Keresés

Hirdetés

Új hozzászólás Aktív témák

  • #54625216

    törölt tag

    válasz Gargouille #14 üzenetére

    Annak a bizonyos vászonnak, azzal a bizonyos fehér csíkkal 200 év múlva is lesz értéke, mert akkor is lesz, aki pénzt ad érte, de egy adatbázis bejegyzésnek csak addig van értéke, amíg tart a dili.
    Ugyanez a helyzet az arannyal. Ha csak nem találja el a földet időközben egy pár millió tonnás aranyrög, akkor az aranynak lesz értéke évszázadok múlva is, azaz ha az ükunokád esküvőjére spórolsz, akkor a legjobb aranyat venni és elásni a kertben.
    Miért? Mert a műkincseket és nemesfémeket évszázadokkal ezelőtt is értékmérőként használták, így nagyobb az esélye, hogy a jövőben is így lesz.
    Abban elméletileg igazad van, hogy egy dolog értéke alapvetően az emberek szubjektív megítélésén múlik, csak az értékállóság lényege pont az, hogy mi lesz az emberek viselkedése hosszú távon. Erre pedig a legjobb becslést az adja, ha megnézed, hogy hogyan viselkedtek a múltban.
    A kriptonak addig lesz értéke, amíg megvan mögötte a kritikus tömeg, ami értéket tulajdonít neki. Ha kifut a divat, akkor viszont egyszerűen eltűnik.
    Ezzel szemben egy műkincsnek eshet akármeddig az árfolyama, száz év múlva ismét felfedezhetik és ismét sokat érhet. Mert egy létező dolog, szemben a kriptoval, ami meg egy fiktív szám egy ügyes könyvelési rendszerben.

  • #54625216

    törölt tag

    válasz t72killer #16 üzenetére

    Természetesen minden műnek ki kell állnia az idő próbáját, ez is azt igazolja, hogy minél hosszabb ideje tulajdonítanak értéket valaminek, annál nagyobb az esélye, hogy a jövőben is értékes lesz és döntően ez határozza meg a jelenlegi értékét.
    Azaz ha valami 200 éve értékes, akkor jó eséllyel további 200 év múlva is az lesz.
    A kripto esetében viszont még arra sincs semmi garancia, hogy egyáltalán maga a rendszer túléli a következő évszázadot.

  • #54625216

    törölt tag

    válasz Gargouille #20 üzenetére

    A nyelv micsoda?
    Egyezményes hangsorok, amelyek gondolatokat jelölnek. Tehát egy adott hangsor csak azért nem gügyögés, hanem szó, mert az emberek jelentést tulajdonítanak neki.
    Ebből érdekes módon mégsem következik az, hogy bármikor be lehet vezetni random nyelveket.
    Megpróbálták az eszperantóval, ahhoz is hatalmas reményeket fűztek, hogy majd megváltoztatja a világot és egységbe forrasztja az emberiséget, mert mindenki egy nyelvet beszél majd és nem lesznek a nemzetek között kulturális különbségek és eljő a világbéke.
    Aztán 150 év után még mindig csak egy szűk kisebbség hobbija.

    A lényeg, hogy attól mert egy dolog az emberek szubjektív értékítéletén alapul, az emberek nagy tömegére nézve már nem feltétlenül szubjektív.
    Úgy kell ezt elképzelni, mint egy nagyon nagy mintán vett közvélemény kutatást.
    Rövid távon lehet az embereket mindenféle kampányokkal meg PR trükkökkel befolyásolni akár szélsőséges irányokba is, de minél nagyobb a minta, annál jobban stabilizálódik az átlag és a végén már szinte lehetetlen érdemileg befolyásolni az eredményt.
    Ezért stabil az értéke egy műkincsnek és ezért pukkannak ki sorra a "majd jó sok embert meggyőzzük, hogy értékes és akkor az is lesz" jellegű lufik.

  • #54625216

    törölt tag

    válasz Gargouille #25 üzenetére

    Nekem nyilván nem lenne fogalmam az értékéről, de ugyanúgy két irodaház vagy markológép értékét se tudnám meghatározni, mert nem ismerem se az ingatlan, se a markológép piacot.
    Ettől még az irodaházak vagy markológépek értéke döntően nem a "marketingen" múlik.
    Tehát esetünkben nem az a kérdés, hogy én mint laikus meg tudom-e mondani, hogy mi mennyit ér és miért, hanem hogy mi határozza meg azt az árat, amennyiért valóban el lehet adni. Az ingatlan és markológép esetében van valódi használati érték, a műkincseknek viszont az az általános megbecsülés ad értéket, amivel az emberek viszonyultak, viszonyulnak és jó eséllyel viszonyulni fognak hozzájuk.
    A kripto esetében viszont sem használati értékről, sem általános megbecsülésről nem beszélhetünk, mert a kripto valójában nem több néhány fiktív számnál egy ügyesen kitalált könyvelési rendszerben.

  • #54625216

    törölt tag

    válasz nemlehet #27 üzenetére

    "Megmondják 4 emelet ennyi nm. Szerintem a legtöbb ember aki valaha látott ingatlant mondjuk 50%-os pontossággal meg tudja becsülni hogy kb mennyi lehet az értéke."

    Vagy nem, mert mondjuk nem ismeri a helyi adottságokat, a piaci igényeket, stb.
    Ha pedig mutatnak két külsőre alig megkülönböztethető markolót, nem tudnád megmondani, hogy melyik ér többet és mennyivel, mert nincs információd pl. a korukról.

    A lényeg: egy dolog árát az tudja hitelt érdemlően megbecsülni, aki kellő mennyiségű információval rendelkezik és ért az adott területhez, a többiek max. találgatnak, teljesen mindegy, hogy műkincsről vagy másról van szó.

    #29 Gargouille:

    "Ha van egy bitcoinod, azt be tudod váltani például más valutára? Abból tudsz vásárolni kézzelfogható értéket (mondjuk aranyat, élelmiszert, házat, autót stb.)? Ha igen, akkor most van értéke a kriptovalutának vagy nincs?"

    A bitcoin pillanatnyi értékét a spekulációs árfolyama határozza meg, a kérdés viszont az, hogy van-e egyáltalán bármi, amihez a spekulációs árfolyam korrigálódik, azaz van-e a spekuláción túl valódi értéke.
    Persze ha a spekuláció a végtelenségig folytatódik, akkor ez majdnem mindegy, de mi garantálja hosszabb távon a spekuláció fennmaradását?
    A spekulációt ugyanis az a hit hajtja, hogy amit ma megveszel, az holnap többet fog érni, de legalábbis nem ér kevesebbet. Ugyanakkor értelemszerűen semmi sem tud a végtelenségig drágulni és ha elérte a maximumát, akkor korrigálni fog valamerre, és ha nincs mögötte semmi, akkor a nullához fog korrigálni.

    [ Szerkesztve ]

  • #54625216

    törölt tag

    válasz nemlehet #32 üzenetére

    " átlag emberként ránézésre simán több nagyságrenddel felül vagy alul fogod becsülni míg egy markolót vagy irodát nem fogsz 1000x túlértékelni"

    Ez nem mond ellent annak, amit írtam:

    "egy dolog árát az tudja hitelt érdemlően megbecsülni, aki kellő mennyiségű információval rendelkezik és ért az adott területhez"

    Az emberek azért tudják pontosabban megbecsülni egy markológép vagy irodaház árát, mert több információval rendelkeznek arról, hogy mennyibe kerül egy jármű, vagy egy ingatlan. Ugyanígy, aki járt már aukción és vett már műtárgyat, az nem fogja egy random kép árát ezerszeresen túlértékelni, mert már van némi fogalma a piacról.

    " az általad felhozott műkincs mint valós érték kicsit sem valós érték, ahogy mások is pedzegették pont csak a marketingtől és a humbugtól lesz értékes"

    Egy műkincs attól értékes, hogy kiállta az idő próbáját és hosszú idők óta értéket tulajdonítanak neki. Kezdetben nem tudhatjuk, hogy mely dolgok számítanak átmeneti divatjelenségnek és melyek maradandóak, de minél több idő telik el, annál világosabbá válik, hogy valami önmagában értékes-e az emberek számára, vagy csak azért tartották értékesnek, mert mások is annak tartották.
    Tehát természetesen lehet valaminek magas árat tulajdonítani humbug és marketing alapján, de minél idősebb valami, annál valószínűtlenebb, hogy a marketing és a humbug önmagában elég ahhoz, hogy tartsa is azt az árat.

    Ezért hoztam fel a nyelvet analógiaként. Minél többen beszélnek egy nyelvet minél régebb óta, annál nagyobb az esélye, hogy a jövőben sem fogják elfelejteni.
    Ettől még a haverjaiddal kitalálhatsz saját nyelvet, de sanszos, hogy idővel veletek együtt az is eltűnik a világból. Tehát a nyelv hiába emberek szubjektív döntésein alapul, idővel függetlenné válik az egyes személyektől és elveszik a szubjektív jellege.

    #33 Gargouille:

    "Az árak nagyrészt mesterségesen kitalált (gerjesztett, fel- vagy lenyomott) dolgok. A körülményektől, kínálattól, kereslettől függenek és szélsőséges értékek közt is ugrálnak."

    Kevered a pillanatnyi spekulatív árfolyamot a dolgok valódi értékével, amelyhez a spekulatív árfolyam idővel korrigál. A lufik akkor alakulnak ki, amikor valaminek a spekulatív árfolyama szélsőséges mértékben eltér a valódi értékétől és akkor pukkannak ki, amikor evvel az emberek kritikus tömege kénytelen szembesülni és a piac korrigálja az árfolyamot. Ha pedig valami mögött eleve semmilyen valós érték nincs, akkor nullához korrigál.

    "De ha szerinted bitcoinnak nincs értéke, akkor miért lehet mégis pénzre váltani és vásárolni belőle bármit?"

    Mert spekulatív árfolyama van (nem pedig értéke): azért hajlandóak egyesek pénzt adni érte, mert egy jövőbeni magasabb spekulatív árfolyamban bíznak.

    [ Szerkesztve ]

  • #54625216

    törölt tag

    válasz #41635072 #39 üzenetére

    És mikor ér annyit, hogy kivedd?
    Mert ha felfele tart az árfolyam, akkor miért ne várnád ki a magasabbat, ha lefelé, akkor miért ne várnál a trendfordulóra.. majd ismét a magasabb árfolyamra, és így tovább.

  • #54625216

    törölt tag

    válasz Gargouille #41 üzenetére

    Ha valami spekulatív, akkor valamihez képest az. Ha nincs semmi, amihez a pillanatnyi árfolyam idővel korrigálhat, akkor mihez képest határozod meg, hogy egy adott eszköz egy adott pillanatban túl- vagy alulértékelt-e, azaz hogy érdemes-e eladni vagy venni belőle?

    "A "valódi érték" alatt maximum olyasmit tudnék érteni, mint például a "használati értéke" valaminek, vagy a "hasznossága", esetleg a "szépsége", de ezek elvont fogalmak, nem kifejezhetők pénzben és szintén relatívak."

    Az egyes ember szintjén relatívak, de sok ember generációkon átívelő értékítélete már nem az.
    Ha valamire évszázadokon keresztül úgy tekintenek, mint értékre, akkor jó eséllyel a következő évszázadokban is úgy fognak, ezért a piac a pillanatnyi spekulatív értékét is ennek tükrében határozza meg.

  • #54625216

    törölt tag

    válasz Gargouille #45 üzenetére

    A műkincsek értékállóságáról volt szó, nem úgy általában mindenéről.

    A szoftvereknek valódi használati értékük van: kifizeted a licencet és a szoftver segítségével hatékonyabban tudsz munkát végezni, azaz nagyobb nyereséget tudsz termelni. Ennek a hatékonyság növelésnek van valódi értéke.
    A digitális műalkotásoknak meg élvezeti értékük van, az emberek az élményért fizetnek a jogtulajdonosnak.
    Egyik esetben sem azon múlik az értékük, hogy azért adnak érte ma X-et, mert abban reménykednek, hogy holnap X+1-ért tudják továbbadni.

    "És ki határozza ezt meg?"

    A való élet. A múltat nem lehet meghatározni, legfeljebb tudomásul venni.
    A jövőre nézve pedig legfeljebb becsléseink lehetnek.
    Ha valamiért pár évszázadon át N-et adtak, akkor sanszos, hogy a jövőben sem adnak érte N-nél kevesebbet, ezért a jövőre vonatkozó becslésnek kisebb a kockázata, ez pedig növeli a pillanatnyi értékét.
    A spekulációs lufi viszont úgy alakul ki, hogy valakik meggyőznek egy csomó embert, hogy ez meg az lesz majd a jövőben és akkor pukkan ki, amikor kiderül, hogy ennek a hitnek nem volt racionális alapja.

    Magának a blockchain technológiának is van használati értéke (ezt szerintem senki sem vitatja), egy közösség által hitelesített könyvelési rendszer mindenképpen előrelépés a korrupt intézmények hitelesítési technikáihoz képest.
    A jelenleg pörgő kriptok, mint btc, ether, stb. viszont szimplán fiktív számok egy könyvelésben és attól még fiktívek maradnak, ha maga a könyvelési technológia innovatív.
    És attól, hogy per pillanat el lehet őket adni valós pénzért még nem lesznek valóságosak.
    A történelem során többször is léteztek fiktív cégek, amelyek papírjaival évtizedekig kereskedtek, mire kiderült, hogy a részvények mögött nincs semmi, akkor viszont mindenki elbukta a pénzét és nem segített rajtuk semmilyen konyhafilozófia, hogy "dehát nincs is olyan, hogy érték, hanem csak marketing van meg humbug, ezért lécci had érjen ma is annyit a részvényem, mint tegnap, de ha már lehet kívánni, inkább többet".

  • #54625216

    törölt tag

    válasz Gargouille #49 üzenetére

    "Attól, hogy egyszer (vagy többször) valamiért adtak sok pénzt, még nem válik valami abszolútummá."

    Hogy egy ember egy adott dolognak per pillanat mekkora értéket tulajdonít, az valóban teljesen szubjektív. De hogy az emberek nagy tömege hosszú időn át mekkora értéket tulajdonított neki, az statisztika, ami meg objektív.
    A pillanatnyi tranzakciók árát valóban a kereslet-kínálat határozza meg, de hogy megéri-e az aktuális áron eladni, az annak a függvénye, hogy mekkora értéket fognak neki tulajdonítani a jövőben, azt pedig a legjobb esetben is csak becsülni lehet, viszont a múltbéli árakról vezetett statisztikák adnak némi támpontot.

    "Ugyanez igaz a digitális műalkotásokra is. Az "élvezeti érték" már egy teljesen szubjektív dolog."

    Nyilván az, ezt senki sem vitatja, de a digitális műalkotásokért nem is befektetési szándékkal fizetnek, hanem a szubjektív élvezeti értékük miatt. Kifizeted a filmet, letöltöd, megnézed, jól szórakozol rajta, ennyi. Eldöntheted, hogy a szórakozás megér-e neked annyi pénzt, vagy sem, de nem aszerint fizetsz, hogy később mekkora felárral tudod majd továbbadni.

    "De hát a bankban tárolt pénzed sem "valóságos" ebben az értelemben. 1-esek és 0-ák, amiket valaki valahol nyilvántart."

    Egy regény is betűk halmaza, de ettől még nem lesz bármely random betűhalmazból regény.
    A bankban tárolt pénznek az a garancia ad értéket, hogy ha én a munkámért kapok X-et, akkor más is hajlandó azért az X-ért elvégezni számomra az ő munkáját. Megtehetnénk ezt az X közbeiktatása nélkül csere alapon is, csak az X-el hatékonyabbak a tranzakciók, mert nem köt minket időhöz és nem kell minden tranzakciónak arányosnak lennie.
    Azaz a banban tárolt pénz egyfajta akkumulátora az emberi munkának.

    Viszont attól, hogy az alaksorban pörgeti a villanyszámlát egy videokártya és bejegyzéseket hoz létre egy adatbázisban, senki semmilyen érdemi munkát nem végzett, ezért aztán valós értéke sincs. Hogy egyébként per pillanat egyesek hajlandóak az adatbázis bejegyzésekért valódi pénzt adni annak reményében, hogy holnap más majd még többet fog adni értük, az a már említett "fiktív cégek részvényeivel kereskedés" esete.

Új hozzászólás Aktív témák