Új hozzászólás Aktív témák

• #21 Vakegérke félisten

  Új Válasz 2010-01-03 19:01:27 #21

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  Vakegérke

  félisten

  Huszonöt hónapot vitt el az életemből a "vitézség".

  Nehezen kezelhető? Hát igen.
  Piros bakancs ugyan nem volt, de ha eszembe jutott volna...

  Vártunk a vegyvédelmi gyakorlatra a gázkamra mellett. Maga a gyakorlat abból állt, hogy birkaként sorakoztunk egy szürke falú, nyomott hangulatú helyiség falánál. Ajtó zárva, a parányi ablakokon szürke fény szűrődött be. Állt a főfaszi középen, kezében konzervdoboz, fején gázálarc.
  Gáz! Ordította, és valamit megrántott, vagy húzott a dobozon, és ledobta a lábunk elé. Tódult a füst, mi pedig rángattuk a szimatszatyor madzagjait, téptük ki az óvszert, rántottuk fel a fejünkre.
  Idáig rendben is lenne, csak jópáran lecsavarták a gégecsövet a szelencéről, hogy vakriadók esetén levegőt is kapjanak. Nekik dupla meló volt a dolog.
  Megvolnánk, bámultuk a füstöt.
  Újabb vezényszó: Elszakadt a tömlő!
  Ez az az izé, ami a szűrő szelence, és a gázálarc közt viszi a levegőt. Szimatszatyorból szelence kitép, gégecső kicsavar belőle, meg a gázálarcból, szelencét meg gyorsan felcsavar a gázálarc kompatibilis menetébe.
  Jól hangzik, működik is a dolog. Csakhogy a gáz megszorul a maradék cuccokban, így a művelet után ki kell fújni egy nagyot, hogy tiszta maradjon a rendszer.
  Krehácsolás indul...
  Újabb vezényszó: Elszakadt a gázálarc!
  Szelence kicsavar, gázálarc letép, szelence szájba, nagyon kifúj, lélegez. Szem meg lehúnyva.
  Egymásba kapaszkodva toporogtunk ki a kamrából.
  Kevesen nem prüszköltünk, könnyeztünk, hánytunk.

  Na, erre a cirkuszra vártunk, és mivel találtam egy tégla darabot, felrajzoltam a betonra egy ugróiskolát.
  Mindenki hülyének nézett, röhögtek.
  Tuti kis kavics repülj. Repült, megállt az egyesben. Ugráltam féllábon, nyertem. Repülj kis kavicskám, repült.
  Mire a negyedikig értem, már volt partner. Mire a hatodikig, újabb társak csatlakoztak.
  Mire felért a gázkamrához a főfaszi, már volt szögletes, és csigás ugróiskolánk. Mindenki ugrált önfeledten, csak egyvalaki üldögélt közömbösen. Én.

  - Solymosi honvéd!
  - Jelen!
  - Maga zülleszti a honvédség harckészültségét!
  - Megindokolná, őrnagy elvtárs?
  - Zülleszti, mert én azt mondom! Két hét!
  - Értettem!

  Varázslatos a két hét. Laktanyafogságról van szó, így kimenőről sem lehet szó, nemhogy húzósabb távollétekről.
  17 órától szabadfoglalkozás. De nem a laktanyásoknak. Őket akkor osztják be konyhamelóra, vagy iroda takarításra.
  Kettő egyáltalán nem egyenlő kettővel.
  Kihirdették a két hetet, megsemmisülten állt a vétkes a tagló alatt. Én csak röhögtem, persze magamban, nyíltan nem volt szabad.
  A kihirdetéstől két hét helybenjárás dukált, tehát nem volt érvényben a büntetés, de sehova. Kimenő kampec.
  Két hét után a büntetés életbe lép. Két hét szívás.
  Utána két hétig nyista kedvezmény, így kimenő is nyista.
  Hat hét az a kettő...

  Bocs, ha szószatyor vagyok, nem tudom megtagadni önmagam.

  Jó írás, együltömben elolvastam, nem tudtam felállni mellőle.
  Nagy üdv, guga!

Új hozzászólás Aktív témák