- Yettel topik
- Motorola Razr 40 Ultra - jó volt a terv
- Garmin Forerunner 165 - alapozó edzés
- Samsung Galaxy S24 Ultra - ha működik, ne változtass!
- iOS alkalmazások
- Vodafone mobilszolgáltatások
- Amazfit GTS 4 - divatos megjelenés
- Android alkalmazások - szoftver kibeszélő topik
- Redmi Note 12 5G - ez lenne az ász?
- Xiaomi 13T és 13T Pro - nincs tétlenkedés
Hirdetés
-
Toyota Corolla Touring Sport 2.0 teszt és az autóipar
lo Némi autóipari kitekintés után egy középkategóriás autót mutatok be, ami az észszerűség műhelyében készül.
-
Premier előzetesen a Wrath: Aeon of Ruin konzolos változatai
gp A PC-s változat után a minap PlayStationre, Xbox-ra és Switch-re is elérhető lett a program.
-
A személyre szabott reklám lehet a streaming következő slágere
it A jobb célzott hirdetések érdekében adatplatformot indít a Warner Bros Discovery.
Új hozzászólás Aktív témák
-
#116
arty
veterán
Hieronymus
#46
arty
veterán
válasz
Hieronymus
#46
üzenetére
kb vezesd le, hogy mi a kara a t-nek abban, hogy megtudtak h lyukas a rendszer :)
sraccal sehol nem talaltam beszelgetest :(
"ugyanitt hazájából elüldözött nigériai herceg aranybányájának tulajdonjogát megtestesítő NFT jegyezhető."
-
#120
azbest
félisten
Hieronymus
#119
azbest
félisten
válasz
Hieronymus
#119
üzenetére
Ezen kár lovagolni... ha kiderül, hogy lyukas a rendszer, mint a szita és nem sikerül eltusolni, akkor annak kijavítása is költség. Ha még valami ordas nagy kamu plecsniért is újra fizetni kell, hogy kitehessék megint mennyire biztonságosak, akkor az is újabb költség. Nem véletlenül nem szeretik a nagyobb cégek, ha kiderül a hülyeségük. És sok esetben tűnik úgy, hogy a legtöbb ilyen tanúsítvány megszerzése inkább pénz, semmint hogy normális rendszer kérdése. Vannak területek, ahol kötelező is valamit megszerezni... ott aztán pláne arra megy az egész, hogy jó sok pénzért hamis biztonságérzetet lehessen teremteni, miközben jól lehúzzák a plecsniosztogatók a cégeket is.
Ráadásul a hírek szerint valami ordas nagy lyuk volt, amin boldog-boldogtalan átjárhatott. Szóval az egész rendszer komprommittálódott, nem lehet bemondásra elhinni azt, hogy csak ő járt benn és csak azt csinálta, amit mondott. Ráadásul korábban a telekom volt az állami telefonszolgáltató is, szóval simán nemzetbiztonsági ügy.
A poén az, amikor páran (pl hupos hasonló topicban) azt hajtogatják, hogy aki szerint átjáróház volt és nem voltak biztonságban az adatok vagy más okból felelősségre kellene vonni a céget, azok miért nem tesznek feljelentést... hát mondjuk azért nem, mert tanúként vagy akár megvádolva a bejelentőnek kellene évekig bíróságra járnia, ha esetleg a főügyész előbb ki nem mondja, hogy bűncselekmény hiányát látja így tilos nyomozni. A bejelentőt pedig attól kezdve megfigyelik, mert túl nagy a pofája és biztos kém, hogy ilyen nemzetbiztonsági ügyekbe bekavar és nehogy már az orosz pajtásoknak hagyott lyukból ügy legyen.
[ Szerkesztve ]
-
#126
llax
senior tag
Hieronymus
#125
llax
senior tag
válasz
Hieronymus
#125
üzenetére
Egy közvádas ügyben a szakértői díjak megfizetésénél egy pillanatra sem merül fel, hogy azt a sértett fél fizesse. Kivéve, ha nem ért egyet az iü. szakértővel és saját szakállra kér fel szakértőt, ennek költsége - ha nem lesz vád a dologból - a sértett zsebét terhelheti.
(Itt a sértett nem lehet sem nyertes, sem vesztes - max. hamis vádló lehet.)Az ítéletben nem hangzott el anyagi kár, így a bü. eljárásban ilyen megfizetésére nem is kötelezhetik, innentől polgári úton is nehéz ügy lenne behajtani (megítélni még csak-csak menne sok jogásszal*, de behajtani is önerőből kellene).
* Felmerültek itt néhányaknál T-s jogászok, sőt jogász hadsereg, hogy majd ők jól elintézik a hacker sorsát a bíróságon. Közvádas ügyben, Magyarországon, de Európa nagyobb részén ilyen nincs. Legfeljebb annak fantáziájában, aki túl sok krimit nézett/olvasott.
A T feljelentést tesz, ha van egy csepp eszük (de ha nem lenne, vannak jogászaik) ismeretlen elkövető ellen (hogy hamis vádra esély se legyen). Mivel erősen btk.-ba vágó ügy, a hatóságok előkerítik az elkövetőt, az ügyész megvádolja, a bíró elítéli. Itt a T mint sértett van jelen, mivel cégről van szó egy személy képviseli (ami jó eséllyel nem a vezérigazgató és nem is egy telefonszerelőjük lesz - ha már vannak jogászaik, akkor egy valakit küldenek), ezen túl az érintett terület rendszergazdája, mint tanú jelenik meg az ügyben (a tárgyalóteremben lévő létszám alapján nem is lehettek sokkal többen...). De még akár maga a T is előállhat tanúként (pl. közérdekű bejelentőként), ha nem tekinti megkárosításnak a cselekményt. Akkor is el fogják ítélni, hiszen a btk. szerint az elkövető magatartása veszélyes a társadalomra, adatok biztonságára, stb, ha a T-t (önmaga szerint) nem bántotta, Magyarország törvényeit akkor is súlyosan megszegte. Szóval nem kell ide jogász hadsereg, csak a törvények. -
#131
llax
senior tag
Hieronymus
#130
llax
senior tag
válasz
Hieronymus
#130
üzenetére
A feltételes mód miatt jött ide: "A szakértői díjak megfizetéséről lehet szó." Arról mindig szó van, eléggé biztosan.
Ha már lezajlott a eljárás és ott nem állapítottak meg károkozást, a későbbi esélyek már sokkal rosszabbak bármi behajtására. Ugyanis (a vádlottal ellentétben) a sértettnek és a tanúknak igazmondási kötelezettségük van a bü. eljárásban, későbbi ellentétes állítás annak a megszegése. Kárral kapcsolatos kérdés minden esetben felmerül.
-
#136
llax
senior tag
Hieronymus
#133
llax
senior tag
válasz
Hieronymus
#133
üzenetére
"Utólag nem kérhet kártérítést, a jogi képviselője nem nyilatkozott arról a maradandó károsodásról, ami az eljárás után derült csak ki?"
Erről nem a jogi képviselő nyilatkozik, hanem a berendelt szakértő, esetleg arról is, hogy a tárgyalás pillanatában még nem állapítható meg (amíg a sértett nem képes nyilatkozni, alapból nem lehet lezárva maradandó nélkülinek). A cselekvőképes sértett önmaga lemondhat az ilyen igényéről, más nem.
A maradandó eü. károsodás és az anyagi kár nem egy lapra tartozik, mind az okozását, mind a kár megtérítését más paragrafusok (más feltételekkel) tárgyalják.
Lezárt ügy után kiderülő anyagi kár újabb feljelentést jelenthetne, újabb nyomozással, feltéve, ha maradt (korábban még nem ismert) érintetlen, hiteles bizonyíték. Ha kiderülne, hogy pl. a T már az eljárás alatt ismerte (v. az ott lévő sok szakembernek illett volna ismernie - itt elvárható), akkor kenhetik a hajukra az utólagos bizonyítékukat és igényüket. Alap, hogy a kár okozójának kilétét törvényes úton meg kell állapítani (új eljárás!), nem lehet egy már (kár nélkül) lezárt ügyre két ujjal visszamutogatni. De új feljelentésnél már az idő múlása is sok szerepet kapna, mind jogi értelmében (előbb felelősséget korlátoz, majd elévül - a legsúlyosabb bcsk.-k kivételével), mind adatok (pl. IP cím) tárolhatósága miatt (a T hiába tudná, ki az előfizető, ha törvényes adat erre már nincs - csak nagyon súlyos esetekben vethető be "törvénytelen" információ). Nem olyan egyszerű ez
-
#141
llax
senior tag
Hieronymus
#140
llax
senior tag
válasz
Hieronymus
#140
üzenetére
A károkozás tényének megállapítása egy bü. eljárás mellett nem ptk. ügy, a pontos mértékének megállapítása és behajtása tolható csak tovább (a sértett jelzi a kárt, az okozást bizonyítják, ítélet indoklásában szerepel, de a bü. eljárásban igényt nem nyújt be a sértett - ezt később, polgári úton is megteheti).
Nem ugyanazon cselekményért, hanem korábban ki nem derült, kárt is okozó cselekményekért (hiteles, sértetlen bizonyíték!). A korábban kiderült dolgok törvény előtt elismerve nem okoztak kárt. A kezdeményezés nem jelent biztos befejezést... Ha a lezárt ügyben nincs szó kárról, akkor nincs sok esélyük ptk. alapján sem. A később felmerülő további cselekmények elkövetője újból "ismeretlen" (ha nem személyesen volt ott elkövetni), megállapítására egy cégnek és jogászaiknak nincs jogkörük. Ezért nem egyszerű...
Az eddig ismerté vált cselekményeknél anyagi kár nem merült fel, ilyet a sértett nem jelzett, ezt lezártnak kell tekinteni. Mivel a témában kompetens szakemberek hada dolgozik a cégnél, ott az "elvárhatóság elve" is, az eltelt sok idő alatt fel kellett volna ismerniük a kárt. Ennek jelzése a bü. eljárásban részükről nem opció (csak a terheltnek van joga elhallgatni bármit), hanem szigorú törvényi kötelezettség.
Új hozzászólás Aktív témák
it Az elkövetőt az enyhébb megítélés alapján véglegesen pénzbüntetésre ítélték, a börtönbüntetés a bíróság szerint nem lett volna indokolt.
