánlatok
Cég: Promenade Publishing House Kft.
Város: Budapest
Cég: CAMERA-PRO Hungary Kft
Város: Budapest