AMD AM5 Platform - Zen 5 processzorcsalád - Ryzen 9xx0(X/X3D) széria
A Zen 4 (Ryzen 7xx0) topic [erre található]!

* Gyakori Kérdések és Válaszok

* AM5 platform, alaplapok
> Milyen AM5 alaplapot?
> BIOS frissítés / BIOS Flashback
> B650 vs. X670
> B650E és X670E
> X870(E), B850 és B840

* CPU Tuning
> CPU tuning
> eCLK tuning

* DDR5 RAM alapok és tuning
> Milyen chipes RAM kitet vegyek?
> EXPO vs. XMP(DOCP)
> AM5 RAM tuning sorvezető

Nagy köszönet Cifu-nak, akinek a Zen 4-s összefoglalóját használtuk fel ennek elkészítéséhez.

Gyakori Kérdések és Válaszok

K: Akarok építeni/venni egy Zen 5 rendszert, mert sokan azt mondják, hogy jó. Mit nézzek, hogy ár-érték arányban jól jöjjek ki, ÉS ne kelljen vele sokat vesződnöm?
V:
"Budget" proci: 9600X, ha igazán budget rendszer a cél, akkor a Zen 4-s 7600/7500F mert ugyanúgy AM5 foglalatos procik

"A Mindenes": 9700X
"A gaming király": 9800X3D
"Melóra": 9900X, 9950X, 9950X3D
Alaplap: Lásd a "Milyen AM5 alaplapot?" részlegünket. 60-120 ezer közt már az emberek elsöprő többségének az igényeit teljesítő alaplap kapható. B650 chipsetes alaplapot ajánlunk legalább és 60 ezertől már korrekt lapok vannak. 120 ezer felett saját pénztárcád felelősségére és egyéni igény szerint válassz alaplapot. Személyes vélemény, de az új B850-s alaplapok szerintem egészen jók 80-110 ezer környékén.
RAM: Legalább 32GB, de 48/64 vagy akár 96GB 2 darabos kitek is mehetnek. DDR5-6000/6200 és CL 30/32 időzítéssel. CL28/26 már erősen feláras lehet, de ha van valami jó kit-jó áron, nyugodtan vedd meg.
Csak játékra elég a 32/48GB, jövőtállóság szempontjából nem megvetendő a 48/64GB. Ha 4 modult használnál eléggé fontos, hogy azonos ramok legyenek bent.

Biztonsággal kijelenthető, hogy egy AMD processzor alapú PC most már nemhogy egyenlő, de sok szempontból (köztük a gaming is) jobb is, mint az Intel alapú gép. Szeretném leszögezni, hogy ez nem fanatikus vélemény, hanem általánosan elfogadott nézőpont.

Productivity szempontból, több szálas munkára vannak programok, amik az Intelt szeretik jobban és egy esetleges Intel akció bármikor átrendezheti az erőviszonyt mondjuk a Intel 265K vs. 9900X csatában.

K: Rákerestem az alaplapomra, és kijött olyan reddit/fórum poszt, hogy leég a procim ebben az alaplapban, igaz lehet?
V: Az AMD és az alaplapgyártók eléggé komolyan veszik a leégett procikról szóló beszámolókat, főleg, ha nem fizikai behatás miatt történt. Mostanság (2025 első hónapjaiban) lehetséges Asrock procileégésekről olvashattunk, amikre az Asrock több környi BIOS frissítést kiadott. A legutolsó (3.25 és afeletti) Asrock biosoknál PBO által leadott feszültségeket (TDC és EDC) csökkentettek, amik remélhetőleg mitigálják az Asrock procihalálozások nagy részét.
Mindenképpen ajánlott a legújabb elérhető BIOS-ra frissíteni újonnan vett alaplapban, akár a flashback opcióval. És emellett ha 9800X3D procit veszel Asrock alaplappal, légy szíves olyan helyről vegyél (aka megbízható bolt), amely egy esetleges procihalál esetén ott van és kicseréli neked a procit.
Frissíteni fogom ezt a pontot egy megerősítéssel, ha az Asrock alaplapokkal kapcsolatos procihalálozás nagy bizonyossággal megszűnt. Sajnos még mindig tart.

K: Mi az, hogy (nagyon) lassan bootol be egyes alaplapokkal a Zen4/Zen5?

V: Ez a DDR5 ram training miatt lehet így, beállítás kérdése, 32GB esetén ez plussz 10-15-20 másodperces boot időt jelent havonta egyszer vagy kétszer, amit azért annyira neveznék lassúnak…
Az első, teljes DDR5 tréning 32GB RAM mellett ~20-30 másodperc, 64GB RAM mellett ~40-60 másodperc, amíg induláskor fekete képernyőt látsz, és csak utána érkezik a POST képernyő. Vannak alaplapok, amik leddel jelzik, hogy éppen a memória tréning fázisban vannak.

Az első tréning után a Memory Context Restory (MCR) opció bekapcsolásával rövidíthetsz a rendszer boot idején, bekapcsolt MCR mellett alaphelyzetben pár másodperc után átugrik a tréningen és havonta 1-2 alkalommal fogja újra elvégezni a tréninget.

FIGYELEM: MCR ON és a PowerDown OFF esetén nagyon sokáig fogod a fekete képernyőt nézni, úgyhogy vagy mind a kettő ON/ON vagy mind a kettő OFF/OFF legyen!

Tudni kell viszont, hogy az MCR "csak" annyit csinál, hogy egy "teljes" RAM tréning után X alkalomig az ottani állapotot tölti vissza, tehát bekapcsolt MCR esetén is az első-, illetve időről-időre újra és újra szintén lesz egy hosszabb memória tréning periódus. Viszont közötte már csak pár másodpercig lesz a POST képernyő előtt feketeség.

Az MCR beállítása:
ASUS alaplapoknál (linkelve a kép):
- Advanced Mode -> DRAM Timings -> Memory Context Restore: Enabled
MSI alaplapoknál (linkelve kép - köszönet Kispal87 kollégának  ):
- OC -> Overclocking -> Memory Context Restore
AsRock alaplapoknál elvben már alapból be van kapcsolva az MCR, de a beállítási lehetőség itt található, ha esetleg kellene (a képekért köszönet Exodion kollégának  ):
- MCR #1 (OC Tweaker - easy mode): OC Teaker > Memory Context Restore: Enabled
- MCR #2 (Advanced): Advanced > AMD CBS > DDR Options > DDR Memory Features
Memory Context Restore: Enabled

Az MCR beállítása mellett a Compatibility Support Module, azaz CSM opció a BIOS-ban a problémás windows bootnál (fekete képernyős startup) is segíthet.

K: A procim nem boostol fel a maximális értékig, miért?
V: Lent bővebben is ki van fejtve, de a lényeg, hogy a procimagok frekijét a rendszer egyenként módosítja folyamatosan a terhelés, a hőmérséklet és a fogyasztás figyelembe vételével. Tehát ne várd el, hogy az összes procimag például egy 7700X esetén 5550 Mhz frekin fog folyamatosan menni (különösen az összes magot egyszerre komolyan használó tesztprogramokban), ezek "csak" a felső limitek és ráadásul át is vagy verve a kijelzett érték terén a HWInfo-ban.
Ha látványosan alacsonyak mégis a tesztekben látott pontszámok, mint egy hasonló procinál (és itt a 10% a látványos!!!), akkor rakj fel egy HWinfo64-et, és nézd meg, hogy a ThermalLimit ill. PPT limit eléri-e a 100%-ot? Ugyanis ezekből lehet következtetni, hogy mi miatt "áll meg" a procimag az adott frekvenciánál.

K: Normális, hogy ilyen forró a proci?
V: A Zen 5 processzorok elég forró fejűek tudnak lenni, hasonlóan a Zen 4-hez. 71 mm² csupán egy CCD területe, és ezen a kis felületen több, mint 100 wattot is leadhat.

Szemléltetésképp:
- Egy Zen 5 CCD 71 mm² és 100W fogyasztás esetén ez 141 W/cm² hőleadás
- Egy AD103 GPU (4080/4080 Super) 379 mm² és maximum 350 wattot ad le, azaz ennél 108 W/cm² hőleadás van csak. Tipikus 300 wattos fogyasztásnál ez már csak 79 W/cm², azaz a Zen 5 CCD-hez képest majdnem feleannyi a hőkibocsátás per cm².

Léghűtés alatt üresjáratban 40°C, böngészés közben felugrálhat 45-60°C környékére, játékok alatt pedig 60-80°C-ra, sőt, akár limitig (95°C) is elmehet. Főleg az utóbbi miatt szoktak sokan aggódni.

Ez azonban normális, az AMD szerint biztonságos, és eddig nincsenek tele a hírek leégett Zen4/Zen5 procikkal, így hihetünk is nekik a jelek szerint. Vagy lehet a nem X-es végű 7500, 7600, 7700 változatokat nézni, ott az alacsonyabb PPT limit miatt (65W, 88W tényleges) és megfelelő hűtés mellett nem szaladnak el a hőfokok.

Példa: 9800X3D processzorom Noctua NH-D15 hűtéssel Cinebench R23-ban felmegy lassan 90-91-92 fokra, de játék közben 70-80 körül van átlagban csendes ventilátor profillal.

K: De én nem szeretnék 90-95°C-os CPU hőmérsékletet látni!
V: Erre több megoldás is van, ezzel együtt a legcélravezetőbb az lenne, ha elengednéd azt az elavult nézetet, hogy egy procinak 50-60°C-osnak kell lennie terhelés alatt is. [Itt egy hozzászólásban részletesebben levezetve a miérteket Cifu megírta, mert hiába írjuk le bármilyen nyelven, hiába hozunk rá saját példákat, folyamatosan jönnek a kérdések, hogy dehát hogy lehetne mégis hűvösebbé tenni a procit].

De rendben, nem érdekel Téged, hogy mi miért írjuk azt, hogy ne foglalkozz vele, Te akkor sem akarsz 80-90°C-os hőmérsékletet látni.
Ezek az opcióid:
- Egy CCD esetén INNEN, 2 CCD esetén INNEN, vagy épített vízhűtést tudunk ajánlani, ha nem akarsz a biosban turkálni.
- AMD ECO mód a BIOS-ban:  ez visszafogja a fogyasztást, és így jelentősen hűvösebb alapból is a proci, miközben általánosan minimális vagy semmi észrevehető teljesítmény veszteséget nem jelent és szinte bármilyen hűtő megbirkózik vele.
-  Lejjebb venni a Thermal Limitet (hőlimit, ami az adott hőmérséklet fölé nem engedi a CPU-t), ami alaplaptól függően több lehetőség is adott, általában 75-90°C közt több választással.

ASUS esetén ez például így néz ki az egyik lehetőség (PBO Enhancement Level):

AsRock esetén pedig így:

MSI-nél pedig így (köszönet Kispal87-nek!  ):

De ezeknél is bővebb lehetőségek vannak még az UEFI menükben, például a PPT (vagyis fogyasztási) limit is hatékony megoldás erre, tehát egyéni igény szerint van lehetőség különféle megoldásokat tesztelni, vagyis bőven van lehetőség a számodra ideális megoldást megtalálni.

PPT limit ASUS UEFI menüben, 7700X esetén 110W-ot Noctua NH-D15 ~80˚C körül tart:

PPT limit MSI UEFI menüben, gyári profilok közül választhatóan (köszönet Kispal87-nek!):

Ezzel együtt ha túlzottan visszafogod a Thermal / PPT limitet, akkor ne csodálkozz el azon, hogy a benchmarkokban alacsonyabb értékeket fogsz kapni!

K: Igaz, hogy elég a DDR5-6000 RAM a Zen5-höz? Felesleges gyorsabbat venni?
V:
Röviden: igen.
Bővebben: Az összefoglaló végén van egy részletesebb leírás a DDR5 rammal kapcsolatban, de röviden a hivatalos ideális "sweet spot" a DDR5 6000 / 6200 RAM sebesség minél alacsonyabb késleltetéssel (latency) a Ryzen 9xx0 prociknál, azaz CL28 vagy CL30 időzítésekkel. Ha tehát nem akarjuk túl bonyolítani és nem szeretnél kézzel RAM időzítésekket tekergetni az UEFI felületen, akkor egy DDR5 6000 / 6200 RAM CL28 / CL30 / CL32 időzítésekkel tökéletesen kiszolgál.

Több idővel és elszántsággal akár DDR5-6400 és alacsony késleltetést is lehet egy adott memória modulból kisajtolni, de ez már nem garantált (stabilitás gondok) és több másik opció állítgatása is kellene a stabil működéshez (FLCK, VSOC, VDDG). A stabilitással kapcsolatos gondok még jobban érvényesülnek a 64 és 96GB kitekre, és hatványozódnak, ha 4 modult akarsz DDR5-6400 sebességen futtatni.

DDR5-6400-ig adott esetben bátran el lehet menni, vagyis érdemes lehet ilyet választani a DDR5-6000 helyett (de az alacsony késleltetés a kulcs!). 

DDR5-6400 felett általában már csak Gear2 felállás elérhető (a memóriavezérlő a memória sebességének felével ketyeg), tehát ott lesz egy visszaesés, vagyis a fölé nem feltétlen érdemes menni, hacsak nem a DDR5-8000 környékét célzod meg.

K: Ez azt jelenti, hogy felesleges DDR5-7200/-7400/-7600/-7800/-8000 modulokat venni?
V:
Röviden: igen.
Bővebben: ha az a célod, hogy csak berakod, beállítod az XMP / EXPO profilt és bízol benne, hogy menni fog, akkor felesleges. Először is a DDR5-6400 felett Gear2-ben lesz stabil (a memória vezérlő a RAM sebesség felével fog futni), így, hogy a Gear1 DDR5-6400-nél jobb eredményeket érj el, ahhoz nagyjából Gear2 DDR-7800-on kellene futtatni a RAM-okat. De ezt a sebességet elérni korántsem garantált, még ha az alaplap oldalán azt írják, hogy támogatja azt. Hiába van tehát ott, hogy az adott alaplap az adott RAM-al tudja a DDR5-8000-et például, koránt sincs arra garancia, hogy menni fog ezen a sebességen nálad!
Ugyanakkor, ha szeretsz kísérletezni és van rá időd, energiád, akkor egy gyorsabb RAM potenciálisan jobb tuning lehetőségeket nyújthat, és kézzel esetleg elérhetsz jobb eredményeket kisebb sebességen is (hasra csapok és DDR5-6400 tCL28-at például) vagy mehetsz DDR5-7xx0 / -8000 sebességre is, mivel nagyobb eséllyel lesz tuningra ideálisabb Hynix A-Die / M-Die chipes a kit.

K: 9800X3D-m van és nincs meg az 5.2Ghz minden magon, help!

V: ECO mód (65W) és/vagy nem kellő hűtés okozhatja ezt. Összes szálas terhelésnél 100 watt felett fogyaszt a proci, így több limitbe futhatsz bele.
A 9800X3D teljes sebességéhez az alábbi tényezők szükségesek:
- Jó hűtés (Nagyon jó egytornyos hűtő, jó két tornyos léghűtő, vagy vizes AIO)
- Legalább 105W TDP limit, vagyis NEM a 65W ECO mód

Csakis a TDP 105W-ra állítása mellett a Cinebench R23 22000 pont felett kéne dobjon.

K: Mi egy jó 9800X3D eredmény?
23000-23500 pont körül Cinebench R23-ban már azt jelenti, sehol nincs visszafogva a 9800X3D processzorod
24000 pont környékén és felette már egy jól tuningolt 9800X3D-ról beszélünk, feszes RAM időzítésekkel
Az emberek 99%-ának ilyen maximum pontokat fog dobni a Ryzen 9800X3D processzora, ami a két véglet közti eredményt összehasonlítva (23000 -> 24000) is csupán 4% tuningot jelent! Játékban ez még kevesebbet jelenthet, mivel a 4090/5090 videókártyák kivélelével szinte biztos, hogy vga limites vagy.

* AMD AM5 Platform - Zen 5 processzorcsalád - Ryzen 9xxx(X) széria

A Ryzen 7xxx (Zen 4) és 9xxx (Zen 5) széria az AM5 platformot használja, és kivétel nélkül minden ide tartozó alaplap támogatja a Zen 4 és a Zen 5 processzorcsaládot. Ha régebbi alaplapot vásárolsz, a 9xxx és az X3D processzorok esetén erősen ajánlott a Bios Flashback opció használatával a legfrissebb BIOS verzió feltelepítése, hogy az alaplap biztosan felismerje a processzort és bebootoljon.

Zen 4: 2022-ben megjelent, TSMC 5nm csíkszélességű processzorcsalád, desktop felhasználási célú chiplet design, 1 vagy 2 CCD (egy CCD = 8 Zen4 mag / 16 szál) illetve egy TSMC 6nm-s IOD felépítéssel (az IOD tartalmazza a DDR5 memóriavezérlőt, integrált GPU-t, PCI-Express 5.0 sávokat és egyéb kommunikációs részegységeket)
Az integrált GPU egy RDNA2 alapú, mindössze 2 CU-s megoldás, általános megjelenítésre, videólejátszásra tökéletes, de játékra nagyon kevés. Opcionálisan letiltható.
Zen 5: 2024-ben jelent meg, TSMC 4nm FinFET eljáráson és egy alapos áttervezésen esett át főleg az 512 bites lebegőpontos teljesítmény terén. Egyszálas teljesítményben a Zen 5 akár kétjegyű előrelépést hozott egyes programokban a Zen 4 ellenében, de többszálas teljesítményben ez inkább egyszámjegyű azonos osztályú processzor esetén. A jövőben a megnövekedett 512 bites lebegőpontos teljesítmény az arra optimalizált szoftverekben jelenthet majd jelentős előrelépést.

9800X3D/9900X3D/9950X3D:
Az 3D V-cache egy extra nagy méretű (96MB a 32MB helyett ) L3 cache, ami az egyik CCD alatt helyezkedik el, és főleg a játékok rengeteget profitálnak belőle, az ilyen procikat X3D-vel jelöli az AMD. A 7800X3D esetén a cache a CCD felett csücsült, így nehezebben hűthető volt a 7800X3D, míg a 9800X3D esetén áttették a cache helyét a CCD alá, így könnyebben lett hűthető a processzor.
Azon a pár játékon kívül, amely 8 feletti magot használ ki, a 9800X3D a legjobb választás, ha játékról van szó. Az elődjét, a 7800X3D-t is tisztán, 10% körül felülmúlja.
Szeretném leszögezni, hogy a 9800X3D már alap beállításokkal is „rohadt” gyors egy DDR5 6000/6200-s memória kittel (CL28/CL30/CL32 időzítésen), de nyilván tuniggal lehet ezen még gyorsítani.
Játékokban további pár százaléknyi FPS nyerhető ki alaposabb processzor és memória tuninggal, de az szignifikánsan több időt fog igényelni. Játék közben átlagban 90 wattot fogyaszt, így egy közepesnél jobb léghűtő már kordában tartja.

Ami még fontos, hogy a Windows 11 24H2 frissítés jelentős teljesítményjavulást hozott az AMD Ryzen processzorok számára. Tesztek szerint átlagosan 10-11%-os teljesítménynövekedést mértek játékokban mind Zen 4, mind Zen 5 processzorokon, míg az Intelnél ez elmaradt. A régebbi infó és javaslat, hogy Windows 10-t futtass gamerként - már lejárt.

Piacon elérhető változatok (a fogyasztás TDP-t jelent):

Az 1 CCD-s változatokat az egy tornyos hűtők is általában probléma mentesen lehűthetőek, a 2 CCD-s, főleg a TDP 170W-os példányokhoz viszont már inkább egy top kategóriás léghűtés vagy AIO/épített vízhűtés ajánlott.

Általános, hogy megfelelő hűtés alatt a PPT limit (fogyasztási limit) vagy a hőlimit (Tjmax) határozza meg azt, hogy mekkora frekiig mennek el a procik. A PPT limit a hivatalos fogyasztási (TDP) limit felett van, a 65W TDP-s procik PPT 88W-ig, a 105W TDP-s procik PPT 142W-ig, a 120W TDP-s procik PPT 162W-ig, 170W TDP-s procik pedig PPT 230W-ig mehetnek el, ha addig nem érték el a Tjmax-ot (amit az alaplap UEFI menüjében lehet állítani).

A procikban lévő kismillió hőérzékelő miatt igen pontos hőértékek vannak a prociról, és a felépítés miatt melegedhetnek is. Ha a PPT limit nem fogja meg a procimagokat, akkor a hőlimit állítja meg általában. A 95°C elég magasnak tűnhet, de ez az AMD által megszabott felső határ. Eddig önmagában nem sorakoznak a szétfüstölt procikról szóló hírek a weben, így feltételezhetjük, hogy ez reális is.
Ha mégis zavar, akkor be lehet állítani az ECO módot, amely visszafogottabb fogyasztási limitet (pl. 105W-os procinál 65W-ot) határoz meg. Így esélyesen a PPT limit fogja meg a procit, mielőtt igazán felmelegedhetne 95 fokig.

Ugyanakkor az alaplapokon van lehetőség hőlimitet is meghatározni, ez alaplaptól függ, lehet legördülő menüben 80 / 85 / 90°C, de lehet kézzel beírt érték is. Ezekkel is lehet élni. Hozzátéve, hogy egyes gyártók eleve nem 95°C-t, hanem alacsonyabb Tjmax limitet határoznak.
Ökölszabályként elmondható, hogy az ECO és a gyári fogyasztási érték között a játékok alatt alig van teljesítmény különbség, a CPU benchmarkokban, vagy CPU intenzív felhasználói programokban mutatható ki inkább.
Azt pedig a margóra oda lehet írni, hogy játékok közben nagyon ritkán érik el a hőlimitet a CPU-k, hacsak nem CPU benchmark szintű folyamatos terhelést kap – azaz abszolút CPU limites játék során, amihez felsőházas videókártya és kellően alacsony felbontás szükséges.

Sima Ryzent 9700X-t avagy 9800X3D-t vegyek?
Játékra egyértelműen a 9800X3D, amely a hatalmas L3 cache-el a legtöbb játékban szépen maga mögött hagy minden másik processzort még úgy is, hogy amúgy alacsonyabb frekvencián pörögnek a magok (5250Mhz), mint mondjuk a 9700X (5500Mhz).
Várható majd idővel egy 9600X3D, de erről még érdemi információ nincsen.
Ezzel együtt a játékok legnagyobb részében jelenleg egy 9700/9700X is megteszi, de a 7700/7700X, sőt a 7500F/7600/7600X is simán életképes megoldás, amennyiben a büdzsébe csak ezek férnek bele.
Ugyanebbe az AM5 foglalatba később jóval „bikább” processzor is tehetsz, megtartva a RAM-ot és az alaplapot.
Ha abszolút hosszú távra tervezel vagy a legjobbat akarod játékok terén, akkor jelenleg a 9800X3D legyen a cél - viszont az ára magasan van, 240 ezer forint körül (2025 Q1)
Ha nincs csúcs VGA kártyád, akkor egy 9700X vagy a 7700-as kistestvére is megteszi.
Ha munkára is használod a géped, ahol számít a 8 feletti magszám, akkor érdemes a 2CCD-s procik között nézelődni. A 9900X és 9950X mellé megérkezett a 9900X3D és a 9950X3D is, amely a legdrágább, és a legjobb 16 magos processzor perpillanat.

Melyik a legolcsóbb proci, amit érdemes megvenni az AM5 platformba?
Mi a sima 7600-t ajánljuk, amelyhez adnak egy Wraith Stealth hűtőt is. 6 mag, 5.1Ghz boost, 65W TDP. Mostanság a sima 7700 is nagyon jó áron van.
A legolcsóbb opció a 7500F, de lassabb, és az integrált VGA sokat tud számítani abban az esetben, ha valami baj történik a fő VGA kártyáddal. A 7500F csak akkor ajánlott, ha tényleg pár ezer forintot meg szeretnél fogni vagy még a 7600-hoz képest is szignifikánsan olcsóbb.

Melyik a legolcsóbb 9000-s proci, amit érdemes megvenni?
Amikor megjelenik, az a 9600 lesz, amelyhez adnak egy Wraith Stealth hűtőt is. 6 mag, 5.2Ghz boost, 65W TDP. Addig a 9600X a legolcsóbb opció, amely mellé kell még egy procihűtő is.

Miért nincs több X nélküli proci, mint a Zen 4 esetében a 7700/7900?
Jó kérdés, a még meg sem jelent 9600-n kívül minden processzor X jelölésű, vagyis nem jár hozzá semmilyen gyári hűtő. Ez valószínűsíthető azzal, hogy a 9000-s processzoroknál a magasabb TDP miatt a gyári hűtőkkel nehezebb hűteni, illetve az AM5 foglalat miatt választható alternatíva a 7700/7900, amennyiben nem szeretnél most hűtőre költeni. Ha rosszmájúak szeretnénk lenni, akkor akár arra is gondolhatunk, hogy az AMD szimplán csak így takarít meg egy kis pénzt.
Amennyiben nem akarod piszkálni a processzort és tényleg bios alapértékeken futtatni a gépet, illetve még procihűtő miatt sem akarsz aggódni, akkor X nélküli processzort válassz, mert jár hozzá egy alap hűtő.

AM5 platform, alaplapok

Az AMD új platformja csak DDR5 RAM-okat támogat, és hűtés terén alapvetően az AM4 hűtőkkel kompatiblis, de mindig először a CPU hűtő honlapján ellenőrizd, mert azért nem garantált a biztos felfekvés. A nagyobb gyártók utólagos AM5 leszorítókat is biztosítanak a korábbi hűtőkhöz.
Az AMD jelenleg annyit árult el a jövőbeli támogatás terén, hogy 2027-ig biztos várhatóak hozzá új processzorok, a hírek szerint a Zen6 is AM5-be fog érkezni, de egy új IOD-t kap (Hírek szerint a Samsung gyárthatja nekik).

A 600-as és 800-as szériájú alaplapok főbb altípusainak adatai:

Az A620 egy olcsó, minimalista megoldás, legalábbis az első időkben az B650/X670 esetén is használt Promontory 21 SOC-ok (South Bridge) kerültek rájuk, és egyes alaplapoknál max. 65W-os CPU-hoz méretezett VRM-et kaptak. Amúgy (a megfelelő VRM-el szerelt példányok) viszont kiszolgálnak akár egy 7950X-et is, tehát olcsó megoldásnak ezek is megfelelnek.
A kurtítások terén az A620 nem rendelkezik PBO ill. PBO Curve Optimizer beállításokkal (ezt jelenti, hogy nincs CPU tuning ezeken a lapokon). Sajnos ezt az alaplapgyártók egy része legalábbis úgy oldotta meg, hogy a menüpontok ott vannak, be is lehet állítani, csak éppen nem csinál semmit.
Feltűntek A620A jelölésű alaplapok is, ezekben a hírek szerint az AM4-es B550 alaplapoknál használt chipset (Promontory 19) található, ennél a CPU és a chipset között mindössze Gen3-as PCI-Express sávok vannak, de annyira kevés csatlakozó (USB, Sata, hálókártya, stb.) van kivezetve, hogy ez sem valószínű, hogy szűk keresztmetszet lesz.

Ezekkel együtt játékra és általános használatra mi a B650 és X670(E), illetve B850 és X870(E) alaplapokat ajánljuk, a fórumozók elsöprő többsége innen választ.

A 800-as szériájú alaplapok ugyanarra az alaplapi vezérlőre (X870 és B850 esetén a Promontory21 illetve a B840 esetén a Promontory19) épülnek, mint a 600-as széria, de az X870-es alaplapokon kötelező az USB4 csatlakozó (a drágább 600-as szériákon is találhatunk amúgy ilyet kínáló megoldásokat), illetve az újabb Wifi7 szabványt támogatják az integrált vezeték nélküli hálózatok terén, esetleg a jobb típusokban 2.5Gbps helyett 5Gbps hálózati csatlakozót kaphatnak.
Ezen kívül elvben a memóriák terén magasabb frekvenciát támogatnak papíron - de itt fundamentális különbségre szintén nem számíthatunk (az, hogy a vezetékezést mennyire igényesen és zavarvédetten csinálják meg, eddig is a gyártóktól függött).
Rövid mellékzönge az X600 szériás alaplapok esete: ezeken nincs komolyabb dedikált alaplapi chipset, minden periféria vagy direktbe a CPU-ból érkezik, általában 1db VGA és 1db NVME SSD csati mellett a többi eszköz (audio codec, SATA vezérlő, hálózati vezérlő) a CPU USB csatornáira van felfűzve dedikált vezérlőchipekkel.

BIOS frissítés / BIOS Flashback
Csak röviden: a legtöbb AM5 alaplapon van egy dedikált hátsó USB csatlakozó (általában BIOS) felirattal) és egy BIOS flashback gomb. Ezzel lehetséges CPU és RAM nélkül is akár az alaplap BIOS frissítése. A működéshez csak tápellátáshoz van szükség (ne legyen bekapcsolva a gép!), majd a következő lépéseket tegyünk meg:
1.: Egy FAT32-re formázott USB pendrive-ra a BIOS felmásoljuk (gyártótól függően lehet, hogy át kell nevezni!)
2.: Azt az adott USB portba dugjuk be a pendrive-ot
3.: Nyomjuk meg a BIOS flashback gombot
4.: A visszajelző LED-ek alapján látható a működés, nagyjából 3-5 perc alatt végez

Milyen AM5 alaplapot?

Egyéni igénylistától függ. Ha nem akarsz tuningolni, nem kell csúcs lap, amin mindenféle extra szól ehhez (POST kijelzés az alaplapon, hátsó BIOS reset gomb, stb.), vagyis csak azt kell eldöntened, hogy melyik a megfelelő Neked, és ezt leszámítva igazán nagyon nem nyúlhatsz mellé, nincsenek olyan lapok, amiket kerülni célszerű, ha sima 1 CCD-s procit vásárolsz (a kivétel a már említett gyengébb VRM kivitelű deszkák esete lehet, a tesztek alapján például az ASUS Pro és Prime szériás A620 és B650 lapok ilyenek, de például a Prime X670 illetve a TUF A620 és B650 már teljesen vállalható).

Itt kerül elő megint az igénylista: mire akarod használni, jó alaplapi hangkártya kell, vagy amúgy is HDMI-n megy ki a hang (ez esetben felesleges az alaplapi audio codec...)? Mennyi és milyen USB csati kell? Mennyi M.2 vagy SATA háttértár lesz rákötve?
Ezek alapján érdemes válogatni első sorban.

Azért ökölszabályként elmondható, hogy a legolcsóbb lapoknál kompromisszumokat vállalsz, tehát ha az alsó polcról válogatsz, akkor nézz utána, hogy valóban megfelel-e az igényeidnek. Jelenleg (2025 Q1) ezeket tudnám javasolni, amikor alaplapot nézel AM5 platformra:

💵 - A legolcsóbb alaplapokat (40 ezer forint körül) akkor, ha olcsó rendszert építesz, illetve nem tervezel 7700X/9700X feletti processzorral a jövőben sem.

💵💵 - 60 ezer forint környékétől már találsz korrekt, jó alaplapokat akár egy 9800X3D kihajtására: Gigabyte B650 Gaming/Eagle AX, Asrock B650 PG Lightning és társai

💵💵💵 - 80-120 ezer közt már bőséges a választék: B650(E), B850, és X870 alaplapok közül válogathatsz, itt lényeges választási szempont lehet az integrált hangkártya milyensége, a Wifi7, az USB 4, 2.5Gbps/5Gbps ethernet, az M.2 slotok száma és azok lehetséges variálgatása. Mi csak akkor javasoljuk az ennél drágább alaplapokat, ha kifejezetten olyan funkciót keresel, amit csak a legdrágább alaplapok adnak.

💵💵💵💵 - 120 ezer felett ahogy mondják „The sky is the limit”. Prémium hangkeltő, Wifi7, USB4, 5Gbps ethernet, 4-5 M.2 slot és még kávét is főz az alaplap, ha nagyon szeretnéd. Azt javaslom, az X870E lapok közül válassz, ha már ennyi pénzt kiadsz.

❗Ami kisbetűs rész szinte az összes alaplapnál, hogy az NVME SSD-knek helyet adó M.2 slotokat hogy kezeli az adott alaplap. Szinte mindig van valamiféle limit, hogy 2./3./4. M.2 slot használata milyen további hátránnyal jár.

Jobb esetben (mint pl. ennél as Asrock vagy MSI alaplapnál) csak a másodlagos PCIe síneknél van változás, míg rosszabb esetben akár a fő PCIe x16 VGA sínt felezi le x8 sebességre, mint ez a Asus APEX alaplap. És az Asus a legdrágább ebből a hármasból...

Figyelj az M.2 limitekre, hogy ne felezd le a VGA sávszélt - Vagy elfogadod, hogy a VGA PCIe foglalata fél sebességen működik. PCIe 5.0 esetén a 8 sáv még nem jelent hátrányt, de PCIe 4.0 esetén a 8 sáv már járhat pár százalék veszteséggel.

[AM5 alaplapok listája]: részletesen hogy milyen csatlakozóik vannak, milyen a VRM felépítése, a különféle PCI-Express eszközöknél milyen közös működési korlátok vannak, ha vannak, stb. Ajánlott átnézni vásárlás előtt.

B650 vs. X670
Az X670 "chipset" két B650-es chip (AMD Promontory 21) láncba (sorba) kötve. Az első B650 4 sávos PCI-Express 4.0 kapcsolattal bír a CPU felé (ahogy egy sima B650), majd 4 sávon csatlakozik tovább a második B650 chipset felé. A chipsetekre lehet ráaggatni az USB csatikat, Audio-t, VGA/Hálókártya/hangkártya részére használt USB csatornákat, az M.2 SSD csatikat, SATA csatikat, stb.
A B650(E) deszkák esetén ott a vargabetű, hogy mondjuk 4db M.2 NVME SSD-t akarsz rákötni, akkor valahol kompromisszumot kell kötni, mert a B650 nem fogja tudja egyedül mindet kiszolgálni. Itt különféle trükkökhöz folyamodnak a gyártók, pl. két M.2 NVME SSD osztozik a sávokon, és ha mindkettő használatban van, akkor a sebesség PCI-Express 4.0 4 sávról 2 sávra csökken. Vagy két M.2 NMVE SSD csati csak 3.0-ás sebességet tud.
Az X670(E) deszkák ilyen kompromisszumok nélkül érkeznek általában, egyszerűen szétosztják ezeket a sávokat. Az apróbetűs rész, amit az elején írtam: mindössze 4 darab PCI-Express 4.0-ás sávon csatlakozik a CPU-hoz az egész. Tehát ha mondjuk egyszerre írnál/olvasnál két M.2 NVME SSD-n, bizony elcsodálkozhatnál, miért csak fél sebességgel dolgoznak...

Egy példa erre a felépítésre:

Szóval önmagában az X670(E) deszkák látványos többletet nem adnak, cserébe két Prom21 chip dolgozik rajtuk, emiatt fogyaszthat, no meg fűthet picit jobban.
Csakhogy az alaplapgyártókat sem ejtették a fejükre, nem véletlen, hogy az igazán csúcsra felszerelt deszkáikat csak X670E chipsettel szerelik, vagyis ott kapod meg a legigényesebb megoldásokat, mint az eCLK tuning (amikor a CPU külön jelgenerátort kap) vagy például két teljes értékű PCI-Express 5.0-ás M.2-es NVME csatit leginkább csak azokon találsz...
Más szóval a (drágább) X670E deszkák jobbak, stabilabbak, csicsásabbak is, mint a B650E deszkák...

B650E és X670E
A B650 és a B650E, illetve az X670 és X670E között az a különbség, hogy a CPU és a felső PCI-Express x16 ("VGA") illetve az első M.2 NVME SSD csatihoz 5.0-ás PCI-Express szabványnak megfelelően zavarvédett huzalozás illetve csatlakozók mennek kötelezően.
A sima X670 esetén csak egy M.2 NVME SSD esetén előírás a Gen5 PCI-Express támogatása, míg a sima B650 esetén opcionális ez a képesség (a gyártókra van bízva).
Chipset szinten AMD Promontory 21 (PROM21) chipset található az összes B650 (1db) és X670 (2db) alaplapon.
A fenti képen ez is tökéletesen látszik amúgy, ahogy a PCI-Express 5.0-ás csatikhoz bizony a CPU-tól érkeznek a vonalak, tehát valójában a Gen5 PCI-Express támogatás nem a chipset, hanem az alaplap gyártási minősége (zavarszűrési képességek, stb.) határozza meg elsődlegesen.
És most felmerülhet, hogy ez szép és jó, de akkor például a fenti példát tekintve miért nem jön ki valaki olyan B650E deszkával, amin két teljes értékű PCI-Express 5.0-ás M.2-es NVME csati található? Hát ez kérem szépen a piac szeletelése... 

X870(E), B850 és B840
A 800-as alaplapt széria alapvetően a 600-as szériára építkeznek, ugyanazon Promontory 21 (és 19) chipsetek találhatóak meg rajtuk. Értelemszerűen további finomhangolásokkal, de valóban érdembeli változás csak egy van: az X870 és X870E alaplapokon kötelező legalább egy USB4 csatlakozó.
Értelemszerűen az újabb technológiák, mint USB4, WiFi7, 5Gbps LAN csatik is inkább az új, 800-as szériájú deszkákon találhatóak meg (de ugye létezik 600-as szériában is efféle).
Kicsit leegyszerűsítve:
B840 = A620
B850 = B650 (opcionális +Wifi7, +5Gbps LAN, esetleg USB4)
X870 = B650E + USB4 (opcionális +Wifi7, +5Gbps LAN)
X870E = X670E + USB4 (+Wifi7, +5Gbps LAN)

* CPU Tuning

A tuningolás már régen nem annyi, hogy beállítod, hogy a CPU magok legyen plusz valamennyi Mhz és magasabb feszültséget adsz neki, aztán boldogan használod, legfeljebb figyeled majd a magok hőfokát.

Azt döntsd el az elején, hogy mennyi időt szánsz a tuningra?
Ipari mennyiségű időt lehet eltölteni a tuninggal és a végén egy számjegyű százalékkal gyorsabb rendszert kapsz. Itt már nem számíthatsz 20 - 30 - 50%-os teljesítmény pluszokra: egyszerűen nincs ennyi kiaknázható tartalék benne.

Plusz pár százalékot ki lehet hozni, de ezért is akár órákat, napokat, heteket kell tesztelni és lehet, hogy amíg a különféle stabilitás tesztekben fél napokat, napokat fut teljes terhelés alatt, ahogy egyes játékokban is, majd jön egy új játék, és olyan módon terheli a procit, hogy az adott tuning mellett összeomlik.

Emiatt ha nem komolyabb szintű időkitöltésnek szánod a tuningot, akkor ez a javaslatom:

Alap lépések
- Bios frissítés
- Gondoskodsz egy megfelelően jó CPU hűtőről ha ténylegesen tuningolni szeretnél, máskülönben inkább optimalizálj.
- Default proci, de ha nem akarsz magas hőfokot látni (Thermal vagy PPT limit beállítása)
- EXPO / XMP RAM profilt beállít.
Némi alap tuning:
- PBO CO negatív értékkel kísérletezel (all core)
- RAM időzítések feszesebbé állítása a DDR5 RAM alapok szerint
És ennyi. használod a gépet, nem tökölsz vele többet... 

További tuning esetén van Youtube, Internet és akár ez a Zen 5 topic, ahol kérdezhetsz nyugodtan

Ha megvan a játék-stabil állapot, akkor a beállításokat elmented az alaplapi UEFI menü felhasználói profilba, és ha valamikor instabilitást tapasztalsz, visszaállsz először teljesen alap szintre, majd lépésenként állítod vissza a tuningelemeket, hogy kiderüljön melyik miatt lett instabil a rendszer. Ha megvan a bűnös beállítás, amit az adott program vagy játék nem szeret, akkor profil visszatölt és az adott beállítást kicsit visszaskálázod.

CPU freki rémálom, avagy ne kergess álmokat

Visszatérő probléma, hogy melyik monitorozó program milyen CPU mag frekvencia értékeket ír ki, és hogy ez normális-e.
A rövid válasz az, hogy nagy valószínűséggel igen, csak át vagy verve.
A felhasználók 99%-a HWinfo64 "Mag órajel"-eket nézi, ami ugyanakkor megtévesztő.
Itt van egy Ryzen 7700X CineBench 23 multi-thread teszt után:

Huhh, a "Mag órajel" részét nézve minden a legnagyobb rendben van, ez az a mese, hogy a magok egy adott (így is több Ghz-es) frekvencián pörögnek, és amikor terhelést kapnak, akkor még magasabbra boostolnak fel.
Csakhogy már jó ideje nem így működnek, amit ott látsz, az átverés.
A rendszer figyel kismillió változót, mint terhelés, feszültség, áramerősség, hőmérséklet, stb. Ezek alapján másodpercenként több százszor, ezerszer módosíthatja az aktuális frekvenciát. Mindig dinamikusan változnak ezek az értékek és a programszálakat össze vissza dobálhatja a rendszer a magok szálai között, hogy minél hatékonyabban működjön.
De hogy magyarázod ezt el egy átlag felhasználónak? Nagyon nem egyszerű...
A HWinfo64 pedig valójában lebuktatja magát, ha fölé vinnéd az egeret, szépen, magyar nyelven ki is írja:

A kulcs az, hogy "...ezért nem reprezentálja jól a későbbi CPU-k rendkívül dinamikus viselkedését."
Nézzük meg a "Busz Órajel" értékeknél mit ír:

Upsz. Külön kiemeli, hogy az érték jobban tükrözi a dinamikus állapotát.
Most nézzük meg még egyszer az értékeket. A Mag órajelnél nálam 5,500Mhz látható, ez látszólag oké, a 7700X max. boost frekije ennyi, a minimum érték meg 4,140Mhz, ez is rendben.
De hát leírja, hogy ez nem igazán megbízható adat a modern prociknál.
Nézzük meg a Busz órajelet, hiszen az közelebb áll a valósághoz a szöveg szerint. De hát ott a legmagasabb érték is 5000Mhz alatt van (talán 4,962.4Mhz?), a legalacsonyabb meg "nevetséges", ilyen tizen Mhz szint (pedig még az is lehet, hogy valójában nulla...). Egy szálas terhelésnél meg azt látnám, hogy sokszor 4000Mhz alatti a legmagasabb 'jelenlegi' érték, ráadásul az is ugrál össze-vissza a magok/szálak között (mondjuk itt már a preferált magok/szálak között ugri-bugrál).
Most mit lehet ezzel kezdeni? Tippre a HWinfo64 a felhasználói nézetek miatt okkal egy kicsit fals információt mutat inkább a Mag órajelek alatt, hogy ne kapjanak az átlag egyorrú userek szívrohamot, hogy vannak olyan magok a gépében, amelyek nem boostolnak fel a megadott értékre, más magok meg miért szundikálnak, ahelyett, hogy pörögnének... üresjáratban...

Szerintem ha a CB23 pontszámod megfelel plusz-mínusz pár százalékkal a nagy átlagnak, akkor minden rendben, ne foglalkozz a kiírt értékkel, egyszerűen élvezd a gépeddel való játékot / munkát.

CPU tuning alapok

A Zen 4 / Zen 5 alapvetően a korábban leírtaknak megfelelőn dinamikusan változtatja a magok frekvenciáját a terheléstől és a hőlimittől, illetve a fogyasztási limittől függően. Emiatt a "tuning" itt leginkább ezen belső folyamat módosítását célozza.
A CPU tuning témája megérne egy külön 10 oldalas olvasmányt, mi csak saját felelősségre ajánljuk az extrém tuningot, arra vannak hardcore Youtube csatornák és fórumok.
A normális tuningra az egyik lehetőség a feszültség csökkentése (undervolt), ez lehet fix, vagy offset (az automatikusan megállapított feszültség a gyárilag meghatározott értéktől ennyivel alacsonyabb vagy magasabb).
A másik lehetőség a PBO Curve Optimize (CO).
Nagyon leegyszerűsítve a PBO CO határozza meg, hogy X frekvenciához mekkora feszültség tartozik. A PBO plusz érték esetén több feszt ad - no ez nagyon nem ajánlott Zen4 esetén.
A PBO CO mínusz esetén adott frekvencián alacsonyabb feszültséget ad, ami kevesebb hőtermelést jelent, így magasabb frekit tud elérni az adott (vagy az összes) mag azonos fogyasztás / hőtermelés mellett.
A PBO CO lehet all cores (minden magra egységes beállítás) és lehet per core (mindegyik magra egyenkénti beállítás). Ha kevesebb időt szánsz rá, akkor all cores, és mondjuk indulj mínusz 10-től, aztán ha nincs probléma lehet ötösével lefelé lépkedni (-15, -20). Ha stressz tesztben, játékokban megfagy a gép, akkor vissza kell venni.
(Saját tapasztalat, hogy egy -20 CO-val rendelkező rendszer lehet átmegy több órás CPU teszten, de egy random játék (esetemben Path of Exile 2) simán megfekteti. Ha kifagy a játék és van CO mínusz érték beállítva, érdemes lenullázni, hogy kizárd, a CPU miatt fagy-e a játék, vagy más miatt.

MSI esetén az OC -> Advanced CPU Configuration -> AMD Overclocking -> Precision Boost Overdrive -> Curve Optimizer alatt találod meg:

ASUS esetén Advanced Mode -> Ai Tweaker -> Precision Boost Overdrive -> Curve Optimizer:

Per Core esetén egyenként kell ugyanezt eljátszani, célszerű először all cores esetén a stabilitáshatárt megkeresni, és ahol más instabil, ott visszalépsz addig, ahol még stabil, majd egyenként elkezded a magok negatív értékét módosítani egyre lejjebb, ahol még stabil lesz. Ha instabil, akkor vissza lépsz egyel, ahol még stabil volt, majd jöhet a következő mag. Saját tapasztalatból mondom, hogy ne kapkodj, 10-20 perces CPU stabilitásteszt kevés, másfél-két óra a minimum, ahol már azt mondhatod, hogy ez stabil. Könnyű belecsúszni olyan beállításba, ahol egy instabil mag miatt az egész gép random (akár több órányi játék után) dobja az égnek virtuális mancsait...
Ez pedig a következő probléma, hogy hol a stabilitási határ - vagyis a szílicium lottó. Lehet, hogy az adott példány PBO all core -30-on is stabil, ami nagyobb teljesítményt (vagy adott teljesítményen alacsonyabb hőfokot és fogyasztást) kapnánk. Egy másik proci -10-en is instabil...

Van egy Ryzen Master elnevezésű AMD szoftver, ami Windows alól működik, csomószor újra indul a gép (vagy akár lefagy...), és teszteli mekkora PBO értéknél stabil.
Mi nem ajánljuk a Ryzen Mastert, nincs sok pozitív példa ennek használata kapcsán a fórumban. Ki lehet próbálni, hátha te sikerrel jársz.

eCLK Tuning
Főleg a drága, csúcskategóriás alapokon van lehetőség arra, hogy egy külön órajel generátor állítja elő a CPU számára a 100Mhz-es "alap" órajelet, illetve egy másik a többi eszköz számára. Ez az eCLK tuning, vagyis az eredeti boost limiteket túl lehet lépni úgy, hogy nem az alap, minden eszköz által "használt" 100Mhz-et szoroz fel, hanem ezt az értéket megemeled. Így pedig nem kell amiatt aggódni, hogy a többi alkatrész (VGA, alaplapi vezérlő, stb.) instabil lesz ettől...

[Bővebben itt lehet olvasni róla]

* DDR5 RAM alapok és tuning

A DDR5 ramok tuningolása, de még csak beüzemelése is egy (?) fokkal macerásabb, mint a korábbi technológiáknál megszokhattuk. A DDR5 esetén minden esetben van egy tanulási (tréning) fázis minden induláskor, a POST előtt (fekete képernyő, még a Boot képernyő előtt). Ez 15-30 másodperc körüli alaphelyzetben, legelső induláskor akár 10-15 perc is előfordulhat. Van egy olyan UEFI beállítás, hogy "Memory Context Restore", amikor a korábbi tanulási fázis alapján indul a gép, ekkor csak pár másodperc az egész.

Alaplapgyártótól függ, hogy az MCR be van-e alapból kapcsolva, vagy nincs, a régebbi AGESA verzióknál a DRAM 'Power Down' opcióval összeakadhatott, ezért például az ASUS-nál ez alapból ki van kapcsolva. Az MCR ugyanakkor jótékony hatással van stabilitásra, tehát ha mélyebben belenyúlsz az időzítésekbe például, célszerű kikapcsolni.
A sebesség jelölése DDR5-xxxx, ahol utóbbi MT/s jelöléssel (MegaTranszfer per másodperc) bír, és a valós frekvencia duplája (hiszen DDR = Double Data Rate, vagyis egy ciklus alatt két művelet zajlik le), vagyis ha egy DDR5-6000 ram esetén azt látod, hogy 3000Mhz a RAM frekvenciája, akkor nem a RAM-od hibás, hanem az adott felületen látsz valós értéket. 

Hogy miért Mhz-ben olvasható sok helyen mégis? A válasz egyszerű: Marketing.
A felhasználókat az SDR / DDR váltáskor nehéz volt rávenni, hogy megmagyarázzák, az alacsonyabb frekvencia ellenére mégis miért lehet gyorsabb a DDR. Azóta pedig már a gyártóknál is sokszor (hibásan) úgy látni, hogy például DDR5-6000Mhz...
A tesztek, beszámolók, tapasztalatok alapján a Zen4/Zen5 számára a DDR5-6000 - DDR5-6400 közötti DRAM sebesség Gear1 módban, minél alacsonyabb időzítésekkel az ideális. Tehát ökölszabályként, ha nem akarsz tuningolni, akkor DDR5-6000/6200/6400 sebesség mellett CL28 v. CL30 v. CL32 a legjobb. A DDR5-6000 CL32 illetve a DDR5-6400 CL32 közül az utóbbi nem csak gyorsabb, de feltehetően időzítések terén is jobb.

Ugyanakkor elementális különbségekre önmagában nem kell számítani, tehát ismét: tuning nélkül egy DDR5-6000 CL36, esetleg CL40 modul is tökéletes párosítás lehet, adott esetben. Viszont az ennél lassabb modulok terén nincs annyival alacsonyabb ár jelenleg, hogy megérje azt választani.
Itt még annyi információt érdemes elejteni, hogy a 9800X3D sokkal kevésbé érzékeny a RAM sebességére, mint a 3D cache nélküli testvérei, tehát a "sima" Zen 5 procik többet profitálnak egy jó DDR5-6400-es RAM sebességéből, mint az X3D-s társaik..

Milyen chipes RAM-ot vegyek és honnan tudom?
Honnan tudom, hogy milyen chippel szerelt a ram modulod?
HWInfo64, bal oldali listából válaszd ki a Memória - sor -t a listából, és az SDRAM gyártó / DRAM Steppping sorok, nálam a Kingston modulok pl. SK Hynix A-Die-al szereltek:

Jelenleg DDR5-nél az ismert memória chipek és hozzávetőleges erősorrendjük:
- SK Hynix A-Die
- SK Hynix M-Die
- Samsung B-Die és Micron Rev A / REV G
- Samsung D-Die
- Micron REV B

A Hynix A-Die jobb az alacsony latency terén, az M-Die a magasabb frekvencia terén. Általában a DDR5-6600 és felette már M-Die-al szerelik a memóriakiteket.
Sajnos manapság már nagyon nehéz biztos pontot adni, hogy ezt vagy azt a RAM kitet vedd, biztos Hynix A-Die / M-Die lesz - nincs rá garancia ugyanis. Jelenleg talán annyi biztos, hogy a DDR5-7800/-8000+ kiteken vannak nagyon jó chipek, de ott akkor az UEFI menüben szinte biztos kell finomhangolni - viszont ezért jókora felárat is kell fizetned, amit nem biztos, hogy megér.
Ha nem tuningolsz, akkor pedig igazából zavarni sem fog milyen chipes, hiszen a lényeg, hogy menjen a gyári XMP / EXPO profil beállításaival.

EXPO vs. XMP (DOCP)
Zen5 esetén a gyárilag támogatott (JEDEC) sebesség a DDR5-5600, de természetesen e felett is elérhető sebességet tud nyújtani, ám ez már hivatalosan tuningnak (OC) minősül. A hivatalos AMD „sweet spot” az a DDR5-6000 CL28 időzítéssel.
A Zen4/5 és a DDR5 kapcsán az AMD egy saját memória sebesség-profil rendszerrel lépett a piacra, ez az AMD EXPO. Felhasználói szemszögből ez olyan, mint az Intel XMP (DOCP), tehát a memória modul vezérlőjében van egy vagy több előre elkészített profil, amiben a ram modul sebessége, késleltetései, feszültségei, stb. be vannak állítva, ezt pedig az alaplap UEFI menüjéből kiválasztva gyorsan és kényelmesen be lehet állítani.

Fontos megjegyezni, hogy a Zen5 / AM5 esetén nem csak az EXPO, de az XMP is támogatott, tehát egyáltalán nem kötelező az EXPO-s RAM modulokat rakni a platformba, ma már XMP-vel is nagy általánosságban működnek (ésszerű keretek között, kb. DDR5-6400-ig megbízhatóan, a felett már sokváltozós dolog...). Az EXPO egyszerűen céltudatosan erre a platformra lett kondicionálva.

Jelenleg nagy általánosságban a DDR5-6000-es sebességet már sikerült közel 100%-ban hozni (persze garancia továbbra sincs semmire, hiszen akkor hivatalosan is ezt kommunikálnák), és azért megfelelő RAM modulokkal a DDR5-6400 sebesség is megugorható. Ez az a RAM sebesség, amit un. Gear1 (memóriavezérlő sebessége egyenlő RAM memória sebesség, más szóval UCLK = MCLK) tud a memóriavezérlő, tehát kb. 3200Mhz-et azért nagy általánosságban hozza. E felett már viszont általában Gear2 (UCLK = MCLK/2, vagyis a memóriavezérlő fele sebességgel fut, pl. DDR5-7000 esetén a RAM ugye 3500Mhz, a memóriavezérlő meg 1750Mhz) szükséges.
Ha tuningolni szeretnél komolyabban és a pénz nem korlátozó tényező, a gyorsabb (DDR5-7800/-8000/8000+) XMP-s DDR5 RAM kiteket is bátran meg lehet venni, csak persze számolni kell vele, hogy garancia nem lesz, hogy ezt a sebességet eléred, viszont a magassab sebesség elérését célzó tuningra az esélyed ezekkel lehet a legjobb.

FCLK, UCLK és MCLK
Az FCLK leegyszerűsítve az Interposer sebessége, a CCD (amin a procimagok vannak) és az IOD (amin a memóriavezérlő, integrált GPU, stb.) közötti sávszélesség lesz jobb. A Zen4 és Zen5 esetén 2000Mhz az alapértelmezett, nagyjából 2200Mhz a vége, de azt már elég kevesen tudják elérni. A tapasztalatok szerint alacsonyabb VSOC illetve VDDG CCD / IOD feszek mellett jobban emelhető.
Az UCLK a memóriavezérlő sebessége, ez nagyjából 3200Mhz-ig stabil (DDR5-6400), közvetlenül nem tudod állítani (az UCLK = MCLK ill. UCLK = MCLK/2 beállításokkal szabályozod az arányt, illetve a memóriasebességtől függ, UCLK = MCLK esetén azonos a memóriasebesség frekvenciával, tehát DDR5-6000 esetén 3000Mhz lesz).
Az MCLK a memória sebessége.

AM5 RAM Tuning sorvezető

Először is: nincs semmire garancia. Ne abból indulj ki, hogy XY-nál ugyanez a RAM, ugyenez a proci, ugyanez a modul ennyit tudott. Nem biztos, hogy nálad is annyit fog tudni. A tuning célja, hogy a gépben "biztonsági" tartalékként bent hagyott teljesítményt kiaknázzuk - ehhez viszont türelem kell, sok tesztelés és azt elfogadni, hogy ha a tuninghatáron egyensúlyozol, akkor a géped stabilitásán eshet csorba. Azt Neked kell eldöntened, mi a fontosabb: pár plusz FPS, egy picivel gyorsabb program indulási sebesség, cserébe olykor kiugorhat a játék, újra indulhat a gép, vagy az, hogy ezt a teljesítményt bent hagyod és ugyanakkor stabilitás terén nem kötsz kompromusszumot.
Tuning terén érdemes eldönteni mit szeretnél, minél jobb benchmark eredményeket, vagy minél jobb játék alatti teljesítményt, stb. A Cinebench pontszámokon például a RAM sebesség változtatása inkább negatív hatást jelent, mivel ott a CPU magok számítanak, a gyorsabb memóriavezérlő viszont jobban fűt, így a kupak alatt kevesebb hőtartaléka lesz a magoknak kifutniuk magukat.

Privát vélemény: játékok alatt célszerű minél alacsonyabb időzítésekre törekedni, de nem minden áron. Ne az AIDA64 "késletetés" legyen a mérvadó, az csak egy jelzőszám.
Javasolt programok:
- [ZenTimings] // részletes adatok a memóriáról (ha kérdésed van, ennek képével kezd!)
- [AIDA64] // memória benchmark az ingyenes is elég átalános célra
- [TestMem 5] // memória stabilitás tesztelésére, indítás után load config & exit gomb, itt az Anta777 configot kell betölteni, majd rendszergazdaként újra elindítani ( [nagy RAM-os topicban képekkel is megtalálható] - köszönet Fudi2002-nek!  )
- [HWinfo64] // hőmérséklet és fogyasztás adatok monitorozása
- [BenchMate] // stabilitás és benchmark
Opcionális:
- [3DMark TimeSpy] // játék stabilitás és benchmark
- A saját fent lévő játékok benchmarkja (hiszen nem a benchmark miatt csinálod...  )
- [Irfanview] // képnézegető-szerkesztő program a képernyőmentések kezelésére (bármi más hasonló szoftver is jó)
A lentiek aféle sorvezetők, elsődlegesen a Hynix chippel szerelt memórai kitekre vonatkozóan!
Ajánlott Google Spreadsheat: [DDR5 Időzítés kalkulátor] , ha magad szeretnéd az időzítéseket nézni. Érdemes belenézni...

Tuning előtti előzetes lépések:
UCLK = MCLK (UCLK DIV1 MODE): A memóriavezérlő és a memória sebességének aránya. Ez lehet UCLK = MCLK (vagyis mindkettő azonos frekvencián fut), lásd Gear1, vagy UCLK = MCLK/2, vagyis Gear2. DDR5-6400-ig a Zen4 prociknál UCLK = MCLK legyen. Ha e feletti sebességet célzol meg, akkor UCLK = MCLK/2.
MCR / Memory Context Restore: Fent már említettem, ha gyorsan akarsz induláskor a Windows bejelentkezési képernyőre jutni, akkor legyen bekapcsolva, de cserébe a géped tuningnál lehet, hogy instabilabb lesz.
A RAM beállításoknál a PowerDown: Enabled összeállítással összeakad, emiatt például az ASUS lapjain az MCR alapból disabled állapotban van!
"Gear Down Mode", 1T, 2T: Annak lehetősége, hogy 1 ciklus helyett fél ciklus alatt legyen művelet. 1T és 2T a jelzése, az 1T valamivel gyorsabb, de instabilabb. A tehát értelemszerűen a 2T stabilabb, cserébe valamivel lassabb.
Játékok alatt 1T inkább a célszerű, ha benchmarckokra hajtasz és minél élesebb tuningra, akkor 2T.
A Gear Down Mode: Enabled esetén 1T alapból, de ha instabilitást tapasztal a rendszer, automatikusan "visszakapcsolhat" 2T-be. Értelemszerűen stabilitás javító hatása van, cserébe ront az elérhető késleltetésen. Ha komolyabban tuningolsz, a Gear Down Mode legyen Disabled!

ASUS esetén a beállítása:
Advanced -> AI Tweaker -> DRAM Timings -> lent ADDR_CMD_MODE:
Auto = GearDownMode: Enabled
Buf = 1T
Unbuf= 2T
Ez után jön a DDR5 sebesség beállítása. Alapból 6000 körülről érdemes indulni, de persze ez nem kötelező. A késleltetés a sebességtől is függ, azonos időzítések mellett magasabb sebesség (pl. DDR5-6000 helyett DDR5-6200-re emelve) jobb késleltetést kapunk.

Ajánlott lépések és sorrendek (DDR5-6000 - DDR5-6400 között):

Az első két lépést bátran meg lehet ejteni akkor is, ha amúgy nem nagyon szeretnél tuningolni, legalábbis Hynix chipes kiteknél (igyekszem a Samsung és Micron esetén is támpontot adni, de kevés a visszajelzés):

1.: tREFI: 49151 vagy 65535, utóbbi a maximum Zen4 esetén, de 50000 felett nincs jelentős latency javulás, viszont a hőfok némileg nő még.

2.:
Hynix A-die DDR5-6000
tRFC: 448, esetleg 416 (alsó határ is legyen ez
Hynix A-die DDR5-6200
tRFC: 448, esetleg 416 (ez a javasolt alsó határ)
Hynix A-die DDR5-6400
tRFC: 480, esetleg 448 (alsó határ mondjuk 416)
Hynix M-die DDR5-6000
tRFC: 510 (alsó határ mondjuk 480)
Hynix M-die DDR5-6200
tRFC: 544 (alsó határ mondjuk 512)
Hynix M-die DDR5-6400
tRFC: 576 (alsó határ mondjuk 544)

Samsung B-Die illetve Micron REV A és REV G DDR5-6000
tRFC: 832 (alsó határ mondjuk 800)
Samsung B-Die illetve Micron REV A és REV G DDR5-6200
tRFC: 864 (alsó határ mondjuk 832)
Samsung B-Die illetve Micron REV A és REV G DDR5-6400
tRFC: 896 (alsó határ mondjuk 864)
Samsung D-Die DDR5-6000
tRFC: 864 (alsó határ mondjuk 832)
Samsung D-Die DDR5-6200
tRFC: 896 (alsó határ mondjuk 864)
Samsung D-Die DDR5-6400
tRFC: 896 (alsó határ mondjuk 864)
(Itt egy kis magyarázat: a tRFC érték csökkentése nagyon hatékony a késleltetés csökkentésére, de ha átléped a határt, akkor csúnya problémákat okozhat, fájlok elvesztési, Windows teljes összeomlás, stb. , tehát ésszel, ne akard késhegyig kihúzni! Ha esetleg instabilitást tapasztalsz (hosszú óráként egy-egy újraindulás vagy fagyás), próbáld meg 500-ra visszaállítva megnézni javul-e a helyzet! )
*Micron Rev B - ez abszolut anti-tuning, a tRFC-hez nem célszerű nyúlni!

Ez után a következő lépcsőfok:
3.: Elsődleges időzítések, tCL - tRCD - tRP - tRAS - tRC:
Javasolt lépések, értelemszerűen, ha CL32-es modulod van, akkor a 30 kezdetű sor jön számodra.
Megjegyzés: esélyesen ahogy mész előre már lehet emelni kell a VDD / VDDQ feszültséget, hogy stabil legyen. Kb. 1.4V-ig bátran el lehet menni, a felett már a modultól is függ, mit bir. (A-Die esetén):
36 - 38 - 38 - 50 - 88
34 - 38 - 38 - 50 - 88
34 - 36 - 36 - 48 - 84
32 - 38 - 38 - 50 - 88
32 - 36 - 36 - 48 - 84
30 - 36 - 36 - 48 - 84
28 - 36 - 36 - 48 - 84
28 - 34 - 34 - 46 - 80

M-Die esetén DDR5-6400 esetén a tRCD / tRP ne menjen lehetőleg 38 alá (általában nem lesz stabil).
Tehát tCL32 alatt DDR5-6400 esetén:
32 - 38 - 38 - 48 - 84
30 - 38 - 38 - 48 - 84
28 - 38 - 38 - 48 - 84

4.: Aztán még lehet játszani ezekkel (első sor először, ha stabil, akkor második sor):
tRRDS: 8 / tRRDL: 12 / tFAW: 32 / tWR: 54
tRRDS: 8 / tRRDL: 8 / tFAW: 32 / tWR: 48

5.: A PowerDown kikapcsolható (Disabled), ez energiatakarékossági dolog, nyersz vele 0.5 - 1 ns késleltetést. Fontos, hogy még az AGESA 1.2.0.0 alapú BIOS-oknál is a jelek szerint belefagy az indulásba a rendszer, ha a Power Down ki van kapcsolva a Memory Context Restore pedig be van kapcsolva! Tehát ha a PowerDown-t ki szeretnéd kapcsolni, akkor a Memory Context Restore-t kapcsold ki!
MSI esetén a Power Down az UEFI menüben a következő helyen található: Settings > AMD Overclocking > DDR and Infinity Fabric Frequency/Timings > DDR Options > DDR Controller Configuration > DDR Power Options
ASUS esetén az Advanced Mode -> Ai Tweaker -> DDR Timings alatt, közvelten az MCR felett:

6.: VSOC feszültség csökkentése, kísérletezni kell, lehet először 1.2V, aztán 1.15V, utána finomabban, két század voltonként csökkenteni. Ha instabilitást okoz, akkor vissza egy két tized volttal és újra teszt.
6.a.: VDDP is csökkenthető picit, mondjuk először 1.1V, aztán 1.05V.

7.: FCLK emelés. Először mondjuk 2100MHz, aztán hosszasan teszt, pl. játékok alatt. Ha nem ugrál ki, akkor 2133Mhz, 2167Mhz, esetleg 2200Mhz. Ha instabil, kiugrál, akkor eggyel vissza lépsz. A magasabb FCLK az IOD és a CCD közötti sávszélességre van hatással elsődlegesen.