Aktív témák

• #31 Kamikaze csendes tag

  2003-04-02 12:30:57 #31

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  Kamikaze

  csendes tag

  Gondoltam Én is hozzászólok, mert úgy látom van egy két dolog ami nem teljesen világos a fejekben.
  
  Alaplap, processzor ügyben nem kívánok hozzászólni, mert ahogy látom az már eldőlt.
  
  Itt van egy sarkalatos pont és ez a SCSI, RAID kulcsszavak köré épül.
  Az olvasottak alapján sokan nem tudják, hogy mit is jelentenek, mire lehet használni.
  Többek számára világos a SCSi és az EIDE közti különbség, vezérlő szinten. Viszont nem csak az ár az egyetlen különbség a két vezerlő között és még csak nem is az átviteli sebesség. A SCSI bár jóval korábbi még is jóval kiforrottabb rendszer és az EIDE rendszer, majd a SERIAL ATA-val talán megközelíti. A technikai információk előtt egy tény: a SCSI egységeknek hosszabb az üzemeltetési idejük, viszont sokkal érzékenyebbek a ki-be kapcsolásra, mivel folyamatos működésre vannak tervezve nagy terhelés mellett.
  SCSI-nél egy kábelen több egységet lehet felfűzni, amely egységek a relatív sávszélességen megosztozva tudnak adatoakt szállítani. Az EIDE rendszereknél ez nem teljesen így működik. Eleve kevesebb eszközt lehet felfűzni és az azonos vezérlőn lévő egységek közül a lassabbik rossz hatással van a gyorsabb adatátvitelére (visszafogja a teljesítményt). Ezért is szokták egy 'alap' konfiguráció esetében IDE0-ra a HDD-t és az IDE1-re pedig a CD-t rakni. Sokan persze azt mondják, hogy alaplapi RAID és akkor rádugunk még egy-két egységet.
  Nos, valóban ez is lehet egy megoldás, csakhogy a RAID nem erre lett, van kitalálva. Még annyit hozzá tennék gyorsan, hogy RAID vezérlővel nem csak az EIDE-t, hanem a SCSI-t is vezérelni lehet és vezérlik is!!!
  A RAID vezérlő napjaink HOME gépeibe a SERVER-ekből köszön vissza, amit a nagyobb adat biztonság érdekében dolgozták ki. Létezik belőle többféle típus, amelyeket számokkal jelölnek. Ezek nagyobb része az adatbiztonságot helyezi előtérbe és csak kis részben a gyorsaságot ill. legtöbbjükhöz kettőnél több egység kell.
  Akkor el is érkeztünk az alaplapi RAID ill. külön RAID kártya problémához is.
  Az alaplapi RAID-ek általában csak egy töredékét tudják egy RAID kártyának, viszont csak a töredékébe kerülnek. Alaplapi RAID vezérlők a RAID0 ill. RAID1 ismerik és korlátozott diagnosztikát. Tehát amennyiben szükség van RAID-re és a fentebb leírtak elégségesek, akkor jöhet az alaplapi RAID amennyiben nem úgy a RAID kártya. Erről azért nem írnék többet, mert ha nem világos akkor valószínűleg nincs is szükség RAID-re.
  
  A másik téma a CRT >< TFT 'vita'. Mint azt már előttem is többen leírták nagyon okosan irodai és CAD témában ahol fontos a geometria és viszonlag kevés színnel dolgoznak (16 millió) ott valóban egy TFT monitor a legjobb választás. Viszont garfikai tervezéshez, DTP-hez a CRT a legjobb választás. A CRT sokkal több színt jóval kontrasztosabban tud megjeníteni ill. jóval több színhőmérsékletet lhet beállítani. Tudtommal csak CRT-hez létezik ma még színkalibráló. (Bár mintha az idei CeBit-en a EIZO kijött volna valami hasonlóval, de az ugyebár meg nem Belinea árkategória.) A színekhez kapcsolódóan pedig még megjegyezném, az új MATROX Parhelia egyedül képes 10 bites színmélységre színcsatornánként és mint tudjuk képminősgben az ethalon a MATROX. Az összeállítandó gépbe semmi esetre sem raknék NVidia chip-es grafikus kártyát. Még egy fontos szempont! Kérdezd meg attól akinek a gép készül, hogy milyen programokkal akarja használni a gépet, nehogy driver hiba lépjen fel a videokártyánál.
  
  Nos, csak ennyit szerettem volna hozzászólni. Az itt leírtak mind objektív vélemények voltak, de van egy szubjektív is. 100-150 ezer forint alatti kategóriában óvakodj a HP termékektől...

Aktív témák