Új hozzászólás Aktív témák

• #25 finest addikt

  Új Válasz 2012-09-10 20:29:17 #25

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  finest

  addikt

  Egyszerű volt ez a nagypapa, mint a faék. És ez az egyszerű, könnyen érthető paraszti büszkeség nyilván bejön az egyszerű lelkületű olvasóknak. Tökéletesen idejétmúlt, ezért is olyan romantikus elképzelni, h milyen lenne, ha még ma is a bibliai parancsolatok szerint élnénk az emberek. A legjobban azok tudják, h ez nem így van, akik áhítják a sorokon átsütő, határozott értékítélet szerinti világot, mert éppen a hiányától vonzó. Azonban, ha az író ma élne, szomorúan venné tudomásul, h az emberiség szemetét az idők szelei nem fújták el. Egyrészt mert az időnek nincs szele, a történelem nem a megtisztulás céljával halad előre. - Bár ebben politikai meggyőződéstől függetlenül, bizonyára mindenki reménykedik kicsit, ti. hogy csak egy jobb világot építünk a sok cikk-cakk, kitérő és meghátrálás, visszaesés ellenére. - Másrészt azért, mert - és ezt érdemes felfedezni a kiragadott szövegben - Vass maga is egy ideált ír le, azt ahogy a nagyapjára visszaemlékezik nyolcvan év távlatából megszépítve, ahogy a papa az emlékeiben, mint a régi világ ideája él. De mindez akkor is csak szépirodalom, nem a valóság, és soha nem is volt.
  Jó példa ez a szöveg a magyar társadalom bajaira, a nosztalgiázás, a múltba révedés, a köldök nézegetés szinte egybe olvad a magyarságtudattal, miközben társadalmi szinten gyakorlatilag egyetlen kényes témát sem dolgozott fel a magyarság a XX. század folyamán, nem nézett szembe hibáival és elfeledkezik áldozatairól, miközben egy sosem volt aranykoron mereng. Hát, ezért nem olvasok Vass Albertet.

Új hozzászólás Aktív témák