Új hozzászólás Aktív témák

• #14 Csemike aktív tag mephi666 #7

  Új Válasz 2009-11-01 11:46:17 #14

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  Csemike

  aktív tag

  válasz mephi666 #7 üzenetére

  A szakítás nem sétagalopp, az biztos, s bár nem tudom milyen a másik lovon ülni (én még nem hagytam el senkit, mindig velem szakítottak, bármilyen ciki is bevallani, igaz összvissz volt eddig 2 komolyabbnak látszó kapcsolatom, és a harmadikban vagyok most benne ) azért abban biztos vagyok, hogy annak a félnek is ugyanolyan szar, aki kimondja a végszót. Sőt, ha már régóta haldoklik egy kapcsolat, akkor tulajdonképpen már teljesen mindegy, hogy melyik fél mondja azt, hogy "hagyjuk most itt abba kedvesem".

  Legutóbb, amikor ilyesmi történt velem, nagyon hasonlóan éreztem, mint te. Abszolút tudom és átérzem, hogy mik kavarognak most benned. Hiába mondták nekem is, hogy menjek el szórakozni, kikapcsolódni, a hátam közepére kívántam mindent és mindenkit. Csak szívtam a cigiket egymás után, nem ettem, néha elsírtam magam, és nagyon becsapottnak, átvertnek éreztem magam...
  Ez az állapot eltartott néhány napig, de szerencsére dolgozni is kellett, így sokat voltam bent a munkahelyemen, mert akkor legalább nem kattogott üresjáratban az agyam. Ez az egy tevékenység (mármint a munka) volt az, ami lekötött, amivel sikerült elvonatkoztatni attól, hogy én most egy elhagyott szerelmes vagyok, akinek az a dolga, hogy sírjon és gyászolja élete szerelmét.
  Tulajdonképpen ez a krízis nagy önismeretre tanított. Hiszen amikor már tudtam józan fejjel gondolkodni, magamba szálltam, és megnéztem, hogy én mit csináltam rosszul. És hát volt hibám bőven... Rájöttem, hogy én hol rontottam el a dolgokat, hogy nem csapott be senki, nem vert át senki, csak vak voltam, és bizony sokszor önző és kegyetlen. És nem véletlenül kerültem ebbe a krízishelyzetbe, hiszen tanulnom kellett, meg kellett ismerjem önmagamat.

  Ez a szakítás amúgy ABE-val történt. Két év után, 2007 tavaszán szakítottunk, aztán szeptemberben, 5 hónap után újra egy pár lettünk. Akkor már más ember volt ő is, én is. Más most a kapcsolatunk is, azthiszem mindketten megfizettük a tanulópénzt, s tudunk értékelni dolgokat.

  Nem mondom, hogy menj szórakozni, foglald le magad, mert tudom, hogy ilyenkor semmire nem vágyik az ember, pláne nem kéretlen jótanácsokra.
  De ha túl vagy már a sokadik cigarettán, elsírtad már minden könnyedet, nézz magadba, jó alaposan. Lehet, hogy érdekes dolgokat fogsz meglátni.

Új hozzászólás Aktív témák