- Google Pixel topik
- iPhone topik
- Fenntartható, tartós kiegészítőket mutatott be a Fairphone
- Samsung Galaxy S25 Ultra - titán keret, acélos teljesítmény
- Telekom mobilszolgáltatások
- Zeiss triplakamera az új Vivo V60-ban
- Samsung Galaxy S24+ - a személyi asszisztens
- Samsung Galaxy S24 Ultra - ha működik, ne változtass!
- One mobilszolgáltatások
- Megérkezett a Google Pixel 7 és 7 Pro
Hirdetés
-
Mobilarena
Linksys WRT54G/GL/GS router
Új hozzászólás Aktív témák
-
And
veterán
válasz
andorra
#6879
üzenetére
Bár nem használok Tomato-t, mindenképp a WAN-port felé kell klónoznod a hálókártyád eredeti címét. A modemnek itt nincs szerepe, az transzparens, úgyhogy az utána lévő első eszköz MAC-címe az, ami látszódik (router, vagy annak hiányában a PC).
Hogy kell-e ez neked? Ha idáig MAC-klónozás nélkül is ment a neted, akkor valószínűleg nem
. -
And
veterán
A WRT54GL routerek alapban AP-módban működnek a wlan-felől nézve, mint bármely más vezetéknélküli router. Alapkérdések: össze tudod / akarod kábelezni a két routert a LAN-portjukon keresztül, vagy nem? Feltétel-e az, hogy mindkét router (AP) azonos rádiócsatornát, SSID-t és kulcsolást használjon? Ha igen, akkor szerintem ez - függetlenül az összekábelezéstől - csak WDS-linkkel oldható meg, különben egymásról tudomást sem véve csak 'zavarnák' egymást a routerek. Ha WDS-re vagy vezetéknélküli jelismétlés (repeater) funkcióra lenne szükséged, azokhoz mindenképp 3rd-party firmware-re kell. Repeater- vagy WDS-módban egyébként hardvertől függően gondok lehetnek a WPA2-vel.
Mod. #6874: Igen. A wifi-kapcsolatok számának korlátozása egyébként nem igazán biztonságtechnikai kérdés, sokkal inkább gyakorlati (pl. a wifi-sávszélesség túlzott csökkenése miatt, ami egy 'egyfelhasználós' kulcsolt hálózatban nem jellemző). -
And
veterán
válasz
andorra
#6870
üzenetére
Sajnálom, hogy még mindig nem érted (vagy nem akarod érteni). Az önmagában, titkosítás nélkül alkalmazott MAC-szűrés, mind "védelem" kb. annyit ér, mintha a routeredet LAN-portokkal kifelé elhelyeznéd egy nyitott, utcára nyíló földszinti ablakodban, és a nem használt portokat egy üres csatlakozóval 'zárnád le', hogy az majd jól elijesz mindenkit az illegális kapcsolódástól. Úgyhogy írj nyugodtan ilyen üldözési mániás rizsát, csak nehogy bárki is komolyan vegye
.. -
And
veterán
válasz
andorra
#6857
üzenetére
(Ja, végülis csak pár tucatszor lett leírva itt és egyéb wifi-topikokban, hogy miért nem ér semmit sem a MAC-szűrés
. Azon kívül, hogy hamis biztonságérzetet ad, az éterben áramló adatcsomagokat titkosítatlanul hagyja, valamint egy rakás wifi-hardverrel gond nélkül klónozható egy olyan kliens MAC-címe, amely szerepel az engedélyezettek listáján. Jó, szomszéd Pistike nem fog nekiállni adatcsomagokat vadászni, de pl. nem https-oldalakat látogatva a weben az adataid teljesen nyitottak, a sima passzív 'hallgatózás' pedig tökéletesen felderíthetetlen. A MAC-klónozás meg aztán tényleg gyerekjáték. Ha valaki 'rááll' a netedre, és nem a routert bámulod, vagy éppen otthon sem vagy, akkor bizony nem feltétlenül veszed észre, legfeljebb utólag, ha egyáltalán. Ha meg valami durván illegálisat művel egy hívatlan júzer, akkor magyarázkodhatsz..) -
And
veterán
válasz
cellpeti
#6851
üzenetére
"mert az összeset fel tudják törni"..
Ez (bármennyire is sugallja némely program vagy weboldal) még mindig nem igaz. Feltéve, hogy megfelelő hosszú és értelmetlen a megosztott kulcs. Tehát: minimum WPA-AES, de ha a kliensek támogatják, lehet akár WPA2 is.
#6853: Na, épp a MAC-szűrés az, aminek nincs semmi értelme (mármint a megfelelő titkosítás mellett). -
-
#6799
And
veterán
FABRICIUSZ
#6797
And
veterán
válasz
FABRICIUSZ
#6797
üzenetére
(Talán mert illett volna először a mini-verzióval kezdeni?)
-
#6770
And
veterán
asadasad22
#6769
And
veterán
válasz
asadasad22
#6769
üzenetére
A dd-wrt v24 sp1 telepítése önmagában tuningolás (a gyári fw-hez és a korábbi dd-wrt verziókhoz képest), mivel az RF-teljesítményt alapértelmezés szerint 70mW-ra állítja.
-
And
veterán
Minden éremnek két oldala van. A biquad nem túl nagy nyereségű fajta, de közepes távra megfelel, 'bolondbiztos' és nagyon könnyű elkészíteni, időjárásállóvá tenni. Ha feed-antennaként paraboloidba teszik, a nyereséggel sem lesz gond. Szinte minden antennatípusból létezik a nyers biquad-nál jobb, nagyobb nyereségű, legyen az yagi, panel, szektorsugárzó, grid, paraboloid vagy épp helix antenna. Még körsugárzóból is létezik 'jobb'. A helixnek az a hátránya, hogy körpolarizált, ezért ha az ellenállomáson lineárisan polarizált (gyak.: az előbb felsoroltak közül bármelyik) vagy ellentétes irányú menetemelkedéssel rendelkező helix antenna van, akkor pluszveszteséggel kell számolni, tehát nem lesz meg az elméleti nyereség. Ezért wifi esetén helikális antennák leghatásosabban csak párban, egyforma kialakítással adhatnak jó eredményt. Hátránya még, hogy plusz illesztést igényel, mert a natúr helix talpponti impedanciája valamivel magasabb, mint a wifi (és általában az RF-technika) esetén megkívánt 50Ω. Előnye a méretéhez képest nagyobb elméleti nyereség, és (pont az előbb említett okok miatt) a szokásosnál jobb zavarelnyomás. Szerintem mifelénk eléggé ritka jelenség a helix, pedig bőven találni róla leírást.
-
And
veterán
Mesélhetek, nem titok, mivel itt a kapcsolódó topikokban is számtalanszor említve volt már
. Nagyon egyszerű és gyakran utánépített konstrukció pl. a biquad. A google első két találatát nézd meg erről, ha érdekel, komplett építési leírásokat találsz. Nyeresége kb. 10-11dBi, nagyobb paraboloidtükör fókuszába téve (tükör méretétől függően) 20dBi feletti nyereséget adhat.
#6724: dBi-t semekkorát, az ugyanis antennanyereség, így önmagában nem ad információt a teljesítményről. A router teljesítménye gyárilag 30mW (+15dBm) körüli, de elég nagy szórással, ill. firmware-től függően ez az alapérték is változhat. -
And
veterán
Én mindig is külső antennával használtam, de ennek az eredménye normális wifi-eszközöket használva szerintem nem annyira routerfüggő. Árakat nem tudok mondani, mert vagy guberált, vagy házilag épített (inkább az utóbbi) antennákat használtam / használtunk a hálózatunkban. Egyszer fizettem pénzt gyári antennáért, de az az ótvar típus egy fityinget sem ért
. Tapasztalatok: a felek közötti rálátás esetén megbízható, akár több km-es stabil összeköttetések. Kilométeres távokhoz már nagyobb nyereségű példányok dukálnak, legalább az egyik, de inkább mindkét oldalra. -
And
veterán
Erősen ellenjavallt. A DD-WRT wiki ezt írja: "[..] it is highly recommended that you restore the router to defaults using the reset button before and after flash. Never restore old backups from previous versions! Skipping these steps could lead to a bricked device!"
Jópár újabb paraméter jöhet a képbe, ill. némelyik értelmezése is megváltozik (a v24 például más módszerrel titkosítva tárolja a router konfig belépési jelszavát). Ezért érdemes a fontosabb paramétereket lejegyezni, és frissítés (valamint hardreset) után újrakonfigolni az új verziót. -
And
veterán
Milyen típus és firmware? Egyébként valószínűleg elmenti a kapcsolódási adatokat is. Van nekem egy kis parancssoros eszközöm, amely a routerből lementett konfigot karakteres formába varázsolja. De az konkrétan csak a DD-WRT alól kimentett nvrambak.bin fájlokhoz használható, és egyedül a router web/telnet eléréséhez való login nevet és jelszót tárolja kódolva, az összes többi kulcs és kód plain text-ben van benne.
-
And
veterán
válasz
damatic
#6419
üzenetére
A G-s hardverek sem voltak mindig "buták", a v5.0 előtti összes hardver-verzióban 4MB volt a flash-méret, azokra ráment szinte bármelyik DD-WRT.
"Ez azért hihetetlen egy kicsit, mert hogy kezeli az SD-t, amíg nincs fenn a nagy firm? Amíg a Micro nem kezeli az SD-t, addig hogy telepíti fel rá a nagyot???"
Ezt nem teljesen értem. A firmware nem az SD/MMC-re települ, hanem mindig a belső flash-be, amin nem igazán lehet változtatni. -
And
veterán
válasz
damatic
#6417
üzenetére
Biztos meg lehetne oldani, hogy a Micro is támogassa az SD/MMC-t. De ehhez ne parancssoros buherát képzelj el, hanem inkább a teljes firmware újrafordítását a forrásból: [link], amihez valszeg 1-2 másik összetevőt el kell távolítani a csomagból, a Micro pedig így is eléggé minimalista verzió. Na ez, vagy a flash (nem RAM!) bővítése szerintem csak megszállottaknak ajánlható, ezért tényleg egyszerűbb, ha szerzel egy GL-t, vagy egy USB-portos verziót (WRTSL54GS).
Az SD-mod amúgy e topik előzményeiből következtetve nem annyira üdvözítő megoldás, és egy csomó szívás van vele: foglalat beszerzése, nem minden kártya jó (van, akinek csak MMC-vel ment), egyesek 2GB, mások 4GB max. méretet emlegetnek, a sebesség meglehetősen lassú (párszáz kbyte/s nagyságrendben), korlátozott használhatóság, és a többi. De ezekről a dolgokról az SD-modban gyakorlati tapasztalatokkal is rendelkező topiklakók többet is tudnának mondani.. -
And
veterán
válasz
damatic
#6415
üzenetére
Elegendő lett volna ránézni a DD-WRT létező kiadásainak leírására, abből rögvest kiderült volna, hogy az MMC/SD supporthoz minimum a Standard verzió kell. A hardver-kompatibilitási listáról pedig az a tény válik világossá, hogy a WRT54G v5.0 (és az összes, ezt követő verzió) esetén a flash 2MB-os mérete miatt legfeljebb az erősen limitált Micro-verziót tudod feltenni, A Standard és a NoKaid változatokat nem.
Visszaállítani természetesen lehet, de továbbra is kizárólag a Micro-t. A tftp-s megoldáshoz nézd meg az #1480-as hozzászólástól linkelt részt, ott xabolcs leírja a módszert. Ha ez sem válna be, akkor még mindig van lehetőség a jtag-es újraírásra. -
#6352
And
veterán
Giroppornó
#6351
And
veterán
válasz
Giroppornó
#6351
üzenetére
Mármint konkrétan melyik típust? Mert a hagyományos G/GL-t egyszerűen csak szét kell húzni, egy darab csavar sem fogja.
-
And
veterán
válasz
gedikart
#6302
üzenetére
A gyári érték valahol +15dBm (~ 30mW) környékén lehet, de elég nagy szórással. Úgyhogy veheted alapértéknek. A wifi-eszközöknél pontos értéket kimérni műszaki okok miatt - bonyolult műszerezettség nélkül - szinte lehetetlen, ezért nem valószínű, hogy otthon bárki is megtette volna.
-
#6282
And
veterán
Giroppornó
#6281
And
veterán
válasz
Giroppornó
#6281
üzenetére
Szerintem azt a WAP54-est nagyon nem bridge-nek kellene állítani, inkább kliens-módba. A WAP IP-címét pedig úgy válaszd meg, hogy ha a router DHCP-szerverét engedélyezed, az az általa kiosztható címtartományon kívül legyen.
-
And
veterán
válasz
Bandula
#6275
üzenetére
"a modem hálózati adapterrel(9 V,1000 m A), aminek kétszeres az áramerőssége.."
Tévedés. Nem az áramerőssége kétszeres, hanem a terhelhetősége. Egy tápnak önmagában nincs áramerőssége. Az áramot a fogyasztó veszi fel belőle, ami a táp felől nézve limitált. Ez a limit a terhelhetőség. Vagyis egy 12V / 20A-es táppal is járathatnád a routert.
Előfordulhat, hogy tényleg AC-adapter (magyarán egy szimpla transzformátor) az a 9V-os "táp", de mivel egy modemhez tartozik, inkább DC-tápot valószínűsítenék. Ami probléma lehet, hogy ha DC is a 9V-os táp, a csatlakozójának bekötése mondjuk fordított a Linksys adapteréhez képest, akkor a router fordított polaritással kapott tápot. Egyébként a routeren belül stabilizátor IC-k biztosítják a belső tápfeszültségeket, jó esetben csak azok szálltak el. -
And
veterán
válasz
Szoltid
#6256
üzenetére
Reménytelen próbálkozás
. Mondjuk ebben a topikban és a társtopikokban is milliószor le lett már írva, hogy a WRT54G v7.0 halott ügy. A v7.2-re még csak fel lehet erőszakolni egy DD-WRT-t, Tomato-t valszeg nem. Egyébként a DD-WRT jóval több eszközre készül, és pont az ilyen "herélt" flash-tárral rendelkező típusok miatt létezik szerényebb tudású és méretű kiadása, amely a pici tárba is belefér. De a v7.0-val nem csak a flash mérete a gond, hiszen az a v5.0 óta minden WRT54G-n csak 2MB. A v7.0 viszont Atheros-chipsetet kapott, amely a G/GL/GS-sorozat tagjainál egyedülálló, és a v7.2-vel vissza is tértek a megszokott Broadcom-ra. -
And
veterán
válasz
canniball
#6246
üzenetére
Én már próbáltam, igaz csak tesztelésként, DD-WRT-vel. Repeater-bridge módban a router egy klienshez hasonlóan működik a valós wifi-interfész felől, de virtuális AP-kat (VAP-okat) lehet definiálni e mellett. Működőképes vot, de egy kicsit nyűgösnek tűnt. A VAP SSID-je szabadon beállítható, és el is rejthető. Azt tapasztaltam, hogy a VAP nem mindig sugárzott SSID-t akkor sem, amikor az egyébként engedélyezett volt. Konnektálni lehetett hozzá, ha a kliens gépen ez a kapcsolat már be volt állítva. Ezen kívül a VAP titkosítási algoritmusa is konfigurálható úgy, hogy eltérjen a fizikai csatolóétól. Feltűnt, hogy ha a VAP megosztott kulcsa (WPA-AES algoritmus mellett próbáltam) eltért a valós interfészen megadott kulcstól, akkor a repeater működés nem igazán volt stabil: a fizikai csatolón elvesztette a kapcsolatot, magyarul 'leszakad' az első AP-ról, annak ellenére, hogy azt mutatja, a kapcsolat él, bár kissé legyengült térerővel. Ha a két kulcs megegyezik, nem csinált ilyet, és akkor sem, ha a VAP titkosítását teljesen letiltottam. Ezért én is kiváncsi vagyok, hogy más mit tapasztalt ezzel, ha már tesztelte a repeater-módok valamelyikét.
-
And
veterán
-
#6177
And
veterán
Wes Craven
#6175
And
veterán
válasz
Wes Craven
#6175
üzenetére
Ha már egy ilyen kérdést feltettél, igazán megadhattál volna néhány adatot is: milyen típus volt a régi router és milyen az új? Az a 6-7 "mega" gondolom Mbit/s-ot jelent, de hogyan kapcsolódtok rá, wifi-n vagy kábelen? Az upgrade (firmware frissítés?) előtt a sebesség megvolt az újjal is, vagy már akkor se? Router nélkül minden rendben? Miféle neted van, és névleg milyen sebességű? Így hirtelen ennyi jut eszembe.
(Bocs, de tényleg adjunk már meg minden adatot, aminek csak köze lehet a problémához, ha választ is remélünk. Rengeteg olyan kérdés merül fel, ami mellett alig van használható információ, oszt' csodálkozik a delikvens, hogy nem kap választ..)
Mod. #6176: A "G" és a "B" nem csatorna, hanem wifi-mód. A csatornák mindkettőnél ugyanazok. -
And
veterán
-
And
veterán
(Na, szerencsére. Ilyenkor van az, hogy a tisztelt gyártók nem egységesen értelmezik a WDS-t, amely szerepe alapján lehet bridge vagy repeater. Van olyan eszköz, amely a WDS-t teljesen függetlenül kezeli a hagyományos híd- vagy ismétlő-módoktól, és az összes résztvevő AP-n be kell állítani a WDS-linket (nem csak két eszközt lehet WDS-be kötni). Ilyen a dd-wrt WDS-módja, az önálló repeatert a v24-es verzióig nem is ismerte. WDS-nél több olyan megkötés is van, ami repeaternél nem feltétlenül igaz. Ezek szerint olyan is megesik, hogy a gyártó a hagyományost jelismétlést hívja WDS-nek, pedig az klasszikusan nem WDS. Sorry
..) -
And
veterán
Nem tudom, hogy érdemes-e SMC-vel próbálkoznod, mivel olyannal még nem találkoztam, de a híre alapján nem is bánom
. Aztán lehet, hogy a rossz széria már a múlté, mindenesetre ez a Linksys-es topik. Azt tudnod kell, hogy önmagában a WDS != repeaterrel. WDS-linkhez nem elegendő csak a jelismétlőnek szánt, második routernek ismernie azt, ugyanis ahhoz az összes résztvevő eszközön konfigurálni kell a WDS-t. Hagyományos repeatert használva erre nincs szükség. -
And
veterán
válasz
mhorvat
#6051
üzenetére
A DHCP egyszerűen sokkal kényelmesebb, mint a fix IP. Egy helyről (a router webfelületéről) menedzselhető, ahelyett, hogy egyenként kellene piszkálnod a gépeket, és statikus DHCP-t használva mégsem változnak a címek. Viszont az a bizonyos DNS-gyorsítótáras hiba szerintem nem a routerhez köthető, ha fix IP-t használsz azon a gépen, mivel olyankor nem történik címkérés sem.
-
And
veterán
válasz
mhorvat
#6046
üzenetére
A DHCP első betűje valóban a dynamic-et takarja.
"Vagy pedig annyit tesz ez a statikus DHCP, amit megtesz a fix IP osztással a dinamikus és nem többet?"
Megmondom őszintén, ezt nem teljesen értem. A "statikus DHCP" csakis a router LAN-oldalára vonatkozik, vagyis arra lokális a címtartományra, amelyre a router DHCP-szerverként képes címeket kiosztani. Ennek semmi köze a szolgáltató címkiosztásához, amely a WAN-oldal felé ad egy (jó esetben) nyilvános címet. Írtad, hogy a kliens gépeknek fix IP-t (plusz nyilván gateway- és DNS-címeket, valamint netmaszkot) állítottál be. A statikus DHCP csak annyit jelent, hogy a DHCP-szerver a megadott MAC-című klienseknek mindig ugyanazt a címet fogja kiosztani. Tehát nem kell fix címeket adni nekik, DHCP-kérést használva is minden alkalommal ugyanazt a címet fogják kapni. Na ez az a feature, amit a gyári firmware ki tudja miért, de sajnos nem támogat. -
And
veterán
válasz
mhorvat
#6039
üzenetére
A szabvány lefixálása (G-only) biztosan nem javítja a vételi térerőt, a csatornaváltás is csak akkor lehet hasznos, ha az aktuális csatornán más erős jel is vehető.
A wifi / advanced beállításoknál sincs olyasmi, amely a jelszintet befolyásolná. Illetve lehet (adóteljesítmény), de az egyrész a gyári fw-ben nincs benne, másrészt a router vételét értelemszerűen nem befolyásolja, csak a kliensekét.
Szerintem több okból is érdemes lenne megpróbálkoznod alternatív firmware feltelepítésével: a gyári nem támogatja a statikus DHCP-t (akkor nem kéne a gépeknek fix IP-ket osztogatni), a wifi adóteljesítményének növelését, a kapcsolati szálak számának és timeout-jának beállíthatóságát, ezen kívül nem mutatja a proc foglaltságát sem. -
And
veterán
válasz
ubuntuu_
#6037
üzenetére
Azon a linken, amit adtam, totál szájbarágósan le van írva a beállítások mikéntje, beleértve azt a pár apróságot, amit kihagytam. Na jó, nem pont ott (sorry..), hanem egy kattintással odébb - Wireless bridge. A képen látható példa pont a Te esetedre vonatkozik, mivel az AP <-> kliens-híd módot írja le, mint hídkapcsolatot. [A DD-WRT-ben nincs dedikált "Bridge", mivel a már létező wifi-módok mellett nem lenne értelme.]
Ha már állítottál be routert, ennek gyerekjátéknak kell lennie. Az első router beállítása semmiben nem különbözik egy alap házi netmegosztó router konfigurálásától, mivel arról van szó (router: mint AP). A kliens beállítása is nagyon hasonló bármely más kliens eszközhöz, legyen az notebook, kártya vagy usb-s adapter. Nem kell túlmisztifikálni a dolgot csak attól, hogy ezt a feladatot most épp két azonos típusú router végzi, mivel a konfigurálásuk alapja ugyanaz, mint bármely más AP-kliens eszköznek. -
And
veterán
válasz
ubuntuu_
#6033
üzenetére
A lényeget már említettem, de mégegyszer: setup / basic setup / wan connection type: disabled. Wireless / basic setup / wireless mode: client bridge, SSID: ugyanaz, ami a routeren van beállítva (a wireless security beállításokat is hasonlóan, természetesen). Kliens-híd módnál a DHCP-szerver kategória eltűnik a basic setup-ból, ugyhogy azzal nem kell foglalkozni..
A többi beállítás a kapcsolat szempontjából kevésbé kritikus, úgyhogy légy kicsit kreatívabb. Általános segítség a paraméterekhez, kiindulási pont: [link]. -
And
veterán
válasz
ubuntuu_
#6027
üzenetére
Ha az első routeren (wifi-módja: AP) már mindent beállítottál, a LAN-portokra csatlakozó gépeken van net, akkor a másodikat valóban kliensnek, pontosabban kliens-híd módba kell állítanod. Ezen felül a másodikon a netelérést (WAN-port felől) le kell tiltanod a basic setupban, a DHCP-szerverét - főleg, ha az elsőn az már működik - ki kell kapcsolnod, és gateway-ként meg kell adnod az első router LAN IP-jét. Ezek után a második router LAN-portja felől is működnie kellene a netelérésnek.
-
And
veterán
válasz
lorant80
#5996
üzenetére
"akkor azt tanácsolod, h kapjam le az antennákat mindkét csatlakozóról és ne állítgassak semmit szoftveresen? Nincs sok jelentősége?"
Szerintem nincs. Ez csak egy lehetőség, amelyet nagyon ritkán lehet kihasználni, pl. olyan külső erősítő alkalmazása esetén, amely nem támogatja az adás-vétel váltást (a gyári cuccok általában támogatják), és akkor eleve két antenna kell, külön egy-egy az adás/vétel irányokhoz. Aztán vannak olyan megszállottak, akik azt a pár tized dB csillapítást is szeretnék megspórolni, amely az egyik antennacsatlakozó belső kábelezéséből adódik (a másik a nyákon van vezetve, az közelebb van a rádiómodulhoz). Vagy egyszerűen szeretnék kikapcsolni a diversity-t, tesztcélból..
"A fent említett megoldásnál hány gép felé tudja szétosztani ez a router drótnélkül az internetet? (az antennák segítségével)"
A vezetéknélküli kliensek számának nem igazán van elvi korlátja, vagy az egy kellően magas szám. Gyakorlati annál inkább: a DHCP-szerver által kiosztható címtartomány, az egy alhálózatba kapcsolható gépek száma (alhálózati maszk szerint), a router kapcsolati táblájának memóriakorlátja, processzor sebessége, stb. De legfőképp a sebesség, amely az egyes wifi-kliensek között eloszlik, így túl sok kliens esetén a hálózat használhatatlanul lelassulhat.
Mod: 802.11n-es routerekkel semmilyen közvetlen tapasztalatom nincs. Annyi mindenképp tudható, hogy a szabvány még nem végleges (bár ha nem lesz túl nagy változás, fw-frissítéssel megoldható a routerek aktualizálása), és még jó ideig nem is lesz az. A másik viszont érdekesebb lehet a számodra: az n-es routerek MIMO-s elven működnek, tehát nem véletlenül van rajtuk olyan sok antenna. Spatial diversity-nél, kültéren elhagyhatjuk az egyiket, mert nincs rá szükség. MIMO-nál azonban erre nincs lehetőség, hiszen a többutas átvitel a lényege, a több anélkül nincs meg a kihasználható sávszélesség. -
And
veterán
válasz
xabolcs
#5994
üzenetére
Ez mind szép, de eddig is így volt beállítva
. Hiába volt október utolsó vasárnapja az áttérés dátuma, már egy hete sietett az óra (a hálóban lévő másik v24-es routeré is). Adtam neki egy magyar NTP-címet, és azóta jó. Úgyhogy nem teljesen világos, mi is okozta az eltérést. A különböző földrajzi helyű NTP-szerverek által adott idő független az időzónáktól és a téli/nyári időszámítástól (pl. mindig UTC), vagy nem? -
And
veterán
válasz
zsolt501
#5986
üzenetére
Amennyire tudni lehet, a router nem képes NTP-szerverként működni, csak kliensként. Tehát ha nincs nethozzáférés, a router órája sem tud beállni (persze ha már beállította magát, akkor azért a következő resetig tartja is az időt), ha meg van, akkor a kliens gépek is elérik a külső időszervereket.
Ehhez kapcsolódik, hogy feltűnt, a router órája jelenleg egy órát siet (DD-WRT v24 sp1). Ha nincs NTP-szerver megadva a Basic Setup-ban, akkor a router valamilyen amerikai időszerverhez szinkronizál, ott viszont máskor állnak át a téli / nyári időszámításra (november első vasárnapja / március 2. vasárnapja). -
And
veterán
válasz
lorant80
#5980
üzenetére
"A belső csatlakozóig is kábel vezet néha - mint pl. az én esetemben? (a külső antennától a kábel)"
Ehh, kezdek összezavarodni. Arról van szó, hogy az antenna nem attól külső, hogy kábel vezet hozzá, mert néha a beépítetthez is kábel megy, igaz csak néhány centiméteres. Attól az még beépített.
"és mi a különbség a dedikált és a nem dedikált WAN-port között?"
Az, hogy 'nem dedikált WAN-port' nem létezik.. Egy AP azért nem router, mert egyáltalán nincs neki WAN-portja. Mégis létezik AP, amelyik képes router funkciókra is kliensként, a wifi-oldalról (pl. címet fordít a LAN-portok felé, van DHCP-szervere, stb.). Erre írtam azt, amit.
"de szoftver-esen nem lehetne lekapcsolni a nem használt antennát? (a kettőből az egyiket)"
Győztél, ez megoldható. Írtam, hogy a DD-WRT például képes erre: az antennákat nem csak szétválasztani lehet adás és vétel irányokra, hanem mindkét módra ugyanazt ki lehet jelölni, azaz beállítható, hogy mind az adás, mind a vétel mondjuk a baloldali csatlakozót használja. Ekkor a diversity-mód nem működik, nincs átkapcsolás. Ha a másik aljzatra teszel antennát, annak a jelét nem fogja venni a router (vagy legalábbis erős csillapítással teszi, mert a félvezetős 'kapcsoló' leválasztása nem tökéletes). De ennek szerintem nincs túl sok gyakorlati jelentősége, mert ha leszeded az egyik dipólt, akkor az az aljzat úgysem lesz tartósan kiválasztva, ha meg fixen a másik aljzatot választod ki, akkor ezen minek rajtahagyni az antennát?..
"De 100%, hogy ez az elnevezése (RP-TNC) a csatlakozónak? És gondolom evvel a csatlakozóval is simán össze lehet hozni a Wireless kábelt!"
Azért ilyen dolgoknak simán utána lehet nézni a neten, pl. abban a DD-WRT-s összefoglaló táblázatban is szerepel a csatlakozó típusa. De már csomószor szereltem, eddig RP-TNC volt, sosem más. Továbbá mindig az adott kábelhez választunk csatlakozót, merthogy RP-TNC dugóból is létezhet többféle, attól függően, hogy milyen (átmérőjű) kábelre alkalmas. -
And
veterán
válasz
lorant80
#5955
üzenetére
"De miért vezeték nélküli kliens? Mind a két felöl vezeték lesz rácsatlakoztatva (egyik felöl a tető antenna, a másik oldalon pedig a két számítógép LAN kábelen keresztül) – de lehet ezt is félre értettem?"
Azért kliens, mert access pointhoz kapcsolódik vezeték nélkül. Vezetékkel nyilván oda kötöd, ahova tetszik. Hogy az antenna külső vagy belső, ebből a szempontból részletkérdés. A belső csatlakozóig is kábel vezet néha, attól még a saját antennája nem 'külső'..
"én úgy tudom, hogy nem csak AP az Ovislink WL-5460AP, hanem Ap/Router (de ez nem 100%)"
Tény, hogy vannak olyan AP-k amelyek pl. wifi-kliensként képesek megosztásra (WISP működés), és nem csak egy LAN-portjuk van. Szinte csak azért nem hívják routernek az ilyeneket, mert nincs dedikált WAN-portjuk. Hogy a WL-5460AP képes-e ilyesmire, annak utána kell járni.
"Ezek szerint a legtöbb AP-nak csak egy LAN csatlakozója van, amelyből a NET-et egy Routerba vagy egyből a számítógépbe vezethetjük!?"
Igen. Vagyis ilyen egy klasszikus AP, de ma már elég gyakoriak a multifunkciósak. Azt ne kérdezd, hogy milyen arányban oszlanak meg mostanában a szimpla és a multifunkciós AP-k, mert fogalmam sincs.
"miért nem elég csak az egyik antennát leszedni?"
Több okból: egyrészt a diversity-működés (ami miatt két antenna van ezen routeren) meghatározott fizikai konfigurációt, azonos típusú és adott távolságra lévő antennákat igényel. Másrészt külső antennánál nincs értelme diversity-nek, mert kültéri irányított antennáknál nem jellemzőek a beltéri visszaverődések, amelyek hatásának csökkentésére az egészet kitalálták. Továbbá rajtahagyott antennával előfordulhat, hogy a router a külsőről visszakapcsol a belső antennára (mivel pl. utóbbin kellően erős jelet vesz), és nem is tér vissza a külsőre, míg ez az állapot fennáll.
Egy 50Ω-os lezárás azért nem annyira bonyolult, de mint említettem, amúgy is túlbiztosítás. Ja, nálam is külső antenna miatt vannak lekapva a router saját dipóljai.
"Biztos csak optikai csalódás, de nekem a képekről ítélve úgy tűnt, mintha nagyobbak (más méretűek) lennének az antenna csatlakozások, mint a jelenlegi Wifi kártyámon ami van! (pedig ugye az említett csatlakozások egyformák???)"
Szerintem nem. Kártyákon SMA v. RP-SMA csatlakozók szoktak lenni, a WRT54-es sorozaton meg RP-TNC aljzatok vannak, amelyek valóban nagyobb méretűek. -
And
veterán
válasz
lorant80
#5944
üzenetére
Neked kliens eszköz kell, egy külső vezetéknélküli klienshez pedig csakis LAN-on tudsz csatlakozni. A WL-5460AP megfelelő lehet, tud kliens módot, de azt nem tudom, hogy NAT-olni is tud-e a wifi felől (vagyis képes-e megosztani a kliensként kapott netet), mivel nem router, hanem AP. Az igaz, hogy két LAN-portja van, de én nem spórolnék azon a kb. 3 ezer forinton, hogy tisztességes routerem legyen.
Igen, a Linksys antennái leszedhetők, mint már többször írtuk. Külső antenna használatához le kell szedni mindkét saját antennáját. Én továbbra sem hiszem, hogy ez károsodást okozhat egy routernél (nálunk évek óta több WRT54GL router működik így), de ha ennyire tartasz ettől, akkor a nem használt antennacsatlakozást szépen lezárod egy kisméretű, indukciómentes, akár SMD kivitelű 50Ω-os ellenállással, amely a megfelelő csatlakozóba van építve. Ilyet készen nem biztos, hogy kapsz, viszont házilag is össze lehet hozni. -
And
veterán
válasz
lorant80
#5938
üzenetére
"gondolom itt a router külső antennájára gondoltál. De abban az esetben , ha az eszköz csak mint router működik, akkor nincs gond az antennákkal?"
A gond nem a router aktuális funkciójából ered, hanem az antenna elhelyezéséből és a felhasznált csatornából. A külső antenna a szolgáltató irányába néz, és a repeater csakis ugyanazon a csatornán forgalmazhat, mivel egyetlen wifi-eszközről van szó. Ha egy külön AP-t telepítesz a belső forgalom lebonyolítására, akkor totálisan eltérő csatornára állhatsz, és az antenna is beltéren lesz, amiből a szolgáltató jó esetben semmit sem vog venni, tehát az ő (és többi kliense) forgalmára nem lesz hatással.
Ha a saját wifi-routered forgalmát ismétled egy repeaterrel, akkor valóban nem okozol problémát másoknak, magadnak is csak annyiban, hogy a jelismétlés a rendelkezésre álló rádiós sávszélességet megfelezi.
"Ha mondjuk a laptop-hoz is LAN kábelen juttatnám el a NET-et a routertól „egyenlőre”. Abban az esetben a WRT54GL routert használnám mint AP-t (ami a tetőn lévő antennához kapcsolodna és olyan feladatot töltene be, mint egy Wireless kártya) Ez gondolom gond nélkül kivitelezhető!"
Kivitelezhető, de már sokadszor írom, hogy ilyenkor a routernek nem AP, hanem kliens-módot kell tudnia! Egy közönséges router csak AP lehet, így ezt mindegyik tudja.
"Ehhez a dologhoz szükséges feltennem a „DD-WRT”-t vagy valami hasonló okosságot vagy a gyári firmware is megteszi?"
Nem, a gyárival nem fog menni. Ehhez mindenképp DD-WRT vagy más '3rd-party' firmware kell. Természetesen nem muszáj ehhez WRT54GL (ennyivel drágább, mint a többi?), más is jó lehet. A feature-ök legnagyobbrészt a firmware-nek köszönhetőek, egy okos firmware más routerre is felmegy.
"Ezeknek a routerek-nek van olyan csatlakozásuk, amibe a tetőn lévő antennától lejövő kábelt be tudom csatlakoztatni vagy le kell szednem valamelyik „kis antennájukat” ?"
Hogy az antenna leszedhető-e, az típusfüggő. De ahhoz, hogy külső antennát csatlakoztass egy routerhez, mindenképp le kell kapnod a saját antenná(ka)t róla. Ezért célszerű csatlakozós típust venni, nem olyat, amelyre fixen vannak szerelve.#Menotti: ez az "erősítő modul" teljesen hibás értelmezés. A két antenna ilyen diversity-módú kétantennás eszközökön sohasem működik egyszerre, mivel a jelük egy elektronikus kapcsolóeszközön köt ki, amelyik az egyiket kiválasztja, a másikat lekapcsolja (természetesen az átkapcsolás nagyon gyorsan megy végbe). A DD-WRT pl. képes arra, hogy az adás és vétel oldalakat szétválassza (az egyik antenna csak adásra, a másik vételre legyen használható - természetesen nem azonos időpillanatban), de a beltéri jelismétlés ezzel sem oldható meg, hiszen a forgalomnak minden irányban kétirányúnak kell lennie.
-
And
veterán
válasz
lorant80
#5917
üzenetére
"azt elhiszem, hogy ez jobb és tisztább megoldás is, de az anyagiakat nézve már nem biztos…!"
A legkorrektebb megoldások a legritkább esetben a legolcsóbbak. Ez van, de azért egy egyszerű AP ára messze nem olyan vészes.
"az AP-ra csak én csatlakoznék…, asztalival és notebook-kal (ezek szerint csak magammal szúrnák ki, ha jól értelmezem az elméletedet)"
Rosszul értelmezted, én ugyanis a wifi-szolgáltató access point-jára gondoltam. Ha egy külső antennával csatlakozol a szolgáltatódhoz, akkor azzal a forgalommal, amelyet magadnak szánsz (házon belüli ismétlés), a szolgáltatót feleslegesen terheled, az összes többi felhasználóval együtt, akik ugyanezt a csatornát és szolgáltatót veszik igénybe. Ráadásul ez a külső antenna házon belül (az elhelyezéstől függően) nem nyújtja a legjobb térerőt, mivel nem azért van ott, ahol van, hogy neked isméteje a szolgáltató forgalmát.
"az miben jelent korlátot hogy nem tudod az SSID-t és a kulcsolást módosítani?"
Alapjában semmilyen korlátot nem jelent, de a szolgáltatók általában (?) nyílt, titkosítás nélküli AP-t üzemeltetnek.
Ez a "fix", módosíthatatlan SSID és kulcs különben a DD-WRT-s repeaterre nem is igaz, mert a virtuális AP beállításainál külön megadhatot ezeket az adatokat. Egy egyszerűbb firmware-rel rendelkező AP repeater-módja viszont ettől eltérhet, és egy olyanon általában nincs lehetőséged ilyesmire: azok nem VAP-os repeaterként működnek, hanem egyszerűen egy megadott MAC-című AP forgalmát továbbítják oda-vissza. -
And
veterán
válasz
zsolt501
#5907
üzenetére
Én azért nem tartanék annyira ettől egy router esetén, mert bár a károsodás lehetősége valós, de egy átlag wifi-eszköz antennakimenetén párszor 10mW-os teljesítmények jellemzőek. Ez pedig az illesztetlen kimenetről akár teljes egészében visszaverődve sem okozhat nagy gondot. Wattos nagyságrend esetén inkább lehet(ne) veszélyes a végfokozatra. A kettő közül az egyik antennát amúgy is levehetjük, a router ilyenkor elég gyorsan átkapcsol a másikra, ha azon vesz értelmes forgalmat.
Szerintem az #5897-ben a kolléga nem a wifi kikapcsolása miatt akarná leszerelni az antennákat, hanem valszeg. a szokásos, rosszul értelmezett kétantennás működés miatt, ami iyen módon (egyikkel a szolgáltatóhoz csatlakozunk, másikkal a lakáson belül ismétlünk) nem kivitelezhető.
Lorant80: felesleges két, nagyon hasonló topikban futtatni ezt a témát. A látogatóik közös részhalmaza elég nagy, és a modik se nagyon szeretik. Ráadásul kevésbé átlátható, mert mindkettőben kaptál válaszokat. Hogy a témához is szóljak, a 'másik' topikban javasolt (megoldások) közül inkább a másodikat ajánlanám, a miértjét már korábban másnak is írtam: (2-es pont). -
And
veterán
válasz
mhorvat
#5879
üzenetére
Én személy szerint ugyanolyan GL routereket használok kliensnek, mint AP-nak. Egyébként meg teljesen mindegy, valamilyen g-s kártya legyen, oszt' jónapot. A Linksys mégis mi mást ajánlata a routereihez, mint Linksys-kártyákat
?
#5874: Majdnem. Nem natúr TNC, hanem RP-TNC. Az #5873 linkjén is olyan látható.
#5878: Fizikailag 100Mbit-es a WAN-port, a LAN-okhoz hasonlóan. A gond inkább a processzor adatfeldolgozási kapacitásából adódik, ezért hozzák ki egyes felhasználói tesztek a WAN sebességét legfeljebb 30..40 Mbps-re. Ez mellesleg erősen hardververzió- és firmware-függő is lehet. -
And
veterán
válasz
politomi
#5719
üzenetére
Ezek 50Ω hullámimpedanciájú koaxkábelek. Lehet hosszabbítani, ha a kártyának és az antennának megfelelő csatlakozókat szerelsz a hosszabbítókábelre. Gyakorlati probléma lehet, hogy ezek a szokásosan pár mm átmérőjű kábelek nagyobb hosszban jelentősen csillapítanak (a legjobb 5mm-es koaxok kb. 0,5dB/m @2,4GHz), tehát a megnövekedett kábelveszteség elviheti az antenna áthelyezésének előnyét. A másik, hogy a csatlakozók nem annyira olcsók. Tápvonalat hosszabbítani ezért inkább csak nagyobb nyereségű antennáknál van értelme, kisebb veszteségű (nagyobb átmérőjű) kábelekkel.
-
And
veterán
válasz
tomimidi
#5702
üzenetére
Valószínűleg te is belefutottál abba a jelenségbe, amiről már több külföldi fórumban írtak: a megnövelt teljesítmény kissé "elrontja" a kisugárzott jel spektrumát, ez a vevőoldalon a bit-hibaarány növekedéséhez és ezzel csomagismétlésekhez vezethet. Úgy tűnik, a végfokozat nem ekkora teljesítményre van méretezve, és az adás/vétel átkapcsolás sebessége is lassú lehet az adófokozat megfelelő felfutásáig. Próbálkozhatsz a wireless advanced beállításoknál a preamble paraméter fixen 'long'-ra állításával mindkét oldalon, hátha az segít valamit. Az ack-timing állítására meg igazából nincs szükség, az elvileg csak felső idő- (távolsági-) korlátot határoz meg, és ha jól tudom, az OpenWRT firmware kivételével nem is igazán működik korrekten. Ezért maradhat nullán, kikapcsolva.
-
And
veterán
válasz
csabszli
#5695
üzenetére
Kliens képességgel megáldott LAN-portos w-fi-eszközre (AP v. router).
#5698: Nincs vele semmi baj, amíg nem vársz el olyan feature-t tőle, amit gyárilag nem támogat (kliens, ad-hoc, repeater, WDS, TX-power, meg még ezer másik). Merthogy idegen firmware-t, amely ezeket tudja, nem fogsz rá feltolni.. -
And
veterán
válasz
csabszli
#5693
üzenetére
Nem. Arról van szó, hogy ezek a routerek a vezetéknélküli oldalon csakis AP-módot tudnak. Ezt minden létező wifi-router ismeri, pont az a gond, hogy az egyszerű fajták ezen kívül mást nem. Márpedig az access pointok azok a hardverek, amelyek egyéb trükk (ez lenne a WDS) nélkül nem kapcsolódhatnak egymáshoz. A kör bezárult.
-
And
veterán
válasz
csabszli
#5691
üzenetére
Ha a Linksys WRT54G hardvered verziója v7.0 (amit még mindig nem tudunk), akkor a jelenlegi hardverekkel nem sok. Adtam egy Wikipedia-s linket, annak segítségével ez tisztázható, pl. a gyári szám első 4 karakterének ellenőrzésével.
Két router csak akkor tud vezeték nélkül kapcsolódni, ha legalább az egyik multifunkciós (be lehet állítani kliensnek), vagy mindkettő ismeri a WDS-t. Az az MSI egy érdekes típus, mert bár wifi-oldalon nem többfunkciós, de a WDS-t azért támogatja. Ez pedig tudomásom szerint ritka: általában a multifunkciós routereket lehet WDS-hez konfigurálni.. -
And
veterán
válasz
csabszli
#5689
üzenetére
Ok, már kicsit tisztább a kép
. Milyen jó, hogy épp tegnap mentünk bele egy másik routeres topikban, hogy mire is jó a wifi-kliens mód, meg a multifunkciós routerek (#3471-#3490). Namost, gyári kiépítésben egyik, általad kérdezett típus sem ilyen. Az MSI ismeri a WDS-t, de ennyi. A WDS-link felépítéséhez mindkettőnek tudnia kell ezt. A Linksys 54G-k bizonyos verziói fw-cserével multifunkcióssá tehetők, de a WRT54G v7.0-ás hardver nem. -
And
veterán
válasz
csabszli
#5687
üzenetére
Kicsit bővebben? Ez valamilyen wireless szolgáltató által biztosított net, vagy mit értettél az alatt, hogy "külső antennával használom a netet,ami így megy rendesen"? Milyen eszköz csatlakozik a Linksys-re vezeték nélkül? Hogy kapcsolódik jelenleg a két épület? Milyen hardver- (nem firmware!) verziójú az a Linksys? Ehhez segítség pl. itt: [link]. Azért kérdem ezeket, mert nekem úgy tűnik, hogy ezzel a két routerrel alapesetben nem fog menni. A Linksys-sel talán lehet kezdeni valami, de a hardver pontos verziója utóbbinál is kizáró ok lehet.
-
And
veterán
válasz
csabszli
#5685
üzenetére
Mármint jelenleg milyen wifi eszközzel megy a neted (mire csatlakozik az az antenna)? E két router valamelyikével? Mert különben nem egyszerű mutatvány összehozni a kapcsolatot két, szinte "alap" tudású router között. Egyedül az MSI tud WDS-t, de ez önmagában nem elegendő a kettő közötti linkhez.
(Mod: elég egyetlen topikba feltenned a kérdésed.) -
And
veterán
válasz
nubu015
#5670
üzenetére
"(( jól sejtem hogy fel kell nyitnom a majd a routert és mindenféle chippek feliratát sasolni ? ))"
Nem, szerencsére GL-változatoknál ilyenről szó sincs, és azt hiszem konkrétan chip-ek sasolásáról más hw/fw-verzióknál se
.
Alapvetően néhányféle kiadása van a DD-WRT-nek, amelyek csak a támogatott feature-ök mennyiségében különböznek. Erről több infó itt: [link]. WRT54GL-re a Standard verzió megfelel, két apróság kivételével mindent tartalmaz, ami földi halandónak kellhet, amit meg épp nem, arra vannak a specializált verziók (VOIP, VPN). A Mega nevű kiadás a flash mérete miatt nem megy fel GL-re.
Tehát Neked a v24-sp1 fajtából a "std_generic" nevű bináris kell. Amely fájloknál a generic helyett típusszámot látsz, azok a verziók nem webfelületen történő feltöltéshez valók. Régebben a pakkok tartalmaztak readme-fájlt is, abban leírták, hogy a gyári fw leváltásához a mérete miatt első alkalommal a mini-kiadást illik feltenni, aztán jöhet a következő, pl. a véglegesnek szánt standard. Nem tudom, ezt manapság mennyire kell betartani, lehet hogy nem, de az is lehet, hogy a gyári fw beszól a számára 'túlméretes' standard-verzió miatt. -
And
veterán
válasz
nubu015
#5664
üzenetére
Tomato-hoz nem tudok szólni, de szerintem DD-WRT-vel meg lehet oldani. Mégpedig egy, a v24-es verzió óta elérhető virtuális AP (VAP) hozzáadásával. Ugyanazon a rádiócsatornán, amelyen a fizikai AP működik, létre lehet hozni egy (vagy akár több) virtuális interfészt, külön SSID-vel és eltérő kulcsolással. A VAP beállításainál pedig van egy olyan opció, hogy "AP isolation", ha ezt engedélyezed, a VAP-ra kapcsolódó kliensek a netet elérik, de a belső LAN-on lévő többi klienst, egyéb megosztott tartalmat nem.
-
And
veterán
válasz
tcgabor
#5662
üzenetére
Gyakorlatilag bármelyik 3rd-party firmware jó erre, amelyiket fel tudod tolni arra a routerre. Az nem egy külön feature, hogy rejtett SSID-jű AP-re csatlakozol. Amelyik eszköz tud kliens-módot, az képes erre is. Külön programmal erre nem leszel képes egy router esetén, ezt csak a firmware tudhatja. De egy 54G-re feltenni manapság nem a legegyszerűbb, v7.0-ás hardver esetén egyenesen kizárt.
-
#5648
And
veterán
Giroppornó
#5647
And
veterán
válasz
Giroppornó
#5647
üzenetére
Konkrétan "híd" nevű mód nincs, de (NAT nélküli) hídkapcsolat létrehozható AP és kliens-híd beállítású routerek között, vagy WDS-linkkel. Utóbbi akár úgy is, hogy csak két AP között él, egyéb wireless klienseket kizárunk a kapcsolatból.
-
And
veterán
válasz
nicho01
#5641
üzenetére
Külső portszám, belső portszám (alapesetben megegyeznek), protokoll (TCP, UDP vagy mindkettő), belső LAN IP (ahová megy a forward, itt a te géped címe kell), engedélyezés. Egymás utáni portokhoz ennél egyszerűbb a port range forwarding, amelynél portszám-tartományokat adhatsz meg. A lényege tömören itt: [link].
-
And
veterán
-
And
veterán
válasz
nicho01
#5636
üzenetére
Akkor viszont marad a NAT, vagyis a router WAN-portjára kell a hálót csatlakoztatni, és a WAN-oldalra beállítani a kapott címeket. Itt már lehet a MAC-címet klónozni a WAN-port felé. A belső hálózatodon meg azt csinálsz, amit akarsz, a DHCP-szervert is bekapcsolhatod. Viszont azt nem tudom, hogy ezzel a megoldással működni fognak-e az eredeti hálózat felé az olyan szolgáltatások, amelyek egy LAN-on minden gond nélkül mennek (pl. fájl- és nyomtatómegosztás).
-
And
veterán
válasz
nicho01
#5631
üzenetére
Akkor ezeket a címeket, amelyeket kaptál, mind beállíthatod a kliens notebook-on, mintha közvetlenül kábelen csatlakoznál. Ekkor már csak annyi van hátra, hogy a routernek is adj egy fix LAN IP-t, lehetőleg olyat, ami nem ütközik más kliens címével. Ezügyben meg kellene keresned az illetékest, mondjuk a rendszergazdát. A routeren a WAN-elérést kikapcsolod, DHCP-szervert szintén, a többi adatot (alhálózati maszk, gateway, DNS) meg ugyanúgy állítod be rajta, ahogy a PC-den.
-
And
veterán
válasz
xabolcs
#5594
üzenetére
Utóbbi
.
#5592: Nem írtad, milyen neted van. Nekem is volt hasonló problémám, de azt nem a router okozta, hanem a szolgáltató volt valamiért háklis a PC-m klónozott MAC-címére. Mióta ezt kikapcsoltam, megszűntek a szakadások, pedig vagy háromféle routerrel is jelentkeztek.. De elegendő volt a teljes újraindítás helyett csak a DHCP-t újrakérni, aztán ment tovább (néha órákig, néha csak percekig). -
And
veterán
Nem tudom, hogy a színeknek van-e jelentőségük. Azt látom, hogy az azonos hálózatban lévő eszközök sem feltétlenül egyforma színűek, márpedig ekkor szükségszerűen ugyanazon a csatornán is vannak. A "Blending effects" kikapcsolásával meg végképp eltűnnek a színek, tehát könnyen lehet, hogy csakis esztétikai szempontból léteznek. Amúgy sincs belőlük túl sok, én ötfélét tudtam megkülönböztetni. A foglalt csatornák kereséséhez mindenképp az AP-k részletes adatait nézegesd jobboldalt.
-
And
veterán
A Wiviz survey annyiban több, mint a Site survey, hogy megmutatja a klienseket, és azokat az AP-ket is, amelyek nem sugároznak SSID-t. Ezen túl folyamatos szkennelést jelent, vagyis wiviz-nél nem kell állandóan a refresh gombot nyomkodni, mint a sima állomáskeresésnél. Ezáltal sokkal jobban feltérképezhetőek a közeli hálózatok.
A BT sávja ugyanaz a 2.4 GHz-es tartomány, mint a b/g szabványú wifi-eszközöké. Azt nem tudom pontosan, hogy a BT e sáv mely tartományát fedi le, de a csatornaszáma ugye nem szabadon választható, a működése pedig hasonlóan spektrumszórásos, mint a wifi-é. Próbálkozz a szélső wifi-csatornákkal (1-es és 13-as), hátha azokat nem fekteti meg egy erős BT-eszköz. -
And
veterán
(az Afterburner- /SpeedBooster-/ technológia nem ugyanaz, mint a 108Mbps /Super-G/: [link]).
A többit nem teljesen értem. Most az a fő cél, hogy mindenképp "láthatatlanná" tedd a köztes repeatert, vagy az, hogy elérd az első hálózatot, vagyis az első router kezelőfelületét? Ezek nincsenek mind egy alhálózatban? Mert akkor akár WDS, akár repeater(-bridge) megfelelne neked, vagy valamit nagyon félreértek.. -
And
veterán
válasz
#21999912
#5540
üzenetére
Régebben járattam két GL-routert WDS-ben, de azt tapasztaltam, hogy sajnos a WDS-link nem olyan megbízható, mint pl. a hagyományos AP-kliens. Nálad mindenképp szükséges WDS? Azaz vezetéknélküli kliensek kapcsolódnak minden távoli routerre? Ilyenkor a repeater (-bridge) mód nem jelent alternatívát? Az alapproblémát megkerülő megoldás lehet a 201-es megosztó routerben a connection watchdog aktiválása a 202-es IP-címére, pár perces timeouttal. Ezzel az újraindítás automatizálható. Esetleg próbálkozhatsz a fw frissítésével (sp1) vagy más 3rd-party verzióra való cseréjével is.
-
-
-
And
veterán
válasz
Froclee
#5512
üzenetére
A mai WRT54G-verziókra a korábbiakhoz ill. a GL-hez képest felezett (2MB-os) flash miatt kizárólag a DD-WRT megy fel, abból is csak a micro nevű, csökkentett méretű kiadás. De még az sem mindegyikre, lásd itt: [link]. Ja, és sima G-re az sem úgy, hogy fogod magad, és a refresh firmware oldalon felküldöd. Ennél kicsit bonyolultabb..
-
And
veterán
válasz
Froclee
#5510
üzenetére
Gyári állapotú WRT54G wifi oldalon csakis AP lehet, ezért nem lehet vele másik routerre v. AP-ra csatlakozni. Ezen túl (mivel önmaga egy számítógép) egy router ilyen tulajdonsága nem befolyásolható a rákapcsolódó számítógép(ek)ről, csak a saját firmware-étől. Így nem is fog wifi-eszközként látszódni egy PC-rél semmilyen oprendszer alól. A teljes WRT54G sorozat ilyen célra gyárilag alkalmatlan, de 3rd-party firmware segítségével esetleg rávehető (a WRT54G v7.0-és hardver sajnos kizárva).
-
And
veterán
válasz
petefino
#5388
üzenetére
DD-WRT-ben a teljes rádiómodult lekapcsolható egyórás időtartamokban úgy, mintha a wifi-módot disabled-re állítanád. Az access restrictions itt mást jelent. hozzáférés korlátozása vezetéken és wifin is (belső IP, MAC, webhely, kifejezés alapján).
Egyébként miért olyan fontos a 'sugárzás' teljes leállítása? -
And
veterán
A jel/zaj viszony szemléletesen a kettő aránya. Logaritmikusan számított egységekben, pl. dBm-ben pedig a két mennyiség (RSSI: vételi jelszint, Noise Floor: zajszint) különbsége. Azaz nem írták oda konkrétan de attól még esetedben a SNR értéke 38 dB. A dd-wrt van olyan szíves, hogy a signal és a noise mellé odaírja ezt is
. Az 38dB különben már nagyon jó S/N értéknek számít. Egyszer egymás mellé tettem két WRT54GL-t és a signal quality akkor sem érte el a 100%-ot, pedig a jelszint a 0 dBm közelében járt.. -
And
veterán
Az alternatív fw-ek kezelhetősége nem csak attól függ, hogy linux alapúak-e. A GL esetén pl. a gyári szoftver is linux alapú, mégsem nyújt semmi extrát. A mezei júzerek nagyrésze kizárólag a webes felületet piszkálja, merthogy szinte az összes beállítás ott is elvégezhető, és ahhoz igazán nem kell linux-fannak lenni. Inkább a router funkciók és az extrák ismerete kell a 3rd-party oprendszerekhez. Csak néhány igazán elvetemült dologgal érdemes mélyebbről indulva (parancssorból, telnet v. ssh alól) próbálkozni. Ehhez a DD-WRT megfelelő oldalain is találsz segítséget.
#5368: az ilyen kérdések miatt szokták az #1-es hozzászólást szerkeszteni időnként. Ott meg is találhattad volna a részletes Wikipedia-s típusismertetőhöz (hardvertípusok, alverziók, szoftvertámogatás, ésatöbbi). -
And
veterán
SSID-broadcast be van kapcsolva? Anélkül a laptop sima wifi hálózatkereséskor nem fogja látni (bár csatlakozni éppen tud, ha már egyszer be van ez a kapcsolat konfigurálva).
Csatornaszám rendben? Némelyik notebook wifi-adaptere csak az 1-11 csatornákon (USA-beli kiosztás szerint) működik.
Wifi-szabványokkal nincs gond? Mindkettő g-only vagy mixed-módban van? -
And
veterán
válasz
hmark77
#5283
üzenetére
Ha nincs külső antennád / árbocod, akkor nyugodtan elhajthatod a szomszédot, mert ez még viccnek is rossz
![;]](//cdn.rios.hu/dl/s/v1.gif)
. Ennyi erővel a zsebrádiója is 'vonzhatná' a villámot, hiszen annak helyi oszcillátora is sugároz valamennyi minimális RF-energiát (már ha ebből következtetett a villám ottani megjelenésére). -
And
veterán
-
And
veterán
Szerintem forrasztani kellene, de célszerűbb tüskesor beletenni (az említett helyeken kapható ilyen raszteres kiosztású dupla tüskesor meg hozzávaló tüskehüvely is). Ha csak simán beledugod a kábelt, az nem fog tuti érintkezést adni.
Flash-lábakat buzeráló módszert sajna nem ismerem.
#5244: Én azt hittem, hogy ez a soros terminál dolog olyasmi, mint a telnet, csak helyi csatlakozással (magyarul teljesen ép fw kell hozzá). Tény, hogy sosem próbáltam ki. A jtag viszont egyáltalán nem zűrös (ezzel már találkoztam), ellenben jó lassú tud lenni. Ezért is szokás jtag-gel is csak a bootloadert fellőni, és utána tftp-n a firmware image-fájlt. Viszont a kollégának már a tftp sem megy. -
And
veterán
A MAX232 és klónjai bármely normálisabb alkatrészboltban beszerezhetők (Bp.-en Lomex, Elektrokontha, stb). De nekem az az érzésem, hogy ha egyszer sérült / elcseszett firmware van a routeren, akkor a soros terminállal sem érnél sokat. A jtag-kábelhez viszont nem kell szintillesztés, mivel a PC párhuzamos portjára csatlakozik. A WRT54G-sorozathoz elegendő a passzív kivitelű jtag is: [link]. Egyedül pár darab 100 ohmos ellenállás kell a jelvezetékekbe, meg tüskesor a routerbe (ami soros csatlakozóhoz is kellene). Arra kell még figyelni, hogy a puffereletlen jtag-kábel nem lehet túl hosszú (10..15cm), különben bizonytalanná válhat a működése.
-
And
veterán
"azt olvastam, hogy ezt kell előbb felrakni: vxworkskillerGv8-v3.bin .."
Ezt konkrétan hol? A GL-hardverre nem kell (!) VxWorks-killer, mivel nem vxworks-, hanem linux-alapú, innen a neve..
Ha máshogy nem megy, jtag-kábellel és a megfelelő segédprogrammal (HairyDairyMaid) mindenképp helyrehozható. -
And
veterán
-
And
veterán
Nem tudhattam, hogy az angol ennyire nem megy (nekem sem, de azért ezt értem valamennyire). Tehát: "reseteltem,majd feltöltöttem a VxWorksPrep-Gv72-v1.bin -t.
aztán nem értem mit ir.várjak fél percet,aztán tölthetem a kövit?vagy ki is kell kapcsolni,majd vissza a routert?" Arról van szó, hogy várj fél percet, amíg a router újraindul, de ha ez nem történne meg, akkor indítsd újra (tápfesz ki- majd pár mp. után visszakapcsolással). Utána a VxWorksKiller binárissal ugyanez, de ennél 60mp-ig ajánlatos várni.
A tftp egy kis parancssoros alkalmazás (Trivial FTP), első találat a gugliban: [link]. Ha nyitsz egy parancssort (cmd.exe) Win alatt, és beírod szimplán, hogy tftp, láthatod is a helpjét. Esetedben így néz ki: tftp -i 192.168.1.1 put dd-wrt.v24_micro_generic.bin.
Mod: még annyi, hogy ezután 3 percet kell várni, miközben a router legalább 2x magától újraindul (a power-led villogásával jelzi a reboot-ot). Ha ezt kivártad, a 192.168.1.1 címen el kell érjed az új felületet. -
And
veterán
Mint Gazala írta, a flash-elés folyamata megegyezik mindkét leírás szerint. Csak a DD-WRT-s Readme.txt kicsit rövidebb és összeszedettebb, valamint mellete van a szükséges dd-wrt image (v24-es micro kiadás) fájl is. Ne felejtsd el, hogy a hatótávot alapjában nem a szoftver, hanem a hardver szabja meg. Ezek a 3rd-party firmware-ek csak arra képesek, hogy a router kimenőteljesítményét megnöveljék. Ennek egyrészt van egy értelmes keretek közötti szokásos limitértéke (70mW, a v24-es dd-wrt kiadásoknál már ez a default érték), másrészt ez a router érzékenységét, vételi jelszintjét egyáltalán nem befolyásolja. Magyarán ha a router eddig gyengén vette a kliensek forgalmát, az ezután sem fog változni. Egyedül a klienseken nőhet valamennyit a térerő.
.
. Azon kívül, hogy hamis biztonságérzetet ad, az éterben áramló adatcsomagokat titkosítatlanul hagyja, valamint egy rakás wifi-hardverrel gond nélkül klónozható egy olyan kliens MAC-címe, amely szerepel az engedélyezettek listáján. Jó, szomszéd Pistike nem fog nekiállni adatcsomagokat vadászni, de pl. nem https-oldalakat látogatva a weben az adataid teljesen nyitottak, a sima passzív 'hallgatózás' pedig tökéletesen felderíthetetlen. A MAC-klónozás meg aztán tényleg gyerekjáték. Ha valaki 'rááll' a netedre, és nem a routert bámulod, vagy éppen otthon sem vagy, akkor bizony nem feltétlenül veszed észre, legfeljebb utólag, ha egyáltalán. Ha meg valami durván illegálisat művel egy hívatlan júzer, akkor magyarázkodhatsz..)
..)
.
![;]](http://cdn.rios.hu/dl/s/v1.gif)
. Ennyi erővel a zsebrádiója is 'vonzhatná' a villámot, hiszen annak helyi oszcillátora is sugároz valamennyi minimális RF-energiát (már ha ebből következtetett a villám ottani megjelenésére).
Új hozzászólás Aktív témák
Hirdetés
● Olvasd el az összefoglalót!
- Fejhallgató erősítő és DAC topik
- Lakáshitel, lakásvásárlás
- Apple MacBook
- Autós topik
- Milyen alaplapot vegyek?
- EAFC 25
- Windows: mi történik valójában Leállításkor, Alvó módban és Újraindításkor?
- Milyen billentyűzetet vegyek?
- Milyen légkondit a lakásba?
- CURVE - "All your cards in one." Minden bankkártyád egyben.
- További aktív témák...
- Bezámítás! HP Victus 16-D0655NG Gamer notebook - i5 10400H 16GB DDR4 512GB+1TB SSD RTX 3060 6GB W11
- HP Victus 15-fb1002AX - 15,6"FHD IPS - Ryzen 5 7535HS - 8GB - 512GB SSD - RTX 2050 - Win11
- BESZÁMÍTÁS! ASROCK B550M R9 5900X 32GB DDR4 1TB SSD RTX 3080TI 12GB ZALMAN I3 NEO GIGABYTE 850W
- AKCIÓ! Microsoft Surface 5 13,5 notebook - i5 1235U 8GB RAM 256GB SSD Intel Iris Xe IGP 27% áfa
- GYÖNYÖRŰ iPhone 13 mini 128GB Blue -1 ÉV GARANCIA - Kártyafüggetlen, MS3138
Állásajánlatok
Cég: FOTC
Város: Budapest