Hirdetés
Talpon vagyunk, köszönjük a sok biztatást! Ha segíteni szeretnél, boldogan ajánljuk Előfizetéseinket!
Új hozzászólás Aktív témák
-
#5595
cocka
veterán
concret_hp
#5593
cocka
veterán
válasz
concret_hp
#5593
üzenetére
De durva. Köszi.
-
cocka
veterán
Sziasztok!
Van egy olyan feladat, amihez hasonlókat találtam, de a megoldása egyiknek sem segített.
A kérdés: Tegyük fel, hogy létezik egy 365 lapos kártyacsomag (365 különböző kártyalappal, erre mondjuk egy gyűjtögetős kártyajátéknál elég nagy az esély) és 30 lapot húzunk úgy, hogy minden húzás után az adott lapot visszatesszük. (tegyük fel, hogy minden húzás előtt keverünk is)
Mi a valószínűsége annak, hogy a húzott lapok közt lesz két azonos?
-
cocka
veterán
még számológépet se vihetek
Akkor ez valami elte, bme vagy hasonló lesz, mert más helyeken azért engedni szokták. Na nem mintha akkora segítség lenne a számológép. Nyilván ésszerű határokon belül használható, de amúgy meg hiába viszel olyan számológépet, ami kiszámol neked pl. egy határozott integrált, ha egy határozatlant nem tudsz, akkor baszhatod. A számológép meg többnyire nem írja ki, hogy hogy jutott el az eredményig.
Ezért is tartom bődületes ökörségnek a számológép tiltását. A számológép tiltásával gyakorlatilag annyit lehet elérni, hogy a rutinszerű számolásokat is papíron vagy fejben kell elvégezned, ami jelentős időveszteség, főleg ha valakinek jól megy a matek és van hozzá affinitása (LOL, jó ezt egy matekos fórumba írni), de fejszámolásban nem annyira gyors.
A programozhatót és grafikust tényleg célszerű tiltani, de egy natúr tudományost felesleges.
-
cocka
veterán
válasz
ToMmY_hun
#4724
üzenetére
Köszönöm. Mondjuk úgy, hogy kétszer kellett újraolvasnom, mire valamelyest felfogtam, de a normál eloszlással se mostanában foglalkoztam. LOL
de lesz különbség
Ja én is arra gondoltam, hogy le kéne programozni, aztán kiderülne, csak kérdés, hogy hány kísérlet kéne ahhoz, hogy objektíven meghatározható legyen, hogy melyik variáció a hatékonyabb. Avagy mekkora ez a különbség.
-
cocka
veterán
Hi!
Lehet hogy ez ilyen gagyinak tűnő kérdés, de kombinatorikában vagy valószínűségszámításban sose voltam jó. Szóval kvázi dobókockajáték, de nem is feltétlen nevezném játéknak.
Tegyük fel, hogy vmilyen szempontból kedvező eset, ha 7-nél többet dobunk két kockával. De a kérdés lényegét tekintve lehetne akár úgy is fogalmazni, hogy 8-nál vagy 9-nél dobunk többet két kockával, akkor oké.
A kérdés:
Melyik esetben nagyobb a valószínűsége annak, hogy kedvező értéket kapunk?
1. Dobunk két kockával.
2. Dobunk 6 kockával és ezekből vakon választunk ki kettőt.
3. Dobunk 6 kockával, majd megismételjük a 2. folyamatot, hogy növeljük az esélyeinket. Azaz kétszer ismételjük meg a 6 kockával dobást, de végül ugyanúgy random választunk ki kettőt a második 6-os szériából.
Szóval a kérdés az, hogy mely esetben nagyobb a valószínűsége annak, hogy a kedvező értéket dobjuk (ami mondjuk 7-től 12-ig bármi lehet) vagy netán egyik esetben sem nagyobb, hanem egyforma?
-
cocka
veterán
válasz
nepszter1
#2671
üzenetére
Szerintem úgy a legegyszerűbb, ha 180-ból kivonjuk a sokszög egyik belső szögét, a kapott értékkel osztjuk a 360-at és kész.
Indoklás: a szabályos konvex sokszög felosztható ugyebár egyenlő szárú háromszögekre, aminek az alapon fekvő szögei egyenlők. A sokszög egyik belső szöge megegyezik egy beírt egyenlő szárú háromszög alapon fekvő belső szögeinek összegével. Egy egyenlő szárú háromszög belső szögeinek összege 180 fok, tehát ha ebből levonjuk a sokszög egy belső szögét, akkor pont egy-egy szárszög fokát kapjuk. 360-at ezzel leosztjuk és megvan, hogy hány szögű a sokszög.
Mellesleg a sokszög külső szögeinek összege mindig 360 fok. Úgyhogy még ennél is egyszerűbben megfejthető a dolog, hiszen, ha egy belső szöge 144 fok, akkor a külső szöge 36 fok. 360/36 szögű. Kész.
-
#2629
cocka
veterán
Dr. Student
#2628
cocka
veterán
válasz
Dr. Student
#2628
üzenetére
Sajnos csak a sharpot tudom, de nem tudok róla, hogy szimbolikus deriválást tudna. Csak numerikus deriválást tud (legalábbis ami nekem van: EL-506W).
-
-
cocka
veterán
válasz
csibeph
#2563
üzenetére
Na itt van a megoldások nagyja. A többihez már nincs idegzetem.
http://www.sendspace.com/file/p4hkpw
Az utolsót meg leábrázolod koordináta-rendszerben. Fogod és átalakítod 1-2/(x+1) <=0-ára. Utána meg átrendezed 2/(x+1) >=1.
Pólushelye van -1-nél, ugyanolyan mint az 1/x függvény, csak a -1 + oldalán mászik fel a +végtelenbe, a - oldalán meg -végtelenbe. Amúgy meg a +/- végtelenben a 0-ához tart. Kérdés, hogy hol van a függvény az 1 konstans függvény felett meg hol metsz bele. Nyilván x=1-nél metszi át, felette meg -1<x<=1. Ennyi.
-
cocka
veterán
-
cocka
veterán
Egyébként félig komolyan, félig viccesen írtam a feladathoz a kommentáromat és furcsa, hogy nektek tök egyértelmű, hogy ha a feladat szerint 1% doppingol, akkor azt készpénznek veszitek.
Kár hogy a feladat írója elvesztette a realitásérzékét. Eleve ott kezdődik hogy a szövegnek nem szabad ellentmondásosnak lennie. Na mindegy.
-
cocka
veterán
válasz
cellpeti
#2508
üzenetére
Nehéz kérdés. Első gondolatom az volt, hogy 99/10000, de ez tuti nem jó.
De van némi zavaró tényező ebben a szövegben:
Tudjuk, hogy a sportolók 1%-a használja a szert és azt is tudjuk, hogy 1%-ban akkor is pozitív lesz a teszt, ha nem doppingol a sportoló.
Honnan a fenéből tudjuk, hogy a sportolók 1%-a doppingol? Ezt csak két vagy több kellően alapos szűrés után lehet teljes meggyőződéssel állítani. Az egyik maga a szűrés, de a feladat rávilágított, hogy 1%-os a hibalehetősége, hiszen az is előfordulhat, hogy álpozitív lesz az eredmény. Úgyhogy minimum hazugságvizsgálatnak is alá kell vetni őket.
Az mindenestre már eleve hülyeség, hogy a feladat közli, hogy a szűrési módszer ugyan nem 100%-osan megbízható, de biztosan állítja, hogy a sportolók 1%-a doppingol. Mi alapján?
Másrészt, hány embert vizsgálnak meg? Mert ha van olyan ember, aki nem doppingol, ennek ellenére a tesztje pozitív lesz, akkor olyannak is kell lennie, aki nem doppingol és negatív lesz a tesztje. Az összes szóban forgó sportolót megvizsgálják vagy csak azokat akik saját becsületükre alapozva azt állítják, hogy doppingolnak? Ez utóbbi feltételezés már csak azért is érdekes, mert egy nem doppingoló ugyan miért hazudná, hogy doppingol?
Követi a birkaelvet? Na most lehet hogy csak nekem vannak szövegértelmezési problémáim, de nézzük már meg még egyszer:
Az erre használt teszt 99%-ban vezet pozitív eredményre, ha valaki használja a szert.
Ebből nekem az következik, hogy ha valaki használja a szert, akár 1%-ban negatív is lehet az eredménye vagyis, hogy doppingol mégis negatív lesz az eredmény. Na de mi van azokkal akik nem doppingolnak? Erről nem ír semmit és nyilván olyan is bekerül a szűrésbe, aki valóban nem doppingolt, hiszen akkor hogy állíthatná később azt a szöveg, hogy 1%-ban akkor is pozitív lesz a teszt, ha nem doppingol a sportoló.
Most a kérdést:
Mekkora annak a valószínűsége, hogy tényleg doppingol a sportoló, ha pozitív lett a tesztje?Ha pozitív lett a tesztje, akkor kb. 99% biztos, hogy doppingolt és 1% pedig vagy doppingolt vagy nem.
A tényleg doppingolók számát még csak százalékban sem tudjuk megadni, mivel a fentiek miatt nem lehet tudni.
-
cocka
veterán
Itt van, hogy aztán ez jó-e, azt már döntse el, aki akarja.
Mondjuk a maple szerint az a megoldás, hogy:
x = 0.9769230769-0.3778846154*I
y = 0.9769230769+0.3778846154*IEhhez képest ami nekem kijött azoknak a tizedestört alakja:
x = 0.9769230769-0.3663461538*I
y = 0.9769230769+0.3663461538*IAki tudja hol a hiba jelentkezzen.
-
cocka
veterán
válasz
malisonX
#2473
üzenetére
Szia!
Hát az eleve látszik, hogy mivel sima polinomokról van szó a végtelenek "nagyságrendje" kb. egyenértékű lesz bizonyos átalakítások után.
Vagy kigyökteleníted vagy beviszel mindent a gyökjel alá.
De van rá egy pofonegyszerű megoldás is. A határérték szempontjából jelen esetben nem sok vizet zavar a számlálóban a -x meg a nevezőben lévő +x. Ha levegőnek nézem ezt a két tagot, akkor x^2 x^2 mértékben tart a + végtelenhez, gyök x^2 meg x mértékben tart a + végtelenhez.
Az egész tehát x^2/x mértékben tart a +végtelenhez. Vagyis: x mértékben. Ez mit jelent? Aszontuk x tart a +végtelenhez, akkor a kérdés mit csinál x a +végtelenben? Hát +végtelenhez tart. És a feladat megoldva.
Ha nem tetszik ez az intuitív módszer, akkor akár azt is megteheted, hogy:
-
cocka
veterán
1. sin 60 = 12/a tehát a megoldás 8*négyzetgyök 3
2. magasság = gyök 21.6 vagyis kb. 4.64, átlók meg gyök 131.85 vagyis kb. 11.48. Terület meg kb. 48.799
3. 2*gyök 189 ~ 27.49 a másik átló A terület meg: 164.97
4. a= gyök 185 ~ 13.60 b= gyök 905 ~ 30.08
5. terület = kb. 319.41 beírható kör sugara meg gyök 76.37
6. 8.306
7. kör sugara kb. 16.94 az érintési pontok távolsága meg 23.999 vagyis durván 24.
Ennél az utolsónál sokat segít a geogebra.
-
cocka
veterán
Pontosan. Csak annyi a dolgod, hogy y-t akkor átdobod a másik oldalra és a jobb oldalon természetesen -y lesz belőle. Magyarul részesévé válik a konstans tagnak és még ezt is cipeled a megoldóképletben.
De ha részenként csinálod és nem így egyben, akkor sokkal egyszerűbbé válik a feladat.
-
cocka
veterán
Ez nekem így első ránézésre egy negyedfokú egyenletnek tűnik.
A polinom az polinom, az egyenlet meg egyenlet. Nem kéne kevergetni.
Na most mi a kérdés? Y segítségével fejezzük ki X-et? Az Y az most mi a fene? A polinomot jelöli, egy ismeretlent jelöl vagy egy konstans?
Ha Y a polinomot jelöli, akkor miért nem p(x)-et használsz vagy q(x)-et, ahogy ez szokás? Akkor lehet a polinom zérushelyét keresni. Negyedfokúra van megoldóképlet, jó kis türelemjáték.
Ha Y ismeretlen, akkor elvileg kéne egy másik egyenlet, mert hát egy egyenlet 2 ismeretlennek ennek általában végtelen sok megoldása lehet.
Ha Y konstans, akkor ott van rá szintén a megoldóképlet.
-
-
cocka
veterán
-
cocka
veterán
Vannak számomra nélkülözhető matematika könyveim, ha gondolod esetleg eladhatok belőle neked.
Bár a fele biztos megvan. Küldök esetleg listát és ha úgy gondolod, hogy ezek közül bármelyik must have, de neked nincs meg, akkor esetleg tárgyalhatunk róla.
Sajnos Obádovicsom az nincs, ha jól tudom.
-
cocka
veterán
És nem kérnek mellé egy fikarcnyi közgazdaságtant sem? Vagy biztosítási matematikus diplomát?
Ha majd nagyon sok szabadidőm lesz, elvégzek egy biztosítási matematikus szakot is, de ahhoz komolyan át kell rágni már a felvételi anyagát is. Momentán sem anyagilag, sem lelkileg nem állok készen egy ilyen szak bevállalására. Egyelőre egy fordító szakot csinálok végig.
-
cocka
veterán
válasz
neduddgi
#2405
üzenetére
Ezt jól látod. Én elvileg papíron matematikus vagyok, viszont nem érzem magam annak. Az analízis alapjai kb. mennek azt ezzel kifújt. De nekem nincs is mire önbizalmam legyen. Attól hogy diplomám van még ugyanúgy nem értek semmihez.
De a másik tényleg az, hogy matematikus, fizikus, vegyész, csillagász, meteorológus, biológus, geológus, geográfus rohadtul nem kap megbecsülést itthon. Egyáltalán a természettudományos képzés le van nézve úgy, ahogy van.
Persze vannak statisztikák, de a legtöbb gazdász vagy mérnöki szakokról szól, esetleg informatikus szakokról, de a fentiekről mély hallgatás szokott lenni.
Egyáltalán nem írnak arról, hogy itthon ki foglalkoztat ilyen embereket, hol, mennyiért, milyen munkaidőben stb.. Az egy dolog, hogy valaki céltudatosan arra épít, hogy az egyetemen maradhasson kutatni, de egyetemen kívül hova mehet?
Nincs ez igazán kifejtve sehol, ha meg ez az irányvonal vkinek nem szimpi, mehet középiskolai tanárnak, ha ló nincs jó a szamár is alapon.
-
cocka
veterán
Szia!
Nekem volt egy Romániából átjött csoporttársam a fősulin, ő mondta, hogy náluk nagyon jó a matematikai alapozás. El nem tudom képzelni, hogy mit tanulnak akkor az ottaniak középiskolában. Egyetemi dolgokat? Nem hiszem, hogy pl. polinomok irreducibilitása középsulis tananyag. Bár az eltés hozzáállás mindig egy fokozattal alacsonyabb kategóriába sorolja a tananyagokat.
Pl. Amit átlagember általánosban tanult azt szerintük már óvodában tudni kellett, amit nekik kéne tanítani, azt meg már középsuliban tudni kellett. Sőt hát előadásra is úgy menjél, hogy azt te már tudod, amit a tanár mondani fog. Csak akkor felvetődik a kérdés, hogy minek az előadás, ha a tanulj magadnak koncepció erősebb, mint a segítünk megtanítani.
Na de hogy érdemben is hozzászóljak a témához, inkább nézd meg ezt a linket, itt van egy segédlet pl. a gyök 2 kiszámításához:
Plusz ebben a csodálatos könyvben a 35-38. oldalon le van írva hogy hogyan lehet iterációs eljárással meghatározni a négyzetgyök 80-at.
Én még a 90-es évek végén fejeztem be az általános iskolát és akkor még örültünk, ha egyáltalán szóba került a négyzetgyök, a közelítő eljárásokról meg max. megemlítés szintjén szóltunk.
Annyi biztos, hogy a fenti könyvben leírt iterációs eljárás nem általános iskolai tananyag.
Jó hogy nem már azt adja fel házinak, hogy keressétek meg a pí tizedesjegyei közül a 2867.-et.
-
cocka
veterán
válasz
RexpecT
#2353
üzenetére
Az elsőre válaszolok először.
Másrészt összetett függvény deriváltját úgy kapjuk, hogy a külső függvényt deriváljuk, majd azt szorozzuk a belső függvény deriváltjával.
Külső: e ad valami
Belső: arctan xAz integrálás jó, de a formula viszont teljesen rossz, ráadásul ki sem derül, hogy hogy jött ki.
Így kell leírni:
A C-t meg önkényesen kijelölöm 0-ának.
-
#2269
cocka
veterán
concret_hp
#2268
cocka
veterán
válasz
concret_hp
#2268
üzenetére
Pedig olyan kíváncsi lennék.
-
#2265
cocka
veterán
concret_hp
#2264
cocka
veterán
válasz
concret_hp
#2264
üzenetére
Ezzel burkoltan arra célzol, hogy mennyire gagyi lett a felsőoktatás színvonala?
-
cocka
veterán
válasz
Vazallus
#2257
üzenetére
Írd át a valóst egész számokra. Felesleges külön 2-vel, 4-gyel, 5-tel osztható valós számokról beszélni, mivel az oszthatóság kérdése nyilvánvalóan az egész számokra vonatkozik. Az egész számok pedig valós számok. (csak pozitív egészekre és a 0-ára vizsgálom)
Most lehet hogy kapitális baromság, de leírom úgy, ahogy szerintem talán jó lehet.
8 db számunk van. Ha a 0-tól 7-ig mindet felhasználjuk és feltételezzük hogy pl. a 0675 is egy 4 jegyű szám, akkor így összesen ugyebár 8*7*6*5 db szám kapható azaz 1680 db.
De mivel valószínűleg a feladat kitalálója ezt 3 jegyű számnak tekintené, ezért az összesből levonjuk azokat amiknek balról az első jegye 0. Kérdés: hány ilyen van?
7*6*5=210 db. Tehát a tisztán 4 jegyűek száma akkor 1470 db.
A kettővel oszthatóak úgy végződnek, hogy 0, 2, 4, 6.
Ha 0-ára végződik, akkor maradnak a számok 1-től 7-ig vagyis 3 helyen kell 7 db számot variálni tetszőleges sorrendben. Erre megvan a formula (ismétlés nélküli variáció): 7!/((7-3)!) vagy a szokásos egyszerűbb forma: 7*6*5=210 db.
Ha 2-re, 4-re vagy 6-ra végződik, akkor a 8 szám közül ezeket kizárjuk, a maradékból meg tudjuk, hogy 210 db alkotható, de mivel a 0-ával kezdődő számok nem tekinthetőek 4 jegyűnek, így a 0-ás szériát le kell vonni. A 0-ás szériából pedig mindhárom esetben 30 db van. Így 210-30=180 db 2-re végződő szám alkotható.
Így tehát az összes páros jegyű: 210+3*180=750 db páros 4 jegyű szám van.
5-tel osztható jóval kevesebb. Ha 0-ára végződik, akkor ugye olyanból van 210 db, ha 5-re, abból meg van 7*6*5-6*5=210-30=180 db lehetőség, így tehát 210+180=390 db 5-tel osztható szám képezhető.
A 4-gyel oszthatóságnál fel kell írkálni, hogy hogyan változik a tizesek helyén álló szám rögzített egyesek helyén álló számjegyek esetén.
Ha 0-ára végződik, akkor a tizesek helyén állhat: 2,4,6
Ha 2-re vagy 6-ra, akkor 1,3,5,7
Ha 4-re, akkor pedig 0,2,6.Az első esetben rögzíthetjük a tizesek helyére pl. a 2-t. Így a 0 és 2 foglalt, a fennmaradó 2 helyre pedig 6 számjegyből válogathatunk. Így oda 6*5=30 variáció írható. Ha a 4-et választom ott szintén ugyanez a helyzet: 30 db. Így tehát 3*30=90 db 0-ára végződő 4 jegyű számot alkothatunk így.
Ha az utolsó számot 2-nek vagy 6-nak vesszük, akkor a tizesek helyén állhat pl. 1, de mivel a 0 itt sem állhat az első helyen, ezért még 30 variációs lehetőségünk sem marad. Ha 0 lenne az első helyen, akkor a fennmaradó egyetlen helyre csak 5 féle számot választhatnánk, így pont ennyit kell a 30-ból levonni ahhoz hogy megkapjuk azokat a számokat, amik nekünk kellenek.
Akkor a fentiek alapján 12-re végződőből van 25 db, 32,52,72,16,36,56,76 végűekből is 25-25. Akkor ez összesen 8*25=200 db.
A 4-re végződőeknél a 0 bekerülhet a tizesek helyére, az az 04 végűekből 30 db van, a többi pedig az előzőek alapján 30-5 db a vezérnulla miatt, vagyis ez pedig 30+2*25=80 db.
Összegezve: 90+200+80=370 db 4-gyel osztható 4 jegyű szám alkotható a fenti 8 jegyből.
-
cocka
veterán
Ez egy iszonyat nagy faszság.
Holtverseny. Aha és hogy képzeli a feladat írója?
3 hely van ugye a dobogón. 1., 2., 3.
Na most ha holt verseny van pl. a 2. helyen, akkor az hogy néz ki? 1., 2., 2.
vagy netán kibővítjük a dobogót és 1., 2., 2., 3. ?
Holtverseny csupán csak 2 ember közt lehet? Mert akár azt is el tudom képzelni, hogy 1., 2., 2., 2., 3.
Szóval a feladat nem fogalmaz valami egyértelműen és konkrétan.
-
cocka
veterán
Értem én mire gondolsz, sőt már az előző üzenetedet is értettem, de nem tudom hogy az a szög hogyan keletkezik. Mert elvileg egy szögtartomány egy 2D-s sík felület.
Na most mivel itt mindkét oldallap kicsit döntött az oldallapokat merőlegesen metsző síkokból kéne valahogy kijönnie ennek a bizonyos szögtartománynak, de szerintem az az életben nem lesz egy sík felület.
De ha ő ezt demonstrálni tudja, mármint konktrétan bemutatni hogy hol van ez a szögtartomány, akkor csak gratulálni tudok hozzá.
Ha van ilyen, akkor csak én nem emlékeztem rá, ha nincs ilyen, akkor meg nem értem mit keres.
-
cocka
veterán
Szerintem ugye adott a négyzetbe írt kör középpontja és ugye a gúla oldallapjai egyenlőszárú háromszögek. Ezen egyenlőszárú háromszögeknek pedig van egy olyan magassága, amely egybeesik a szimmetriatengelyükkel. Ennek a magasságvonalnak a talppontja ugye a háromszög alapját pontosan felezi.
Ezt a talppontot és kör középpontját összekötő szakaszt jelölje mittomén a.
A háromszögek magasságait meg mittomén jelölje b. A két szakasz által bezárt szög lesz az amit keresel.
Vagy az is elképzelhető, hogy nem a gúla alaplapja és oldallapja által bezárt szöget keresed, hanem két oldallapja által bezárt szöget, akkor meg veszel egy b1-et meg egy b2-t és az általuk bezárt szög lesz az amit keresel.
Ha nem ezek, akkor passz.
-
cocka
veterán
-
cocka
veterán
Jó a maple ugyanezt dobta ki, de ettől még nem fogom tudni magamtól megoldani. Egy levezetésre lettem volna kíváncsi. No meg ez a gamma is nem tudom mit jelképez. Ez nem a szumma 1/(n^s) sor összege? Ja bocs, most látom, hogy az a Riemann-féle dzéta függvény.
Akkor tényleg nem rémlik mi a gamma, pedig nem először találkozom vele. (meg aztán tegye fel a kezét aki fejből vágja mit jelent a gamma függvény és hogy számolhatóak a helyettesítési értékek)
-
cocka
veterán
válasz
daninet
#2188
üzenetére
Hát sajnos csak idáig jutottam:
A helyzet az, hogy az e ad y^3 integrálása bonyolultabb, mint hittem. Hiába írom át parciális integrálással akkor meg az y^3*e^(y^3)-t kell kiszámolni, tehát ugyanúgy benne marad.
Helyettesítéses integrálással sem lehet megszabadulni tőle. Bár az is lehet hogy rosszul választom meg a helyettesítést. De talán kézenfekvőnek tűnhet, hogy y^3=t.
-
cocka
veterán
-
-
-
cocka
veterán
válasz
cellpeti
#2140
üzenetére
Semmi a p az csak egy paraméter, ami a területet jelöli. Akár azt is írhattam volna hogy
p=T teljes ablak
T ablak= 5*r-r^2+b*r
De ha belegondolsz ez igaz is. A sugártól meg a hosszabbik oldaltól függ a terület.
d az az átmérő. A félkör átmérője a téglalap rövidebbik oldala.
-
cocka
veterán
válasz
cellpeti
#2137
üzenetére
Gondolom úgy kell, hogy
Előzőekből tudjuk, hogy 2b+a+r*Pi=10
T félkör + T téglalap = r^2*Pi/2 + ab = ?
3 ismeretlen 2 egyenlettel. Lineáris egyenletrendszereknél ez esetben vagy nincs megoldás vagy végtelen sok megoldás van. De szerintem a négyzeten miatt ez nem lineáris egyenletrendszer.
Annyit tudunk még, hogy a,b,r>0, ezenkívül semmit. Illetve azt, hogy d=2r=a.
Akkor innen 2b+2r+rPi=10 és r^2*Pi/2+2*rb=p
-
cocka
veterán
válasz
cellpeti
#2122
üzenetére
Ha valaki elmagyarázná a metodikáját közérthetően, akkor szívesen kiszámolnám neked, csak sajna nekem ezt anno csak elmélet szinten kellett tudni.
Meg aztán ebben tényleg abszolút nincs gyakorlatom, az integrálásban meg azért van egy kevés.
Az furcsa hogy lineáris algebrából veszitek a kettős integrálokat, mert ez általában analízis témaköre. Legalább is mi anno analízis 3-ból tanultunk ilyet.
-
cocka
veterán
Sajnos a másodikat nem tudom. Pedig egyszerűnek tűnt. Egy oldalra rendezed az y-os tagokat aztán szeparálod. Csak nem vágom, hogy hogy, mert amiket anno vettünk azoknál y'-nek sosem volt együtthatója x^2.
Na mindegy. A kömalon szoktak az agytrösztök lenni, ott biztosan tudja valaki.
Új hozzászólás Aktív témák
axioma
- ÚJ Lenovo ThinkPad X13 Gen 5 - 13.3" WUXGA IPS - Ultra 5 135U - 16GB - 512GB - Win11 - 2,5 év gari
- Asus ROG Strix G713QE - 17"3FHD IPS 144Hz - Ryzen 5 5600H - 8GB - 512GB - RTX 3050 Ti - Win11
- LG 83C3 - 83" OLED evo - 4K 120Hz 1ms - NVIDIA G-Sync - FreeSync Premium - HDMI 2.1 - PS5 és Xbox!
- 18 éve! Billentyűzet magyarítás magyarosítás. Festés vagy lézerezés és egyebek! 3 lehetőség is van.
- Windows, Office licencek kedvező áron, egyenesen a Microsoft-tól - Automata kézbesítés utalással is!
Állásajánlatok
Cég: FOTC
Város: Budapest