Keresés

Új hozzászólás Aktív témák

  • vati

    senior tag

    válasz Drótszamár #68 üzenetére

    - tisztában vagy azzal, hogy létezel
    hmmm.. csak egy rule, egy mind schema. (és alacsonyabbrendű képzetek függvénye, mint tér, idő, entitás)
    - el tudod határolni magad a többi lénytől
    szintén csak egy matematikailag megfogható séma.

    - felfogod, hogy léteznek mások, ők tőled függetlenül léteznek, nem tudod őket irányítani

    Érdekes, ez egy tanult folyamat: a féléves csecsemő NEM TUDJA hogy a piros labda akkor is létezik, ha épp nem látja. Ha kiúszik a látóteréből, minden jel szerint úgy tekinti, hogy nem létezik többé.
    A ''tőlünk független objektív valóság'' képzete egy keserves tanulással kialakuló folyamat.

    A dolog pikantériája, hogy a kvantummechanika szerint -egy ideje kísérletileg is úgy tűnik- ez egy hamis illúzió. (EPR paradoxon kísérleti igazolásai, 1982, nemtudomki) Tehát a lokalitás elve csak egy kényelmes redukció, és alapvetően agyunk huzalozáról szól. Azért látjuk így világot, mert így egyszerű modellezni. (valószínűleg máshogy nem lehet, vagy nem tudjuk leírni) Megintcsak nem triviális kérdés.

    O.K.: definiáljuk az intelligenciát így: olyan rendszer ami modellezi, reflektálja a vaóságot valamilyen szinten. hmm.

    - ha valahogy meglátod a tükörképedet akkor felismered
    Ez megint algoritmizálható, programozható dolog:
    1/ elmékezetben élő kinézetemre hasonlít amit látok? OK ->
    2/ a mozgása hasonlít a tudatos mozgásomhoz (szemhéj, arcmimika, kéz, láb) OK->
    3/ a tükrözést figyelembe véve azonos a kettő? OK -> saját magamat látom.

    Mellesleg, a csimpánz felismeri magát a tükörben, talán a többi emberszabású is...

  • vati

    senior tag

    válasz Drótszamár #61 üzenetére

    A Turing-teszt az M.I. egy szűk (és szerintem téves) antropomorf felfogásán alapul.
    Célul kitűzni hogy olyan gyarló viselkedésű gépet készítsünk mint mi... kisstílű cirkusz.

    Meglehetősen könnyű olyan gépet készíteni, ami bizonyos aspektusokban képes imitálni az emberi viselkedést. Ezen aspektusok számát lehet növelni erősebb géppel, nagyobb tényadatbázissal, a gondolkodás sémáinak jobb utánzásával. naés? Ez nem az M.I., csak az ember imitálása.

    Egy gép nem attól lesz intelligens, hogy átmegy a Turing-teszten.
    Az igazi M.I.-vel az a baj, hogy kérdéses: egyátalán képesek lehetünk-e bármiféle formáját felismerni az intelligenciának, ha az -részleteiben- nem olyan mint a mienk? Tanulmányozni csak viselkedést tudunk. Válaszokat. De a válaszokban csak a mi saját intelligenciánkat láthatjuk meg. Öntudat? Az öntudat nem viselkedés: kihat(hat) a viselkedésre, HA feltételezzük hogy van, ÉS általunk elképzelt módon működik. De bármilyen viselkedést meg lehet magyarázni öntudat nélkül.


  • Den

    veterán

    válasz Drótszamár #68 üzenetére

    egész jó, és miért gondolod hogy ettől megiyednénk? vagy hogy ez veszélyes?

  • Szeke

    senior tag

    válasz Drótszamár #60 üzenetére

    Én nem hiszek abban, hogy egyszer véletlenül öntudatára ébred.
    Ha valaminek van intelligenciája, akkor annak nem kell öntudatára ébrednie. A rendelkezésére álló információk alapján nagyon hamar el tudja dönteni, mire képes és mire nem. Ne feledd, milliószor többet képes számolni mint az emberi agy. Ha egy gép képes evolúcióra, az nem évek alatt fogja ezt véghezvinni, hanem percek vagy órák alatt. Mert mire ez az egész aktuális lesz, a mai szuperszámítógépeink játékgépek lesznek az akkoriakhoz képest. Ha megadod a kezdőlökést egy intelligens gépnek, azaz életre kelted, onnantől képes a saját gondolkodását fejleszteni. Szerintem.

  • vati

    senior tag

    válasz Drótszamár #52 üzenetére

    Én úgy gondolom, hogy soha nem lessz szabad akarata a mesterséges inteligenciának. Mindíg az embernek lesznek alárendelve.

    A szabad akarat léte vagy nemléte olyan súlyú probléma, hogy az elméleti fizika is beleszól (QM különféle értelmezései). Még azt sem tudjuk, saját magunknak van-e szabad akaratunk, egyátalán nem triviális. Könnyen lehetséges, hogy a szabad akarat illúziója csak egy érdekes következménye az agyunk huzalozásának, ill annak, hogy a téridő szerkezete nem minden dimenzióban szimmetrikus - ahogy időirányt is csak azért érzékelünk, márt másképp gondolkodni sokkal bonyább lenne - pontosabban nicsenek fogalmaink a leírására.
    Egy érdekes -és régi- paradoxon olvasható erről E.Szabó László: a nyitott jövő problémája c. könyvében.

    Ha könyv, nem csak Asimovot ajánlanám: Stanislaw Lem írt egy nagyon jó novellát erről a témáról: érző, gondolkodó, tudatos lények egy számítógép belsejében, akik (amik?) arról töprengenek, világuk vajon teremtett-e? Pedig egész univerzumuk megsemmisül, mihelyt kihúzzák a konnektorból a gépet. A vicc, hogy Lem kb. 30 évvel a Mátrix-film előtt megírta.

    Egy ilyen virtuális világban simán lehet szimulálni a (látszólag) szabad akaratot.

    A létezik-e M.I.? kérdés szerintem rossz.

    Attól függ a rá adható válasz, hogy hogyan definiáljuk az intelligenciát? Egy gumiszó, millió aspektusa lehet.
    Problémamegoldó készség? -> szakértői rendszerek. Már most jobb lehet bizonyos aspektusokban mint az ember.
    adattárolás? -> triviális
    tanulás, önfejlesztés? -> öntanító algoritmusok, önszervező adatbázisok
    Ha úgy definiáljuk, intelligencia az, ami minél jobban hasonlít az emberi viselkedésre -> megint részképességek halmazára bomlik, amiben miért ne lehet jobb egy gép?

    Sokan ez utóbbit értik intelligenciának. Ami úgy viselkedik mint egy ember, az intelligens, ami nem az nem. (ez sem feltétlen igaz, ld. pl. Lem: Solaris)

    De nemcsak ilyenekkel jellemezhető az emberi intelligencia mint matematikai gondolkodás képessége, absztrakció, önindukáló gondolatok létezése (nemcsak response), megjósolhatatlan viselkedés (szabad akarat?), dualizmus (különbséget tud tenni maga és az érzékei között) közel végtelen lehetséges rendszerállapot... Nem. Amikor egy embergyerek tanul, rengeteg adatot szív magába, a intelligencia mint ''baromi nagy adatbázis''-modell, szintén jó lehet: a kisgyerek agya olyan mint a szivacs, szívja befelé a sok megfigyelt tényt, amelyek statisztikai tömege fog majdan egy rendszerré huzalozódni. a lényeg a mennyiség. ''Az alma piros'' mint ismeret nem úgy alakul ki hogy van a gyereknek almafogalma meg pirosfogalma és ezt összekapcsolja, hanem lát sok almát és konstatálja, hogy többségük jellemző színű ami piros.
    Egy projekt is volt valamikor a 90-es évek végén aez emberi értelem ilyesféle modellezésére (sok-sok adat, ami megszervezi magát) talán ''cyc'' votl a neve, nem emlékszem. A vége az lett, hogy egy 8-10 éves gyerek szintjére fel lehetett fejleszteni a gépet, tovább nem. ...bocs, a zavarosságért nem tudom jobban leírni ennyi sorban:).

    Ha már viselkedés, már 30 éve tudtak olyan programot írni, ami laposan ugyan, de képes volt szimulálni az emberi társalgást, HA egy emberrel beszélgetett, aki feltételezte róla hogy intelligens. (hogy is hívták a programot?)

    Szóval összességében semmi lehetetlen nincs az M.I.-ben.
    ...csak tudjuk felismerni, mi az.
    Egy gépről honnan TUDHATJUK hogy értelmes vagy sem?

  • Szeke

    senior tag

    válasz Drótszamár #56 üzenetére

    Azért ne csináljunk poént belőle...
    Ha adott egy agyonkomputerizált világ, ahol minden gép szinte mindennel kapcsolatban van (ez lesz pár évtized múlva), akkor egy ilyen dolog ELKÉPZELHETŐ. Nem biztos hogy így lesz, de a félelemnek van alapja.

  • ody42

    senior tag

    válasz Drótszamár #52 üzenetére

    és érdemes Asimov összes könyvét elolvasni, mert elég sokszor keresi a saját maga által felállított törvények kiskapuit, és legtöbbször elég izgalmas módon :)

Új hozzászólás Aktív témák

Hirdetés