Hirdetés

Aktív témák

  • Csemike

    aktív tag

    Mindenki hallotta, olvasta már azt a közkeletű szállóigét, miszerint minél több embert ismerek meg, annál jobban szeretem a kutyámat. Nos, én ezt annyiban módosítanám, hogy minél többször utazom BKV-val, annál jobban szeretem a kutyámat.
    Nem a BKV-val van baj, hanem az utazóközönséggel, az agresszív nyugdíjassal. Világért sem szeretnék általánosítani, és minden tiszteletem a becsületben, tisztességben megőszült nagymamáké és nagypapáké, de sajnos a statisztikám szerint 50 év alatti még nem bökdösött a botjával, nem lökött meg minden látható ok nélkül, nem estem keresztül a folyosó közepére leparkolt húzós szatyorjában. Igen, én ilyen érzékeny mimózalelkű vagyok, a szívemre tudom venni az ilyen eseteket. :O Tegnap egy középkorúságának legvégén, az öregkor küszöbén álló "úriember", aki kultúrával eddig legfeljebb joghurtban találkozhatott, minden előzmény nélkül egy jó embereset taszajtott rajtam. Azóta ezen gondolkodtam, hogy vajon miért? Igen, tömeg volt a buszon, ennek ellenére egy ujjal nem értem hozzá, sőt, testem egyéb felületével sem. Mégcsak az kéne... Nem vagyok az a kis f*szpörgettyű testalkat, ja, de nem közlekedek úgy, mint egy tank, mivel mindig szép nagy lány voltam, abszolút tudok úgy slisszolni a tömegben, hogy fel se tűnök. Szóval megállok háttal-jobbra neki az alacsonypadlós buszon, erre hátra és oldalra lép egyet és nekitol a kapaszkodónak. WTF??? És én miért nem szóltam vissza jó hangosan, hogy: "Elnézést, hogy útban vagyok!"? :(
    És még a fiatalokon moralizálnak.

Aktív témák