Keresés

Új hozzászólás Aktív témák

  • joysefke

    veterán

    válasz bambano #130 üzenetére

    merazugye teljesen életszerű, hogy az atomerőművi áramot 10 Ft/KWh-ért hozzák helybe, a naperőművit meg 20-ért...

    Igen, életszerű...

    Ha visszaolvasol, láthatod, hogy a messzire szállítás (Észak Afrikából EU-ba) kivitelezhetőségéről vitatkoztam UnA-val.

    Ha a világ végéről (észak Afrika) kell egy adott áramtermelőt rákapcsolni az európai hálózatra, akkor ott ki kell építeni egy drága vezetéket transzformátorállomásokkal, adott esetben tenger alatti kábellel etc. és ezt a hálózati szegmenst üzemeltetni is kell. Aki felhúzza ott a világ végén azt az erőművet, annak legalábbis részben finanszíroznia kell az építendő hálózati szegmenst ami összeköti az erőművet az európai hálózattal illetve annak a résznek az üzemben tartását is.

    de ezeket a dolgokat nem kell találgatni 2016-ban, van internet, gugli, szerencsés esetben józan ész, használni kell a hármat együtt.

    Vegyél vissza az agyarakból :U
    A 10Ft/kWh-s atomerőművi áramtermelés költség kifejezetten pontos. A szénhidrogénes erőművek meg nagyságrendileg 13ft/kWh költség körül termelhetik az áramot /pár éve ezek pontos adatok voltak/. az hogy az áram nekem nem 10Ft/kWh-ba kerül hanem 40Ft/KWh-ba (rezsicsökkentés után) az a villamos hálózatnak a technikai/adminisztrációs költsége, illetve némi (nem túl magas) haszonkulcs. Nem kell sok ész belátni, hogyha jóval drágábbá teszem a villamoshálózatot, akkor könnyen el lehet jutni oda, hogy a termelés olcsósítása nem fogja kompenzálni a szállítás megnövekedett költségeit.

    A másik: van ilyen, hogy freemaptools.com, ez tud kört rajzolni. beírod, hogy a kör középpontja Albertirsa (akinek még nem esett le, azért emlegetem, mert ide érkezik a 750KV-os távvezeték a néhai szu-ból), meg beírja, hogy 1000 km-s sugár, rajzol egy kört. Na ami azon a körön belül van, az a hetvenes évek technológiájával kényelmesen elérhető. Tehát 40+ éves cuccal.

    Nem azt vitatom, hogy létezik a technológia amivel át lehet vinni Észak Afrikából az áramot Európa nagy fogyasztóihoz, hanem azt a kérdést vetem fel, hogy anyagilag megérhetné-e egy ekkora hálózatbővítés és ennek a költségeit fedezni tudná-e egy esetleges olcsóbb (de távol levő) áramtermelő. Minimum kétséges.

    Ma Európa villamossági szempontból nagyjából egy hálózat. Nyilván itt a kontinentális európa az, ami számít. ha én itthon nyomok egy kövér gázt a pc-mnek, azt, hogy felmegy a fogyasztása 200 wattal, Portugáliától Ukrajnáig érzik. Egy hálózatba vagyunk kötve, mióta 220-ról felment az áram 230 voltra.

    Igen, és?
    Az hogy európai termelői és fogyasztói egy hálózaton vannak az még nem jelenti azt, hogy bárhova beköthetsz egy nagy termelőt vagy egy nagy fogyasztót. Hogy megértsd, példával írom le:

    Ha a jelenlegi felhasználási szokások mellett hipp-hopp megjelenik Spanyolországban egy 2GW-os teljesítményű fogyasztó, akkor egyáltalán nem mindegy, hogy az ennek fedezésére szolgáló 2GW termelői kapacitást azt hova építed, milyen távol a fogyasztótól. Ha Ukrajnába építed fel a +2GW-t, akkor mérhetően meg fog nőni a hálózati veszteség. Ha Spanyolországba vagy Franciaországba építed azt a szükséges +2GW-t, akkor kisebb mértékben nő a hálózati veszteség (pedig egy hálózat vagyunk). Villamos hálózat hatékonysága szempontjából az energiatermelés legjobb helye mindig a nagy fogyasztók fogyasztó mellett van és nem a kontinens másik oldalán (attól függetlenül, hogy a fogyasztás és az erőművi kapacitások ingadozását kiegyenlítendő képesek vagyunk az áramot nagy távolságokra is szállítani).

    És akkor olyan dolgokról itt még szó sincs, hogy ahova rákötöd azt a képzeletbeli +2GW-t, ott megfelelően teljesítőképes kell legyen a villamos hálózat, hogy el is tudja szállítani az áramot. Szóval, ha Észak Afrikába raknának valami nagy termelőt akkor nem lenne elég elvinni Olaszország déli partjainak falujaig elvinni az áramot, hanem onnan is olyan drótot kellene húzni ami észak felé elbírja a teljesítményt.

    J.

  • joysefke

    veterán

    válasz UnA #128 üzenetére

    Igen, de nem mindegy, hogy mekkorák a költségek:

    Például (hasraütésszerű, de nem elrugaszkodott számok) az atomerőmű mondjuk 10Ft/kWh termeli az áramot, a hálózat technikai költsége pedig további 10Ft/kWh akkor, ha teszemazt te építesz egy energiatermelőt, ami 5Ft/kWh áron termeli az áramot, de a bekötéséért felelős hálózatrész költsége 20Ft/kWh, akkor ez nem egy nagy előrelépés...

  • joysefke

    veterán

    válasz bambano #97 üzenetére

    itt egy indokolatlan szűkítést követtél el, az energiát leszűkítetted villamosenergiára. holott a beszélgetés bioüzemanyagról szólt. szerintem tök jó megoldás lenne, ha a szahara tengerhez közelebbi részeit telepakolnák olyan biokonverterekkel, ami széndioxidból és vízből napfény hatására bioszénhidrogént állít elő, majd azt csöveken a tengerpartra vinnék, ahonnan tankerrel átjöhetne Európába (esetleg csövön...).

    Igazad van, ha napfényből sikerülne olcsón, környezetbarát módon szénhidrogént termelni, akkor az egy igen komoly fegyvertény lenne, mert egyszerre minimalizálná a netto széndioxid-kibocsájtást (a szén körforgásban maradna és nem a föld alatti halott szenet kell újra bevinni a légkörbe mint ahogy most tesszük) illetve egy flexibilis üzemanyagot adna a világnak, amelyet könnyű tárolni, könnyű szállítani, közlekedéstől, fűtésen és villamosenergia termelésen át egészen a vegyiparig mindenhol bevethető...

    Bár félek messze vagyunk ettől mint Makó vitéz Jeruzsálemtől...

    Ha leszűkítjük a kérdéskört a villamos energiára és nem egyből az egész világot akarjuk megmenteni, akkor szvsz a tóriumos reaktorok adhatnak egy sokáig fenntartható választ a környezetbarát, széndioxid-mentes villamosenergia problémájára...

  • joysefke

    veterán

    válasz UnA #98 üzenetére

    Nem vagyok energetikai szakember, de attól még emlékezhetek a középiskolából arra, hogy a villamos hálózati vezetéken az ohmikus veszteség mértéke az I²R lesz, értelemszerűen minél hosszabb a kábel, annál nagyobb lesz az ellenállás mértéke, ezzel arányosan a veszteség is.

    Egyik megoldás a feszültség feltranszformálása, amellyel ugye arányosan csökken az áramerősség, tehát a veszteség négyzetesen csökken. Egészen addig amíg el nem érsz ahhoz a ponthoz, hogy a sok- százezer voltos feszültség polarizálja és ezáltal vezetővé nem teszi a levegőt. Wikipédia szerint ez európai távvezetékek döntő többsége 400kV-n dolgozik. Gondolom, ha följebb kell menni a feszültséggel, az egy plusz extra transzformátorállomás beruházás lesz, hogy a 400kV-hoz igazítsák az érkező nagyfeszültséget (transzformátor veszteség)

    A másik megoldás ugye az ellenállás csökkentése vastagabb kábelkötegek segítségével, ami arányosan drágítja a kábelek árát, illetve jóval erősebb tornyok kellenek, hogy megtartsák a nehéz vezetéket. (Tengerfenéki kábel esetén meg kábelt kell fektetni)

    Nem azt mondom, hogy megoldhatatlan problémák ezek, de az átviteli veszteségek illetve a drágább technika bőven felnyomhatja annyira az árakat, hogy ne érje meg észak Afrikából Európába importálni.

  • joysefke

    veterán

    válasz bambano #94 üzenetére

    Tudomásom szerint villamos energiát nem lehet hatékonyan szállítani akármilyen messzire. Ilyen fél-kontinensnyi távolságok mellett a szállítás költségei túl magasak lennének, még akkor is, ha a termelőnél netán ingyen keletkezne az energia. Tehát Európa nem szomszédos részei nehezen lennének azzal kisegítve, hogy a Szaharában meg Spanyolországban sokat süt a nap. Ha a Hortobágyot lehetne erre használni, az persze M.o-nak sokat segíthetne...

Új hozzászólás Aktív témák

Hirdetés