Keresés

Hirdetés

Új hozzászólás Aktív témák

  • lev258

    veterán

    válasz agy73p #43788 üzenetére

    Csak a linkelt oldalra reagálva. Az ott felsorolt dolgok többsége nemcsak a Linux, hanem más rendszerek világát is ugyanúgy érinti (akár Windows, akár OSX).
    Bár több helyen is szokták idézni, ettől még nem nevezhető teljesen pártatlannak, bár több pontja részben vagy teljesen megfelel a valóságnak.
    Számomra a Linux már 6 évvel ezelőtt is kész volt asztali felhasználásra.

    [ Szerkesztve ]

    Ubuntu MATE 20.04, hobbi cayenne termesztő

  • spammer

    veterán

    válasz agy73p #43788 üzenetére

    De épp ez az, hogy nem unstable, legalábbis nem annyira, mint amennyire túlmisztifikálják (amíg a stabil repót használjuk). Ennél egyébként cutting edge lenne a helyes kifejezés. A bleeding edge inkább a testingre vonatkozik, ott már lehet beszélni unstable-ről, de azt meg nem kell használni, ha nem a tesztelés a cél. Persze nyilván van kockázat a rolling miatt, de nem kell azt hinni, hogy mindennap összeomlik és javítgatni kell. :)

    Ha egy rendszer mondjuk 700 MB-tal áll meg boot után, akkor bootoláskor sem eszik meg 1,2 GB-ot.

    Nálam 200 MB körül indul egy teljesen belakott Firefox, mondjuk 300 körülire felmegy egy idő után (2 GB RAM-os gép, 64 bites rendszer). Ha választunk egy olyan rendszert, ami mondjuk 70-120 vagy netán 150 MB RAM-ot eszik alapból, akkor 1-2 lapos böngészésre még használható lesz. Nyilván nem lesz villám, de egy 512 RAM-os géptől senkinek nem is kell ilyet várnia. Azonban használható, és ez a lényeg. A Chromium (webkit/blink) alapú böngészők többet esznek, szóval gyenge gépre jobb is a Firefox.

    A többire:

    "- There is a myth that some distros are "faster" - in fact there are no faster or slower Linux distributions. They all contain the same ingredients - at most they differ by how fast they boot up and shut down..."

    Ez sem igaz így ebben a formában. A disztrókat összeállítják (ezért disztribúciók), beleraknak különböző csomagokat/programokat/szolgáltatásokat, GUI-t stb. Ha olyan disztrót használsz, ami tele van tömve automatikusan induló szolgáltatásokkal (főleg, ha olyanokkal, amire nincs is szükséged), szebb gui-t használ stb., akkor összességében lassabb lehet, vagy lassabban futtathat bizonyos (erőforrásigényes) programokat. Persze hardvertől is függ, hogy megérzed-e a különbséget, egy átlagos vagy gyengébb gépen igen, egy erős gépen már nem valószínű. De ha mondjuk 2 GB RAM-mal nekiállsz játszani, akkor nem mindegy, hogy a rendszer alapból 200 MB-ot evett meg, vagy éppen 700-at, még akkor sem, ha a kernel igyekszik végezni a dolgát és a játék számára felszabadítani a memóriát.

    Ami az állításból szerintem igaz, és amire a szerző utalni is akart valószínűleg, az az, hogy alapvetően, ha van elég szabad erőforrás, akkor mindegyik disztrón ugyanúgy (vagy legalábbis szignifikáns különbség nélkül) kell futnia az azonos programoknak, hiszen alapvetően azonos forrásból származnak. De! Nem árt hozzátenni, hogy csomagokat (programokat) szoktak patch-elni is, ami akár közvetve is okozhat (akár teljesítménybeli) különbséget. Működésbeli különbséget meg pláne.

    "All Linux distros are extremely customizable. You can make Fedora look like Mint or vice versa - so it makes no sense to choose them by their looks. "

    Ez igaz, de azért előfordulhatnak kivételek: pl. egy elemetary OS esetében alapjáraton elég fapados a testreszabhatóság, és még mélyebbre turkálva is csak limitált a lehetőséged. Persze össze lehet gányolni, csak az nem az igazi. :)

    Értem, hogy alapvetően az egy segítő, jó szándékú cikk akart lenni, de a szerző kicsit jobban is körüljárhatta volna és jobban kifejthette volna a témákat.

    „A feketébe öltözött ember a sivatagon át menekült, a harcos pedig követte."

Új hozzászólás Aktív témák