- Samsung Galaxy Watch7 - kötelező kör
- A Samsung gyártja az első 2 nm-es Qualcomm lapkát?
- Szerkesztett és makrofotók mobillal
- iPhone topik
- Azonnali mobilos kérdések órája
- Milyen okostelefont vegyek?
- A Galaxy Z Fold7, minden színben és oldalról
- Mobil flották
- Megjelent a Poco F7, eurós ára is van már
- Google Pixel topik
-
Mobilarena
Ez itt, az elektronikával hobbiból foglakozók fórumtémája.
Lentebb összegyűjtötttem néhány elektronikával kapcsolatos, hasznos linket.
Új hozzászólás Aktív témák
-
kjani18
őstag
válasz
atesss
#35492
üzenetére
Fogsz 1/2 deci 10% -os sósavat, egy kisebb mondjuk bébiételes üvegbe öntöd, és apró darabka bádog (horganyzott) lemezeket szórsz bele addig, amíg teljesen abbahagyja a pezsgést. Inkább a bádog legyen több!
Másnap reggelre kész a forrasztóvíz! Picit agresszív!
Ja! Rá kell írni, hogy mi van benne, nem kifejezetten mérgező, de gyerek megissza nagy bajt csinálhat! -
Kernel
nagyúr
válasz
atesss
#35491
üzenetére
Igazság szerint nekem a kommutátor szikrázása "nem szimpatikus", nem egy félvezetőbarát, de bizonyára megoldható a megfelelő védődiódákkal.
Mit jelent a "brake function (Fast motor stop)", és hogyan éri el ezt az IC ?
A motor két pólusát összeköti, hogy a maradó induktív energiát megszüntesse ?Úgy néz ki:
-
#35495
sketchifun
senior tag
atesss
#35492
sketchifun
senior tag
válasz
atesss
#35492
üzenetére
GF-051 folyasztószer.
TS560 Forrasztó olaj.
TS570 Forrasztó krém.Alapvetően nincs nagy külömbség köztük, és mind majdnem ugyan arra való. Igazából szerintem a forrasztandó felület válogatja, de a folyasztószer szerintem a leguniverzálisabb. nem volt még olyan, amit ne tudtam volna forrasztani vele. Olvass utána, ha érdekel a különbség, de ha engem kérdezel, a GF-051-et ajánlom, általában 600-700 Forint körül van az ára.
Én úgy használom, hogy a forrasztóónt kiegyenesítem, és belenyomom. Pont annyi fog rajta maradni, amennyi szükséges.
-
tornas
őstag
-
Kernel
nagyúr
-
mezis
félisten
válasz
atesss
#35467
üzenetére
"Postage to: Worldwide
Excludes: Alaska/Hawaii, US Protectorates, APO/FPO, Africa, Albania, Andorra, Bosnia and Herzegovina, Bulgaria, Germany, Gibraltar, Guernsey, Hungary, Italy, Jersey, Latvia, Liechtenstein, Luxembourg, Macedonia, Moldova, Monaco, Montenegro, Portugal, San Marino, Serbia, Svalbard and Jan Mayen, Vatican City State, Bolivia, Brazil, Colombia, Ecuador, Falkland Islands (Islas Malvinas), French Guiana, Guyana, Paraguay, Suriname, Uruguay, Venezuela, Brunei Darussalam, Cambodia, Hong Kong, Laos, Macau, Philippines, Taiwan, Vietnam, Afghanistan, Armenia, Azerbaijan Republic, Bangladesh, Bhutan, China, Georgia, India, Kazakhstan, Kyrgyzstan, Mongolia, Nepal, Pakistan, Tajikistan, Turkmenistan, Uzbekistan, Anguilla, Antigua and Barbuda, Aruba, Bahamas, Barbados, Belize, British Virgin Islands, Cayman Islands, Costa Rica, Grenada, Guadeloupe, Guatemala, Haiti, Honduras, Jamaica, Martinique, Montserrat, Netherlands Antilles, Nicaragua, Panama, Saint Kitts-Nevis, Saint Lucia, Saint Vincent and the Grenadines, Trinidad and Tobago, Turks and Caicos Islands, Virgin Islands (U.S.), Bahrain, Iraq, Jordan, Kuwait, Lebanon, Oman, Qatar, Saudi Arabia, United Arab Emirates, Yemen, American Samoa, Cook Islands, Fiji, French Polynesia, Guam, Kiribati, Marshall Islands, Micronesia, Nauru, New Caledonia, Niue, Palau, Papua New Guinea, Solomon Islands, Tonga, Tuvalu, Vanuatu, Wallis and Futuna, Western Samoa, Bermuda, Greenland, Saint Pierre and Miquelon"Szerintem Budapestre is ingyen szállítják. Pár hét alatt.
-
atesss
addikt
válasz
atesss
#35437
üzenetére
Módosítom magamat, létezik ilyen eszköz: [link]
Csak kicsit drága...No maradjunk az eredeti tervnél, ahol csak a fogyasztó bekapcsoltságát figyelem.
A legjobb az lenne, ha egy ilyen cuccot 3-4e körüli anyagköltségből ki tudnék hozni.
Sajnos a műszerdoboz, az AVR, az AVR tápja, és egy gombelem együttes ára már közelíti is ezt... -
-
Kernel
nagyúr
válasz
atesss
#35426
üzenetére
Itt szerintem összekevertem valamit egy másik cikkel, ahol egy melegedő ellenállásról volt szó, de ez nem az. A diódák miatti korlátozás miatt csak jelentéktelen feszültség van rajta.
Közben még a forrást is megtaláltam, csak az volt a gond, hogy én angolul kerestem, magyarul kellett volna: [link]
Az első linken lévő maximálisan érzékeny, az optocsatolónak nem sok áram kell. Közben találtam egy másik rajzot is:
Itt a 100 ohmos ellenállás csökkentésével elvileg meg lehet oldani, hogy például egy 5-10 W-os fogyasztóra ne kapcsoljon be, ahogy nagyjából utána számoltam. De inkább ki kellene majd kísérletezni, nem akarok most téveset írni.
Szerk: Lompos megelőzött 3 perccel, csak annyi a mentségem, hogy magamtól is korrigálni akartam.
-
darvinya
titán
-
Kernel
nagyúr
válasz
atesss
#35424
üzenetére
Van olyan, hogy Master-Slave kapcsoló, ami nem pont erre van kitalálva, de az alapelvet – vagyis az áramérzékelés megoldását – át lehet venni belőle:
Optocsatolós: [link]
Trafós áramérzékelővel, itt látható kis- és nagyáramú változat is: [link]
Ezt pedig még régebben mentettem le magamnak, de az eredeti forrását már nem találom, keresővel sem.
master-slave switch.gif
Itt láthatóan nincs galvanikus leválasztás, így például relét kapcsolhat, vagy egyéb ötletek alapján fejleszthető tovább. A 47 ohmot teljesítményre méretezni kell.
-
#35422
csabyka666
veterán
atesss
#35417
válasz
atesss
#35417
üzenetére
Itt nem kell annyira bonyolult dologra gondolni. Van egy "egyszerű" vegyestüzelésű kazán, és egy 70W-os keringetőszivattyú. Semmi több elektronika.
A szünetmentesen 180W terhelhetőség van feltüntetve, ebből gondoltam, hogy ha 70W-tal terhelem, az még bőven belefér. Kérdés csupán, hogy mit szól a négyszöges-szinuszos jelhez a szivattyú.
Egy gyors teszt erejéig megmértem a jelenlegi szünetmetesem teljesítményét. A gépem 200W-os fogyasztása mellett 10 percig bírta a strapát. Ebből úgy számolok, hogy legrosszabb esetben is 20 percet ki kell bírnia a 70W-os szivattyúval. Ez az idő elég lenne arra, hogy a kazánban lévő tüzelőt lenullázzam, és így nem fogja szétfűteni a rendszert.
MOD: Nem akarok belevinni plusz elektronikát, persze csak ha működik a szünetmentes.
-
#35416
csabyka666
veterán
atesss
#35415
válasz
atesss
#35415
üzenetére
Köszi az infót! Én sem azzal gondoltam megoldani a fűtést, hanem ha elmegy az áram, akkor tudjam addig életben tartani a keringetést, amíg elégetem a tüzelőt, és így ne menjen szét a rendszer.
A melegedés már csak azért is bajos, mert borzasztó rossz a hatásfoka a szünetmentesnek, és elég nagy hőt termel, szóval az rendben van, hogy az 55Ah-s akksival esetleg elmegy több órát is a szivattyú, de ha közben szétég az elektronika, akkor az már annyira nem jó...
-
Kernel
nagyúr
válasz
atesss
#35359
üzenetére
Ez nem furcsa, csak elindítja az 1 A töltést, figyeli a kapocsfeszültséget, ami elkezd emelkedni. 13,6 V-nál (vagy ilyesmi, a pontos értéket mindig elfelejtem) átvált fenntartó töltésre. Ez így jó, nem árt az akkunak. Autóban is hasonló a helyzet, indítózás után, ahogy hirtelen rátölt a generátor, csak ott a csökkenés egy folyamat.
Nekem is van egy orosz akkutöltőm, abban is van ilyen lekapcsoló automatika, csak az teljesen leáll a végponton, illetve annál ez a védelem ki is kapcsolható. De csak azért hogy döglődőfélben lévő akkut is lehessen kínozni, amúgy nem szabad túllépni egy meghatározott pontot, mert szétfő az agya.
A szünetmentes a hálózati betáp visszatérésekor vár egy olyan kb. 6-8 másodpercet mire visszakapcsol akku üzemről hálózati üzemre
Ez is így jó, mert áramszolgáltatásban is van egy automatika, vagyis zárlat után végez egy (sőt több, ennek van egy rendszere) visszakapcsolást (hátha csak összefújta a szél a távvezetéket), ami után ismét lekapcsolhat, ha a zárlat továbbra is fennáll. Később, amikor visszajön az áram, ismét lekapcsolhat, ha még mindig zárlat van.
A szünetmentes késleltetése elvileg csak ezt a túl gyakori kapcsolgatást igyekszik átugrani, kihagyni. A késleltetés módosítása rajz nélkül csak költői kérdés.
-
Lompos48
nagyúr
válasz
atesss
#35364
üzenetére
Szerintem nem gond. Csak egy filozófiai kérdés tevődik fel: a legfelső pontot nincs mivel hasonlítgatni, mert annál fennebb nincs, csak alább. A legalsőt sem, de az nem is fontos. Tehát 4 cellából a 3 közbeeső pont "vizsgálható". Arra is oda kell figyelni, hogy teremted meg a referenciafeszültséget. Számigálj egy kicsit! Az LM139 család fogyasztása 1mA körül van, ha ez fontos neked.
-
atesss
addikt
válasz
atesss
#35324
üzenetére
Még egy kérdés a témában:
A szünetmentes nem a szokásos formában van használva, vagyis nagyon gyakran van, hogy lekapcsol a hálózati betáp, majd fél-egy percen belül vissza, aztán megint ugyanígy, többször egymás után pár percen belül.
Ez mennyire tudja kinyírni az akksit ?
Észrevettem ugyanis azt is, hogy amikor visszajön a betáp, akkor a (még mindig bőven 90% fölötti töltettségü akksi esetében szokásos mondjuk 100-200mA) töltés egy rövid időre hirtelen felugrik, akár 1A körülire is.
Ez normális "reakció" ilyenkor a szünetmentes töltőelektronikájának a részéről; vagy mit jelent ez ?
Hosszabb távon (vagyis ha ez nagyon sokszor történik) ez nem károsítja az akksit ?
Tudom hogy az ólomsavas akksi (bár abból sem mindegy pontosan milyen is) alapvetően bírja a szakaszos terhelés-töltést, de ez azért akkor is furcsa.Egyéb ötlet:
A szünetmentes a hálózati betáp visszatérésekor vár egy olyan kb. 6-8 másodpercet mire visszakapcsol akku üzemről hálózati üzemre (amúgy ilyenkor zúg a legjobban, és kicsit "pulzálva").
Nem lehetne ez az időt megnövelni ? Vajon mennyire kellene belenyúlnom ehhez a szünetmentesbe ?
Mert összességében lehet jobban járnék ha ilyenkor akár még 2-3 percig akksiról menne (lemerülni nem nagyon fog az akksi, bőven van ideje visszatöltődni), viszont ritkább lenne az átkapcsolás. -
Kernel
nagyúr
válasz
atesss
#35338
üzenetére
Közben találtam egy cikket (valamint a régi Lada-könyvemet megnéztem, de azt nem tudom most szkennelni), itt látszik, hogy motor egy irányba forog, hajtókaros megoldással:
http://www.ndsmondeo.hu/fitting/wscr/wscr.htm
Van ugyanakkor egy végálláskapcsoló, ami fontos szerepet játszik a megfelelő holtponti leállításban.
Régen volt egy UAZ ablaktörlő motorom, annak a saját áttételházába volt beépítve egy kis hajtókar, így a kimenő tengely már eleve jobbra-balra forgott.
-
Kernel
nagyúr
válasz
atesss
#35324
üzenetére
Létezik, hogy ha alacsonyabb a betáp (az akkumulátor) feszültsége, akkor ennyire leromlik a hatásfok ?
Ha csökken a bemenőfeszültség, egy kapcsolóüzemű tápegység erre a bemenőáram növelésével reagál, ez természetes. Amennyiben a terhelés (az átvitt teljesítmény) közben nem változik. Miután állandó feszültséget igyekszik fenntartani a kimeneten.
Vagyis lényegében az UI szorzat primer és szekunder oldalon mindig egyenlő lenne, ha elhanyagolnánk a hatásfok kérdését.
Más hasonló (DC 12V, hasonló csigaáttételes) motoroknál is szokás ez hogy az egyik pólus a ház ?
Autóalkatrészeknél ez természetes, hogy negatív testelésű, eleve az akkut is testelik. Generátor, fűtőmotor, ablakemelő, autórádió stb. Ha nem autóba való, akkor meg célfüggő. Lehet szigetelt is.
(#35327) mirci18
Testszakadás egyértelműen, csak a sztereo különbözeti hangot hallod, de azt mindkét oldalon. Az azonban nem jelent garanciát, hogy hárommal is próbáltad, mert mindhárom lehet hibás. Kivéve, ha ellenőrizted egyéb módon.
-
atesss
addikt
válasz
atesss
#35063
üzenetére
Kipróbáltuk a szünetmentest, és tökéletesen ment vele mind a kamera, mint a hangszóró.
A hangszóró trafós tápjának semmilyen zúgása nem volt, és magából a hangszóróból sem jött zúgás.
A pufferelt feszültséget viszont nem mértem meg.
De üzemel azóta is tökéletesen, szóval gondot nem okoz úgy néz ki.A szórt mágneses tér növekedését nem tudom, de a trafó ott van a szünetmentes tetején, a hangszóró mellett (egyszerűen nem fér már el máshol a fadobozban), és látszólag semmi problémát nem okoz.
A trafó melegedését nem néztem meg nagy hangerőn, de normál üzemben nem vettem észre hogy jobban melegedne.
Maga a szünetmentes zúg egy kicsikét (főleg akksis üzemmódban; de az érdekes, hogy hálózatra kapcsolva is enyhén), de a fadobozba berakva alig lehet hallani. Ha meg megy a (mellette lévő) hangszóróból a hang, akkor végképp nem lehet.
Szóval így kiderült hogy jó lesz, ezért vettem bele egy új akksit [link].
Elsőnek átvittem a másik telephelyre (ott van éjszaka is áram az egyik konnektorban), és töltődött 21 órát.
Aztán visszavittem, és beüzemeltük.A tesztakkumulátor egy nagyon rossz állapotú robogóakksi volt, ezzel kb. 4A-es áramfelvételt mértem.
Ebből becsültem egy fél órás áthidalási időt, ami elfogadható lett volna, de azért nem a legjobb.
Viszont az új akksival ugyanez 1,3A lett csak !
Létezik, hogy ha alacsonyabb a betáp (az akkumulátor) feszültsége, akkor ennyire leromlik a hatásfok ?Mondjuk az 1,3A=15,6W sem a legjobb hatásfok (8-9W-nál biztosan nem több a 230V-os fogyasztás), de ez végülis már mindegy. Így is jó 2 órás az áthidalási idő, ami bőven elég amire kell.
-
sörösló
aktív tag
válasz
atesss
#35066
üzenetére
"ha eléggé bika a tápegység
Itt arra gondolsz, hogy a pufferelése elég nagy (a PWM frekvencián is, vagyis LowESR kondikat érdemes használni gondolom) ? "Lehet hogy rosszul fogalmaztam. A lényeg, hogy minél kisebb legyen a belső ellenállása. Az ablaktörlő motorokat kifejezetten autós célokra tervezték, ahol a "tápegység" egy elég nagy áramokra képes akkumulátor. Persze a dolog terhelésfüggő, ha nem kell nagy indulóáram akkor gyengébb táppal is megy. Én az említett hívógép motorját egy 5 A-es kapcsolóüzemű tápról hajtottam. Hogy valójában mennyit is vett fel, a fene se méregette. Simán ment és kész.
Szerintem ha szétnézel az ismerősök között, biztosan akad valakinek 10 percre egy menetmetszője. Aztán olyan szárat veszel amihez van metsző!
A kopástól nemigen kell tartanod, ilyen lassú működésnél talán az unokád unokájának kell majd cserélnie.
A kenés nem árt, ha nagyon kell akkor léteznek száraz teflonos anyagok is. Persze ha mondjuk WD 40-et használsz, akkor se szakad le a kezed ha havonta egyszer áttörlöd egy kis ronggyal azt az orsót.
-
Kernel
nagyúr
válasz
atesss
#35066
üzenetére
Motoroknál nem szokás pufferelni, ki is nyírná a kondit hamar, méretezés is érdekes kérdés lenne. De nem is kell, maga a motor átlagolja a négyszögjelet.
Hasonlót régen én is csináltam, csak épp parányi teljesítményen, ehhez képest.
Hangerőszabályzó potmétert kötöttem össze egy magnómotorral, gumiszíjjal. A potméteren lévő tárcsa egy kazettás magnó lendkerekének műanyag része volt, a motort pedig impulzusokkal toltam meg, így nem volt szükség nagyobb mechanikus áttételre, netán csigahajtásra.
-
sörösló
aktív tag
válasz
atesss
#35054
üzenetére
PWM-el egészen kicsire is, ha eléggé bika a tápegység. A DC motor nem úgy átlagol, mint egy frekiváltóval hajtott aszinkron. Az impulzus idejére, "akármilyen" rövid is, létrejön a teljes indítónyomaték. A DC motor a PWM jelet úgy dolgozza fel, hogy kis rándulásokkal forog (mintha stepper lenne). Ha elég alacsonyra veszed a négyszögjelet, akkor ez látható is. A szokványos pár kH-es PWM jelnél ez persze már folyamatos forgásnak tűnik. Csináltam ilyet automata filmhívógép meghajtásához, ahol a gyárilag beépített "ablaktörlőmotor" hajtotta a 900 mm széles hívógépet a többtíz filmtovábbító hengerrel együtt minden gond nélkül.
Ami az orsókat illeti, neked egy menetes szár tökéletesen megfelelőnek tűnik. Persze nem árt áttekerni rajta egy menetmetszőt, mert ezek a hengerelt hosszú menetek néha elég durvák. Direkt ilyenre csinálják állítólag, mert a fő szerepük a rögzítés, a felületük miatt rugós alátét nélkül se nagyon lazul rajtuk a jól meghúzott anya. A trapézmenetes orsók nagy terhelésre, kis holtjátékkal készülnek. Nagy menetemelkedéssel is gyárthatók, láttam már 4 bekezdéses orsót is. A golyósorsók meg kimondottan precíziós alkalmazásokhoz lettek kifejlesztve. Nagyon könnyen járnak, holtjáték nélkül. Robotokban, precíziós szerszámgépekben van a helyük. Hétköznapi használatra olyan lenne mintha egy Rolls Royce lenne a ganéfuvarozó talicskád. Persze ha elég gazdag vagy...
-
Kernel
nagyúr
válasz
atesss
#35055
üzenetére
A kamera adapterének bizonyára megfelel a táp jelalakja, mivel egy ilyen nagyságrendű (12V / 0,5A) tápegység bemenetén csak egyszerűbb szűrőkör szokott lenni, nem túl jelentős kapacitással és induktivitással, utána máris egyenirányításra kerül a betáp.
A PC-hangszóró kis trafója viszont rendes szinuszjelet igényelne, noha ilyen kis teljesítményen, ahol a primer tekercs induktivitása elég nagy, még az sem zárható ki, hogy elmegy vele. Ezt próbával lehetne ellenőrizni.
Mérni kell közben a pufferelt feszültséget, hogy nem szalad-e feljebb a kelleténél, a trafó melegedését kell figyelni, valószínűleg lesz egy zúgó hangja is. Elvileg növekedhet a trafó szórt mágneses tere is, ugyanakkor ezt részben megfogja a rajta lévő lemezburok, tehát ez mind a gyakorlatban derül ki, hogy életképes így, vagy nem.
-
Skillet
addikt
válasz
atesss
#34959
üzenetére
nekem is folyamatosan pár nap alatt kinyúvadt az aksim. mi is bemértük. teljesen véletlenül jöttünk rá, hogy a magnó előlapja szívja. ha az előlap nincs rajta, nem szívja az aksit, de ha rajta van, akkor igen. pedig nem megy a kijelző, nincs bekapcsolva a magnó, és mégis. de biztos több minden lehet.
-
Kernel
nagyúr
válasz
atesss
#34346
üzenetére
Nemrég találkoztam egy doksival, érdemes lehet átolvasni, benne van a gondozásmentes akku meghatározása is, valamit a kapacitásmérésről is szól:
http://www.akmt.hu/sufnituning/pdf/aksi.pdf
Teleltetésre alkalmas automata töltők úgy működnek, hogy néha merít rajta, majd ismét feltölti, de az idő nagy részében maradhat feltöltve. Az ólomakkuk nem igénylik a teljes kisütést, inkább a szinten tartást kedvelik.
Csepptöltéshez van egy dugasztápom, vasmagos trafóval + Graetz-híd + puffer. Névlegesen 12 V, 500 mA-es, ami azt jelenti, hogy üresjárásban nyilván feljebb megy, viszont az autóakkut túltölteni képtelen, így simán ráköthető.
Megfelelő hosszúságú vezetéket és egy szivargyújtó-dugaszt szereltem rá, szükség esetén egyszerűen bedugom a szivargyújtóba, éjszaka elvan magának. Az esetleg gyengélkedő akkut másnapra felhozza, téli töltéspótlásra is alkalmas.
Régebben óvatosságból egy soros ellenállást is alkalmaztam, a dugaszba építve, de később kiderült, hogy ez nem fontos, több nap alatt sem bírja túltölteni az akkut.
Mindig először a szivargyújtóba dugom be, a dugasztápon van egy LED, ami az akkufeszültség hatására jelzi a sikeres kontaktust, utána dugom a konnektorba.
-
atesss
addikt
válasz
atesss
#34345
üzenetére
A kapacitás mérésére meg van a szabvány: [link]
Nominal capacity(A·h) by EN 60095-1, is rated at a fixed discharge current of I/20, within 20 hrs until final discharge voltage of 10.5 V at 25°C is reached.
És itt a szabvány is (amit megtaláltam neten elérhetően, az egy Szaud Arábia átvétele az európai szabványnak, de mivel a szám ugyanaz, gondolom nem változtattak rajta): [link]MOD: Ez alapján ez oké lehet, mivel 20Ah-nál nem nagyon lehet több jelenlegi állapotában, így 20Ah/20h= 1A terhelőáram kb.jó lehet.
A - várhatóan még így is 100A közelében lévő - indítóáram mérésére van valami házilag olcsóbban kivitelezhető ötletetek ?
Lakatfogóm (illetve lakatfogós adapterem) van, tehát maga az árammérés oké lenne, csak mivel tudok 100A-el terhelni ?
(Persze autóba beszerelve lehetne, de mivel nem összehasonlítani, hanem mérni akarok egy objektív adatot, ez nem játszik.) -
Lompos48
nagyúr
válasz
atesss
#31741
üzenetére
Ja de feszlimit is kellene, mondjuk ha a mostani LM317 kapcsolást 4,1V-ra állítom be, és utána kötök egy másik (akár szintén LM317 alapú), áramgenerátoros kapcsolást, az jó lehet ?
Nem, mert az LM317 képtelen nulla feszültségtartalommal áramgenerároroskodni. De lehet hozzá építeni komparátort, ami lekapcsolja az áramot egy feszlimit elérésénél.
-
And
veterán
válasz
atesss
#31732
üzenetére
"Hogyan álljak neki a töltésnek (áram, feszültség, esetleg pulzálás, valami más jótanács) ?"
Például labortápra (vagyis áramgenerátoros módra is képes tápegységre kötöd) a következő beállításokkal: feszültségérték (limit): 4,1V, áramlimit: 80mA. Ha eléggé ki van sütve, és bekapcsolás után szépen veszi fel az áramot, akkor jó, legalábbis tölthető még az akku. Ha a végfeszültséget, azaz a 4,1V-ot elérte, az áramérték csökkenni fog. Amint az induló áram 1/10 részére (vagyis közelítőleg 8mA-re) csökken a felvett áram, az akku feltöltöttnek tekinthető. Ez egy többórás folyamat (ha teljesen merült volna az akku, és még a meglévő kapacitása is megegyezne a névleges értékkel), akkor olyan jó 10 órán keresztül tartana. Az áramon elvileg lehet gyorsítani, de csak ha nem ment mélykisült állapotba a cella (U>2,8V), a végfeszültséget semmiképp nem kellene piszkálni. -
atesss
addikt
válasz
atesss
#31723
üzenetére
Nos amit találtam, az közel sem olyan amire gondoltam.
Tehát nem biztos hogy megfelelő.
De azért itt van: [link]
ST MICROELECTRONICS STPS2L40U - Egyenirányító dióda; 40V; 2A; SMB
Félvezető elem típusa egyenirányító dióda
Max ellenfeszültség 40V
Vezetési áram 2A
Burkolat SMB
Max. vezetési áram 2A
Szerelés SMD
Átvezetési feszültség If-nél 310mVAdatlapból (3.old) kinézve 500mA-nél, 25 fokon !, kb. 370mV feszültség fog esni rajta.
Adatlap: [link]
Sajnos SMD, de mivel csak két kivezetése van, ezt egy 2x2cm próbanyákon simán össze lehet rakni. Sőt, szerintem még levegőben is megáll, nem annyira aprók azért a forrasztási pontok.
Bár gondolom az egészet sem csak levegőben tervezted. -
#31647
vodkaboy22
addikt
atesss
#31646
vodkaboy22
addikt
válasz
atesss
#31646
üzenetére
Nem tud!
Van Hő ellenállás a chip és a pad között. A pad és a hővezető paszta között. A hővezető paszta és a hűtőborda között illetve a hűtőbordának is van hőellenállása meg hőkapacitása is! Ezek egy idő után mint az áram+ellenállás limitálnak. Hőellenállás hőáram analógia normál elektronikával.
De ráadásul a tárgyak hőellenállása hőárammal sokkal kevésbé változnak lineárisan mint az ellenállások ellenállása. (az a hőellenálláshoz képest kőbe van vésve
)
Tehát cinkes a dolog.
De egy profi folyékony héliumos hűtéssel már azért sokmindent el lehet érni!
Láttam már olyat hogy egy 0.7mm vastag réz fólia volt csak a hűtendő alkatrész és a folyékony hélium között. A fólia össz felülete kb 2cm^2 lehetett és elméletben 600-700W hőt adott át a héliumnak. -
Lompos48
nagyúr
válasz
atesss
#31643
üzenetére
Mint előbb: adatlap és lábjegyzet: Calculated continuous current based on maximum allowable junction temperature Bond wire current limit is 195A. Note that current limitation arising from heating of the device leds may occur with some lead mounting arrangements.
Nem a forgalmazó reklámkiemeléseiből kell kiindulni. Az mindig csalás!Amúgy mi a különbség a két áramérték közt - a gyakorlatban ?
Pontosan 158A.
A szilíciummorzsa képes lenne a nagyobb értéket kezelni megfelelő feltételek mellett, de a tokozás miatt az egész alkatrész erre képtelen a vékonyabb lábak, meg a belső szálak (bond wire) miatt.
-
atesss
addikt
-
Batman2
őstag
válasz
atesss
#31607
üzenetére
A 474K az egy 470nF-os kondi tudtommal !
A minden bizonnyal 250V egyen fesz. tűrés nem valami sok 230V váltófeszre, arra 400V egyenfeszültségü, vagy 250-275V váltófesz értékű kondit szokás tenni.Amúgy ez a 470nF-os kondi az előtétje a LEDeknek, a másik kondi vagy csak szűrésnek, vagy soványka puffernek lehet betéve.
Kérdés, hogy a LEDeknek van e esetleg előtét ellenállásuk is, valamelyik SMD ellenállat személyében ?
Ha igen, az is tönkremehetett.
Mindenképpen mindent végig kell mérned, hogy kiderítsd a hibát.
Az én digi műszerem elég feszt ad épen a fehér LEDek teszteléhez, dióda mérés módban, éppen "parázslanak" vele.Üdv.
-
Lompos48
nagyúr
válasz
atesss
#31607
üzenetére
Hát mind a 60-at végigmérni tényleg melós lenne...
Ez melóval jár, sajnos.
Kondenzátort mérni áramkörben megbízhatatlan eredményt ad.A 200V egyenfesz honnan jön ki ?
Egy olyan tápból, ami ezt tudja.
És akkor a táppanelen terhelés nélkül (nincs rajta a led panel) mit kellene mérnem ?
Nem tudom látatlanban.
Ha tudnál mérni a LEDeken betáplált állapotban, akkor talán (
) felezési metódussal próbálkozhatnál. Feszültséget mérsz a végek és a sorozat közepe között. Feltételezve, hogy a kisebb a jó, a másikon, ahol nagyobb a fesz. ismét felezel stb.Persze ha csak egy szakadt. Bár ez több mint valószínű.
Márcsak azért is, mert ha egy megszakad, többet nem folyik áram, ami "rombolhatna".
Van kényszermegoldás is: ha kezedügyében találsz egy 3V-os alaplapi Li elemet, azzal tesztelheted egyenként a LEDeket. Leher laposelem is egy ellenállással.
-
Lompos48
nagyúr
válasz
atesss
#31604
üzenetére
Valamelyik LED megszakadt. Mérni kellene, csak legtöbbször a műszer diódamérő pozícióban nem rendelkezik elegendő feszültségtartalékkal a fehér LEDek méréséhez.
Ha van (és csak ha van!!!) alapos tapasztalatod, egyenként rövidrezárva a diódákat eljutsz a hibásig, ott a többi világítani fog.
Ha van 200V egyenfeszültséged, azt is rákapcsolhatod, mert a váltó mindenképp hídra van kötve a LEDek előtt. Így pedig feszültségméréssel is keresheted a hibás alkatrészt.
-
#22145024
törölt tag
válasz
atesss
#31578
üzenetére
Az örstől 5 percre gyalog van egy tizemeletes alljában egy viszonylag jól ellátott netes bolt (közel sem lomex!), de nem ugrik be a neve. Ha neten rákeresel, tuti bejön. Asszem csak netes rendelést tudsz itt átvenni
Cak meglett közben, HE-store
Ügyfélszolgálatunk címe: 1144 Budapest, Kerepesi út 92. / III. emelet -
Lompos48
nagyúr
válasz
atesss
#31525
üzenetére
Mérd az áramot az IC bemenetén. Azt, hogy mennyi a korábban kérdezett áram onnan kapod meg, ha a REF lábról testre kötött ellenálláson mérsz pontos feszültségét és persze az ellenállás értékét is. (majd osztod
). A kimeneti áram a kettő különbsége lesz.Egyébként miért zavar ez a világrengető 1%-os méréshiba?
-
And
veterán
válasz
atesss
#31458
üzenetére
"Konkrétan amiatt lehet ez szerintem, hogy a cella belső ellenállása nem állandó, hanem nagyobb terhelőáram esetén nagyobb."
A kisütési görbék nem utalnak erre (mod: a töltöttségi állapottól például sokkal jobban függ, hiszen a különböző árammal felvett kisütési görbék 'széttartanak', nem illeszkednek függőlegesen tökéletesen egymásra), és mintAdarab kolléga sem erre gondolt, hanem a nagyobb terhelőáramnál bekövetkező kapacitáscsökkenésre, aminek viszont nem (csak) a megnövekedett belső ellenállás az oka. Az eneloop adatlap alapján pl. a C/5 (400mA) és 1C (2000mA) áramú kisütéseknél mérhető kapacitások különbsége kisebb, mint 5%. Az IPC-1L pedig C/4-nél nem sokkal nagyobb csúcsárammal dolgozik kisütéskor, ami érdemben nem befolyásolja a kapacitást a névleges C/10 áramhoz képest. Ráadásul bár a csúcsértékek mindhárom beállítható kisütőáramnál megegyeznek, mégis észrevehető a kapacitás függése az átlagos (beállított) áramtól. -
-
CPT.Pirk
Jómunkásember
válasz
atesss
#31403
üzenetére
Zsinórban a 3. biztonságtechnikai cégnél vagyok.
Mi is használtunk ilyen illesztõt amiben egy kis balun trafó van, ki is próbáltam, de egy deka jel nem ment át rajta, mindegy h. a kábel mindkét végén volt-e 1-1, vagy csak 1 darab.
Arra tudok gondolni, hogy a trafónak nincs meg a kellō sávszélessége, mivel kb. 3x akkora frekit kellene átvinni, mint normál esetben. -
And
veterán
válasz
atesss
#31423
üzenetére
"De az azért kérdés, hogy az akkut nem befolyásolja-e, ha "PWM-el" van merítve ?"
Nem hinném, csak az áram átlagértéke számít. Persze nem baj, ha a csúcsáram nem egy nagyságrenddel nagyobb, mint a gyorstöltés árama. Az IPC-1L konkrétan 20ms periódusú (vagyis 50Hz-es) áramimpulzusokkal dolgozik, a kisütő impulzusok csúcsértéke 550..600mA körüli, ami persze függ az aktuális cellafeszültségtől. A kisütéskor használt terhelő ellenállások eredője 1,875Ω (4 db. párhuzamos 7,5Ω), ehhez jön még a kapcsoló mosfet csatorna-ellenállása, a soros áramfigyelő 0,2Ω-ja és a cella belső ellenállása. A soros áramfigyelő ellenállásról levehető az áramértékkel arányos feszültség, ezt természetesen lehet egy RC-taggal szűrni, nagy impedanciás műszer és relatív nagy R-érték esetén érdemben nem befolyásolja a mérést (egyébként sima DVM-mel, RC-tag nélkül is jól indikálható).
"Egyben kellene nekem olyan eszköz ami gyorsan meríteni tud (formázni) + közben min. egy hozzávetőleges mérést is tudok csinálni."
Hát, akkor szerezz be egy normális töltőt: Voltcraft IPC-1(L), Maha C-9000, ilyesmi. Formáznak (többszöri kisütés-feltöltéssel frissítenek), kapacitást mérnek, többféle beállítható áramértékkel. -
mezis
félisten
válasz
atesss
#31402
üzenetére
Az akkukat lehetőség szerint egyesével érdemes kisütni/tölteni. Sosem egyformák, néha az újaknál is akad egészaen nagy eltérés. Ezt sok esetben tapasztaltam az IPC-1L töltőmmel. Igaz, csak 100 mA-el merít. (Legutóbb egy négyes csomagból -Lidl akciós- egyet 3 x annyi ideig formázgatott, mint a másik 3-at.)
-
And
veterán
válasz
atesss
#31402
üzenetére
Az egyszerűbb, állandó árammal töltő és kisütő, töltésmennyiséget / kapacitást mérni képes akkutöltők ezt úgy oldják meg, hogy nem lineáris üzemben dolgoznak. Van ugyan fix értékű kisütő ellenállásuk, de azokat nem állandó üzemben kötik rá a terhelendő akkukra, hanem kapcsolóüzemben, PWM-mel vezérelt módon. Vagyis a terhelőáram csúcsértéke nem egy fix áramérték, hanem a cella kapocsfeszültségével változik, a kisütés során csökken, de a csúcs mindenképpen nagyobb, mint a lehetséges maximális (átlagos) kisütőáram. Ezt úgy kompenzálják vissza, hogy a kisütési áramimpulzusok szélességét - vagyis a PWM kitöltési tényezőjét - az akkufeszültség csökkenésével a belső kontroller szépen megnöveli, hogy az áram átlagos értéke állandó, a beállított névleges értékű maradjon. Pontos töltésmérést ugyanis máshogy nem nagyon tudnának végezni. Előny még ugye a kapcsolóüzemből származó minimális félvezető disszipáció. Így működik például a közkedvelt IPC-1(L), annak a töltőáram vezérlése is hasonlóan zajlik.
-
atesss
addikt
válasz
atesss
#30262
üzenetére
Úgy látom az ellenállásváltozással nem igazán kell foglalkoznom.
Egy példa: [link]
±300ppm/ºC
Ha feltesszük, hogy 15ºC-ról a max. üzemi hőmérsékletre (155ºC-ra) felmelegedne, akkor is max. 140ºC lenne a változás.
Vagyis ±300ppm/ºC * 140ºC = 0,042 = 4,2%.
De ha tényleg ilyen komoly a hőingadozás, akkor ez amúgy nem kevés !A Temperature Rise (ºC) vs. Rated Load görbéből, egy 5W-os ellenállásra:
40%-os terheltség esetén kb. 100ºC a hőm. változás.
Ami az én esetemben 3%-ot jelent ellenállásban.
De ez egy üzemen kívüli (hideg) állapotból a max. terhelésre értendő.Az én esetemben (kb. számítás): 31% --> 48% , azaz kb. 75ºC-115ºC
Vagyis 1,2% ellenállás változás.
(Persze a "bemelegedést" nem számolva, de az kb. 1-2 perc lehet szerintem; ami a 6 órához képest elenyésző.)Az simán belefér nekem.
De amúgy mit használnak ilyenkor kompenzálásra ha komolyabb stabilitási igények vannak ? -
Lompos48
nagyúr
válasz
atesss
#30256
üzenetére
És emellett az írt kb. 30m-es hatótávolság sem valami túl nagy. 2db vastag (60cm) téglafalon kellene átmennie, légvonalban kb. 12-14m lehet.
Van ötleted, hogy hogyan növeljem meg egy kicsit a kimeneti teljesítményt ?Kapásból most nincs. A múltkori linkelt rajzban a táp növelése meg a Q2 emitterellenállásának (R11) a növelése esetleg növelheti azt
A másik gond az alkatrészek beszerzése.
Sajnos gőzöm nincs az ottani piac ellátásáról, elosztásáról.
MPSH 10-et még találtam (pontosabban MPS-H 10): [link]
Ide nyugodtan tehető (most régi típusok jutnak eszembe): BF180, BF181, BF182, BF200, BFY90, BFY91...
De az MV104-et [link] honnan szerezzem be ? Vagy ötlet helyettesítőre ?
Ha nincs egybetokozott dupla, akkor simán lehet 2 szimplával is megoldani, de azok párbaválogatottak kellene legyenek. Legtöbbször triplettekként árulták, mert a TV készülékekben 3 kellett együtt (fusson). Ilyenek a BB125, BB126, BB139 vagy megfelelőik.
Dual Voltage Variable Capacitance Diode
Ez amúgy pontosan hogyan is működik elektronikailag (mármint hogy félvezető szempontból) ?
MOD: Ez lenne az ? [link] (és ebből 2db egy tokban) ?
Az hogy ez voltage variable capacitance diode, az jól sejtem hogy nem extra feature, hanem mindegyik varicap esetében a rá kapcsolt feszültséggel változtatható a kapacitása ?A varicap diódák azzal a tulajdonsággal rendelkeznek, hogy záró irányban polarizálva pF nagyságrendű, a feszültségtől függő kapacitást mutatnak. Tehát mint egy forgókondenzátor, amit egyenfeszültséggel vezérelsz. A jelleggörbe egy fordított hiperboloid: kis fesz - nagy kapacitás, nagy fesz - kis kapacitás, de a változása nem lineáris, hanem - mint már írtam - hiperbolikus.
-
Lompos48
nagyúr
válasz
atesss
#29862
üzenetére
A feladat definíciója így szólt:
Tudnátok ajánlani valami egyszerű kapcsolást vezetéknélküli hangátvitelreMelóval megoldható egy 6.5MHz-es középfrekvencia (a szomorú emlékű KGST periódus OIRT szabványú középfrekvenciája), amivel persze bonyolódik az adó és vevőoldal is. A szomszéd ellenben nem hallja, csak, ha van régi standardos TV-je és arrafelé keresgél. Persze "beszúrható" a vivő az egyébként se használt S1 vagy S2 csatornába is.
Ez már azonban nem egy pár üzenetváltásba belepaszírozható téma.
-
Lompos48
nagyúr
válasz
atesss
#29646
üzenetére
Nem írtam a legérthetőbben. Először az ellenállás "felső" végére gondoltam, ami a táp, meg a tényleges feszültségesésre az ellenálláson. Az utóbbi helyett megfelelt volna a LEDen eső feszültség is, mert abból is számítható különbség. És ez kell, hogy lehessen tudni mekkora feszültséget kell "megegyen" az ellenállás, hogy a diódát rendesen hajtsuk meg (harmadik oszlop a táblázatban). Drótkeresztmetszetek érdektelenek ilyen áramoknál.
-
-
Lompos48
nagyúr
válasz
atesss
#29532
üzenetére
Elállítódni semmi szín alatt tud semmi, csak tönkremenni, de akkor kaput. Nem szokott ilyet csinálni!
A LED ügyben:
Friss elemekkel mérd meg mekkora a tápfeszültség az előtétellenálláson és a feszültségesést is ugyanazon. Abból kiszámoljuk az áramot és számolunk egy áramgenerátort is, ha elég a tartalékfeszültség.
-
Reggie0
félisten
válasz
atesss
#29383
üzenetére
A telites nem az aramtol van, hanem a feszultsegtol, ugyanis feszultseggeneratoros a meghajtas.
Lenyegeben a feszultseg a magneses indukcioval es azon keresztul a magneses fluxussal van kapcsolatban, igy a fluxust fogja kenyszeriteni, az aram meg ugy alakul, hogy ezt ki tudja elegiteni. Keplet szerint U1=j*w*N1*pszi_csucs, ahol az w a korfreki es a pszi_csucs a fofluxus erteke.
Ekkor az tortenik, hogy a hiszterezis gorbe szerint egyre nagyobb aramot fog felvenni, hogy letre tudjon jonni a kello fluxus. Termeszetesen ez a vesztessegek novekedesevel is jar, mert nagyobb lesz a magnesezo aram(es ez sem linearisan), valamint a hiszterezis-hurok is kiszelesedik, ami a vasvesztesseg egyik reszet adja.
Tovabbi kovetkezmenye, hogy a gerjesztoaram harmonikusainak novekedese, mert a hiszterezis-gorbe mar nem tekintheto linearisnak. -
sörösló
aktív tag
válasz
atesss
#29384
üzenetére
"Arra gondoltam hogy 230 V váltó vagy a neki megfelelő egyenfesz"
"Az annyira nem nagy baj ha négyszög lesz a kimeneten."Bocsi de ezeket Te írtad. Most meg már 230 V szinusz kellene 50 Hz-en? Lehetőleg ideális vagy nem túlságosan torzított?
"a kimeneten 50Hz-es váltakozó áramot akarok"
"nem kapcsolóüzemű tápot csinálnék, hanem egy 50Hz-es transzformátort használó, a nagyfesz oldalon közvetlenül váltakozó áramot (ami amúgy nem igazi szinusz, de ez nagyon sok készüléknél nem probléma) előállító áramkört."
Na most akkor mit is? Az általad eredetileg linkelt kapcsolás egy kettős kapcsoló, ami durva négyszögjellel löki a trafót. Gondolom ez a négyszögjel 50 Hz lenne hol pozitív hol negatív irányú árammal. Ennek a kimeneti jelalakja az induktivitás tulajdonságai alapján egy nagyjából trapéz alakú kimenőfesz lenne (kvázi szinusz). Ha majdnem szinuszt akarsz akkor egy 50 Hz-el modulált 5-10 kHz-es jelet kell generálnod (PWM). Ebből a trafód csinál majd egy kishíján tökéletes szinuszt. Kicsit szőrös ugyan (kicsit sárga, kicsit savanyú, de a miénk) viszont majdnem szinusz és 50 Hz. Hangfrekis alkalmazásokhoz nemigen lehet jó mert a kapcsolási frekvencia mindenképpen befütyülne. Az 50 Hz-es trafó miatt a modulálandó vivőfrekvenciát nemigen viheted 20 kHz fölé. Ha meg úgyis egyenirányítani akarnád akkor majdnem mindegy a jelalak. Az 50 Hz-es trafót meg simán használhatod ugyanúgy mint a frekiváltók az ugyanilyen motorokat. Csökkenő frekvencia, csökkenő induktív ellenállás. Ergo csökkenteni kell a feszültséget. Növekvő frekvencia esetén fordítva. Ha elérted a betápláló feszültséget, akkor is növelheted ugyan a frekvenciát, de az áram folyamatosan csökken és így a teljesítmény sem növelhető tovább. Pár éve használtam egy kb. 40 éve tekert motort frekiváltóról 100 Hz frekvenciával ami azóta is megy. Ami a már eleve erre az üzemre tervezett mai motorokat illeti azok 50 Hz-re tervezettek de például a SEW motorok ajánlásában az szerepel hogy lehetőleg 200 Hz fölé ne vigyük a táplálást. Na nem a tekercselés miatt aggódik, hanem esetleg a csapágyak nem bírják a négyszeres fordulatszámot!
Szóval szerintem gondold át hogy mit is akarsz aztán térjünk vissza rá.
-
-
sörösló
aktív tag
válasz
atesss
#29331
üzenetére
Nem vagyok félvezetőguru mint pl.Lompos mester, de szerintem az 1N4008 vagy valami hasonló 800-1000V 1-2 A-es dióda elegendő. Persze ha a kapcsolóelem bírja, akkor ez sem kell. Ilyen teljesítményre tényleg luxus az IGBT. Egy 10-20 W-os trafó meg nem is olyan "nehéz" vas. Régi tranzisztoros rádiókban előfordult egészen pici hálózati trafó is. A tekercselést nem valószínű hogy megúszhatod, ha adott kimenőfeszt akarsz. Bár ha a kisfeszültségű táppal játszol, esetleg a kapcsolási frekvenciával... Még jobb lenne ha változtatható lenne a meghajtókör impulzusszélessége. Járatlan út, bár az ötlet nem rossz!
-
sörösló
aktív tag
válasz
atesss
#29306
üzenetére
A régi hordozható (cipelhető) csöves katonai rádiók anódfeszültségét hasonló módon állították elő. Csak akkor még nem félvezetős kapcsolóelemekkel hanem egy dimmernek nevezett relészerűséggel, ami állandóan rezegve ki-be kapcsolgatta az akkufeszültséget egy trafó tekercsein. Kb úgy nézett ki mint az autók villogóautomatája csak gyorsabban kapcsolgatott. Hogy hány Hz volt nem tudom, túl sok a teljesen mechanikus felépítés miatt nemigen lehetett, az akkufeszültség is erős hatással volt rá. De ami a lényeg, a trafó nem porvas volt hanem igazi nehéz vas! Ha jól emlékszem, valami csöves táska vagy autórádiót is gyártottak ilyet anno. A félvezetős kapcsolóelemek mellé meg én feltétlenül tennék diódát, vagy valami ipari IGBT-t használnék. Azokban töbnyire gyárilag benne van a védelem. Bazi nagyot tud rúgni, ha kedved van kipróbálni akkor kössél egy trafóra egy ceruzaelemet és hirtelen szakítsd meg az áramkört úgy, hogy folyamatosan markolod a trafó kivezetését. Ennél már csak a 2-300 V-ra feltöltött elko a jobb, amit úgy vágnak hozzád hogy: Figyelj, haver! És már repül is. Persze hogy ösztönösen elkapod, naná!
-
Lompos48
nagyúr
válasz
atesss
#29312
üzenetére
Ha 50Hz-en fog működni, akkor a gyors kapcsolási élek által keltett csengések (ringing) időben túl rövidek, ahhoz, hogy nyomjanak a latban. A négyszögjeleket a trafó valamennyire simítani fogják. Azért kérdés, hogy az így nyer váltófeszültsége hogy viszonyul majd a színuszhoz. Propotípusnál számolhatsz egy-két menetszámmódosításra.
Nagyon régen ('80-as évek), amikor gondok voltak a villanyellátással, mi nagyobb frekvencián dolgozó konverterekkel segítettünk magunkon, amik autóakkukról táplálva 25-40W-os fénycsöveket tartottak üzemben.
-
Lompos48
nagyúr
válasz
atesss
#29310
üzenetére
Viszont az RDSon érték szórásából...
A tipikus érték 55mΩ, maximum 77mΩ. Nem kellene kétségbeesni emiatt. Egyébként ez a szórás a négyszögjelet tologatná fennebb vagy lennebb a primér oldalon milivoltokkal. Ha a jel szimmetrikus, akkor a trafó (lévén galvanikus elválasztó) szépen, szó nélkül helyezi el szimmetrikusan az időtengely körül.
Esetleges nonlinearitás ugyancsak olyasmi, amitól eltekinthetünk, gondolom, a nagyságrendek miatt. Szerintem jelentéktelen. -
didyman
őstag
válasz
atesss
#29257
üzenetére
Oszcilloszkóppal lehet feszt mérni a már begyújtott(!) csövön, egyúttal látni, hogy mennyire szimmetrikus az a szinusz rajta. Az elfolyó áramot egy soros ellenálláson lehet megejteni, 100mA nagyságrendhez az 1Ohm elegendő és nem szól bele a cső életébe. Az ezen mért feszültségből számolható az áram. Mivel a fénycső tisztán ohmos fogyasztó, ezért a teljesítmény számolása egyértelmű lesz.
-
atesss
addikt
válasz
atesss
#29251
üzenetére
Találtam egy másik plexis cégnél egy minimális információt az UV áteresztő képességről [link] :
Az összehasonlító adatok hagyományos víztiszta üveg (ablaküveg, 3 mm vastag) és PMMA (plexi, víztiszta, 3 mm vastag) fényáteresztésére vonatkozóan százalékokban kifejezve
hullámhossz (nm) üveg PMMA
600 90 90
500 92 90
400 93 89
375 90 69
350 78 9
325 20 0
300 0 0
(Persze autóba beszerelve lehetne, de mivel nem összehasonlítani, hanem mérni akarok egy objektív adatot, ez nem játszik.)
)
) felezési metódussal próbálkozhatnál. Feszültséget mérsz a végek és a sorozat közepe között. Feltételezve, hogy a kisebb a jó, a másikon, ahol nagyobb a fesz. ismét felezel stb.
Új hozzászólás Aktív témák
Hirdetés
ekkold- Marcona Thermaltake léghűtés jött HEDT processzorokhoz
- One otthoni szolgáltatások (TV, internet, telefon)
- Gaming notebook topik
- bitpork: MOD Júni 13 Augusztus 2- szombat jelen állás szerint.
- Motorolaj, hajtóműolaj, hűtőfolyadék, adalékok és szűrők topikja
- Steam Deck
- Milyen pendrive-ot vegyek?
- Linux kezdőknek
- Milyen processzort vegyek?
- Call of Duty: Black Ops 6
- További aktív témák...
- HP Omen - 27" IPS - UHD 4K - 144Hz 1ms - NVIDIA G-Sync - FreeSync - HDR 400 - USB-C - KVM Switch
- Garanciális MSI Katana GAMER 15,6"240Hz!i5 12500H(16X4,5Ghz)RTX 3060 6 GB VGA,32-64GB RAM/1TB SSD
- Bivaly MAGYAR Lenovo P1 gen2 (Core I7 32 Gb 1Tb 15" 4K 4Gb Nvidia) Laptopom eladó!!!
- HP ProBook 640 G8, 14" FHD IPS Touch, I5-1145G7 CPU, 16GB DDR4, 256GB SSD, WIN 11
- HP ProBook 640 G8, 14" FHD IPS Touch, I5-1145G7 CPU, 16GB DDR4, 256GB SSD, WIN 11
- Telefon felvásárlás!! iPhone 15/iPhone 15 Plus/iPhone 15 Pro/iPhone 15 Pro Max
- Eredeti Lenovo USB-C 65W töltő
- Telefon felvásárlás!! Apple Watch Series 6/Apple Watch Series 7/Apple Watch Series 8
- Laptop felvásárlás , egy darab, több darab, új , használt ! Korrekt áron !
- Azonnali készpénzes Intel i3 i5 i7 i9 12/13/14 gen processzor felvásárlás személyesen / csomagküldés
Állásajánlatok
Cég: Promenade Publishing House Kft.
Város: Budapest
Cég: CAMERA-PRO Hungary Kft
Város: Budapest