Új hozzászólás Aktív témák

• #5233 EQMontoya veterán Pttypang #5228

  Új Válasz 2015-01-28 12:53:28 #5233

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  EQMontoya

  veterán

  válasz Pttypang #5228 üzenetére

  Hol tolsz progot? Egyetemeken a vizsgák értek véget most, oda ennél azért komolyabb dolgok kellenek.

• #5229 Ereshkigal őstag Pttypang #5228

  Új Válasz 2015-01-28 12:04:02 #5229

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  Ereshkigal

  őstag

  válasz Pttypang #5228 üzenetére

  "Gyak_kettesert"
  

• #5225 EQMontoya veterán Pttypang #5222

  Új Válasz 2015-01-28 00:51:37 #5225

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  EQMontoya

  veterán

  válasz Pttypang #5222 üzenetére

  Ejj, ha!

  No, akkor okítsunk.

  Először is: osztóJa!
  Másodszor: szájbaszexuálnád a nevemben, aki arra nevel, hogy magyar változóneveket és függvényneveket használjatok?
  Harmadszor: Optimalizáljunk:
  -Ha a megadott szám kisebb, mint 1000, akkor elég a megadott számig menni. Tehát a ciklusfeltétel: i<min(n,1000). Illetve ennek is elég a feléig menni, mert különben ugyanazokat a számokat találod meg fordítva. Tehát i<=min(n,1000)/2. Azért kisebbegyenlő, mert kihasználtam gonoszul az egész osztást.
  -Gondolkodjunk is: a második ciklus tök felesleges. Minden számhoz csak egy másik olyan tartozik, amivel összeadva az öszeg n lesz. Tehát, amit vizsgálnod kell: prime(i) && prime(n-i). Ezzel kész is vagy.

  Tehát:

  for(i=1;i<=min(n,1000)/2;i++)
  {
  if(prime(i) && prime(n-i))
  {
  printf(...);
  }
  }

  No, ez már így nem is lenne rossz, most már cak a prímtesztelést kell kicsit okosítani. Maradjunk a primitív módszereknél, de ennél azért kicsit okosabban. Ha egy szám nem prím, akkor előáll két szám szorzataként. Ebből a kettőből az egyik kisebb, vagy egyenlő, mint a gyöke, tehát elég addig nézni.
  Osztókat számolni tök felesleges, az első osztónál ugyanis biztosan nem lehet prím.

  Tehát:

  for(i=2;i<=sqrt(n);i++)
  {
  if(!n%i) //csalok: ez akkor igaz, ha a maradékos osztás maradéka 0 - tehát osztható
  {
  return false; //van osztója, ami nem egy és nem önmaga
  }
  }
  return true; //ha a gyökéig nem volt osztója, biztos prím.

  Máris mennyivel szebb, ugye?

• #5223 Jester01 veterán Pttypang #5222

  Új Válasz 2015-01-28 00:38:53 #5223

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  Jester01

  veterán

  válasz Pttypang #5222 üzenetére

  1. gyök(n)-ig mész, vagy szitálsz
  2. csak azokat írod ki, ahol a második prím nagyobb vagy egyenlő mint az első (vagyis a második ciklus i-től induljon)

• #5130 DrojDtroll veterán Pttypang #5129

  Új Válasz 2014-12-09 16:49:50 #5130

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  DrojDtroll

  veterán

  válasz Pttypang #5129 üzenetére

  szerintem, nem kell az & jel, így:

  printf("Fapapucsbol ennyi van: %d", fapapucs->db");

• #5129 Pttypang veterán Pttypang #5123

  Új Válasz 2014-12-09 09:09:01 #5129

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  Pttypang

  veterán

  válasz Pttypang #5123 üzenetére

  Gyakorlaton atengedtek, par aprobb hibam volt, pl a kiiratasnal a strukturabol nem tudtam kiszedni az adatot, hanem a memoriacimet irattam ki..

  printf("Fapapucsbol ennyi van: %d", &fapapucs->db");
  Ez volt az egyetlen verzio, amit elengedett a fordito, de igy meg a memoriacimet irja ki.

• #5122 Cucuska2 addikt Pttypang #5121

  Új Válasz 2014-12-07 22:00:57 #5122

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  Cucuska2

  addikt

  válasz Pttypang #5121 üzenetére

  Félév közben kellett volna megtanulni.

• #5120 bladegery senior tag Pttypang #5118

  Új Válasz 2014-12-07 20:21:29 #5120

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  bladegery

  senior tag

  válasz Pttypang #5118 üzenetére

  Szerintem ha meg ilyeneket keversz akkor ne akarj meg ennyit kodolni, inkabb olvasd el hogy hogyan mukodnek a dolgok, mert aztan a sok gyakorlassal a ezeket tanulod be, raadasul ennyi hibaval azt sem fogod tudni hogy mi a gond.

• #5119 emvy félisten Pttypang #5118

  Új Válasz 2014-12-07 20:15:40 #5119

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  emvy

  félisten

  válasz Pttypang #5118 üzenetére

  Ja, meg nem csak hogy nem zarojeleztel jol, de || kapcsolatot hasznaltal && helyett.

• #5117 emvy félisten Pttypang #5116

  Új Válasz 2014-12-07 20:11:21 #5117

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  emvy

  félisten

  válasz Pttypang #5116 üzenetére

  Az lehet meg, hogy nem jol zarojelezel. Ez itt mukodik:
  http://pastebin.com/aETwmi6F

• #5115 emvy félisten Pttypang #5114

  Új Válasz 2014-12-07 19:45:43 #5115

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  emvy

  félisten

  válasz Pttypang #5114 üzenetére

  - a 'kerulet' valtozot inicializalni kene (0-ra)
  - a tomboket (es kb. mindent C-ben) 0-tol kezdodoen indexalunk, tehat az elso elem indexe 0, az n. elem indexe n-1, tehat a lehet_e_haromszog-ben az indexeket csokkentsd eggyel
  - if (lehetvagynem = 1)
  nagyon tipikus C/C++ hiba: a '=' operator ERTEKADAS, nem pedig egyenloseg-ellenorzes. Az ertekadas eredmenye az ertek. C-ben az if utan kovetkezhet szam is, nem csak boolean ertek (ha nem nulla, akkor igaznak szamit), tehat
  if (a = 5) {
  // ez itt mindig vegrehajtodik, mert erteket adtal a-nak, es az nem nulla
  }

  Szoval if (lehetvagynem == 1) a helyes.

  Te meg az elejen vagy, szoval ha lehet, szokd meg, hogy ugy tesztelunk egyenloseget, hogy bal oldalon van a konstans. Ergo:

  if (1 == lehetvagynem) { }

  .. ugyanis ha veletlenul elgepeled, akkor szolni fog a fordito.

• #5113 emvy félisten Pttypang #5112

  Új Válasz 2014-12-07 14:31:39 #5113

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  emvy

  félisten

  válasz Pttypang #5112 üzenetére

  Erre is jo, de alapvetoen ez nagyon szuk resze a pointerek felhasznalasi modjanak. Azt gondold vegig, hogy imperativ programozasi nyelvekben (pl. C) megkulonboztetunk ket dolgot:
  - ertek
  - identitas

  Tehat ha van ket valtozonk:
  int a = 5;
  int b = 5;

  .. akkor az ertekuk megegyezik, az identitasuk nem. A pointer arra jo, hogy ne erteket kezelj, hanem identitast. Ha atadom egy fuggvenynek a 'b' valtozo erteket, akkor az 5-ost adom at. Az eredeti b-vel (az identitassal) nem tud a hivott fuggveny semmit sem kezdeni, hiszen arrol nem tud, o csak az erteket (5) latja. Ha a b-re mutato pointert adom at (&b), akkor a hivott fuggveny az identitasrol tud, meg tudja valtoztatni b erteket, ha akarja.

  Kepzelj el pl. egy fuggvenyt, ami kicsereli ket valtozo erteket. Ezt nem lehet megcsinalni csak ertekek atadasaval -- a 'csere' fuggveny bemenete ket _identitas_, hiszen ertekeket nem lehet megcserelni, azok ugyanugy ertekek maradnanak.

  Funkcionalis nyelvekben (pl. Lisp, ML-leszarmazottak) nincs szukseg ilyesmire, mert ott csak ertekek vannak, identitas nincs. (Illetve van, csak sokkal jobban kezbentartott modon kezeljuk.)

• #5111 emvy félisten Pttypang #5110

  Új Válasz 2014-12-07 13:39:07 #5111

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  emvy

  félisten

  válasz Pttypang #5110 üzenetére

  Vegulis ezen kivul nincs tul sok dolog. Par aprosag:

  - az operatorok probalnak okosak lenni, ezert ha pl. inkrementalsz egy pointert (ami ugye egy sima elojel nelkuli egesz szam) akkor az nem feltetlen egyet ugrik, hanem annyit, amekkora annak a tipusnak a merete, amire mutat. Tehat pl. egy 64 bites double-ra mutato pointer egy 32 bites architekturan 8 bajttal novekszik, ha inkrementalod.

  double ertek = 5;
  double * a = &ertek;
  printf("%p\n", a);
  a++;
  printf("%p", a);

  >> 09FFB28
  >> 09FFB30
  Ketto kulonbsege: 8

  - a tomb az nem mas, mint a tomb kezdetere mutato pointer

  .. most jo lenne, ha konkret dolgokat kerdeznel

• #5109 emvy félisten Pttypang #5105

  Új Válasz 2014-12-07 13:16:35 #5109

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  emvy

  félisten

  válasz Pttypang #5105 üzenetére

  Van a neten csomofele leiras, erdemes rakeresni, de probaljuk meg itt is.

  Ugyebar C-ben (es mas imperativ prog. nyelvekben is) vannak valtozoink, vagy nevezzuk oket inkabb ertekeknek, mert az tokmindegy, hogy valtoznak-e vagy sem. A forditonak megprobaljuk megmondani, hogy milyen tipusu az az ertek, amit letrehozunk. (A tovabbiakban tegyuk fel, hogy sima 32 bites arhichitekturan vagyunk). Pl.:

  double a = 1;

  Egy valtozorol mindig ket dolgot tudunk: mekkora helyen fer el (hany bitnyi hosszu), es hogyan ertelmezzuk. Azt, hogy hogyan/minek ertelmezzuk, szoktak tipusnak is nevezni.
  Most 'a'-rol a kovetkezoket tudjuk:
  - 64 bitnyi informacionk van
  - ezt egy elojellel rendelkezo lebegopontos szamkent ertelmezzuk

  Ha van egy ilyenunk:

  double * a;

  .. akkor errol az tudjuk, hogy
  - 32 bitnyi informacionk van
  - ez egy egesz szam, es ugy ertelmezzuk, mint egy memoriacimet. A memoriacimen pedig egy 64 bit hosszu lebegopontos szamot talalunk.

  Tehat a pointer egy jellemzoen 32 vagy 64 bitnyi informaciot tartalmazo szam. A memoria szepen be van szamozva 0-tol 2^32 vagy 2^64-ig. Ha ahhoz a memoriarekeszhez mesz, aminek a szama megegyezik a pointer ertekevel, akkor ott egy olyan erteket talalsz, aminek a tipusa a pointer tipusaban jelezve is van.

  A pointert a * jelzi altalaban. Ha van pl. egy
  double ** a;

  akkor az a kovetkezo jelenti, analog modon:
  - van egy 32 bites ertekunk
  - ez egy egesz szam, es ugy ertelmezzuk, mint egy memoriacimet. A memoriacimen pedig egy 32 bit hosszu egesz szamot talalunk, amit ugy ertelmezunk, mint egy 32 bites erteket, amit ugy ertelmezzunk, mint egy memoriacimet. A memoriacimen pedig egy 64 bit hosszu lebegopontos szamot talalunk.

  Ez idaig vilagos?

  (Tobbieknek: szandekosan vagyok pontatlan az int, double, etc. meretevel kapcsolatban.)

• #5106 DrojDtroll veterán Pttypang #5103

  Új Válasz 2014-12-07 13:01:14 #5106

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  DrojDtroll

  veterán

  válasz Pttypang #5103 üzenetére

  Egy ilyen anyag nekem is jól jönne, akár magyar, akár angol.

• #5104 emvy félisten Pttypang #5103

  Új Válasz 2014-12-07 12:55:15 #5104

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  emvy

  félisten

  válasz Pttypang #5103 üzenetére

  Kerdes, hol tartasz a dologban. Angolul ertesz, ugye?

Új hozzászólás Aktív témák