Bevezető, doboz, külső

Korrekt renomét épített a Nothing az Ear fülhallgatóival, a Headphone (1) pedig az első próbálkozásuk az over-ear fejhallgatók között. Nem is bízták a véletlenre, az 1961-ben alapított brit KEF szállt be a hangolásba, akinek több mint fél évszázadnyi tapasztalata van hangszórókkal. Azt leszögezem előre, hogy egyébként azzal nincs is problémám, ahogy a Headphone (1) szól. A problémáim egy részét pont az egyedi dizájn hozza magával, és ha valahol, hát a Headphone (1) esetén abszolút igaz az, hogy a kevesebb néha több.

[+]

De előbb nézzük, mi van a Nothingra jellemző csomagolásban. Védő és hordozó kemény tok (220 x 220 x 52 mm, 264 gramm), amit szövet borít és zipzár zár. A hordtokon belül van egy kis zseb a 3,5 mm-es jack kábelnek és az USB-C kábelnek is, melyek szintén járnak a Headphone (1) mellé. A fejhallgató pántja alá nem lehet behajtani a fülkagylókat, csak laposra lehet a két kagylót lehajtani. Így a fejhallgató elég nagy helyet foglal, nem olyan egyszerűen elrakni, mint mondjuk egy Sony WH-1000XM4-et vagy 1000XM6-ot.

[+]

A mellékelt USB-C kábel bár elég kemény, képes hangátvitelre a fejhallgatóval, de ezen még lehetne mit csiszolni. Alapvetően ugyanis a Headphone (1) a Bluetooth 5.3-as kapcsolatot erőlteti, és ha van a közelben párosított eszköz, arra fog vezeték nélkül csatlakozni, hiába kap egyébként veszteségmentes jelet USB-n keresztül. A 3,5 mm-es analóg hangátvitel meg csak úgy működik, ha közben be van kapcsolva a fejhallgató, szóval ha mondjuk lemerült vagy meghalt az aksi, buktuk a zenét. Száz-százhúszezer forintért ne már! A csatlakozók a jobb kagyló alján vannak, mellettük a csúsztatható bekapcsoló gomb.

[+]

A fejhallgató 173,85 x 189,25 x 78 milliméter és 329 grammot nyom, megvan az IP52-es védettsége a fémet, műanyagot és műbőrt használó eszköznek. A retro-futurisztikus dizájn sokkal jobban áll a Headphone (1)-nak, mint a cég fülhallgatóinak, viszont a fülkagylók lapos fém része eláll annyira a fülpárnáktól, hogy ne lehessen kényelmesen az ember nyakába tenni az eszközt, mert vagy az állat vagy a nyakat fogja nyomni, attól függ, hogyan forgatjuk. Nehéz is a Headphone (1), és ami még rosszabb, hogy nehéznek is érződik. Mondom ezt úgy, hogy az egyébként 385 grammos AirPods Maxszal is van tapasztalatom, de utóbbinak a széles fejpántján jobban eloszlik a súly, ezzel szemben a Nothing vékonyka, egy helyen párnázott fejpántja egy kétórás repülőúton már nyomta a fejemet. A párnák szellőzésével nem volt különösebb problémám, a fülpárnák cserélése viszont nem egyszerű. A Nothing nem kínál cserepárnákat, és nincs egyértelműen jelölve sem a terméken, hogy levehető-e a fülpárna, de ez a YouTube-videó megmutatja, hogy igen, csak benne van a veszélye annak, hogy eltörjük a műanyag alapot.

[+]

Fokozatmentesen állítható a fejpánt mérete, a műanyag borítás alatt fém található. Arra mondjuk kíváncsi lennék, hogy hosszú távon hogy bírja az átlátszó, fémes plasztik, ami a fém rész felett található a kagylókon, mert ha úgy, mint az Ear fülhallgatók védőtokjai, akkor egy idő után sajnos ez az áttetsző dizájn nem lesz a legszebb. Az ujjlenyomatokat egyébként a dobozból kivéve is már nagyon gyűjti.

[+]

Mielőtt áttérnénk az alkalmazásról szóló oldalra, pár gondolat a gombokról. Értékelem, hogy az érintőfelületek helyett fizikai gombokat tettek a fejhallgatóra. De hogy ezeket nem lehetett volna egymás közelébe elhelyezni? Esetleg egységesíteni? Ha tervezett ez az eklektika, senki nem próbálta ki, hogy mennyire működőképes? A bal fülkagylón egy darab gomb nincsen, a jobb oldalin van öt, de az ötből négy fizikai kapcsoló eltérő típus. Van egy Bluetooth párosítást indító gomb a belső részen, a fülpárna alatti jobb sarokban. Ezt csak meg kell nyomni. Van egyébként Google és Microsoft gyors párosítás a fejhallgatóban. A következő megint egy nyomógomb, ez már a külső oldalon van a jobb felső sarokban. Lehet egyszer nyomni vagy nyomva tartani, a funkcióit pedig az appon belül lehet átállítani, alapvetően a Channel Hop és a Térbeli hangzás funkciókhoz van rendelve.

[+]

A következő gombunk ha a fejhallgatót viseljük, akkor a kagyló keretén hátul helyezkedik el, és igazából nem is gomb, hanem egy benyomható görgő. Előre-hátra görgetve lehet vele állítani a hangerőt, ha egyszer megnyomjuk, akkor az lehet lejátszás/szünet, nyomva tartva pedig az ANC módjai között lehet vele váltani. Közvetlen alatta van egy előre-hátra mozgatható, de be nem nyomható lapát, amire azért írom, hogy lapát, mert a fejhallgatót kezelő Nothing X alkalmazás is Fülhallgató-paddle néven hivatkozik rá. Frissítés: Bog szerint a szakszó erre a kallantyú! Egyszeri jobbra-balra mozgatásra vagy elmozdításra, és irányban tartásra lehet funkciókat beállítani, alapvetően erre van a lejátszott tartalom léptetése és a tartalomban történő előre-hátra tekerés programozva. Aztán legalul ott van a csúsztatható bekapcsoló gomb.

[+]

Nem mondom, hogy nem jópofa a görgő vagy a kis lapát, de egyáltalán nem felhasználóbarát, van egy átlagnál hosszabb tanulási íve annak, amíg rájövünk, hogy mi mit csinál. A gondom pedig az, hogy nem kényelmesebb az, ahogy a gombok el vannak helyezve, mintha a görgő oldalán egymás alá pakolták volna őket. A Bluetooth-gomb például így pont olyan helyen van, hogy ha valakinek jobban a fejéhez szorul a Headphone (1), akkor már nem biztos, hogy eléri a kapcsolót. Szerintem túl lett tolva a dizájn, feleslegesen a kényelem oltárán.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!