Új hozzászólás Aktív témák

• #44296 gaborka8x8 aktív tag

  Új Válasz 2015-11-16 21:23:19 #44296

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  gaborka8x8

  aktív tag

  Kicsivel több, mint 36 éve Hi-Fi-zem, és valamicskével több, mint 31 éve csak és kizárólag komolyzenét hallgatok. (Gyerekként -mint minden gyermek- zenei mindenevő voltam. 16-17 éves koromban a lázadó korszakomat élve a rock zenében véltem megtalálni kamaszkori világfájdalmam manifesztálódását, majd egy ideig próbálkoztam megbarátkozni a jazz-el, mint utólag kiderült, sikertelenül. 19-20 éves koromra már visszatértem a komolyzenéhez, és azóta is ez a ZENE számomra.)
  A majd 37 évnyi Hi-Fi-zésem első 34 évében nem is volt fejhallgatóm, azaz, az audiofilek fő csapásvonalát, a hangsugárzós rendszer építésének elvét követtem. Mára felépítettem egy szerény véleményem szerint elég jó, nem túl drága, de azért nem is nagyon olcsó (kb. másfél évnyi magyar nettó átlagkeresetnek megfelelő értékű) rendszert, amin elégedetten hallgatok zenét. Komolyzenét, és azon belül is nagyobbrészt barokk zenét.
  Bő két éve ellenben valami miatt (a motivációra már nem emlékszem) elkezdtem érdeklődni a fejhallgatók, a fejhallgatós zenehallgatás iránt.
  És most jön a lényeg, amiért nekikezdtem ennek a kis szösszenetnek a megírásához.
  Mert mint régi "hangsugárzós", és nem régi "fejhallgatós" komolyzene-rajongó egészen mást gondolok a fejhallgatós zenehallgatásról, mint kammerer fórumtársunk. Igen, jól olvasták, a fejhallgatós zenehallgatásról. Merthogy szerintem fejhallgatóval sem csak "fejhallgatózni" lehet, mint ahogy hangsugárzóval sem csak "hangsugárzózni", és CD játszóval sem csak "CD játszózni", magnóval sem csak "magnózni", stb., hanem a felsorolt és fel nem sorolt eszközökkel zenét lehet hallgatni. Ráadásul én magam pl. ugyanúgy élvezem a fejhallgatóval történő zenehallgatást, mint akkor, ha a nem éppen gyufásdoboznyi (három és fél utas álló dobozokról van szó) hangsugárzóimmal teszem ugyanezt. Mert ugyan a kettő hangzását, érzetét, stb-it tekintve egészen eltérő élményt nyújt, de mégsem merném azt mondani, hogy az egyik jobban meg tudja ragadni a zene lényegét, mint a másik. Mert az a meghittsége, azt a bensőségesség, az a "csak nekem szól a zene" érzet, amit a fejhallgatós zenehallgatás nyújt, az egészen más, mint amire egy hangsugárzós rendszer képes. És bizony, a hangsugárzók közül arra a részletezőképességre, gyorsaságra, amit a fejhallgató tud, csak a legjobb kis polcsugárzók vagy studio monitorok képesek. Amiknek ellenben szintén nincs olyan mélyük, lévén, hogy a kis membránfelülettel nem képesek annyi levegőt megmozgatni, amit már a testünkkel éreznénk.
  Természetesen, egy egész sor dolog van, amiben a hangsugárzók a jobbak. Pl. egészen más a térleképzésük, és az valóban közelebb áll a valósághoz. De kérdem én, akkor az egy hangsugárzós mono rendszerek idején senki nem hallgatott zenét, mindenki csak "monozot"?
  Ugye, nem? Ugye akkor is hallgattak az emberek zenét, ugye akkor képesek voltak élvezni azt? Ugye, akkor is megérintette őket a zene mondanivalója, noha nem beszélhetünk abban az értelemben térleképzésről, mint a sztereo rendszerek esetében.
  Tehát a magam részéről, mint már írtam, régi "hangsugárzós"-, és nem régi "fejhallgatós"-ként, aki csak és kizárólag komolyzenét hallgat, azt gondolom, mind két eszközzel lehet zenét hallgatni, még komolyzenét is, annak, aki zenét akar rajtuk hallgatni, és nem a technikai részletekre, hangzásra, mély- és magas kiemelésre, és egyéb Hi-Fi-sta dolgokra akar figyelni zenehallgatás közben. És ugyanúgy lehet élvezni a zenét, ugyanúgy meg lehet találni a lényegét fejhallgatón való hallgatáskor is, mint akkor, ha hangsugárzókkal hallgatjuk.
  Mert ne feledjék, "a zene fejben dől el".

Új hozzászólás Aktív témák